Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-30 / 302. szám

rWfl DECEMBER Ä NR Pl A% eddigi hibákat kijavítva lásson hassá a ssássvávi hánya as ötéves terv második évének teljesítéséhes Szászvár községtől mintegy 4 kilo­méteres kanyargó líf vezet a bánya­üzemhez. Az utat egősz az aknáig kis­vasút kíséri, szaporán szállítják a sze- ;t*et a nagymányoki állomásra. Egyik vonat a másik után fut a szénnel meg­töltött csillékkel. Van kitermelt- szén- bészlet bőven. Az akna mellett hatal­mas szénhalom áll. melyet szorgos ke­rek átraknak a csillékbe. Ez persze így lehetetlen. Miért van *z akna előtt tárolva a szabad ég alatt a 6zén? Miért kell a már egy­szer fizikai erővel megtöltött csilléket mégegyszar megtölteni? Nem lehetne ezen változtatni? De igen! Addig is tehet és kell, mig a tervbevett, fedett azéntáróló el nem készül. Nézzük, ho gyan állunk ezzel a kérdéssel a nap- szinti szállításnál és hogyan lehetne az egész munkafolyamatot leegyszerűsíteni, ■buüi érdekében, hogy könnyebbé és «okkal olcsóbbá tegyük a külszíni szá-1- látáat. Ahogyan az aknától kikerülnek a «zénnel megtöltött csillék, kidöntik a > jzenet a pár méterre fekvő mélyebb területre. ítt van az a hatalmas ku­pac, melyet állandóan 3—4 ember la­e tta! a kézben igyekszik ismét csil- >e rakni, bogy minél előbb elkerül­hessen a nagymányoki állomásra. Ezen az egyszerű szállítási módon .változtatni kell. Ki kell küszöbölni azt; hogy a szenet fizikai eröirej rak­ják ismét a csillékbe. Gazdaságosabba és olcsóbbá kel! (enni a külszíni szál­lítást. Úgy, hogy a csilléből kidöntött szén minden beavatkozás nélkül egye­nesen az üres csillébe kerüljön. Ezt minden nehézség nélkül, kőny- «yen meg lehet oldani. Ha az aknától, vagyis a buktatótól egy csüzdarend- •zert építenének, azon lefolyhat a szén m mélyebben fekvő területre. Mit ered­ményez az az egyszerű csúzdarcnj- •zer7 Azt, hogy egy emberre volna »zükség, akinek a dolga lenne a csúzda . alá tolni a csillét, és mikor a csille megtelik, helyére tolni a másikat. Így folyamatossá tudnák tenni a szál­lítást és amit eddig 4—5 ember, vagy még talán ennél is többen végeztek lapáttal a kézben, megfeszített erővel, azt játszva elvégezné egy ember. Meg­gyorsítanák és olcsóbbá tennék a külszíni szállítást is emellett a felszabadult munkaerő­ket más munkára használhatnák fel, «mely ugyancsak a széntermelés meg­gyorsítását segítené elő a szászvári hányánál i*. A szászvári bányaüzem is idő előtt, «sikeresen befejezte az ezévi tervét. December 21-én büszkén jelentették Rákosi elvtársnak, amit ígértek, azt végre is hajtották. De mégsem teljes egészében. Csak a széntermelés: előirányzatot fejezték be, az előirt feltárási és elövájási mun­kát még nem. A lemaradást természe­tesen itt. is sürgősen be kell hozni, mert különben, a második tervév sok­kal komolyabb követelményeinek nem tudnak eleget tenni. Jelenleg 98.1 százatokra 'teljesíti napi torvét a szászvári bányaüzem. De amint a tervismertetö értekezleten már kijött. sokkal komolyabb, sokkal nagyobb feladatokat kell megoldaniok m szászvári bányászoknak is az 1951. tvi tervben, mint ezévben. Ez azt je­lenti, hogy a dolgozókat sokkal jobban kell aktivizálni m terv végrehajtására, mint eddig. December 21-én akarták megtartani a tervismertető értekezletet. Ez azon­ban nem sikerült, mer az értekezletről *r dolgozókat nem értesítették. A párt- szervezet úgy gondolta, hogy ez a mű­szakiak dolga. A műszakiak azt hit­ték, hogv ezzel a kérdéssel a szak- aservez-etneik kell törődnie. A szak- szervezet viszont a pártszervezet mun­kájának vélte a tervismertetés felada­tát. így történt meg, hogy 24-én nem tarthatták meg az értekezletet, mert «fJty'k a másikára várt. Ez nagyon W yelen. A szászvári dolgozóknak lát- i#t>k kell világosan, hogy a Í(?TO ismer­tetése és annak végrehajtása mind- tdwyiunk feladata. Utólag felismerték, br>gv milyen téves volt a nézetük, iáért 27-én közösen szervezték meg az «lekczletet cs a dolgozókkal áttár­fyalták a tennivalókat. A tervismertetés azonban nem eleg­yes ahhoz, hogy a megszabott fel­adatokat sikeresen vvgre is hajtsák a ts&szvári bányászok. A terv végrehaj­tása nagv feladatokat ro úgy a párt trint a szakszervezet népnevelőin- és bizalmijaira. Természetesen így, aho­gyan a jelenben i® dolgoznak a ncp- mvelők és bizalmiak nem sok ered­ményt érnek majd «*• . Hogy hogyan do tfoznak? Erre Bő­ré« elvtárs párttitkar es Kol.p Hen­rík szakszervezeti titkár elvtárs két szóval is tud válaszolni: „Nagyon gyengén.“ Ez persze nem kielégíts válasz. A titkár elvtársaknak sokkal behatób­ban kell foglalkozni az aktívákkal. A tervismertetés után a dolgozókkal állandóan tudatosítani kell a második tervév jelentőségét. A népnevelők és bizalmiak feladata hogy elmélyítsék minden egyes dolgo­zóban azt a tudatot, hogy mindenki felelős azért a fejtésért, vagy bár­mely munkahelyért, ahol dolgozik, éppen úgy, mint hazájáért. Az ellen­ség dol^zik a szászvári bányászok között re. Éppen ezért sokkal aktívab­ban kell bekapcsolódniuk a népneve­lőknek j politikai felvilágosító mun­kába. Nem szabad annak előfordulni, mint 26 án is történt. A dolgozók elhatározták, hogy 26- áu termelő-napot tartanak. Persze az ellenség is nyomban akcióba lépett. Izei Józsefné szászvári asszony kará­csony napján a templomból hazafelé menve agitált a 26-i termelő műszak ellen. Többek között kijelentette: „Bolond az a bányász, aki holnap el­megy szenet termelni. Nem eleget dol­goznak úgy is?“ Az ellenség hangja romboló munkát idézeti elő, mert a népnevelők és bizalmiak nem világo­sitolták fel már előre a dolgozókat arról, hogy miért van szükség a több­termelésre, miért van szükség arra, hogy 26-án is termeljenek szenet nép­gazdaságunk számára. Ennek elmulasz­tása végett 52 százalékban jelentek meg a dolgozók a 26-i műszakon. így a tervet csak 60 százalékban tudták teljesíteni. Amint a tények igazolják, sokkal gondosabban és alaposabban kell hoz­zálátniuk a szászvárt bányászoknak a jövő évi tervelőirányzatuk végrehajtás sóhoz. A megnőtt feladatokat, amelye két a jö'vő'dtv eléjük tűz, csak úgy tudják megoldani, ha egy emberként átérzik azt, hogy az ötéves terv sike­res végrehajtása minden becsületes embernek ügye. A Téli Falusi Kultúr verseny kör­zeti bemutatói Baranyában is nagy tömegeket mozgattak meg. A bemu­tatót és a közönség megszervezését nagyszerűen oldotta meg a mohácsi járásban Boly község, ahol mind a versenyző érkező kultúr csoportok tagjai, mind a közönség számára fe­ledhetetlen ünnep volt a kitűnően si­került kultúrverseny. Különösen a. majsi knltúrgárda tett ki magáért nagyszerű műsorával, de a többi fa­lusi ki ilt úr csoport is kitünően meg­állta a helyét. _ Abaügcten, a eáedi járásban Pe- tőcz István népművelési ügyvezető komoly, lelkiilsmeretes előkészítö- rnunkáiát kell kiemelnünk. Kétszáz főnyi közönség nézte végig a jól- sikerült körzeti bemutatót. A járási döntőbe Abaligel kultúrcsoportjá mindhárom művészeti útiban bejutott. A résztvevő községek kultúrgárdái közül Bakóra szín látszó., Kovács­szénája ének- és Mecsekrákos népi táncegyüttese jutott tovább. A kör­zeti bemutatóra egyedül Bodolvahéi kuitúrceoportja nem érkezeti be. Annál rosszabb közönségszervezést munkát végeztek Vásárosdombón. Itt a klerikális reakció aknamunkája következtében csak kevesen nézték végig az egyébként jóleikerfllt kör­zeti bemutatót. Körül kell nézniük a kul hírcsoport oknak, különösen a vá. sárosd ornbói csoportnak saját sorai közt, mert a klerikális reakció bom­lasztó, fegyelem dien törő munkája a csoporton belül is tapasztalható. Vigyázniok kell a kiiltűrmunkások- nak, hogy szépen fejlődő a egyre jobb eredményeket elérő csoportju­kat az ellenség szét ne züllessze és ezért az ellenségei; tevékenységet már csirájában fojtsák el December utolsó napjaiban már o=ak néhány elmaradt körzeti bemu­tatót tartanak meg. A továbbjutott csoportok készüljenek fel még jobban a járási döntőkre, azok a csoportok pedig, amelyek kiestek, ne hagyják abba munkájukat, hanem vegyenek részt a teljesitményversenyhen. A tervismertető értekezletek eredményei és hiányosságai Megyénk üzemeiben ezekben a napokban tervismar te tő értekezle­ten megtárgyalják dolgozóink az 1951. évre előirányzott üzemi ter­veiket. Az üzemi igazgató, műhe­lyek és körletek vezetői ismertetik azokat a feladatokat, melyeket az ötéves tervünk második évében üzemeink dolgozói megbízatásúi kaptak. Módot nyújtanak a terv­ismertető értekezletek dolgozóink­nak, érezzék azt, hogy a szocializ­mus építésekor közvetlenül be kell' kapcsolódniok az ipari vezetésbe. A tervismertető értekezletek fokozzák a dolgozók felelősségérzetét az üze­mi terv sikeres végrehajtása érde­kében. Ezeken az értekezleteken a dolgozók műhelyele, üzemrészek fe­lelős vezetőivel együtt megvitatják a rájukváró feladatokat. Hozzá­szólásaikkal és javadataikkal, rá­mutatnak a tervezés esetleges fo­gyatékosságaira és kritikájuk és önkritikájuk nyomán nagyban hoz­zájárulnak ahhoz, hogy még ered­ményeseben tudják teljesíteni a ter­vet. AA egyénik üzemeiben eddig meg- tartott tervismertető értekez­letek azt bizonyítják, hogy da'go- zóiuk döntő többsége megérti a nagy felelősséget, amelyet a veze­tés munkájában való részvétel jelent. Azokban az üzemekben, ahol az üzemek vezetői lelkiismeretesen felkészültek a beszámolók megtar­tására. ahol az üzemi bizottságok és műhelybizottságok, aknabizottságok és a bizalmiak központi kérdés­ként kezelték a dolgozók mozgósí­tását, megmutatkozott az eredmé­nye. Mint például a pécsi Zsolnay gyárban,.ahol a dolgozók összessége megje’ent a tervismertető értekez­leten és a jól felépített beszámoló­hoz több 'felszólalás és javaslat hangzott el. Vagy, mint ahogy Széchenyi-aknai délutános harmad tervismertető értekezlete is mutat­ja, hogy jó előkészítés után bányá­szaink 90 százaléka résztvett és több hozzászóló is konkrétan fog­lalkozott a szűk keresztmetszetek­kel, melyeket sürgősen ki kell kü­szöbölni. hogy a tervmket necsak teljesíteni, hanem túlteljesíteni is tudják. Megállapíthatjuk azt. — az eddig! tervismertető értekezletek tapasz­Békebizoiiságamk fokozottabb munkát fejtsenek ki a varsói határozatok végrehajtása érdekében Megyeszerte újabb lendületet vett a békéért folytatott harc. Az üzemi és területi békebizottságok legtöbbje ko­moly munkát végzett december hó­nap folyamán. A II. Békevilágkon­gresszus lefolyásának és a varsói ha­tározatoknak ismertetése központi feladat volt a békebizottságaink szá­mára; lelkes békogyűléseket, röpgyű léseket tartottak, ahol a békebizottsái gi titkárok, elnökök és tagok számol­tak be a világjelentőségű események­ről. A Mohácsi Bőrgyárban* Kovács Ferenc békebizottsági titkár ismertet­te a varsói kongresszus lefolyásét ós a hozott határozatokat. A hozzászólá­sok során Füredi István és Hegedűs Nándor a termelés fokozására, a ter­melékenység emelésére és fokozot­tabb munkafegyelemre hívták fel a dolgozók figyelmét. „Nekünk, mun­kásoknak, különösen itt Titoék szom­szédságában, elsősorban így hell har­colnunk a békéért“ — mondották. Arató Ferenc az angol rendőrség bé­keküldötteink iránt tanúsított durva magatartását ítélte el kemény sza­vakkal. Megemlékezett a kapitalista orszá­gok dolgozóinak békeharcáról, me. lyet üldözés, börtön, fasiszta bánás­mód kísér. Büszkén szólt arról a fran­cia ejtőernyősről, aki Koreából visz- szatérve a békeharcosok sorába állt és ezért nyolchavi börtönbüntetést kapott. „Az ő példájuk is lelkesítsen minket a meg i.lszántabb harcra" — mondotta Arató Ferenc. Riszt András felszólalásában hangsúlyozta: ,,A bélre védelmében nemcsak jobb munkánkra és fegyve­reinkre van szükség, hanem az elmé­leti tudásra is. Olvassátok hát minél többen az merni könyvtár könyveit. Nagyon sok érvet találtok bennük a béke védelmére is.“ A Mohácsi Bőrgyár békegyűlésé­nek jelentőségét emelte az a tény is, hogy Rozbora József elvtárs párttit­kárral az élen, megjelent az egész pártvezetőség. A pártszervezet segít­sége békebizottságaink munkájában rendkívül fontos Békemozgalmunk aktívabbá, munkáia rendszeresebbé válik általa. De falvainkban is komoly munkál végeiteki békebizottságaink. Tésenfán Bállá István református lelkész tartott beszámolót, melyet nagyszabású kul túrműsor követett. A pártszervezet tá­mogatásával a DISZ, MNDSZ és a mohácsi Magasépítési Vállalat DISZ- szervezete színes, harcos szellemű bé­ke kultúrműsort adott. Gyöngyfán ugyancsak nagysikerű békegyűlés zajlott le. Görcsönyben a dolgozó pa­rasztok hozzászólásaikban ígéretet tettek, hogy a mélyszántást és a ter- mónybegyüjtést is 100 százalékosan el­végzik. Marázáról Szabó Istvánná nincstelen dolgozó parasztasszony a megyei békebizottsághoz intézett le­velében így ír: „Én, e 'evél írója, öt­gyermekes családanya vagyok. Fa­lunk lakói magyarok, délszlávok és németajkúak. Még vannak hiányos­ságok békemozgalmunkban, de nem­zetiségre való tekintet nélkül minden dolgozónak fel kell ismerni, hogy harcolnunk kell a békéért. £n ma­gam minden erőmet a béke szolgála fának szentelem, mert tisztában va­gyok a háború borzalmaival. Nem en, gedem gyermekeimet a háború mar­talékává válni. Szeretem hazámat és hazaszerető lelkem arra figyelmeztet hogy mindent elkövessek a békéért és dolgozó embertársaimat is fclvilá gosí fsam a békéért való harcra.“ így gondolkoznak dolgozó paraszt jaink, parasztasszonyaink s mind többen és többen lesznek a béke ak tív harcosaivá, olyanokká, akik termelés, a felvilágosító munka, tanulá« és művelődés terén egyaránt a békéért vívott harc feladatait lát­ják s napról-napra fokozottabban küzdenek megvalósításukért Á püspökboly; állami gazdaságban minden dolgozónak szívügye legyen a szén- és villanytakarékosság Minden nap olvasom Pártunk me­gyei lapját, a Dunántúli Naplót, amely megírja, hogy a bányászok mi­lyen lélkwedéS'Sel hareolnaík azért, hogy a mindjobban fejlődő iparun­kat ellássuk szénnel. Minden nap olvasom, hogy a munka minden terü­letim szémnegtakarítással segítik dolgozóink a bányászok hősies mun­káját. Nem így van ez nálunk Idamajor- ban. Nálunk a szó szoros értelmé­ben pazarolják a szenet azzal, hogy reggel fél nyolckor is több villany- körte ég az utcán, Amikor a reggeli időben a tehenészetben e.lvégzett mun­káról hazafelé tartunk, bnsszankod. va látjuk, hogy 5 darab villanykörte pazarolja a bányászok hősies munká­jával termelt szenet. Megtörtént már többször, hogy a magtárban ezés; éjjel égett a villanykörte, anélkül hogy ott valaki dolgozott volna. Ez az oset fordult elő 16-án egész éjjel 17-én egész nap és egész éjjel. Ha kiszámítanánk, hogy menny kárt okozunk ezzel is a népgazda Ságunknak, rájönnénk, ennyivel növeltük gazdaságunk önköltségét Eire az esetre már többször felhív tain az üB elnök figyelmét, és saj no* eddig nem történt intézkod Sőt mi több, az elnök lakása ajtaj fölött elhelyezett utcai lámpa min den reggel 8 óráig ég. Vájjon miért Mert edilig nem történt a hiba kikü «zöbölésére intézkedés, ezúton, a saj tón keresztül kívánom erre az illő tékesek figyelmét íelhivni.- L. J. fala tálból —, hogy a műszaki dol­gozók számos jó javaslattal segítik a jövő évi terv siker«» végrehajtá­sát. Dolgozóink aktivitása 60k eset­ben még ott is megmutatkozott, ahol a terv-ismertető értekezletek előkészítése, elsősorban a beszámoló nem volt megfelelő. Mint pl. a Bőrgyár talpas műhelyében, ahol mindössze 8 percig tartott a beszá­moló és mégis 15-en szó tak hozzá és felhívták az üzemvezetőséget, hogy a munka termelékenységének fokozása érdekében az üzemnél ta­pasztalt hiányosságokat javítsák ki. L z üzemeinkben lezajlott terv­ismertető értekezletek azon­ban azt is bizonyítják, hogy a vál­lalatvezetőink és üzemi bizoltsá-, gaink nem mindenhol értették meg az értekezletek igazi jelentőségétí Komoly hibákat követtek el a vál­lalatvezetők, amikor a tervismer­tető értekezleteket megelőző aktíva­értekezleten nem magyarázták meg kellő alapossággal a vezetőknek és az aktívaértekezleten résztvett mű- szakiaknak a tervismertető értekez­letekkel kapcsolatos feladatokat. így fordulhatott elő, hogy a Bőr­gyár egyik üzemrészében a műszaki vezető csak globálisan foglakozott az 1951-es terv előirányzatával. Az ilyen és ehhez hasonló beszámolók­hoz dolgozóink nem is tudtak kon­krétan hozzászólni és sok esetben élesen kifogásolták a megtartott be­számolókat, s felvetették, hogy az ilyen tervismertető értekezleteknek nincs sok értelme. Az ehhez hason­ló tervisrnertetö beszámolók alapján dolgozóink nem kerü'tek közvetle­nül kapcsolatba a rájukváró felada­tokkal cs így nem is tudtak javas­lataikkal kigazífásokat tenni, a tejrv számainak meg változtatásához. De megvan az a veszély is, hogy dol­gozóink 1951. évre szóló verseny­szerződéseiket nem tudják megköt­ni, mivel nem ismerik egyénekig, illetve gépekig .felbontott tervüket. A tervismertető értekezletek le­folyásában a szakszervezetek sem végezték el azokat a feladatokat, amelyekkel nagyban elősegíthették volna az értekezleteknek sikeresebb megtartását.. Az üzemi bizottságok eok ebiben megelégedtek azzal, hogy a tervismertető értekezletek időpontját hirdetőtáblán, vagy hang­szóró útján közölték a dolgozókkal. Nem fektettek elég súlyt arra, hogy a bizalmiakat felvilágosítsák az értekezelt nagy jelentőségéről, hogy ezen keresztül egyéni agitációt foly­tattak volna s széles dolgozó tö­megek között, a tervisrnertetö érte- kezetek fontosságának tudatosítá­sára. így fordult elő áz, hogy a vasasi Petőfi-aknán, vagy a Szé­chenyi-aknai délelőttös harmad ré­szére hirdetett tervisrnertetö érte­kezettre, — mivel a dolgozók nem voltak tisztában az értekezlet je­lentőségével, — nem maradtak ott és így el kellett halasztani. A z eddigi tervismertető érte­kezletekről megállapíthatjuk, hogy ahol az üzemvezetőség és az üzemi bizottság jól előkészítette az értekezleteket, ott a dolgozók a be­számolóból megismertéit nemcsak a gyár jövő évi tervét, hanem a be­számolók alapján a munkások vilá­gosan látják saját feladataikat, hpz- zászólásóikkal, javaslataikkal kiegé­szítették a tervet és vállalásaikkal nagyban elősegítik az 1951-es terv­év célkitűzéseinek megvalósítását. A jól előkészített tervisrnertetö ér­tekezleten sztahánovistáink, élen­járó dolgozóink sok olyan javaslat­tal járultak a terv végrehajtásához, amely nagyban elősegíti az 1951. évi terv idő előtti befejezését A jól előkészített és megszervezett tervismertető értekezleten dolgo­zóink még ellentervet is készítettek, mint pl. a Komlói Kőbányánál, ahol a tervbevott előirányzaton kívül 94(1 vagónnai többet fognak tezálli- tnni. Ha a tervismertető értekezletek előkészítésében és megtartásában ta­pasztalt hiányosságokat a további munkánkból kiküszöböljük — ahol még nem bontották fe! a tervet egyénekre, azt felbontva a dolgo­zókkal tudatosítjuk — Pártunk ve­zetése és iránymutatása alapján a* 1951. évi tervünket időelőtt telje­sítjük. Bogár József, SZOT megyei bér- és termelési felelős. Falusi kultórcsoportjaink alaposan készüljenek fel a januári járási bemutatókra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents