Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-17 / 293. szám
1950 DECEMBER 17 MliPí,é 9 Az igazság és a béke előtt nincsenek országhatárok Dolgos© parasztjaink a begyűjtéssel erősítsék . a békeharcot9 a szabadságáért küzdő, elnyomott jugoszláv népet Á pcrfszervervezet segítsége döntően hozzájárult az orvoskan DISZ jó vezetőségválaszfásához Az. igazság és a béke előtt nincsenek országhatárok. Ha lassan is, ha keveset is tudunk meg abból a szenvedéssel teli életből, ami a Dráván tói dolgozó Jugoszláv népnek kijutott a Tito-banda gyalázatos árulása után és még fokozottabban kijut napjainkban, mégis megismerjük .életüket, szenvedésüket egy-egy rokonhoz, ismerőshöz írott levélből. Mindennél beszédesebb ez a levél, amit egy „zadrugában" — — a kulákok által vezetett „szövetkezetben“ — dolgozó parasztasszony Irt magyarországi rokonainak. .4 jugoszláv dolgozó nép judáspén- zen eladott rabszolgája lett ez amerikai imperializmusnak. Mi tudjuk jól, mit szenved éa milyen kemény harcot vív elnyomóival szemben a dolgozó bős jugoszláv nép. Harcukat azzal segítjük, hogy bányászaink túlteljesítik tervüket, az ipari- és építő munkások megfeszített munkával építik az or. ■zágot és a dolgozó parasztság legjava túlteljesíti begyűjtési kötclezettségét Ezzel válaszolunk a jugoszláv nép árulóinak. Ez az egyszerűen paraszti nyelven fogalmazott levél elmondja, hogy: «... azt el is hiszem, hogy minden jól volt készítve, mikor nálatok van minden és mindent lehet vermi. De bilatok selyem világ van, a nil helyzetűnkhöz képest. Nálunk csak jó fárai- tig kell dolgozni és a nép ne egyen, meg ne is ruházkodjon. Kedves Bözsi képzelheted, hogy mi is hogyan iskoláz latjuk a mi Karcsinkat, mikor most semmi nélkül vagyunk ...“, majd így folytatja: „itt ugyan nincsenek megfizetve az iskolavégzett emberek, de az embert az a remény táplálja, hogy tolón majd jobb lesz, de ka így marad, okkor nem érdemes, hogy a lejét és az idegeit törje egy is az iskolában .. mikor lennél szíves küldeni levélben egy, vagy két géptűt?... bocsássatok meg a rossz papírért, nálunk nincs jobb. Most még van nekünk is egy hízónk, egy góbénk, meg egy tehenünk, de még ebben sem bízunk, hogy meghagyják-“ így és ehhez hasonló panaszokkal teli levelet Irt rokonának egy jugoszláv dolgozó parasztasszony. Kemény válasz ez a levél azoknak, akik még ma sem értik, miért hazafias kötelesség a kukoricabegyűjtésí kötelezettség teljesítése is. Legyen ez a levél válasz Fcrkov Györgynek — és a hozzá lyi kulákoknál volt cseléd, ma még, ennél is rosszabb sorban él a jugoszláv dolgozó parasztság. Cselédei Titonak és az amerikai imperialistáknak. Sokan nem is gondolnak arra, hogy Tito amerikai gazdái parancsa szerint feni a fogát a szomszédos demokratikus államokra, köztük hazánkra is. Megvédi-e Ferkov György festett kocsija Tito ellen az országot? Nemi De ha eleget tett volna kötelességének, erősítette volna dolgozó népünk államát, részese lenne ennek a hősi harcnak, amit szerle ebben az országban győzelemre visznek a bányászok, építő munkások, az ipar, a tudomány dolgozót és azok a becsületes dolgozó parasztok, akik megértették mi a feladatuk, akik teljesítették, vagy már túlteljesítették kötelezettségeiket. Felelős minden ember személyében is a békéért Felelősek vagyunk azért, hogy a béke frontján munkánkkal harcolva erősítsük a béke táborát, hogy minél előbb szabadon és boldogan élhessen az elnyomott jugoszláv nép. Értük is folyik a harc. Aki csak A pécsi tudományegyetem karain a különböző évfolyamok DISZ vezető- ségválasztó taggyűléseket tartottak. Az orvoskar I. sz. DISZ-alapszerve zetének taggyűlésén a fizikai előadótermet megtöltötte a lelkes első évfolyam hallgatósága. Mozgalmi dalolt éneklésével vártak a taggyűlés megkezdésére. Az egész taggyűlés nemcsak lelkes hangulatával, hozzászólásaival, sőt. bírálatával hozzájárulj ahhoz, hogy jó vezetősé get válasszanak. Ez nem utolsó sorban azon múlott, hogy a pártszervezet, — a csúcsszer vezet és a nemrégiben megalakult kari pártszervezet is —, törődött a DISZ vezetőségválasztással. Pártösszekötőt állított be Kránics Sándor elvtárs személyében. Gondoskodott, hogy a hallgatóság körében önkéntes jelölések alapján már jóelőre megtudja: kiket akar vezetőkul az ifjúság. A huszonnégy főnyi ifjúgárdista népnevelő, felvilágosító munkát végzett. Ennék köszönhető, hogy az ifjúság a legjobb ’ tanulókat, mozgalmi munkában élenjárókat jelölte. Keller Gábor elvtárs, a régi vezetőség titkára beszámolójában feltárta a hiányosságokat, bár igaz, hogy még nem konkrétan, személy szerint rámutatva a jó eredményeket elérőkre, illetve a hibák elkövetőire. A hozzászólások annál bőségesebben jelentkeznek. A bírálattal ugyan ók sem álltak valami jól, inkább cerjj dicsérték a régi vezetőség munkáját, noha általánosságban megmondták a hibákat. Így jól kijött a ~DISZ-veze!ő- ség9elszakadása a hallgatóktól. Komoly önbírálatok hangzbttak el a (a. nulmányi fegyelemmel kapcsolatban. Az állandó népnevelő munka hiánya, az ifjúgárdisták kampánymunkája szintén bírálat tárgya volt, de nem elég élesen, személyekig menően. Mégis, a lelkes elhatározás, a hozzászólások politikai érettsége és az egy-k^t éles bírálat komoly fejlődést jelent az évlolyam életében. Különösen az a lantos, hogy a legjobb tanú lókat, az élenjárókat és példamutató kát választották meg c vezetőségbe. A jelölteket megválasztás előtt bírái, ták, többnyire jó oldalukat bemutatva, de néhány hiányosságukat sem hallgatva eL A régiek közül titkár maradt Keller Gábor, Szentiványi István, Schmidt Ottó és Floszmami- Qab rielia maradtak meg, míg új vezetőségi tagok lőtték Csapó Kálmán, Berták Rózsa, Miriszlai Eroó, liléi György és Farkas Mária. A jelölőbizottság nemcsak napokkal előbb, nemcsak a faliújságon közölve és a hallgatók közt megvitatva vitte ki a vezetőségi tagok névsorát, hanem itt is bemutatta, méltatta őket a faggyú. lésen. A pártszervezet irányításának, jó munkájának köszönhető, hogy a ..jelöltekhez nemcsak hozzászóltak, de jól. érdemeik és hibáik megmutatásával szóltak hozzá. Szentiványi Istvánt például magatartása miatt bírálták, Schmidt Ottót azért, mert nem szerve zett aktíva-hálózatot a tornaórák, látogatottságának biztosítására: A. tagság bizalma, lelkes munkakedve és harckészsége nyilvánult meg a taggyűlésen. Egyhangú szavazással fogadták el egyenként a Jelölteket, osupán Schmidt Ottó ellen volt négy ellenszavazat. Ha a pártszervezet, elsősorban a kari pártszervezet, továbbra is így. sőt még fokozottabban törődik a DISZ-szel, ha a DlSZ-vetzetósóg és a hallgatók kijavítják hibáikat, melyek a tagságtól való elszakadás, a tanulás, a fegyelem és az agitáció« munka terén eddig megmutatkoztak, akkor az orvoskar első évfolyama a* egyetem egyik főerősségévé fog válni Országos értekezletet tartottak a bányaipari újítási megbízottak Szombaton az Országos -Találmányi Hivatal székházéban értekezletre jöttek össze az ország összes bá. nyaipari vállalatának újítási megbízottai. Hevesi Gyula, a Találmányi Hivatal főtitkára rámutatott az újítómozgalom hiányosságaira a bányaipar területén. Sok újítás nyolc- kilenc hónapig nem kerül kivitelezésre. Az újítási megbízottak' nem adnak kellő támogatást a bányászújítóknak és ezen a téren a minisztérium bányászati főosztálya - részéről is hiányosságok vannak. A bányaüzemek vezető nem használják fél az újítások kikísérletezésére álló összegeket — mondotta a többi között. Ezután Kéri Vencel, a nehézipari minisztérium bányászati főosztályának helyettes vezetője felhívta a bányászati újítási megbízottak figyelmét, hogy még fokozottabb mértékben tanulmányozzák a szovjet munkamódszereket és Igyekezzenek azokat a bányaipar minden területén hasznosítani. ; A MEZŐ KÉR gondoskodott a pécsi dolgozók téli vitaminszükségletéről tony nálunk nem lehetne sok süteményt cslnyálni, sem tortát készíteni, mikor nálunk egész éven keresztül nincsen cukor. Mi még március hónap. ban kaptunk cukrot és azóta még egy dekát sem. Még tzívcseppet jfin te- hej cukorral inni, nálunk ilyen jó világ van. Nálunk olyan nagy éhség lesz, hogy ián éken pusztul a nép. A polgár-néptől elvitték az élelmet, úgy, hogy tavaszig nem lesz neki semmi sem enni, sem ruhát venni. Mi, akik a közös löld munkál ásóban vagyunk, mi kapunk személyenként egy mázsa búzát egy évre, A papa meg a mama még annyit sem, azok 90 kilót kapnak. Most gondoljátok kedves drága rokonaink, hogy hogyan lehet ebből élni egész éven keresztül. Akik meg. még privát munkálják a földjüket., azok meg kapnak 80 kilót személyenként. Sem nekik nincs, sem nekünk, nem tudja az ember, hogy mi is akar ebből lenni ebből a rossz világból. Jó az biztos nem, hanem csak rossz.,. Nem tudjuk elgondolni, hagy meddig bír ez így lenni. Kedves Bözsi, nem tudom nálatok hogy van, ahogy te írod, náhasonlóknak —, akiknek hat mázsa kötelezettsége van a dolgozó nép államával szemben, ennek ellenére neki fontosabb, ha kocsiját kipingáltafja azért a hat mázsa kukoricáért, amivel tartozik az államnak, amivel tartozik a Dráván túl szenvedő és harcoló testvéreinek. „Nálunk olyan éhség lesz, hogy tán éhen pusztul a nép", — így írja az az egyszerű parasztasszony és Ferkov Györgynek fontosabb, ha kocsiját szépen kifesteti, mint a begyűjtés teljesítésével harcoljon azért, hogy a békét meg tudjuk védeni és erősíteni tudjuk szabad hazánkat. Feikov György és a hozzá hasonlók nem törődnek azokkal, akik túl a határon szenednek,, sőt egyenesen ellensége letiiraz elnyomásban szenvedő és harcoló jugoszláv dolgozóknak. Miért,? Mert nem érlelte meg, hogy n begyűjtés teljesítésével is harcol a békéért, harcol nemcsak saját országa felvirágoztatásáért, hanem a jugoszláv dolgozók szabadságáért is. Versend ‘ dolgozó népe a múltban Monlenuovó harceg birtokán is a bőönmagáért adott, az keveset adott, aki a békéért és az elnyomottakért adott, az megtette kötelességét. Ferkov György versendi dolgozó paraszt nem egyedül látja ilyén rosszul kötelezettségteljesítésének fontosságát. Vannak többen is és nemcsak Versenden vannak hozzá hasonlóan helytelenül gondolkodók. Ebből a levélből okulhatnak. A Tito uralom alatt nyomorgók példájából sokan tanulhatnak, mert van mit megtanulni belőle. Vagy keményen harcolunk és kiállunk a béke mellett, vagy nem érdemeljük meg azt a drága szabadságot, amit nekünk vérük és életük árán adott a dicsőséges Szovjet Hadsereg. Hős bányászaink, sztahanovista dolgozóink, építőmunkásaink, a begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztok mutatják az utat, melyen minden becsületes ember elérhet a boldog élethez, a békéhez, mely úton járva, a béke kemény harcosa lesz. A Mezőkor Pécsnek és megyénknek éléskamrája. Mint ahogy- a jó háziawzony gondosan elteszi családja számára a befőttet, a zöldségfélét a pincében homokba rejti a fagy elől. úgy tárolja a MEZŐKER telepein, raktáraiban és pincéiben a dolgozók téli és tavaszi vitaminszükségletét. A Bajcsy-Zsi 1 inezkv-úti telepen a burgonyát válogatják. A legapróbb elemeket ipari célokra használják fel. a nagyobb szemeket üzemi utalva nyokra. szolgálják ki, a legszebb, legegészségesebb gumók pedig a tavasz ru várnak, hogy a dolgozók egészsó. ges, vitamindús táplálkozását szolgálják. Ide a telepre gvülik be vidékről a káposzta is. Hatalmas gúlákban várják az óriási káposztafejek, hogy piacra kerüljenek. A legszebbeket természetesen kiválogatják és külön, jól szellőző pincékben teleltetik. Az egyik raktár helyiségében al- 'uaiLlat fogadja a belépőt. 250 mázsa alma, vérszinü, zamatos Jonathan és halványzöld, aromás masdnszM várié, hogy piacra kerüljön. Kell a boly, mert karácsonyra ieipót hatalmas mennyiségű alma érkezik. A telep dolgozói felkészültek, már a somogyi burgonya fogadására is.' A Somogy tmegyébőí jövő burgonya még jobb minőségű lesz, mint a b-> ranyai. Az iparostanulóiskola és a közgazdasági gimnázium előtti tér a MEZŐKER nyílt területen lévő éléskamrája. A tér egy nagyrészén az el- vermeít sárgarépa, másrészén petrozséi vein vészeli át a telet. A burgonyahalmokat 40 centiméter vásiag szalma takarja, rajta, még 30 centiméteres rétegben föld. Tizenkilenc hatalmas raktárban, illetőleg telepen tárolják a váróé -és a megye tavaszi élelmitarta.lék/-U A- szakszerű eltartásról ezaké.mberek gondoskodnak. A burgónygíiroiást például a remény pusztai tszcs kiküldötte irányítja. Városunk, megyénk dolgozói nyugodtan nézhetnek a tél elébe, mert Pártunk és kormányzatunk, valamint népi tanácsaink gondoskodnak arról, hogy a dolgozók semmiben- se szenvedjenek hiányt.