Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-22 / 297. szám
tm imbcembes n m m pl 6 Geiő Ernő elyfárs beszéd© ipari fanufóink szakmai képzéséről és n©vo!éséről CisOtCrWftft* *v*ttíBk W a Munka~ erőtartalékok Hivatnia, 3. saámú iparosiam: tó műhelyét. Az avató be- eaédet Gerő Ernő elviár«, állam- mi nißzieg mondotta és Gerő «Ivtins bevezetőül rámutatott arra, hogy a tanműhely, amelynek felavatására a mai napon, a nagy Sztálin 71. MtUetéenapján Ópezegyűltiink, csupán egyike azoknak asz új szocialista intézményeknek, amelyeket a mi népi demokráciánk létrehozott a fiatal seakmunkásnetraedékünk kiképzésére. — A «sorfal! Emms ép ft fee ors-zá.- gunkban megkövetelte, hogy teljesen új alapokra heayezizük atu ipari tárni- lék képzését, és nevelését. A példa, airscáynek nyomán Pártunk a nagy- fontosságú kérdés megoldására1 indult — mini annyi más esetben — most bt a (szocialista Szovjetunió gazdag tapasztalata vote A Szovjetunió világító példája n Bfflgry fttliHn fanffftsn a apjáa szervesei ük mrg koránkba» az ipari tamiók smkmctí képzését és nevetését. — Es kedves Barátaim, azt Jelentett«, hogy as Ipari tanulók képző. sót át keltett vinnünk a kia. co középipar alapjáról, tehát a tőkés alapról a «socialisía nagyipar alapÍ ira. Azt jelentette, hogy aa, új, torezerü tanmühetyak, ipari tauuto- iskolák, az ipari tanulóotthonok epén* eerát kellett éa kell létrehoznunk, felépítenünk éa feleaerelnilnk, mert etoek nélkül tehetetlen lett volna az ipari tanulóképzést és az ipari tanulók növelését új alapra, a sao. cialista nagyipar alapjára helyezni. Do ex azt ie jelentette, ho-gy az ál- laiíinajk, a mi népi államunknak hatalmas összegeket kellett és kell az elkövetkező években rendelkezésre bocsátania, hatalmas összegeket, kell és fog kelteni a továbbiakban is az ipari tanulók elhelyezésére, tanítására, neveléséi® fordítani, hogy a kist&tEÖíí fe?ada<ol meg tsiósií lias?, nu UrjKäüaßls gondoskodni kellett arról ú, hogy új Iskoláikban, tanműhelyeiben, olthqrMikbim az ipari tanulókat olyanok oktassák és neveljék, akik egyrészt rendelkeznek a szükséges szaktudással, másrészt pedig ugyan, akkor maguk is öntudatos építői az új Magyarországnak, olyanok, akikről tudjuk, hogy fiatal szakmunkás- nemzedékünket nemceak (szakmájukra tanítják meg jói, hanem népünk óo szocializmust építő szabad hazánk jforró szeretetére, « hazánkat íelsza- |ba/iitó Szovjetunió ezeretetérc. győzelmeink szervezőjének, a Magyar [Dolgozók Pártjának éfl népünk bölcs vezérének, Rákosi olvtánenaik ezere. totóre ée tiszteletére- is. — Népköztársaságunk, Tártunk és személyesen Rákosi elviár* meleg, aiyah gondoskodással veszik körül a mi ipari tanulóinkat, a mi új szar.- tnunkásnemzedékünket. Ez a meleg atyai gondoskodás, a többi között megnyilvánul abban A, hogy Pártunk kezdeményezésére államunk ebben iií évben ipari tanulóotthonokra, tanműhelyekre 6s ipari tanulói,í- kolákra, több, mint kilencven millió forintot fordított, a jövő évben pedig ugyanilyen célolcra ennek az összegnek jó háromszorosát, 277 millió forintot. Ez a fan,műhely például, amelyet most adunk át rendeltetésének, né. >pü nk hatmillió forintjába -került. Je- 1 len leg közel 15.000 ipari tanuló már áanulóoithonba.n lakik s a tanuló- jptthonban lakók száma a jövő évben p">zel húszezerre emelkedik. A két niiüfizakos rendszer bevezetésével tan- huihelyeinkben 18.000 tanulónak -tudunk helyet biztosítani e a jövő etsz- jtendőben ez a szám 22.000.re emelkedik. Uj tnanűhelyek, otthonok. Ipari tanul óiekolák építésére a jövő évben mintegy 63 millió forintot fordítunk. A szocialista iparban 1051- |ben már 50.000 fiú és leány fog la- taulni, mint ipari tanuló. Már ebbon az évben gondoskodtunk orról, hogy az ipari tanulókat ellássuk számukra Iszükséges tankönyvekkel. Elkezdtük ipari tanulóink egyenruhával való [ellátását és a jövő évben az összes ipari tanulókat, ellátjuk egyennihá- jvaL Rákosi elvtárs., rengeteg elfo.g- [laltsága ellenére, maga segített, kiválasztani a különféle egyenruhaininták [közül a legszebbet, a legmogfelelöb- 'bet. mert, azt akarja, hogy -ipari tanulóink megkapják államunktól mindazt, amit meg tudunk nekik adni. Az üzemek legjobb szakmunkásaiból képeziü-nk ki szsxsxámra u sxakí&uátokat «7 ipari tanulóislcolák számára és 1051-ben még további mintegy ötszáz ilyen szaktanárt fogunk kiképezni. — Népi demokráciánk tdhát nem fukarkodni, amikor arról van szó, hogy megvalósítsa a szocializmust építő országhoz méltó ipari tanuló- képzést és ipari tanulónevelés nagy, leiadatát Ifjúsági szervezetünk, a DLSZ is, amelynek az ipari tanulók immár több mint ötvenezres csapata kell, hogy a legszilárdabb és leg; megbízhatóbb támasza legyen. — Mi az elvtársik, — amit Pártunk népi demokráciánk mindezen nagy áldozatok fejében ipari tanulóinktól elvár, semmi olyan, ami ne volna egyúttal minden Ipasí terruíő s kisipari tanulóink összességének is legsajátosabb ügye. — Az első és legfontosabb feladat, hogy ipari tanulóink minél gyorsabban és minél tökéletesebben elsajátítsák a szakmai ismereteket, hogy elméletileg és gyakorlatilag megszerezzél! mindazt a tudást, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy szakmájukhoz kitünően értő, szakmájuk minden csinját-binját Ismerő, jól képzett szakmuniliásoSiká, liKÍÍúró $ szí-limmaikásoíiká váljanak. Ds ehhez az szükséges, hogy az Ipari tanulók soraiban vasfegyelem uralkodjék, hogy. ne tűrjék meg soraikban a lazaságoi, a fegyelmezetlenséget, a henyélést, a naplopást, hogy féltő gonddal keze’jék a rájuk bízott gépeket, szerszámokat, hogy a legtakarékosabban bánjanak az anyaggal, s mindennel, ami a nép tulajdona. De szükséges az is, hogy a tenulóotthonokban és magánéletükben is példát mulassanak az egész magyar dolgozó fiatalságnak. — Röviden szólva: — fejezte be beszédét Gerő eívtárs — Ipari tanulóinktól Pártunk, népi demokráciánk azt várja, hegy tanulásukkal, munkájuklaal, erkölcsi magatartánűckaZ, fegyelmezettségükké., szabad hazájuk iránti odaadásukkal kiérdemeljék munkásosztályunk, népűn,,’! szeretetét. Azt akarjuk, hogy amikor ipari tanulóink szép egyen ruhájukban bárhol megjelennek, az ölömtől és a men vas büszkeségtől nevessen minden dolgozónak a szeme és azt mondja magában: „EzeJt a ml fiaink és leányaink, ezeket már a szocializmust építő népi demokráciánk nevelte, ezek az élettől duzzadó, életvidám fiatalok megállját a helyüket mindenütt: a munkában, a sportban, a kultúra frontján és ha eljön az Ideje és ha szükség lesz rá, szabad hazánk védelmében is. Naponta Mjafelí szőlőtermelők. esoposrijsL aHalml Baranyában Sorra alakulnak megyénkben a föld- müvesszövetkezetek keretén belül működő szőlőtermelők csoportjai. Pécsváradon negyedikén alakult meg a szőlőtermelő gazdák legnagyobb őrömére a szőlőtermelők csoportja 127 taggal. Az alakuló gyűlésen még 19 dolgozó paraszt lépett be, de nem állt meg a szervezés, mert azóta is léptek be többen, már alig van egy-két gazda a szőlőtermelők csoportján kívül Szederkényben hetedikén «fakult zneg a »őiőíennelők csoportja, melybe ISO dolgozó paraszt lépett be. Az alakuló gyűlésen főbben megérte tíék a szövetkezés fontosságát és öten kérték felvételűket a megalakult szőlőtermelők csoportjába. A hangulat lelkes volt, őrömmel léptek be a dolgozó parasztok, mert látták, hogy kormányzatunk ebben is, mint minden téren, — dolgozó parasztságunk segítségére siet.. Szajk községben a szervezés első napján az ellenség erősen támadta a szőlőtermelők csoportját. Ez érthető is, nem adunk lehetőséget nekik, hogy soraink közé férkőzzenek, így minden eszközzel rombolni próbálják eredményeinket. Áskálódásuk ellenére is 102 dolgozó paraszt értette meg a szőlőtermelők csoportjának fontosságát. , Siklós dolgozó parasztsága nemrég kezdett a szőlőtermelők csoportjának szervezéséhez. Munkájuk eredménynyel járt annak ellenére, hogy e helyi pártszervezet és a tötneg- szervezeíek nem adtak segítséget ® szervezéshez és a Iiulákol; eszeveszett rágalmakat szórtak a szőlőtermelők csoportjára. A szervezés első napján csak harmincán értették meg azt, hogy miért fontos megalakítani a szőlőtermelők csoportját, második nap már 95-re ugrott fel a nyilatkozatot aláírók száma, szombat estig viszont már elérte a 115-öt. Győzött a józan ész, vereséget szenvedett a reakció. A szőlőtermelők csoportjába tömörült siklósi dolgozó parasztok a szőlőter- mc’ők zömét teszik ki Siklóson. A vasárnapi alakuló ünnepi gyűlésen már 131-re emelkedett azoknak a száma, akik beléptek a szőlőtermelők csoportjába. Az alakuló gyűlésen 16 dolgozó paraszt jelentette ki, megértették, hogy kormányzatunk a.dolgozó parasztság érdekeiért engedte meg hogy megszervezhessék a szőlőtermelők csoportját, belépnek. Gazsi Lajos hozzászólásában kifejtette: „Azért lépek be a szőlőtermelők csoportjába, mert látom, hogy csak így tudjuk megköny- nyíteni a beszerzését és az értékesítést, csak így tudjuk minőségileg jó borainkat megfelelően értékesíteni, Az alakuló gyűlés után megválasztották az intézőbizottságba. A kistótfalusi földrnűvesszöveike- zet keretén belül is vasárnap megalakult a szőlőtermelők csoportja. A szőlőtermelők mintegy 85 százaléka belépett. Nagy István párttitkár és Kovács Márton tanács-elnök alapos' munkát végeztek. Kistótfalun 30 do’gozj paraszt tagja a szőlőtermelők csoportjának. Nagypeterden nem volt könnyű feladat megalakítani a szőlőcermclők csoportját. Éles ellentámadást vittek a kulákok és cinkosaik, akik a löld- művesszövetkezetbe is. behúzódtak, mint például Porbó Mátyás tejkezelö, aki a dolgozó parasztokat háziagitá- ció során beszélte le a belépésről. Mégis megalakult a szőlőtermelők csoportja, mert az öntudatos dolgozó pa/usztok megértették, hogy a kormányzat ez-zeí éppen rajtuk kíván segíteni, A kulákok és cinkosaik vad propagandája ellenére 17 dolgozó paraszt megalakította a földművesszövetkezet keretén belül a szőlőtermelők cső Sztálin élvtársat kőssontih dolgozóink Ozemelnh dfoTgorő! forró «renelettd köszöntik leveleikben Sztálin elvtársat születése 71. évfordulója alkalmával. Sztálin elvtárs nevét minden becsülete* dolgozó a szivébe zárta. Mindannyian tudjuk azt, hogy nagyon sokat köszönhetünk neki. Az ő nevéhez fűződik felszabadulásunk, amely számunkra meghozta az új életet. Ez a szeretet éa a hála árad dolgozóink leveleiből Sztálin elvtárs felé Szcbenl Jánosáé sztahánovista vasesztergályos a Sopipna Gépgyárból írja: „ Lenin elv társ után nem volt még név, amely olyan közel állana a dolgozók szivéhez, mint Sztálin eloiárs neve. Ezt a nevet forró szeretettel ejtik hl minden országban a dolgozók milliót Sztálin elvtártnak köszönhetjük, hogy gyermekeink békében tanulhatnak, hogy mi. most békében építhetjük hazánkat.“ — Ökölbeszorított kézzel gondolok vissza arra a szadista, pusztításra, amit hazánkban a fasiszta banditák végbevittek — Írja levelében. Körösi János, a Pécsi Épületasztalos Ipari Egyesülés dolgozója. Majd így folytatja Írását: »örömmel töft el az a tudat, hogy ma már nem vagyunk az urak által lenézett «prolik“, hanem’ szabad hazában szabad emberek. A népi demokratikus országokon kívül nincs meg sehol másutt, hogy egyszerű munkásból, vagy parasztból katonatiszt, orvos, gyárigazgató, vagy miniszter legyen. Mi jól tudjuk, hogy nálunk mindez lehetővé vált. Ezért dolgozunk becsülettel a' munkapadok mellett és soha nem szűnünk meg hálával gondolni az emberiség tanítójára, nagy barátjára, Sztálin elv társra. Én és az üzemünk többi dolgozója sok erőt, egészséget és hosszú életet kívánunk születésnapjára." Fóliák Dezső a' Sopron* villanyszerelője a mólt rendszer évelnék szörnyű elnyomását és a faji gyűlölet keserű esztendőinek lefolyását fejezi ki levelében: Még élénken az emlékezetemben portját, kezűkben van a szőlőterület. gk hogy édesanyáin a Horthy-rend- 55-százaléka. | szerben éjt-nappalá téve dolgozott, hogy szűkös megSheffeünírafc Mrfosf- tani tudja. Már kora gyermekkoromban éreztették velem a rendszer faj- gűlölő polit fiáját, amely elkísért egészen a felszabadulásig. Szemtanúja voltam, hogy a magyar urak szemrebbenés nélkül küldték halálba az ártatlan asszonyokat és gyerekeket, A tőkés világ magán hordta a kizsákmányolás minden válfaját. Abban az időben 18 cs 24 fillér órabért kaptam. Most boldog vagyok, hogy én ís a bókéért dolgozhatom és építhetem az országot, azt a hazát, amelyet a Szovjetunió Sztálin elvtárs vezetésével felszabadított a fasiszta elnyomás alóL „A világ minden részéből a dolgozók hálájukat és szerelőtöket küldik Moszkvába, a szovjet nép nagy fiának és hosszú éle/et kivannak Sztálin elv- társnak, hogy minél tovább Őrködhessen a világ békéje felett. ISI, magyar dolgozók — Írja Borzso* Istvánná, a Pécsi Bőrgyárból — sokat köszönhetünk Sztálin elvtársitok. Azt t* neki köszönhetjük, hogy ma rádión, sajtón, ezenkívül iskolákban, könyvtárakban, mindenütt művelődhetünk. A népnevelők és a kullárcsoporlok mankója is azt szolgálja, hogy mindannyian fel- ismerjük azt a nagy elnyomást, amiben voltunk. Ha Sztálin elvtárs e Szovjet Hadsereggel nem szabadított volna fel bennünket, okkor most éheznénk is nyomorognánk. Kőkai Ilona az Állami Áruház DISZ-ifjúmunkása levelében ezt trja’ „Mi, fiatalok mindannyian ismerjük az „Ifjú Gárda“ Zója, Alekszan- der Matrozov történeiét. Ezek a fiatalok voltak azok, akik Sztálin elvtárs nevével indultak a harcba és életüket adták a világ dolgozóinak a szabadságáért- Nemes tettekre és kitartó munkára, tanulásra lelkesít bennünket Sztálin elvtárs neveltjeinek a példája. Mi, fiatalok, akik az áj világ felépítésén dolgozunk, nem adhatunk szebb ajándékot Sztálin elvtársnak születésnapjára annál, hogy ifjú lendülettel dolgozunk nagyobb teljesítmények eléréséért és hűségesen követjük Lenin és Sztálin elvtársaknak tanításait“ ^irfi<rr plvf''rs Kntnw:cebnrt mQgavfhifidott arról, hogy a lengyel bányászok élenjárnak a szocialista bányászat kifejlesztésében _ Sudár Ferenc Kossuth-díjas vájárról úgy beszélnek a bányászok, mint a szénbányászat mesteréről, aki nem ismer a bányamunkában lehetetlen!, nem ismer akadályt, nehézséget. Ez valóban így is van. Sudár Ferenc vájár csak egyet ismer, azt, hogy a teljesítményt nupról-napra fokozni kelt, még akkor is, ha valami természeti akadály jön közbe. Ezekkel a gondolatokkal kapcsolódott be a széncsatába, már 1945- ben. De ez a szellem hatja át munkáját a jelenben is. Tervét állandóan 209 százalék körül teljesíti és ennek eredményeként már 1951 májusában tart a terv teljesítésébenNagy megtiszteltetés érte a hároméves tervben végzett kiváló munkájának elismerése jeléül, megkapta a büsz. ka Kossuth-díjas vájár címéi. Nagy meglepetés érte két héttél ezelőtt, amikor tudomására hozták neki, hogy a lengyel bányászok meghívására Lengyel- országba utazik. Az első hallásra Sudár elvtárs nem is akarta elhinni. Elkészült élete legnagyobb útjára. Ezt azért mondja így, mert még ilyen mész- szíré sohasem hagyta e! Pécsbányate- lepét. Alig várta a napot, az indulás napját. Úgy érezte, hogy ilyen megtisz- töltésben még sohasem volt része. Elérkezett a várva-várt napBudapest, majd onnan további a baráti Csehszlovákián keresztül Lengyelország legnevezetesebb bányavárosa: Katowice. Magyarországról négyen érkeztek a lengyel bányászünnepélyre, hogy képviseljék a .magyarországi bányászokat a nagy ünnep alkalmával. Köztük Sudár elvtárs, aki a. MESZHART bányászok harcos üdvözletét tolmácsolta a velünk egy úton járó lengyel széncsata hőseinek. — Mikor leszálltunk a vonatról, dísz- egyenruhás bányászok fogadtak bennünket égő lámpákkal. Az asszonyok hatalmas virágcsokrokkal a karjukon köszöntötték és ünnepelték a termelésben elért sikereinket — mondotta Sudár elvtárs, majd folytatja. — Együtt éltettük Sztálin elvlársat. 3kínéit köszönhettük végeredményben mi is, meg a lengyel bányászok is, ho^y így együtt örülhettünk nagy sikereinknek, melyet a felszabadulás óta kivívtunk. Sudár elvlársat és » többi elvtársat a lengyel nép lelkesen, szeretettel fogadta már az első pillanatban, alig hogy* kiszálltak a vonatból. Ez a szeretetteljes barátság mindjobban kibontakozott ottlétük alatt- Érkezésük másnapján kezdődött sl bányászok nagy- ünnepe. Katowice bányaváros zászlódíszbe öltözött- Hosszú sorokban vonultak fel * lengyel széncsata hősei az ünnepség színhelyére, hogy örömüket fejezzék ki a széntermelés terén elért gyönyörű sikereik felett, hogy kezet szoríthassanak a termelés élenjáróival, akik ezen a nagy ünnepen megkapták a büszke sztahánovista oklevelet. Hogy felavassák vájároknak azokat a fiatalokat, akik már több év óta iskolában tanulták a bányászmesterséget. A lelkeshangú ünnepély után dísz- ebéd. várta Sudár elvtársékat. Ebéd utáii mindjobban megerodt a beszélgetés. Sudár elvtárs nem az ünnepély lefolyásáról beszélt, habár ilyent még sohasem látott, hanem azután érdeklődőit, milyen módszerrel dolgoznak a lengyel bányászok. — Mennyi a te normád? — kérdezte a mellette ülő lengyel bányászt— A'api 40 csille. Sudár elvtársnak a lengyel bányász válaszára leesett az álla. Nálunk egy kisebb fejtésnek sincs uagyobb normája, ahol 8—10 ember dolgozik. Sudár elvtárs nem hitte el addig, míg saját szemével nem győződött meg az igazsásról. Tovább érdeklődői!. — No és mennyi százalékot érsz el átlagosan? — 70 csillétől 90 csilléd" Lőrinciek műszakonként, vagyis, úgy 200 százalék körül — mondja a lengyel bányász Sudár élvtársban mindjobban érlelődött az az elliatározéis, hogy leszáll a bányába. A lene vei bányászok azonban azt szerelték volna, hogy ott tartózkodásuk idején ne a bányába menjenek, hanem ünnepeljenekMásnap leszállt Sudár elvtárs Kattowicz legmodernebb bányájába, amely szovjet mintára készüli a felszabadulás óta. Alig hogy kilépett a kasból, Sudár elvtárs meglepődött— Az akn a szállításnál — ahol ná* lünk 8—10 ember dolgozik — egy ember van. — De annak sem kell ám a csilléket tologatni — mondja mosolyogva. — mikor leérkezik a kasba, akkor megnyom egy gombot és magától gurulnak be a csillék. Ugyanilyen gomb’ nyomással irányítja a leérkező üres csilléket is a körvágatokban, '[indent a gépek csinálnak, csak azokat irányúja az ember, — Ilyen bányászatról beszélt legutóbb Rákosi elvtárs- Szocialista bányászatról — mesélte útközben Sudár elvtéirs tolmácson keresztül s kísérő lengyel bányásznak. Csakhamar megérkeztek abba a fejtésbe, amelyikben 40 csille az. egy emberre eső norma. Sudár elvtárs itt sem győzött eleget csodálkozni a modern bányagépek láítára. A fejtésfront 00 méter hosszú. 6 S- an dolgoznak a lejtésben. A \ "ézjabb paszta mindig ácsolatún marad; meri azon megy végig az úgynevezett „nagygép". Ezt"a gépet sűrített levegő er.civ gia segítségével minden műszak elején végighuzatják a fronton. A gép — a telep alsó részén 50 centiméter magasságban és egy métert vízszintesen t szénfalban rést hagy maga után- Az- tán következik a fúrás a széntelep fefsí részén. Egy és félméteres távolságba! fúrják a lyukakat, melyet aztán, szintén egy gombnyomásra elrobbantanak, így már a műszak első felében kitermelik a pasztát egész hosszában. Ekkor megindítják a kaparószalagot és az vastagon szállítja a szenet a csillékbe. Sudár elvtárs most már elhiszi, hogy a lengyel hány sz >k ——————— nagyobb eredw -egeket tudnak elérni, mert olt előrébb á lnak a szocialista bányászat kijei-., ■-.lésében. Sudár elvtárs a legközelebbi szakszervezeti napon ismertet; a bán-ászok élőit lengyelországi tapasztalatait és felhívja figyelmüket a többtermelésre, hogy nálunk is megvalósíthassuk mindaz', amit a kato- wiczi bányában iátolt, tapasztalt.
