Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-20 / 295. szám

r 1959 DECEMBER US'

n & f % 6

5

A komlói líálssyálssolc becsülettel faelytóllsiiiaik a. széncsatálmn,

rle og-ég* nem elég éherek és kemények as ellenség

* ' leleplezésében és eltávolításában

Rákosi «Ívtárs október 27-i beszéde óta jelentős fejlődés következett be a komlói bányában. Az itt dolgozó bányászok ezázai álltak csatasorba az új széncsata győzelméért Első válasz Rákosi elvtára beszédére, november 7 volt anr'kor a komlói Ko3Siiih-akna bányászai 185.6 száza. lókra teljesítették az előirányzatot. A tudományosan kiszámított szállítási kereteket túlszárnyalva, ezen a napon az „öreg“ Kosauth-akna bányászai a szállítómunkásokkal együtt kimagasló eredményt értek el. A második válasz november 26 volt, amikor a november 7-hez hasonló arányban újra messze felülmúlták a napi előirányzatot

A harc azóta is folyik,

nem áH meg egy pillanatra sem, még aideor sem, ha ogy-két napon, előre nem látható nehézségek miatt az akna teljesítménye alul marad a 100 Százalékon. Másnap aztán sürgősen xápótolják a bányászok a lemaradást

A komlói bányászok októberben átlagosan 79—80 százalékban teljesí tették a napi előirányzatot Rákosi elviárs beszéde után novemberben az állaguk 108 százaiéivá emelkedett és most, decemberben eddig 101.5 száza, lékra állnak a napi előirányzat telje- Mitésében. Ezt az eredményt felemeli terv szerint érik el és novemberhez vi ezonyitva a komlói bányászok közel <0 tonna «zánnel termelnek többet naponta.

A fejtésekben dolgozó vájárok mindegyike a termelés biztató emelkedéséről ad számot. Serbán elvtárs elmondja, hogy az egyes csapatnál Rákosi elvtárs beszéde óta 0.5 százalékkal emelkedett a napi termeles, Kusz János a szakma legjobb vájára pedig azt újságolja & pártirodában, hogy

az 5-fls csapatnál átadja munkamódszerét

Its ennek eredménye máris 20 száza, lékos termelésemelkedés.

Rákosi elvtárs beszéde, a Központi Vezetőség és a minisztertanács hatá rozata óta ez áj munkások százai jöttek a komlói bányába, hogy ők is lésztvegyenek a széncsatában. A fejlődés, a termelés emelkedése tapasztalható Komlón, bizonyságául annak, hogy a bányászok túlnyomó többsége megértette Rákosi elvtárs szavait és telkesen, odaadóan harcol az ötéves terv sikeres teljesítéséért, a szocializmus építéséért, a több szénért

De nein mindenkinek tetszik Komló fejlődése, a széntermelés emelkedése. Akadnak olyanok, akik ezt a fejlődést akadályozni igyekeznek. Az ellenség és az ellenség emberei is támadnak, hogy gátolhassák a szén- termelés emelését. Az ellenség aknamunkája több formában is megnyilvánul.

Egyik: november 7-én dőlt a szén « fejtésekben, ünnepi műszakot tartott az egész bányaüzem, egy eienyé «zó kia csoport kivételével. A lakatosüzem csillejavító műhelyében csend volt. Ez feltűnt az üzem párttitkárának, aki nem volt rest benézni n műhelybe. Inkább csak akart, mert az ajtó el volt torlaszolva javitásra váró csillékkel. Földesi elvtárs átbújt a csillék között és az egyik sarokban

ucgyfőnyi alvó csoportot talált,

valamint egy „Sri“ távolabb, aki az nívók „nyugodalmára" vigyázott. Az „őr“ Lipták János lakatos volt, akiről később kiderült, hogy jobboldali szociáldemokrata és a felszabadulás «lőtt (akkor mozdonyvezető volt a vasútnál), egy vonatszerelvényt vitt ki nyugatra. Lipták János tagja volt régebben a szociáldemokrata pártnak, de onnan is kizárták jobboldali magatartása miatt. Most is állandóan demagógoskodik, uszított a békéké - csőn-jegyzé3 ellen is és munkatársai előtt arra hivatkozott: „Én is csak 150 forintot jegyeztem".

Lipták volt a munkaidő alatti alvás indítványozója, hogy minél kérőbb készüljenek el a javításra váró csillék.

Liptákot leleplezték, de a fegyelmi, emit ellene indítottak, nagyon langyos volt, nem szabott ki rd kellő, megérdemelt büntetést.

A másik eset november 26-án történt. A bányászok mindenütt soha nem látott lelkesedéssel harcoltak a több szénért. Radnai Péter vájár nem ezt tette, sőt akadályozta a többi bányász munkáját. Egy alapvágr ion dolgozott, ahol szakadás következtében nagymennyiségű szén leomlott és gyors javításra, valamint a leszakadt ezén sürgős elszállítására volt szükség. Radnai ahelyett, hogy a munkát megfelelően és rendesen elvégezte volna, üldögélt, lefeküdt, lazsált

és az egész műszálé dalt csak 3 cslL lét töltött meg szénnel. Az arrajáró aknász rá is szólt, hogy miért nem dolgozik, miért akar a vasárnapi műszakért 200 százalékos bért felvenni, amikor becsületes munkát nem. végez! Radnai rátámadt az aknászra és kije lentette: „Magát sem láttam még ma dolgozni!"

Az ellazsált műszakra csak 9 forint fizetést kapott és bár ez nem tetszett nekL megígérte, hogy a jövőben rendesen dolgozik. Ennek ellenére december 13-án újra alva találták társával együtt. A vizsgálat kiderítette, hogy Radnai Péter jobboldali szociáldemokrata, akit még a szociáldemokrata párt zárt k; soraiból jobboldali magatartása miatt Radnai uszított a normarendezés ellen és

szoros kapcsolatban van a klerikális reakcióval.

A többi jelenség: nemrég a szénosztályozóban eltörött a csillebuktató görgőtartó tengely. A vizsgálatnál azt állították: „anyaghiba miatt". A törés miatt 2 órán át nem lehetett a szenet szállítani, emiatt 180 csille szállítási kiesés volt.

Megtörténik sokszor — a komlói bányászok mérgelődnek is emiatt, — hogy nincs ivóvizük a bányában, nem töltik meg a víztartályokat. így mun kájukat akadályozza a víz hiánya. Megtörtént, hogy a paladöntö száméra készülő csilleüritő egy hónapos késéssel készült el, a lakatosműhely hibájából. így kevesebb volt az ürescsille. és lehetne még sorolni pár esetet, ami világosan bizonyítja, hogy

az ellenség szívósan dolgozik Komlón.

Leleplezésükre eddig vajmi kevés történt. Ebben döntően hibásak a btí- nyászalapszervezetek, ahol nem egy esetben elnézik az ellenség munkáját, így akaratlanul is segítik őket. A bányászpártszervezetek vezetői, de minden kommunista fontos feladatának tartsa, hogy éberen figyelje, hol és hogyan nyilvánul meg az ellenség aknamunkája. Leplezzék le könyörtelenül az ellenséges elemeket, akik minden becsületesen dolgozó ember jövője, békénk megvédése ellen harcolnak. Ne legyenek kíméletesek az ellenséggel szemben, mert azok sem kíméletesek, ha rombolásról, szabotázsról, a munkafegyelem aláásásáról van szó. Folytasson az eddiginél keményebb harcot az ellenség ellen a Kossuth.aknai pártvezetőség is, hogy az ellenség leleplezésével és eltávolításával végleg eltüntethessék a fertőző gócokat és még jobban meggyorsulhasson a széntermelés emelése, még szilárdabb bázisa legyen a Dunai Vasműnek Komló, az ötéves terv városa.

Eredményesen dolgozik a járási egészségvédelmi szolgálat

Fél éve dolgozik mir e pécsi, és a komlói járásban a járási egészségvédelmi szolgálat. A bányavidékeken úgy a dolgozóit, mint a hatósági szervek a legmesszefcbmenően segítik az egészségvédelmi szolgálat kiszálló szakorvosaik azonban egyes helyeken még nem támogatják eléggé a helyi hatóságok a szolgálatot.

Az egészségügyi szolgálat célja a betegségek elleni védekezés, ezen belül a járások lakosságát érintő ártalmak megelőzése és gyógyítása. A megelőző munka alapja a nevelés. Oktatói elő- adásokat tartanak a szolgálat egjCzsfgBgyi szakemberei az iskolákban, szülői munkaközösségeknél az MNDSZ- tagoknak, a fszcs-kben.

A gyógyító munka területén szülészeirik, gyermekgyógyászaink, tűd elés nemibeteggondozó orvosainkon kívül az orr-fül-gége és fogszakorvosaink is közreműködnek, akik állandóan járják a járásukat és dolgoznak az egészségügy javításáért.

A szolgálat kéri a hatóságokat és a dolgozókat, hogy a munkában való tevékeny közreműködéssel segitsék a járási egészségvédelmi szolgálat munkáját„Többé nem mulasztok egyetlen műszakot sem66

Én, Morvái Károly a Széchenyf- akna csillése megértettem, hogy mit jelentettek a múszakmulasztésok az országnak. Magam is beleestem ebbe a betegségbe, a minisztertanács határozata előtt én is műszakmulasztó voltam. Most már megértem, hogy kárt okoztam én is az országnak, ba nem mulasztottam volna a sok százakkal együtt, akkor több szene lenne az országnak, a gyárak több ruhát, cipőt gyártottak volna .ígérem, hogy jóvá logom tenni mindazt, amit elmulasztottam. Okuljanak ezen a többi munkatársaim, akik ugyanebbe a hibába estek, vagyis az ellenség uszályába kerültek.

Egy év óta a Tóth-fejtésben dolgozom. Rákosi elvtárs beszéde óta

lényegesen Javn! munkám, mert kát és három csillével csillések, így akarom pótolni azt, amit elmulasztottam. Kél ember munkáját i5 elvégzem, A november 7-i felajánlásom 140 százalék volt, ezt 170 százalékra tejie-rí- íettem. A november 26-i felajánlásom 170 százalék volt, amit 196 százalékra teljesítettem. Négy csillével csiliéz- tem, mint pártonkívüli, így karcolok a békéért. így kdl harcolni mind- annyiunknak, hogy az épülő sz<y:a_ Hzmust minél előbb elérhessük és a többtermeléssel így nagy csapást tudunk mérni az ellenségre, az imperialistákra, j

MORVÁI KAROLT • *■ csillés, Széchenyi akna.

Javítsa meg munkáját a nagynyárádi Kossnth-tszcs, liogy jövőre még jobb eredményt mulasson fel az évvégí számadás

A nagynyárádi Kossuth-termelő- csoport tagjai becsületesen dolgoztak a csoport megalakulása óta. Szemük fényévé vált a csoport szívügyükké. Nem kacsingattak se jobbra, se balra. Nem tekingettek vissza, nem próbálkoztak azzal se, hogy két lovat üljenek, egyszerre, két vasat tartsanak a tűzbe, hogy a szövetkezeti gazdálkodás mellett egyénileg is műveljenek a megengedettnél nagyobb földet- Minden erőt a csoportba — ez trolt a jelszavuk. S a csoport, erősödött, fejlődött, gazdagodott szorgalmas munkájuk nyomán. A csoport erősödése, gazdagodása pedig maga után vonta a tagak erősödését, gazdagodását is. Meghozta nekik a gondtalan, szép életet.

Jó munkájuk eredményeiről készítettek nemrégiben számadást a Kossuth-csoport tagjai. Benne van ebben a számadásban a mult, a jelen és a jövő egyaránt.

Benne van a mtilf, az, hogy a csoport tagjai bizony igen nehéz rülmónyek között kezdték el a munkájukat. Nem volt úgyszólván semmijük, vetőmagot, mindent úgy kértek kölcsön az államtól. De benne van a jelen is. Az, hogy a csoport egy év leforgása után visszafizette összes tartozásait és most tisztán, minden fehér nélkül áll.

Es benne van a jövő is. 5.102 forintot tartalékolt a csoport a szövetkezeti alapon a jövő évi építkezésekre, 43.607 forintot pedig arra, hogy a jövő évi munkájában saját erejéből fedezzen minden kiadást a vetőmagtól kezdve a gépállomás munkájának megtérítéséig. ,

Mit tartalmaz még a csoport elszámolása? Mutatja azt hogy eddig már 55.134 forintot osztottak szét a tagok között az előzetes elszámolásnál, előlegképen s azt, bogy most újabb 14 és félezer, pontosabban 14.688 forint 04 fillért osztanak szét a tagok között.

Így fest egész röviden a nagynyárádi Kossuth-csoport elszámolása, mely a harcos múltat, a-szilárd jelent és a biztató napfényes jövőt tükrözi. A csoport elsjámolása mellett azonban készült mostanában több kisebb számadás is. Azok a számadások, amiket a csoport tagjai készítettek, s melyben saját életük javulásáról vetettek számot.

Ez a számadás Sáfár Jánoséknál körülbelül így fest:

Sáfár János járandósága október

15-ig elért munkaegységei után 5.112 forint. Sáfár Jánosnó járandósága október 15-ig elért munkaegységei után 1.886 forint, összesen: 6.988 Ft.

6.998 forint, ennyi jár Sáfár Jánosnak és Sáfár Jáncsnénak, a Sáfár családnak. Két forint hljján hétezer forint. Hogy mit jelent ez a hétezer forint nekik? Soha non ismert boldogságot, a biztos felemelkedés tudatát. De nézzük csalt tovább a Sáfár család számadását!

Sáfár János 3.917 forintot vett fel az előzetes elszámolásnál, előlegként 2.753 forintot készpénzben, a többit búzában, árpában, kukoricában, krumpliban. Sáfár Jánosáé pedig 903 forintot hasonló megoszlásban. Kelten együtt 4.820 forintot vettek fel, ebből készpénz 3.470 forint.

Erről a 3.470 forintról Ls megvan a Sáfár család elszámolása:

Két öltöny férfiruha 800 Ft

Egy férfi télikabát (hoszú) 600 „

Csizma 400 „

Jánoskának ruhák 450 „

Jánoskának télikabát 400 „

Több női ruháravaló 500 „

Egyéb 32Q .

összesen: 3.470 Ft A Sáfár család elszámolása sem elégszik meg azonban csak múlttal. Sáfárék ugyanis már odáig jutottak, hogy biztosak a jövőben, tervet készítenek a jövőre. Meg is van már a tervük. Igaz. nem valami hosszú- lejáratú terv, csupán azt gondolták

még ld nagyjából, hogy mit vesznek abból a 2.179 forintból, amit most a végső elszámolásnál ismét kapnak.

— Rádió, női kerékpár — mondja Sáfár János. Ezt mondja Sáfár Já- nosné is. Megegyeztek benne.

Báiki azt bshefné ezekután, hogy a nagynyárádi Kossuth-cso- portban minden a legnagyobb rendben van. Nagy bajok nincsenek az igaz. De az például, hogy az el- számoásnál nem vették figyelembe a földj áradéi:ot, arra mutat, hogy a csoportban nem gondolták meg eléggé: az az érdekük, hogy tovább fejlődjenek, hogy naponta új meg új tagakkal nőjön a csoport, s hogy ezek között minnél több földdel rendelkező dolgozó paraszt legyen.

A csoport pártszervezetének kellett volna erre felfigyelnie. A csoport pártszervezete azonban ép, hogy létezik. Baranyai László üzemi párttitkár hónapokon keresztül nem hív össze taggyűlést és a csoport kommunistái nem beszélik meg

együtt a csoport fejlesztésének, további erősítésének kérdéseit

— Kevés párttag van nálunk — szokás mondani a nagynyárádi Kos- suth-csoportban — ezért megy gyengén a politikai munka. Dehát akkor miért nem vesz fel a pártszervezet' tagjelölteket a csoport élenjáró dolgozói közül. S a tagjelöltek közül miért nem veszik fel tagnak az arra érdemeseket, miért húzódik egy éve már például Varga Sándor tagjelölt sége? A csoport legjobb dolgozói sorra ismerik fel, hogy az élcsapatban a helyük. Miért nem törődik többet velük a pártszervezet, élén Baranyai elvtárssal, a titkárral.

A nagynyárádi Kossuth-termelö- csoport igen szép eredményeket ért el eddig. De további fejlődéshez nem nélkülözheti a jól dolgozó párt- szervezetet. Es ezt látnia kell a mohácsi járási bizottságnak is, mqly eddig azzal intézte el a Kossuth- csoport kérdését, hogy „ott rendben megy minden, azokra egyenlőre nincs gondunk.” Az erős pártszervezet hiánya veszélyezteti a csoport további fejlődését — ezt látnia kell a járási bizottságnak és látnia kell azt is, hogy erős pártszervezet vezetésével a nagynyárádi Kossuth- csoporfből nemcsak a járás, de a megye egyik legjobb csoportja lehet.

<5#// szeminárium, áltól lót (hizeluipesöllák a gyakorlattal

'Á Pccst Magasépítés központjában legutóbb tartott középfokú politikai iskolán a Párt és a párt építés élni és gyakorlati kérdéseit vitatták meg. A szeminárium során, amikor a proletárdiktatúra funkcióiról került a szó és arról beszéltek az elvtársak, hogy a proletárdiktatúra kivívásával az osztályharc nem fejeződött be, hanem új formában folytatódik, a hozzászólók, igen helyesen, gyakorlati példákkal is megvilágították, hogy milyen szükség van az ellenség ellent harcra, az éberségre, mert sokféle formában támad az ellenség a nép állama ellen- Kovács Szilveszter elvtárs, n Magasépítés anyagosztály ónak vezetője elmondta, hogy adatán egész nyáron át nagy nehézségekkel küzdöttek á cementhiány miatt, most rengeteg cement zúdul. Több érkezik, mint amennyit rendellek. Ez pedig azt a veszélyt jelenti, hogy a cement tönkremegy, mert nincsenek felkészülve ilyen mennyiségek tárolására, függetlenül attól, hogyha felhasználatlanul hever, akkor kár is belefektetni a pénzt. Szerinte meg lehetne a kérdést oldani azzal, hogy minél előbb használják fel, de ehhez a- kell, hogy a pécsi tervező iroda idejében

szállítsa a terveket, így például a bőrgyári építkezéshez is. Kovács elvtárs a terv késedelmes elkészítéséből arra következtetett, hogy a tervező irodáknál is dolgozik az ellenség.

Misi Alajos elvtárs, kőműves volt a következő hozzászóló. Azt kifogásolta, hogy a tervező irodák sokszor nem nézik, hogy milyen építkezési anyagokat lehetne a helyszínen is. vagy a közelben beszerezni és olyan anyagokat írnak elő. ami sokkal drágább és sokszor vahríába kerül- Bohrer Imre elvtárs elmondta, hogy a tervezés hibája volt az is, hogy például a Megyeri-úti bérházaknál téglalábazatot írtak elő, pedig kővel sokkal egyszerűbb lett lelt volna dolgozni, hiszen kő van Pécsett is elég, de a téglagyárak abban az időben nem dolgozlak cs úgy szedték össze az ország minden részéből a munkákhoz a tégláit. Bohrer elvtárs még azt is megállapította, hogy a meszest építkezéseknél a munkát az óit és a közmüvek, el fősorban a vízhálózat elkészítésével kellett volna kezdeni, mert ez a költség azóta már megtérült volna, pénzben is. időben is.

Ezután felszólalt Zoltán László elvtárs, a Pécsi Tervező Iroda vezetője, aki szintén szemináriumi hallgató is indítványozta, hogy a szeminárium után vitassák meg a felmerült építkezési és tervezési kérdéseket.

Így is történt, a szeminárium végeztével élénk vita alakult ki. Zoltán elvtárs a bőrgyárj építkezés terveivel kapcsolatban elmondta, téves állítás az, hogy nem küldték el a terveket, mert már jóideje elküldték.

Zoltán etvtárs, bár a cement szállít ás ügye nem tartozik a tervező irodára, azt javasolta, használják fel a cementet épületelemek előre- gyártására. Kovács elvtárs szerint ehhez megfelelő száraz raktárhelyiségekre lenne szükség- Misi clvlárs elmondott egy esetet, amikor az egyik budapesti tervező iroda Vlsolit nevű mérnöke meg sem hallgatta a dolgozók véleményét. Arról VQÍt szó. hogy u terv másféle lépcsőformát írt elő, mint amilyen bőven raktáron volt és legyártható lett volna a műkő- üzemben, habár a tervezeteit lépcsöforma semmivel sem lett volna jobb ennél, Visolif mérnök azzal ütötte el Misi clvtárs időt és önköltséget csökkentő javaslatát, hoys „Jól néznek ki, ha mindenki beleszólna a tervezésbeI"

Ez a válasz és ez a viselkedés elfojtását jelenti az alulról jövő kezdeményezéseknek, ami pedig ttagyoy lényeges szerepet játszik a szocializmus építésében. Csak örülhetünk annak, hogy a dolgozók egyre nagyobb tömege érzi. át, hogy mindaz, ami ma ebben az országban történik, a közösség ügye és törődnek is ezzel az üggyel• Például a szeminárium után nem sietnek haza, hanem megvitatják a kérdéseket.

Ebből a vitából sok tanulság és hasznos tapasztalat született. Így elhatározták a jelenlévők, hogy indítványozni fogják: tartsanak időnként olyan termelési értekezleteket, ahol az építőipari dolgozók és a tervező mérnökök megvitatják a közös problémákat, de ezenkívül Misi elvtárs javasolta azt is, hogy egye* építkezések terveit fűggtsszek ki a vállalatnál megvitatás és megbírálás végett és így meg idejekorán lehet rajtuk változtatni.

Vitatkoztak még a jelenlévők a vízellátás kérdéseiről is. legtöbben drágának és fantasztikusnak tartották a dunai vízvezeték megépítését és amellett voltak, hogy helyi kutatásokkal kell megoldani a kérdési-