Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-19 / 294. szám
n 1950 P7CSMBER i9 Szaiszváff 102, Magyarmecske 100 Nagyharsány 97.7 százalékra emelte fel begyűjtési eredményét Forró leikesedésü, ünnepélyes begyűjtési napot tartottak vasárnap Baranya minden községében Zenés ébresztő, ta utcákon éneklő Hatolok, feldíszített kocsik, íellobogó- zott házak, raktárak, — így festett vasárnap a baranyai községek túlnyomó része, ünnep volt, a békéért folytatott harc ünnepe. A begyűjtési <cnala harcos ünnepe, üzemi népnevelők, talujárók, honvédbajtársak, a falust népnevelők és tanácstagok, a begyűjtésben legjobb eredményt el Harcos ünnepét (Ute tegnap * békéért folytatott harcnak Szászvár dolgozó parasztsága is- A szászvári doiS ozó parasztok saját szemükkel lát- atták, milyen hősies csatát vívnak a bányászok a több szénért. A szászvári dolgozó parasztok vasárnap felsorakoztak a békéért folytatott harc. ért dolgozó parasztok siettek tegnap megyénk dolgoz^ parasztságának se_ gítségére, hogy megmagyarázzák minden dolgozó parasztnak; a békéről nem elég beszélni, a békét tettekkel kell megvédeni Tettekkel, úgy, amint a bányászok teszik, tettekkel: a begyűjtési kötelezettség teljesítésével, tengeri feleslegeik felajánlásává. ban o bányászok mögé, 6) lendületet adtak a begyűjtési munkának és ezzel elérték, hogy nemcsak teljesítették előirányzatukat, hanem túl is teljesítették azt A szászvári dolgozó parasztok vasárnapi teljesítésükkel elérték a 102 százalékot tervük teljesítésében. 100 százalékot ért el Magyarmecske a jó népnevelő munka nyomán Szászvárhoz hasonlóan a magywr- »ecskej dolgozó parasztok is elmondhatják, hogy győzelemre vitték vasárnap a begyűjtési csatét- A közvégben hatalmas lelkesedéssel Indították meg vasárnap a döntő rohamot a begyűjtés befejezéséért. A népneve löket feldíszített kocsik követték, melyen úttörők álltak énekelve és mindjárt segítettek a felajánlott tengerit Ksákbaszedni. A lelkes, alapos népnevelő munka meghozta Magyar- tnecskén la a győzelmet: a község va- tárnap elérte a 100 százalékok A jó eredményben nagy része volt annak, hogy a népnevelők, a tanácstagok kezdettől fogva jó példával jártak flőL így Tóth Géza elvtár», községi Bárt titkár, 3 holdas kispnraszt létére, kötelességén felül 4 és fél mázsa kukoricát ajánlott fel. Lelkesen láttak neki el vasárnapi begyűjtési nap sikerének biztosításához a kisbuciméri népnevelők is. Fel- Világosító munkájuk nyomán Nagy Lipót 6 holdas dolgozó paraszt kötelezettségének 100 százalékos teljesítésén felül még 150 kiló tengerit ajánlott fel. Jónlk István 10 holdas doigozó paraszt szintén teljesítette már kötelességét, de vasárnap felajánlott még 100 kilogrammot Mayer József 6 holdas dolgozó paraszt pedig másfél mázsa felajánlásával lá- tult hozzá a begyűjtési hét sikeréhez A bányászok felhívása óta 110 mázsa kukoricát gyűjtöttek be Kisbudméron Klsbudinéron számosán követték még az élenjárók példáját < a vasár toapi eredménnyel a községben 11Ó mázsára emelkedett a bányászok feL hívása óta begyűjtött kukorlcameny- •yiség.' Sokat javult vasárnap Me- Csekpölöske begyűjtési eredménye is. A községben több olyan, dolgozó panaszt van már, aki tengeri termésének több, mint felét felajánlotta a begyüj lés sikerének előmozdítására így Wcininger Mátyás dolgozó paraszt vasárnapi beadásával együtt tengeri termésének 54 százalékát adta be, míg Kétyi József beadása vasárnapi teljesítésével együtt eléri tengeri termésének 52 százalékát. Nem marad Vl azonban mögöttük idős Nagy And lás 78 éve* dolgozó paraszt se, aki mindössze 1200 négyszögöl bérelt tö.dön dolgozik- Nagy András ennek ellenéi» 256 kiló kukoricát adott, hogy — amint mondotta —, tdös kora ellenére is megfelelően kivegye részét a békéért folyó harcból. ünnepélyes keretek között folytatták a begyűjtést vasárnap Szentdé- Bescn K A községből vasárnap 6 kocsival, melyeket feldíszítettek, fel lobogóztak, mintegv 70 mázsa tengerit szállítottak be Szentlőrincre. A ko. «»lkat ének- és zeneszóval kísérték végig * községen- A jß eredményei 'éréséhez hozzásegítette a községét Gregovies Simon 14 holdas középpa- vaszt is, aki beadási kötelezettségét addig már 360 százalékban teljesítette, de most újabb 2 és fél mázsa tengerit ajánlott fel „C“ vételi jegyre. — Ugyancsak kimagasló eredménnyel Járult hozzá a községben a begvüjtéc flkeréhei Illés Sándor 9 holdas dolgozó paraszt. Illés Sándor 320 százainkra teljesítette eddig begyűjtési elő- bányzatát, de vasárnap még 260 kiló kukoricát ajánlott fel egy hold terítéséből. Nem sokkal maradt el tő- JÖk Vilhelm István 9 holdas dolgozó é rászt sem, aki 220 százalékos telítésén felül még 160 kiló tengerit ajánlott fel „C“ vételi jegyre. Somögyapátíban « pártszervezet vezette sikerre a kukoricabegyTi jtest Somogyapdtiban a múlt hét elején nem ment a .begyűjtés, elsősorban azért mert a népnevelők maguk sem látták tisztán ax előttük álló feladó tot. Később azonban a helyi pártszervezet Pintér József elvtárs, párttitkár kezdeményezésére fordulatot teremtett. Ettől fogva Pintér elvtár» é* Gáspár József, a községi tanács elnökhelyettese foglalkoztak a népnevelőkkel és maguk is élenjártálc a fel. világosító munkában. Ennek eredményeképpen sokat javult a község eredménye és egymásután születtek az olyan eredmények, mint Simon József 10 holdas dolgozó paraszté, a5d 220 kiló ceövas tengeri helyett 808 kilogrammot adott be. Ókori gon is nagy lendülettel folyt le a vasárnapi begyűjtés. A községben Kovács Károly 6 holdas dolgozó paraszt, aki eddig kötelezettségén felül már 2 mázsát adoti be, most újabb 1 mázsa felajánlásával járult hozzá a béke megvédéséhez. Bíró Sámuel dol_ gozó paraszt szintén felajánlott egy mázsa tengerit, bár eddig már 4 mázsát adott be előirányzatén felül. A község népnevelői közül Jékll István érte él a legjobb eredményt. Ebben nem kis része volt annak, hogy Jékll István maga Is jópéldával járt elől: 5 mázsa tengerit adott be kötelezettségén felöl. Vasárnap isméi bebizonyosodott, hogy « begyűjtés ICO százalékos teljesítése a Jó népnevelőmunkán múlik kizárólag. Bebizonyosodott «» Bólyon is. Itt Fűrész Habertnek 16 mázsa fö löslege» tengerije vo]t Amikor vasárnap • népnevelők megmagyarázták nekj * begyűjtés jelentőségét, megvilágították előtte, hogy a begyűjtés, elsősorban a tengeri begjűj. tés sikere ét a béke megvédése közölt milyen összefüggés van, akkor mind c 16 mázsát felajánlotta. A népnevelő munka Jelentőségét ezzel egyidejűleg egyre Jobban felismerik maguk a dolgozó parasztok Is. így Ács Albert, egyházaskozári dolgozó paraszt, aki már minden feleslegét beadta, midőn a népnevelők felkeresték, csatlakozott hozzájuk, hogy Így te előmozdítsa a begyűjtési csata gyö_ zelraét. A kátolyi népnevelők példamutatása Szellőn Ugyanakkor a népnevelő munkában te számos községben megmutatkozott az elvtársi segítség szép példája. így a lippól népnevelők és tanácstagok vasárnap feldíszített kocsikon átmentek segíteni a mároki népnevelőknek. Lippó eredménye már túl van a 100 százalékon, Márok viszont erősen lemaradt. A lippóiak ielvilá- gosltő munkája komoly lendületet adott Mórokon a begyűjtésnek. Ehhez hasonlóan nyújtottak segítséget a kátolyi népnevelők a szellőieknek. A kátolyi népnevelők vasárnap Szellőn több, mint 20 mázsa tengerit gyűjtöttek be Jő felvilágosító munkájukkal. A siklósi járásban Nagyharsányban volt legeredményesebb « vasárnapi begyűjtés. A községben. Elsősorban a tanácsházat, de a többi házak jő részét is feldíszítették és lelkes és ün. nepélves hangulatban indították el a harcot a begyűjtés teljesítéséért. A népnevelőmunkában élenjárt Lackó Elefe tanácstag, aki eddig már 6 mázsa tengerit adott be, de vasárnap újabb felajánlást tett e ezzel termésének több, mint 30 százalékát már beadta. A község vasárnapi eredményével együtt elérte az előirányzat 97.7 százalékos teljesítését A számos jó eredmény mellett azonban a vasárnapi begyűjtési nap azt te bebizonyította, hogy még sóit tennivalónk van a begyűjtés terén s hogy nem állhatunk meg egy pillanatra sem a felvilágosító munkával. Bebizonyosodott, hogy még vannak olyan dolgozó parasztok is, akik nem látják a begyűjtés jelentőségét, nem értik azt, hogy a begyűjtés 100 százalékos teljesítésével, kukoricafeles legeik leadásával kell harcolniok ä békéért Békénk ellenségei, dolgozó népünk árulói azok, akik a kulnkokra hallgatnak Es vannak olyan dolgozó parasztok is, akik a kulák hálójából még mindig nem vergődtek ki. Ilyen Kemsén Tápai Imre juttatott gazda is, aki maga is a kulákok példáját követi mindenben. Bár mindenét a népi demokráciának köszönheti és a népi demokrácia jóvoltából olyan gazdasága van. amit számos régi középparaszt megirigyelhetne, eddig még egyáltalán nem adott be tengerit Minek nevezhetjük az ilyen embereket? Nem kétséges, árulóknak. Áru lókiiiak, akik elárulták a dolgozó népet, elárulták a dolgozók államát, elárulták a nép: demokráciát, mely nekik a régi nyomorúság helyett boldog életet juttatott osztályrészül. Az ilyen emberekkel ennek megfelelően, mint árulókkal kell elbántál Nem Tápai Imre azonban az egyetlen, aki elárulja a dolgozó nép érdé keit. Csíki Antal palotabozsoki dolgozó paraszt is hozzá hasonlóan megtagadta részvéteiét a békéért folyó harcból. Csíki, bár a községbeliek tudomása szerint mintegy 20 mázsa Á megyei tanács első költségvetése kukoricája van, megtagadta T20 kilós beadást kötelezettségének teljesítését A vasárnapi begyűjtési napnak kettős tanulsága Yaa. Először ar, hogy a lelkes, jól szervezett felvilágosító munka hatalmas eredményeket tud hozni. A másik pedig az, hogy még ezután is sok teendőnk van a begyűjtés terén. Ennek megfelelően a vasárnapi begyűjtés lendületét minden községben töretlenül vigyük tovább. Ne elégedjünk meg féleredményekkel, ne bizakodjunk el az elért sikerek láttán, hanem szívósan folytassuk tovább a harcot, begyűjtési előirányzatunk ÍOO százalékos teljesítéséért, a béke megvédéséért, ragyogó jövőnk felépítéséért. TJ ánteke» Összeült » megye „par* lementje“, összeült * megyei ta'- nAca. összejöttek & tanács tagjai, bányászok, üzemi munkások, dolgozó parazrtek. értelmiségiek és kisemberek, hogy meghallgassák a végrehajtó bizottság beszámolóját az elmúlt két hónap alatt végzett munkájáról. A nagy nyilvánosság előtt keB számot adniok tanácsainknak népköztársaságunk alkotmánya szerint eredményeikről, célkitűzéseikről. A múltban a tízezerholdak, a trösztök és részvény- társaságok világában, az elnyomás, a kizsákmányolás idején párnázott ajtók mögött pusmogtak az ország, a megyék, » város vezetői főzték ki sötét, aljas terveiket a harácsolásra, a dolgozók minél teljesebb kizsákmányolására- A múltban a dolgozókat senki nem hívta oda, ahol sorsukról döntöttek. A mnltban ar úri megyeháza tanácstermének küszöbét legfeljebb a megye urainak, a biedermarmoknak, » montenuo- vóknak és vnsnyáknak azivarhamnját és cigarettavégeit összeszedő takarítószemélyzet léphette át. A pénteki tanácsülésre — alkotmányunk értelmében — a tanácstagokon kívül meghívta a tanács elnöke az üzemek, gyárak, hányák, falvak dolgozóit, hogy saját maguk ellenőrizzék az általuk választott tanácstagok munkáló*, tanuljanak az ott elhangzottakból. Meghívta a tanács elnöke * nem tanácstag dolgozókat azért Is, hogy az ülés titán az ott felmerült problémákkal kapcsolatos javaslataikat, kezdeményezéseiket, kérdéseiket a tanácstagoknak, vagy a végrehajtó bizottságnak terjesszék elő. A dolgozók azonban nem éltek jogukkal. Kevesen jöttek csak el a tanácsülésre, aljg néhány dolgozó érezte át azt, hogy mini a hatalom birtoko- sának nem csak joga, de eggenesen kötelessége ezzel g hatalommal élni is ki üzemek, falvak" sem -küldték el megbízottaikat, pedig ez lett volna a módja, hogy a dolgozók' tömegei ne közve lett, újságon keresztüli értesülésekből, hanem közvetlenül is megismerjék legszélesebb tőmegszeroezet, a tanács -munkájátXTégig kellett volna hallgatni me * gvén-k dolgozóinak * végrehajtó bizottság beszámolóját, az 1051. évi költségvetést és a jövő évi terveket, úgy, ahogy azok az ülésen elhangzottak- Végig kellett volna hallgatniuk dolgozóknak elsősorban a költségvetést, melynek minden egyes fillére t dolgozó nép érdekelt szolgálja, a dolgozók életszínvonalát emeli. A mi köiségvetésünk a béke költségvetése. Ez a költségvetés a szocialista építés sziklaszilárd alapja. A költségvetésben előirányzott Illő és félmillió forintból napköziotthonok és iskolák, új utak és autóbuszok, kultúrotthonok és egészségházak épülnek. A mi költségvetésünk alapjaiban, [elépítésében és tartóiméban is különbözik a régi, a felszabadulás előtti megge költségvetéséi 61. egészen Diós, mini a tőkés országok költségvetései. A megye költségvetéséből az építés, a fejlődés Ígérete árad- A mi költségvetésünk a boldogság útját, a Magyar Dolgozók Pártja által mutatott utat kővozi simára, a ml költségvetésünk dolgozóink életét leszi könnyebbé, vidámabbá. Biztosítja a napfényt, az egészséget^ ,a fejlődés, a tanulás lehetőségét minden gyermeknek, tovább! szakadatlan élctszfnvonalemeikedésí biztosit mindon dolgozónak. A múlt költségvetéseiből, akárcsak ma az imperialista államokéiból az éhség, a szenvedés, a nyomor sír felénk, a fegyvencsörtietés zaja, halálhörgés, öz. vegyek és árvák zokogása hallatszik. Az amerikai kormány a költségvetés 78 százalékát a háború szolgálatába állította, Tito ötmilliárd dinárral csökkentette az egészségvédelemre és társadalombiztosításra fordítandó kiadásokat Kaliforniában több, mint kétszázezer parasztcsalád éhezik és egy év alatt 28 ártatlan gyermek pusztult el — éhen. Ezért jellemző a nyugati államok falvaira, városaira a hanyatlás, ezért beesettszeműek, rongyosak, éhségtől gyötörtek az imperialista államok dolgozói. Az imperialisták költségvetései nem adnak a népnek, hanem a fokozott kizsákmányolást segí/ik, az agressziók, a hadianyagbeszerzes, a luxusvillák, a képutazások horribilis költségeit a dolgozókkal fizettetve megP ártunk harcai, a Szovjetunió jnn* tatta példa nyomán megszülettek a nép tanácsai. A pénteki tanácsülés bizonyította, hogy a tanácsolt, Így a megyei tanács is, jól dolgozik, meri a népért dolgozik és mert a nép fiai dolgoznak benne. Azonban a tanácsok munkája csal: úgy lehet a tooábbia!> ban eredményes, ha a dolgozók is keresik a kapcsolatot a tanáccsal fia figyelmmel ldsérik munkáját. A költségvetés beszélő számaiból csak úgy lehet eleven valóság, ha minden egyes dolgozó a maga munkaterületén becsű, ictei kiveszi részét a szocializmus építéséből, ha javaslataival, bfrálatávl jobban támogatja a tanácsot az eddiginél, ha egy pillanatra sem tér le a Pártunk mutatta egyenes útról. Rákosi elvtársra hallgat Tóth István csillés: r Átadja károm hold földjét és vájár lesz Maifoala kosségben * reggeli harangézórs, már munkára készen álltak sv dolgosé parasztok kaszái. Jól ki voltak élesítve, hogy minél barna. rább elv égezhessék a vi »st érésben lévő gabona, aratásé*. — Kelj már föl-----lökte, ofdaíba az ágyon Tóth Istvánt * felesége — nem hallod, hogy húzzák aa ötöt? — Hogyne hallanám — válaszolta Tóth István félálmában a közben megfordult a másik felére. Felesége csak nem hagyta, anert már figyelmeztették: „Macink mikor akarják levágni a búzát, akkor, amikor mrfr a fde a földön lesz.“ Isméi szólt, az asszony férjének, hogy keljen fel, mert még a jószágok sein ettek. Tóth István nagyon álmos volt-, az mellett nggyon fáradt is. Előző napon is — ahogyan visszaemlékszik — közel 200 százalékra teljesítette napi tervelőirányzatát a vasast Pe- tőfi.aknán. Pélutánoe volt akkor a műszakja. Éjjel egy órakor ért- min. dig haza és mire elfogyasztotta a vacsoráját, legtöbbször kétórát jelzett az óra mutatója. Tgy, a nyári időszakban csak három óra jutott alvásra. Azért mond'a negyedórái ébreszt- getés után Tóth István bányász, fete, ségének: — Hisz most feküdtem le. mar föl kell kelni? — Megdörgölte álmos szemeit, megmosakodott hidegvízben, majd fogta a kaszát ée elindult feleségével aratni. Útközben a zsebéből megette a reggelit is. Nem azért, mintha otthon nem lett volna tejeskávé, vagy az, amit éppen megkíván, hanem azért, mert az evésro nőm ju tett idő. Kötelesség ének ott is eleget akart tenni. Tudatában volt: ha a búzája kipereg, azzal a népgazdaságunkat károsítja meg. ö pedig azt nem akarja. Ezért inkább a háromórás" pihenés után ismét munkába állt. így ment ez tavasztól őszig, addig, mfg a* eteő hó nem esett le a földre. Aratás ntán következett a tarlóhántds, eséplós, közben & kukoricát te ellepte a gaz, azt is kapálni kellett, önszel a betakarítás sürgette a munkában, majd hamarosan elérkezett az ideje a tavaszi vetések alá a szántás, az ősziek elvetése. Röviden kifejezve: Tóth István csillés minden nap nyolc órát dolgozott a bányában, 13-at pedig ottlum a mezőgazdaságban. így ment en évről-évre. De Tóth elvtám csakhamar belátta, hogy két. féle foglalkozást folytatni egy embernek: a tönkremenést, az élei megrövidítését jelenti. 1949-ig 6 és lél holdon gazdálkodott. Ebből 3 és fél juttatott föld volt. három holdat pedig még a szüleitől örökölt, A teher azonban, minik nagyobb súllyal nehezedett vállaim. — Ezen változtatni kell — gondolta magában, ügy érezte, hogy tovább nem bírja ezt- a nagy hajszát A földművelést is szereti, de annál sokka! jobban szereti a bányászni unkák Ezév tavaszán megtette az első lépést a jobb. a könnyebb élet felé. Három és fél hóidat átadott az államnak. Úgy gondolta, hogy a. bányamunka mellett, majdcsak" megbirkózik a visszamaradt három holdjával. Az idén, már csak 2 holdon dolgozott. De, amint szavaiból kitűnik élete nem sokkal fordult jobbra. No. meg hát az idő kereke is eljár. Tóth elvtárs már a negyvenedik évét gázol ia és úerv van. hogy azt a munkát, amit azelőtt játszva elvégzett, azt most már nehezebben csinálja. — Éppen tegnap fejeztem be a mélyszántást, de alig vártam ezt a napot. Valahogyan úgy éreztem, hogy ez már több a soknál -r mondja. Teljesen igaza van Tóth elvtárs. tiak. ami sok, az sok. Nézzük, hogyan végzi feladatát a bányában. Tóth elvtárs a két foglalkozás ellenére egyszer sem mulasztott igazolatlanul egész éven kereszti!!. A 10—13 órás napi mezőgazdasági munka mellett rendszeresen kivette a részét a széntermelés emeléséért fo. lyó küzdelemből is. Méghozzá, nem te , akárhogyan. Tóth 'István, a bányarmmka legnehezebb területén dolgozik. Még csillés. Ez persze furcsának tűnik ki. Hogyan, hogy még csillés? Ügy, hogy eddig nem volt arra ideje, hogy résztvehessen a vájártanfolyamokon. A’ három hold nem engedte. Mert, 1c» minden héten kétszer vájáriskolába ment volna, akkor visszamaradt volna a földműveléssel. — Az „öreg“ kifog rajtunk — szokták mondani a fiatalok. Ez valóban így is van. Teljesítménye egész éven át 200 százalék körűi mozgott. Keresete minden hónapban napi 50 forinton felül volt. De volt olyan hónap te, mint például az augusztus, amikor 56 forintot keresett műszakonként, Ezek a számok arról beszélnek, hogy Tóth István csillés havonta legkevesebb 1.200 forintot visz haza. De még ennél is többet tudna.,ke, resni, ha pihenten érkezne a bányáim, ha nem kellene neki otthon anyuiéit dolgoznia. — Jövőre már nem le«* így — mondja mosolyogva. — Rákosi elvtársra hallgatok. Az .asszonnyal már meg is beszéltem és elhatároz, tűk: Átadjuk a földet az államnak. Én pedig bányász maradok. Jelentkezek vájáriekolára és vájár leszólt. Persze a föld nem kell ingyen az államnak. A közelmúltban kijött miniszteri rendelet jó árat biztosit a kétlaki bányászok felajánlott földjeiért. Minden kataszteri hold tiszta jövedelemnek a 80-szorosát fizetik ki forint összegben. Tóth István, —■ ahogyan ő mondja, — földjei lt aranykorona értékűek. Vagyis ennek n 80-szorosát, kapja, a.rni kitesz 880 forintot. Mivel 3 hold földről van szó, így ennek az összegnek a háromszo. rosát kapja, vagyis 2.6-10 Forintot fizet az állam Tóth Istvánnak azért, hogy ezután ne kelljen neki annyira törni magát a munkában, hogy a szén™ csatában még szebb eredményeket tudjon elérni, de nem úgy, mint csilléé, hanem mint szakképzett, jé vájár.
