Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-24 / 299. szám

a

NAPLÓ

PÉLDAKÉPEINK A SZTÁLINI SÓLYMOK . . .

Az ifjúság érdeklődése mellett jó munka folyik Baranya, Somogy és Tolna modellezőköreiben

A So pitnut gépgyár ifjú mint kása áj léglökéses kismotort késxiictt

,,Repüljelek gyorsabban. maga sabKra és messzebbre, mint mások.'

— Sztálin elvtársnak ez, a szovjet repülés hatalmas fejlődését elindító mondása fogadja a Nagy Lajos áim- náziuban elhelyezett modellező kiállítás látogatóit. A nagy terem körös, körül tele a legkülönbözőbb repiilö- modcllckkel. Apró kis modellektőí kezdve nagy. két- és félméteres fesztávú és csupaszárny „óriásokig min. dent megcsodál, a repülés iránt ér- deldödö sok fiatal. A bejárattal szemben úgynevezett zárttéri modellt röptét Németh Zoltán, a műszaki gímná zium növendéke. A szalmaszálvázas, mikrófilmszárnyVi modell mindössze 2 .gramm, szépen száll körbe a teremben, de a legkisebb .léghuzatra érzékeny és máris lezuhan.

A terein másik sarkában apró benzinmotort igyekszik beindítani nagy gyűrű közepén egy fiú. Amikor aztán felzúg a kis motor, és a sok fiatat néző tenyere le’kesen összeverődik. Büszke is a ..pilóta”, Kovács Titusz, a Nagy Lajos gimnázium modellezője.

— Könnyű kezelni a kis motort — meséli, — amelynek a súlya alig húsz deka és éteres-olajos keverékkel működik. Ez a kis, öt-köbcentis motor, a modellező kö-r tulajdona. Sokat tanulnak rajta és nemrég gépet építettem hozzá — mondja Kovács Titusz.

— Tőle tudjuk meg, hogy az iskola növendékei közül jelenleg huszonhármán dolgoznak aktívan a modellező- körben. Többen is jelentkeztek, de amikor az elméleti oktatásokra került a sor, meghátrállak.

— Pedig elmélet nélkül nem lehet bélyes gyakorlat! — mondja valaki, igen helyesen a hátunk mögött.

A terem közepén nagy tömeg veszi körül az asztalt.

Újfajta, léglikéies motort igyekeznek beindítani, A motor mintha érez né magán a sok figyelő tekintetet, hangosakat horkan, de egyideig mozdulatlan marad, Bende Gábor, a műszaki gimnázium tanulója nagy •atópumpát nyomogat kitartóan. Időnként nagy lángot lövel ki a gép és ez nagyon tetszik a kisebb fiúknak. Az egyik pirosképü kisfiútól megkérdeztük:

—- Tetszik neked is a motor? — A kérdezett, Vezér Ferenc, a belvárosi általános iskola 12 éves úttörője, így válaszol:

— Pilóta szeretnék lenni.

Közben fülsiketítő, vinnyogó hang

iüvit végig a nagy termen, sikerült beindítani a léglökésest. Feszült izgalommal figyeli mindenki a hosszú cső végén kitörő lángokat. Félperc múlva vörössen izzik a cső, le kell állítani a motort, A motor építőjének, Domonkos Józsefnek, aki a Sopiana gépgyár lakatos műhelyének ifjúmon kása, sokan gratulálnak,

— Egy éve kísérletezem a léglöké *«s gépekkel — magyarázza lelkesen,

— már évek óta vitorlázom. „A" vizs gás vagyok, mindenem a repülés. Az első gépemet a repülöojságban között szovjet géptípus alapján készítettem, azután megpróbáltam az egyéni elgondolásomat belevinni a következő modellbe. Persze sok időm nem volt, mart esténként a műszaki gimnázium estí tagozatán tanulok, de egy hónap alatt apránként elkészültem. Öröm mel újságoltam az üzemben, amikor végre sikerült beindítani első alkalommal az űj gépet. Most ezt jgyekre*™ tovább tökéletesíteni, — mondja ás máris siet vissza, bekapcsolja a nagy akkumulátor áramjál és kezdik •lőről a beindítást.

— Három megye tartozik hozzánk

—■ ismerteti a modellezők munkáját Varga János, az Országos Magyar Repülő Egyesület körzetvezetője, a Du- »ántúli Tudományos Intézet kutatója

— Baranyában, Somogybán és Tolná, kan, sok modellezőkor dolgozik, még a kis községekben is. Főleg az iskolák és iparostannlóotthonok növendéket szeretik a repülést, de minden reményünk ipcgvan arra. hogy a DISZ segítségével a* üzemek ifjúmunkásait Is bevonjtik ebbe, a honvédelem «rempontjából is fontos munkába, Pé. esett a műszaki gimnázium, Janus Pannonius és Nagy Lajos gimnázium, valamint a Pedagógiai főiskola ifjú- véga foglalkozik intenzíven modellezéssel, de örvendetes az úttörők érdeklődése is a modellezés iránt.

A pécsi repülőtéren már több nagysikerű modellversenyt rendeztek, •melyen a három megye legjobbjai ▼ettek részt. A pécsiek mellett különösen n kaposváriak szerepeltek minden alkalommal pompásan.

— Nálunk Kaposváron már a lányok is modelleznek, — meséli a kiállítás egyik vendége, Horváth László,

kaposvári ifjúsági vezető, — Az ifjú. ság nagyon érdeklődik a repülés iránt és nagyon készülnek a februárra tervezett pécsi zárttéri versenyre. Legutóbb sok versenyzővel indultunk Pécsett.

— Az OMRE azt a feladatot

tűzte maga elé — mondotta Varga János — hogy a repülést tömegsporttá fejleszti. Az első lépés ehhez az, hogy a modellezőkörökben elsajátítsa ifjúságunk a repülés elméleté1. Itt a szovjet oktatási módszerek segítségével igyekszünk a hatalmas számú érdeklődőknek ezt gyakorlati példákkal. modelleken megtanítani és természetesen az ifjúságnak meg'fclelö ideológiai tudást is biztosítani. Hogy mennyire fontos ezeknek a modellező- köröknek a munkája, azt tapasztalatból láttam a nyári kiképzéseknél amikor a modellező lényegesen köny. nyebben sajátította el a vitorlázórepülést, mint az, aki nem foglalkozott a modellekkel. Lelkes ifjúságunk legjobbjai nyáron táborba mernek, ahol

vitorlázó, majd később motoros kiképzést is kapnak. Az idei ujoncbe. vonulásokon sok OMRE fiatal vonult be a repülők laktanyáiba, hogy erősítsék a fiatal magyar néphadsereget.

A modellezés, vitorlázórepülés tehát nemcsak szórakoztató sport, hanem igen hasznos fegyver a béke védelmében. Éppen ezért a magyar ifjúság,, különösen a DISZ szervezetek vegyenek pé'dát a szovjet fiataloktól. A lenini Komszomol ugyanis 1931-ben védnökséget vállalt a légierők felett és a Komszomol IX. kongresszusán hangzott cl a •,Repülőgépre komszo- molcok!" kiáltás, amelyet követően fiúk és leányok százezernyi csoportja jelentkezett repülőkiképzésre és ala. pozta meg a hős szovjet légierőt, amely a nagy honvédő háborúban döntő csapásokat mért az clclnségre.

ßejzetfjetes a (hillacftártia kit $zwe<filújiüd

Előadásról-elpadásra hatalmas s’-kert arat Alexandr Kornejcsuk nagy. szerii színműve, a „Csiúagtárna”. A pécsi Állami Nemzeti Színház színészei szívüket, szcrctetüket és egész tudásukat beleviszik az előadásba. A darab két fontos szerepében GordonZsuzsa és Náday Pál különösen kiemelkedő alakítást mutat be.

GORDON ZSUZSA, ak i a ..vörös * Kondrát kislányát, Ankát alakítja, a következőket mondja szerepéről és a bánvavidékeken szerzett élményeiről:

— Egy 13 éves vörös, hajú kislányt kell színpadra vinnem. Nehéz feladat előtt

álltam, mert nem egy

egyszerű, derűs és vidám szovjet kislánnyal van dolgom, hanem aki vöröshajúnak s nem különösen szépnek született, akit társai csúfoltak vörös haja és érzékenysége miatt.

Anka, akit megszemélyesítek, zavart és elvadult kissé, kalandokat, romantikát keres, nem nagyon lehet vele beszélni. De őszinte és egyenes — Azt hiszem, — folytatja Gordon Zsuzsa — jól játszottam szerepemet. Ezt a tapsok mellett egy közvetlen élményem is bizonyítja. Vasason az e őadás uán odajött hozzám egy An- kához hasonló, kócoshajú, ragyogó- szemű 13 éves kislány és azt mond. ta: „Te tetszettél nekem a legjobban, mert te olyan vagy mint én. Gyere vissza és játsszál máskor is.

NÁDAY PÁL a darab másik szerep, lője, Kondrát Topoija sztahánovista vájár alakítója.

— Színészi A

pályám egyik legnagyobb eseménye ez az alakítás..

Lelkiismeretesen készül, tünk rá, ^ órát lent voltunk a bányában is. — ingem két dolog fogott meg nagyon: az egyik, hogy a bányászok mennyire szeretik munkájukat, hivatásukat, a másik, hogy mekkora optimizmus van bennük. „Nem nehéz ez?” kérdeztük, „Nem" — felelték — „Nekünk színházban játszani lenne nehéz." — mondták és nevettek. Ezzel a vidám derűvel győzik le nap, mint nap a legnehezebb akadály-ókat.

Ami íz előadásokat illeti, az a véleményem, hogy az együttes sikerrel oldotta meg feladatát. A bányász elv. társakkal történt megbeszélések segítettek bennünket, hogy minél hamarább szocialista színészekké váljunk. Ezt a segítséget továbbra is kérjük.

1930 DECEMBER 24-II ■■

Mohácson az imperialisták „jehavista ügynökei a béketáborral igyekeznek szembefordítani a dolgozó parasztokat

(Pár hónappal ezelőtt Kelet-Nc- metországban egy összeesküvő- bandát lepleztek le. A banda felgöngyölítésénél kiderült, hogy az összeesküvők, akik az irányítást az amerikai kémszervektől kapták, széles hálózatot építettek ki. Az összeesküvők legális fedőszerre egy jehovista szektás társaság volt, melybe nagy számmal vontak be becsületes dolgozó embereket is, hogy minél jobban eltereljék magukról a figyelmet.)

Mohácson a Garai-ulca és a Március

15-utca környékén esténként. vasárnap délutánonként kisebb csoportokban egyszerűen öltözött emberek szoktak hol egyik, hol másik házba befordulni- Csendesen mennek végig az utcán. A ház, ahova bemennek, csak később lesz hangos az énekléstől. Énekelnek a jeli ovist ák.

Legtöbben így gondolkoznak róluk: ártatlan emcrck, akiket egy kicsit megzavartak- Vájjon így van-e ez? Vájjon ártatlan, vallási bódulatba cselt emberekről van itt szó, vagy pedig az ellenség tudatos aknamunkájáról?

Nem könrtyű a dolgot kibogozni. A gyűlésen résztvevők legnagyobb része egyszerű dolgozó paraszt. Nőm osztály- ellenség. Olyanok, akiknek a népi demokrácia éppúgy emelte életszínvonalát, mint a többi, dolgozó parasztnak, akik ma sokkal jobban, sokkal köny- nyébben élnek, mint bármikor a unitiban, akiknek tehát semmi okuk sincs arra. hogy szembehelyezkedjenek népi demokratikus államunkkal, hogy szabotálják egész dolgozó népünket megmozgat ó -nagy c élk i t íí zései n k e t •

,Én nem politizálok4.

Meri akarva vagy akaratlanul, de ezt csinálják a mohácsi szektások. Gátoljál! országúul! építenél, szembefordulnak egész dolgozó népünk nagy törekvéseivel. így volt ez a békekölcsön- jegyzés idején is. A szektások nem jegyeztek. A tanácsválasztásoknál a je- hovis-ták nem akartak szavazni. És így van most a begyűjtésnél is. Nem adják be feleslegeiket.

Milyen indokolással tagadják meg ezek a dolgozó emberek azt, hogy harcoljanak szebb életükért, hogy teljesítsék hazafias kötelességüket, hogv kivegyék részüket a békéért folyó harcból?

Veres Lajosaié,amikor a békekölcsön jegyzés idején elmentek hozzá a nép nevelők, a következőket mondotta:

— Én nem politizálok, mert én üdvözölni akarok- Már pedig, aki politizál, az a l-cgnagyobb bűnt követi ei. Nem jegyzek békekölcsön!, mert az politika.

Sajnos a népnevelők nem magyarázták me; neki, hogy ha bűn politizálni, akkor most követte el élete legnagyobb bűnét. Mert most politizált, csak igazán'. Hisz nemcsak a béke mellett lehel politizálni, hanem a háború mellett is. Ha Truman és Tito hallották volna Veres Lajosné kijelentését, kezüket dörzsö’ve mondták volna: ..Igv\kellene

VOLOS1N:

A KUZMYEOKI FOLD

Részied Valósin közeljövőben magyar nyelven megjelenő ugyanilyen című regényéből.

Rogov mérnök hangja megremegett. mikor halkan azt kérdezte:

— Ldtjdk-c a „Főtárna“ sorsában egész hazánk sor. sót? Mindnyájan látják?

— Igen,- mindenki felelős a maga fejtéséért, részlegéért, tárnájáért, éppen úgy. mint hazájáért. Mivel mérjük hát erőnket, akaratunkat, mikor a jobb rohammal kell bevennünk a. tudomány erődjét, mikor olyan feladatokat kell megoldanunk, melyeket a Várt, az élet tűz elénk? Nem, nincsen Ilyen mértek, mim ahogy nem volt akkor sem, mikor szovjet földünket védUik, amikor saját testünkkel rédtük az ellenséggel szemben az egész világot. Nincs olyan mérték! '/viszlát kaptunk? Es szép dolog, de ez már u tegnap... mi pedig a hol. nupba tekintünk. Ha eddigi ügyességünkkel, eddigi szervezettségünkkel kezdjük meg est a holnapot, ez annyit jelent, mintha kanállal akarnánk kimérni a lényért. Mivel tartotta magád eddig a bányánk? Nem volt ebben sem ravasz machináció. Oda, ahol kél embernek kellett volna állnia, hármat állítottak...- — Állítanak még többet is! — kiáltotta valaki a teremből.

—Hát ez így vem mehet tovább. Ez helytelen, államellcnes út. Áz ötéves terv végére a bányászok kétszázötven millió tonna- szenet kötelesek adni, tizenöt-húsz év múlva félmüliárdot. Es akkor mihez kezd- jiivl? Mennyi emberre lesz szükség, hogy kielégíthessük ezeket, az igényeket? ...

Rogov most már nem sietett, érezte, hogy mindenegyes kimondott szava termékeny talajra, hullik. Amott valahol a hátsó sorokban barnán csillog Csere- prínov figyelmes arca, itt meg, egészen közel, félig lehunyt szemekkel, kissé ingó fejjel hallgat Nyekraszor, mellette ül Afanaszij Voscsin, ki tenyerébe fogja a tér. dél. fejét vállára hajtja, mintha a távolban figyelne valwuit.

A holnapi nagy napba néznek a: emberei;.

— A munka minden terhét a gépekre kell áthárítani. - —Megvárja, míg végelér a kitörő zaj, majd megismétli:

— A gépelne ehdársak, mert különbem elmaradunk, elveszünk, kifulladunk! Nézzétek meg csak közelebbről, mi történik tulajdonképpen! A szén kihordása majdnem százs&ázdékosm gépesített válunk, de felrakása a szalagra, a kőzet felrakása a kiszállításhoz még mindig kézierővel történik. A németek' által feldúlt váró. sok százai és faival; ezrei várják tőlünk a fényt, a meleget ... Hogyan nyugodhatnánk hát bele a tegnapi sikereinkbe?

Nem volt most már a teremben se nyugodt, 'se közömbös hallgató, sokszáz emberi szív dobogott feszülten és úgy tűnt. hogy az egész gyűlés egyetlen hatalmas, mohó szempárként nézett ítogovra. Gondarcsulc valamit gyorsan beírt - a jegyzetfüzetébe. Cscrcptr.no v, anélkül, hogy maga, vagy szomszédjai észre vet (ék vol. na, kiment a szónoki emelvényhez.

Rogov niégcgyszer az elnökség felé fordult, nyíltan belenézett Dröhnt arcába és emelt hangon folytatta:

— Nem hiszek m ön mm, ünnepi beszédében, bú. nyavezető elvtárs! Nem hiszek! Maga vagy nem látja, vagy nem akarja látni, hogy a. kollektíva, erőit egy olyan gát köti gúzsba;melynek neve: megszokottság, megkövesedett szokások. Azt beszélik, hogy <r „Fő. tárnában“ több a gépezet, mint az egész bányában. Ez igaz, de a. gépek italomba rakva hevernek a raktárban s ez a gúzsba kötött erő, ez egyenesen rablás! Miért van az, hogy ebben a folyó hónapban üzernkn kívül helyeztek kilenc szivattyút, két villany vontatót, hal konvertert? Miért van az, hogy a baleseti naplóban a gépek sérüléséről szóló feljegyzések között szégyenletesen hallgatnak erről? Mi ez? Bujór.skci saját 1 elkiismer etünk elől? Azt mondják nekünk: teljesítsétek a tervet, hordjátok a szenet akár </. sapkátokkal, akár a markotokkal! Nem, mát ágy fogjuk hordani! A mi államunk nem fogadhat el holmi sap'katerveket! Neki nem kell a- drága és lassít sapkatermelés.

Rogcrv folytatni akarta a beszédét, de ebben a pillanatban mintha a háborgó tenger partján tárták volna szélesre, az ajtót, viharzott, kiabált, beszéli a gyűlés egész haUgafósága. Helyesen! dót nw Rogrrvf Helyes!.mindenkinek politizálni, akkor nem lenne akadálya megindítani a harmadik világháborút!" A népnevelők azonban nem mondották ezt el Veres Lajosaiénak, hanem amikor látták, hogy nem boldogulnak vele, otthagyták.

Veres Lajosné — és vele együtt * többi szektás is — az ellenség „legjobb" érveit fújja. „Nem politizálok" — mondják és nem jegyeznek békekölcsönt, nem szavaznak a, dolgozók tanácsára. „Rövidesen vége lesz a világnak“ —- hirdetik és arra agitálnak, hogy- ne szánlsanak-vesscnek időben, ne teljesítsék a begyűjtést- Mindezzel ugyanis nein érdemes törődni, hisz úgyis rövidesen vége lesz. a világnak s az addig hátra lévő kis időt arra kell felhasználni, hogy minél inkább biztosítsuk a túlvilág! boldogságot, mi természetesen csak annak adatik meg. aki csatlakozik a szent gyülekezethez..

De az ellenség érdekeit szolgálja az a tanításuk is, hogy „nem szabad fegyvert fogni". Képzeljük ei, mi lenne, ha ezt széles körben vallanak a dolgozók. Itt állnánk védtelenül, fegyvertelen*! kiszolgáltatva életünkre elszántan törő Imperialista bitangoknak, vérszomjas kutyájuknak: Tiíonak.

Kinek állhat érdekében az, hogy becsületes dolgozó parasztokat arra bírjon: ne jegyezzenek békekölcsönt, ne vegyenek részt tanácsaik megválasztásában? Kinek érdeke az, hogy a dolgozó parasztok ne törődjenek a szántás-vetéssel, ne törődjenek a begyűjtéssel? Nem nehéz kitalálni: az ellenségnek!

Közismert lény, hogy a különböző szekták túlnyomó részének fölöttez *egyházi hatósága“ nyugati imperin ista államokban, főleg Amerikában székel. Az is közismert, hogy az imperialisták ezeket a szektákat saját céljaik megvalósítására állították be.. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor már teljesen érthető, hogy miért tagadnak'meg a szekták tagjai minden aktív részvételt országunk építéséből, a béke meg védéséből. Azért, mert a szektákat irá nyitó imperialistáknak az a céljuk, hogy a béketáboron belül minél töbk embert lefeglyverezzengk s hogy ezeket az embereket saját politikájuk .-szolgú latáha állítsák- Leginkább dollárral vagy ha kell, különböző vallási néze lek terjesztésével.

E«y negyvcnholdas kulák-apostol

Nem kell azonban még ilyen mes.». szire sem menni, hogy megtaláljuk a/ ellenséget.

A mohácsi pénzügyőri laktanya melleit egy gondozott, de nem túlságosai feltűnő, négyabiakos ház emelkedik. A szektások egy része ebben szokott rendszeresen összejönni. Ez a ház „vitéz“ Deák Máté háza, s ebben a házban „vitéz" Deák Máté szokta rendszeresei ellátni lelkimalaszttal és különböző jó tanácsokkal u szektások egy részét. S ha megnézzük, hogy ki ez a Deák Máté, akkor világos lesz teljes összefüggésében a mohácsi szektások kérdése

Deák Máté 15 holdat kapott hűséges szolgálataiért Horthyék fasiszta rend szerétől. Különböző spekulációkkal, a nála dolgozó nincstelen parasztok állati kizsákmányolásával még 25 holdat harácsolt össze- A megtévesztett dolgozó parasztok tehát egsj íO holdat ládáktól kapják közvetlenül áz utasí tűst! Az imperialisták, hazai ügynöke: a knURv, megtalálta a módját, hogyan uszítson igen eredményesen • ezásitá s - vetés, a begyűjtés, a béke ellen.

A mohácsi szektások kérdése — mint általában az ilyen természetű kérdések — ,ncm könnyű kérdés, mert túlnyomó részt dolgozó parasztokról vau szó, akiknek soraink közt, a hékefá- borban a helyük. A mohácsi népneve löknek, elsősorban a H-es körzetben, ezért le kell leplezniük n dolgozó parasztok mögött megbúvó ellenséget, az ellenség karmai közé esett dolgozó parasztokat pedig fel kell világosítaniuk. hogy milyen aljas politika eszközeivé váltak, miközben arról beszélnek, hogy legnagyobb bűn a politizálás. Az ellenség kíméletlen leleplezésére!, a megtévesztett dolgozók tömeges felrilágosf- táaával kell visszaverni az amerikai haCálgyárosok, tiloista gyilkosok agyéi fúrt támadását határmenti városunk, bún. Mohácson, ^

Karácsonyi kirakatomat ne felejtsék eí megnézni

„Rózsa Virágüzlet“

cgf.: MÉSZÁROS T„ FERENC NÉ, szül: Balogh Rózsa Uj cím: Bem-u. 24. sz. (volt Irgal- mas-ir.) Halc.saniok mellett. Telefon: 28—22.