Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-02 / 280. szám
DUNÁNTÚLI ■ 4PLÓ VILÁG PROLETÁRJ41 EGYESÜLJETEK I A MAI SZÁMBAN: A Tlto-klikk a háborús gyújtogatok ügynöksége (2. o.) — A Budapesten tartózkodó koreai küldöttek köszönetét mondtak egészségügyi dolgozóink nagy segítségéért (2. o.) — A rasasi Petöii-aknán Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére egymást szárnyalják túl a iejtőcsapatok (3. o.) — Varga Domonkos zalátai dolgozó paraszt 550 százalékra teljesítette takarmánybeaoási kötelezettségét (5. o.) Ma teljes heti rádióműsor AZ M DP B AR AN YA M ECYEI RA'RTBI ZOTTJÁCÁN A VII. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM ÁRA 5D FILLER r<»J SZOMfiAT, 1950 DECEMBER 2 Az egész magyar nép, lia hazája áj mimkahőstettekre, áldozatvállalásra és békénk megvédésére hívja, egységbe forrva feleli: megadjuk! w mondotta költségvetési beszédében Dobi István a minisztertanács elnöke Pénteken, az országgyűlés második napd ü és én megjelentek Rákosi Mátyás elvtára, az MDP főtitkára. Ró nai Sándoir elvtárs. az Enöki Tanács elnöke, Dobi István, a mimraztertaná« elnöke és a minisztertanács tagjai. Ott volt J. D. Kiizeljov elvtárs szovjet nagykövet is. Az üiést Drahos Lajo« elvtára, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd Dobi István, a minisztertanács elnöke tartotta meg beszámol óját. — Bevezetőül az 1951. évi költségvetés hatalmas beruházásairól szólott, majd külön foglalkozott a Dunai Vasmű a agyarányú építkezésével . ** Byea} hatalmas arányú építkezést — mondotta — nem ismer országunk történőmé. Dolgozó népünk ifjúsága, azok. akik számára elsősorban készül « Dunai Vasmű, óriási lelkesedéssel fogadták az építkezés hírét. Ifjúságunk különös kitüntetésnek, becsület és dicsőség dolgának tekinti a Duna] Vasmű építkezésén vájó részvéteik A minisztertanács elnök© ezután kiemelte, hogy a mai k& tségvetésünk a béke költségvetése. Utalt arra, hogy a kapitalista országok kormányai költségvetésük tárgyalását — mejyek a háborús készülődést szolgálják —- a bizalom me gszavaztat ásá val kötik össze. A bizalom, amit megszavaznak set ám ukra, azonban nem a nép bizalma, A mi költségvetésűnk a nép érdekét szolgálja, a dolgozó nép jólétét segíti elő. Ezért áflvejji kormányzatunk- a dolgozó nép bizaimát. Nagyszerű mnnkásosztálynnlc példanmfafóan teljesíti kötelességét a szocialista építés és a béke frontján Dőli Sstván ««után az 1950. évben felami életűnk' minden területén elért K mtős eredményekkel foglalkozott. gállapította, hogy a szocialista murák »verseny fejlődése, a Sztahánov- mozgaiom erősödés« bizonyítja, hogy dolgozó népűnk vezetője, nagyszerű munkásosztályunk példamutatóan teljesíti kötelességét szabad hazája, a béke szent ügye érdekében. . .Elmondotta, hogy nehéziparunk az 1551. évben új nagy sikereknek néz elébe. A nebézápw termelési értéke az 1950 évi várható termeléséhez képest 28.8 százalékkal emelkedik. A továbbiakban szénbányászatunk feitesztéséröi! beszélt. Megá npította, hogy a bájyászok nagy lelkesedéssel fogadta a miniszterctanács és a Ma gyár Dolgozók Pártja Központi Vezetősége közösen hozott határozatát és a bányáiszcrtekezlet napján. 169.1 százalékra teljesítettét előirányzatukat. Az építőiparról szólva elmondotta, hogy annak termelése az 1949 évinek két és félszerese. A Síovjctnhíó segíti épífőiparufik. mezőgazdáságunk és közlekedésünk fejlődését *—1 Igen nagy eredmény —. mondotta hogy az építőipar idényjcilegét megszüntettük. Ennek bizonyítéka, bogy építőiparunk még a tón hónapok- ban i* munkaerőhiánnyal küzd. Aa 1950. érben 60.000-rel több épltőmnnkást foglalkoztattunk, mint 1949-ben. Í951ben a munkáslétszámot egyhar- maddal kell növelni. Megemlékezett arrők hogy építőiparunk fejlődése annak köszönhető, hogy a Szovjetunió rendelkezésünkre bocsátotta élenjáró építömunka-mód- •xereit A kővetkezőkben beszámolt Dobi István közlekedésünk fejlődéséről, ahol szintén a Szovjetunió támogatása révén sikerült komoly eredményeket eiférni. Közölte, hogy iát 500 kilométeres mozgalom eddig 26 millió forintos megtakarj t ást eredményezett. X könnyűipar fejlődéséről szólva el mondotta, bogy a gyáripar ezen a területen is teljes egészében a dolgozó irép kezébe meat át. A továbhi feladatok sikeres megoldása azt kívánja, hogy tovább fejlesszék a munkaver- Sony új formáját, az anyagtakarékosságért folyó versenyt. Ezután kökereskedolmflnk adatait ismertette, majd rátért a mezőgazdaság kérdéseire. Rámutatott, hogy az állatállomány és » legtöbb növény- féleség termelésének növekedésével együtt gyorsan emelkedik a falu jóléte is. — Dolgozó parasztságunk napröl- napra emelkedő jólétén keresztül is lemérhető, mit jelent a falu népe számára a munkásostzály segítsége, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetése —* mondotta. A hála hangján emlékezeti meg a Szovjetunió felbecsülhetetlen értékű támogatásáról, mellyeí ebben az évben újra kétszáz dolgozó parasztnak tette lehetővé, hogy személyes tapasztalataik alapján győződjenek meg a közös gazdálkodás előnyeiről, s hogy Kárpátukraj- nából kolhozparaszt küldöttség jöhetett hozzánk tapasztalatátadásra. Lényege* előrehaladd lapaszfailiafA dolgozó parasztjaink munkájában és gondolkodásában Ä továbbiakban állami gaz.dasá- ipáink eredményeiről és hiányossága5 - ró! szóit, majd kiemelte, hogy lényeE-s fejlődés tapasztalható az cgyéni- g dolgozó parasztok' munkájában és gondolkozásában is. Az itt tapasztalható hiányosságok közül megemlítette, hogy, az ált aramat kötött termelési szerződéseknek nem mindenütt tettek hiánytalanul eleget. Hangsúlyozta, hogy az -1951 évé költségvetés hatalmas összegekkel biztosítja mezőgazdaságunk fejlesztését, mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés és erdőgazdaság területén. Adatokat ismertett a mezőgazda-ági szakoktatás további kiépítéséről. Belkereskedelmünkről megalapítót • ta. hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem az 195Q évben az összldsk ere skedelmi fotga’om több, mint ötven százalékát bonyolította le. Aláhúzta a szocialista "Szektor makett a magánkereskedelem tevékenységének jelentőségét. Közegészségügyünk színvonalának emelkedése is mutatm. népünk élet színvonalának emelkedését, országunk fejlődését. Csecsemőim] andósá- gunk a háború előtti 13.1 százalékró 9.6 százalékra csökkent, a tbc halálozások száma 11.2 tized százalékról 9.9 százalékra. Tanácsaink legyenek sristor« őrzői az állami fegyelemnek X továbbiakban köznevelésünk és ívépnevelésünk feli ód ésér öl beszöt, maid a hfl.yi tanácsokról emlékezett meg. —Helyi tanácsaink fontos feladata az állami fegyelem, a népi fegyelem megszilárdítása — mondotta. — Ezen a téren mutatkozik még hiányosság. nemtörődömség, a tözöaégl tulajdon lebecsülése, a terveik be nem tartása, a költségvetés áthágása, felsőbb szervek határozatainak végre nem hajtása. az állammal szembeni kötelességek haza kezelése stb. Tanácstagjaink egyik legfontosabb kötelessége, hogy ezen a területen is segítsenek kormányzatunknak. Legyenek szigorú őrzői az államé népi fegyelemnek s ezen keresztül híren lássák el Uralásukat, népünk érdekelnek képviseletép A kővetkezőkben lehívta a figyelmet annak jelentőségére, hogy dolgozó népünk biztonsága, békés építő- muakája felett megerősödött államvédelmi hatóságunk és határvédel- münk őrködik. Belső rendünk védelméből kivesztik részüket ügyészségeink és bíróságaink is. Népi demokratikus rendszerünk megerősödésével kapcsolatban szólott a kstolkoa püspöki karral való megállapodásról, amely érzékeny csapás volt a külső és belső e!enségre egyaránt és hozzájárult népünk egységéinek kiszélesítéséhez. A katolikus egyházzal való megállapodás mindmáig jól fnngál — mondatta — s a magunk részéről mindent megteszünk, hogy ez o jövő ben is így legyen. Rémé jük, hogy a katolikus püspöki kar is híven kitart mellette s fellép a helyenként ellentétes tendenciák eile«. Dobi István ezután arról be«zé t. hogy az 1950. évben a nemzetközi helyzet élesedett, megnőtt a háború veszélye. Külpolitikánk legfőbb célkitűzése a béke megvédése és a barátság elmélyítése a nagy Szovjetunióval — A mi külpolitikánk legfőbb célkitűzése a béke megvédése — folytatta — Ezért fűzzük mind szorosabbra szövetségünket és barátságunkat a nagy Szovjetunióval. A béke és Sztálin név« éppoly szoroson összeforrt dolgozó népünk szivében, mint ahogy a felszabadulás, a szabadság, a virágzó élet fogalma egy bekap cső! ódik a Szovjetunió, a dicsőséges szovjet hadsereg nevével. Megemlékezett a baráti népi demokráciákkal kötött szerződésekről, s 475 milliós kínai néppel való egyre szorosabb kapcsolatainkról, s koreai néphez fűződő baráti érzelmeinkről, majd így folytatta: Békénk és egész Európa békéjének állandó veszélyeztetését jelenti déli határainkon az áruló Tito-banda. Azok a dolgozó parasztok, skik déli határainkon laknak, rémregénybe illő tényeket tudnak elmondani arrói, hogy a Tito-fasíszták milyen nyomorba döntötték Jugoszlávia hős népét, milyen féktelen elnyomás dühöng határainkon túL A mi népünk most a szerencsétlen jugoszláv nép sorsán látja, hogy mit jelent az, ha egy ország irányítása az amerikai zsoldosok kezébe kerül, és még inkább elmélyül szeretetünk és ragaszkodásunk a kis népek önzetlen segítője: a nagy Szovjetunió iránt. A minisztertanács elnöke ezután a Magyar Békekoogresszusról szólva, a békeküldöttek szavaival támasztotta alá, hogy a magyar nép kész harcolni a békéért. A varsói kongresszusról a következőket mondotta: A magyar kormány az ország békés céljainak megfelelően örömmel és lelkesedéssel üdvözli '» Béke Hive: II. Világkongresszusa betá- rozatait. Békénk Tédelme parancsoiólag előírja néphadseregünk erősítését A béke védelme azonban parancsolóan előírja azt is, hogy erősítsük meg büszkeségünket, néphadseregünket, Ami a hadsereg kérdését illeti, népi demokráciánk ezen a téren is komoly eredményeket tud felmutatni. Fiatal honvédségünk — a békeszerződés által megszabott keretek között — erőteljesen fejlődik, mindjobban elsajátítja a győzelmes sztálini hadtudományt, kiképzési, valamint politikai-erkölcsi színvonala állandóan emelkedik. Döntően megváltozott honvédségünk tisztikarának szociális összetétele, a parancsnoki kar hatalmas többsége, egészen a tábornokig munkások és parasztok öntudatos, hű fiaiból kerül ki. Honvédségünk soraiba belépő ifjak lelkesedése, a katonai és politi kai ismeretek tökéletes elsajátítására irányuló odaadó szorgalma és gyors fejlődése ugyanakkor világosan mutatja népi demokráciánk új emberformáló nevelő hatását ifjúságunk tömegeire. Dolgozó népűnk méltán zárta a szívébe honvédségünket, méltán veszi körül szeretetének ezer jelével harcosait és tisztjeit, amikor azok felkeresik az üzemüket, falujukat és méltán hoz meg érte minden áldozatot. Dolgozóink büszkén mondják és joggal mondhatják, araikor menetelő, daloló honvédeinket látják, élükön a tiszti csillagot viselő munkástársukka! ezek a mi fiaink ,a mi hadseregünk Kormányunk feladata, bogy tovább erősítse hadseregünket, növelje dolgozó népűnkben a honvédelem ügye iránt feltétlen áldozatkészséget népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás szavainak szellemében: „A mi hazánk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján." — Tisztelt Országgyűlés — mondotta Dobi István —, végigmentem állami életünk minden lényeges területén. A kép azt mutatja, hogy dolgozó né- pünk erőfeszítései az 1950-es cvbco nem voltak hiábavalók és megteremtették az alapot az 1951-es évi feladataink megvalósítására, de szólni kell arról is, hegy a szocalizmus építése során hogyan alakul át népünk, hogyan neveli a Magyar Dolgozók Pártja, a bölcs tanító, a szeretett vezér, Rákosi Mátyás új emberekké, öntudatos, erős, jövójükben bízó dolgozókká a magyar népet. Mióta miénk lelt ez az ország, magyar munkásoké, dolgozó parasztoké, értelmiségieké, új nép van rtt születőben, amely bátrabb, egészségesebb, mint a regi volt, Ezer és ezer tény bizonyítja, hogy' a magyar munkás, a magvat dolgozó paraszt, az egész magyar nép, ha népi demokratikus hazája új munkahőstettekre. áldozatvállalásra, hazája védelmére hívja, egységbe forrva, örömmel feleli: „Megadjuk". — Meg vagyok győződve arról ■— fejezte be beszédét —, hogy a tisztelt Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1951. évi költségvetését, miután megtárgyalta annak minden részletét, örömmel és lelkesedéssel elfogadja. Dobi István beszámolóját többször szakította meg a képviselők tapsa. Felállva, lelkes tapssal ünnepelték a haladó emberiség nagy vezérét, Sztálint és a magyar nép bölcs tanítóját, Rákosi Mátyást. Az országgyűlés legközelebbi üléséi hétfőn délelőtt ti órakor tartja, amikor megkezdődik az 1951. évi költségvetés általános vitája. Á Szovjetunió követeli a Biztonsági Tanácstól, hogy vessenek véget az Egyesült Államok Kína elleni agressziójának ~ mondotta Malik elviár» n Biztonsági Tianác» »lésén A Biztonsági Tanács november 29-i ülésén J. A. Malik elvtárs, a Szovjetunió küldötte hangsúlyozta, hogy a koreai kérdés békés megoldásának biztosítására a Szovjetunió határozattervezetet nyújtott be, amely javasolta, hívják meg a Kínai Népköztársaság képvlse'öjét, hogy részlvegyen a békés rendezés kérdésének megvitatásában. Javasolta továbbá, hogy szüntessék bo a hadműveleteket és vonják ki a külföldi csapatokat Koreából. Az Egyesült Államok és csatlósaik azonban elvetették ezt a határozati javaslatot és ráerőszakolták a Biztonsági Tanácsra, a „Panasz a koreai köztársaság elleni agresszió miatt” című hírhedt napirendi pontot. — A szovjet küldöttség — folytatta Malik elvtárs —, az 5. ülésszakon újból javaslatot tett a koreai viszály békés rendezésére és olyan intézkedésekre. amelyek biztosítanák Korea függetlenségét és szabadságát. Az angol-amerikai többség azonban ezt a javaslatot is elvetette. Az USA az agresszióval való fenyegetésről áttért a nyílt agresszióra Korea és Kína népe ellen. Ezután Maiik elv társ leleplezte Austin kísérleteit, amelyek arra irányultak, hogy az EgyesU.K Államok Korea elleni támadását „az Egyesült Nemzetek cselekedetének” tüntesse fel, Csu En-I,áj augusztus 23-én a Biztonsági Tanácshoz intézett táviratában tényekkel bizonyította, hogy az Egyesült Államok fegyveres benyomulást hajlott végre Tat- varian, a kínai terület egy részén és hadihajókat küldött Taivanba. Malik elvtárs kijelentette, hogy 02 Egyesült Államok cselekedetei megsértik u nemzetközi jog alaptételét és elvét, amely megtiltja a behatolást más állam területére. A nemzetközi jog elve szerint az az állam, amely haditengerészeti blokádot, iétesit. egy más állam partvidékén, vagy kikötőjénél, támadó félnek minősítendő. Az Egyesült Államok cselekedetei ollentétben állnaife a nemzetközi joggal és az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányával, A tények azt mutatják, hogy mialatt az amerikai küldöttség a közgyűlés negyedik időszakán Kina területének épségéről szavait, MacArthur és mások kitervelték egy kínai terület elfoglalását. — A Biztonsági Tanács kötelessége — jelentette ki a szovjet képviselő. — hogy védelmébe vegye az agreszszió áldozatéi, Kínát, és — haladéktalan intézkedéseket hozzon az agresszor, — az Egyesült Államok — eilen. A szovjet küldöttség határozattervezetében intézkedéseket követel ah bél a célból, hogy véget vessenek az Egyesült Államok Kína elleni ngres*- sziójának. Malik ejvtärs ezután kijelentette, hogy a Szovjetunió támogatja azt o határozattervezetet is, amelyet Vu Siu-Csuan kínai képviselő nyújtott be.
