Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-19 / 294. szám
DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! ff 5MÄP1M A Mi AI SZÁMBAN! Fokozzák • MséneMtát a MESZHART-aknák Mnyáaeal. (2. o.) — Az orminypusztai állami gazdaság tchenéswt- Má Tcraeayfelhiráaa. (2. o.) — Forró sikert aratott W* esett a román szakszervezeti ének- és táncegyüttes. (1 o.) — Felár*Mák as újjáépített bajai Uuno-hlrlat. (3. o.) — A Szovjetunió kormányának jegyzéke az angol és frao- rta kormányhoz. (4. o.) — Lelkes begyűjtési napot tartottak vasárnap a megye községe Hton. (5. o.) AZ M D P B ARAblYAMECYEI PA'RTBIZ OTT í ÁCA'N AK LAPJA vn. ÉVFOLYAM, 294 SZÁM ARA 50FlLLER KEDD, 1950 DECEMBER 19 Tervünk túlteljesítésével készüljünk gz ötéves terv második évére Mftr kft Két «inca vissz« «z !95ó«a évből és itt ax újév. Az '95Aes év azonban nem akármi, tyro év, amely elmúlik nyomtala- tnL Az 19SO-— esztendő az ötéves terv első io«, kemény harcok, kemény küzdelmek és nagy győzőinek éve. Szocialista építésünk ez. di alatt mérf&ldes léptekkel ha- tedt előre. Olyan békeművek léte- titéséhez láthattunk hozzá, mint I Dunai Vasmű, az Inotai Erőmű, a Sudapesti Földalatti Gyorsvasát, tömlő várossá fejlesztése. Ebben * évben ország-világ előtt kibon- •ücozott, hogy mit tnd alkotni, nit tnd építeni egy szabad ország, unely megindult a szocializmus (pilisének szép, de küzdelmekkel teli útján ée biztosan jár ezen az Hon. Biztosan jár, mert ex ax út tem Járatlan, hiszen a sxoeialtz- nőst már felépítő Szovjetunió se tif bennünket, elsősorban kifogy- tatalan tapasztalataival. Az 1950 c» évvel ez Ötére» terv áső éve ér véget, de legjobb üzenünk ée legjobb dolgozóink ezá- teára next december 31-én fejezőük be az ötéves terv első éve, tanéra már be is fejezték, vagy be. fejezik addigra. Számosán ismerek fel, hogy zzdnél hamarabb teljesítjük a tervünket, annál hama. j-bb épül /<ti a stadalizmtsi is minél Jobban túlteljesítjük terveinket, annál erősebb lesz országunk, lnne/ erősebb lesz a béketábor ma. tyarorszdgi frontja. Ezzel is elősegítjük azt, hogy az 1950 es évről világviszonylatban elmondhatjuk, ^ogy a béketábor megerősödésének te az imperialista agresszorok ku. harcának az éve volt. f Aknák és üzemek sora Jelentette már, hogy az első évi tervet teljesítette. Ez elsősorban a szocialista versenynek köszönhető és ezen belül a kommunisták példamutatásának. Ferenc-aknán a Rózsa fejtés kommunista vájárai már október ü4.én befejezték ezévi tervüket Példamutatásukat az egész akna követte és a baranvai bányák köpött elsőnek, december 8-ra teljesí. tették az előirányzatot December il2.én teljesítette a tervét a szabol «»i István-akna, ekkorra befejezték ezévi tervüket a nagymányold bányák U. A nagymányokiak fel ajánlották, hogy az év végéig 100C wagon szenet adnak népgazdasá. Í junknak a terven felül, ezzel a vál- alássál 4500 vagonra emelkedett a baranyai bányászok terven felüli felajánlása. ^; : , Ahhoz, hogy bányászaink vállalásukat becsülettel teljesítsék, az j szükséges, hogy valamennyi akna 1 határidő előtt befejezze tervét Ez Í 6 úton van a megvalósulás felé, ‘•omló is teljesítette volna már tervét ha nem akadályozza a mun. kát naponta 45—50 igazolatlan mű szakmulasztó. A nagymányoki bá nyákat éppen az segítette a terv idő előtti teljesítésében, hogy köztük alig akad olyan, aki „bumlizással hátráltatja a tervteljesítést, bányá ízaik 70 százaléka jogosult a hü- »égjutalomra. A terv időelőtti teljesítéséért folytatott harc nem választható el az ellenség leleplezésétől. A komlói Kossuth aknán például Lipták Já. nos, demagóg, jobboldali szociál ; demokrata a munkahelyen alvásra bíztatta fel az embereket és „őrt állt”, hogy senki ne zavarja az al vókat, senki le ne leplezze azokat akik nem akarják, hogy az akna teljesítse a tervet. Az Ilyenek leleplezése ki kell, hogy egészítse a kiváló teljesítményeket, ezzel elhárítjuk a fejlődő szocialista verseny gátjait és lendületet adunk a becsületes dolgozók munkájának. A terv tőrvény és a tervet teljesíteni kell, mert teljesíthető. Ha nehézségek vannak, le kell győzni a nehézségeket és helyt kell állni becsületlel. Helyt kell állni, mert a jövőről, hazánkról és a békéről van szól Az eredményeit axl bizonyítják, hogy ezt megyénk dolgozóinak nagy többsége megértette. Baranyában is ezrek teljesitik már az 1951 es tervet és egyre több azoknak az üzemeknek a száma, ahol már befejezték az ezévi előirányzatot. A tervet azonban nem elég csak forintértékben teljesíteni, hanem végre kell hajtani mennyiségben ét az önköltségcsökkentés terén is, a tervet részleteiben is teljesíteni kell. A Pécsi Bőrgyár értékre már október 23-én befejezte tervét, de részleteiben ezt nem mondhatjuk el. A Zsolnay-gyár értékben november 16-án, mennyiségben november 28-án teljesítette tervét, de részleteiben még szintén nem fejezte be. Ennek elsősorban a magas selejt az okozója, a Zsolnay. gyárban a terv teljesítésének és túlteljesítésének kérdése elsősorban a selejt csökkentésének kérdése. A Dohánygyárban a tci-vteljíaütés egyenletesen haladt előre értékben, mennyiségben és önköltségcsökkentésben egyaránt. A fejlődés itt egyeneletes volt és ezért is él üzem a Dohánygyár. A Kokszmfl- vek december M én befejezte 1950. évi tervét. Erre az időpontra a nemrég még lemaradt naftalíngyár- tás is .5 százalékkal túlteljesítette előirányzatát Legjobban az amon. szulfát-gyártás áll: 142 százalékos tervtel jesitéssel. A feladat itt az, hogy az eredményeket tovább kell fejleszteni és a iervteljesitésből a terv minél nagyobb arányú túltelA jesitését kell k°vácsolni. A versenyben, a munkában, ne. I csak azon igyekezzenek, akik lemaradtak, necsak ott harcoljanak a népnevelők felvilágosító munkával, ahol még nem teljesítették a tervet, de ott se pihenjenek meg „győze- lemittasan”, ahol teljesítették vagy csak részleteiben teljesítették t az előirányzatot. Minél nagyobb mértékű a terv- tűlteljesités, annál szilárdabban alapozzuk mag az 1951. évi tervet, annál könnyebb lesz az ötéves terv második évének sikeres teljesítése. Világos az, hogy azok a dolgo- : zők, akik tervükben az új év kez- ! detén már áprilisi, májusi vagy még előbbi hónapokban járnak, ha. ■ marabb teljesítik majd a kővetkező tervévet is, hamarabb teljesítik a ' tervben előírt feladataikat, mini ' azok. akik lemaradtak. Ugyanez c vonatkozik üzemeinkre is. Számunkra az ötéves terv telje - sílése azt a feladatot jelenti, hogy építsük, fejlesszük hazánkat, szeb bé, boldogabbá tegyük életünket | és megvédjük, szilárdan, elszántar, j megvédjük a békét. És gondoljunk arra, hogy az 1951-es év sem akár ' milyen év lesz, hanem az ötével ^ terv más°dik éve. amelyre az öt éves terv első évének győzelmei , befejezésével készülhetünk mél 1 lóan. Ejgyéraf megfgfjöséssel a ma még Ssozömlíós emt6e:reEíet is aktív békeharcosokká kell nevelnünk Lukács György elvián a varsói határosatok végrehajtására szólította fel o pécsi dolgozókat a vasárnapi békenagygyűlésen A vörös is nemsclhítsttf tfropAf<B:*ef ftWsztttlt színházat zsúfolásig megtöltötték a vasárnapi békenayggűlés részvevőt: bányászok, plror- I ejt: end ős MNDSZ-asixonyok, üzemek, vállalatok dolgozói. A színpadon ünnepi dl szemelvénynél foglalt helyet az elnökség. Varanya és Pécs béketanáesa nevében Horváth Károly etvtárx Sáv Szőtte a megjelenteket is « nagygyűlés szónokát: Lukács György eh>társat, a Béke. világtanács tagját- Horváth elvtárs felhívta Pécs dolgozóit, hogy egy emberként sorakozzanak fel a Párt és a magyar nép szeretett vezére, Rákosi elvtárs mögé is több, jobb termeléssel legyenek meg mtuden tőlük telhetőt a békéért. A megnyitó után Sugár Győző szavalata következett, majd dobpergés közben áttörök vonattak be a terembe és virágcsokrot adtak át Lakács elv- társnak. Utánuk ms UNDSZ-asszongok küldöttsége nyújtotta át ejánlékát. Varsóban újabb vereséget szenvedtek a háborús «szítók Lelke» íwx» közben keitita meg hwxé- 61 Lukács eív társ. Bevezetőül kifejtet- s hogy a varsói Bákekongresaros ősz- zeütközést Jelentett a bóka és a bábeli erői között, melyben a háborús nszítéit vereséget men. ▼gdtek. is tmperMfeták Sheffield! mwterke- éid rávilágítottak arra, hogy hol van i ő hazug propagandájukban szereplő astfüggöny, hol van a szabadság. Nem ngedték be Angliába, JoKot-Curle-t, gyanakk-or Varsóban bárki «zabodon yilváníthatt« véleményét, még Tito merikái ügynök« Is. — Döntő Jelentőségű vök a H- kőko- iMlgkongresszua «sért b, mert időpontja a háború és béka híveinek nagy lel vonulási ideiére esett. ,z imperialisták -Koreában ée Üurópá- ■*n is Uzesau ké* itik r* -fi' vllá^bá- ■orút A Világkongresszuson megmutatozott, hogy • francia nép döntő több- égében kívül akar maradni a háborúi. Ívngat-Németországban pedig, emíkon hadsereg felállításáról van sző, a né- net nép azt feleik „Ohne «ns!" — Most új -világtörténet! helyzet előtt Hűnk, amelynek nincsen párja a történő- lemben — folytatta Lukács elvtára. — Mégis, nég ma is sokan vannak, akik bár tisztességes hívei a békének, azt mond. ják: „miért menjünk békegyülésekre, miért írjuk alá a felhívásokat, mikor úgysem lehet megakadályozni a harmadik vffágháhorút, hiszen a* elsőt ét a másodikat sem lehetett." Egy maroknyi bazaftrnló imperialista áll szemben a 800 milliós béketáborrai — Világosan látjuk azonban — folytatta Lukács elvtára «hogy a mai hehr ze-t gyökeresen más. Azt lehet mondani, ma egyetlen önálló imperialista hatalom van: az Egyesült Államok- Ugyanakkor a másik oldalon megnőtt a szocialista és a szocializmus felé haladó országoknak a száma. Az első és második világháború idején sz imperialisták kihasználták az emberek hazafiságát és a maguk céljára fordították. Ma a hazaiiság: szabadságra, !üg- getlenségie törekvés, harc a békéért; a háború előidézése pedig egyenlő a hazaárulással. Hiába akarják a kapitalisták kiemelni a kapitalizmus és a szocializmus ellentétét, egyre világosabb a népek tudatában, hogy nemi ez a döntő kérdés, hanem: háború vagy' béke. Egy maroknyi hazaávuló imperialista éli szemben a 8-00 milliós béketáborrai, mely hamarosan ezermillió lesz, mert a kapitalista országokban is egyre nő a béke híveinek száma. Mindenki jól tudja az új háborúban nincs „Hinterland“, nincs mentesség a háború elől, a háború mindenki számára a legsúlyosabb egyé. ni kockázat is. Lukács elvtúrs ezután arról beszélt, hogy béke&karatunkat rá kell kényszeri- teniink az imperialistákra, ma jd részletesen ismertette a varsói határozatokat. Ezután így folytatta: Miivel egyetemi városban vagyunk s magam is az értelmiséghez tartozom, hadd szóljak néhány szót az értelmiség feladatairól- Mi büszkék vagyunk arra, hogy ez a hatalmas yilágbékc- mozgalom a néhány évvel ezelőtti vrreclavt érteim!* ég! kongresszusról iadck «L Büszkéi vagyunk arra Is, hogy kék «no iga lumpiban olyan nagy (dósok járnak élen, mint JoBob-Curie és olyan nagy művé izek, mint Piriwso. A* L Párisi Békekoirgrexsxus Wroc- lavhoz képest már hatalmas tömegeket mozgósított, de aaőta ea a békemozgg. lom rílágméretflvé vált. Párisban még nyugodott • fehér galamb,, azóta már szárnyrakcU és barepüUs u egész világot Bűnös minden órlelntUégi. aki nem foglal hatirozoltan állást a béke mellett — Nem axabad azonban eJfelejle- arüizk — folytatta Lukács elviérs, /tony «I atom- óz fcek'.éxlianLáborn fizikusok, rogy fezek, mérnökök, tehát értelmiségiek nélkül nem lehetséges. Mert én is értelmiségi vagyok, nem győzőm eléggé élesen hangsúlyozni; bűnös, bűnrészes minden értebnl- ségj, aki nem foglal aktívan áüást a béke megvédés« ügyében. Mindaz, tűd nem fogja fel komolyan, határozottan, a béke védelmének kérdését és nem dolgozik érte, újabb Auschwitzeket, újabb hóhérokat teremt ezzel « tétlenségével. Mi tehát a legfontosabb? Az emberek komoly megnyerése, egyéni meggyőzése. Hatalmas erejűvé kell tenni" a béke propagandáját és az egyéni agi- tációt A békéért való propaganda nem világnézeti propaganda, hanem azon emberek egyesítése, akik a békét akarják. A béke védelmébe mindenkit be kell vonni, világnézeti különbség nélkül, még azt a háziasszonyt is, eki csak porcellánjait félti ■ bombázásoktól. Necsak azt tudatosítsuk, hogy « béke jobb, mint a háború, hanem, hogy a békeharc minden ember érdeke és kötelessége. Lukács elvtárs ezután ar_ ról beszélt, hogy soha még ilyen alacsony színvonalú nem volt a háborús propaganda, mint ma Amerikában. de még milliónyian vannak, akik felülnek ennek a-z amerikai háborús propagandának. Itt Magyarországon Is akadnak olyanok, akik hallgatják és hiszik „Amerika Hangja“ adásait — Hogyan lehetséges — vetette fal a kérdést Lukács elvtárs —, hogy értelmes, sőt müveit emberek is hisznek ennék az aljas, hazug propagandának? Ez onnan van, hogy sokmillió embert mérgezett meg a fasiszmus hamis hírverése, sokakba mélyen beleivódott a propaganda. Vájjon megmenthetők-o, kigyógyiíha- tók-e a mérgezésből ezek az emberek? Igen, akik nem ügynökei, csak áldozatai a propagandának. Szívós, felvilágosító munka kérdése csupán. — A varsói kongresszus legfőképpen két dolgot mond nekünk. Elóször azt, hogy ■ béke mozgalom aagyhatidom, olyan nagyhatalom, amihez lógható még nem volt i> világon, is tat Is elmondja, bogy a 800 millió békeharcos még mindig kevés Kevés mennyiségileg fe minőségileg is. Itt nálunk Magyarországon 7 és félmillió ember irta alá a békeivet. De ne ringassuk magunkat illúzióban. Jól tudjuk, hogy ez e szám még nem jelenti azt, hogy mindez a 7-és félmillió ember aktív békeharcos. De azzá lehet állandó felvilágosító mun_ kával, azzá kell tennünk Rajtunk múlik, hogy meg tudjuk-e védeni szabadságunk és békénk eredményeit, meg tudjuk védeni munkánkat, kultnránkat, életünket. Ez a cél fa ón. azt hiszem, barátaim, olyan cél, mely megéri, hogy mindegyikünk erre tegye fel minden munkáját, egész életét! A pécsi dolgozók felszólalásaikban hitet tettek helytállásukról Lukács György elvtárt beszédére forróhangulatú béketüntetés következett. A hallgatóság helyéröl felállva, éltette békefronturik nagy vezetőit, Sztálin é* Rákosi elvtársakat, a ütemes „Harcolunk « békéért!"-kiáltás sál tett ígéretet a béke elszánt védelmére, Ezután a hozzászólások következtek. Szebeni Jánosné, a Sopiana-gép- gyár sztahánovista esztergályosa, fel szólalásában kijelentette: A béke megvédését nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is meg kell valósítani. A varsói határozatokat mi, pécsi sztahánovisták és dolgozó nők elsősorban termelésünk emelésével hajtjuk végre. Dr. Llssál: Kálmán egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem orvoskarénak dékánja, őrömmel jelentette be a nagygyűlésnek, hogy a Pécsi Tudományegyetem tanárai és tansegédszemélyzete december 7-én tartott békegyűlésükön nagy lelkesedéssel csatlakoztak a varsói határozatokhoz. Szalai Sándor sztahánovista kőműves a következőket mondta; — A baranyamegyei építömunkások nevében megígérem, hogy a közös célért, békénk megvédéséért, áldozatos munkát fogunk végezni. Nem kímélünk nappalt sem éjszakát azért, hogy megerősítsük békénk védelmét s minél gyorsabbá tegyük a szocializmus építését.“ Tréber Antal, pécsbányaíelepi bányász elmondta, hogy 1945-ben a bányászok széncsatában biztosították felszabadult hazánk minél előbbi talp- raállitásáL — Szabadságunkat és békénket csak úgy tudjuk megvédeni — mondotta, — ha e «zenet kihozzuk a bánvébóL Most újra csatasorba állunk, hogy ötéves tervünket hamarább, elsőévé* tervünket pedig december 21-ra, Sztálin elvtár* születésnapjára teljesítsük-“ Bozókl Emerend* a bányásznék nevében szólalt felt — Mi, bányászasszonyok, büszkék vagyunk arra, — mondotta, — hogy bányászok vagyunk • innen ígérjük, hogy munkánkká!, minden erőnkkel * ba kell életünk árán ia megvédjük békénket. Békéért folyó harcunkban a Szovjet, unió és asszonyait és anyáit tekintjük példaképünknek s őket követjük. A felszólalások után a nagygyűlés Horváth elvtárs javaslatára, táviratot küldött legelső békeharcosunknak, Rákosi elvíársnak, melyben a résztvevők megígérik Pécs dolgozói nevében, hogy minden erővel, munkával, szívós és széleskörű felvilágosítással, harcolnak a békéért, melyet szükség esetén készek fegyverrel, életükkel is megvédeni. Ezután Somorjai Erzsébet, gimnáziumi tanuló Tvardovszkij: A béke védelmében című versét szavalta el, majd a zárszóban Krancz Pál elvtárs tett fogadalmat városunk dolgozói nevében a békclábor növelésére. A lelkeshangulatú, békénk megőrvésf mellett forrón tüntető nagygyűlés / Internacionáléval ért végei.
