Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-10 / 287. szám

NAP LŐ 1950 DECEMBER 1« A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG ITIXATIOSfTÁSB TERVE Az alábbiakban részleteket közlünk ü. Gneorghiu-Dej elv- tára, a Román Munkáspárt főtit- kárának cikkéből, amely »„Tar­tás békéért, népi demokráciá­ért'1 cimíi lapban jelent meg. 1950 október 26-An a Román Munkáspárt Központi Bizottságá­nak teljes ülése egyhangúan jóvá­hagyta az ország villamosításának ter­véi. Fontos esemény ez népünk élet­iében. A villamosítási terv kidolgozásában Pártunk számára fölbecsülheteUen út­mutatással szolgáltak a zseniális leni­ni-sztálini eszmék a villamosítás szere­péről a szocializmus és kommunizmus építésében, valamint a Szovjetunió villamosításának gazdag tapasztalatai. A kommunizmus nagy építményei: a kujbisevi, sztálingrádi és kahovkai vizierőmü-kolosszusok, a Turkmen fő­csatorna, az Ukrajna déli részén és Észak-Krimben a szovjet emberek ere­jéből épülő csatornák hatalmas ösz­tönzésül szolgáltak számukra és ugyan­erre az útra irányították gondolatain­kat. Beigazolódott, Lenin lángeszű , előrelátása, aki 30 évvel ezelőtt kije­lentette:' «... ha Oroszországot a vil- lanverömüvek és a hatalmas műszaki berendezések sűrű hálózata fogja bo­rítani, akkor a mi kommunista gazda­ságunk építése mintaképül szolgál a jövőben ldatakuló szocialista Európa és Ázsia számára.'1 Ezen a terven a Párt Központi Ve­zetőségének irányításával több, mint 300 tudós, szakember és technikus dolgozott. Öt napig tárgyalták a ter­vet a Romija Népköztársaság Tudomá­nyos Akadémiájának kibővített ülésén nagyszámú akadémikus, egyetemi, tu­dományos kutatóintézeti tanár, mér­nök és technikus aktív részvételével, s ennek során több értékes javaslatot tettek, amivel a villamosítási terv csak gazdagodott. Az ország villamosítását a szocializ­mus építésének széleskörű kibontako­zása tette szükségessé. Iparunk már most is erősen érzi a kellő mennyisé­gű villanyáram hiányát. Ez a körül­mény hátráltatja minden lépésünket a szocialista ipar és a mezőgazdaság gé pesitcsének fejlesztése útján. Az 1951 —-1955. évi első ötéves terv során ipái termelésünk megkétszereződik az 1950. évi termeléshez viszonyítva, ez pedig közvetlen összefüggésben áll egy hatalmas energetikai bázis mi előbbi kiépítésének kérdésével. Számbavévc az ország villamosítá »ának jelenlegi helyeztet, a meglévő gazdag vízierö-tartalgkokra és a gyön­gébb minőségű szenek nagy készletei­re támaszkodva, n vilamosítási terv az első tízéves időszak folyamán sok fontos erőmű létesítését irányozza elő. Ezek az erőmüvek szerves részei lesz­nek a Román Népköztársaság első két ötéves tervének. Ebben az időszakban építik fel és helyezik üzembe az új villamos erőmüveket és kibővítik a meglévőket, ami 1960-ig 2,600.000 ki­lowattra fogja emelni az erőmüvek ál­talános kapacitását. Ez azt jelenti, hogy a népi demokratikus rend mind­össze 10 év leforgása alatt több, mint a háromszorosára növeli a villanyener. gia-lermelését, amihez a román bur­zsoáziának 60 évre lelt volna szük­ségé. A villanyerőművek erősen befolyá­solják majd gazdasági életünk minden ágának fejlődését. így például a villa­mosítási terv legfontosabb építkezése, a Vladimír Iljics Lenin nevét viselő bistricai hatalmas vizierőmü, 210.000 kilowatt kapacitással épül, vagyis egy- harmadát állítja majd elő az ország­ban jelenleg termelt összes villany energiának. E vilanyerömti turbinái évente 430 millió kilowattóra energiát fognak termelni, a meglévő és az öt­éves terv megvalósítása során fel­épülő üzemek számára. Az Izvorit! Muntelui-i duzzasztóvá: és víztároló, amely a Lenin vízierő- müvet táplálja, Dét-Koldavában c- Barangan északi részén körülbelül 300.000 hektár terület öntözéséi teszi lehetővé, biztosítja Galac és Bacau között a hajózást a Sz.eret-folyón, le­hetővé teszi a Bístrica-folyó áradásai folytán fenyegető árvízveszélyek el­hárítását és a Bístrica- és Alsó-Szeret- lrözé eső árterület megművelését. A Vladimír Iljics Lenin vizierőmü lénye­gesen emeli Moldava ipari, mezőgaz­dasági és kulturális színvonalát, lehe­tővé teszi a kapitalisták és a földbir­tokosok által a múltban nyomorúságra ítélt vidék felvirágzását. A villamosítási terv különös figyel­met szentel a falvak villamosításának. Az «első ötéves terv majdnem 2000 község villamosítását, a gép-, és trak­torállomások, az állami gazdaságok és a kollektív gazdaságok enengíaellátá- sát irányozza elő. Az elektromos ener­gia alkalmazása a kollektív gazda­ságokban és azok gépesítésének fej­lesztése kétségkívül be fogja bizonyí­tani a szegény- és középparasztság előtt a szocialista földművelésre való áttérés hatalmas előnyeit. A villamosítási terv végrehajtása szükségessé teszi bizonyos méretű sa.- ját ipari bázis kiépítését, villamosgé­pek és megfelelő készülékek előállí­tása céljából. A Szovjetunió ebben a tekintetben jelentékeny támogatást nyújt, amely tervek elkészítésében, műszaki támogatásban, a vállalatok felépítésáhez' szükséges gépek és be­rendezések szállításához nélkülözhe­tetlen szakmunkáskáderek egy részé­nek a Szovjetunióban való kiképzésé­ben nyilvánul meg. A berendezések és a gépek nagy­részét azonban saját magunknak keli előállítanunk. Azelőtt nekünk tényle­gesen nem volt saját viltanygépipa- runk. Annak eredményeképpen, amit eddig 'építettünk és amit az első ötéves terv folyamán még építeni fogunk, or­szágunk hatalmas gépiparra! rendelke­zik majd, villanygépiparunk pedig szintén nagymértékben fog fejlődni. Ezek közül néhányat már 1951-ben üzembe helyezünk. A hatalmas erőmüvek és távveze­tékek felépítése 175 milliárd lei beru­házást igényel. A terv szerint ezt a beruházást tizennyolc és fél év alatt a termelt áram értékesítéséből szár­mazó bevételek fogják megtéríteni. A vUlamosenergia árát a jelenlegihez képest csaknem a felére szállítják le. Ezek a számok csak félig-meddíg ad­nak képet azokról a hatalmas elő­nyökről, amit a villamosítás jelent az ország gazdasága szempontjából. Ezek a számok azonban meggyőzően bízó- J nyitják a vílalmosításí terv jövedelme ­zőségét. Az ország villamosítása, a víziéről; kihasználása, hazánk hallatlan felvi­rágzására vezet. Haladásunk a szocia­lizmus felé .szocialista iparunk kifej­lesztése, a földművelés gépesítése, az élenjáró agrotechnika alkalmazása, a dolgozók jólét"« és kulturális színvona­lának állandó emelkedése szempont­jából a villamosítási tervnek hatalmas jelentősége van. A termelőerők fejlődését, különösen a munkatermelékenységnek azon ma­gas fokát, amelyek a szocializmus szá­mára lehetővé teszik a kapitalizmus feletti győzelmet, villamosítás nélkül lehetetlen elérni. A villamosítás .-— mint azt Lenin és Sztálin tanítja — a szocializmus és a kommunizmus technikai alapja megteremtésének egyik legfontosabb eszköze. Lenin és Sztálin az ország vilamosí- tásának feladatait a termelőerők ki- fejlesztése legfőbb eszközének tekin­tették. A szovjet szocialista ipar fejlő­désének hallatlan üteme, valamint a szovjet kolhozok gyors fejlődése és felvirágzása szoros kapcsolatban vannak a szocializmus országa hatal­mas méretű villamosítási tervének- megvalósításával. A villamosítási terv és a Román Népköztársaság vizierőinek kihaszná­lása népünk hatalmas bckeakaraíáí juttatja kifejezésre. Attól a kívánság­tól áthatva, hogy új alapokon új éle tét építsen magának, népünknek bé­kére van szüksége. Azok a hatalmas alkotások, amelyeknek megvalósításá­hoz most fog hozzá, bizonyítják né­pünk mélységes meggyőződését, hogy a béke erői a háború erői fölött ki­vívják a győzelmet. Országunk dolgo­zó: tudják, hogy a béke erői olyan ha­talmasak és annyira megerősödtek, hogy még abban az- esetben is, ha az amerikai imperialisták megkísérlik bű. nős terveik megvalósítását, képesek lesznek elhárítani az emberiséget fe­nyegető háborús katasztrófát Országunk villamosítása, azzal, Ipgy a népgazdaság olyan ágainak a fejlő­désére vezet, amelyek rövid idő alatt megnövelik hazánk védelmi képessé­gét, jelentősen hozzájárul a nagy Szov. jetnnió vezette béketábor anyagi erői­nek megerősítéséhez. Az ország villamosítása Pártunk programjának-szerves része. Ez a terv, az új életet építő kommunisták, az egész munkásosztály és dolgozó pa­rasztság, a tudomány emberei és a ha­ladó értelmiség, minden hazáját szere­tő ember ügyévé vált. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, hogy terveink a dolgozók millióinak élő, gyakorlati tevékenységét tükrözik vissza. Pártunk Központi Bizottságá­nak felhívására, hogy ezt a hatalmas tervet valósítsuk meg, a dolgozók milliói hazafias lelkesedéssel válaszol­nak. A villamosítás eszméje — hatal­mas mozgósító erő a békéért, a haza felvirágzásáért és a szocializmusért vívott küzdelmünkben. Rajta gyerünk! MAP A i KÜLPOLITIKÁBAN \ álhitkor*l»ől MacArfhur, a koreai hiéna. Meghökkenés, vakrémület, zűrzavar — ezek és hasonló szavak jelzik az amerikai és az egész nyugati sajtó­ban azt a helyzetet, ami! -Truman no­vember 30-i hisztérikus kirohanása keltett. A koreai kudarctól szinte eszétvesztett elnök, féktelen fenyege- téseket zúdított a Kínai Népköztársa­ság és Korea népe ellen. Dühöngd, sétöl azok nem ijedielc meg, okiliet meg akcirl rémíteni és azok rémülteit meg, akiket meg akart „erősíteni". P éldában ellentmondások, belső egyenetlenségek, szenvedélyes ellentétek feszítik az imperialista tá­bor amúgyis gyeng-a lábon álló egy­ségét. Nemcsak arról van szó, hogy a népek nyomására már az áruló kormányok is vonakodnak az .ameri­kai katasztrófa-politikában részesed­ni. de még az, Egyesüli Államok ve- zctüköréiben is. széthúzás, fejetlenség mulatkozik. Magas állású amerikai katonák közt is többen akad­nak, .akik nyíltan helytelenítik a ka landorpoliíikának azt a már szerintük is iúlzott fokát, amelyet Truman és közvetlen környez-eie diktál. Wede- meyer vagy Grundier tábornokok, akik a népek leigázásának éppolyan elvete­mült bajnokai, mint maga Truman,— nem állnak egyedül véleményükkel, hogy u koreai háború csődbe jutott, valamilyen módon be kell fejezni és egyenesen őrültséggel lenne határos a 475 millióg szabad Kína megtáma­dása. De az amerikai külügyminisztérium nem ért velük egyet, — még határo­zottabb cselekedeteket követel, ön­kéntelenül az a kép jut eszünkbe, amelyet, a „Berlin el-este" című ki- váló szovjet filmalkotásban láttunk, amikor a náci tábornokok ellenvéle­ményével szemben Hitler és elborult agyú társai kikényszerítették a had­műveletek fokozását. A koreai, ese. mények nem hagynak kétséget az­iránt, hogy az elvakult imperialisták most sem kerülhetik el sorsukat! N emcsak katonai körökben, de még az üzletemberek közt is jelentkezik egy jelentős csoport, meüv rossz üzletnek kezdi tartani a koreai beavatkozást és valamiféle megegye­zést sürget. Elképzelhető, ha ilyen kép. mutatkozik a koreai kalandot kezdeményező imperialisták soraiban, m- a véleménye magának az ameri­kai dolgozó népnek, amely saját bő­rén érzi a háború súlyos következ­ményeit! Az amerikai nép, amelynek liai lömrtjesen pusztulnak és ame­lyet a háborús erőfeszítések újabb és újabb adókkal, a közszükségleti cik­kek drágulásával, az élet áltaiános megnehezodésóvel sújtanak. Truman hisztérikus kitörésére tüs­tént 'két nagygyűlés válaszolt. Két- ; ezer asszony, majd nagyszámú ifju- 1 sági tömeg kereste fel az ENSZ köz­gyűlését es lezárt kapui előtt köve- elte a koreai háború azonnali befe­jezését. De ez csák a ' kezdet volt, mely uián széleskörű tiltakozó Imi­im bontakozott ki és már olv ma­lisra csap, bogy még a MacArlhur- toz közelálló Daily News is azt kö- .eteli: ismerjék el a hadjárat siker* fenségét, vonjak ki az amerikai csa- idiokat Koreából. Az amerikai imperialistákat a g. jász!ja Truman „meggondolatlan" ki- örése, mert úgy látják, ez iokozta azt a veszélyt, hogy magukra maradnak. Olyan „tekintélyes" lapok ,vélik fel mély aggodalommal ezt a lehetőséget., mint a New-York Time« vagy a Wall Street Journal. A nagytőkének ez utóbbi szócsöve így elmélkedik: „Mi­után megszoktuk, hogy mindig ne­künk udvarolnak, most hirtelen rá­jöttünk, hogy nekünk kell udvarolni másoknak. A külügyminisztérium at. tói léi, hogy szövetségeseink elhagy­nak bennünket a koreai kérdésben.. Megrázó kilátások tárulnak elénk, mert ha ez megtörténik, azt jelenti, hogy egyedül kell 'háborút viselnünk a távolkeleti térségeken, katonai és er­kölcsi támogatás nélkül." A csatló­sok ingadozását nem kis mértékben növelik az olyan események, mint á Koreába kényszerített török dandár szinte teljes megsemmisülése. Az amerikaiak, rendezetlen visszavonulá­suk fedezésére használták fel őket, hadd iörlesszenek a , Marshall-tery számlájából! A szövetségesek a szakadék szé­lén kissé megtántorodtak. Újabb erőszakra van szükség, hogy hajlan­dók legyenek követni amerikai gaz­ellákat. a biztos katasztrófa útján. Ezt a célt szolgálja Attlee miniszterelnök sürgős utalása Trumanhoz. Minde­nekelőtt Angliát kell megszilárdítani, — bár ez sem lesz könnyű fel­adat. Még maga Chur­chill, a leg- dühödtebb háborús uszító is aggályát fe­jezte ki az elmúlt na­pokban a ko­reai fejle­mények fe­lett. Az in tervenciós politika e ki­próbált baj­noka, a né­pek szabadságának elsőszámú lábbal- tiprója sem helyesli Kína megtáma­dását. Bányászok, dohánygyári mun­kások, szakszervezeti tanácsok, egye- temj tanárok és száz munkáspárti képviselő követelte, az angol kor­mánytól:. ne sodorják bele országu­kat még nagyobb veszedelembe. A reakciós New Statesman and Nation ,;A lejtőn" címmel számolt be Anglia súlyos külpolitikai helyzetéről és többek közt kijelentette: „Anglia gyors ütemben csatlós állammá vál- lik." Még élesebb hangnemben írt ugyanerről a Times és még több köz­ismert reakciós lap. Bizony, 'még az árulásban oly gyakorlott Attleenek is nehéz dolga lesz Washingtonban! Két malomkő közé szorul — egyik oldalról Truman szorongatja, másik oldalról az angol dolgozók határozott békeakarata. M íg az imperialisták közt zűrza­var és bomlás mutatkozik, ad­dig a koreai népi hadsereg és a kínai önkéntesei* rendkívüli jelentőségű győzelmeket aratnak az ellenség fe­lett. MacArthur november 24-én nagy­hangún kijelentéiig, hogy rövidesen végeznek Koreával é-s az amerikai katonák karácsonyra hazamehetnek. A „kiváló" hadvezér képességeit pom­pásan mutatja az, ami ezután néhánv nappal történt. A koreai népi hadsereg áttörte a frontot és u dölyfös kijelen­tés után két héttel felszabadította Phenjant Az imperialisták rendezet­ATTLEE len visszavonulása, bekerítése é* megsemmisitése azóta is tart. Az amerikai imperialisták kelepcé­be kerültek! Néhányan közülük abba is hagynák a sikertelen koreai hadjá­ratot, azonban attól tartanak, hogv ez nagy „presztízs-veszteséget" jelentene, Ázsia népeinek szabadság­harcát megerősítené. Pedig az ameri­kaiaknak nem kell már presztízsüket félteniök, azt már régen elvesztették! Elvesztették akkor, amikor beavat­koztak Korea és Kína belügyeibe és külöhösen eljátszották maradék, be­csületüket a tömeggyilkosságokkaJ, a hős koreai nép vadáúatl pusztításá­val. Az amerikaiak koreai kalandja felszította az ázsiai népek gyűlöletét a szabadságukra és békéjükre törő imperialisták ellen és megerősítette elszántságukat, hogy a betolakodókat mind egy szálig kiverikl S Szovjetunióban járt amerikai köliiöSlság tapasztalatai Á Béke Hívei TI. Világkemgresszaséht résztvett amerikai küldöttek ellátogat­tak a Szovjetunióba. Newgorkba vissza­érkezve, a küldöttek sajtóértekezleten számoltak be a Szovjetunió béketörek­véseiről. Charles Howard kijelentette: — Különösen mélg benyomást, tett ránk az a tény, hogy a Szovjetunió­ban mindenütt a békéről beszélnek, ami kiáltó ellentéte az Egyesült Álla­mokban szított háborús hisztéria lég­körének. Láttuk, hogy a szovjet nép békében kíván élni és folytatni akarja a békés építő munkát. .1 Szovjetunió életéről szólva, be- szélt a kit! túr problémákról. Hozzáfűzte, hogy a szovjet nép általános kulturális színvonala, különösen a kulturális fej­lődésnek a lehetősége, bámulatba ejtet­te. A szovjet nők egyenjogúságáról és a szovjet életben tevékeny részvételé­ről szólva, ezeket mondotta : — Meg vagyok győződve arról, hogy a Szovjetunió asszonyai és leányai ké­szei; megvédeni országukat, házukat, gyermekeiket bármilyen agresszióval szemben. Kijelentene, hogy 0 küldött­ség mindent megtekinthetett és min­denhova ellátogathatott, ahova csak akart. Jackie Cinci; a következőket won- dotta; ' -tr USÁ-ban megkülönböztetint alkalmazna!; a négerekkel szemben. A szovjet nép a küldöttség többi néger tágjává} együtt megbecsült személyként fogadóit. .4 szovjet nép jól tudja, n:ennyire elnyomják a négereket az Egy es üit Állom o kb un­Holland Egberts tanár ős VUtazd Upturns lelkész hangsúlyozták: .4 szovjet nép békében kíván élni az Egyesüli Államok népével. 4 küldöttség láthatta, hogy a szovjet nép teljes odaadással végzi nagysikerű, békés termelő munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents