Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-06 / 283. szám

ÍU5Ö DECEMBER 6 NÄPIi O o Begrfijtéssel, mélyszántással harcolnak Tito ellen Iván Józsefek Állami gazdaságaink traktorosai versenye erősíti a békét Megfoért, hogy ae Írjak ki a nevét, Rokonai vannak odaát, fél, hogy bán- tádásuk esik. — Nem messze Eszéktől egy kis fa­lábam éltünk — kezdte elgondolkoz­va. — Nem volt valami könnyű éle­tünk a háború előtt s különösen ne­héz lett akkor, amikor bejöttek a né­metek. Én abban az időben már sok mindennel tisztában voltam, nem egy ismerősöm volt az eszléki üzemekből, akik felnyitották a szememet. Hama­rosan ott voltam velük a hegyekben, partizán lettem. Kemény idők Toltak. Rongyosan, éhesen harcoltunk * ha egy kis időnk volt, arról az életről beszélgettünk, melyben mindnyájan bíztunk, melyről úgy éreztük, hogy nagyon szép lesz, de amelyről nem tudtuk, hogy melyi- könk éri meg. Azután rím ult es in. Szerencsés­nek tartottam magam, végtelenül Sze­rencsésnek. Többször megsebesültem, a lábom húzom ma is, de éleiben ma­radtam, megértein azt az időt, melyről Káli éjszakákon lobogó tábortüzeknél, illatos szénapadlásokan, vagy nem egyszer két roham között álmodoz­tánk. Mellemen partizánkitüntetésekkel tértem haza, hogy régi földön, de új életben folytassam a munkát A kis gazdaság tönkrement a háború alatt, de keményen megfogtam a munka vé- ««■ Kezdtem rendbejönni. I udtam, a Szovjetunió segítségének köszönhetjük, hogy talpra tudunk állni. Annál job­ban csodálkoztam, hogy, amikor néha jöttek ki „elvtársak“ s felvetettük né­kik a nehézségeket, akkor rendszerint az volt a válasz: — Hja ... a Szovjetunió .. . Valinkat felvonták és jelentőségtel­jesen néztek ránk. Később azonban már nyíltan is kezdték hangoztatni: ,J\. Szovjetunió az oka nehézségeink­nek.“ Ekkor már egyre kezdett rosz- szabbodni a helyzet. Kétségek között voltam, s osa.k a Tájékoztató Iroda határozata után láttam tisztán. Ettől fogva nem vettem semmiben se részt. Úgy gondoltam, dolgozom keményen, » majd csak megélek valahogy. Tévedtem. Kifosztottak mindenem­ből, s amikor sem bírtam már _~mmit se leadni, azt mondták szabotálom a Vörösre festi az Izzó parázs lehel­leie az arcokat, amig befelé repül a lapát szén, azután becsukódik az aj­tó ée az éjszakában robogó mozdo­nyon sötét lesz. De már emelkedik újból a lapát, nyílik az ajtó és a rőt fény bevilágítja a fülkét, de csak ad­dig, amíg repül a szén befelé, azután jemét 6ötét lesz. a vörös a feketé­vel a 424.126-On, változik egyre több magyar mozdonyon, mert így ro­bognak a hatalmas vasparipák Moszkvától Vladivoeztokig, Mur­manszktól Odesszáig és mi eltanul­tuk a szovjet vasutasoktól az „egy- lapálos“ rendszert ás még sok-sók fortélyát a munkának. A 424.126 gyönyörű, acélfekete gép. vidáman prüszköl, hol az irányvonat, hol a tolató?, tehervonat, hol meg a gyors előtt. Hat ember törődik vele. jobban mondva fölváltva három­három. Hol Győri Kis István vezeti és ilyenkor Nagy István meg Józan Ferenc etetik, hol meg loth József a vezér és ilyenkor Sánta í erenc meg Marton József a fűtők. Jó kezekben van a 424126-os, erős kezekben és biztos kezekben. Kom­munisták vezetik. Győri őrs István már 1940. óta az élcsapathoz tartozik, Tóth József pedig tagjelölt, számol­gatja már a márciusban letelő hat hónapot. Mind a kettőn — persze a többié* is — résztvesznek a. széntakarékos- sági mozgalomban, túlsúlyos irány­vonalokat visznek, új módszerekkel dolgoznak, szocialista vasutasok akarnak termi. már akkor is. ami­kor a felszabadulás után romjaiból újjá­éledt az ország vérkeringése, a vas­út. Már a távolba vezettek a sínek és biztosan álltak a tengelyükön a kocsik, a mozdonyok, ^ __ ,je álltak. Szerencsére nem fokáig álltak, mert a bányászok csatába indultak, szén- ceatába és jött a szén, a vérkeringés megindult. Émlékszik erre jól Győri Kiss Ist­ván is, Tóth József is. Emlékeznek arra is, hogy ok hogyan szabadultak fel. 1944 november 5S-án a pécsi állo­máson Gvőri Kis István ott volt Kis Kálmán fűtővel együtt egy kiürítő szerelvény előtti gépen. Mögöttük állt * fegyvere« nemet or, de azután „szocializmus építésének jugoszláv módra történő megvalósítását.“ Eg,y éjjel UDB-sek jöttek értem. Tízen- hetőnket szedtek össze azon az éjsza­kán, egyedül én tudtam közülük meg­szökni, messze környéken ismertem minden bokrot miig partizán koromból. Aztán átjöttem s most itt vagyok. Ha n ifírlénet jutott eszembe. Iván JózseSéknél, pár kilométerre a jugoszláv határtól, Maltyon. Nem könnyű dolog» ezt a családot jellemezni. Itt van mindenekelőtt a három asszony. Három nemzedék. A legidősebb már csak az ablak mellett üldögél s csak néha szól bele a be­szélgetésbe. Akkor is inkább, ha az időről van szó. Arra emlékszik, hosszú évekre visz- szamenöleg. Az ő korában jobb volt az időjárás, nem voltak ilyen száraz nyarak s őssel se esett ennyit az eső. A következő nemzedék özv. Jaksa Lajosné javakorabeli asszony. Férje odamaradt a háborúban, most a veje, Iván József vezeti az 5 holdas gazda­ságot. A harmadik asszony, a legfia­talabb, a lánya, Iván József né. Mind­két asszony hallgatag, nem igen jár­nak sehova se — ahogy ők is mond­ják — a munkának élnek. * abból van éppen elég. A munkának él Iván József is. Nem azért, mintha bennük is valami dacos elhatározás élne: nem törődök csak a munkával. Korántsem. Ez még inkább a múltból maradt. De egyre jobban törnek kifelé ebből az elzárkózott- ságból. Iván József például egyenlőre úgy, hogy egyre többet olvas. Legfőkép szakkönyveket. Hogy kell termelni amikor a német hátrament megnézni, hogy a kocsik egybe vannak-e kap­csolva, akkor Győri elvtár3 odaezólt a fűtőnek. — Akaßzd le a gépet. —A fűtő le­ugrott, lekapcsolta a mozdonyt, visz- szaugrott a lépcsőre és a gép már robogott ie. Gyorsan beálltak a fűtő- házhoz. Másnap pedig már szabad volt a város. Tóth elvtársat elvitték Dombó­várig, ő ott szökött meg és a Mecse­ken át gvalog jött haza, de haza­jött. ' Akkor már itt nagy volt a forga­lom. Jöttek-mentek a vonatok, hosz- szabbak, rövidebbek. Amelyik hosz- szabb volt, azt szovjet mozdonyve­zetők vezették. A rövidebbek pedig Bátaszék' felé jártak, akkor még arra kellett Pestre menni. Győri Kis elvtárs is megismerke­dett szovjet mozdonyvezetőkkel, azok már akkor is 2000 tonnás vonatokat vittek ötszáz kilométerre, egész Becsig és az ő gépjükön már okkor is egylapdtos fűtéssel dolgoztak. különösen jó barátság­ba keveredett, fel is irta a nevét, valahol otthon van a cédula, elő kellene keresni, de arra még emlékszik, hogy Alexej volt a keresztneve és ö is 424-eeeel járt. De, hogy Alexej itt járt, az nem I»u't el nyomtalanul, azt nemcsak az ínw őrzi valamelyik régi kabát zse-‘ beben, hanem bizonyítják a hosszú- hosszú. túlsúlyos, 50 kilómétores se­bességgel, de mégis szénmegtakarí- t ássál futó irány vonatok. Ilyen vonatot vitt. Győri Kis elv- társ a bányaszkongresszus tiszteletére Budapestié. A vonathoz 14 tonna szenet vehetett volna fel. de csak 8-at. vételezett és így megtakarított hat tonna szenet. Visszafelé i«me<ría- karított ennyit, tehát összesen 12 tonnát. Ez a szénmennyiség pedig egy jól teljesítő vájárnak több mint egynapi munkája. Ez pedig azt je­lenti, mintha Győri Kié eivtára és fűtője. — azzal, hogy takarékosko­dott — egyetlen budapesti út alatt jóformán egy műszakot, is teljesített á bányában. Ez pedig derék dolog és ezt jutalmazzák is. Már hat. tonna szén megtakarításért is 00 forint ju­talmat kap a mozdonyvezető, 48 fo­rintot a fűlő. A 424.126-ost felváltva vezeti Győri Kis István és Tóth József. Szeretik a gépüket, már messziről megismerik, ezt, hogy kell termelni azt, mi szereti a homokos talajt, mi a kötöttet. S innen már csak egy lépés, hogy el­jusson ahhoz a kérdéshez, hogy mi­ként jobb termelni: kis gazdaságok­ban vagy nagyüzemi gazdaságban. Ide ugyan még nem jutottak el- Eljutottak azonban addig, hogy azt niár tisztán látják: a begyűjtés, a jó mélyszántás, a trágyázás és általában a munkák becsületes, lelkiismeretes el­végzése elválaszthatatlanul összeforrt az ötéves terv, az ország építése, a bé­ke megvédése kérdésével. — Ezt már megtanultuk — mondja Iván József és az asszonyok is he- lyeslőleg bólogatnak rá. — Ezért tet­tünk kenyérgabonából, takarmányból, kukoricából, burgonyából — minden­ből eleget a kötelességünknek. Büszkén mutatják a vételi jegyeket, amikor mindezt papíron is igazolják. S aztán azt is elmondják: kíhordtak minden trágyát és a mélyszántás is kész volna, ha az egyik ló le nem sántul. De most már rendbe jött — így hát hamarosan végeznek ezzel is. — Meg van mindenünk — teszik az­tán még hozzá — ami szükséges. Ennivaló, ruházat. Nyugodt, boldog az életünk. Két történet. Mind a kettő min­dennapos itt Ls. ott is. És Iván Jó­zsefek s, az Iván Józsefekhez hasonló dolgozó parasztok is egyre jobban meglátják, hegy harcolniok kell nem­csak a saját nyugodt, boldog életün­kért, hanem azért is, hogy a határon túl vége leg\en az előbbihez hasonló történeteknek. ha ott vesztegei a fütőhás előtt.. — Jól gondozzák, mindegyikük jó­karban adja át a másiknak, így az­tán soha nincs köztük nézeteltérés, hanem van helyette lelkes, eleven verseny, de elvtársi verseny. Meg­beszélik a feladatokat, mit kellene, hogy kellene ós azután úgy ie csinál­ják. Győri Kié Tet.ván már őszhajú, ő az idősebb, Tóth Józeef haja még olyan fekete, mint a ezón, de azért a 424.126-os egyformán ezereti őket. amint ők ie a gépet. kihasználják a pálya i dot'* ágait. lejtíri- h asznál áesal. ‘ zárt ezabálvzóval futnak, ilyenkor szalad a masina és nem kell gőz. A megál­lásnál, indulásnál sem hirtelenkedik el a dolgot, ez is sokat jelent a szén- megtakarításnál. Á fűtök pedig minden lapát után jól becsukják az ajtót, ezzel eem hűl a tűz és ezzel sem kap felesleges !e- vegöt.A szenet pedig jól meglocsol- ják. Mind a ketten rájöttek arra. hogy a gyorsvonaton is lőhet, a szénnel takarékoskodni, mert eddig az a tév­hit terjedt el, hogy ott nem lehet. Nem vitatkoztak ezen sokat, de min­den mozdonyvezető tudja, hogy leg­utoljára is hat tonnát megtakarítottak a gyorson.. — Egyszóval sem mondom, hogy' ez sok — jegyzi meg Győri Kiss Ist­ván és huncut kis mosoly bujkál az ajka körül. — Azt már megtanultuk, hogy nincs lehetetlen. Nem is aka­runk mi a félúton megállni. Akár a bányászok.. úgy mi is most próbál­kozunk. hogy még nagyobb eredmé­nyeket, érjünk el. Tóth József: összébbhúzza magán a bélelt bundát és úgy mondja: még sok eredmény, hi­szen csak most kez­dünk belejönni a ver­senybe. Azelőtt nagy volt a méltat­lankodás, ha valaki sok kocsit ka­pott. Most pedig? Egytől-egyig azon veszekszünk, hogy kapcsoljanak még többet és nehezebbet. Igv robognak ezután a hosszú vo­natok. A mozdony kéményéből filst- esik gomolyog és hol rőtvörös fény világítja meg az arcokat, hol meg elalszik ez a fénv az úton, ahol hat évvel ezelőtt Alexej járt egy 424- e-sen Szántó Tibor Hat héttel ezelőtt a DÉFOS-Z és ar. Állami Gazdaságok Megyei Központja versenyfelhívással fordult az állami gazdaságok traktorosaihoz: az őszi mélyszántás jó és gyors befejezésére lépjenek versenybe a megye állami gaz­daságainak „legjobb“, illetve „kiváló“ traktorosa címért. A versenyfelhívás után robbanásszerű gyorsa.sggal bon­takozott ki a verseny: alig négy nap leforgása alatt 214 traktoros, traktoro­saink túlnyomó része lépett felbontott terve alapján versenybe a kiváló minő­ségben elért legmagasabb átlagteljesít­ményért, az. üzemanyagjfogyasztás 10 százalékos csökkentéséért. A verseny fejlődését a következő adatok jellem z.ik: .4 traktorosok menyei átlagos teljesítménye 118-ról 124 százalékra emelkedett, a 140 százalékon felül tel­jesítő traktorosok száma 25-ről 32-re nőtt. A verseny során a gondosabb nrunkaszervezés és az elvtársi segítség folytán a normán alul teljesítők száma 4.1-ről 18-ra csökkent. A verseny érez- hető lendületet hozott az őszi mélyszán tás ütemének meggyorsulásában, lerö­vidítette a munkák időtartamát: a srent- mártonpusztai gazdaság például 17 naji helyett 10 nap alatt végezte cl az őszi mélyszántást. A verseny eredményeiből megállapít- ható. hogy a traktorosok őszi versenye a baranyai állami gazdaságok eddig legjobban szervezeti és legeredménye­sebb versenye. Miért volt jobb trakto rosaink versenye eddigi versenyeink­nél. mi okozta . gyors elterjedését? A verseny sikere bárom fő okra vezethető vissza­A traktorosok őszi versenye az álla­mi gazdaságoknak legöntudatosabb, legkövetkezetesebben harcoló dolgozóit mozgósította az őszi mélyszántás gyors befejezése — ezen keresztü. a béke védelmére. Traktorosaink megtalálták az összefüggést a népi demokrácia meg­erősítése ,a béke megvédése és a jö­vő évi jó termés idejében végzett őszi mélyszántás által való biztosítása kö­zött. Megértették, hoyv a béke annál biztosabb, minél többet tesznek és dől- gozirak érte. Megértették, hogy ők ma az állami gazdaságokban a^ őszi mély- szántásra váró táblákon tehetnek a legtöbbet a békéért és tettek is érte úgy, hogy egy emberként kapcsolódtak be a versenybe. Aa egyéni verseny minden egyes traktorosunk egyéni bé-keharcáhól nőt: ki és ennek a békeharcnak élére áll! vezetője, emelője lett a kommunista példamutatás. Pártonkiviili traktoro­saink példát vehettek a kommunisták­tól szívósságban, szaktudásban. Leg­jobb traktorosaink: Bercin Jenő 182 százalékos átlagteljesftményű traktoro­sunk a somogyhárságyi, Árpád József a sátorhelyi, FcigJ József 149 százalé­kos átlagteljfSÜméhyű a károlymajori. Kondor József 1ŐS százalékos eredmé­nyű a püspökbólvi. Skrut János 170 százalék átiaglcljesítményű az ormány­pusztai állami gazdaságok legjobb, élenjáró traktorosai — kommunisták! Harcuk * magasabb teljesítményekért — a jobb minőségű szántásért, a vak­barázdák kiküszöböléséért, az üze-m- anyagfogyasztás csökkenteséért — ma­gával ragadta a pártonkivülieket, foko­zott versenyre késztette a DlSX-fiatalo- kat. A békéért folyó harc fokozott tuda­tosítása, a kommunisták példamutatá­sa, vezetése — ez adta meg a verseny lendületét elsősorban. A verseny sikerének második oka: a gazdaság tervének egyénekre történő felbontása és az egyéni teljesítménybé­rezés maradéktalan érvényrejuttatásn- Legtöbb állami gazdaságunkban terme­lési értekezleteken traktoros brigád- gyűléseken előbb ismertették 3 gazda­ság őszi munkáinak tervét, majd meg­határozták minden egyes traktorosnak, hogy hol. mennyit kell szántania, ■mennyi a norma és mikorra kell a szántást befejeznie. jVism a . naiyy világhét“ dolgoz­tak mos* már a traktorosok, most első ízbon látták saját egyéni munkájuk szerepét a gazdaságban. Ezzel perspek­tívát. kaptak, amelyet alátámasztó!!, amelyhez ösztönzést adott az egyéni tel­jesítménybérezés. Eddig egyetlen munkánkat sem előz­te még tervfelbontás egyénekig. Sem tavasszal, sem a növényápoláskor, seni az aratáskor nem biztosítottuk az egyéni teljesítménybérezést, a gazda­ságban csoportbérben-dolgoztak és a ver­senyt guzsbakötö egyéni ósdi szerint kópiák o bérüket. Most az egyéni terv perspektívát adott, gyors végrehajtásában anyagilag érde­kelve voltak a traktorosok — ez a ver­seny sikerének második oka. A verseny sikerének harmadik oka: elsőízben kapott a verseny helyes for­mát. A traktorosok versenyét a szakma legjobb, illetve kiváló dolgozója címért, mint egyéni versenyt indítottuk. A gaz­daságok, brigádok versenyét, mini élénkítő!, frissítőt vittük be a verseny­be, de sohasem annyira, hogy ár egyá- ni versenyt másodrendűnek .ássék. Míg április 4-iés május 1-i versenye­inknél rengeteg volt a megfoghalaliau brigád, csoportvállalás, addig a trak­torosok őszi versenye teljesen az egyé­ni versenyt hozta felszínre, bontakoz­tatta ki. It égi versenyeiket a sok bonyolult versenypout jellemezte, a ver­senyzők nem tudták kiragadni a leg' fontosabbat, a legdöntőbbet — szét- foiyt az egész. A mostani versenynek nem voltak bonyolult pontjai, „Fel a legkevesebb üzemanyagfogyasztással a legmagasabb teljesítményekért!“ — egy­szerű szó volt 'és érthető, nem büro­kratikus, zavaros mint eddigi verseny- pontjaink. A verseny tömegeket egyénileg meg­mozgató formája, egyszerű, érthető versenypontok, ez a traktorverseny si­kerének harmadik oka. A verseny azonban felvetett egy sót hiányosságot is, szervezeti és vállalati vonalon egyaránt. Ezek a verseny to­vábbfejlesztése érdekében sürgős fel* számolásra várnak. A főbb hibák a következők: A traktorosok a DÉti'OSX-töl nem kaplak megfelelő irányítást- Egyes ön­álló üB-titkárok kivételével a magukra hagyott ÜB-k csak a gazdaságvezetők javaslatai alapján tettek szervező lépé­seket, de többségükben tanácstalanul állottak, hiányzott a BEFŐSZ irányí­tása és ellenőrzése az üB-k jelé. Az ifjúság a párttagok nyomán, ha­talmas lendülettel kapcsolódott be % versenybe. Bolyon, Szén tmárt onpusz* tán, üszögben és a lobbi gazdaságok­ban egyaránt. ,rt megye legjobb állami gazdasági traktorosa“ cím legesélye­sebbje idáig ifj. Szubotics Imre 18 éves DISZ fiatal Szcntmirtonpusztáról, Or- mánypuszta legjobb traktorosa, Skrut János, szintén DíSZ-tag. Az ifjúság azonban minden lendülete mellett csak az „öregek“ nyomában haladt. Irányí­tás híjján nem tudtak kezdemányezők lenni. Hogy ifjúságunk nem lett min­denütt a verseny élenjárója, az hibája a DISZ járási és megyei szerveinek is, ahonnan a gazdaságok DlSZ-szerveze­tetnek vezetősége nagyon kevés támo* gatást és még kevesebb irányítást ka­pott­Vállalati portaion legfőbb hiba a fe­gyelem hiánya, amely főleg az üzem­anyagfogyasztás és a munkaidő ellenőr­zésének lazaságában mutatkozik meg. Sok az. üresjárat, sok üzemanyag po­csékolódik a vödörből, tölcsér nélkül való üzemanyagtól!ügetésnél és legtöbb helyen nem számoltálják el a trakto­rosokat. Hazánk megerősödése szem­pontjából nem mindegy, hogy egy, hold felszántására 12. vagy 16 forint üzemanyagot fogyasztunk: a különb­ség a baranyai állami gazdaságok He» czerholdjain százezrekre rúg, százezre» békekölcsönt (esz ki, ha megtakarítjuk. Nagy itt a gazdaságvezetők felelőssége, hisz „aki a mi államunk fegyelmét 1*. zán kezeli, vagy semmibe veszi, a nép ügyét, saját magát veti meg, vagy tu* datos ellenségünk.“ A fegyelem hiánya az ellenőrzés fokában ' H megnyilvánult: Nem engedhető meg. hogy a versenynek az üzemanyagfo­gyasztás csökkentésére vonatkozó pontja ellenőrzés hiányában elsikkad­jon. Ugyanez áll a munkaidő ellenőr­zésének kérdésére is: rengeteg alkalom nyílik a bércsalásokra, ha ugyanazt a teljesítményt kevesebb időre Írják ba, amint az Lányosokon előfordult' és a többit, mint traktorjavitást számolját el- Gazdaságvezető elv-társainknak ren­det kell teremteniük ezen a térenl ,4* elit-nőmé» lazaságát a fegye­lem lazaságai mutatja az is, hogy van­nak olyan helyek, ahol a versenytáblán nem tüntetik jel a teljesítményeket, nem bírálják el a: eredményeket. Ha nincs kiértékelés, nincs verseny. Már­pedig Görösgalkm több hete, Bogád- mindszenten több mint egy hónapja nem tartottak kiértékelést. Á kiértéke­lés elmaradása, a biztatás a verseny nyilvánosságának hiánya ezekben a gazdaságokban kedvét szegi o traktoro­soknak. így nem csoda, hogy Bogád* mindszenten a három traktoros közül kettő a norma alatt teljesít. Az állami gazdaságok az őszi mély­szántást nagy részben befejezték, de a hátralévő terület megművelése fokozod jelentőséget ad traktorosaink versenyé­nek. Foko/olt jelenlÖMget ad azért, mert a hátralévő részt két eső között kell elvégezni, amikor minden őszi mélyszAntott barázdát úgy kell ellopni az esőtől. A verseny eddigi tanulságai­nak felhasználásával traktorosaink to­vább fokozzák versenyüket, bekrharca- kat, mert a II- Békevilágkongresszut óta fokozottan érzik személyes felelős­ségüket n békéért, tudják, hogy foko­zott jó munkával, helytállással megvéd­hetik a békét. A béke megvédésének vigye csatasorba állítja traktorosainkat, öregeket, fiatalokat, kommunistákat, pártonkivülieket egyaránt az őszi mélyszántás gyors befejezésére. Pelrovszkij szovjet professzor pénteken kezdi meg Pécsett nagy érdeklődéssel várt előadását Csütörtökön érkezik Pécsre V. B. Petrovszkij sebészprofesszor, a budapesti III. sz. sebészeti klinika igazgatója, aki ittartózkodása alkalmá­val előadásokat tart. Pénteken délelőtt fél kilenc órakor a Pécsi Tu­dományegyetem aulájában a vérátömlesztésről, délután h-at órakor a daganatkutatás egyes aktuális kérdéseiről beszél. A professzor e két előadáson kívül szombaton délelőtt fél kilenckor füntb emutatással egybekötött előadást tart. 44609- a bZO-.IZó-Mf 50 kUaméteáes u&uséfyfyzl,ZÚÖÖ tonnával és me^takaúteU ssdnnel így váltakozik Itt dolgoztak Egyikkel Mind a ketten Lesz itt

Next

/
Thumbnails
Contents