Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-31 / 303. szám
14 F Ü P !, O *050 DECEMBER 31 Forradalmi változásokat hoz az újesztendő sport életűn hb e;i A megyei bajnokságok rendszere lebontja a válaszfalat a falu és a város között A* elsírni! t év a sport területén is sikerekben gazdag volt. A népi demokrácia hatalmas segítsége jól gyümölcsözött és ez nemcsak minőségi sportolóink nemzetközi viszonylatban értékes eredményeiben, hanem '■— ami a szocialista sport további építése szempontjából döntően fontos — a tömegek sportjánál: szemmelláfiható nagy fellendülésében nyilvánult meg. Az ötéves terv első évének hatalmas beruházásaiból Pártunk gondoskodásából bőven kapott a sport is és az újonan emelt sporttelepeken, falusi t>ájyAkon, tornacsarnokokban a dolgozók újabb tízezrei Icapcsolódtak be aktívan a sportolásba. Most, amikor átlépjük az új esztendő küszöbét, további fejlődési lehetőségünk ismeretében feltétlenül fontos, hogy a közelmúlt sikerei mellett megnézzük a hiányosságokat és ezek bátor felvetésével vizsgáljuk meg az előttünk á'ló feladatokat. Népi demokráciánk óriási fejlődést ért el politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt és ha ezzel hasonlítjuk össze sportéletünk fejlődését, be kell vallani, hogy z fejlődéssel nem íaríGiíonít mindig lépést, lemaradtunk. egyesületek csak a nagyobb vidéki egyesületekkel mérték össze erejű két és bizony Pécsett sem hozott a felsorolt sportágak mindegyikében felemelkedést ez a körülmény. Egy óriási hibája azonban volt: a vidéki sportvezetés megelégedett a néhány vergődő , sportegyesül ét működésével és esze ágába sem ju tott, hogy például a kosárlabdát, birkózást, ökölvívást a kis városokban és a nagyobb községekben is megszervezze. A pécsi egyesületek mindig ellenfelek után kutattak, NB I-et és NB II—t kerestek és megfeledkeztek arról, hogy a jövő fejlődése szempontjából a megyékben számos ellenfelet találnának, ha éppen keresnének. Építettük a szocialista sportot anélkül hogy a sportágak vezetését átalakítottul: volna a kívánalmaknak és intenzíven foglalkoztunk volna a vezetők továbbképzésével. Ez természetesen sok hibát eredményezett Mi vidékiek sokszor úgy éreztük, hogy a vezetés szempontjából elszakadtunk a fővárosban működő országos szervektől. Ezt legjobban talán « labdarúgószövetségeknél láttuk, ahol ez a laza kapcsolat durva hiányosságokat vetett felszínre. Az MHSZ vidéki kerületének vezetői nem érintkeztek az országos szövetséggel. Februárra hirdettek egy országos titkári értekezletet, ez sajnálatos módon elmaradt, azóta sem tartották meg. de az országos szövetség funkcionáriusaival sem találkoztunk egyetlen esetben sem Pécsett. A bajnokságok megszervezésének Irányelvei la későn érkeztek meg, a szervező munka emiatt hiányos volt és a most lezárult őszi felfordulás bajnokság szervezésben sok kívánnivalót hagyott maga után. Ugyanez volt tapasztalható a Játékvezetők Testületénél Is, ahol az utóbbi hetekben felvetett egész sereg jogos bírálat világosan mutatta, hogy az országos központ nem fordított gondot az újszellemü játékvezetők képzésére és a még szép számmal működő, kispolgári beállítottságú játékvezető akarva, vagy nem akarva A megyei bajnokságok fontossága tehát már hosszú hónapokkal ezelőtt felvetődött és szerencsére az előjelek igen biztatóak ahhoz, hogy az egészséges fejlődést, a falu és a város közeledését előmozdító, a szocialista sport további építését biztosító rendszer már a közeli jövőben megvalósul. Mi vidékiek sokszor joggal hiányoltuk, hogy országos jelentőségű sportmegmozdulásokban nem vehettünk részt, ilyen küzdelmeket alig láthattunk. Pártunk, népi demokráciánk már ezen is segített, az elmúlt évben vidéken is rendeztek nemzetközi és sok országos viadalt, mérkőzést Ezeket a kezdő lépéseket már ebben az évben számos és rendszeres sport- esemény követi. A megyeszékhelyek országos versenyeket, a megye nagyobb községei megyei, járási versenyeket kapnak és a falvak sportolói most majd közelebbről megismerkednek a minőségi sporttal és a tömegsportban kitűnt tehetséges sportolóloat eljuttatják majd az egyetemes magyar sport részére. Uj sport vezetésünk megszünteti az eddig kevésbbé látogatott sportágak mostoha jellegét A közeljövőben sporiversenynaptarak készülnek, amelyben mindenegyes sportág érdekeit összeegyeztetik, természetesen országos viszonylatban. Az üzleti szellem végleg eltűnik a magyar sport életéből és tervszerűen irányítják majd az országos versenyektől kezdve a sporteseményeket a járási bajnokságokig, vagi/ akár az MHK versenyekig. A következő évben az átszervezett magyar sportvezetés magával a sportolóval is lényegesen többet törődik majd. Elsősorban az MHK átszervezése teszi majd lehetővé, hogy dolgozó ifjúságunk egész éven át, folyamatosan sportoljon. A minőségi versenyzők is bekapcsolódnak szervesen az MHK-mozgalomba. Díffiífroygrád íijámtmkás építői üávozlik a Dmsai Vasművel építő magyar ifjakat A sportolók vándorlásának megszüntetése, az átigazolási lehetőségek szabályozása pedig végleg kiirtja a még meglévő kapitalista maradványokat. Ezentúl a termelés kérdése, a munka megbecsülése még jobban érvényesül sportéletünkben. Pártunk útmutatását követve féltőén őrködik majd sport- vezetésünk az ifjúság fölött, amikor külön feladatként foglalkozik az ifjúság nevelésével, a sport utánpótlásával és igyekszik megvalósítani azt az elgondolást, hogy a 19 éven aluliak csak az ifjúsági bajnokságokban vegyenek részt. A feladatok tehát Igen nagyok, de megvalósíthatók. Népi demokráciánk 1950-ben több mint félmillió forint támogatást nyújtott Baranya részére. Egész sereg feSzség kapót! pályát, 73 község MHK felszerelési, mások sportfelszereléseket, Pécsett sportlétesítmények munkálatait kezdték meg, Így elkészült az ifjúsági stadion földmunkája. Ez a támogatás a következő évben megsokszorozódik. Felépül Komló új korszerű sporttelepe, újabb nyolc község kap pompás sportpályát, sok Iskola sportfelszerelést, az egyesületek rendszeres és hathatós anyag? támogatást. Szükséges tehát, hogy ezeket a javakat arra érdemes sportolók kapják és hogy újszellemű sportvezetés őrködjön a magyar sportolók százezernyi tömege felett. Biztosak vagyunk abban, hogy Pártunk, mépd demokráciánk bőkezű támogatásával az új esztendőben a magyar tömegsport és minőségi sport fényes sikereket ér e'l Dbnítrovgrád ifjúmunkás építői üdvözölték a Dunai Vasművet építő magyar ifjakat: „Az 1951. esztendő alkalmából mi, Dimitrov elvtársról elnevezett új szocialista város, ifjú é/rilői, forró ifjúi üdvözletünket küldjük nektek, Dunapentele fiatal építői — mondja többek között az üdvöz- Lct — Mi, az új évet munkahelyeinkéit új termelési győzelmekkel köszöntjük. A nagy nehézségek eQenére éjjoL nappal, hóban, esőben dolgozva, a dicső tenini-estAHnl Xojnszowiol ' tfe ^ paszta!ataitól telkes!tv«, hősi Kom- munieta Pártunknak és főtitkárának, ^ Vlko Oservenkov elvtárenak vezetó- se alatt a 114. objektumot határidő u előtt, 1951 április 15. helyett ez év deceml>er 29-én fejeltük be. Boldog újévet dunapentelei 1elv- társak! Nektek, a Dunai Vason fi ^ építőinek, har.átok gazdasági erejó_ * nek me"erő(5ftéséért folytatott ntuív. j kátokban további sikereket kívánunk’1. ___, Me gjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért44 legújabb száma ^4 békéért, demokráciáért, szocializmusért“ a címe a „Tartós békéért, népi demokráciáért" legújabb száma vezércikkének. A cikk megállapítja, hogy az 1950 év a népek állhatatos békeharcának, a szocializmus új, hatalmas győzelmeinek, Lenin és Sztálin hallhatatlan eszméi újabb diadalainak éve volt. A lap különböző országokból származó híreket közöl a békeharc fokozódásáról, a Csehszlovákiában és Bulgáriában megalkotott, békevédelmi törvényről, a népek közötti béke megerősítésére alakult nemzetközi Sziálin-díj bizottságról. Közli a lap M. Cmistantlncscu, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége Politikai Bizottsága tagjának cikkét « Román Népköztársaság 1951—55. évi első ötéves tervéről Benoit Fraction, a COT főtitkára cikkében a kapitalista Franciaorsz<ig életét, az örült fegyverkezési ver- senyt ismerteti, amely tönkreteszi aa ország gazdaságát, nyomorbadönti dolgozóit. „A lenini Iszlrra harcos hagyományai" című cikkében A. Romanov, az első összorosz marxista újság, aa Iszkra jelentőségét méltatja, első száma megjelenésének 50. évfordulója alkalmából. Hja Ercnburg „Farkasok a Potomac partján“ című cikkében arra mutat rá, hogy a békemozgalom gyorsabb ütemben növekszik, mint a lázas háborús előkészületek. Vasárnap dátelás jeleni meg a Dunántúli Hútiö ús kSzil l a sporipáSyázat e!sö nyerteseniek névsorát A Dunántúli Hétiő száma vasárnap délután 5 óra tájban jelenik meg. A (lap beszámol a vasárnap sporteseményeiről, igy a Pécsbányatelepi Tárna osztályozó mérkőzéséről is. Közli dr Steinmetz Endrével, az MLSZ elnökével folytatott beszélgetést a labdarúgás időszerű kérdéseiről- Az atléták idei eredményének krónikája mellett színes riportok számolnak be sok más spcrtlcérdésről és Tűké IV. most Is érdekes újságokat árul el a* olvásók részére. A sportpályázat első nyerteseinek nevét, valamint a Dunántúli Hétfő «portpályáratónak X. szelvényét is közli a lap, amely a To tor-eredmények mellett részletesen beszámol a bel- és külpolitikai eseményekről. t Termékcsoportjaink nagyüzemi baromfitenyésztést létesítenek sok kárt okozott lafedarúgásiiaknalí. De a többi szakszövetség munkáját is erősen hátráltatta az a körülmény, hogy az országos szövetségektől függtek, de támogatási álig kaptató Ezért jóformán semmi eredményt sem tud felmutatni a röplabda- és sakkszövetség megyei kerülete, de a kosárlabdázók, asztaliteniszezők és a többi sportágak megyei vezetőségei sem értek el kellő eredményt Hogy ennek elleniére la országos viszonylatban szépek az eredmények, ez azt mutatja, hogy a magyar nép kincsesbányája, a sportoló ifjúság ereje kiapadhatatlan ős hozzáértő, szervezett vezetéssel még nagyobb eredmények elérésére képe*. A hibák orvoslását tehát a főnéi kell kezdeni és mi vidéki sportolók nagy lelkesedéssel és őrömmel értesültünk arról, hogy már a közeli napokban megtörténik »pártvezetésünk átszervezése. Döntő változások adják meg a dolgozó ifjúságnak ez újabb és most már céltudatosabb, hathatósabb segítséget. Ahogy a helyi tanácsok munkájának eredményeit már egykét hét elmúltával éreztük, úgy lendíti majd tovább sportéletünk fejlődését a minden sportág vezetését felölelő országos, megyei, városi, járási és községi sportbizottság. .Hogy a labdarúgást kivéve a többi sportág nehezen tudott gyökeret verrp a magyar falvakban és hogy itt a kívánt fejlődést egy-két területen nem értük el, annak 2 legkomolyabb oka a jelenlegi bainoki rendszer volt. osárlabdában, atlétikában, röplab- j.b an, ökölvívásban, birkózásban ) a többi sportágban a fővárosi Baranyában a szarvasmarha és a jövedelmező sertéstenyésztés mellett a parasztság a baromfival nem foglalkozott eddig, mert a baromfivésszel szemben nem volt védekezési lehetősége. Ennek a következménye az, hogy az egész országban Baranyában a legkisebb az egy udvarra eső baromfilétszám és az, hogy az egész megyében egyetlen egy nagyüzemi baromfitenyészet sem volt. Veszteség- mentes baromfitenyésztés lehetőségét az évtizedek óta keresett, de csak a felszabadulás után felismert baromfi vész elleni oltások teremtették meg és tették ezt az állattenyésztési ágat jövedelmezövé.A nagyüzemi baromfitenyésztést az állami gazdaságokntán most már a termelőszövetkezeti csoportjaink is megteremtik. Termelőcsopo'rtjalnk ezen a téren az országban a legnagyobb arányú építkezésbe lógtak. Az ólakat a községekben fellelhető romos épületekből termelik ki és építik fel. Az építkezéseket lelkes munkával és ötleteikkel a teljes költségvetési összeg egytize- déből készítik el, amivel óriási megtakarítást biztosítottak népgazdasá gunknak. A házilag végzett munka azonban sehol sem megy a szakszerűség rovására, mert mérnöki tervrajzok alapján folyik az építkezés, így a nagymennyiségű állat* olyan elhelyezést kap, ami biztosítja egészségét, biztosítja a természetes életmódot és a legnagyobb termelékenységet. A baromfitenyészetet létesítp 40 csoport közül a bólyi Haladás, a majsi Táncsics, az ujpetrei Dózsa-csoport jár élen az építkezésben. Az esős időjárás ellenére folylatják az építkezést, hogy a győzteseknek járó több. ezer forintot érő tenyésztési kellékeket megnyerjék. A csoportok haromfitenyésztési felelőse, — aki egyben tanfolyamot végzett baromfitenyésztési szakember, — irányítja a brigádokat, melyek a bontást, helyszínrefuvarozást, az építkezést," az állatok felvásárlását, az ólak belső berendezését, stb. végzik. A baromfiak mindenütt szabad területen, korlátlan kifutón nyernek elhelyezést. Ez a terület gyümölcsfával, vagy a selyemhernyótenyésztés céljait szolgáló eperfával és a házi- ipar anyagául szolgáló fűzfával nyer beültetést. E területen kerül elhelye zésre a csoport méhészete is. A bólyi Haladás elsőnek akarja elkészíteni 1000 darabos telepét. A majsi Táncsics csoport az utolsó szegig mindent házilag készít el, hogy a rendelkezésre álló hitelből minél többet tudjon építeni. A drótkerítést is házilag fonják, amivel az utca felől elzárják a többezres telepet, A babarciak egy hatalmas istállóban emeletesen helyeznek cl két 500 as állományt az épület egyszerű átalakításával. Véménden a 17 éves Dudás Mária a sertéshizlalási cseréli fel a a baromfitenyésztéssel, pedig az előbbi! is kiválóan értette. A pécsvára- diak mielőtt 50 holdas gyümölcsösüket baromfival betelepítik, egy 500 darabos kacsatelepet létesítenek az erre alkalmas vízmenti területükön. Pécs közvetlen környékén, elsősorban a város piacára, .sokezer baromfi lógja adni a tojást, húst, zsírt, tollat. Pécs környékén a pellérdiek telepe lesz a legnagyobb és a legszebb. A csoportok baromfiállománya megkap minden védőoltást, minden állat vérvizsgálaton esik át és hivatalos lúbgyürűvel kap számszerinti megjelölést. Csapófészekben történő tojatással minden állat egész évi termelése nyilvántartásba kerül és így fogják a nagv termelékenységű, tenyésztésre alkalmas állatanyagot kiválogató. Minden hónapban megismételt bentlakásos tanfolyamon nyernek kiképzést az újabb és újabb baromfitenyésztés; szakemberek, akik a megye minden csoportjánál megteremtik ugyanazt az új állattenyésztési ágat. a már említett csoportokon kívül most Fazckasboda, Palotabozsok, Mágocs, Máriakéniénd. Magyartelek, Mohács- sziget, Dunaszekcső, Borjúd, Gödre, Nagynydrdd, Úcsárd, Keresztespuszta, Somogyapáli, BofdogassZonyla. Cse- bény, Or/íí, Szederkény, Körcsönye- puszta, Mecseknádasd és Nagyárpád nagyüzemi gazdálkodást lolytató dől. gozó parasztsága létesít. Szatnuíry Elemér főelőadó. >—==A Pécsi Közlekedési Vállalat gépkocsiüzemének új viteldij-szabása A Közlekedést és Powtaflgyi Minisztérium VL Főosztálya az Országos Díjszabási Bizottsággal egyetértésit on a Pécsi Közlekedési Vállalat társasgépkocsi üzemének viteldíjsza- búsát 1951 január 1-ével megváltoztatta. Az új viteldíjszabás a következő: t Egy útra érvényes {egy ára felnőttek részére: 1—2 szakaszra: 1.— forint, 3. «3.: 1.20 forint, 4—5. ez.: 1.50 forint, (V—7. ez.: 2.— forint. Az egy útra érvényes jegy ára gyermekek részére 1.20 méter magasság, ig: 1—2—3 szakaszra: 0.50 forint, 4—5—6—7 ez.: 1.— forint. Az egy útra érvényes jegyekkel kapcsolatosan megváltozik a bérletjegyek ára is: Heti jegyek napi egy fordulóra: 1—2 szakaszra: 7.— forint, 3. f-z.: 8.50 forint, 4—5. ez.: 10.50 forint, 6—7. sz.: 14.— forint. Havi jegyek napi egy _ fordulóra: 1—2. szakaszra: 28.— forint, 3. ez.: 34.— forint. 4—5. erz.: 42.— forint, 0—7. is«.: 56.— forint. Tanulók havi jegye napi egy fordulóra: 1—2. szakaszra: 14.— forint, 3. ez.: 17.— fo. rint, 4—5. ez.: 21.— forint, 6—7. sz.: ;>8.— forint. Felmutatóra kiállított opörtour havi bérletjegy közületek- nek és vállalatoknak havi 100.— forint. Minden egyéb fentieken kívüli kedvezményhez bérletjegy, illetve szabadjegy jelen viteldíjszabás életbeléptetésével megszűnik. A viteldíj. szabás módosításával egyidejűleg szüksége» volt az autóbuszvonalak szakaszbeosztását is helyenként megváltoztatni. hogy a szakaszhatárok az útvonalhossz,' valamint a terepviszonyoknak megfelelően legyen elosztva. A vonalak új szakaszhatár beosztása: Köztemetői vond: Széehenyi.térröl 1. wz. a Vasút-utca, 2. ez. a László- utca, 8. sz. a Kertváros, 4. sz. a Megyeri szőlők, 5. sz. a múlomi vendéglő, 6. sz. a transzformátornál. Pécsbányatelepi vonal: Széchenyi- térfői 1. sz. a Kata.lin-utca, 2. e*. a Erzsébet-telop. 3. ez. Lámpás-völgy, 4. sz. Istenáldás-vőlgy, 5. sz. Ezeréves gesztenyefa. Mecseki vonal: Széchenyi-térről t. sz. Kaposvári-utca, 2, sz. Pálos templom, 3. ez. Krumpli völgy. 4. ez. üdülőszálló, 5. ez. Kereszt, 6. ez. Düjnörkapu. Gyárvárosi vonal: Széchenvi-térröl 1. «z. Feleöipariekola, 2. sz. Zsolnay, gyár. 3. ez. Gyárvárosi iskola, 4. ez. Turiiii-út. 5. -z, Fohérhegvi vám, 6. ez. ltégi határ, 7. ez. Höíök-tere. Nrrgymeszesi vonal: Szóelnmyi- térrül 1. ez. Kaíalin.utca, 2. ez. Bártfa-utca, 8. w. Dióel-út, A e*. Nagy- meiszos, 5. ex. Fehérhegyi vám, 4. s*. Árpád-utca, 7. «a. Templom. Kokszmü vonal: Széchenyi-térről 1. ez. FolsőipariekoLa, 2. ez. Zsolnay- gyár, 3. ez,' Patkó csárda, A ez. Kokszmü. tlrögi vonal: Széchenvi-térröl L. sz. Kórháztör, 2. s*. Piosa.ntca, 3.Í ez. Szigeti vám, 4. ez. Hűvösvölgyi 5. ea- Orög-íelső, 6. ez. Ietenkút, 7. - ez. KözópdaindoL Bálicsi vorurl: Széchenyi- térről 1. sz. Kórház-tér, 2. ez. Édesanyáid útja, 8. sz. Donátusi elágazás, 4. ez, Bilit» ezőlő, 5. ez. Vőrőe-kút, Tettyei vonal: Széchenyi-térről. U sz. Aradi Vértanuk-útia. 2. tsz. Pálos templom, 3, tzx. Tettyo-tér. Postavölgyi vonal: Széchenyi-térről 1. ez. Vaeút-ntca. 2. ez. Lászlé- utca. 3. sz. Kereszt., 4. ez. KAlinger- tanya, 5. ez. Postavölgyi-át 30. 6. ez. Remény-puezta. Nagy ár padi vond: Széchenyi-térrőL í. az.. Vaeút.utca. 2. ez. Lúszló- ívtoa, 3. ez. Árpád csárda, A ez. Ko- res7<L 5. ez. Ilid. Mártírok-útí vonat: Széchenyl- térről. 1. sz. Gyermekklinika, 2. sz. MÁV bérház. Peüérdl vonal: Széchenyi-térről 1. ez. Kórház-tér, 2. ez. Pius-utca, 3. ez. Szigeti rám, 4. ez. Községháza,. 5. tsz. Sző Hősi elágazás, 6. ez. Peder lérdi elágazás. Donátusi vonal: Széchenyi-térről 1. ez. Kórház-tér, 2. K- Edesnnyakutja.. 3. ez. Dónál uei elágazás, A ez. Fekcte-út, 5. ez. Donátira. — Á közlekedési dolgozók leglátogatottabb helyisége a pécsi Közeledési Vállalat üzemi konyhája és étkezője. Az újonnan épült étkezőben 00 széle és 5 nagy asztal várja naponta a dolgozókat, akik két turnusba!] fogyasztják majd el ebédjüket. A konyhában két hatalmas üstben 100 személyre főznek. A hatalmas kályha feleli szellőztető é® párafogó-készü- léket szerellek fel és már készül a gáz-sütőkemence és a gáztűzhely is. Teszt a sodrógép, ötféle daráló és a konyhaeszközök egész serege könnyíti meg a szakácsnők munkáját. Az ízletes. tápláló ebédhez 1.80 forintért jutnak a dolgozók. _^aes==““' — Elveszett a Doktor Sándor ~í Szent István-tér, Geister E-u. szakaszon szombaton regífc] egy több lapból álló multéví szülői munkaközösségi pénztárnapló. Kérik a becsületes meg. találót a naplói adja le a Geisler Eta utca 21 szám alatt a gimnáziumban.