Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-31 / 303. szám
4 wr a p h 6 15-30 DE CEMBER 31 -----------»------------— AM ERIKA A FASIZÁLODAS UT3AN 0>A fasízúlódásl hullám elsősorban Amerikából indul ki, ahol minden szabadságmozgalomra hisztérikus kitörésekkel válaszol a reakció." Rákosi elv- társ október 27-i beszédéből.) A7. amerikai imperialIslák egyre ak lírabban folytatják az Egyesüli Államok fasizálásának politikáját. A Wallstreet ragadozói arra törekszenek, hogy tébolyult világuralmi terveiket megvalósítsák, fokozzák a fegyverkezési hajszát és a katonai kiadások súlyos terhét, mint mindig, a néptömegek vállára hárftjik. Fokozódik a kizsákmányolás, növekszenek a katonai adók, zsugorodik a reálbér és zuhan a dolgozók életszínvonala. Washington urai célul törté ki ki a világháború lángra- lobbaniását, harmincszorosán növelték a katonai kiadásokat az 1939. évhez viszonyítva. A fegyverkezési hajszára az amerikai népnek nincs szüksége: a nép tudja, hogy ezen csak az amerikai haIönösen az „amerikaellenes tevékenységet vizsgáló“ hírhedt bizottság elé idézik. A bizottságok azután megkísérlik ezeket az embereket rábírni arra, hogy besúgók legyenek,' hogy kiszolgálhassák a különböző demokratikus szervezetek tagjainak névsorát. Akik ezt a gyalázatos szerepet büszkén elutasítják, azokat a bírák bűnösnek találják és „tiszteletlenség“ miatt börtönbüntetésre ítélik. Így zárták börtönbe Howard East * írót, Edward flarsky ismert sebészt és az Antifasiszta Menekültek Egyesüli Sögélybizottsógának más tagjait. Ezt a módszert használták fel arra is, hogy börtönbüntetésre ítéljék Hollywood legjobb íróit, a híres hollywoodi „titeket“. Az igazságügymini.srtérium azt is bejelentette, hogy bírói eljárásokat készít elő 21 ezer ember ellen, „akik ellen az a vád, hogy kommunisták“Azokat a munkásokat, akik az atomfegyver eltiltását követelő stockholmi felhívást terjesztik, különösen célba vették a fasiszta gangsterek. Egy gang- ster-csoport egy aláírásgyűjtőt, egy milwaukeei gépkocsigyár munkását kidobta a* ablakon, A munkás gerincét Titoék Jugoszláviája — as amerikai agprésssorok katonai hié/Sje Az amerikai agresszorok mindent elkövetnek, hogy Titoék Jugoszláviáját balkáni házőrző kutyájukká tegyék. A Wall Street terjeszkedői már régen kieszelt kalandor terveiket szeretnék megvalósítani a népi demokrácia országai és a Szovjetunió ellen és nem is titkolják, hogy Jugoszlávia, mivel a legelőnyösebb felvonulási terület, stratégiai helyzeténél fogva érdekli őket. Az amerikai háborús gyújtogatok Jugoszlávia „megsegítésének” leple alatt nemrégen végleg kezükbe k» parin tolták Titoék hadseregét. Jellemző a következő részlet: Amikor az Egyesült Államok szenátusa elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely 38 millió dollárnyi összegben a soron- következő koncot vetette oda a belgrádi uraknak, Lucas republikánus szenátor nem tudta megállni, hogy ki ne jelentse: „az amerikai kormány szempontjából ez a Titoékkal kötött piszkos üzlet egyike a legsikerültebb „bizniszek”-nek.” A szenátus ülésén tartott beszédében félreérthetetlenül megmondta: „Egyetlen amerikai hadosztály eltartása és felfegyverzése az Egyesült Államoknak 176 millió dolláriába kerül, míg 38 millió dollárért 32 jugoszláv hadosztályt kapunk.” Az amerikai agresszoroknak potomáron eladott Tito-fóle hadosztályok viszont nagyon sokba kerülnek a jugoszláv népnek. A hadilétszámra emelt óriási hadsereg fenntartására a belgrádi urak 1950- ben az egész nemzeti költségvetésnek körülbelül 60 százalékát fordították. Rabszolgamunkát, kibirha- tat'a-n adókat, nyomort és éhínséget hozott a jugoszláv nép széles dolgozó tömegei számára Tito, az amerikai lakáj bűnös politikája. Titoék Jugoszláviájában minden katonai ‘ készülődés — repülőterek építése és tengeri kikötők átépítése, hadászati utak építése és a hadsereg felszerelése — amerikai tisztek közvetlen ellenőrzése alatt történik, akik a jugoszláv vezérkar korlátlan urainak érzik magukat. Újabban amerikai ellenőrző tisztek érkeznek Belgrádba. Feladatuk, hogy megfigyeljék: „helyesen használják-e fel a Tito-kormány részére folyósított 38 millió dollárt”, vagyis azt az „átszervezést”, amit a jugoszláv hadseregen a Wall Street agresszorai által támasztott újabb követe’éseknek megfelelően hajtanak végre. Titoék, hogy titokban tartsák a népi demokrácia országainak határai mentén folyó katonai előkészületeiket, az elmúlt nyáron 60 kilométer széles zárt övezetet létesítettek és Amerikai „demokrácia"! A most lezajlott választásokon a Ku-Klux-Klan fasiszta banditái több négert meglincseltek, mert szavazni akartak, lóJgyárosok híznak. Az amerikai nép egyre határozottabban szembefordul a háborús gyujto-gatókkal, Ékre a mono polisták azzal feleltek, hogy ráléptek a nép kegyetlen elnyomásának útjára, tá madó hadjáratot folytatnak azok ellen a csekély demokratikus jogok ellen is •melyek még megmaradtak az Egyesült Államokban. A kongresszus nemrég elfogadott egy úgynevezett törvényjavaslatot „a belső biztonságról", amely Wood és MacCarren, az ismert reakciósok ja vmslatain aáapszik. Ex a tipikusan fa- «iszta törvényjavaslat az összes kom manisták haladéktalan nyilvántartásba vételét követelj és megengedi a kormánynak, hogy háború esetén, vagy máz rendkívüli helyzetben tömegesen letartóztass* és bírói ítélet nélkül kon eentrációs táborba zárja az úgynevezett „felforgató elemeket.“ Mint ismertei, az amerikai hatóságok ezek közé sorolják •z összes demokratikus beállítottságú embereket. Mint ahogy Marc.nvto.nio, az amerikai munkáspárt vezetője kijelen tette: .fittnek a törvényjavaslatnak az elfogadása, amely sérti az alkotmányi is lábbal tapossa az amerikai nép pol gáti jogait. a demokratikus szabadság- jogok maradványainak felszámolásai jelenti az Egyesült Államokban.” A Kommunista Bárt vezetőit nevetsé ges rágalmakkal perbe fogták. A Foiie- Squarcn lévő föderális bíróság épületé ben az ügyész felemelte a marxizmus százéves klasszikus művét, a „Kommu- ni<g* kiáltvány"-t és megkérdezte a Koimmista Pártba becsempészett egyik provokátort, felismeri-e benne az egyik könyvet, melyet a vádlottak terjesztettek. Ugyanez az ügyész Sztálin „A le- ninizmus kérdései“ c. művét, mint „bi- , zonyiiékot" terjesztette be annak alátámasztására, hogy a vádlottakat börtönbe kel] vetni, mert Lenin és Sztálin tanítását támogatják. A hosszú bírói tárgyalás során Dennis, a. Kommunista Párt főtitkára és a párt nemzeti bizottságának más tagjai a tárgyalótermet arra használták fel, hogy ők vádolják a bírákat demokratikus jogok megsértésével. Figyelmeztették az amerikai népet, hogy az ítélet áldozatai nemcsak a kommunisták /esznek, hanem az egész munkásmozgalom és mindazok, akiknek a demokrácia és n béke ügye drága. EJ rszágszerte új bírói tárgyalások kezdődtek, nagyarányú hajsza indult a baladószellemű amerikaiak ellen, Kedvelt módszerük, hogy az embereket a kongresszus bizottságai, kiitönte. A newyorkj rendőrség gyalázatos rohamot intézett 12 ezer ember ellen, mert az Union-Squareu a békéért és az imperialistáik koreai beavatkozása ellen tűn lőttek. Száz és száz embert tapostak le a rendöriovak, száz és száz embert vertek véresre gumi- bottal, Jgcn nagy arányokat öltött az úgy * nevezett Uncstörvény alkalmazása. Hat trentoni és hét mantinsvillei néger ellen a legvadabb vádakat koholták és valamennyit hallóira ítélték. A dolgozók tömeges tiltakozása merítette meg csupán ezeknek a négereknek az életét, de még mind a mai napig börtönben sínylődnek. Hótröl-hótre aljas gyilkosságok történnek: a hinhedt Klu- Klux-Klan minden megtorlás nélkül felakasztja vagy benzinnel leönti és meggyujtja kiszemelt néger áldozatát. Szégyenletes színhelye volt a szervezett terrornak ezév nyarán Peaks- kiü, ahol nagy tömeg gyűlt össze egy hangversenyen, hogy meghallgassa Paul Robesont. A fasiszta -suhancok meg akarták akadályozni a béke és a demokrácia e bátor harcosának szereplését, Húszezer ember gyűlt azonban össze, hogy kifejezésre juttassa gyűlöletét a fasizmussal szemben. A tömeg határozottan kijelentette, hogy nem en gedi meghiúsítani * hangversenyt. Es Jlobeson énekelt. Amikor a tömeg már hazatérőben volt, a rendőrség éretlen suhancok felhasználásával pogromot szervezett. Rátámadtak a mellékutcákon hazafelé igyekvő egyes csoportokra. Sok-száz mher súlyosan megsebesült. New-York állam hatóságai nemrég elhatározták, hogy vizsgálatot indítanak. De nem a pogrom szervezői ellen, hanem azok ellen, akik meg akarták hallgatni Robesont! A Uoreaj véres imperialista agresz- **’ szió óta a Wall-Street mágnásai mindenképpen igyekeznek meggyorsítani az ország fasizál&sát és fokozzák hadjáratukat az Egyesült Államok haladó erői ellen. Az* amerikai nép azonban minden terror és üldözés ellenére egyre fokozódó erővel linrcol jogaiért, a békéért, a háborús gyújtogatok ellen. Két és félmillió amerikai írta ilá a stockholmi felhívást, ebből kétmillió az amerikiak koreai agressziójának megkezdése óta. .1; amerikai nép llenúll az ország fasizálásának és a béke és a demokrácia oldalán áll. kihirdették az ti í .omnllapotot a Bánátban, Bácskában, Caribrod- ban, úgyszintén Macedónia és Montenegro egy részén is. Mindezeken a területeken hadiállapotot vezettek be. A békés lakosoknak megfelelő hatósági engedély nélkül tilos eltávozni a községekből. Kötelesek mindéin héten jelentkezni a rendőrségen és meghatározott órában aludni térni. Az összes határTnenti falvak parasztjai parancsot kaptak, hogy házaikat tartsák készenlétben 10—20 katona beszállásolására. Többszáz faluból a lakosságot teljesen kitelepítették, mivel Titoék nem voltak abban a helyzetben, hogy a tél beálltával a határmontí övezet laktanyáiban elegendő férőhelyet biztosítsanak a felduzzadt katonai alakulatok számára. A repülőterek és más katonai objektumok építését íőleg a zárt határ- menti övezetre összpontosítják. Ezt az ig bizonyítja, hogy csupán a Sabac és Valjevo közti területen (amelynek hossza nem több 60 kilométernél) hat új különleges repülőtér épül amerikai „repülöercklök“ é>s rakéta-repülőgépek részére. A nyugati határ közelében lévő régi repülőterek hangárjait és felszerelését áttelepítik északra és keletre, azokba a körzetekbe^, ahol most a fő stratégiai támaszpomtokat összpontosítják. A népi demokratikus országok ha tárai mentén, különösen a Dráva, Duna és Timok folyó jobbpartján kalonui erődítésekéül emelnek. Észak és kelet felé vcarulnak az újötían épülő műutak, aaae- lyek kiegészítik a fő stratégiai útvonalat, a Trieszt—Zágráb—Béig rád autóutak Sietve építik a vasutat Albánia (Gosztivar-Kicsevo) és Bulgária (Kumanovo-Szwjatoj Nikola) határa mentén. Ki ne látná világosan, hogy mind\. ezek a katona; előkészületek, amelyeket Titoék rendkívüli sietséggel úg}* valósítanak meg, hogy az ország min-« den részéből -fegyverrel összetereld békés lakosságot kényszermunkára | hajtják, iélreérlhetetlenül agresszív jellegűek. Ha mindehhez még hozzávesszük, hogy Jugoszlávia íasiszla kormánya a népi demokratikus országok határai mentén sorakoztatta te) egész hadseregének S(j százalékát, hogy az amerikai háború:} gyújtogatok ellenőrzése alatt az ész,lki és keleti határok közelében rendszeresen ren. deznek riadókat, folytatnak katonai kiképzést és gyakorlatúkat, hogy rendszeresen és előre megfontolt szándékkal provokációkat hajtjuiak végre a népi demokratikus országok határain, megsértve azok terül-e}ti és nem zeti szuverénitását, akkor még job ban megvilágosodik előttürlk az « unodrító szerep, amelyet Titoék, a-i amerikai háborús gyújtogatok cinkosai töltenek be a Balkánon. Az agresszív aknamunka, ^melyet a Tito-klikk a Wall Street parancsára végez a népi demokrácia orsaágai ellen, gyűlöletet kelti a jugoszláv dolgozókban, akiit egyre határozottabban szállnak szentbe azzal a törekvéssel, amely országukat az imperialista rablók felvonullisj területévé akarja tennL A Titci-klikk kalando'r politikája ellen nemasak a dolgozó nép, do a jugoszláv hadsereg soraiban is növekszik és erősödik az ellenállás. Erről tanúskodik az tény is, hogy az országban „megbíziiatat- lan” és „ingadozó" katonák és \ tisztek részére sok különleges börlcinl és koncentrációs tábort építettek. A jugoszláv dolgozó népben ét- a jugoszláv hadseregben egyre népszerűbbek a jelszavak: „A békéért —-az agresszorok ellen!“, „Le a Titó-kilik- kel!" „Ki az amerikaiakkal Jugoszláviából!“ Ezekben a jelszavakban Tri- fejezésre jut az az egyre erősödő egység, amelyben a jugoszláv dolgozó nép rabs- gatartói ellen harcol! S\ politikai áliatkertből ACHESON, AZ ATOM-CSIMPÁNZ TESTVÉREK VAQYUNK A Francia Kommunista Párt az elmúlt napokban ünnepelte 30 esztendős fennállását. Az alábbiakban francia testvérpártunk főtitkárának, Thorez elvtársnak önéletrajzából idézünk egy részt, amelyben leírja első útját a Szovjetunióban és találkozását a világ dolgozóinak bölcs vezérével, Sztálin elvtárssal. 1925 februárjában jártam először a Szovjetunió, ban, ott, ahol magvalósult a Marx által megjósolt forradalom! Dobogó szívvel léptem annak az új világnak földjére, amelyet a dolgozók akarata teremtett meg és alakított ki. Megcsodáltam ezt az épülő világegyetemet, <t földből felszökő városokat, a gyárakat, amelyek nem egy maradi és, önző uralkodó réteg hasznát növelik, hanem a közösség szolgálatában dolgoznak. „Mi mindezt a tőkések nélkül építettük s nélkülük tartjuk üzemben", — ragyogta felém a munkások és munkásnak büszke arca. Áldozataik és nélkülözéseik árán teszik mindenki számára lakhatóvá azt a földet, amelyet a kapitalizmus földúlt és kiellenné - tett. Egy későbbi utazásom során feiki-r estem a Donyec. szénmedencét. Ott a bányászok már 1927-ben tökéletesített munkaeszközökkel dolgoztak, társadalombiztosításban és jelentős' nyugdíjban részesültek. A világ leghaladottabb munkása melleit, aki felszabadult a tőke igája alól és ezzel sa. ját sorsának urává lett, láttam parasztokat és értelmiségüket, akiket szintén a forradalom szabadított fel és akik a dolgozók köztársasagában elfoglalták az őket megillető helyet. Mindnyájan felszabadultak a holmin kínzó gondjai alól: dolgozhatnak és termelhetnek, szabad. ságuk-at üdülőhelyekent tölthetik, a közösség gondjaiba veszi gyermekeiket tés öregségük boldog, békés lesz, mint egy szép nap aUconya. Látogatásom során hatalmas Iskolákat, szép labo- ratóriumohat s korszerben felszerelt műhelyeket lát. tani. Jelen voltam a mcyzkvai szovjet megválasztásán. A választók minden esti: felvonultak az Alkotmány, téfre s ott az üzemek ügymás után adták ál jelöltlistáikat. A proletúrállanl legfőbb tisztviselői eljöttek, hogy üdvözöljék a muniblso/Mt és szerencsét kívánjanak nekik. . Mindenütt, az igazi n'cmorkáaa megnyilvánulásai, val, a hatalmon lévő nt \,vi tömegekkel találkoztam. És ilyenkor mindig a mi formális demokráciánkra gondoltam, amelyben -a szabadság a proletár számára igen gyakran azt 'jelenti, hogy ,szabadságában áll éhenhalnu Elgondoltam, hogy milyen ragyogó életet teremtene Franciaországban a hateu'omra jutott proletáridtus, amikor nem arra fee férőimé .erejét, hogy egy oligarchia jólétét biztosítsa és növelje. Első moszkvai tartóskctldsom alatt az a ritka szerencse ért, hogy I6thath\m és hallhattam Sztálin elvtársat. Egyszerű, de mélyvnszántó felszólalásai mély hatással 'voltuk rám, éppúgx\. mint az Internacionálé végrehajtó bizottságának munkájában résztvevő összes többi elvtársainkra. Elutazásaink előtti napon Sztálin elv'árs fogadta kiUdöltségüdket. Szívélyes mosolya már az első pillanatban do-\zlatta elfogódottságunkat. A m szóigetés két óránál is Ivvább tartott. Nem akartunk visszaélni türelmével, t.\e Sztálin elvtárs miután világosan és kimerítően váliaVzolt kérdéseinkre, maga is számos kérdést intézett ht vizánk. Egyik előttünk kifejtett gondolata mélyen túl nlékezcicmlso vésődött: „Egy Párt tényleges befolyáste? azokkal a tettekkel mérhető, amelyeket szervezni ,és irányítani tud.” A búcsú pillanatában Pierx e Sémar mindnyájunk nercben köszönetét akart moiliani nagy elvtársunk, nak. Sztálin egyszerűen ezt m> Andin: „Miért járna köszönet? Testvérek vagyunk. CííHpán kommunista kötelességemet tel jesítem.”
