Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-08 / 285. szám

4 NAPLÓ 1950 DECEMBER * * * As USA és öt csatlósa as ENSZ napirendjére tűaeti a „Kínai Népköztársaság koreai beavatkozása“ cmiü kérdési Vísinszkij elvtárs leleplezte, hogy a koreai nép vérét onto amerikai imperialisták agressziójuk álcázására most bűnbakot keresnek Az ENSZ Közgyűlése főbizottságá­nak december 5-i ülésén megvizsgál­ták az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Norvégia, Kuba és Ecuador követelését, bogy tűzzék na­pirendre a „Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormányának koreai be­avatkozása” című kérdését. Austin, az USA képviselője elismé­telte a bat nagyhatalom által benyúj­tott memorandum indokolatlan állítá­sait, és követelte a kérdés napirendre tűzéséi. Csehszlovákia képviselője ellenezte az amerikai agresszió álcázására irá­nyuló kérdés napirendre tűzését a köz­gyűlésben. Visinszkij elvtárs, & Szovjetunió küldöttségének vezetője elmondotta, bogy a memorandum szerzői konkrét tények és adatok hiányában azért akarnak a kérdéssel foglalkozni a köz­gyűlésben, hogy álcázzák az igazi eg• resszort, hogy eltereljék a kövélemény figyelmét az USA fegyveres erőinek valóban fennálló intervenciójáról Ko­reában. A valóságos beavatkozó — mondotta Visinszkij elvtáns —, aki öt és fél hónap óta ontja a koreai nép vérét, másokra akarja hárítani a fele­lősséget, bűnbakot keres. Visinszkij clvtáre a továbbiakban rá­mutatott arra, hogy ügyrendi szem­ontból sincs semmiféle alapja annak, ogy a szóbanforgó panaszt a közgyű. lés' napirendjére tűzzék, mert azzal a Biztonsági Tanács még nem foglalko­zott. Ausztrália képviselője fa közgyűlés alelnöke). Kuba képviselője és a Kuo- mintag-küldőtt ragaszkodtak a kérdés megvitatásához. Vísinszkij elvtárs ezzel kapcsolat­ban rámutatott a Kuomintang-küldött hazug állításaira. Egyben felhívta a fő­bizottság figyelmét arra. hogy a Poli­tiken bizottságban már hosszú idő óta nem vitatják meg „a Szovjetunió til­takozása az Egyesült Államok Kína elleni agressziójával kapcsolatban" című kérdést. Visinszkij vádat emelt az Egyesült Államok ellen, a Kína elleni agresz- szió, a kínai területek bombázása, Kína szuverenitásának megsértése és a kínai vizekre történt behatolás miatt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai légierő rendszeresen bom­bázta Mandzsúria különböző pontjait és hogy válasz nélkül hagyták a kínai kormány minden tiltakozását ezek el­len az embertelen agresszív cseleke­detek ellen. Kifejtette azokat az okokat, melyek arra késztették a kínai népet, hogy önkéntes segítséget nyújtson a koreai népnek, a külföldi intervenciósok elle­ni küzdelmében. A kínai nép sorsa szorosan összekapcsolódik a koreai nép sorsával és ez adja meg erkölcsi alap­ját annak az önkéntes támogatásnak, amelyet' a kínai nép Koreának nyújt és annak az ellenállásnak, melyei az amerikai agresszióval szemben kifejt. — Hivatalos okmányokkal bizonyít, ható —. mondotta Visinszkij elvtárs, hogy a Kínai Népköztársaság kormá­nya többizben tett kísérletet a koreai konfliktus békés megoldására. Az ame­rikai kormánykörök azonban a konfliktus kiszélesítésére törekedtek, mert céljuk — akárcsak a japán im­perialistáknak a múltban — nem Ko­rea, hanem Kína. Világos, tehát, hogy a kínai nép segítséget nyújt koreai testvéreinek abban a harcban, melyet azok függetlenségükért vívnak. Befejezőben Visinszkij elvtárs ismé­telten tiltakozott a hat küldöttség ál­tal felvetett kérdésnek a főbizottságon való tárgyalása ellen. Az ENSZ-közgyülés december 6-i plenáris ülésén az USA szavazógépe­zete 51 szavazattal 5 ellenében elfo­gadta, hogy a hat küldöttség által be­nyújtott memorandumot megtárgyalás végett adják át a politikai bizottság­nak. Értekezleten tárgyalják meg az állami gaxdaságok a minisztertanácsi határozatot Az állami gazdaságok megyei állat- tenyésztési csoportvezetői Budapesten kétnapos értekezleten beszélik meg, hogyan egészítsék ki az állami gazda­ságok 1951. évi munkatervét a minisz­tertanácsi határozat alapján, Muhari Sándor ismertette a minisz­tertanácsi . határozat végrehajtásával kapcsolatban az állami gazdaságokra vonatkozó végrehajtási utasítást, «mely pontos batáridőket tűz ki az egyes részlettervek elkészítésére. A tervkészítések határidejét úgy állították össze, hogy a miniszter­tanácsi határozatban kitűzött február 15-e helyeit már január 1-re elké­szüljenek a tervek és január 1-én meginduljon a tervek végrehajtása. — Gondoskodni kell a jövő évi . tervben az. állatok kellő takarmány­ellátásáról, ami elsősorban a határo­zatban előírt „zöld futószalag" bcállí fásával biztosítható. — Az állami gazdaságok jövő éoi építkezéseihez minden rejtett tarta­lékot fel kell használni, hogy a Szov­jetunió szovhozainak példájára az ál­lami gazdaságok dolgozói megfelelő lakásokban lakhassanak, az állatállo­mány pedig korszerű istállókat legyen ellátva. Fel kell készülni az állami gazdaságoknak a téli építkezésekre. Az állami gazdaságok munkaver­senyének szempontjait január végéig kidolgozzák. Muhari Sándor végül hangsúlyoz­ta, hogy jó kollektív munkával, a Párt és a kormány segítségével az állami I gazdaságok dolgozói meg tudják majd I oldani ezeket a feladatokat. A román dolgozók gyűléseken ünnepük a tanácsválasztások eredményét Románia »ok gyárában és üzemé­ben a dolgozók lelkes gyűléseken ün nepelték meg a Népi Demokratikus Arv.vonal ragyogó sikerét, a tanácsvá- Sasztásokon hitet tettek szeretőtök és ragaszkodásuk mellett a népi demokra­tikus rendszer iránt és bizalmakat nyilvánították a megválasztott jelöltek­nek. A napi munka befejeződése után a bukaresti „Veslitoru!“ müvek munkásai összegyűltek, hogy megünnepeljék a Népi Demokratikus Arcvonal győzelmét- A gyűlésen sok munkás kötelezte ma­A budapesti földalatti gyorsvasait épí­tése során sok, Magyarországon eddig nem használt gépet és szerszámot állí­tanák munkába. A Szovjetunió a föld­alatti vasútópítkezés gépesítésénél is se­gítségünkre siet, részben gépekkel, rész­ben tervrajzokkal, amelyek alapján hazánkban is gyárthatók lesznek külön- >ges^ gépek. gát, hogy december 3-i szavazatát a termelésben elért új győzelmeivel erő siti meg. A „Vulcan“-ürem munkásai szintén kitörő örömmel fogadták a választási győzelem hírét. — Munkámban még nagyobb lelkese désre indít, hogy olyan szorgalmas munkástársaim mint Chirila Pocaliuc- vagy Constantin Aliescu fogják a köz ügyeket igazgatni — jelentette ki Oc tavian Munteanu munkás, aki 150 szá­zalékkal teljesítette túl normáját az ün népi gyűlés napján. A Szovjetunióból jövő év elején ér­keznek meg a hatalmas fúrópajzsok a jelvonógépek, a kavicsosztályozó beren­dezések, légsűrítőgépek, különleges fa- gyasztógépek, Az alagútépítők számára külön szel­lőzőgépeket szerelnek fel, amelyek a földalatti munkahelyek kifogástalan le vegöellátását biztosítják. Hazaérkezett Albániából a magyar küldöttség Az Albán Népköztársaság felszaba­dulásának hatodik évfordulóján rende­zett ünnepségeken a magyar kormány képviseletében részt vett Preiszol József közlekedés- és postaügyj állum- t tkár, az MDP Központi Vezetőségé­nek tagja ée Szik’ai Sándor ezredes. A kiküldöttek csütörtök délben érkez­tek haza. Jelentés a vietnami néphadsereg novemberi győzelmes harcairól A vietnami néphadsereg és a parti­zán kötelékek november hónapban va­lamennyi fronton győzelmes harcokat vívtak a francia csapatok ellen. — Észak-Vi-etnam hegyvidékén a néphad­sereg csapatai 18 várost és községet szabadítottak fel. November 10 én a néphadsereg egységei felszámolták Moncaytó! 16 kilométerre északnyu­gatra Haifun egyik fontos külső ál­lását és Moncay körül több védelmi állást elfoglaltak. Moncay környékén heves harcok dúlnak. A Vörös folyó medencéjében a néphadsereg csapatai sorozatos támadásokat indítottak a franciák állásai ellen és több várost felszabadítottak. Dél-Vietnamban a hónap első felé­ben az ország északi peremvidékén folyó nagy támadó csatákkal össze­hangolva, a néphadsereg csapatni 6zin. tén több hatalmas támadást hajtottak végre. Amerikai „sejíélj’“ a nyugatnémet sárga szakszerrezeteknek Az USA kormánya egy és fél mil­lió német márkát utalt ki a nyugat­német sárga szakszervezetek számára, hogy a Német Demokratikus Köztár­saságban ős Berlin demokratikus öve­zetében jobboldali munkás-szakszerve zeteket hozzanak létre. A pénzt az -amerikai munkásáruló szakszervezetek képviselőin keresztül juttatták el. Bányászeglszségvédelem a borsodi szénmedancében A borsodi bányatelepeken szakorvo­sok irányításával több orvosi rendelő szolgálja a • bányászo-k egészségvédői­mét.- .1 bányavidékek orvosai rendsze­res (üdöszürő-vizsgálatokat végeznek. Aibert-télepen a higénia követelmé­nyeinek megfelelően modern, zuhanyo­zóval ellátott kádfürdőt építenek. A föld alatt dolgozók részére biztosítot­ták a megfelelő minőségű levegő-ellá­tási és korszerű védőberendezéseket szereltek fel. A megfelelő védőberendezések, rend­szabályok és az orvosi felügyelet nagy­mértékben hozzájárulnak a megbetege­dések és a bányaszerencsétlenségek számának csökkentéséhez. Az ötéves, lerv második évében a bá­nyabiztonsági berendezést tovább bő­vítik- ­A francia minisztertanács hozzájárult Nyugat-Németország haladéktalan foSfegy vérzéséhez A francia kormány a szerda esti minisztertanácson elfogadta Nyugat- Némctorezág haladéktalan újrafclfegy- verzésének tervét. Párisi baloldali megfigyelők szerint a francia kormánynak ez a határozata azt jelenti, hogy teljesen lemond azok­ról a nagyrészben formai fenntartások­ról, amelyeket eddig a nyugatnémet felfegyverzés kérdésében hangoztatott. A lapok szerint a kormány egyes tagjai, a közvélemény ellenkezésétől tartva, megkísérelték, hogy valamilyen ..tetszetősebb' formulát keressenek, de húzódozáfíuk —, amelyet a baloldali megfigyelők komédiának minősítettek —, csak néhány őr? hosszat (ártott. Az Humanitc ezzel összefüggésben kiemeli: ; — Ez a határozat a Wermacht új­rafelállítását jelenti, amit a francia nép megtagad. A francia nép felhábo­rodása niegakadályozhatatlanul kirob_ ban majd, mihelyt a gyűlöletes hatá­rozat köztudomású lesz. Azok az oradouri gyilkosok, akik az ellenállás hőseit kivégeztek, újból szol­gálatba állanak. Ezt pedig a francia nép nem fogadhatja el. Magyarországon soha nem használt gépeket kapunk a Szovjetunióból a földalatti gyorsvasút építéséhez A bőrgyár! laboratórium a termelés szolgálatában Ha felteszem magamnak a kér- kást, hogy miként kapcsolódik a la­boratórium munkája az üzem ter­meléséhez, mi a kapcsolata a labo­ratóriumban dolgozó műszaki értel­miségnek a gyár fizikai dolgozóihoz, helyes választ csak akkor adhatok a kérdésre, ha munkáinkat sorolom fel. Munkáink közül talán első a be­érkező nyersanyagok vizsgálata. Ez a nyersanyagoknak a gyártásban való legkedvezőbb felhasználását biztosítja. A GYÁRTÁS SZEMPONTJÁBÓL neun mindegy, hogy az üzeni milyen minőségű, töménységű cserzőanya­gokat, savakat, chromsókat, stb. használ fel. Ezek felhasznált meny- nyisége sokszor a készbör minőségét, döntően befolyásolja. Vizsgálataink egyben tervgazdálkodásunk maga­sabb szempontjait is szolgálják, amennyiben az anyagnormák meg­állapítása, tehát végső fokon az ön- köl tségcsökköntés értékmeghatározá­saink nélkül bizonytalanná válna. Munkánknak ez a része természe­tesen teljesen céltalanná lenne, ha nem kapcsolódna ehhez a gyártás közben az egyes fázisok ellenőrző­vizsgálata, ami egyben már minőség- ellenőrzés is. Például a chromcser- zés után a kihasznál t krómlében visszamaradt króm mennyiségéből és minőségéből látjuk, hogy a cser­zés tökéletesen folyt-e le? A labo­ratóriumi munka ezen a téren sem lehet csak öncélú, mechanikus vizs­gálat, ame’y kizárólag az esetleg fellelhető hibák, hiányosságok kór­boncolására szorítkozik. Éppen ma elsőrendű feladatunk az, hogy olyan mzsgálati eljárásokat dolgozzunk ki, amelyekre nyugodtan bízhatja ma­gát a gyárvezetés, amelyek lehetővé teszik, hogy a műszaki- és munka­vezetők necsak személyes tudásuk­ba, egyéni tapasztalatukra,, széles gyakorlatukra, érzésükre légyének utalva a munkamenet vezetésében, hanem olyan vizsgálati adatok tá­mogassák őket, melyek segítségével mindmáig sokszor tisztázatlan kér­déseket az elmélet és gyakorlat he­lyes összefüggéseiben lássák és mun­kájukat tudatosan, az anyag mind teljesebb ismeretében végezzék. IGEN JÓ PÉLDÁT TUDOK erre mondani éppen a legutolsó hónapok alatt folyt munkáinkból. Tudjuk, hogy a bőr növényi cserzése majd­nem egyidős az emberi civilizáció­val, mégis a legutóbbi időkig isme­retlen volt a tímárok előtt a cser- zőlevek sav- és sótartalma közötti összefüggés jelentősége a cserzett bőr minőségére. Az irodalom adatai és dr. Tóth Géza műszála vezető kezdeményezése és útmutatásai alap­ján ma már kidolgozott vizsgála­tunk van a cserzőleveink ilyen irá­nyú ellenőrzésére és azok helyes be­állítására. Az eddig említetteken felül az új gyártási eljárások bevezetése előtti kísérjetek is egyik legfontosabb te­rülete a laboratóriumi munkának. Azt hiszem, nem érdektelen, ha itt megemlítem az új magyar műcser- zőanyag, a csepeli papírgyár eddig kárbaveszett szulfitszennyl úigjána te felhasználásával készült Lignotan bevezetését. A gyártás vezetője, dr. Tóth Géza, mielőtt az üzemi kísérle­teket megkezdte, a laboratóriumban az új cserzőanyag sajátságaira, a cserzésben való viselkedésére vonat- kozó kísérletek sorozatát végeztette el. Ma pedig, nem utolsó sorban en­nek eredményeképpen, az tizemben a külföldi eredetű növényi cserző­anyagok 50% -át helyettesítik mát <t Lignotan alkalmazásával. A készbőrök minőségének javító-: sara irányuló új és mind nagyobb számú vizsgálatok- tökéletesítésére nagy segítséget nyújt a szovjet szak­irodalom és a szovjet szabvány le­írások megismerése. IDÉN A SZABVÁNYÜGYI INTE. ZETHEZ két szabványjavaslat is ér­kezett a Pécsi Bőrgyárból: az egyik új vizsgálatát adja a talpbőröknek azok feszessége alapján, a másik a felsőbőrök vízfelvevő és leinyomó képességét szabványosítja. Mind­kettő aI gyakorlati követelmények­nek figyelembevételével készült éa ennélfogva jelentős mértékben egé­szíti ki az eddig mechanikai vizsgá­latokban hiányos szabványunkat. Meg kell még mondanom, hogy mindezek ellenére sokszor megnem- értést tapasztalunk a laboratóriumi munkával szemben. Azok kivételé­vel, akik közvetlenül tapasztalják a laboratóriumi munkák eredményeit és következményeit, általánosan ta­pasztalható hajlamosság arra, hogy a készárut termelő üzemek munká­jával szemben másodlagosnak te­kintik a vizsgálati és kísérleti mun­kát. Azt hiszem, hogy a folvázoltak- ból kitűnik, hogy ez az álláspont téves. Ezt bizonyítja az is, hogy feladatainknak jól megfelelni a munkásosztállyal való szoros kap­csolat nélkül nem lehet. Erre nap­ról napra számos példa szolgál bi­zonyítékul és erre tanítanak tanító- mestereink. erre figyelmeztet Rákosi elvtárs, amikor ezt mondja: „A mun­kások és tudósok, a fizikai és szel­lemi dolgozóiénak összmüködóse el­engedhetetlen tartozéka a szocialista termelésnek.” Dr. Kercse István a bőrgyári laboratórium vezetője. CJiűwé- sikert aratóit a (dsillagtárna pécsi hmuiiatáia A pécsi színház prózai együttese Alexandr Kornejcsuk „Csillag! árna!" c. színművét először Pécsszabolcson, Pécsiíjhegycn és Vasason adták elö, a széncsata hőseinek, mielőtt a pécsi színházban bemutatták volna. Bányá­szaink előtt nagy sikert arattak. Majd leszedték őket a színpadról örömük­ben, Vasason a szünetben berohantak az öltözőbe éa „bányászok, elvtársak/“ kiáltással őlelték meg Bakos lászlóékat, Náday Pálékat. A pécsi bemutató is forró sikert hozott. Színész és néző között az első pillanattól kezdve szoros kapcsolat jött létre. S mindjárt az első jelene­tek után i'elcsatlant u nyiltszini taps, mely sokszor imétlődölt meg ezer. az eslén. A dolgozókból bányászaink iráni érzett forró szeretetük robban ki: a szovjet és a magyar bányászok iránt érzett szeretet egyszerre. Mint termékeny talajra a mag, úgy hullott minden szó a szívekbe. De nemcsak a közönség vizsgázott ezen az estén, vizsgáztak a színészek is. Ebben a darabban a szocialista színjátszás egyik nagy lépését tették meg. A „Csillagtárna'" szocialista szín­mű. Szocialista bányászok, szovjet emberek élnek benne. Élnek, ~ ez a kilejezés illik ide. Mintha az életből, a mindennapi kemény széncsatából, a jövőért, a kommunizmusért vívott ele­ven harcról léptek volna két és fél órára a színpadra. Kornejcsuk darabjának nincsen fő­hőse a burzsoá színjáték gyakorlata szerint. Főhőse a munka, a nagyszerű termelőmunka, a kommunizmus építé­se. Tartalmát néhány szóval el lehet mondani. Lényegében az történik, ho­gyan tör lel .egy lemaradt bánya újra az elsők közé, hogyan lesz a Csillag­tárna pislákoló csillagából a Dnnyec­medeneóben a legfényesebben ragyogó csillag. Nagyszerűnél nagyszerűbb alakok-1 kai, az élét hőseivel ismerkedünk meg és olyan mértékben főszereplők, amilyen mértékben legyőzik az akadá­lyokat. S itt vág bele a darab a mi életünkbe, a mi bányászaink életébe. Nálunk is vannak Kondrátok, akik sztahánovisták, a termelés hősei, éle­tünk főszereplői. És vannak a Máká­rokhoz hasonló önfeláldozó idős bá­nyászok, akik szívükön viselik bányá­juk termelését s ha kell segítenek Vannak fiatal, életük elsöprő lendü­letét munkájukba vivő fiatal vájárok, Gavriláékhoz hasonlók és faluról to­borzott, lelkes munkát végző bányász•> lányok, mint Gálja, akiket a Komszo- mol vezet, tanít, lelkesít és vannak kitűnően tanuló, az Ifjú Gárda hősei­ért rajongó úttörőink. De vannak hi­bákat elkövető, fejlődésben, tanulás•* ban lemaradtak is, mint Pável, a bá­nyászból lett üzemvezető, aki felesé­gének, a becsületes, igazságért boldog­ságát is feláldozni tudó orvosnak és <* bánya kommunistáinak kemény figyel­meztetésére tér csak észhez. S meg* találhatjuk a Filip Szemenekohoz ha­sonló aljas ellenséget is, aki a hábo­rúban Gestapó-spicli gyilkos, a győ­zelmet aratott békében ,,Amerika Hangját“ hallgató, rémhírterjesztő, rombolómunkát végző szennyes gaz­ember! Mintha tükröt tartottak volna elénk, hogy, ha nem is olyan arányban, mint a Szovjetunióban (kevesebb jó ered­ménnyel, több hibával), magunkra Is­merjünk. Fényes volt ez a tükör jól láttuk magunkat benne. Azt is, hogy hol tartunk mi, azt is, hogy hová kell fejlődnünk. És ezt a színmüvet, ezt a tükörképet nem fogjuk elfelej­teni! ' 1

Next

/
Thumbnails
Contents