Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-20 / 295. szám

r 1959 DECEMBER US' n & f % 6 5 A komlói líálssyálssolc becsülettel faelytóllsiiiaik a. széncsatálmn, rle og-ég* nem elég éherek és kemények as ellenség * ' leleplezésében és eltávolításában Rákosi «Ívtárs október 27-i beszé­de óta jelentős fejlődés következett be a komlói bányában. Az itt dol­gozó bányászok ezázai álltak csata­sorba az új széncsata győzelméért Első válasz Rákosi elvtára beszédére, november 7 volt anr'kor a komlói Ko3Siiih-akna bányászai 185.6 száza. lókra teljesítették az előirányzatot. A tudományosan kiszámított szállítási kereteket túlszárnyalva, ezen a na­pon az „öreg“ Kosauth-akna bányá­szai a szállítómunkásokkal együtt ki­magasló eredményt értek el. A máso­dik válasz november 26 volt, amikor a november 7-hez hasonló arányban újra messze felülmúlták a napi elő­irányzatot A harc azóta is folyik, nem áH meg egy pillanatra sem, még aideor sem, ha ogy-két napon, előre nem látható nehézségek miatt az ak­na teljesítménye alul marad a 100 Százalékon. Másnap aztán sürgősen xápótolják a bányászok a lemaradást A komlói bányászok októberben átlagosan 79—80 százalékban teljesí tették a napi előirányzatot Rákosi elviárs beszéde után novemberben az állaguk 108 százaiéivá emelkedett és most, decemberben eddig 101.5 száza, lékra állnak a napi előirányzat telje- Mitésében. Ezt az eredményt felemeli terv szerint érik el és novemberhez vi ezonyitva a komlói bányászok közel <0 tonna «zánnel termelnek többet na­ponta. A fejtésekben dolgozó vájárok mindegyike a termelés biztató emel­kedéséről ad számot. Serbán elvtárs elmondja, hogy az egyes csapatnál Rákosi elvtárs beszéde óta 0.5 száza­lékkal emelkedett a napi termeles, Kusz János a szakma legjobb vájára pedig azt újságolja & pártirodában, hogy az 5-fls csapatnál átadja munkamódszerét Its ennek eredménye máris 20 száza, lékos termelésemelkedés. Rákosi elvtárs beszéde, a Központi Vezetőség és a minisztertanács hatá rozata óta ez áj munkások százai jöt­tek a komlói bányába, hogy ők is lésztvegyenek a széncsatában. A fej­lődés, a termelés emelkedése tapasz­talható Komlón, bizonyságául annak, hogy a bányászok túlnyomó többsége megértette Rákosi elvtárs szavait és telkesen, odaadóan harcol az ötéves terv sikeres teljesítéséért, a szocializ­mus építéséért, a több szénért De nein mindenkinek tetszik Kom­ló fejlődése, a széntermelés emelke­dése. Akadnak olyanok, akik ezt a fejlődést akadályozni igyekeznek. Az ellenség és az ellenség emberei is támadnak, hogy gátolhassák a szén- termelés emelését. Az ellenség akna­munkája több formában is megnyil­vánul. Egyik: november 7-én dőlt a szén « fejtésekben, ünnepi műszakot tar­tott az egész bányaüzem, egy eienyé «zó kia csoport kivételével. A laka­tosüzem csillejavító műhelyében csend volt. Ez feltűnt az üzem párttitkárá­nak, aki nem volt rest benézni n mű­helybe. Inkább csak akart, mert az ajtó el volt torlaszolva javitásra vá­ró csillékkel. Földesi elvtárs átbújt a csillék között és az egyik sarokban ucgyfőnyi alvó csoportot talált, valamint egy „Sri“ távolabb, aki az nívók „nyugodalmára" vigyázott. Az „őr“ Lipták János lakatos volt, aki­ről később kiderült, hogy jobboldali szociáldemokrata és a felszabadulás «lőtt (akkor mozdonyvezető volt a vasútnál), egy vonatszerelvényt vitt ki nyugatra. Lipták János tagja volt régebben a szociáldemokrata pártnak, de onnan is kizárták jobboldali ma­gatartása miatt. Most is állandóan demagógoskodik, uszított a békéké - csőn-jegyzé3 ellen is és munkatársai előtt arra hivatkozott: „Én is csak 150 forintot jegyeztem". Lipták volt a munkaidő alatti al­vás indítványozója, hogy minél ké­rőbb készüljenek el a javításra váró csillék. Liptákot leleplezték, de a fegyelmi, emit ellene indítottak, nagyon lan­gyos volt, nem szabott ki rd kellő, megérdemelt büntetést. A másik eset november 26-án tör­tént. A bányászok mindenütt soha nem látott lelkesedéssel harcoltak a több szénért. Radnai Péter vájár nem ezt tette, sőt akadályozta a többi bá­nyász munkáját. Egy alapvágr ion dol­gozott, ahol szakadás következtében nagymennyiségű szén leomlott és gyors javításra, valamint a leszakadt ezén sürgős elszállítására volt szük­ség. Radnai ahelyett, hogy a munkát megfelelően és rendesen elvégezte volna, üldögélt, lefeküdt, lazsált és az egész műszálé dalt csak 3 cslL lét töltött meg szénnel. Az arrajáró aknász rá is szólt, hogy miért nem dolgozik, miért akar a vasárnapi mű­szakért 200 százalékos bért felvenni, amikor becsületes munkát nem. végez! Radnai rátámadt az aknászra és kije lentette: „Magát sem láttam még ma dolgozni!" Az ellazsált műszakra csak 9 fo­rint fizetést kapott és bár ez nem tetszett nekL megígérte, hogy a jö­vőben rendesen dolgozik. Ennek elle­nére december 13-án újra alva talál­ták társával együtt. A vizsgálat ki­derítette, hogy Radnai Péter jobbol­dali szociáldemokrata, akit még a szo­ciáldemokrata párt zárt k; soraiból jobboldali magatartása miatt Radnai uszított a normarendezés ellen és szoros kapcsolatban van a klerikális reakcióval. A többi jelenség: nemrég a szén­osztályozóban eltörött a csillebuktató görgőtartó tengely. A vizsgálatnál azt állították: „anyaghiba miatt". A törés miatt 2 órán át nem lehetett a szenet szállítani, emiatt 180 csille szál­lítási kiesés volt. Megtörténik sokszor — a komlói bányászok mérgelődnek is emiatt, — hogy nincs ivóvizük a bányában, nem töltik meg a víztartályokat. így mun kájukat akadályozza a víz hiánya. Megtörtént, hogy a paladöntö számé­ra készülő csilleüritő egy hónapos késéssel készült el, a lakatosműhely hibájából. így kevesebb volt az üres­csille. és lehetne még sorolni pár esetet, ami világosan bizonyítja, hogy az ellenség szívósan dolgozik Komlón. Leleplezésükre eddig vajmi kevés történt. Ebben döntően hibásak a btí- nyászalapszervezetek, ahol nem egy esetben elnézik az ellenség munkáját, így akaratlanul is segítik őket. A bányászpártszervezetek vezetői, de minden kommunista fontos feladatá­nak tartsa, hogy éberen figyelje, hol és hogyan nyilvánul meg az ellen­ség aknamunkája. Leplezzék le kö­nyörtelenül az ellenséges elemeket, akik minden becsületesen dolgozó ember jövője, békénk megvédése el­len harcolnak. Ne legyenek kímélete­sek az ellenséggel szemben, mert azok sem kíméletesek, ha rombolás­ról, szabotázsról, a munkafegyelem aláásásáról van szó. Folytasson az eddiginél keményebb harcot az ellen­ség ellen a Kossuth.aknai pártveze­tőség is, hogy az ellenség leleplezésé­vel és eltávolításával végleg eltün­tethessék a fertőző gócokat és még jobban meggyorsulhasson a szénter­melés emelése, még szilárdabb bázisa legyen a Dunai Vasműnek Komló, az ötéves terv városa. Eredményesen dolgozik a járási egészségvédelmi szolgálat Fél éve dolgozik mir e pécsi, és a komlói járásban a járási egészségvé­delmi szolgálat. A bányavidékeken úgy a dolgozóit, mint a hatósági szer­vek a legmesszefcbmenően segítik az egészségvédelmi szolgálat kiszálló szakorvosaik azonban egyes helyeken még nem támogatják eléggé a helyi hatóságok a szolgálatot. Az egészségügyi szolgálat célja a betegségek elleni védekezés, ezen belül a járások lakosságát érintő ártalmak megelőzése és gyógyítása. A megelőző munka alapja a nevelés. Oktatói elő- adásokat tartanak a szolgálat egjCz­sfgBgyi szakemberei az iskolákban, szü­lői munkaközösségeknél az MNDSZ- tagoknak, a fszcs-kben. A gyógyító munka területén szülé­szeirik, gyermekgyógyászaink, tűd el­és nemibeteggondozó orvosainkon kí­vül az orr-fül-gége és fogszakorvosaink is közreműködnek, akik állandóan járják a járásukat és dolgoznak az egészségügy javításáért. A szolgálat kéri a hatóságokat és a dolgozókat, hogy a munkában való te­vékeny közreműködéssel segitsék a já­rási egészségvédelmi szolgálat munká­ját­„Többé nem mulasztok egyetlen műszakot sem66 Én, Morvái Károly a Széchenyf- akna csillése megértettem, hogy mit jelentettek a múszakmulasztésok az országnak. Magam is beleestem ebbe a betegségbe, a minisztertanács ha­tározata előtt én is műszakmulasztó voltam. Most már megértem, hogy kárt okoztam én is az országnak, ba nem mulasztottam volna a sok szá­zakkal együtt, akkor több szene len­ne az országnak, a gyárak több ru­hát, cipőt gyártottak volna .ígérem, hogy jóvá logom tenni mindazt, amit elmulasztottam. Okuljanak ezen a többi munkatársaim, akik ugyanebbe a hibába estek, vagyis az ellenség uszályába kerültek. Egy év óta a Tóth-fejtésben dol­gozom. Rákosi elvtárs beszéde óta lényegesen Javn! munkám, mert kát és három csillével csillések, így aka­rom pótolni azt, amit elmulasztottam. Kél ember munkáját i5 elvégzem, A november 7-i felajánlásom 140 száza­lék volt, ezt 170 százalékra tejie-rí- íettem. A november 26-i felajánlásom 170 százalék volt, amit 196 százalékra teljesítettem. Négy csillével csiliéz- tem, mint pártonkívüli, így karcolok a békéért. így kdl harcolni mind- annyiunknak, hogy az épülő sz<y:a_ Hzmust minél előbb elérhessük és a többtermeléssel így nagy csapást tu­dunk mérni az ellenségre, az impe­rialistákra, j MORVÁI KAROLT • *■ csillés, Széchenyi akna. Javítsa meg munkáját a nagynyárádi Kossnth-tszcs, liogy jövőre még jobb eredményt mulasson fel az évvégí számadás A nagynyárádi Kossuth-termelő- csoport tagjai becsületesen dolgoz­tak a csoport megalakulása óta. Szemük fényévé vált a csoport szívügyükké. Nem kacsingattak se jobbra, se balra. Nem tekingettek vissza, nem próbálkoztak azzal se, hogy két lovat üljenek, egyszerre, két vasat tartsanak a tűzbe, hogy a szövetkezeti gazdálkodás mellett egyénileg is műveljenek a megenge­dettnél nagyobb földet- Minden erőt a csoportba — ez trolt a jelszavuk. S a csoport, erősödött, fejlődött, gazdagodott szorgalmas munkájuk nyomán. A csoport erősödése, gaz­dagodása pedig maga után vonta a tagak erősödését, gazdagodását is. Meghozta nekik a gondtalan, szép életet. Jó munkájuk eredményeiről készítettek nemrégiben számadást a Kossuth-csoport tagjai. Benne van ebben a számadásban a mult, a je­len és a jövő egyaránt. Benne van a mtilf, az, hogy a csoport tagjai bizony igen nehéz rülmónyek között kezdték el a munkájukat. Nem volt úgyszólván semmijük, vetőmagot, mindent úgy kértek kölcsön az államtól. De ben­ne van a jelen is. Az, hogy a cso­port egy év leforgása után vissza­fizette összes tartozásait és most tisztán, minden fehér nélkül áll. Es benne van a jövő is. 5.102 fo­rintot tartalékolt a csoport a szövet­kezeti alapon a jövő évi építkezé­sekre, 43.607 forintot pedig arra, hogy a jövő évi munkájában saját erejéből fedezzen minden kiadást a vetőmagtól kezdve a gépállomás munkájának megtérítéséig. , Mit tartalmaz még a csoport el­számolása? Mutatja azt hogy eddig már 55.134 forintot osztottak szét a tagok között az előzetes elszámo­lásnál, előlegképen s azt, bogy most újabb 14 és félezer, pontosab­ban 14.688 forint 04 fillért osztanak szét a tagok között. Így fest egész röviden a nagynyá­rádi Kossuth-csoport elszámolása, mely a harcos múltat, a-szilárd je­lent és a biztató napfényes jövőt tükrözi. A csoport elsjámolása mel­lett azonban készült mostanában több kisebb számadás is. Azok a számadások, amiket a csoport tagjai készítettek, s melyben saját életük javulásáról vetettek számot. Ez a számadás Sáfár Jánoséknál körülbelül így fest: Sáfár János járandósága október 15-ig elért munkaegységei után 5.112 forint. Sáfár Jánosnó járandósága október 15-ig elért munkaegységei után 1.886 forint, összesen: 6.988 Ft. 6.998 forint, ennyi jár Sáfár Jánosnak és Sáfár Jáncsnénak, a Sáfár családnak. Két forint hljján hétezer forint. Hogy mit jelent ez a hétezer forint nekik? Soha non is­mert boldogságot, a biztos felemel­kedés tudatát. De nézzük csalt to­vább a Sáfár család számadását! Sáfár János 3.917 forintot vett fel az előzetes elszámolásnál, elő­legként 2.753 forintot készpénzben, a többit búzában, árpában, kukori­cában, krumpliban. Sáfár Jánosáé pedig 903 forintot hasonló megosz­lásban. Kelten együtt 4.820 forintot vettek fel, ebből készpénz 3.470 fo­rint. Erről a 3.470 forintról Ls megvan a Sáfár család elszámolása: Két öltöny férfiruha 800 Ft Egy férfi télikabát (hoszú) 600 „ Csizma 400 „ Jánoskának ruhák 450 „ Jánoskának télikabát 400 „ Több női ruháravaló 500 „ Egyéb 32Q . összesen: 3.470 Ft A Sáfár család elszámolása sem elégszik meg azonban csak múlttal. Sáfárék ugyanis már odáig jutottak, hogy biztosak a jövőben, tervet ké­szítenek a jövőre. Meg is van már a tervük. Igaz. nem valami hosszú- lejáratú terv, csupán azt gondolták még ld nagyjából, hogy mit vesznek abból a 2.179 forintból, amit most a végső elszámolásnál ismét kap­nak. — Rádió, női kerékpár — mondja Sáfár János. Ezt mondja Sáfár Já- nosné is. Megegyeztek benne. Báiki azt bshefné ezekután, hogy a nagynyárádi Kossuth-cso- portban minden a legnagyobb rend­ben van. Nagy bajok nincsenek az igaz. De az például, hogy az el- számoásnál nem vették figyelembe a földj áradéi:ot, arra mutat, hogy a csoportban nem gondolták meg eléggé: az az érdekük, hogy tovább fejlődjenek, hogy naponta új meg új tagakkal nőjön a csoport, s hogy ezek között minnél több földdel ren­delkező dolgozó paraszt legyen. A csoport pártszervezetének kel­lett volna erre felfigyelnie. A cso­port pártszervezete azonban ép, hogy létezik. Baranyai László üzemi párttitkár hónapokon keresztül nem hív össze taggyűlést és a csoport kommunistái nem beszélik meg együtt a csoport fejlesztésének, to­vábbi erősítésének kérdéseit — Kevés párttag van nálunk — szokás mondani a nagynyárádi Kos- suth-csoportban — ezért megy gyen­gén a politikai munka. Dehát akkor miért nem vesz fel a pártszervezet' tagjelölteket a csoport élenjáró dol­gozói közül. S a tagjelöltek közül miért nem veszik fel tagnak az arra érdemeseket, miért húzódik egy éve már például Varga Sándor tagje­lölt sége? A csoport legjobb dolgozói sorra ismerik fel, hogy az élcsapat­ban a helyük. Miért nem törődik többet velük a pártszervezet, élén Baranyai elvtárssal, a titkárral. A nagynyárádi Kossuth-termelö- csoport igen szép eredményeket ért el eddig. De további fejlődéshez nem nélkülözheti a jól dolgozó párt- szervezetet. Es ezt látnia kell a mo­hácsi járási bizottságnak is, mqly eddig azzal intézte el a Kossuth- csoport kérdését, hogy „ott rendben megy minden, azokra egyenlőre nincs gondunk.” Az erős pártszer­vezet hiánya veszélyezteti a csoport további fejlődését — ezt látnia kell a járási bizottságnak és látnia kell azt is, hogy erős pártszervezet ve­zetésével a nagynyárádi Kossuth- csoporfből nemcsak a járás, de a megye egyik legjobb csoportja lehet. <5#// szeminárium, áltól lót (hizeluipesöllák a gyakorlattal 'Á Pccst Magasépítés köz­pontjában legutóbb tartott középfokú politikai iskolán a Párt és a párt építés élni és gyakorlati kérdéseit vitatták meg. A szeminárium során, amikor a proletárdiktatúra funkcióiról került a szó és arról beszéltek az elvtársak, hogy a proletárdiktatúra ki­vívásával az osztályharc nem fejeződött be, hanem új for­mában folytatódik, a hozzá­szólók, igen helyesen, gya­korlati példákkal is megvilá­gították, hogy milyen szük­ség van az ellenség ellent harcra, az éberségre, mert sokféle formában támad az ellenség a nép állama ellen- Kovács Szilveszter elvtárs, n Magasépítés anyagosztály ónak vezetője elmondta, hogy ad­atán egész nyáron át nagy nehézségekkel küzdöttek á cementhiány miatt, most rengeteg cement zúdul. Több érkezik, mint amennyit ren­dellek. Ez pedig azt a veszélyt jelenti, hogy a cement tönk­remegy, mert nincsenek felké­szülve ilyen mennyiségek tá­rolására, függetlenül attól, hogyha felhasználatlanul he­ver, akkor kár is belefektetni a pénzt. Szerinte meg lehetne a kérdést oldani azzal, hogy minél előbb használják fel, de ehhez a- kell, hogy a pé­csi tervező iroda idejében szállítsa a terveket, így pél­dául a bőrgyári építkezéshez is. Kovács elvtárs a terv ké­sedelmes elkészítéséből arra következtetett, hogy a terve­ző irodáknál is dolgozik az ellenség. Misi Alajos elvtárs, kőmű­ves volt a következő hozzá­szóló. Azt kifogásolta, hogy a tervező irodák sokszor nem nézik, hogy milyen építkezési anyagokat lehetne a helyszí­nen is. vagy a közelben be­szerezni és olyan anyagokat írnak elő. ami sokkal drágább és sokszor vahríába kerül- Bohrer Imre elvtárs elmond­ta, hogy a tervezés hibája volt az is, hogy például a Megyeri-úti bérházaknál tég­lalábazatot írtak elő, pedig kővel sokkal egyszerűbb lett lelt volna dolgozni, hiszen kő van Pécsett is elég, de a tég­lagyárak abban az időben nem dolgozlak cs úgy szed­ték össze az ország minden részéből a munkákhoz a tég­láit. Bohrer elvtárs még azt is megállapította, hogy a me­szest építkezéseknél a mun­kát az óit és a közmüvek, el fősorban a vízhálózat elkészí­tésével kellett volna kezdeni, mert ez a költség azóta már megtérült volna, pénzben is. időben is. Ezután felszólalt Zoltán László elvtárs, a Pécsi Ter­vező Iroda vezetője, aki szin­tén szemináriumi hallgató is indítványozta, hogy a szemi­nárium után vitassák meg a felmerült építkezési és terve­zési kérdéseket. Így is történt, a szeminá­rium végeztével élénk vita alakult ki. Zoltán elvtárs a bőrgyárj építkezés terveivel kapcsolatban elmondta, téves állítás az, hogy nem küldték el a terveket, mert már jó­ideje elküldték. Zoltán etvtárs, bár a ce­ment szállít ás ügye nem tar­tozik a tervező irodára, azt javasolta, használják fel a ce­mentet épületelemek előre- gyártására. Kovács elvtárs szerint ehhez megfelelő szá­raz raktárhelyiségekre lenne szükség- Misi clvlárs elmon­dott egy esetet, amikor az egyik budapesti tervező iroda Vlsolit nevű mérnöke meg sem hallgatta a dolgozók vé­leményét. Arról VQÍt szó. hogy u terv másféle lépcső­formát írt elő, mint amilyen bőven raktáron volt és le­gyártható lett volna a műkő- üzemben, habár a tervezeteit lépcsöforma semmivel sem lett volna jobb ennél, Visolif mérnök azzal ütötte el Misi clvtárs időt és önköltséget csökkentő javaslatát, hoys „Jól néznek ki, ha mindenki beleszólna a tervezésbeI" Ez a válasz és ez a viselke­dés elfojtását jelenti az alul­ról jövő kezdeményezések­nek, ami pedig ttagyoy lénye­ges szerepet játszik a szocia­lizmus építésében. Csak örül­hetünk annak, hogy a dolgo­zók egyre nagyobb tömege érzi. át, hogy mindaz, ami ma ebben az országban történik, a közösség ügye és törődnek is ezzel az üggyel• Például a szeminárium után nem siet­nek haza, hanem megvitatják a kérdéseket. Ebből a vitából sok tanul­ság és hasznos tapasztalat született. Így elhatározták a jelenlévők, hogy indítványoz­ni fogják: tartsanak időnként olyan termelési értekezleteket, ahol az építőipari dolgozók és a tervező mérnökök megvi­tatják a közös problémákat, de ezenkívül Misi elvtárs ja­vasolta azt is, hogy egye* építkezések terveit fűggtsszek ki a vállalatnál megvitatás és megbírálás végett és így meg idejekorán lehet rajtuk vál­toztatni. Vitatkoztak még a jelenlé­vők a vízellátás kérdéseiről is. legtöbben drágának és fantasztikusnak tartották a dunai vízvezeték megépítését és amellett voltak, hogy helyi kutatásokkal kell megoldani a kérdési-

Next

/
Thumbnails
Contents