Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-30 / 302. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! NAPID L A MAI SZÁMBAN« Bdnyáíiralnfc fokozzák a versenyt a terven t<‘IOl vitllsU sréameimylség kitermelésére (3. o.) — Megkezdte munká­ját . vára«] tanács egészségügyi állandó bizottsága Í3. o.) — Ma teljes heti rádióműsor (4. o.) — Az eddigi bikákat kijavítva lásson hozzá a szászvári bánya az ötéves terv második évének teljesítéséhez (5. o.) — BékcbizotUá- gaink fokozottabb munkát fejtsenek ki a varsói határoza­tok végrehajtása érdekében (5. o.) 1 AZ MDP BÁRÁNY AMEC YE 1 PÄHTB1j ZOTT J ÁC j ínak lápja VIL ÉVFOLYAM, 302 SZÁM ara 5U FILLER SZOMBAT, 1950 DECEMBER 30 A zárszámadások termelőszövetkezeti mözgaimuok erősödését bizonyítják Baranya területén ebben az esz- eiuloben a termelőszövetkezeti pozgaloni nagy mértékben ktszéle. edett. Termelőszövetkezeteink a »ártszervezetek vezetésével mind a ■zántás vetés, mind a nővényápo- lási és betakarítást munkálatok. tan _ kevés kivételtől eltekintve _ meáállták helyüket, a munkák elvégzésében élenjártak és jó pél­dát mutattak az egyénileg dolgozo ^Tennelőcsoportjalnk alig várták ny évi zárszámadást, amikor szám. baveszik az évi eredményeket, le- lektetik a további eredményes gaz­dálkodás alapjait és a tiszta jöve­delmet az elvégzett munka arinyá ban szétosztják a tagok között. November 20.án valamennyi cso­portnál megindult a zárszámadások elkészítése és december 12-re min­denütt be is fejezték. A zárszámadások eredményeit értékelve megállapíthatjuk, hogy térmelöcsoporíjaink egyéves műkő. désiik alatt sokat fejlődtek, bebizo­nyították azt. hogy a fejlett nagy. üzemi gazdálkodás sokkal előnyö­sebb, mint az apró parcellákon va­ló egyéni gazdálkodás és ezzel sú­lyos csapást mértek a kulákok ás. halódására, rágalmaira. Ezt mutat, ja az. hogy a magyarbólyi Tartós Béke 481 ezer, a majsi Táncsics 409 ezer, a dunaszekcsői Petőfi 350 ezer, a mágocsi Uj Élet cso­port pedig 516 ezer forintos össz­jövedelemmel zárta az évet. De ugyanezt bizonyítja számtalan sző. vetkezeti tag jövedelme is. így többek között a lovászhetényi cső. portnál ifjú Wagner Márton 7.019, a dunaszekcsői csoportnál Kleno- vics Pál 7.362, a magyarbólyi cso­portnál Dávid János 6.640 forintos jövedelemre tettek szert, munka­egységeik alapján. Ezen túlmenően iermelőcso port jóinkban nem egy olyan család van, amely közel tíz­ezer, sőt sok esetben tízezer f nn- ton lelüli jövedelemhez jutott. A xnároki Vörös Hajnal csoportnál idős Burai N. Lajos 16.586, idős K. Burai Lajos 11.128, a magyar­bólyi csoportnál Lakács Lajos 13.443, Szokolovtcs Mile 9.547 fo­rint jövedelemhez jutott családjá­val. Mindez azt bizonyítja, hogy a nagyüzemi társasgazdálkodás nem. csak nagyobb kenyérhez juttatja a dolgozó parasztokat, de egyszer és mindenkorra mentesíti okét az anyagi gondoktól is, nyugodt meg. élhetést biztosít a dolgozó parasz. tok számára. Most, a zárszámadá­sok elkészítése után csoporttagja- ink meg vannak elégedve eredmé­nyeikkel, sokkal bátrabban, derű­sebben néznek az elkövetkező év Cl A termelőszövetkezeti gazdálko. dás nemcsak nagy jövedelemhez juttatja a dolgozó parasztokat, ha. nem lehetővé teszi a közös gazda­ság nagyarányú továbbfejlesztését is. Az állatállomány fejlesztése, az új gazdasági épületek létesítése, a beruházások megalapozzák a tagok életszínvonalának további, az eddi­ginél is gyorsabb emelkedését. A magyarbólyi csoport 85 ezer, a véniéndi szintén 85 ezer, az ibafai 90 ezer, a váradujpusztai 105 ezer, a mágocsi csoport pedig 116 ezer forintot helyezett közős szövetke­reti alapra, ennyivel fejleszti a jövő gazdasági esztendőben gazda, sárfát. De nemcsak ezek a csopor­tok hanem általában mindegyik a lehetőségekhez mérten igyekezett a közős szövetkezeti vagyor• fejlesz­tésére nagyobb összeget biztosíta­ni. Csonortjaink tullentek az első év kezdeti nehézséged, gondolnak a holnapra és erősítik Jotdasagu. hat megalapozzák jövőjüket. A termelőcsoportók megnoveke. dett gazdasági ereiét bizonyítla az ls< hogy általában már teljesítettek az á lanunal .zembeni kötelezett­ségeiket: kifizették vagy rendesen törlesztik adóikat, a gépdllomások- pJ\ó^rbT/unn,áUÓ tartozásaikat. Példaképül allnak a többiek előtt ebben at somogyhárságyi. rózsafai, almamellék!, geresdi, erzsébeti és 1aft®ny0i0d‘ .c?oport°k. amelyek már 100 százalékban teljesítették köte. lezettsegeiket. Termeiőcsoportjaink nem tekintik már „fejőstehénnek" államunkat, mindinkább igyeksze­nek saját lábukon megállni, i ji zffs^ámadások során nem fe. ledkeztünk meg a földjáradók kifi. zeteserof sem. A sellyei, szigetvári, siklósi és sásdi járásokban egy két csoport kivételével minden csoport önmagától beállította a földjáradék kifizetését. Hiba mutatkozott azon. ban a telepes járásokban több csoportnál, amelyek igen helytele­nül nem akartak földjáradékot ki­fizetni. Nem vették figyelembe hogy a földjáradék ki nem fizeté.’ sevel az ellenség malmára hajtják a vizet és ahelyett, hogy a közép­parasztokat közelebb hoznák el- riasztják őket a tszcs-be való be­lépés ol. Ezeket a hibákat kiküszö boituk es biztosítottuk a földjára- dek rendelet szerinti kifizetését A zárszámadások megyei érté­kelése azt mutatja, hogy csoport- /aink általában jó eredményeket er[ek. el> ,de még jobbakra is képe. sek letÁek volna, ha jobb munka, szerve Ajtt seggel dolgoznak. Van­nak olyan csoportjaink, mint a nagynyaradi, boldegasszonyfai, er. dosmecskei, mecseknádasdi és a harkányi, ahol a tagoknak egy. mással való civódása folytán igen alacsony a munkaegységek értéke, tizek a hiányosságok arra készte­tik a partszervezeteket és a taná­csot, hogy az elkövetkezendő év­ben központi kérdésként kezelje a csoportok vezetését a munkaszer­vezcs kérdését és erélyesen meg­követelje minden csoportban a munkaegységekkel való számolást. Nem szabad többé előfordulnia oiyan esetnek, mint a palkonyai Közös Erőnél ahol egyenlősdi alapján végezték a munkát, osztot tak el a jövedelmet és ezzel bom­lasztottak a csoportot. Komoly hiányosság volt termelőcsoportja. inkban az is, h°gy a tagok évköz. nZ„lran aLlul maSas előlegeket vettek lel sok csoportban és ezért most az évvégi elszámolásnál né­hány család csalódottságot érez A jövőben ügyelni kell arra, hogy a csoportok a tagok részére legfel- jebb csak 7—8 forintot adjanak ki után beQ Cáy‘eÉy munkaegység Termelőcsoportjaink zárszám adasanak elkészítését nemcsak á csoporttagok várták, hanem a cső porton kivui álló egyénileg gaz- dalkodo dolgozó parasztok is, akik érdeklődve figyelték egész éven át a csoport munkáját és sokan be­lépésüket a csoporttagok által el ért eredményektől telték függővé. Éppen ezért a zárszámadások jó eredményeit sokkal jobban kell népszerűsítenünk! Fel kell használ mink a jó jövedelmet elért csői porttagokat népnevelő munkára, az egyénileg dolgozó parasztok, a kő zépparasztok meggyőzésére. Jó érv az, amit néhol tapasztalunk, hogy a tszcs tagok új ruhában, az évi jövedelemből vásárolt új csizma.1 ban, vagy kabátban mennek dol­gozó társaik meggyőzésére. A zár. számadás óta azért nem léptek bő még kellő számban egyéni dolgozó parasztok csoportjainkba, mert* az eredmények nincsenek kellően nép szeriisit ve, nem használja lel azo­kat a termelőcsoportok erősítésére sem a pártszervezet, sem a helyi ta nacs. A termelőcsoportok feladata', hogy a zárszámadást tárgyaló és a vezetőségválasztó csoportgyűlések A Szovjetunió és a Magyar Hépközfársaság egyre méíyülő barátsága és egyre szorosabb szövetsége az a szikla, amelyre a magyar jövő épül Révai József elvtárs mondott ünnepi beszédet Lenin és Sztálin szegedi szobrának felavatásán Szeged dolgozói pénteken benső­séges ünnepség keretében avatták fel a Lenin-Sztálin szobrot A sze­gedi pártbizottság épülete előtt a Sztálin-sétány legszebb részén áll a hatalmas bronz-szobor, amely azt a történelmi pillanatot ábrázolja, amikor Sztálin 1922 őszén Gorki- ban találkozott Leninnel. A szobor talpazatán messze látszó felírás hir­deti: „Az ő vetésük érik az egész világon — E kor a kommunizmus építésének kora,“. Mintegy 15.000 szegedi dolgozó vett részt az ünnepélyen, melyen megjelent Révai József elvtárs, az MDP főtitkárhelyettese, népműve­lési miniszter, Kiss Árpád elvtárs, könnyűipari miniszter, továbbá Szmimov elvtárs, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének el­ső tanácsosa és a népi demokra­tikus államok diplomáciai képvise­lői. A magyar és a szovjet Him­nusz után Zombori János elvtárs, az MDP szegedi pártbizottságának titkára üdvözölte a megjelenteket. Majd a dolgozók viharos tapsa közben Révai József elvtárs emel­kedett szólásra. Révai József elvtárs beszéde ele­jén utalt arra, hogy rövid idő múlva Budapesten is felállítjuk a nagy Sztálin szobrát, hirdetve né­pünk el nem múló háláját és szere- tetét fe’szabadítónk, tanítónk, a ha­ladó emberiség vezére, a békeharc zászlóvivője iránt. — Magyarországon nem kevés a szobrok száma — folytatta beszé­dét Révai elvtárs. — A régi rend­szer sokszor avatott szentté és emelt piedesztálra olyanokat, akik iránt a tiszteletet erőszakkal próbálták a közvéleményre kényszeríteni. De hiába állítottak szobrot a törpéknek, a nép hátat fordított ezeknek a kincstári emlékműveknek. Vannak azonban hazánkban valóban a nép leikéből fakadó, érzelmeinek meg­felelő, szeretetét kifejező szobrok, ilyenek: a Kossuth-, a Petőfi-, a Rákóczi-szobrok és történelmünk, haladó nemzeti kultúránk többi nagyjainak szobrai. És megvonhat­juk, hogy még adósok vagyunk történelmünk igazi nagyjainak, még nem emeltünk tetteikhez méltó em­lékművet a nagy Hunyadi János­nak, a hős Zrínyi Miklósnak és a magyar honvédelem többi hősének, még nem örökítettük meg méltó­képpen Ady Endrét, József Attilát sőt az igazi Kossuth, az igazi Pe­tőfi szobrait sem állítottuk még fel. — Ez a szegedi szobor és a nem­sokára Budapesten megvalósuló Sztálin-szobor: a magyar nép leiké­ből fakadnak, érzelmeit tükrözik, szeretetét fejezik' ki azok iránt, akiknek nevéhez, akiknek eszméihez nemcsak a világtörténelem, hanem a magyar történelem legnagyobb fordu ata is fűződik. — Ez a szegedi szobor, amelynek leleplezésére gyűltünk ma össze, Lenint és Sztálint együtt ábrázolja, Lenint, aki megszervezte a világ el­ső győzelmes munkásforradalmát, megteremtette a történelem első szocialista államát, aid alapítója volt a Szovjetunió győzelmes Bol­sevik Pártjának, a mi nagy minta­képünknek, és Sztálint, aki önma­gát azzal jellemezte, hogy szerényen Lenin hűséges tanítványának val­lotta magát. Sztálin valóban az: Lenin hűséges tanítványa, de egy­ben több is ennél: Lenin lángeszű segítőtársa, tanításainak és művé­nek folytatója és továbbfejlesztője. — Jelképezze ez a szobor a ma­gyar nép megingathatatlan hűségéi Lenin és Sztálin országa iránt, Le­nin és Sztálin tanításai iránt. Em­lékezzék Szeged népe e szoborra te­kintve azokra a harcokra, ameye- ket a magyar munkásosztálynak, a magyar kommunistáknak, a Ma- gyor Dolgozók Pártjának meg kel­lett vívnia a külső és belső ellen­séggel. Ez a szobor legyen jelképe és kifejezője annak a győzelemnek, ame yet e harcban sikerült kivív­nunk és amelynek következtében Szeged városa is a dolgozóké lett. Legyen Szöged népié büszke erre a szoborra és vésse szivébe, hogy a sziklai amelyre a magyar jövő épül: a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság egyre mélyülő ba­rátsága és egyre szorosabb szövet­sége. — A szegedi Lenin-Sztálin szobor leleplezése alkalmából fogadjuk meg, hogy példát veszünk róluk, akiket e szobor ábrázol: állhatato­sak 'leszünk a harcban és a mun­kában és mi is hely tál lünk: a bé­kéért, a szocializmusért, a hazáért — fejezte be beszédét Révai József miniszter. Révai József beszédét többször szakította félbe a lelkes tapis. Sze­ged dolgozói ünnepelték felszabadí­tónkat, a Szovjetuniót, a világ né­peinek nagy vezérét, Sztálint, a Pártot és Rákosi Mátyást. Szeged dolgozó népié nevében Dé­nes Leó, a városi tanács végrehajtó bizottságának e’nöke vette' át a szobrot. A Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Front bizottságának jelentése az amerikai intervenciósok és a liszinmanisták Phenjanban elkövetett hallatlan gaztetteiről Az Egységéé Demokratikus Haza. 1 fias Frontnak illetékes bizottsága közzétette 3. számú jelentését az amerikai Li Szin-Man-féle csapatok Phenjanban elkövetett gaztetteiről. A bizottság megállapította, hogy az amerikai intervenciósok és a II- szinm an isták Phenjan körülbelül másfél hónapos megszállása alatt hallatlan gaztetteket követtek el. Úgy viselkedtek, mint a középkori barbárok egy meghódított országban. Tömegesen gyilkollak a. békés lakos­ságot, erőszakoskodtak a nőkkel, rabolták a nép vagyonát, megsemmi­sítették az ipari berendezéseket, a városi közüzemeit, a kulturális in. tézményeket és a lakóházakat. A koreai nép iránt táplált vad gyűlöletükben az amerikai interven­ciósok Phenjanban az ideiglenos meg. szállá« ideje alatt több, mint tizen, ölezer lakost öltek meg. Az amerikaiak és liszinmanisták Phenjanból történt kivonulásuk előtt kényszeritették a lakosokat, hogy a Tedongan folyótól délre távozzanak, majd a menekülőket gépfegyvertűz alá vették. December 3-án és 4-én az amerikaiak és liszinmanisták a városnak négyezer ártatlan lakosát ölték meg ilymódon. Az amerikaiak eok hazafi feleeé. gát tartóztatták le, éjjel-nappal bar­bár módon gúnyt űztek belőlük. A Phenjan ideiglenes megszállását kö­vető kivonulás alkalmával az aweri. kai és Li Szin-Man-féle műszaki csa­patok. különleges egységei felrobban­tották és felégették Phenjan ipari üzemeit, épületeit és béréndezéseit- A bizottság közleményét megküld­ték a Biztonsági Tanácsnak. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése nyí fronton folytatták támadásaikat az amerikai és délkoreai csapatok ellen. A Koreában harcoló kínai népi ön­kéntesek nap-nap után elkövetett hőstettei félelemmel töltik el az íme. rikaí intervenciós csapatokat. A kínai népi önkéntesek harmadik századát három oldalról támadták az amerikai csapatok összpontosított fűz és repülőgépek fedezete mellett, egy dombvonulaton, a Csengcsin-meden- cétői délkeletre. Az egész domb füstbe és lángba borult. A hős védők géppuskatűzzel és vissza kézigránátokkal verték támadást. Rintanlitól nyugatra, két erődít­mény ellen intéztek többszöri ered­ménytelen támadást a kínai önkénte­sek. Vu Csai-Csing és Csiang Tch. Lin osztagvezetők, a Kínai Kommu­nista Párt tagjai, önként vállalkoztak az erődítmények szétrombolására. Aknával a kezűkben megroha­mozták az állásokat és sajátma- gukkal együtt a levcgőberöpítet- ték az erődítményeket. re hívják meg az egyénileg dolgo­zó parasztokat, elsősorban azokat, akiknek földje a csoportéval hatá­ros és akik rokonszenvvel figyel­ték a csoport eddigi működését. Termelőszövetkezeteink erősítése döntő feladatunk, épp ezért párt- szervezeteink ezzel is készülnek a Pártk°ngresszusra. Tudják, hogy ezt a hatalmas eseményt nagy fel­adataink jobb elvégzésével köszönt, jük és ezek közt komoly helyet foglal cl a szocializmus építése fal. vainkban. De nemcsak a pártszer­vezetek, hanem a DISZ, a taná­csok, az MNDSZ és a többi tö­megszervezet is jó népnevelő mun. kával népszerűsítse csoportjuk ed­digi kiváló eredményeit. Mutassa­nak rá arra, hogy termelőszövetke. zeti mozgalmunk fejlődése tettek, kel cáfolta meg a kulákok rágal­mait, erősödésük súlyos csapást mér a kulákok kizsákmányolására, biztosítja azt, hogy a földesurak és a dolgozó parasztság többi vér­szívójának, az imperialisták, Ti toék barátainak uralma nem jöhet vissza többé. Mayer József A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népi hadseregének főparancs­noksága december 28-án közölte: A népi hadsereg egységei valameny. A hínai népi önkéntesek hőstettei félelemmel töltik el a* amerikai megszálló csapatokat

Next

/
Thumbnails
Contents