Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-21 / 296. szám
2 W A 9 T, O 1950 DECEMBER 21 kis i3 és a német Imperializmust fal támasztó, a német militarizmus- sa; szövetkező angol-amerikai veszély ellen is. — Az imperialista táborban a vezetőszerep Amerikáé. Ott a vezetés brutális diktatúrát jelent, ami ellen az imperialtsa blokk csatlós tagjai néha morognak, de végül mindig kapitulálnak. Nekünk jobban tetszik a ■ Szét'je tűni 6 vezető szerepe, amely az idősebb testvér önzetlen segítségére. teljes egyenjogúságra, a béke és az építés politikájának közösségért épül. — A mi népünk azért szereti a Szovjetuniót, mert a Szovjetunió nem árulóinkat próbálta ' arannyal megvásárolni, hanem egész dolgozó népünknek nyújtott tettekkel, példamutatássá’, tapasztalatainak nagylelkű átengedésével, önzetlen segítségét. , —- A Szovjetuniótól rengeteget tanultunk, tanulunk és még többet fogunk tanulni. Sztahánovista gyorsvágást, új építkezési technikát, ter- mészetátalakátó biológiát, a világot átalakító marxista-leninista világ nézetet. De nem utolsó sorban ha' zaszerctetet tanultunk és fogunk ta nul'tú tőle. Nem mintha mi, magyarok. nem tudnánk, mi a hazaszeretet. De a szovjet emberektől is kell és fogunk hazaszeretetet tanulni Tanuljuk meg a1 Szovjetuniótól hogy a békéi szeretni és védeni egyben azt jelenti, hogy önfeiáldo zóan és fegyelmezetten dolgozunk a hazáért. Tandíjuk meg azt, hogy a békét együtt kell szeretni és vé deni a szabadsággal, tanuljuk meg azt, hogy hazánkat, függetlenségünket, ha kell, életünkkel és vérünk kel is meg fogjuk védelmezni. Révai Józseí elrvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett. íőülitári hortimoió a/, RISZT fejlődéséről és terveiről Szünet után Bcrnát György, a Mail) ar-Szovjet, Társaság főtitkára beszélt és rámutatott arra, hogy a Magyar-Szovjet Társaság szervezete nem egyszerűen tömegszervezet, hanem magyar-szovjet barátság, a Szovjetunió iránti szereiét és ragaszkodás nagy népi mozgalmának kerete. A továbbiakban Bemát György, i Magyar-Szovjet Társaság eddigi kul turáíis munkáját ismertette, majd az MSZT fejlődéséről beszélt— Fejlődésünket taglétszámunk jelentős szaporodásán, szervezeteink növekedésén ia lemérhetjük. 1949 augusztus 1 én 248 szervezetünkben 168.000 tagtérsat tartottunk nyilván. Ma 2815 szerveretünkben 600.000 tagunk van. A hiányosságokról szólva «legállapította, hogy a szervezetekben hiányzik a munka fő tartalmát, jelentő felvílájjoeltó, kulturális munka. A falun folytatott. MSZT-mozgalom csak igen vontatottan indult meg. Majd arról beszélt, hogy a kiélező döti nemzetközi helyzetben, a szocializmus építésének korszakában a Magyar-Szovjet Társaságra is hatványozott feladatok várnak. — A Magyar-Szovjet Társaságnak legjelentősebb feladata, hogy tagjait tudatos szovjetbarátokká, ami ezzel egyet jelent, tudatos békeharcosokká nevelje. Tagságunkon túl az egész dolgozó magyar népnek meg kell mutatni, hogy mit jelent számunkra a Szovjetunió. Ismertette a sorra kerülő rendezvényeket és kijelentette, hogy a legde- monstratfvabb közös rendezvény a jövő évben a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja lesz. — Idejében, már júniusban felkészülünk az új oktatási évadra, különöst« pedig az orosz nyelvtanfolyamok szervezésére- — mondotta. — Az 1951. év végére egész éves ütemtervünk szerint minden munkahelyen és lakóhelyen lesz MSZT-szervezet. — Eredményeinket elsősorban Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja irányító ás ellenőrző segítségének köszönhetjük. Azt, hogy ma egyre szebb fejlődés felé vihetjük a Magyar-Szovjet Társaságot, nagy Pártunknak is drága Rákosi elvtársunknak köszönhetjük. Köszönhetjük továbbá a minket felbecsülhetetlen értékű szovjet anyaggal és elvtársi jótanáccsal támogató VOKSZ-ban dolgozó barátainknak. Köszönhetjük a külföldi ezovjetbarát társaságoknak, akiktől annyi tapasztalatot vettünk át. aminek eredménye egyre javuló munkánkban mutatkozik. —■ Köszönet jár egész dolgozó magyar- népünknek, amely felismerte, hogy hazafisága csak úgy igaz hazafi- ság, ha az a népek barátságára, a Szovjetunióhoz való hűségre, szeretet- re, ragaszkodásra támaszkodik. Ez a felismerés, c hazafiság érzése vezeti a Magyar-Szovjet Társaság, a magyarszovjet barátság szervezete soraiba a legszélesebb tömegeket. Nincs nagyobb jótevője az emberiségnek, mint az, aki a békeharcot vezeti Bemát György főtitkár lelkes tapssal fogadott beszéde után Szőrtye Józsefné tszos-tag, Vas megye küldötte felszólalásában kijelentette: — A régi világban látás tói-vakulfisig dolgoztam —, hiába. A felszabadulás után az állam minden segítséget megadott a munkánkhoz, melyet a termelőcsoportban folytatunk. Tóth (3) János, Kossulfa-díjjal kitüntetett sztahánovista főmozdonyvezető felszólalásában elmondotta. hogy o szovjet sztahanovisták módszereit átvéve a magyar vasúti dolgozók hatalmas összegeket takarítottak meg népgazdaságunk számára. Ezután Balogh István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Katolikus Papok Országos BékebizotUágá- . nak tagja szólalt fel. — A szovjet-magyar barátságot azért lehet, sőt kell tartósnak, állandónak tartani — mondotta —, mert a népek közös érdeke hozta létre. — Közös érdeke a Szovjetuniónak, nekünk magyaroknak, és a népi demokráciáknak, hogy attól • a rákfenétől, amit fasizmusnak nevez c történelem, saját népeinket elsősorban, de ha leket, or, egész emberiséget megszabadítsuk. — Közös érdekünk a békéért való harc is. Ellenségünknek tekintünk mindenkit, aící a dolgozó nép nyugodt életét, a családok nyugalmát és békés segít új háborúval tönkre akarja tenni. És nincs nagyobb jótevője az emberiségnek, mint akt a békét hirdeti, a békét szolgálja, a békéért dolgozik és minden erejével megvédi a békét. A magyar ifj*'»’íg Indja, bosíy boldog új életének a Szovjetunió a forrása Balogh István hozzászólása után Laj Szűcs Lajos, a DISZ titkára az egész magyar ifjúság cs a DISZ központi vezetősége nevében üdvözölte a kongresszust. — Ifjúságunk csodálatos korszakban nő lel — mondotta. — Mi előttünk kitárult az élet, mi az új világ nemzedéke és annak büszke alkotói vagyunk. Ismerjük ennek az új életnek forrását. - A szovjet munkások és pa rasztok, a vörös katonák, a felszabadító Szovjet hadsereg hozta ezt nekünk. Drága nekünk szabadságunk, drága nettünk az a barátság, ami felszabadítónkkal, a nagy Szovjetunióval összefűz. Mi örökre hűek vagyunk ehhez a barátsághoz. Ez a barátság ösz- szeköt bennünket életre-faalálra a világ népeinek hatalmas táborával, mely az emberiség legszentebb ügyéért, a békéért harcol. Dolgozó ifjúságunk és népünk tettekkel harcol a világ népeiről együtt a Szovjetunió-vezetíe nagy békefrontban. Erősítjük népgazdaságunkat, erősítjük néphadseregünket, jobban helytállunk a munkában, tanulásban, hogy győzelemre segítsük a béke ügyét. Szűcs Lajos beszéde után ebédszünet következett Ebédszünet utón az első felszólaló K»* István középparaszt somogyinegyei küldött volt aki elmondotta, hogy milyen sokat tanult a parasztság a Magyarországon járt kárpátukrajnai pa- rasztküklötség tapasztalataiból. Vajda taréi békéscsabai tanár arról beszállt, hogyan mélyül el egyre inkább a magyar értelmiség igaz izeretete a Szovjetunió trónt. gőzünk érte és mennél szilárdabban őrizzük -a munkához szükséges békét, annál hamarabb mondhatjuk el mi magyar írók és magyar nép együtt: új hazánk van s benne új nép szü. lelett. Veres Péter beszéde után az elnöklő kardi István bejelenti, hogy dolgozó parasatküldött-.'ég kívánja köszönteni a kongresszust. Miló József nagyhalászi tszcs brigádvezető és Ambrus Józsefné ráko.sesa- bai dolgozó parasztasszony üdvözölte a dolgozó parasztság nevében az egybegyűlteket, majd Majláth Jolán vette út az chiöklést és felolvasta a Bolyén— Szovjet, a Francia—Szovjet és az Albán —-Szovjet Társaság üdvözlő táviratait, illetve levelét• Nyuli Istvánná gépmunkás, a Rákosi Mátyás -Müvek M'SZT-szervezete nevében üdvözölte a kongresszust, hangsúlyozta, a csepeli dolgozók tudatában vannak, mit köszönhet a magyar dolgozó nép a nagy Szovjetuniónak, amely felszabadulásunk óta állandó segítséget nyújt munkánkhoz. Ezután Erdélyi Erzsébet hajdtimegyti küldött szólalt jel, majd a dolgozó ma- gyár nők és lányok népes küldöttsége érkezett a terembe u kongresszus üdvözlésére. A küldöttség nevében Gergely Sán- dorné, az MNDSZ nóyrádmegyei titkán szólott. Hangoztatta, hogy a béke- harcban a Szovjetunió hős asszonyairól veszünk példát és nagy Pártunk vezetésével, (öbb és jobb munkával, fokozottabb helytállással harcolunk a békéért. Az üdvözlések után folytatták a hozzászólásokat. A román dolgozók üdvözlete Salamon Ferenc az M&ZT nagyszegedi titkára és Soós Józsefné tízgyermekes érd-i dolgozó parasztasszony felszólalása utón Dávid Lajos, az Artus főtitkárhelyettese üdvözölte a kongresszust a román dolgozók nevében. Népeink szorosan egymás mellett haladnak abban a harcban — mondotta többek között — amelyet a népi demokrácia többi országainak népével egy- sorban vívnak a szocializmus és a béke szilárd, erőteljes, Szovjetunió vezette arcoonatán. — Népeink azonos érdekei, valamint országainkat a Szovjetunióhoz fűző őszinte barátság és rendíthetetlen szövetség képezi a román és a magyar nép barátságának szilárd alapját. A Román Munkáspárt és vezetői megtanították népünket arra, hogy a szovjet néppel va’ó barátságot szeme világánál is nagyobb becsben tartsa. A Szovjetunióval való barátság és szövetség útján találkozik dolgozó népünk a magyar dolgozó néppel. Egyesüleliümk tevékenyem részt- vesz dolgozó népünk győze mess harcában, az Árlus ma a Román Népiköztársaság dolgozó népének igen kiterjedt tömegszervezete, több mint négymillió tagot számlál. — Amidőn ezt a nagyszerű kongresszust üdvözöljük — mondotta beszéde végén — mi a Szovjetunió valamennyi magyarországi barátjának, az egész dolgozó népnek új sikereket kívánunk, a magyar-szovjet barátság elmélyítésében, amely biztosítja hazánk előrehaladását a szocializmus építésének és a béke védelmének ragyogó útján. Dávid Lajos beszéde után Elekes József munkaérdemrendes bányász élmunkás vezetésével nyolctagú bányászküldöttség érkezett — Mikor tíz és tízezer bányász nevében forró szeretettel üdvözlöm a Magyar-Szovjet Társaság kongresszusát, — mondja Elekes József — arar a felmérhetetlen szegít- ségre gondolok, amellyel a szovjet bányásztestvéreim segítik m-unkacsa- tank győzelmes megvívását szerte az ország bányáiban. Az üdvözlő szavak után a bá- nyászküldöttség a szovjet delegáció tagjainak a magyar bányászok száncsatáját győzelemre segítő fúrógépek kicsinyített mását adta át. Ezzel a Magyar-Szovjet Társaság Országos Kongresszusa első napi tanácskozása végétért. Szerdán este a kongresszus magyar és külföldi vendégei és küldöttei az Operaházban megtekintették a „Paris lángjai” című balettet. A Magyar-Román Barátsági Bét hozzájárult a béke frontjának megerősítésénél flitzaniazote a román kormányküldöttség világszerte folyó A küldöttek lelkes tapsvihara közben lépett i szovjet delegáció vezetője, «e katerina 'Leontyeva a szónoki emelvényre, bőgj' elmondja beszédót. — Nagyon boldogok vagyunk — kéídte beszédét —, hogy magyar barátainkat abban a pillanatban láthatjuk lés üdvözölhetjük, amikor olyan nagy ézükséy van arra, hogy minden jóakaraté ember körös, komoly erőfeszítést tegyen a béke híveinek a közelmúltban Varsóban lefolyt 11. Világkongresszusán hozott határozatainak valóra váltására. — Mi, szovjet emberek valamennyien megértjük, hogy a magyar nép sikerei, miként a többi demokratikus országok sikerei is, hatalmas mértékben előreviszik a béke közös ügyét, erősítik n béketábort is gyengítik az imperialista reakció táborát. Beszéde további részében Leontyeva, a szovjet emberek munkájáról és életéről számolt be. — Országunk n háború utáni ötéves terv főfel adatait sikeresen valósította meg — mondotta- őz ipari össztermelésnek háború előtti színvonalát 1950 tiz hónapjában hetven százalékkal múltúk felül,-r*. A gabonafélék összes termése ebben. . az évben több, mint háromszáz milHó púddal múlta felül az 1940-es tűi ború előtti év termését. Népgazdaságunkban hatalmas méretű technikai átalakítást hajlottunk végre és fokoztuk a munkaigényes és nehéz munkák (lépvsíUsét. Az iparban foglalkoztatóit munkások munkatermelékenysége 1950 111. negyedében több, mint negyven százalékkal volt murisabb mint a háború előtti 1940-es évben. Hazánkban s háború után új magasabb fokot éri el á te'io- lé: újítóinak, sztahánovls- túk- d mozgalma is. —■ A háború utón újabb lépést tettünk előre abban az irányban is. ho-r -í mezőgazdasági munkát az Ipar munka vállfájává változtassuk át. _ \ munkásoknak és alkalmazottain.-A egy dolgozóra számított jövede lme összehasonlíható árakon már 1949-ben 24 százalékkal volt na gyobb, mint a háború előtt A parasztok jövedelme ennek megfelelően több, mint 30 százalékkal emelkedett A lakosság fogyasztása országunkban ma már jelentékenyen felülmúlja háborúelőtti fogyasztás színvonalát. A szovjet emberek már kézzelfoghatóan érzik fényes jövőjüknek, a kommunizmusnak vonásait — A szovjet nép erkölcsi-politikai egységének megszilárdításában óriási szerepet játszik kormányunk békeszerető, sztádinj külpolitikája. — Képünktől és kormányunktól egyaránt távol áll a háború gondolata. Mi már kézzelíoghatóan érezzük fényes jövőnhnek, a kommuniz musnak vonásait. — Engedjék meg barátaink, hogy külön is megemlékezzem a háború után végzett kulturális építés kérdéseiről. — Helyreállítottunk, illetőleg felépítettünk többezer iskolát, könyviá rat, klubot, színházat, filmszínházat és gyermekotthont. Országunkban több, mint 50 millió ember részesül az oktatás különböző formáiban. A könyv minden szovjet embernek állandó barátja és tanácsadója. Országunkban csupán a könyvtárakban 600 millió könyv található. — Irodalmunk és művészetünk a szocialista realizmust új, kimagasló, magas eszmeiségű művekkel gsizdagította. A szovjet irodalom és művészet ereje abban rejtik, hogy az alkotó munka terén hőstettekre lelkesítik népünket szocialista hazánk fel. virágoztatására. — A szovjet tudomány előrehaladásában nagy szerepük volt a nyelv- tudomány és a fiziológia kérdéseiben rendezett alkotó vitáknak. Sztálin elvtárs megnyilatkozása a nyelvtudo mányi vitában döntő fordulatot jelent a nyelvtudomány számára és új, hatalmas ícjlödési lehetőséget teremtett a többi tudományágban az all;otó gondolat továbbfejlesztése. — Megnőtt és megerősödött népünk tisztelete és becsülése a szovjet értelmiség iránt. Értelmiségünk hatalmas arányú nemes munkát végez társa dalmi kötelességéből eredően. 1949 folyamán az értelmiségiek mintegy másfélmillió előadást tartottak a ezé les népréíegek számára a természet- tudományok, a mezőgazdaság, az orvostudomány, az irodalom, a történelem és más tudományágak kérdéseiről. Ezeken körülbelül százmillió hallgató vett részt. — Most, amikor a burzsoá reakciós tudomány, művészet és irodalom egyre nagyobb mértékben szolgálja az új háború előkészítését és arra törekszik, hogy az embergyűlölet legaljasabb ösztöneit szabadítsa eh a szovjet értemiség szent feladatúnak tekinti azt. hogy megvédje a kultúrát és a haladást, megakadályozza, elhárítsa a háborút. Leontyeva ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét: „A békének le kell győznie a háborút, a béke legyőzi a háborút!'' A magyar dolgozók ü/ámára a «/ociatist i jövő az fgjCllen jövő Ezután Veres Péter. Kossuth-díjaí író szólalt fel és többek között ezt mondotta: — A Szovjetunió felszabadító har. ca nyomán és békepolitikája által biztosítva van a magyar dolgozó nép jobb élete, egészségesebb, gazdagabb jövőjét pedig a természetűt alakító munka következetes keresztülvitele, a tervgazdálkodás, a szocialista ipar fejlődése és a szocialista mezőgazdaság kiépítése hozza meg. Számunkra ti szocialista jövő az egyetlen jövő és mennél többet és jobban dőlAz Eduard Mezincescu miniszter vezetésével a Magyar-Román Barátsági Hót alkalmával Budapestre érkezett román kormányküldöttség kedden éjsz-aka visszautazott Bukarestbe. A kormányküldöttség búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megjelent Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Losonczy Géza népművelési államtitkár, Boldizsár Iván külügyi államtitkár és sokan mások. Továbbá Szmimov, a szovjet nagykövetség első tanácsosa és a többi baráti ország követségeinek képviselői. A román kormánydelegáció tagjait Majláih Jolán, a Kultúrkapcsolalok Intézetének főtitkára búcsúztatta. — A magyar és román nép barátsága — mondotta —, szerves része mindennapi életünknek. munkánknak. Népeink barátsága egyúttal komoly politikai téycző is és figyelmeztetés a háborús uszítok és csatlósaik felé. A barátsági hét minden egyes eseménye harci tett volt a bekéért, a nagy Szovjetunió vezetésével küzdelemben. Eduard Mezincescu miniszter válaszában többek között kijelentette: — A Magyar-Román Barátság Hét« nagyszerű alkalom volt arra, hogy jobban megismerhessük a népi demokratikus rendszer hatalmas eredményen a Magyar Népköztársaságban és azokat a sikereket, amelyeket a magyar dolgozó nép, élén a munkásosztállyal ért el. — Ez az ünnepi hét hozzájárult valamennyiünk legdrágább ügyének, a béke, demokrácia és szocializmus legyőzhetetlen frontjának megerősítéséhez, amelynek élén a hatalmas Szovjetunió és a világbéke nagy zászlóvivője, loszif Visszarionovics Sztálin áll. Ezután virágcsokrokat adtak át a román kormánydelegáció tagjainak akik elbúcsúztak a megjelent magyar személyiségektől, majd elindultak Bu karest felé. Kína az amerikai fegyveres erők kivonását követeli Taivan szigetéről és Koreából Vu Siu-Osuan, a Kínai Népköztársaság kormányának képviselője, a Newyorkban tartott najtóértekezJeten átadta a bajtó képviselőinek annak a beszédnek a szövegét, melyet az ENSZ közgyűlés politikai bizottsága nak ülésén akart elmondani a Kína ellen irányuló amerikai agresszió miatt benyújtott szovjet panasz alá támasztására, de az amerikai tömb megakadályozta a kérdés megtárgyalását. Vu Siu-Criuan beszéde részletesen ismerteti az amerikai agressziót, csatlakozik a Szovjetunió javaslatához, majd a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának nevében kéri a közgyűlést, fogadja el a következő határozati javaslatot: Az ENSZ közgyűlése elismeri, hogy az Egyesült Államok fegyveres erűinek behatolása Taivanba és Taivan. nak az erők által közvetlen ós nyílt kínai terület ellen, a kínai terület eile: veres agresszió és a rés beavatkozás az mok fegyveres erői gáttá Ázsiában a békét, a biztonságot, megsértette az ENSZ alapokmányát és a nemzetközi egyezményeket ezért kéri a Biztonsági Tanácsot: aló meg«« :álláiSg agressziód lépés elismeri, hogy elkövetett fegyi koreai ft •gvveEgyesült Állarészéről megin1. ítélje el ax Egyesfitt Államok kormányát és hozzon konkrét Intézkedéseket szigorú szankciók alkalmazására e kormány bűnös lépései miatt, amelyeket Taivan kínai terület elleni fegyveres beavatkozásával köveiéit el. 2. Haladéktalanul Im/zon hatékony intézkedésekei az amerikai fegyveres erők teljes kivonására Tajvanról, a béke es a biztonság biztosítására a Csendes-Óceán övezetében és Ázsiában. 5 Haladéktalanul legyen hatékony intézkedéseket a/ amerikai fegyveres erők, valamint miliőén más ország csapatainak kivonására Koreából és hízza Észak- es Délkörén népére, maguk rendezzék Korea belső kérdéseit, hogy a koreai kérdés békés ólon meg. oldódjék. A vioinárai exiiediciós hadsereg fsisdla Diiiii-Lapot A vietnami népi hadsereg etjyr* növekvő nyomása miatt az expedi- ciós hadsereg - mint a Ce Soir jelenti — kénytelen volt feladni Dinh- L.apot. Díhn-Lap fontos stratégiai központ. Helyőrsége délkeleti irányban Chanson felé kísérli meg a visz- szavoaulás _ Je haterinn Leontyeva tutor jet küldőit t A magyar step sikerei erősítik a béke tábort és gyengítik az imperialista reakció frontját
