Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-05 / 282. szám

R R P L C CSILLAQTÁRIMA Szovjet bányász-színmüvet mutatott be a pécsi színház Mecsekszabolcson Vágj] eseményük volt vasárnap este Itecsekszabolcs bányászainak, bángász- asszonyainak és fiataljainak A pécsi Állami Nemzeti Színház a szabolcsi kuitúzotthonban mutatta be először Alcxaitdr Kornejcsak szovjet író bár- nyászdarabját, a „Csillagtárna“ c. há- romfelvonásáé színművet. Ez volt az első eset, hogy premiert nem a színház­ban, hanem künn a dolgozók között tartattak a pécsi színészek. A szabolcsi kultúrotthon, melyet nemrég alakítot­tak újjá, ünnepi díszben várta « be­mutatót. Hét órára a nagy, erkéllyel ellátott tágas terem egészen megtelt. Kormejc.uk\ stínm,'we ma^ ™ darab élet, eleven va­lóság. Mintha csak napjaink hősi küz­delme ,a szénért vívott csata lépne fel a színpadra. Bár szovjet szerző műve és a szocializmus országában, a Do- nijer-medencében játszódik, közvetlenül a második világháború után — mégis egészen közelről, szinte a mi bányásza­ink életéről, hőst nekilendüléséről it mól. A háború szörnyű pusztítása, a náci hordák dúhisa a Donyec-medence bá­nyáit sem kímélte. A károk helyreho­zatala után a szovjet bányászok egymásután indítottak hősi har­cot a széntermelés fokozásáért, az új, még nagyobb teljesítményekért. De nem mindegyik tárnánál egyforma a helyzet. X „Métytárna“ hamarosan ma­gára talál, a „Csillag tár na" tervteljesí- téséoel azonban baj van- l’ávcl Ilrugl- jak üzemvezető rossz munkája miatl lemaradnak. Pável nem tanul, nem fej­lődik, rossz m munkához és egykori bányászt ár saihoz való viszonya. Fele­sége, Olga, a bányászkórház orvosa hiába figyelmezteti, hogy sok a szeren­csétlenség s ez az ö hanyagságán mú­lik — a jótanáes nem fog rajta. Pedig c „Csillagtárna“ bányászai nagyszerű szakmunkások, túlképzett vájárok és lelkes fiatal segédmunkások. Öregek és fiatalok, kommunisták és pártonkivü- Uek nagyszerű fiai a Pártnak és a szovjet hazának. Szeretik munkájukat, csak vezetőjük ntnes- Kondrát Topol ja vájár, akit társai vörös haja miatt csak „Vörös Kondráf'-nak neveznek, sztnhá- navista, aki másfél év alatt teljesíti az ötéves tervei. szólván valamcimyi szereplő derekasan becsülettel megállta a helyét. Mint ahogy a darabban tulajdonképpen nincs főszereplő, hanem mindenki, még a leg. kisebb szerep alakítója is fontos ~ ugyanúgy az értékelés is csal: az együt­tes összjátékára terjed ki elsősorban. Meg kell azonban említeni néhány ki­emelkedő alakítást. Náday Pál ebben a darabban végre magára talált. A megfontolt,. nehézsza- vú bányászt ét a kiváló sztahanovistát, a munkában élenjáró kommunistát ki­válóan matatja be, mélyen megfogott alakításában. De nemsokkal marad mö­götte Bakos László és Mester János sem, alti ugyan iH-ott már túllendül az ideges üzemvezető megformálásában. X négy fiatal bányász és bányászleáng szerepében kitűnőt nyújt Széplaki End­re, Ábrahám Gábor, Görgényl Edit és Föthy Edit. Külön kell tzólani Anka alakítójáról Gordon Zsuzsáról, aki « fiúkkal cgyütt/átszó kamaszlány szere­pében közvetlen, természetes- A három öreg bányász — Zátony Kálmán, Kár­pátiig Zoltán és Kálmán György — ki fogúslalan alakítást nyújtott. Fogarasi Mária és Lorday Margit, noha küzdői­tek még szerepükkel, szintén sokat fej­lődtek a próbák óta. Kiváló volt Pfi­tos sy Tibor ellenszenves szerepében és Papp Éva aki szovjet kolhozisla asz- szonyt hozott a színpadra. Galambos Lajos és Sándor Böske kis szerepükben jók voltak. A sxinméí I " után a szabolcsiak .hozzászólásaikban egy­másután mutattuk rá a darab tanulsá­gaira, t megbírálták a szereplőket is Elmondták, hogg bányászokat és szov­jet bányászokat még egy fokkal kemé­nyebben. határozottabban kelt alakí­tani. Megállapították hogy a darab va­lóban jól mutatja be a szocialista bá­nyászok életét, árokét, akik mára kom munizmus leié törnek s mindenkivel megszeretteti a bányászok munkáját Kérték, hogy máskor is jöjjön el a tár­sulat közéjük, mert a színészek is, ők is nagyon sokat tanulhatnak egymás- tál amit a „Csillagtárna'1 bemutatója is bizonyít. K. I. Megválasztották az MSZT pécsi küldötteit a megyei konferenciára I Mákár DUZrJ^ ^ I I nyugdíjas bányász, a: üzemvezető apósa, feleségével és a töb­bi öreg bányásszal, H maróval, Orlovvai és Zincsenkóvftl — becsületes, hősi munkával harcolt egész életiben a siovjethatalomért. Most sem nyugszik bele társaival együtt a rosszul végzett munkába, figyelmeztetik Pávclt és ma­guk Is beállnak a „Csillagtárna“ be­csületének megvédéséért. Mákár nem felejti el, hogy mit mondott egykor a dongod bányászoknak Sztálin elvtárs a Forradalom győzelme után: „ügy dolgozzatok, hogy most már a tiétek ezek a bányák". S az öregek nem szé­gyenük, hogg elmenjenek új munka- módszert tanulni más tárnák fiataljai­hoz, hogy tapasztalataikat átadhassák az ittenieknek, megtanítsák őket új mó­don dolgozni. De a „Mélytárna" kél fiatal sztahanovista vájára, Gavrila és Trofim aki a „Csillagtárna“ fiatal, kol­hozból jött bányát zlángainak, Gáljánál; és Mórjának udvarol — szintén példa­mutató segítséget ad. Átjönnek dolgoz­ni, hogg fellendüljön a tárna teljesít­ménye. X bányászok összefogása végillis győ­zelemre vezet. Leleplezik az ellenséget Fllip Szemenenko, az étkezde vezetőjé­nek személyében, aki a megszállás alati m nácik besúgója volt- Miatta végezték ki az illegális pártbizottság tagjait s köztük Mákár egyik fiát. Ér az áruló most jAemrika hangját“ hallgatja titok­ban, rémhíreket terjeszt és rossz kosz­tol ad a bihrgászoknak, hogg ezen ke­resztül szabotálja a termelést. Közben Pável is észhez tér és összeszedi min­den erejét, hogy kiküszöbölje a csor­bát, i mikor már rendben megy a ter­melés, elhatározza, hogy tanulni megy. befejezi a főiskolát. Nagyszerű felenettel fejezőiül; be a darab; a kitüntetett Mákár és Kondrát az egész családdal együtt ebédel a fit alatt ahol egykor Sztálin állt. X jót- végzett munka örömében boldogan emelnek poharat Sztálinra és a bányá­szokra. A közösség öröme és a meg!il­láit egyént boldogság a bányászok éne­kében forr össze... 1 y I tapssal jutalmaztál- a színé- agy I szék teljesítményét a me- csel:szabolcsi bányászok. Szendró Jó­zsef rendezése valóban minden dicsére­tet megérdemel a nehéz színmű ételhez hű színpndravitelébcn. A darab a kez­deti elfogódottság után fokozatosan emelkedik a színészek játékában, ügy­Több, mint kétszáz küldött Jött össze vasárnap az MSZT székhazá­ban, hogy megválassza küldötteit a december 10-én tartandó megyei küldöttválasztó értekezletre. Az el­nökség megválasztása után Krancz Pál, a városi tanács elnöke szólt a Magyar-Szovjet Társaság feladatai­ról és fontos szerepéről a béke­harcban, melynek jelentős állomása lesz a december 20A I. Országos Kongresszus. Utána Matuz László, komlói bá­nyász üdvözölte az értekezletet a komlói bányászok nevében. — Mi bányásztát megígérjük — mondotta —, hogy a béke meg­védéséért, a magyar-szovjet barát­ság megszilárdításáért úgy fogunk harcolni, hogy az élenjáró szovjet bányászok módszereit átvesszük, to­vábbadjuk és « szovjet bányászok példáját követve annyira megnövel­jük termelésünket, hogy fejlődő szocialista topárunkat elegendő szénnel lássuk eL Késmárki János rendőrőrmester a rendőrség nevében üdvözölte az ér­tekezletet és ígéretet tett, hogy rendőreink a néppel együtt elszán­tan küzdenek a béliéért. Bändel Klára, a Kesztyűgyár dolgozója dol­gozótársai nevében megígérte, hogy a kongresszus napjárá munkaföl- ajánlásokkal és a minőség javítá­sával készülnek. Ezután Tóka István városi titkár tartotta meg beszámolóját. A poli­tikai helyzet ismertetése után rá­tért a szervezeti kérdésekre. A Ma­gyar-Szovjet Társaságnak az év elején 6.000 tagja volt Pécsett. Az-, óta havonként átlag ötszázzal emel­kedett a taglétszám, úgy hogy ma 13.949, tehát több mint a kétszeresé az év elejeinek. Ezek közül 8.206 munkás, 743 dolgozó paraszt, 1,031 értelmiségi, 1.125 alkalmazott és 2.185 egyéb a tagság összetétele. Megállapította azonban, hogy ez a nagu szám papirosízű, mert a tag­gyűléseken csak mintegy 7.000 tag jelent meg. Ismertette a küldött- választó taggyűléseket is. Megálla­pította, hogy sok helyen hiányos volt az előkészítés és a levezetés­ben is akadtak hibák. Hét területi, tizenhárom üzemi és hat bánya- telepi alapszervezet tartott taggyű­lést. Az aktívák kérdésében ei- mondta. hogy 350 MSZT-aklíva dol­gozott komolyan a békekölcsön- gyűjtés és a tanácsválasztás nép­nevelő munkájában s ők ma is ko­molyan dolgoznak. A Társaság fel­adatairól szólva elmondta, hogy idén 57 irodalmi ankétot rendez szovjet könyvekből. Az Uj Világ­terjesztésben egy hónap alatt 1.156 új előfizetőt gyűjtötték, negyven­néggyel kevesebbet, mint amennyit vállaltak. A terjesztésben legjobb munkát végzett Tóth Sándomé (ÁVESZ) és Féterfia Lajosné (sik­lósi alapszervezet) 59 és 65 előfize­tő gyűjtésével. A hiányosságok között nem egy súlyosai is megemlített Tóka elv­társ. így például a.zt. hogy a pécsi szervezetnek nincs kellő létszámú vezetősége s ezt aktívákból álló, ki­bővített vezetőségi gyűlések helyet­tesítik. Ugyancsak nincs a szerve­zetnek kultúrfe'előse, melynek hiá­nyát erősen meg is érzik. Nem folyt kellő mértékű kádermunka s nem értékelték ki az aktívák eredmé­nyeit sem. Ebinek tulajdonítható, hogy az ellenség befurakodott az MSZT-tagok soraiba és ott romboló munkát végez. Hiányosságul vetet­te még föl, hogy elhanyagolták a bányaiéi epi szervezeteket. — Mindezeket a hibákat alapos munkával küszöbölhetjük csak/ ki és mindent meg kel! tennünk, hogy ezt végre is hajtsuk a kongresszusig — fejezte be beszámolóját Tóka elvtárs. Beszámolóját nagyszámú hozzá­szólás követte. Köze] ötvencn szó­laltak fel, bírálták á vezetőség és a saját szervezetük munkáját, a •beszámolót, és munkafelajánlásokat tettek a kongresszus tiszteletére. Utána megválasztották azt a 89 pé­csi küldőiét, akik a december 10-i megyei küldöttértekezleten a pécsi szervezeteket képviselik . A Kokszművek dolgozói már harmadszor nyerték meg a gázgyárak közötti párosversenyt A gázgyárak között folyó párosver- seny október havi eredményeinek ki­értékelése az elmúlt héten került le­bonyolításra Budapesten. A mi üze­münk, a Pécsi Kokszmüvek a verseny­ben megelőzte a Budapesti Gázmüve­ket és a Debreceni Gázgyárat. így az első helyezést ért« el a versenyben és ezzel már harmadízben szerezte meg a vrsenyzászlöt. Ugyancsak az elmúlt héten került sor a Dorogi Szénfeldolgozó és a vál­lalatunk közötti párosverseny október havi kiértékelésiére. A versenyt ezút­tal is a Pécsi Kokszművek dolgozói nyerték meg. A vers enykiér tők elések és a vizsgált feltételek a következők voltak: tervtőljesilés, a termelés terv­szerűsége, a különböző termelékenysé­gi tényezők alakulása, az egyem', vala­mint a brigádversenyzök számának nö­velése, elméleti színvonal emelése, mi­nőségi munka, A felsoroltakból látható, bogy a versenypontok nemcsak globális terv- teljesítésre vonalkoztak, hanem a Ic- helőscg szerint felölelték az üzemi te­vékenység minden lényeges mozzana­tát. A Pécsi Kekszművek az elsőséget azért érte el, mert az utóbbi két hó­napban sikerült, a munkavcrsenymoz- galmat a dolgozók széles rétegére ki­terjeszteni. Dolgozóink megértették azt. hogv lakozott termelékenységük emelésével a békét megszilárdítják, jó munkájukkal pedig visszaverik az el­lenség támadásait. ígérjük Pártunknak és forrón szeretett Rákosi elvtársijuk­nak. hogy az eredményeket fokozzuk, a versenyzászlót megtartjuk. Ifj. Jámbor Károly a Pécsi Kokszmü dolgozója. 1950 DECEMBER f j Pécsett is szerepeinek a Magyar-Román Barátsági Hét vendégei A december 9-én kezdődő Magyar- Román Barátsági Hét alkalmából a román politikai és kulturális élet ve­zetőiből álló kormánydelegáció, él­munkás küldöttség és kulturális kül­döttség érkezik Magyarországra. A Barátsági Hét során a magyar közön­ségnek alkalma lesz megismerkedni a Román Népköztársaság kulturális» eredményeivel és a . román kultúra haladó hagyományaival. ,,A Komau Népköztársaság művészete" címmel a budapesti Nemzeti Szalonban kiállí- táa nyílik meg. A Barátsági Hét so­rán Magyarországra érkezik a Román Országos Szakszervezeti Tanács 186 tagú tánc és énekegyüttese. A Ma­gyar Színház felújítja Davidoglu ro­min szerző „Bányászok" című nagy­sikerű darabját, román szerzők művel jelennek meg magyar kiadásban. A •ádió a hét folyamán bő román zenei anyagot ad. Alfred Mendelssohn zeneszerző és karmester, Constantin Sílvestri kar­mester hangversenyeken és a rádióban mutalják be a román zeneirodalom al­kotásait. Paly Zenaida mezzoszoprán és Stefanescu Goanga bariton, a'-buka­resti állami Operaház művészed, ária és dal-esteken szerepelnek, valamint fellépnek a budapesti Operaházban, is. Jianu Vasile fuvolaművész a fővárosi zenekar román hangversenyén fog sze­repelni. A. kuItúrdelegációban szerepel Mihail Rcnito költő és műfordító, a magyar költészet kiváló románayelvü tolmácsolója. Constantin Baraschi szobrászművész, Ligia Macovei festő- művésznő, Eugen Tara karikaturista ég Dagoberi Bucholz zongoraművész. A Barátsági Hét programja decem­ber 9-én kezdődik, a művészeti kíálii- táa megnyitásával, december 10-én este pedig az Operaházban lesz ün­nepélyes megnyitó előadás. A román művészek Budapesten üzemekben és vidéken Miskolcon, Debrecenben, Sal­gótarjánban, Pécsett és Békéscsabán lépnek fel. Az ünnepélyes záróhang­versenyt ^ a budapesti Városi Színház­ban tartják mag. A TEB1HELÉ8 ÉLÉM .... KE SZTYŰGYÁR! KOMLÓI BÁNYA VIDÉKI ÉPÍTÉSI VÁLLALAT Ganzt, Bálint kőműves 168% Inhoff Ádám kőfaragó 158% Hartung Ferenc «egódm. 152% Herczeg Józeef segédm. 148% Papp Ferenc ács 145% Qvenee János kőműves 136% PÉCSI ÉPÜLETSZERELŐ VÁLLALAT Kelemen József vízv-szerelő 277% Racska Győző segédmunkás 277% Buzsúki Ferenc földmunkás 230% Fújsz Gyula szerelőkőmüve, 228% Végit Péter földmunkáé 217%» Vörösceillag brigád 195% Mezőn letván szabó J.43% Marton István szabó j Kiri-csi Zoltánná varrónő Rucsnik Antalné varrónő 133%) Kiss Imre szabó ''13195 Főapái László szabó 130%) DOHÁNYGYÁR: Kovács Ferencné keverő 121 % Gyergyák Jánosné keverő 121%'j Brassói Józsefné kocsányosé 110% Iványi Péter vágó • 108%] Szálát Pál* vágó 108% Önódi Gynlalszivarkaosomagoló 107%) A Zsolnay-^yár kőművesei határidő előtt készítették el Üzemünknek egyik szűk kereszt- metszete volt a szárfló kérdése. A kül­földi szárítók alkalmazása nálunk nem vált be, ezért saját tapasztala­tunk alapján két új szárftóhelyiségel épfiettünk fel. A munkára mi, Zsol­na v-gyári kőművesek 'határidő fel­ajánlást lettünk. Tudtuk azt, ha mi­nél előbb elkészülnek a helyiségek, annál előbb lehet őket használni a nyersáru szárításához. Régóla az volt a .hiba, hogy a legyártott nyersárut nem tudták kellő időben égetni, mivel nem volt meg a kívánt száradása az anyagnak. az új szárítót Örömmel jelentem, bogT egy nappal a felajánlott határidő előtt befejeztük az. építést. Munkánk határidő előtt való teljesítése annak tudható be,, hogy szak társaimmal együtt átbeszél­tük a szárítóheiyisiégék fontosságát, így minden munkatárs komolyan vet­te a mimikát, becsületesen dolgozta,ki, aminek eredményekén* a túlteljesítés! munkával ezer forintot takaritoltunk meg üzemünknek. Igv kívánunk to* vabh dolgozni ötéves tervünk sík elé­ért. Weverka Ferenc kőműves csop. vez. ZsoLnay-gyár* E'nok n kormányzatunk nyújtotta előnyükkel. egymásután szervezik megyénk dalgazé parasztjai a szőlőtermelők csoportjait A terehegyi dolgozó parasztok, ami­kor megalakították, földművesszövetke­zetükön belül a szőlőtermelők csoport­ját, felhívták a megye összes szölőler- mclő gazdáit, kövessék a példát. A felhívás nem maradi meddő, mert ed­dig a villányin kívül megalakult a du- naszekcsői szőlőtermelők csoportja, ahoi 283 dolgozó paraszt lépett be, majd a hét folyamán megalakult a nagyharsányi szőlőtermelők csoportja is, 87 taggal. NAGYHARSÁNYBAN IGEN JÓ han­gulatban folyt le az alakuló gyűlés. Jakab János felszólalásában elmondot­ta: _— Nagyon helyesnek tartom a sző­lőtermelők csoportjának megalakítását. Mi ebből is látjuk, hogy a kormányzat gondol az egyénileg dolgozó parasztok­ra és a szőlőtermelők csoportjának megalakításával rajtunk fog segíteni, mert könnyebb lesz a beszerzés, bo­rainkat pedig jobban tudjuk értékesí­teni. ; Egy befurakodott kulákot ott zár­tak ki az alakuló gyűlésen. Jól jött •volna neki, hogy a szövetkezeten ke­resztül olcsón szerezze be a védösze- reket Ó9 oltványokat. Élősködőit már eleget, volt malonvbérlö. 15 hold szőlő bérlete hozta néki a hasznot, most szeretőit volna a szövetkezetbe be­csúszni. A dolgozó parasztok ébersége azonban meghiúsította a kuláte tervét, kisöpörték, még mielőtt árthatott vol­na , Nagy harsány ban a dolgozó parasztok 100 százalékban beléptek, egy sem ma­radt kívül, sőt megtörtént, hogy az egyik dolgozó paraszt, akihez nem mentek el, maga kereste fel a szerve­zőket és kérte, hogy vegyék be a sző­lőtermelők csoportjába. PALOTABOZSOKON 65 DOLGOZÓ PARASZT alakította nicy a szőlőter­melők csoportját, annak ellenére, hogy az ellenség a legvadabb propagandát fejtette ki a dolgozó parasztság között. Ebben elsősorban a helyi pártszervezet a hibás, mert nem fektettek kellő súlyt a felvüágosí(ó munkára, így tör­tént meg, hogy az ellonség zavartkcltö munkát tudott kifejteni. Elhitetlek dolgozó parasztságunkkal, hogy a szö­vetkezet nem előnyös. Persze azok is hibásak, akik ilyen üres, ellenséges propagandának felültek és nem vctiélc észre azt, hogy kormányzaturk egyene­sen a dolgozó parasztság kérésére en­gedélyezte a szőlőtermelők csoportjá­nak szervezését. A hét végén megindult a szervezés Pécsváradon is, már a megbeszélésnél 10 dolgozó paraszt aláírta a nyilatko­ztot. Tudják, hogy eddig is minden lépésüket támogatta a kormányzat é* azzal, hogy a szőlőtermelők csoport­ját megalapíthatja dolgozó parasztsá­gunk — és ezeket a csoportokat az ál­lam hathatósan támogatja —, valóban a súlyos problémákkal küzdő szőlötec. rnelőkct fogja kiemelni nehézséiriilo-' bőL Nagytótfaluról mindenki azt mond­ja, nc.héz helyzet, itt mindentől ide­genkedik a dolgozó parasztság. Pénte­ken este tartottak megbeszélést azok a dolgozó parasztok, akik már megérteti tők a szőlőtermelők csoportjának meg­alakításával járó előnyöket. ELSŐNEK ÍRTÁK ALÁ A NYILAT­KOZATOT Bunyó Gyula, ifjú Bagó István, Roós István, Bognár István, mert látják, hogy kormányzatunk se­gít a dolgozó parasztságon és elhárítja válláról a nehézségeket. Aláírták a nyilatkozatot sorba- Orbán János, Obcrlender István, Pfundl Mái tyás, Varga András, Petrovics András, Kovács Ferenc, Sebestyén István. Nagy lói faluban megtört a jég és ma­guk a becsületes dolgozó parasztok tettek bizonyságot arról, hogy nem is olyan „nehéz" ez a falu és megértik az emberek, ha kormányzatunk segí­teni a.kar raj luk.

Next

/
Thumbnails
Contents