Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-08 / 285. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK l DUNÁNTÚLI A MAI SZAMBAIfi M» vfímtatjm mmg m ránmt tanára áÜstnüS Msottoágmtl (2- o.) Mohádon, StkUm fa Komlón szára ólnak be ti- «árnap m kongresszust határozatról a varsói békekQl- »iöHek (2. o.) A koreai népi hadsereg csapatai és a kínai Önkéntesek felszabadították Plienjant (3. o.) A néprajz, régészet és művészettörténészet tudományos dolgozóinak péeat vándorgyűlése (5.0,) A palotabozsobi és ócsárdl gépállomás ts . befejezte őszi tervét (6. o.) SARi *NY AMI GYEI PÄRTB 1 ZOTT JÁGÁNAK LAPJA VII ÉVFOLYAM, 285. SZÁM ÁRA üü FILLER PÉNTEK, 1950 DECEMBER 8 Harcoljunk as iskolai lemorzsolódás ellen Dolgosó népünk boldog életének kösd hatéves története nagy változásokat hozott 'közoktatásunk területén is. Népgazdaságunk hatalmas fejlődésével nagyszámú új értelmiségi káderre van szükségünk. Iskoláink feladata, hogy a mostani és a következő ötéves tervek szakkáder-szükségletét biztosítsák, Ennek megfelelően egyre fontosabb szerep jut pedagógu- eainkn.3Ík, hogy a szülőkkel szorosan együttműködve az új generációt felneveljék, olyan embereket neveljenek belőlük, akik majd győzelemre viszik terveinket. Pártunk drága kincset bízott a kezükre, a leg drágábbat! a jövőt s ezzel a kinccsel úgy kell sáfárkodniuk, mint dolgozó népűnk legértékesebb, legféltettebb tulajdonával! Pártunk nagy figyelemmel forda! a nevelők munkája felé. Ezt bizonyítja a Központi Vezetőség március 29-i határozata is, mely az ellenség leleplezésével ég a lemorzsolódás elleni harc megindításával nemcsak segítséget adott, de egyúttal fegyverbe is szólította egész közoktatásunk hadseregét. Hard felhívás volt ez a határozat, mert a szocializmusért és a békéért vívott szakadatlan küzdelem szervet része a lemorzsolódás megakadályozása, a munkás és dolgozó paraszt származású gyermekeink beiskolázása, továbbtanulásának biztosítása és a tanulmányi színvonal emelése. A harc megindult. Darvas József kultuszminiszter legutóbbi be- wéde konkrét példákkal világított fá, hogy ebben a harcban eredményeink mellett még súlyos hiányosságok is vannak. Megdöbbentő számadatokkal bizonyította hogy elsősorban középfokú és általános iskoláinkban, különösen pedig a •aiusi és tanyai iskolákban, nagyfokú lemorzsolódás mutatkozik. Az általános iskolák tanköteles gyermekei közül csak mintegy 40 '—15 százalék végzi el az iskola nyolc osztályát, a többi pedig vagy egyáltalán nem jár iskolába, vagy — főleg az ötödik és nyolcadik osztály között — kimarad. Vannak olyan megyék, ahol a lemorzsolódás eléri a hatvan, sőt hetven százalékot A lemorzsolódás terén Baranya sem áll rózsásan. A megyében 51 százalék, Pécsett 21 százalék a tavalyi évben lemorzsolódottak száma, Ez összesen 2.868 gyermeket jelent. Meg kell vizsgálnunk, mi ennek az oaa? Döntően az, hogy nem fordítottunk kellő gondot a beiskolázás fontos kérdésére. Nem törődtek vele kellően a pedagógusok és _ a szülők (különösen falun, akik inkább otthon tartották és házimunkára fogták gyermekeiket, ahelyett, hogy iskolába küldték volna. Hibát követtek el egyes helyeken a termelöcsoportok, ahol munkára fogták be a gyermekeket, hibát követtek el egyes üzemek, ahol 14 éven aluli, iskolájukat be nem fejezett gyermekeket - munkára vettek fel. Hibásak voltak azonban f tártszervezeteink is ott, ahol nem ordítottak kellő figyelmet erre a fontos területre. Ä középiskolai beiskolázásoknál különösen sok hiba történt a Megyei Iskola- bizottság részéről, mely nagyon sokszor felületes átirányító munkát végzett a meggyőzés helyett. Ennek tulajdonítható például az olyan hiba, hogy aki óvónőképzőbe kérte felvételét, az építőipari technikumba került, vagy amit a legfrissebb példa bizonyít: tanítóképzőbe irányítottak át olyanokat, akik mezőgazdasági technikumba jelentkeztek. A falusi és tanyai alsó fokú iskolák helyzete még rosszabb. Bár a lemorzsolódás megyei feltérképezése, pontos kiderítése csak most indult meg, máris számos példa akad arra, hogy áll a helyzet. A barátúri és kishertelendi gyermekek Magyarszékre járnak a felsőtagozatra, most, télvíz idején azonban egyáltalán nem mennek iskolába. Villányban ugyanígy van a villánykővesdi nyolcadikosokkal S majd mindenütt Így áll a helyzet, ahol a szomszéd faluból vagy pusztáról kell a gyermekeknek több kilométert gyalogolni, hogy az iskola székhelyére menjenek. Vannak azonban szép kezdeményezések is. Borjádon Kovács Lívia tanítónő a tanítás előtt naponta végigjárja a falut, hogy összeszedje és iskolába vezesse a gyerekeket. A csatahelyi tszcs és a gilvánfai tanács kocsikon viteti be az iskolásokat a nagypeterdi, illetve a magyarmecskei általános iskolába. Ott, ahol ez nem lehetséges, új iskolát szerveznek, mint Pécsba- gotán vagy a Bogdásához tartozó Körcsőnye.pusztán, ahol a tszcs épületet biztosít az iskola számára. De példamutató a szigetvári járás 16 egytanerős iskolával rendelkező községe is, ahol még egy tanteremmel bővítik az iskolát. Mit kell tennünk, hogy megakadályozzuk az iskolai lemorzsoló, dást? Mindenekelőtt az iskolán belül pedagógusainknak törődniük kell iskolájukkal és érezze az igazgató személyében a felelősséget minden egyes lemorzsolódásért. Nevelőinknek el kell sajátítaniok a marxista-leninista nevelés módszereit a szovjet pedagógusok példa- mutatása nyomán. Csak ezeknek a kiváló tapasztalatoknak felhasználásával fogják a nevelők valóban érdekessé, vonzóvá tenni óráikat a tanulók számára. De törődjenek azzal' is, hogy a tantermeket cs az iskolát feldíszítsék a szülők segítségével és tartsák tisztán. Ezért van kedvük tanulni Borjádon, ahol tiszta, világos és virágokkal díszí. tett osztályok várják a tanulókat, míg Hásságyon sötét és piszkos tanteremben tanítanak, s ugyanakkor egy tiszta, világos tantermet teljesen kihasználatlanul hagynak. Döntő feladat, hogy az iskolák teremtsenek szoros kapcsolatot a pártszervezettel és a tömegszervezetekkel ts. Kérjék ki segítségét, a párttag és a pártonkívüli népnevelők felvilágosító munkáját. Jurdik Aladár hásságyi tanítónak még eszébe sem jutott ez. Nem véletlen, hogy fogalma sincs az új, szociális, ta nevelés alapelemeiről, a továbbképzésben sem vesz részt s még Makarenko nevét sem hallotta! A lemorzsolódás elleni harcban a pártszervezetek segíteni fognak, mert segíteniük kell, iskoláinkban. Tartsák állandóan szemmel az iskola lemorzsolódás elleni küzdelmét és népnevelőkkel, ellenőrzéssel segítsék is a pedagógusokat mun. kájukban. Ä tömegszervezetek szintén kövessenek el mindent a hiányzások, a lemorzsolódás megakadályozására. Itt elsősorban az MNDSZ szülői munkaközösségben és azonkívül történő hathatós segítségére, valamint a DISZ és az úttörő mozgalom támogatására van szükség. A lemorzsolódás elleni harc leg. nagyobb iskolánkívüli feladata kétségtelenül a helyi tanácsokra hárul, hiszen az oktatás kérdése közvetlenül hozzájuk tartozik. Itt ne a sellyei járástól vegyenek példát ta nácsaink, ahol a tanítókat iskolaidőben földmérésre, a tanulókat pedig baromfioltáshoz osztották be, hanem inkább a hosszúhetényi taÄ nagymányoki szénmedence dolgozói is többtermeléssel ünnepük Sztálin elvtárs születésnapját Ä angyminyokl szénmedence dolgozói egyemberként munkafelajánlást tettek, hogy tőbbtennelésen keresztül ünnepelhessék « szeretett Sztálin elvtársat 71-ik születésnapján. Sztálin elvtárs nevével indulnak újabb rohamra a tervév mielőbbi teljesítélotta, hogy az átlagos 15 csillés termelését 16.3 csillére emeli, melyet továbbra is tartani fog. Schutl János az előirányzott 1.48 csillés fejteljeslt- mény helyett 1.55 csillét termei ki műszakonként. Geily Mikiás ielajánlotta, hogy a 11 csillés előirányzata helyeit 11.40 csillével járul a mázai bányaüzem tervének befejezéséért lo- lyú küzdelemhez. Hermész Lajos csapata vállalta, hogy 11 csille helyeit 13 csillét szállít ki műszakonként. Egy emberként ^ordítoznak fel a s/.éncsalúru a nagymányokiak Béért a. szászvári bányászok Is, ahol szintén az Összes földalatti dolgozó vállalta a nagyobb teljesítmény elérését Lelkes felajánlások Szászváron Bence József csapatvezető vájár annak érdekében, hogy a szászvári bányaüzem is teljesíteni tudja december 21-re a tervév befejezését, csapata nevében felajánlotta, hogy az eddig elért 5.6 csillés fejteljesítmény helyett 6.6 csillét termel majd minden műszakon, Hernesz Ferenc csapata vállalta, hogy az előirányzott 5.5 csille szén helyett 7.5 csillével termel műszakonként Szúnyog József csapatvezető vájár csapata nevében lelkesen vállalta,, hogy az előirányzott !8 csille helyett 25 csillét szállít műszakonként Sztálin elvtárs születésének évfordulója tiszteletére. Véber Lajos feltárási munkán dolgozó csapatvezető vájár vállalta, hogy az eddig elért átlagos műszakonként! 22 centiméter« előrehaladás helyett 2? centimétert teljesít . műszakonként. Bittner János alapvágaton dolgozik. Előirányzata egy méier. Felajánlotta, hegy a nehézségek ellenére is. .minden műszakon 1.15 méter alapvágatot készít el, hogy ezen keresztül jut. tassu kifejezésre Sztálin elvtárs Iránt érzett szeretetét. A másai bányászok sem maradnak le Ilyen lelkes készülődés még sohasem' volt tapasztalható a mázat bányán sem. A bányászok 3 nap leforgása alatt egyemberként megtették vállalásaikat a nagy ünnepre, december 21-re. Elsőnek Szabó János csapatvezető vájár kereste fel a versenyirodát. Csapata nevében felajánA nagymánvoki bányászok már régen befejezték ezévi tervüket. A for- radamt műszakon és a 26-i többtermelési napon a legjobb eredményt a nagymányoki bányászok érték el. De a készülődésből szintén az tűnik ki, hogy' ismét az elsők akarnak lenni. A földalatti dolgozókon kivül még a műszaki vezetők is konkrét munkafel- ajánlásokat tettek melyben vállalták, hogy a műszaki feltételeket biztosítani lógják a bányászoknak, hogy azok ismét túlszárnyalhassák a legújabb vállalásaikat is. Vállalták, hogy az eddig elért 160 centiméteres előrehaladás helyett, 180 centiméter alapvágatot hajtanak ki műszakonként Ver- stróh János csapata napi 2 csille helyett 17 csillét szállít mflszakonként. Kiss József az előirányzatán felül 2 csillével termel többet műszakonként. Isztl István a 12 csille előirányzott teljesítményit már 2 csillével emelte eddig, Sztálin elvtárs születésének évfordulója tiszteletére. Falcz József vájár vállalta, hogy napi 4 csillével járul hozzá a széntermelés fokozásához, a tervév részletében való befejezése érdekében. Pctzl Antal brigádja felajánlotta, hogy a 14 csillés előirányzat helyeit 16 csillét termel ki minden műszakon. így sorolhatnánk tovább a nagymányoki szénmedencében dolgozó bányászok neveit, mert egyemberként soralcoznak fel, hogy többtermeléssel ünnepeljék a világ dolgozói szeretett vezérének. Sztálin elvtársnak, 71. születésnapját. százalék, Mere Antal (2) kéthavi átlaga 117 százalék. Fejtési vájárok; Kiefaber János kéthavi átlaga 133 ' százalék. Schbei- ezer József kéthavi átlaga 145 százalék, Wald József kéthavi átlaga 108 százalék. Fenntartási vájárok; Bukovszki Ferenc kéthavi átlaga 122 százalék, Szantner Ádám kéthavi átlaga 125 százaiéit, Schneider Ferenc kéthavi átlaga 113 százalék, Hauser Vendel kéthavi átlaga 103 .százalék. Fejtési csillések; Balogh Sándor kéthavi átlaga 122 százalék, Huller József kéthavi átlaga 105 . százalék, Bocskor Géza kéthavi átlaga 115 -százalék, Gubeczkó András kéthavi átlaga 108 százalék. A MESZHART-aknák versenyében ismét Pécsbányatclep került az élre, mig Vasas a második helyre szorult vissza. Mecsekszabclcs a harmadik. A síéncsnta legjobb harcosai Pécsbnnyatelepen 135 mázsa tengerit ajánlott fel a begyűjtés első napján lottos dolgozó parasztsága Számos hozség csatlakozott máris a lányán kink begyűjtési mozgalmához \ LÁNYOSOKRÓL indult el a kezdeményezés: tegyünk felajánlást Sztálin elvtárs születésnapjára, tartsunk újabb ünnepélyes begyűjtési napokat, hívjuk ki versenyre a legközelebbi községeket. Uj harci szakasza indult el ezzel a begyűjtésnek. Uj csata, melyben minden eddigit felülmúló erővel látnak munkának a legjobb népnevelők, tanácstagok, - begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztok. BABARCON is nagy lelkesedéssel zajlott le a begyűjtési nap. Itt a népnevelők közül Somogyi Ferenc VB-elnök ős Tallódi József földművesszövetkezett ügyvezető járlak élen- Fáradhatatlanul végezték felvilágosító munkájukat is sorra megmagyarázták a dolgozó parasztoknak, hogy a begyűjtési terv százszázalékos teljesítése azt jelenti, hogy több li«k- tort, több és olcsóbb iparcikket tud adni az iparp munkásság a dolgozó parasztságnak, mert a tervek teljesítéee egész népgazdaságunkat erősíti. A felajánlások során számos szép példa született meg .a községben, melyek azt bizonyítják, hogy dolgozó parasztságunk egyre jobban megérti azt is, hogy a begyűjtéssel békénket védelmezi. így Góbéi János kishaszon- bcrlő először 50 kiló kukoricát ajánlott fel. Később azonban —, amint a népnevelőknek elmondotta — ráébredt arra, hogy fokozottabban kell kivennie részét a békeharcból és 300 kilogrammra emelte felajánlását. Példáját számosán kövfeftók a községben. Vadas József 7 holdas dolgozó paraszt — bár már tett felajánlást —» most ismét felajánlott 100 kiló tengerit. — A munkásosztály mindent megtesz azért, hogy túlteljesítse tervét —, mondotta, amikor felajánlását tette. — Nekünk követnünk kell a munkás- osztály példáját és minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy mi is 100 százalékban teljesítsük községünk előirányzatát. Ezzel tartozunk hazánknak, hazafias kötelességünknek kell tehát tekintenünk hogy becsülettel eleget tegyünk a begyűjtésben. Lelkes szavak kíséretében tették meg felajánlásaikat Bontyé Lajos és Baún Ferenc dolgozó parasztok is, é« számosán még a község dolgozó parasztjai közül, akiket n község út törő i ünnepélyesen köszöntötték fel. LIPTÓDON Hering Károly tszcs- tag járt elöl a felvilágosító munkában, de felajánlásával is példát mutatott a dolgozó parasztságnak. Bár a csoport mar ajánlott fel terményt. Hering Károly egyénileg inég két mázsa tengerit ajánlott fel „C" vételi jegyre, hangsúlyozva, hogy felajánlásával Tito gyalázatos bandája ellen akar küzdeni é$ a békét akarja erősíteni. A községek dolgozó parasztjainak lelkes megmozdulására azonban erősítették a kulákok is aknamunkájukat. Támadásuk fővonala az, hogy rábeszéljék a dolgozó parasztokat, hogy nácsot kövessék, mely pénzt teremtett elő az iskola három osztállyal való bővítésére. Tanácsaink is elsősorban meggyőzéssel harcol, janak a tanulásért, de nem szabad elfeledni, hogy ha máskép sehogy sem megy, joguk van a gyermekeket iskolába rendelni is. Iskolán belül és kivül harcolni kell a lemorzsolódás legfőbb előidézői, fejlődésünk ellenségeivel szemben. Kíméletlenül leplezzük le a klerikális reakció, a kulákok és Tito többi „fegyvertársa", az ősz tályellenség aknamunkáját, minden kísérletét. Mert vájjon kinek az ügynöke, szálláscsinálója volt Ózdi József kemsei tanító, a kulákok barátja — aki szadista módon félholtra verte a dolgozó parasztok 6-8 éves gyermekeit —, ha nem a népi demokrácia ellenségeié, az imperialistáké? Baranyában még számos ilyen aljas ellenség van, aki azt szeretné és azért dolgozik, hogy gyermekeink ne tanuljanak, ne le. gyének belőlük épülő hazánk, szocializmusunk művelt, képzett fiai. Leplezzük le bátran ezeket a gazembereket, ne zavarják egyreszeb bé váló életünket! Nevelőink és tanulóink napról napra tapasztalják: öröm ma tanítani, öröm ma tanulni is! Olyan életet élünk, olyan jövőt készitíink elő munkánkkal, amelyért érdemes dolgozni, áldozatot hozni és harcolni, melyért századok után elő szőr érdemes igazán élni. És esze rint cselekedjenek, építsék a jövőt, védjék a nevelés felelősségteljes frontján békénket. Lnpnnsk jaerdai számában közöltük a vasasi és meosekszabólcsi bányake- rűlet legjobb dolgozóinak névsorát, akik az októberi és novemberi hónapban példamutatóan teljesítették előirányzatukat. Mai számunkban a pécs- bányatelepi bányászok névsorát közöljük: Aknavájárok: Glück Antal kéthavi átlaga 150 százalék, Süvecz János kéthavi átlaga 164 százalék, Szabó István (11) kéthavi átlaga 100 százalék. Feltárási vájárok: Kéméndi Ferenc kéthavi átlaga 162 százalék, Szatmári Ferenc kéthavi átlaga 148 százalék, Laodavszlei Ferenc kéthavi átlaga 126 százalék. Elővájási vájárok; Horváth István (18) kéthavi átlaga 155 százalék, Grün József (3) kéthavi átlaga 143
