Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-21 / 296. szám

W<1 DECEMBER « 5 A Tsasasl FetoH-akua bányászai szerdán délelőtt befejezték' az ezévi testet Naponta érkeznek győzelmi jelenté­tek a.ezéncsata frontjáról. Naponta bizonyítják a termelési eredményeké bányászaink napról .napra újuló erő­vel harcolnak a több szénért. A győ­zelmi jelentések változnak. Egyik nap kisebb, a másik nap nagyobb győ­zelmekről szólnak. A szerdai napon Ismét egy nagy győzelmi jelentés érkezett a vasas; Petőfi-aknáról Szerdán délelőtt 10 őr* 2 perckor uapszintrc ért * szerdai előirány­zat 200. csille szene, amely az ötéves terv első évének utolsó csille szenét, ez 1950 évi terv befejezését jelentet­te. Virággal díszítették fel bányászaink a terv befejezését jelentő szénnel teli csillét, amely egyben azt is je. lentette, hogy a vasaai Petőfi-akna bányászai Ígéretükhöz híven 11 nappal előbb befejezték 1959 évi tervüket. Lelkes ünnepség zajlott le délután 2 órakor a Petőfi-aknán a terv befe­jezésének alkalmával Az ünnepségen az üzeiri párttitkára és az üzemve­zető mé.tatta az ötéves terv első éve befejezésének jelentőségét, majd ar­ról beszéltek, hogy a széncsatát to­vább kell folytatni, fokozni kell a tőbbtermelésért a harcot. A párttitkár elvtárs kiemelte, hogy az 1950 évi terv befejezése egybe esik Sztálin eívtárs 71. születésnap­jával és Így különös jelentőséggel bír a terv befejezésének napja. A rövid ünnepségen Petőfi-akna bányászai megfogadták, hog7 a szén- termelés fokozásáért a harcukat to­vább folytatják és teljesítik a tér. ven felül vállalt szénmennyiség ki­termelését i* és győzelemre viszik a széncsatát Á komlót Ko«flratfe»akna más fejezi k© ©xévi fieryét A komlói Kostsíh-skaa bányászd J felemelték a termelésüket A kedd fs ünnepre készültek a szerdai a»- esti műszak SCO atilla, a szerda reg­ion. Az utóbbi napokban jelentősen | geif műszak 7C0 csille- szenet termelt és az elért termelési eredmények alapján az eddigi számítások szerint Kossuth-akn® csütörtök reggelre befejezi ezéví tervét. Készülnek a komlói bányászok « terv befejezésének ünnepségére, hogy jelenthessék a Pártnak: Vállalásun­kat, a terv időelőtti teljesítését vég­rehajtottuk, Ez a jelentés a csütör­töki nap kora reggeli óráiban meg is lesz és a Kossuth-akna bányászai is hozzálátnak a terven, felül vállalt szénmennyiség kitermeléséhez. A JHESZHART-aknák 19-ei lermeíéset 99.6 százalék Pécsbányatelep 9812 százalék Szabolcs-kerület 96 százalék István.aknán 19-én a körletek kö­zött a legjobb volt Tátrai József kör- ietaknász bányakörlete. Termelés: 154.1 százalék. A három legmagasabb termelési eredményt elérő vájár: Tóka János 203 százalék Mikó József 198 százalék AaÜs Antal 151 százalék A begyűjtés túlteljesítésével hálálták meg a magyartelek! dolgozó parasztok a munkásosztály, a dolgozók államénak segítségét Kevesebb ünnepi frázist, több hét­köznapi tettet — ennél szebben nem is lehetne összefoglalni a dolgozók céljait Nem ünnepekkel építünk, ha­nem tettekkel Kemény harccal, tuda­tosan, mindent a nép érdekében. Ma a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetségének Jegyében épít­jük az országot Erről nem nagy szó­noklatokban, hanem tetteinkkel tu­dunk legszebben beszélni Tetteink beszélnek szerte az országban, amer re a gépállomások traktorai szántják ■ barázdákat amerre elmennek a szénnel teli vonatok. Tetteink beszél­itek a term ni besöpörtök gazdaságai­ban, ahol hatalmas épületek nőnek ki a (óidból rövid kló alatt, ahol a falu AJ arca épül Magyartelek községben tizenkét Új ház mondja el helyettünk a mun­kás-paraszt szövetség hatalmas ere­jét, gyönyörű lövőjét. Tizenkét boldog család kap otthont, *r.?ra a téli kemény fagy beköszöni A Krémeror-uroaág cselédei bagói j- fószkekbsn laklak — népi damokrá. ciáuk a becsületesen dolgozó paraszt ■ágnak meleg otthont adott Az építő »unkások lelkiismeretesen dolgoztak, Igyekeztek felépíteni ezeket a szép, •gyfoima családi házakat, hogy bol­dog tulajdonosaik minél előbb be, költözhessenek új otthonaikba. A há­lák leiépültek, csupán az utolsó si­mítások vannak hátra. Magyartelek dolgozó parasztsága ebben a tizenkét házban látja elsősor­ban azt a hatalmas támogatást, amit kormányzatunk a dolgozó parasztok­nak adott £s a falu dolgozó paraszt­sága méltó választ adott & dolgozók államának támogatására. Begyűjtési 'kötelezettségüknek minden téren ele. get tettek és ma már lölöttc vannak « 100 százaléknak. A Gerő Emö-ter- melöcooport kenyérgabonában 2S5 ■zúzalékos eredményt ért el a begyűj­tés teljesítésénél, takarmánygaboná­ban pedig 415 százalékra teljesítenék kötelezettségüket, melyben 45 mázra tengerit is beadtak. Példamutató jó taunkát végeztek eddig te a csoport tagjai, ennek eredménye az, hogy *ra már csak öt dolgozó paraszt van * csoporton kívüL Szombaton és vasárnap már a ku­korica-begyűjtést nem a teljesítésért hanem tervük túlteljesítéséért "vitték tovább. Eredményes népnevelő munkával el is érték azt hogy ma már a kukorica begyűjtésben 1X4 százaléknál tartattak. Ezzel válaszolnak az országunkat építő munkásosztálynak és győzel incinket szervező Pártunknak. Ma még csak tizenkét családi ház, holnap viszont negyedmillió forint értékű építkezés beszél majd Magyar telek községben a munkás-paraszt '«zövetség erősödéséről, a dolgozó pa­rasztság felemelkedé5éről. Ma tizen­hét boldog család gondol a hős szov­jet népre, a Szovjet Hadseregre és Sztálin elvtársra, akinek vezetésével összezúzta a fasizmust a hős Szovjet Hadsereg, visszaadta szabadságunkat és lehetőséget adott arra, hogy ma már szabad hazában élhetünk. A leg. drágábbat köszönhetjük Sztálinnak és hős népének, a szabadságot. A leg drágábbat védi szeretett Sztálin elv. társ és vezetésével az egész haladó emberiség — a békét Minden, ami ma épül, a béke meg­erősítéséért, a nép szebb, boldogabb holnapjáért épül. Sóhajokkal nem le hét békét és országot építeni. Á ma­gyartelek! dolgozó parasztok ezt nagyon jól tudják, éppen ezért a munkásosztály példáját követve, fél­tőbbet tésével Ehhez elsősorban béke kell. Magyartelek községben tettekkel har­colnak a békéért, nemcsak a háza­kat építő munkások, hanem a dolgo­zó parasztok is. Tizenkét ház mintha tizenkét betű lenne. Most tél van, de tavasz jön a télre és a tizenkét ház előtt kivirul­nak a virágok. Tizenkét virágos kert ben tizenkét betű: Sztálin a béke és Sztálin a harcunk, mert Sztálin ve­Sztálin ve­HELYREIGAZÍTÁS teljesítették tervüket, többet adtak, zette győzelmre népét _____ - ­ho gy még többéi kapjanak, mert jói j zetl győzelemre a béke hatalmas se­tudják azt, hogy ki mint vet, úgy regét. Sztálin nevével indulnak harc- arat. Tovább kell vinni a nép jólété- ba az elnyomott népek milliói, mert ért megkezdett harcot Pártunk veze-1 nekik is Sztálin a béke. A I>unlntúli Napló december 19,1 számában cikk jelent meg a vasár­napi begyűjtési nap eredményeiről Ez a cikk ismerteti azokat az ered­ményeket, melyeket a jó népnevelő munka következményeként számos községbem elértünk. Ugyanakkor a cikk felveti azt is, hogy még vannak olyan dolgozó parasztok, akik nem értették meg a begyűjtés jelentősé­gét, neon látják azt, hogy a begyűj­tés 100 százalékos teljesítésével kell harcolnia a dolgozó parasztságnak saját érdiekéiért, állama erősítéséért, hazánk szabadságáért és legféltettebb kincsünkért: békénkért. A cikk ezután felveti azt, hogy Korosén Tápai Imre juttatott újgaz. da, bár a félszabadulás óba igen meg- erősödött anyagilag és mindenét a népi demokráciának köszönheti, ed- dier még nem volt hajlandó beadni kukoricát „Minek nevezhetjük az ilyen embereket?’1 — veti fel a cikk a kérdést majd ezt a választ adja: „Nem kétséges, árul óknak." Végeze­tül a cikk megállapítja, hogy „az ilyen emberekkel, mint árulókkal kell elbánni“ A cikknek ezek a megállapításai alapvetően hibásak, károsak és dur­ván -megsértik Pártunk parasztpolitL káját Tény aa, hogy as olyan dolgozó parasztok, akik nemi vtssü ki részü­ket a begyűjtésből, gyengítik hasin­kat én a békéért vivo« harcot De vájjon megfontoltan és azért bessfk-e, hogy elárulják vele saját, magúkat, a dolgozó népet, a béketábor harcát és vájjon az-e a megoldás, hogy „úgy bánjunk el velük, mint árulók, kai?“ Nem. A dolgosé parasztok ©gyrésze mée nem látja tisztán a begyűjtés jelentőségét, do Pártunk — mely minden esetben különbséget te&z a kulák és a dolgozó paraszt között — azt követeli tőlünk, hogy ezeket a dolgozó parasztokat ne taszítsuk ki a dolgozók táborából, ahová tar­toznak, hanem .feléjük fokozottan forduljunk a meggyőzés módszeré­vel Szívós népnevelő munkával győz. •/.ük meg őket- álláspontjuk helytelem- ségérőL A cikknek ez a réfcze tehát, ami. kor dolgozó parasztokat. árulóknak nevez, helytelen, merőben ellentétes Pártunk parasztpolitikájával Annál súlyosabb hiba volt ez, mert a Du­nántúli Naplónak éppen aa ehhez hasonló ferdítések ellen kelleti vebia sikraszállnia. A Dunántúli Napló azonban ebben az esetben, ahelyett, hogy az álbaloldali túlzók, a túlka­pásokra hajlamos forrófejűét ellen vette volna fel a harcot, maga is be­állt közéjük. Mi lett volna a helyes álláspont Tápai Imre esetében? Feltétlenül az, hogy Tápai Imrét is meg keil győz­ni, — mint minden egyes dolgozó parasztját megyénknek — hogy egyé. ni érdeke nem ellentétes a dogo. zók országának, a béketábornak érde­keivel A cikknek rá kellett ven fia mutatnia arra, hogy Tápai Imrének is érdeke az, hogy ezázszázalékban teljesítsük begyűjtési előirányzatun­kat. Neki is érdeke, hogy erősödjék aa ország, hogy újabb bekötőutak épüljenek, hogy újabb és újabb köz­ségekben gyulladjon ki a villany, hogv iskolákat, szülőotthonokat, kuL tárházakat építsünk a falvakban, hogy bőségesen ellássuk iparunkat nyersanyaggal, ipari dolgozóinkat élelmiszerekkel, mert ez egyik feltétele annak, hogy Tápai Imre is még több ruhához, cipőhöz jusson, hogy még több traktort, mezőgazda- sági gépet tudjanak gyártani üze­meink. Érdeke az, hogy államunk ét néphadseregünk minél erősebb óa korszerűbb legyen, bogy egész bé­kéért küzdő népünkkel együtt vissza- rettentse az imperialista, titoiflta gyil­kosokat Nem szabad eftaszftanunk magnók­tól egyetlen dolgozó parasztot som. Se úgy, hogy árulóknak kiáltjuk kf őket, se úgy, hogy „tüzrendészeti el­lenőrzés“ címén zaklatjuk, megnéz­zük a padlását. Ellenben minden dol­gozó parasztot fel kell világosítanunk arról, hogy a begyűjtés teljesítése az ország erősödését, az ország er ős 5. dése a béketábor erejének további növekedését s így a béke megvédését jelenti A béke megvédése pedig ér­deke minden dolgozó parasztnak. A dolgozó parasztság meggyőzése — ez a helyes álláspont Tápai Imre esetében is. Ez felel meg Pártunk pv rasztpolitikájának, a munkásosztály és a dolgozó parasztság érdekeinek. A Dunántúli Naplónak, Pártunk Megyei Bizottsága lapjának ezt. az álláspontot kell kép visel nie óe írásai­ban megvalósítania. A DUNÁNTÚLI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉGE SZTALBM APANK Az ágyúkat nem messze az épületektől állították fel. Csak úgy hevenyészetten, arra se vcót idejük a németeknek, hogy valamivel álcázzák. A csövek va- lamerrt Jugoszlávia felé néztek és időnként tűz csa­pott fcf a ten-Icukból. A puszta lakói Ijedten húzódtak be a szobákba, úgy gunn-ifasztottok, mint akik a végsó ítéletet várják. Csak a tyúkól; kapar gáltok szemtele- ienili az ágyuk közelében. Aztán « németek hirtelen szedelőzködai kezdtek. Kimentek és utánuk mélységes csend lett Nemsokára Bocs AiiAdli/ találkozott az első szovjet katonával. Lóháton jött, fiatal volt — Bocz Mihály megíté­lése szerint tiszt lehetett — és vizet kért. Kató, Bocz Mihály leánya, 18 éves volt akitor, pirulva, félénken vitte ki a nagy pohárban a friss, hideg vizet Egy hajtásra kiitta, mosolyogva mondott valamit, ami oa ű nyelvén köszőnőmöt jelenthetett, aztán tovább vág­tatott. Bocz Mihály ekkor még nem értette pontosan, hogy mi történt. Inkább csak éreze, hogy vége annak, ami eddig volt, hogy valami újnak kell jönnie, amiről nem lehet tudni, hogy milyen lesz. De egyben bizo­nyos volt: ez az új, csak jobb lehet a réginél* Aklcor érezte ezt, amikor elment a szovjet lovas. Vége a hajnali 2 órai kelésnek, vége annak, hogy a kenyere megfagy a tarisznyában, hogy ráfagy a lábá­ra a csizma és kegyetlen kínokat okoz, amikor este leráncigálja az asszony. Bocz Mihály az első szovjet katona megjelenése után temetett. Temette a régi világot, rászórta a földet, jól megtaposta, hogy soha többet fel ne támadhasson. Később újabb szovjet csr-patok jöttek. Némelyek ott is maradtak náluk egy-két napra. Az egyik este — lehettek vagy heten, akik ott maradtak — teát főztek. Cukrot vettek elő a teához, s aztán ami meg­maradt, odaadták Bocz Mihály legkisebbik lányának. Bocz Mihály csak nézte őket Valami ismeretlen, megfoghatatlan érzés kerítette a hatalmába. Ilyet 5 'n^g_ sohse látott. Nehezére .esett, hogy visszafojtsa előtörekvő könnyeit. Másnap hallott először Sztálinról. — A szovjet katona úgy beszélt magyarul, akár Bocz Mihály. Emigráns magyarok vo’tak a szülei — ezt mindjárt az elején elbeszélte. De beszélt sok min­den maisról^ is. Arról, hogy milyen az élet ott, sok- száz kilóméterrel arrébb, ahonnan jött. Bocz Mihály csendben, szinte áhítattal hallgatta. — Ilyen is léte­zik — 6m.ult szinte gyerekes örömmel. Eddig nem egymással szemben ültek. A vendég ült oz asztal egyik keskeny végén, Bocz Mihály a széles oldalánál. A szovjet kotana most hirtelen egészen szembe fordult vele. Várt egy pillanatig, úgy kérdezte: — Ismered, te Sztálint?' Bocz Mihály kicsit szégyenkezve vallotta be, hogy bizony nem sokat hallott eddig róla. — Nem olvastunk. mi újságot — magyarázta za­varodottan. aztán meg ha. valaki ilyesmiről próbált beszé’ni, hamar ott voltak a nyakán a csendőrök... A vendég most elnézett mellette, tekintetet vala­hova a távolba révedt a lzonyhaajtó üvegén keresztül. — Tudod ki nekünk. Sztálin — kérdezte csendes hangon. — Ö a mi apánk. Minden ami szép, minden mtl jó, minden amiért érdemet volt végighcroolmi est a háborút, Tőle indult eL Ha ránéztünk otthon az új házakra, elöntötte szívünket a melegség. Sztálin adta — mondtuk. Ha valami nagy öröm ért bennünket, Reá gondoltunk: Sztálinnak köszönhetjük. S ha úgy éreztük, hogy valami bajunk van, vagy valami jáj, Reá gondoltunk. Ha ö tudná biztos segítene, hisz ű úgy gondoskodik mlndnyáju;ikröl, akár az apánk... Elhallgatott, csendben nézett továbbra te kifelé. Bocz Mihály szinte fét megtörni a csendet Aztán elment a magyarul tudó orosz Is, mások JOttek helyébe, azok te elmentek. Es nemsokára ma­ga Bocz Mihály is elment Pspökbólyrál Lánycsókra. Földet kapott, házat, lovat, a maga ura lett. Csaknem hal év telt el azóta. * A maliban vottak emberek, «JtBmeJt egész élete úgy telt cl, hogy maguk se tudták, miért élnek. Sohase -virágzott ki az előttük, nem tudott kibonta­kozni a tehetségük, ha megannyi volt is nekik belőle. A mai fiataloknál más a helyzet, azoknak hamar virágba szökken az életük. Alig hagyta még el az iskolát, alig múltak el a tanulóévek a szakmában, vagy alig, hogy 20 éves fejjel visszajött a brigád- vezetői, vagy elnöki tanfolyamról, máris ott áll nyit­va előtte minden. Bocz Mihály már nem Járt messze az ötven év­től, amikor kibontakozott az élete. Nem ment ez se egyik napról « másikra. De biztoson haladt előre minden nappal Biztosan jött rendbe a gazdaság, korült másik ló az első mellé, aztán tehén az istállóba. Megszerette mindenki a fal.uban. Felismerték: világos fej, sok-sok odaadás a falu dolgozóinak érde­kében. Vezető ember lett a fölámüvesszövetkezetben, aztán a DEFOSZ-ba, a tanácsba is az elsők között jelölték. Hat gyerek apja. Ebből a hatból három lány férjhez ment Az idősebb fiú Bocz József tehenész az ormánpuszúai állami gazdaságban. Tavaly ilyenkor kapta meg az élmunkáskitüntetési.. Most az állator­vosi főiskolán végez 6 hónapos állategészségügyi tan­folyamat A fiatalabb fiú- egy darabig brigádvezető volt a lánycsóki gazdaságban, most már raktáros. Egy gyerek i>an már csak otthon a 12 éves Ilonka. * Ezzel a kislánnyal, a legkisebbel, Ilonkával ült le beszélgetni az egyik nap Bocz Mihály. Hogy mit is tanulnak mostanában az iskolában. Sok mindent él- solort Ilonka, De Bocz Mihály egyszereseik félbesza­kította: — Aztán, mond csak, tudod-e te, kicsoda Sztálin? Ilonka — mintha csak iskolában volna, úgy kezd­te mondani mondazt, amit Sztálin élvtársról hallott. Bocz Mihály hallgatta egy darabig. Aztán magá­hoz vonta legkisebb, legkedvesebb lánya fejét, ügy nézett rá, mintha örökre szívébe akarná vésni kislá­nyának. azokat, amiket most mond. — Sztálin a mi apánk — mondta halkan. Minde­nünk, amink van, amik vagyunk Neki köszönhetjük. Nem vette észre, hogy szinte szóról-szára mondja azt, amit ezelőtt hat évvel az a szovjet katona mon­dott neki. Még ott a pusztán, a konyhában, az ajtó üvegén keresztül, valahová messze Keletre nézve... Hinten kSzsésbes tejesül lie a termelési szerződései ülésé! Megyeszerte emelkedik a termelési szerződések lekötése. A járások kö­zött a pécsvúradí járás 102.5 száza, lékkai rezet, második a komiéi 99.5, harmadik a pécsi járás 99.1, a sziget­vári 97.8, • sellyei 96.1, a villányi 92, a mohácsi 90.6, a siklóéi 9CL2 és utolsó a sás dl 86.6 százalékkal A megy» összeredménye 94-2 százalék. A cél: 110 százalék, ezt el kell érni jó népnevelő munkával dolgozó pa­rasztságunk felvilágosításával Eddig 183 község fejezte be » kihelyezéseket megyénkbe» Ute fzázzáSkon feHLL Jó eredményeiket a pártszervezet jó szervező munkájának és a pártszer­vezetek népnevelőinek alapos, jó fel világosító munkájának köszönhetik. De Majson Farkas János 10 holdas dolgozó parasztot már nem kelleti külön meggyőzni arról, hogy termel­jen ricinust, mert az idei termése megmutatta a szerződési termelés előnyét. Csak egy holdon termeli ri­cinust, de ez bőven hozott * házhoz, mert 5250 forintot kapott a 21 mázsás termésért. Most 1200 51 napraforgóra, i hold ricinusra, fél hold gyapotra éc 600 öl cukorrépára kötött termelési szer­ződési Németh András mágocsi 9 holdas dolgozó paraszt ezen « téren példát mutat, mert 7 holdon, terme! szerző, déses növényeket, cukorrépát, napra­forgót és zöldségfélét Egymaga 65 holdat köttetett le és begyűjtési vo­nalon is példamutató volt, mert kö­telezettségét 250 százalékban teljest tette. Prevoz Pál versendi termelési felelős 10 holdjából 3 és fél holdon termel szóját, napraforgót dinnyét uborkát, sárgarépát és gyapotot. A jó munkát azonban hátráltatja * kulákok támadási. így Vér Lajos gör- csönyi kulák ie akart szerződni, ami­kor a termelési felelős elutasította uszítani kezdett a szerződések ellen. Rapali Mihály magyarhertelendi ku­lák azzal az ajánlattal akarta félre­vezetni a termclé-i felelőst, hogy ha a dolgozó parasztok nem kő­tik le a keretet, szívesen vállal termelési szerződést, A termelési felelős azonban ieienlez- te a mesterkedést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents