Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-28 / 300. szám

% ff A P TL 6 ‘mo DECEMBER 28 Funkcionáriusok és népnevelők jó munkát végeznek, lelkesen készül a tagság a Zsolnayban a küld ott választó ünnepi taggyűlésekre ESfcpontl Vezetőcégünk határod Wta alapján 1951. február 24-én ötödször ül össze Pártunk Kon­gresszusa, hogy lemérje eddigi mun­kánk eredményét és megszabj;» fel­adatainkat teremtő békénk védel­mében, hazánk szocialista építésé­ben. A Pártkongresszus jó elkészí­téséért folyó harc megindult az »I-apszer vezetékben éppúgy, mint az összes pártapparátusban. Az előké­szítés komoly, nagy, de megtisztelő munkájából döntő rész jut az alap- szervozeteknek és nem kétséges — mint minden mást — ezt a felada­tot is jól fogják megoldani. * A Zsolnay-gyáv pártirodája olyan, mint egy megbolygatott méhkas. Az alapszervi titkár elvtársak sűrűn Jönnek tanácsokért az üzemi párt­szervezet titkárához, Bruczkó elv- társhoz és helyetteséhez, Pilisvári elvtárshoz. Minden szavuk azt bizonyítja, hogy felelős munkáju­kat, különösen most, a Kongresszus előkészítése idején úgy akarják megoldani, hogy büszke lehessen rájuk a Párt, büszkék ehessenek azok, akik munkájukkal megbízták őket. Szívvé!-lélekkel dolgoznak azon, hegy a Kongresszus jelentő­ségét a népnevelőkön, aktívákon és a bizalmi hálózaton keresztül tuda­tosítsák a tagokban, az üzem dol­gozóiban. A városi üzemi titkári ért ékeze­tet a Zsoinay-ban alapszervi titkár* értekezlet követte, ahol az öt titkár megkapta az előkészítő munkához b szempontokat. Itt beszélték meg az elvtársak azt is, hogy a Kon­gresszus előkészítésének munkáját nem szabad elhatárolni a többi fel­adattól, más munkáló , hanem szo­rosan össze kell kapcsolni a béke- harccal, a termeléssel, a tervfelbon­tással, a termelési értekezletekkel, és az ötéves terv második évének beindításával. A bizalmi-, népneve­lő- és aktívaértekezleteken bőséges segítséget kaptak az elvtársak ah­hoz, hogy munkájukat kiválóan végezhessék, feladataikat jól meg­oldhassák. Lelkesítő beszédtémája az üzem dolgozóinak Pártunk V. Iíongrcsz- Ezusa. üröm nekik beszélni arról, hegy a Párt, léi kosi eivtárs bö cs vezetésének, irányításának eredmé­nyeként hároméves tervet hajtottunk végre és ötéves /tervbe kezdtünk. Kedves nekik a népnevelőkkel, párttagokkal együtt megtárgyalni ötször, tízszer, húszszor. — különö­sen az idősebbeknek —, h,ogy meny­nyire megváltozott az üzem képe. * Ha H5hl Jázseiné népnevelő •rról beszél dolgozó társainak, hogy a jövő héten tartják meg a küldött­választó taggyűléseket, amelyen meg­választják a tagságból és a funkcio­náriusokból azokat, akik a termelés­ben, a politikai és egyéb társadalmi nmnkában élenjárnak; akik áldozat­vállalásban. és kommunista helytállás­ban derekasan példát mutattak, nem íehikezik meg az üzem eredményei­ről. Nemcsak az új gázkemence, a tóga* üzemi ebédlő, a -kibővített nap­közi oíthon, az épülő kultúrház, alag­út, laboratórium, újabb gázkemence, a meglévő világos tanműhely és a bő­vülő fürdő jelent változást a dolgo­zók életében. Rühlné saját, egyéni példáján, saját életén mutatta meg dolgozó társainak, mit jelent szá­munkra a Párt, mit adott Pártunk neki. Elmondja mindenkinek, akivel beszél, hogy fia az Ipariskolában so­ha nem tanulhatott volna ösztöndíjjal, hogy ő soha nem lehetett volna mű­vezető, ha nem áll minden lépése mögött szeretettel a Párt, ha nem karolja fel őket, nem nyújt hatalmas •egítséget felemelkedésükben. Rühlnéhez hasonlóan dolgoznak a népnevelők a Zsolnayban. Munkájuk bizonyítja, hogy számíthat rájuk a Párt. Már majdnem minden párttag tudja, mik lesznek a napirendi pon-1 tok az ünnepi taggyűlésen, mindenki tudja, hogy nlapszervezetében három- négy lagof. tagjelöltet vesznek írd tin­nepélyee keretek között ezen a na­pon Pártunkba. * Ab akpsicrvt titkárok is szorgal­masan készülnek referátumukra. A titkár eivtársaknak az eddigi szokás­tól eltérően a referátum elkészítési­hez közvetlen segítséget, nyújt Brucz­kó és Pilisvári eivtárs. Sűrűn lemen­nek az üzemrészekbe, mindenütt ott vannak a dolgozók között. Személye­sen ellenőrzik az előkészítő munkát, a népnevelők, bizalmiak, agitátorok tevékenységét és ha hibát ’álnak, azt azonnal kijavítják. így aztán eleve­nen és minden nagyobb zökkenő nél­kül megy a munka. Az I. alapszerv valamennyi tagját és tagjelöltjét meg­hívták már a jövőheti taggyűlésekre. Beszéltek velük a népnevelők; és bi­zalmiak és Györki István elvtárs alap- szervi titkár is. Györki elvtárs minő­ségi ellenőr, így munkája közben na­ponta többször i,, elbeszélget az elv­társakkal és választ ad minden felve­tődő problémára. A Kongresszussal kapcsolatban számtalan kérdést tesz­nek fel és nem egyszer olyant, mely­ből nyíltan kiviláglik, hogy már az. ellenség is akcióba lépett, hogy meg­akadályozza Kongresszusunk jó elő­készítését, hogy gyengíthesse Pártun­kat. Szabó Isfvánné elvtársnő, a II- alap- -zerv párt titkára nemcsak a népneve­lők, párlbizahniak .személyes iránvíló­ja, nemcsak a szervezeti életben mutat példát, hanem a termelésben is. Brigád­ja átlagosan 140 százalékot teljesít. Minden szabad idejét a termelési érte­kezletek, a kii'döllvákisztó taggyűlések, a Kongresszus sikerének megalapozá­sára fordítja és lelkesen iparkodik azon. hogg munkáját jó eredmények dicsér jók. * Ab előkészítés sok pozitívuma mellett hiányosságok is .lkadnak a Zsolnay-gvárbau. Többek között az hogy nincs tudatosítva a lagok közöl! a párldemokrácia óriási jelentősége. nem tudják az elviársak, hogy javaslat­tételi joguk van a Pártkongresszus felé Bruczkó, Pilisvári és az alapszervj- tit­kár eivtársaknak az a feladatuk, hogy ezt a hiányosságot a még néhány meg­lévővel együtt mielőbb kiküszöböljék és a taggyűlések jó előkészítésével biz­tosítsák. hogy a tagság kükéből egy sor jó javaslat és kezdeményezés szülessen egyrészt az alapszerv munkájának meg­javítására, másrészt a Kongresszus felé. Szép a külső díszítés, mert ünnepé­lyessé teszi a taggyűléseket, de emellett fokozottabban törekedejnek arra. hogy a taggyűlések a lehelő legjobban úgy legyenek előkészítve, hogy azok tegyék tudatossá Pártunk V. Kongresszusának leien tőségét és mozgósítsák az üzem összes ■'dolgozóit felandtaik még jobb, még sikeresebb elvégzésére.. PEDAGÓGUS ÖNKÉPZÉS A BÉKEHARC SZOLGÁLATÁBAN A megváltozott társadalmi rend új feladatokat adott a nevelőknek; a tan­anyagba való hivatásszerű elmélyedést, a tananyagnak a tanulók felé szocia­lista öntudattal való közvetítését és a szocializmus építését szellemi fegy­verekkel. A múlt pedagógiája azt hirdette, hogy a nevelés független a politikai élettől, törvényei örökérvényűik, esz­mei tartalma megváltoztathatatlan, éppen ezért zárjuk is ki a politikát iskolai nevelői és oktatói munkánkból. PÁRTUNKNAK, Ni: Pl DEMOKRÁ­CIÁNKNAK azonban gondja volt a nevelői és oktatói munka forradalmi átszervezésére is. Szemük előtt tartot­ták Lenin mondását: „Burzsoá h.épmu- tatás ez a meggyőződés, hegy az is­kola kívül állhat a politikán." Gazdasági életünkben új iparágak indultak fejlődésnek, új munkamódsze­rek honosodtak meg. Új és sok szak­emberre van és lesz szükség. Ezeket az új erűket az iskolának kell kimű­velni, új feladatok végzésére ránevelni. Uj feladatok, új, az eddiginél iobh murkamódszerek alkalmazása vált szükségessé Ahhoz, hogy ezeket a feladatokat meg tudják valósítani pedagógusaink, sokat kell tanulniok, fejlődniük, poli­tikailag érniük. De kaplak hozzá se­gítséget is. Az olcsó, könnyen meg­szerezhető újszellemfi könyvek cs bro­súrák tömegéhez juthattak hozzá. Ezenkívül a szovjet minta alapján rendszeresített, központi tervek szerint megszervezett egyéni tanulásra! segí­tett kormányunk a nevelőkön. Ilyen Jó eredmények és hiányosságok a Téli falusi Kultúrverseny baranyai körzeti bemutatóin Baranya megyében karácsony kát napján, 25-én és 26-dn huszonhárom községében tartották meg a Téli Falusi Kultúrverseny körzeti bemutatóit. Ezekkel a bemutatókkal kezdődött eta tulajdonképpeni versenyszakasz. A körzeti versenyeken sikerrel szerepeli hultúrcsoportok január folyamán tart­ják meg d járási bemutatókat. A járások egyes körzeteiben tartott bemuta­tók közül a siklósi és a mohácsi járás körzeti bemutatói emelkednek ki­A siklósi járásban 51 körzetben folyt a verseny. Gordisán Matty, Tólokföldje, Dráva-szabolcs . ée Gordisa mérte össze erejét A színját­szásban Matty, Tótokföldje és Gór disc jutott a járási döntőbe. Harkányban csak a harkányi és a szavai kuitúrgár- da jelent meg, Diósviszló és Mária nem küldte el csoportjait. Itt a szín­játszásban Harkány került az első helyre, A siklósi járás legnagyobbsi- kerű körzeti versenye Óidon folyt le, ahol a falu csoportján kívül Alsó- szentmárton, Egyházaskozár, Siklós- nagyfalu és Püspckb'óly kuliúrgárdái szerepeltek, csak a kásádiak nem jöt­tek el. A színjátszásban a siklósnagy- Uzluiak vitték el a pálmát, utánuk a püspökbólyiak kövcikeztek. Alsószenl- márton délszlávnyelvü színdarabot adott volna elő, de az egyik főszereplő megbetegedett, azonban így sem ma­radnak ki a versenyből; december utolsó napjaiban külön lejátszók a döntőbíróság előtt. Az ének és népi tánc művészeti ágában, mindkét cso­portban az alsószentmártoni délszláv kuHúrcsoport győzött. A második he­lyet S fclósnagyfálu, illetve Püspökbóly foglalta el. A bo^ádmindszenti körzeti versenyre csak Luzsok nein jött el. Itt színjátszásban, népi táncban és énekben is a páprádi kul túrcsoport került ki győztesen. Bogádmíndszení színjátszásban és énekben második iett. Hcgyszentmárton kiesett ugyan a versenyből, de a teljesítményverseny­ben rész vesz. Kémesen a színjátszás­ban Kémes került első helyre, míg a népi láncban és énekben Drávacsehi győzött. A mohácsi járásban is kitünően sikerültek a körzeti bemu­tatók s különösen Mejson és Bolyban arattak kiemelkedő sikert, mozgattak meg nagy tömegeket a körzeti bemuta­tók. A Sellyén rendezett körzeti bemu­tatón hétfőn ez AVH a seilyei kultúr- csopart és a seilyei DISZ „József At­illa" kultúrcsoportja tartót! bemuta­tót. Nagy sikert aratott az ÁVH kul- túrgúrdájának „Észak és Dél” című koreai tárgyú színdarabja. A seilyei DISZ-fia tatok Máriás Magda: „Nőnek a vetések", c, tcrmelőcsoportról szóló színdarabját adlí'c elő. Majorcsi György dolgozó kisparaszt ki is je­lentette: „Ha több ilyen darabot adná­nak elő itt Sellyén, hamarabb meg le­helne alakítani n lerme:őcsopcrtot “ A DlSZ-iíjúság tárcái ugyancsak nagy tetszesi aratlak a közönség körében. Több köztvt.'ten a tanácsok hibát kö­vettek cl. így történhetett. hogy a keddi bemutatóra csak a drávaivá­fcOVAi SSZÚ.NA.I.V, ALSÓ.MOCSOÍ.ÁI), MOHÁCS US V.US2I.O 5)01.(1020 PARASZT.)Ál! Minidig fogtuk még késlekedni ;s termelési .szcr/.ődésküíéu'kben? \ rze- tfílink!**'! egy tilt tíz t: lelinlnlnloV. hogy ■fitpo i'n felfokozzátok eddig) ered- lüínvrivkrl, mert különben lemarad ló!., ses eglmjlökkii váltok! A járás, a megyénk szégyenei lesztek! .ítiíih mun­kál várunk tölelek! nyiak jöttéik el, Okorág, Zaláta ős Ká­kics kultúrcsoiportjai viszont nem. Ugyanilyen hiba történt, a járás másik körzetében, Felsőszentmártonban, aho­vá Rétfalu ku'itúrmunkásai nem érkez­tek meg, igy a versenyt december 29- re halasztották. A sósdi járás vásáros dombéi körzetében öt kultúroso- port gyűlt össze a körzeti bemutató versenyére. A tarrósi kultúrgárda szín­darabbal szerepelt, a sásdíak és a csi- kfxstöttösiek a színielöadás mellett népi táncaikkal arattak nagy sikert. A sásdi tánccsoport a konyhatáncot és a cigándi rezgőst, a csíkóstőttösiek a párnatáncot mutatták be. A sásdiak énekszámokkal is szerepeltek. A bí­rálóbizottság döntése szerint a tarrósi, sásdi .éa vásárosdonibói sztnjátszócso- port, a sásdi énekkar, továbbá a csi- kőstöttősi, sásdi és vásárosdombóí tánccsoport került be a járási dön­tőbe. \ A körzeti bemutatókkal kapcsolat­ban el kell azonban mondanunk, hogy több helyütt, súlyos hibákat is követ­lek el a kultúrverscnyben. A verseny szervezésében legfőbb munkát a helyi tanácsok kapták. A pécsvárcdi járási tanács azonban nem sokat törődött eddig a kultúrversennyel. Ezt már a nevezé­sek csekély száma is megmutatta. A hétfői körzeti versenyen a pécsváradi és zengővárkonyi csoportoknak kellett volna erejüket összemérniük. Hiába gyűlt azonban össze a kultúra iránt érdeklődő dolgozók tömege a mozihe- lyiségben, a versenyt „lefújták", anél­kül, hogy megindokolták volna s haza­küldtek a zengővárkonyi csoportot. Csak jellemzőül említjük meg hogy a keddi bált viszont megtartották. Her­nádi László eivtárs tanácselnök, de a pártbizottság sem vette komolyan a kultúrversenyt, nem ismerte fel nagy jelentőségét. Ezen a téren sürgősen ki kell javítani a hibákat. A másik, nem követésre méltó példa a nagykozári kultúrcsoport esete. Nagykozáv benevezett, de nem indult a versenyen. Vájjon miért? Elsősorban azért., mert Sósity Má­ria népművelési ügyvezető nem foglal­kozón a csoporttal, Rácz Irén kultúr- íelelős pedig Budapestre ment s csak ;iz utolsó héten jött haza. A decem­ber 21-i bemutatkozó előadáson ezért csak népi tánccal szerepelhettek. A színdarabot csak 22-én adták ki beta­nulásra. A szombatcatí próbán ifj. Gá­lost György elvtárs, az egyik fősze­replő nem jelent meg. előzőleg vissza­adta a szerepéi és elutazott. Junas’cs András eivtárs községi párttilkár vál­lalta helyette a „beugrást”. Azonban a szereplés napjára ő is elutazott. Gá­los! elvtárs, akit a napokban tagje­löltnek vesznek föl a Pártba, súlyos hibát követelt el, pártszerűtlen maga­tartást. tanúsított a Párttal, a kultúr- csophfjc,tágjaivat és a község dolgozói­val szemben. Mint DISZ-tag is szé­gyent hozott dolgozó ifjúságunkra, mikor mint volt vezetőségi tag, kije­lentette: „szerepeljen az új vezetőség." Junasico elvtárs sem mutatott példát helytelen magatartásával. Rácz Sán­dorból, a kultúrcsoport tagjából meg egyenesen az ellenség hangja beszélt. E két példa is bizonyítja, hogy ez ellenség nem alszik. Ahol közvetlenül nem sikerül támadnia, ott rossz szervezéssel, hanyag munkával, züllesztéssel, fegyelmezetlen maga!ór­iással nem egyszer a jószándékú dol­gozókat. hálózza be. Éberen kell hát ügyelnünk kultúrversenyünk során nyílt, vagy burkolt támadásaira. egyéni továbbképzés az «r pe májusá­ban megindult kétéves továbbképző» is, amely ideológiai és szakmai téren nyújt segítséget. A pedagógusok szak­csoportok szerint munkaközösségeket alkotnak, cs havonta kétszer összejön­nek ideológiai és szakmai megbeszélés­re, ahol szcmináríumszerüen átbeszé­lik a kijelölt anyagot. HÁTRÁNYA VOLT AZONBAN ezek­nek a tanulóköröknek, hogy nem volt egységes az irányítás. Ahány niunka- közössiég volt, annyiféleképpen dolgoz­tak. Augusztusban jött erre rá, az alul­ról jövő figyelmeztetés hatására a VKM és sietett javítani ezen a hibán úgy, hogy a Köznevelés című pedagó­giai lapban már súlypontok szerint hozta a havonta elvégzendő anyagot- Hiányzott azonfelül a pedagógM anyagrész megbeszélése is. Pedig jó! tudjuk, nem elég újat tanulni, az új módszereket is tudni kell. December folyamán újra indultak a munkaközös­ségek pedagógiai anyaggal bövülten, s a nevelőknek szélesebbkörű bevonásá­val. Különösen figyelemmel fordultunk a {^szélesítés során az 1—4 tanerő® is­kolák tanítói felé, akik az elmúlt év­tizedekben valóban a nemzet elfelejtett és lenézett „napszámosai" voltak. Novemberben 80 ilyen tanítót von­tunk be a 2 éves egyéni továbbtanulás­ba. Kitüntetés ez és szerető gondosko­dás tanyai tunítóink leié, amikor lehe­tőséget nyújt Pártunk és kormányunk arra, hogy képezzék magukat, müveit, szocialista öntudattal teli, haladószel­lemű tudománnyal felvértezett peda­gógusok legyenek, mert csak így tud­nak .művelt, haladószellemű embereket nevelni. MEGVÁLTOZÓIT A MUNKÁHOZ VALÓ viszonyunk is. Nemcsak oktat­ni akarunk, hanem, elsősorban nevelni szóval, példával, önképzéssel. Össze­kötjük tanítói munkánkat a világ ese­ményeinek kiértékelésével. így első­sorban ma minden becsületes pedagó­gus szeme előtt főként egy cél lebeg: nevelői és oktatói munkámmal építem a szocializmust, védem a békét. „A béketörekvés korunk egyik leg- ellenállhatatlanabb mozgalma lett“ — mondja Fagyejev. S ki ne érezaé ezt jobban át, mint az új generációt ne­velő, fiatal, zaendülő életekkel törődő pedagógus. Munkánkat mindig az a tudat hassa keharc szolgálatában álljon. Hiszen a növendék előtt Í3 így válik világossá, hogy neki tanulással kell kiállni a béke védelmében. Ezt a cél szolgálja az önképzés is, hiszen máskép nem látja tisztán a célt a nevelő és nem tud jó munkát végezni. Minkánkat. mindig az a tudat hassa át: jól végzett munka eredménye egy- egy csapás a háborús uszítok törek­véseire. Barrois Béliíné. A kisipari termelőszövetkezetek a magasabb életszínvona a jeientik a dolgozó iparosok számára A haladó kisiparosság egyre na­gyobb érdeklődéssel fordul a kis­ipari termelőszövetkezetek felé, ahol számára a fejlődés úgy szak­mai, mint politikai és kulturális területen nyitva áll. A szövetke­zetbe tömörült kisiparosok tevé­kenyen bekapcsolódhatnak a szo­cialista építésbe, a münkaverseny- bv, a tapasztalatcsere-mozgalomba. Megmutatkozik ez az OKISZ (Or­szágos Kisipari Szövetkezet) ügy­vezetőségének október 27-1 határo­zatában, mely a kisipari szövetke­zetekben dolgozók javadalmazásá­nak új rendjéről szól. A rendelet megszünteti a szövetkezeti munka termelékenységének legfőbb akadá­lyát, az egyeniösdit. A pécsi Cipészek Kispari Ter­melőszövetkezetében 52 tag dolgo­zik. Mind a szövetkezet régi dolgo­zói, mind az újonnan belépettek elmondják, sokat vesztettek azzal, hogy nem előbb tömörültek szövet­kezetbe. így Horváth Lajos, aki }950. májusában lépett be a cipész­szövetkezetbe, elmondja, hogy önálló kisiparosként heti tiszta jövedelme 90-től 100 forint volt, ma viszont átlagos heti keresete meghaladja a 170 forintot. Ezen felül az évvégi elszámoláskor végzett munkája arányában még juttatásban is ré­szesül. A pécsi Szabó Kisipari Termelő Szövetkezetben 28 iparos dolgozik, köztük Kőszegi János, aki két hó­napja tagja a szövetkezetnek. Kő­szegi Jánosnak keresete átlag 200 forint, ami 100 százalékkal maga­sabb, mint amikor egyénileg dolgo­zott. De sorolhatnánk így tovább a többi szövetkezetei is. ahol hasonló jó eredményeket, emelkedő életszín­vonalat biztosító kereseteket talál­nánk. A megyei tanács ipari osztálya elenöraése alá nyolc kisipari ter­melőszövetkezet tartozik. A megyei tanács nemcsak ellenőrzi ezeket a szövetkezeteket, hanem támogatást i* nyújt munleájulzhoz. A szabókisipa­rosok szövetkezete például nem ta­lált tag'étszáinához megfelelő helyi­séget. Az ipari osztály 3 nap alatt biztosított megfelelő helyiséget a szövetkezetnek, módot nyújtva ez­zel a termelékenység további foko­zására, a szövetkezet további fejlő­désére. Az ipari osztály nem az íróasztal mellől Irányítja a szövetkezetek munkáját, hanem közvetlen, ele­ven kapcsolatot tart a szövetkeze­tekkel. Tervszerűen látogatják, el­lenőrzik a kisipari szövetkezeteket az ipari osztály dolgozói és a fel­merülő problémákat a helyszínen segítik megoldani. A nyersanyag­ellátás biztosításával Is segíti az ipari osztály a szövetkezeti terme'és zavartalanságát. A cipész szövetke­zetnél például a tanácsválasztások előtt több esetben két-három heti munkakiesés is előfordult nyers­anyaghiány miatt A megyei tanács bürokráciamentes ügyintézése ma már ezt kiküszöbölte és a nyers­anyag folyamatosan érkezik a szö­vetkezethez. Az ipari osztály segítséget nyújt a szövetkezeteknek úgy a terv­készítéshez, mint a tervek teljesí­téséhez, illetve túlteljesítéséhez. így az osztály segítségével fejezte be 1950. évi tervét két hónappal előbb a fehérnemüvarró szövetkezet is. A megyei tanács továbbra is foko­zott támogatást nyújt- a kisipari tenne' »szövetkezeteknek, hogy ered­mény-. s munkájukkal elősegítsék a szocialista Magyarország építését. Garamvölgyi Tibor a megyei tanács VB ipart osztályának főelőadója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents