Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-03 / 281. szám
4 Kupié ÍOSC DECEMBER 3 A MESZHART-aknák novemberben 111.15%-ra teljesítették az előirányzatot A fprrteljesítésben n mecsekszahotcsí bányakerület áll as első helyen A picsvidéki bányák termelése no- rembetben nagyot emelkedett. Az ekník átlagteljesítménye a novemberi hónapban: Pécs VI. 114.47 százalék Vasas 111.80 százalék Szabolcs 108.35 százalék A MESZHART-aknák összesített eredménye: 111.15 százaiét A havi tervelőirányzat túlteljesítésével a MESZHART-aknák előre haladtak' a temeliesítésben is. A legújabb eredmények alapján a tervtel- jasítés állása: Ferenc-ttltna december 22-i István-akna december 14 i Vasas novemben 30-i Pécs VI. november 23-i Az 1950 évj ’tervelőirányzat teljesítésében legjobban áll ?. mecseksza- bolcsi búnyakeriilet. amelynek össze.- sített eredménye alapján december 18-nál tartanak a teivtcljesítésben. Vtlsas szépen hozza be a nyári , és tavaszi hónapok rlitursdását és Pécsben ya telep Is feltör. Annak ellenére; hogy e'téréíek vannak rz egyes bá- nyekeröletc1; tervtcljesítésében- az eddigiek alapján biztosítva van, hogy december 21-re vrlamennyl befejezi ezívl tervét. Ezt elősegítik az aknákon lelkesen kibontakozó munkavállalások, amelyeket Sztálin elvtárs születésnapjára p.ján’anak fel ni bányászok- Is tv ár»- aknán a Forál-fejtés az eddigi 125 csille helyett 135, Antrl-fejtés és a Bokor-fejtés 230 csille helyett 266 csille szenet szállít naponta. Nemcsak :i fejtének do’gozói. hanem az elövájások bányásza,; is többtermelés- seí akerják sikerre vinni vállalásukat. Kcldr Antal 20 méter atapvágal helyett 25 métert. Horváth Ferenc 15 méter alapvágat helyett 18 métert. Kiss László 20 méter alepvágat helyett 25 métert. Ébert Bé'a 30 méter alapvágat helyett 40 métert hajt ki. Á felszabadító Szovjet Hadseregnek köszönhetem, hogy ma átképzői vagyok Ki}utó voltam. Tizenhárom éves kóromban kezdtem a Munkát. Két pengő ötven fillér volt a heti keresetem. Ezért a pénzért reggel fél 6-tól este hét óráig dolgoztam. Meguntam a kuli életet és autószerel olvasnak jelentkeztem a volt belvárosi garázsban. As irodában azt kérdezték: milyen iskolám van? Ha nincs meg a középiskolája, akkor nem vehetjük fel. Hát bizony nem volt meg az iskola. így maradtam topábbra is klfjitó. Később aztán sikerül egy faárugyárba kerülni. Ott mégjobban megszerettem a gépeket, de mégsem lehettem autószerelő. ■ Amikor hat esztendővel ezelőtt a győzelmes Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat a fasiszta elnyomás alól, öröm lett az életem. Elhárult az akadály a dolgozó nép gyermekei előtt, aki akar, az tanulhat. Nekem is, mint sokan másoknak, most teljesült a vágyam.. ■ A Sopiana-gépgyárba kerültem átképzésnek. Az első nap, amikor elkezdtem a munkát bizony egy kicsit minden furcsa volt körülöttem, azért, jól éreztem magam a sol: gép l;özölt. A szaktársak szívesen fogadtak. Egy hét múlva én is a fejpadhoz kerültem dolgozni. Szaktársaim mindent elmagyaráztak, tanítottak, mit. hogyan kell. csinálnom. Ha a művezető és a többi szaktárs továbbra is így tanít, mint eddig, akkor remélem, én is komoly építő tagja leszek az országnak és a vizsgámat is sikerrel fogom letenni. A. lobbi átképzőssel együtt Pártunk és Rákosi elvtárs vezetésével azon leszek, hogy többet, jobbat tudjak termelni a béke meg. védése és a szocializmus mielőbbi megvalósítása érdekében. ÚJVÁRI JÓZSEF esztergályos átképzős Sopiana-gépgyár. Sscp fejlődés előtt áll a száj ki „Úttörő“ termelőcsoporL de a munkaszervezet kialakítását nem nélkülözhetik tovább A nyáron még csak hírbő’ ismertél; a temielőcsoporl ok munkáját, össze', a jó példák láttán összefogtak,és megalakították Szajkón is a csoportot Eleinte csak 14 dolgozó paraszt moz- . du’.t meg, majd rövid két hét alatt jó szervező munka után a jó példák gyümölcsöztek és -tU tagjai alakult meg a:. Úttörő-csoport. Nem ment könnyen. Sok fel világosító munka, más csopor tok Látogatása után született meg az eredmény. Sok cselben metpálogattá a bölyi Arpúd-ízö-.vtikezi’tet és ilyenkor nem mulasztották cl az Árpád" csoport gazdaságának, istállójának megtekintését. Meglátogatták a duria- •zckcsöi Petftfi-termefőszövetkezctet is, megismerkedtek kezdeti nehézségeivel. — Mi már azokat a hibákat nem akarjuk elkövetni, ami ott előfordult — mondja Werner Ferenc, a csoport helyettes elnöke, —un i ahogy megalakultunk, öszehoztuk a földeket és 80C—'1200 ölet meghagytunk minden családnak házi,,művelésre. A dunaszek- csőiek közül többen elkövették azt a hibát, hogy. az első éven két lo-vat akartak nyergeini, több földet, hagylak kinn a megengedettnél. Persze ez! nem lelhet, ez súlyos hiba yo't. Tanultunk a hibákból és mi már eleve kiküszöböltük annak a lehetőségét is. Werner Ferenc visszaemlékezik arra az. időre, amikor megkezdődött a szervezés és mentek házról-házra, ismerősökhöz, rokonokhoz, amikor 5—C embert hozott a csoport tagjai közé. Hír- nesz Sebestyén, a csoport elnöke, aki most a szigligeti elnök-képző iskolán tanul, szintén be.szervezett 7~S dolgozó parasztot- De Hutera István párttitkár e’jVtárs szintén alaposan kivette részét a munkából és beszervezett vagi) 10 családot. Szajkón két vidék népe laTSVkozott, németajkúnk és felvidékiek. A tcrmclö- esoporthsn már nincs közöltük különbség: szebb holnapért küzdő dolgozó parasztok valamennyien. Nagyrészben fiatalok, lelkesek, minden nehézséget legyőzők. Már az ősziek Vetésénél meglátszott, hogy életrevaló, egészséges összetételű a csoport. Gágó Lajos középparaszt nem tagja * csoportnak, de nagyon jó véleménye van a csoportba tömörült dolgozó parasztokról. — Ejjeknappal dolgoztak ezek a fiatalok, üröm volt nézni azt a sürgés- forgást, amit a vetésnél véghez vittel;. Ez a csoport hamarosan a legjobbak ttözé jog kerülni. Tőlem is kértek tanácsot, mert öreg ember vagyok. A húsz bohl kertészetihez kellett j tapasztaltabb ember véleménye. Már most meg lehet mondani róluk, jól kezdték a gazdálkodást. Jó lielveu vannak a földi eik, meg aztán jó a vezetőségük b. A helyettes ehlök, Werner Franci, — minden munkában példamutató volt. Most is annyit megy a csoport érdekében, hogy annyit talán egy se. Gaz da.sági iskolát is végzett. Mondom, nagyon jó csoport lesz. ez a szajki. mer! olyanok a tagjai is, akiknek a kezében ég a munka. .V uegyedi zöldségtermelők híresek voltak főnt a Felvidéken. I-s most nem kis parcellákon hanem húsz, holdon fogják megmutatni, mennyivel jobb és előnyösebb a nagyüzemi gazdálkodás. Máriakéménden 100.000 forint hasznot irányoztak elő 10 hold kertből, való-, színű, hogy Szajkón nem 'a duplája hanem sokkal főbb lesz a haszon. De ahhoz , I elsősorban jő munkaszervezet kell. A szajki csoportban még nincs kialakítva a munkaszervezet rendszere, nincsenek brigádok és munkacsapatok. Kz ugyan eddig még nem okozott 'komolyabb hibát, de komoly hiba lenne belőle, ha tavaszig som szerveznék meg a brigádokat. A csoport ugyanis crőscji belterjes lesz. Tavasszal szarvasmarha tenyésztőmet 'kapnak, baromfi- tekspgt létesítenek. Ehhez pedig legfontosabb, hogy mindén embernek pontosan kijelölt helye legyen a munkában. Most alakult meg az üzemi pártszervezet. Mindén csoport életében fontos szerepe van a I’úrt üzem: szer vezetőnek, és a munkaszervezés 'kér(lésében is fordulatot kell, hogy. hozzon a pártszervezet megalakulása. Ha kinyílik a tavasz, megkezdődnek a munkáik minden embernek meg lesz a beosztása, a munkacsapét-vezeKiknele már úgy kell ismerni a munkaegység számítást, mint. a tenyerüket. 5.zt ismerni fogja Szajkón a csoport minden fagja, mert vasárnaponként az igazgatótanító foglakozik a tagok oktatásával. Tanulnak, inert a munlta- cgység számolást minden csoporttá'#' nak ismerni kelt. U nélkül vakon tapogatóznának a munka kiértékelésénél és rossz fényt vetne á csoport munkájára az elszámolási vita.; — mert rendszerint vita van, — ha nem becsülik meg a csoporttagok a munkaegységet Becsületesen csak munkae«y8cj»í;el lehet felmérni az eredül ínyeket. Ez jó hatással von a kívülállókra is. mert ha látják, hogy a csoportban igazságosan értékelik a végzett munkát, szívesen lépnek be a csoportba. A szajki Úttörő-csoport egyike a megye legjobb kezdő csoportjainak és ha a csoport megbont hat illan, erős munkaszervezetét állít fel, betölti a még hinyzó rést eddigi munkájában. Kuli Lajos Befejezték évi tervüket a Szigetvári Cipőgyár dolgozói A Szigetvári Cipőgyár dolgozói táviratban üdvözölték Ilákosi elv- társat abból az alkalomból, hogy a gyár dolgozói befejezték 5 éves tervük első évét 1950 november hó 29-én délután fél négy órakor. Hatalmas lelkesedéssel ős a jól végzett munka örömétől sugárzó arccal hagyták el munkahelyüket a cipőgyár dolgozói, azzal. a tudattal, hogy még ez évben sokezer cipővel többet termelnek a dolgozók szükségleteinek kielégítésére. Ezt, a szép eredményt úgy tudták elérni, hogy állandóan szemaiőU tartották a termelékenység fokozását. így tervszerűségben az első negyedévben 96 százalék, a második negyedévben . 93 százalék, a harmadik negyedévben 100 százalékot értek el, A dolgozók 40 százaléka már régebben 1951 éves , tervét teljesíti. Harsány! Emil augusztus 9. Schrenk Emilné augusztus tizenkettő, Bencsik Gyula és Szászvári György augusztus 19, Takács Mihály pedig augusztus 26 óta. A dolgozók közül többen oklevelet és pénzjutalmat kaptak: Ber- játi Gyuláné. Turbéki Jozsefné. Parsányi Józscfné, Czinóber Imre, Takács Mihály, Szabó Piroska. ÍVfa- gyar József pedig sztahanovista íétf. A gyár összes dolgozói. rhürikayer.- senyben állnak és állandó, tapasztalatcserével növelik a mennyiségi termelést, javítják a minőséget csökkentik a selejtet. A seiejt néni éri ez az egy százalékot sem. Az élenjáró Tisza Cipőgyár dolgozóinak versenykihívását a szigetváriak elfogadták és ez a 4. negyedév folyamán 109.000 forint önkölt- ségcsökentést eredményez. A, villanyáramfogyasztást úgy csökkentik, hogy a szárítást gőzön végzik. A hatalmas versenyműnké mellett ezévben kultúrházat is ' építettek a gyár dolgozói külön müjiely- reszel. A gyárban -felszerelték a hangos híradót. Több mint 300 kötetes könyvtár is rendelkezésre áll a dolgozóknak. A dolgozók a Párt irányításával végzik napi munkájukat, és így harcolnak a munka frontján a békéért, a szocializmusért. Közök tat (ínunk kővetkező láncszeme: harc a lemoessoléelás ellen A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után Lenin elvtárs azt mondotta, hogy a kultúrát közkinccsé kel! tenni. Felszabadulásunk után a lenini iránymutatás alapján nálunk, Magyar- országon is hozzákezdjünk ennek megvalósításához. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az 1945 előtti fasiszta időkhöz viszonyítva komoly fejlődés mutatkozik. 1945 előtt pl. a közép-iskolákban a munkás cs dolgozó parasztság gyermekeinek arányszáma 3—4 százalék volt. Ma ez baranyamegyei viszonylatban 58.5 százalékot mutat. Dolgozóink nagy része fokozatosan meghódít ja a tudomány várát. A fejlődés azonban nemcsak mennyiségi téren mutatkozik. Komoly minőségi változás is tapasztal ható az oklató-nevelőmunka terén. Ax elért eredmények ellenére is közoktatásügyünk az általános fejlődéshez viszonyítva bizonyosfokú lemaradást mutat- Az ezen a területen észlelhető lemaradás azt a komoly veszélyt rejti magában, hogy fékje lehet az általános fejlődésnek, mert egyetlen területet, sem lehet önmagában — a többitől elszigetelten -—, vizsgálni. Elmaradásunk egyik döntő oka abban keresendő, hogy — bár a. Párt és Rákosi elvtárs is rámutatott a közoktatás jövőt, formáló, döntő fontosságára — nem becsüljük ezt a kérdést annyira, amennyire szocialista építésünk tempója ezt megkívánná. A VKM munkájára vonatkozó párt- határozat után felszámoltuk a könw- szabotázst, megszüntettük a túlterhelést, megjavult az iskolák szociális összetétele és fokozottabban érvényesül az oktatói-nevelői munkában a marx- izmus-leninizmús szelleme. Mindez azonban csak alapfeltétele további munkánknak. Meg kell keresnünk és meg kell ragadnunk a legfontosabb következő láncszemet és ez •a láncszem az iskolai rend és munkaiéPeíerd 152, Szil tigy 144 sxásalékkal reset a teitf£erihcfxyiijiéHhen Szégyenteljes lemaradás Kán, Bakóra, Kisbeszterée, Nagycsáiiy, End rác községekben Baranyában mind nagyobb azoknak a dolgozó parasztoknak a száma. ,aki.k megértik, miért fontos a begyűjtési terv teljesítése. Most., amikor az or-, f'Z.iggyííiéö éppen a jövő évi költség- vetést tárgyalja, különösen fontos, hogv azok, akik ,még hátralékukat nem számolták fel, minél előbb teljesítsék kötelezettségeiket. A költség- vetés számait csak akkor tudjuk élőkké, cselekvő számokká változtatni, ha tervét teljesíti dolgozó parasztságunk is. Az állattenyésztés 65 millió forintot kap a fejlesztésre, több traktort, mezőgazdasági gépet, műtrágyát ad ipari munkásságunk, új növények ki- tenyésztése van a tervben előirányozva, — gyapotunk ötször annyi lesz, mint ezidón. Természetes, hogy a hatalmas fejlődést nem a levegőből vett pénzen tudjuk végrehajtani. Munkásosztályunk áldozatos, nehéz munkái ■végez ezért. A becsületes, hazáját szerető és építő dolgozó nép teremti elő ezt az összeget. Helyes volna-e az, ha dolgozó parasztságunk ‘ soraiból ilyen hatalmas építő munka melleit csak egy is kihúzná magát az állami terv teljesítése alól? Nem volna helyes. Ezt látják azok a becsületes dolgozó parasztok is. akik már teljesítették, vagy túlteljesítették- :t tervet., begy ilj 11f* i kötelezett«í.g iike t. Dunapeidclén épül ötéves tervünk büszkesége, négy milliárd forintos beruházással. A pelerdi dolgozó parasztok büszkék lehetnek rá, hogy 153 százalékban teljesítették kuko- rieabegyüjté.si tervüket, ezzel is segítenek megvalósítani az állam tervét, büszkék lehetnek a szilágyiak 144 százalékos kukorica begyűjtésükre, a szentdienemek a 115 százalékra, a- Szörényiek a 101 • százalékra. Visszaverték a fekete reakció és a kalákáiig propagandáját, becsülettel teljesítették túl a tervet, követve Fúrtunk útmutatását. Nem mondhatják e! ezt magukról Ivánban, ahol még csak 15 százalék a kukoricab-’gy iljtés eredménye, Bakó- rán.is erős a lemaradás, csak 4 százalékot teljesítettek, hasonlóan a ru*»zak között vau Kisbesztereű 5. Nágycfánv 3, Endréié dolgozó parasztsága 7 «zúzalékos eredménnyel. Ezek a, községek a kulákok és a, főköre reakció, befolyása alá kerültek, nem értik meg. milyen hutai mm erőfeszítéseket kell tennünk tervünk végrehajtásáért és elfelejtik, hogy az állami terv rajul; is kőtelező, amit teljesíteni kell. Legutóbb a mohácsi járásban kezdett javulni az eredmény. Nugynyá- rádon például a kisbérlök felajánlá- 'ából.212 mázsa kukorica jött, be, nnuf.i a pdrtlUkúr 20 mázsut ajánlott fel. Aj. eddigi jelentések szerint már 120 mázsát átvett a szövetkezet raktára. Az egész járás területén jó volt a kukoricatermés, de a feketézők o.llen a járási tanácsnak erélyesebb harcot kell folytatnia. A szigeti révén ál kulákok tömege feketééi ki a mohácsi járásból a kukoricát .mert ezen a részen határsávigazolváng nélkül is meg, lehet közelíteni a várost, illetve az egész járást. Amíg a feketézés forrásai nem. lesznek eldugaszolva, nem a szövetkezett raktámkha folyik be a kukorica, hanem' Tolnába és Bácskába vándorol fekete áron. hogy ott is gazdagítsa a feketéző kulákokat.. A sásdi járásban eredményes munkát végeztek, alig győzik a szövetkezeti raktárak átvenni a begyűjtésre váró takarmánygabonát és egyéb terményeket. Három nap alatt 3 vágón • burgonya, 3 vágón kukorica ós t vágón széna jött be. Gödre községben begyűjtöttük 37. Godisán > 3,>, FVlsőegenszcgen 37 mázsa kukoricát. Ilasu/dőan jól dolgozik' a komlói járás. Amellett, hogy teljesítették az előirányzatot 123 százalékban, az utóbbi 'í nap <dalt 12 vágón kukorica és 3 vágón burgonya került átvételre a szövetkezetek raktáraiban.. Mágnesen 8 és fél vágón kukorica jött be, de Mznmbafon újba kezd'ók, mert még jobb eredményt akarnak elérni. gyei cm megszilárdítása, a lemorzsolódás megakadályozása. , • El ke A érnünk as í, hogy ár ötéves lew 'végéig minden beiratkozott tanuló elvégezze aj általános iskola Y-'H. osztályát. Hogy milyen szívós, állandó —- és semrrtiesétre sem kampányszerű ~ feladat ál! előttünk, azt világosan látjuk abból, hogy pl. a tavalyi iskolai évben — Pécs város kivételövei a me- gye területén az V. osztályba 5.225-én iratkoztak be ós a Vili, osztályba 2.589-en jutottak cl. Tehát- falusi' viszonylatban 2.636-an morzsolódtak le. Pécsett az V. osztályba 1.096 tanuló iratkozott be és a nyolcadikba 864-en jutottak eb íA lemorzsolódás . itt 323 fő. Tehát a megye területén összesen 2.868, a icmorzsolédoltak száma. Baranyában ez csaknem 51 százalékot, Pécsett .21 százalékot fesz ki. Ha ezt a problémát Országosan nézzük, és évi átlagos 3 százalékos lemorzsolódást veszünk alapul., az általános iskola . 8 éve alatt megdöbbentő számadat tárul elénk. Ha szúmbavesszük az ötéves térv hatalmas szakkáder szükségletét, mélyét kielégíteni, elsőrendű és alapvető- feladatunk, akkor világosan áll előttünk ennek a kérdésnek fontossága. Azonban nem elegendő az, hogy csak mi. a közoktatási szervek lássuk magunk előtt ezt, a döntő célt. Önmagunkban, támogatás és segítség nélkül nem oldhatjuk meg a problémát. Konkrét segítséget várunk elsősorban a helyi tanácsok végrehajtóbizottságától és mindén egyes tanács- tagtól, az MNDSZ és Ifjúsági: Úttörő és DISZ szervezeteitől. A pártszervezetek eddigi konkrét segítségét azzal kell még jobban erősíteni, hogy a népnevelők munkájában súlypontkérdássé váljon a, jövő értelmisége kincvelésé-nek problémája. Tudatosítani kell a Szülők Iskoláján keresztül a szülők felé is a tanulás fontosságát. A termelőszövetkezetik és állami gazdaságok sz'ntén támogassák az iskolák ügyét ebben az irányban. A lehetőséghez mérten oldják meg . a távollakó gyermekek iskolába szállítását Dolgozóink’ — egész társadalmunk —- vegyen részt, nyújtson segítséget a lemorzsolódás elleni harcban, ahol — meg kell mondanunk őszintén —- a szülök közömbössége az. egyik gáti A közoktatási szerveken kívül minden társadalmi szervet felelősség terhel azért, hogy állandó és szívós felvilágosító munka mellett a lemorzsolódás}, meg tudjuk akadályozni, hogy már ez iskolai év végére jelenthessük komoly eredményeinket, de az ötéves terv végén bátran jelenthessük Pártunknak és Rákosi elvtársnak, ifjúsáé gunk nagy barátjának, hogy jpínden 14 éves gyermek elvégezte az általános iskola VIII. osztályát, hogy tervünket teléjsítettük. Farkas Ernőné a megyei tanács , oktatási alosztályvezetője Magyar báiiyá^kiildöfíüés; iifazolt Lcugyetoráxágba A lengyel bányászok meghívására szombaton reggel, magyar bányaszküldöttség utazott Lengyel* országba a . lengyel bányásznapra. A maßyar bányászküldöttség vezetője Jarnrik Károly/a Munkaérdemrénd ezüst fokozatával kitüntetett bánya- technikus. a bányász szakszervezet központi bér- és termelési osztályának vezetője.
