Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-12 / 263. szám
6 IIFló 19» NOVEMBER » 36! készüljenek fel csoportjaink a téli kultúrversenyre \ / Késő-őevre lordalt *r, esztendő, erős téli tüzet gyújtarutk®' faívaiukon is a kályhákban fa kemencékben. Parasztjaink, falusi dolgozóink már az őszi munkák utóját végzik « mind sűrűbben tekingetnek a fehérfalú lilzak kó. ményéböl gomolygó barátságos fii felé. Elérkezett az ideje a téli foglalkozásnak. Falvaink felé futó új be kötőutaink mellett új póznasorok húzódnak a távbll.a: cgi/rc kevesebb a pislákoló 'petróleumlámpa, mind több 'kelljen gyűlt ki a fehér villanyfény. Estefelé otthon az iskolásfiú vagy lányka mellé asztalhoz ülnek az ..öregek''-, az apák és anyák is könyvvel a kezűkben., .V« már jut kló a niüvc. lödésre is (■■ nagyon sok azoknak a zárna, akik örömmel nyitják ki a könyvekét. > íoy van ez az egész országban, így van ez Baranyában somogybán, Tolnában is. A -megyék falvaiban és a pusztában is ftUdmwl a kultúra iránti szom- pinúy, moly mind erősebben jelentkezik. Szerencsére, ennek a ezomjnak a .kielégítésére már egyre több aszol- a ni „táplálék'1- Kult urálid felemelkedésünk eddig nem látott hatalmas mórotokét öltött. A szabadság zárakat nyitó légáramlatának köszönhető, hogy a művelődés számára is kinyíltak a kiskapuk ée az ajtók 6 hogy m az ajtónyílás tömegméretűvé nőtt. Szaporodó kultúrotthonaink, do a régi kultúrtermek körül is egyre elevenebb az élet. Fiatal legények és lányok igyekeznek a ' villanyfényes termek felé. Asztalok körül szapora *r.ó járja.. Párnapoíj újság fölé hajolnak, fontos hírt olvasnak, az Országos Népművelési Bizottság felhívását az országos kultúrveracnyre. 21-én Sztálin elvtárs sz üld ásna pj án kezdőt • : tj. a fnbjsi l;ul túrverseny és Sztálin elvtárs névévé indulnak harcba a csoportok ezrei. 1 békekölcsön jegyzés és különösen $ tanács választás előtti időben, do mos november 7-én ia megmutatták fal vaink kultűreeoportjai is, hogy kultú ralis tömegmozgalmunk terén milyet jelentős fejlődést értek el, hogy c politikai és gazdasági harcoknak mi Igen komoly fegyvereivé , váltak Nagy fellendülés mutatkozott országosan is, megyeszerte is a kultúragi- rációban. Emelkedett az eszmei h nótvóezi szfnvooaJ. Most az crcdmo- nyék megszilárdítására és továbbfejlesztésére határozta, el az Országú# Népművelési Bizottság, hogy téli falusi országos kuitúrversenyt rendez, Ha egy versenyt indítunk, bármilyent üs, mindig tudnunk kell. hogyan, milyen céllal csináljuk, mik legyenek a feladatai. Az asztal fölé hajoló fiatalok erre is választ kapnak. Szó-szerint olvashatják: “"777™ falusi kultúr versenynek ,,U leli mindenekelőtt népünk- ' nck a béke megvédése írdcfcében folyó harcát kell szolgálnia. Erősítse népünk erkölcsi és politikai t'jységét, a Magyar Dolgozók Vártja iránti ragaszkodását. Mozgósítson a verseny jobb és több munkára, fegye. kmre, áldozatkészségre, ötéves tervünk megvalósítása érdekében. Fcj- 'essze -«■ verseny népünkben a bátortágnak, a hazafisdgnak, a haza meg- rédésére irányuló kemény . clhatáro- wttságmlí, a nehézségekkel való bú. '■or szemb esz állás n ah és az ellenség tUeni gyűlöletnek a szelleméi. Erő- úts* « verseny a Szovjetunió iránti tíiséget és szeretetet, a szolidaritást ! trUág békeszerelő népeivel E* röviden a béke megvédésének n * haza iránti szeretetnek a köve- elménye falusi kultúrceoportjaink1 elé. * Ennek a versenynek tulííjclonképen ( rontáttörést kell végeznie a béke-, •arc falusi erővonalán. A béke had- ( líireleteiben fontos szerep vár a fa - s rwi kultúrcsoportok téli támadására. < i sziujátszócsoport, a hópitánc-* gyüttes és az énekkar mindegyike J •'gyszerfi fegyvernem ebben a harc- J .ni. A csaták a héke erődjeiben, aj cdtúrotthonokbnn I« kultúrtermek-^ <«n folynak le. j Minden község, járás és megye te [Hete lesz ennek a versenynek, ennek J harcnak. Már van egynéhány ütkü-J et, méghozzá győzelmes ütközet aj átunk mögött. Ebben üzemi kultúr- i -opottjaink jártak elől, mutattak« tat és adtak nem egyszer segítségeti Beranvábsn a falusiaknak. Most a, falusiakon van a sor. Mozgósítani kell a tömegszerve, zoteknek: a DISZ-nek. az MNDSZ-nek, a Défosznak és az úttörőcsapatoknak. Széleskörű toborzást kell indítanunk, hogy a l^arc győzelmes legyen. Vegyenek részt a gépállomások, állami gazdaságok fa term elő csoportok tagjai ebben a nagy' kulíúrmozgalomban. épúgy, mint Somogybán és Tolná- ban már vannak harci tapasztalatok, példák, e vannak új és új'kezdeményezések Baranyában. Nagyon jól indult Boly a nyár végén. Most ezt a. jó kezdést kell to- vábbvinnie, a; hibák kijavításával. Aimáskcreezlúr és Németi most- november 7-én tűnt ki. Do jók a kezdeményezők is: Szederkény, IIosszú- heiény, Szalánta, Magyarszék, Eszte- rág-puszta, Vókány, Mohács fa AÍeó- szentmárton, Somogybán Baté, Tolnában Mórágy, Dombóvár, Döbrököz kultúrcsoportjai is. Csak a műsorok helyes megválasztására vigyázzanak. Harcos műsorokat, a népi művészet eredményeit kívánjuk a kultúrvcrse. nyékén. Természetesen jó csatához, eredményes harchoz jó vezérkar, irányítás kell. A versenyek irányító!, gazdái helyi tanácsok. Éppen ezért a Megyei Tanácsok népművelési alosztályának teljesen' fel kell számolnia minden nehézkességet, óvatoskodást és halogatást Gyors, azonnal intézkedő szervező fa irányító munkát kell végeznie — már most! Ezt eddig nem minden esetben mondhattuk el a népművelési alosztályról. Nyúljanak hát a dologhoz körmöeen, mert elsősorban az ő munkájuktól függ a falusi kulíúrvereenyek, » békeharc e fontos szakaszának eredményessége és tőlük 5« fogjuk ezt elsősorban számonkérai! Bartók Béla emlékest Rómában A római Magyar Akadémia a Műv ész-Színházban nagysikerű Bartók Bála-estet rendezett. A nagyszámú. közönség soraiban ott voltak a. Szovjetunió, a Román- és a Bolgár Népköztársaság, valamint a Csehszlovák Köztársaság római sajtó- és kultúr-attaséi és a római haladó értelmiség igen sok jeles képviselője. / Űjtípusú vezetőket nevel a gazdasági és műszaki akadémia December Az erők összefogásával jó muzsikát adhatunk a pécsi dolgozóknak A gazdasági és műszaki akadémia ötéves tervünk «étkifözéselaek (megvalósítása érdekében új típusú gazdasági, és műszaki vezetűkáderekvt gern! Erről az iskoláról kerülnek ki azok az új vezetők, akikben « széleskörű politikai tudás elmélyült szakismerettel és szervezőkészséggel párosul, hr. akadémia valamennyi hallgatója * maga speciális szükségletének megfelelő gazdaság- politikáit és gazdaságtant tanul- A gazdaságtan magába foglalja a» üzem- gazdaságtan, tehát a tervezés, szervezés, üzemkőayreiés, üzejnstatisztlka, béres nonraakérdések ismereteit. Az ipari szakok hallgatói egész sor műszaki alapismereti tárggyal, így matematikával, fizikával, mechanikával, géptannal és géprajzzal is foglalkoznak. A kereskedelmi tagozat külkereskedelmi szakának tantervében a nyelvi tanulmányok foglalnak el jelentős helyet. WANDA WASZILEWSZKA cA ember Is kq temmye Á zene megjelenése sohasem volt véletlen, egyéni kedvtelés műve, hanem mindig, mint a társadalom közös problémáinak a társadalmi valóságnak kifejezése jelentkezett. A zenének társadalmi szerepéből következik az is, hogy minden nagy társadalmi korfordulón jelentősége megsokszorozódik, a zenei élet vérkeringése megpezsdül a zene átjárja a társadalom életét, és fejlődése nagy eredményeket hoz. A zenei élet ilyen változását a zenei igénynek ilyen rendkívüli mértékben való megnövekedését, a zenének a kiválasztott kevesek ügyéből új országot, új társadalmat építő népünk közös ügyévé válását, a zeneszerzőknek cs művészeknek a dolgozó néphez való új, minden eddiginél tökéletesebb és emberien őszinte viszonyát hozta a felszabadulás és az azt követő eddig eltelt néhány termékeny esztendő. A zene a nagy tömegek ügye kezdett lenni, akiien cl: igénye és ízlése az aktív bekapcsolódás eredményeképpen irányítóan szólt bele a zene további fejlődésébe. Amint Zsdánov mutatott rá: ,mz emberek ízlése kifejlődött s az igények megnőttek. A zeneszerzők pedig megtanulták, hogy a nép annyira becsüli a zeneműben rejlő tehetseget, amennyire hozzáférhető a széles néprétegek számára.” ■«yen új zen« normáit határozta meg a SzK(b)P Központi Bizottságának zenei határozata, mely a klasszikus zene értékelése, a nemzeti hagyományok ápolása és továbbfej lesstése, valamint a szocialista - realista zeneművészet irányelveinek lerögzitése által olyan termékenyítőén hatott zeneszerzőink munkájára, hogy bátran állíthatjuk: kialakulóban van a formájában nemzeti, tartalmában szocialista magyar zeneművészet. Tömegzenei életühk bázisai a fel- szabadulást követő időben egymásután megalakult vagy a régiből kor. f A szovjet nép gigászi aikolómunkával hatalmas or J szagot teremtett, amely a világ reménységévé vált: meg (teremtette a szocializmus országát. Sztálin megmutató fennek a népnek, hogy a kommunizmus nem távoli (ködös álom, nem aranyos ábránd, hanem már küszöbéi \állunk, kapuit a munkás- és parasztkezek minden újahl j erőfeszítése, minden újabb icllcdezcs és találmány jegyre szélesebbre tárja ki. Szlálin és a szovjet néi Jegyeden egységes egészet alkot, mint ahogy egysége: (egészet alkot az ember és dobogó szíve, az ember c: félő, gondolkodó elméje. f 4 Szjálin-vezelte nagy nép alkotása a suhogó kol- \ hozíöld, a bőséges termés, amilyet azelőtt soha(sem láttak. Az ő akaratának, szívének és elméjének al- jkotása az új falu, amely nem hasonlít a világ egyetlen j falujához sem, a dnyeperi gát, amely a fény és encrgic Jiorrúsa. Az ő alkotásai a folyókat egymással, összekötő i hegygerinceket átvágó, pusztaságokai zöld kertekké va- frázsló csatornák. Az ő alkotásai a szántóíöldek a volt Vsivatagok helyén, az erdők a hajdani kietlen síkságodban, a szőlők ott, ahol azelőtt csak {utóhomok volt. Az jő gondolatának és akaratának alkotásai az új városok jés az új utcák, a merészen az ég felé magasló házak és f építmények. Az p vívmányai az intézetek, az iskolák, t az akadémiák, a kórházak és a szanatóriumok. Az 0 rgondolatának és munkájának, az ű Utáni crőleszítcsó- tnefc müve, hogy a világ egyhalod része újjáteremtődött. iUj ember jelent ineg az új Szovjet íöldön. f ■ A ml országunk a béke országa, amely a Kreml vfalaitól határaink legtávolabbi pontjáig terjed. 1 Népünk négy éven át rettenthctetlcnül nézett szembe fa háborúval, négy éven át megfeszítette minden erejét, f olyan hősiességet tanúsított, amilyenről mostanáig nem f hallott a világ. Négy éven át embcricleltí küzdelemben, Temberfeletti munkával vezette népét Sztálin a háborúi táljain a győzelem leié. Nekünk jogunk van békét kötve felni. Mi többet áldoztunk a béke ügyéért, mint a íöld- I golyó bármelyik másik népe. A szovjet katonák a vá- I rosok és falvak békéjéért harcoltak. A békéért égtek >a tűzben a szovjet repülők, ontották vérüket a tankokban a szovjet Ifjak és zárták el saját mellükkel az erőidül: töréseit az egyenruhába öltözött munkások és parasztok. A városok és falvak békéjéért, a zöld mezők jibékéjéért harcolták a hősök. A nap ragyogásáért az 'azúrkék vizeken, a gyermekmosolyért a réteken és terepien, a fehér iskolák nyitott ablakain kiszűrődő énekért, ,a leányok szépségéért, az. anyák nyugalmáért. A békéén, a békéért, küzdöttek a szovjet hősök fagyban és hőségében, a sztyeppékén és a hegyeken, az erdőkben és a mocsarakban. Hazánk legjobb fiainak kiomló vérével fizettünk ml a békéért. Es a békéhez Sztálin vezetett el minket, mint "’’ogv ő vezetett el minket, a háború napjaiban Is. Lelkes szó- meink elölt feltárultak azok a távlatok, amelyeket ö mulatott a szovjet embernek. A föld, amelyen pezseg a munka. Az. ember, aki a természetet irányit fa, aki megváltoztatja a föld arculatát, a tolyök folyását, az időjárást. Az. ember, ajü alkot, aki u természet ura és nem annak alázatos, tehetetlen rabja. Az ember, aki végtelenül megsokszorozza a íöld gazdagságát, az élet kincseit. Í jyen «* mS világunk. Az ilyen világért érdemes küzdeni, az ilyen világért érdemes feláldozni az életet. Ilyen világot épít kétszázmillió szovjet ember. £s nemcsak a szovjet emberek, nemcsak kétszázmUUónylan! Ugyanilyen világ épül mindenütt, ahová a Szovjet( Hadsereg győzelme, Szlálin győzelme szabadságol hozott( a népeknek. Felemelkedett, fejlődésnek és virágzásnaki indult Varsó, amely még nemrégen romhalmaz ■ volt.t Felpezsdült az élet a lengyel kikötőkben, elindultak azt első traktorok a földeken, ahol még nem oly régenj a haláltáborok krematóriumaiból fekete kormot sodortj a szél. Felhangzott a gépek zúgása és dübörgése a cseh-, szlovák gyárakban, megkezdte az új élet építését a ma~i gyár, a román cs a bolgár nép. Megvirradt a szabadságj napja a hősies, szabadságszerető Kína felett. Uj korszaki, napja kelt fel az építők és alkotók országaiban. Es eb-i bc.n az új korszakban erőteljesen és bizakodóan csendüli fel annak az embernek a szava, aki vezér volt a led-* szörnyűbb háborúban és vezére most az új élet építői-' nek, bárhol is legyenek azok. Most, amikor a háborús gyujlogatóh fenyegetnek zsarolnak, amikor az amerikai imperializmus a tengeren- j túlról kinyújtja mohó karmait és torkon akarja ragadnU a világ összes népét, amidőn a nyugateurópal koraid-1 nyolc országaikat prédául dobták oda az amerikai rab-( lóknak, a szovjet nép Sztálin vezetése alatt egy ember-j ként áll ki a béke védelmére. J IVcm ijedtünk meg a fenyegetésektől, nem retten j tett meg bennünket a zsarolás. Hozzdedződtünki a harchoz és küzdeni fogunk a békéért. ( A boldogságot nem adják ingyen, a boldogság érd küzdeni kell. Milliók küzdenek a világ boldogságáért. Nem félem-j lilik meg ókéi sem az argentin béketünlctéseken el-4 követett állatias erőszakoskodások, sem New York bör-t tönrácsaí, sem az üldözések, amelyeknek a 'béke híveir Franciaországban és Brazíliában, Indiában és Olasz-t országban ki vannak téve, mindenütt, ahol a hatalom a( háborús bujtogalók és segítőtársaik kezében van. i A világ népei nem hagyják magukat becsapni! Nemi hisznek a megvásárolható rádió rekedt hangszóróinak, f nem hisznek a megvesztegetett, hazug polgári, sajtónak,f nem hisznek a háborús bujtogatók megrendelésére ké-\ szítéit uszító Hímeknek. A világ népeit nem íélemlítij meg sem a baktériumháború, sem az atombomba. 4 A világ népei tudják, hogy a bekéért küzdő sere-f gek élén Sztálin, a minden dolgozó ember által hőn f szeretett nagy vezér áll. Emlékezetünkben íelcsendülnek Sztálinnak az elmúltj évek nehéz, háborús napjaiban elhangzott szavai: „A mij ügyünk igaz ügy — győzelem a miénk leszl" é Es szerte a világon a béke egyre növekvő 1áborá-\ ban harcoló százmilliók ajka ismétli most Sztálin cgy-j szerű, megdönthetetlen szavalt --------------——. sz erűen átszervezett üzemi, szakszervezeti énék- «is zenekarok. Ma 12 énekkar és 5 fúvós-zenekar működik városunkban. De ez a szára csak a pillanatnyi helyzetet rögzíti. hissen nap mint nap alakulnaJc új énekkarok, úgyhogy az év végére 16- 18 énekkar működik Pécsett. Ez azt jelenti, hogy mint mindenütt, nálunk is fokozódik a dolgozók aktív muzsikálást kedve. A művészi eríflményelt keresztmetszetét elsősorban jól megrendezett, színvonalas kórushangversenyen lehetne elérni, amelyek egyben a közönségnevelés alapiskolái is lennének, hiszen a kóruszene igazán közérthető, világos muzsika, szemben pl. az el vontabb szimfonikus zenével. Énekkaraink munkája azonban sokszor elaprózódik, vagy nem jut tovább az üzem kapuján és alkalmi fellépéseken. A múlíévi dalosverseny óta eltelt IS hónap alatt városunkban a nagyon gyér üzemi hangversenyeket kivéve mindössze 3-4 kórus-hangverseny volt és ma még egyik énekkar sem vállalkozhatnék arra, hogy egy, a Plov- divi bulgár kórushoz hasonló önálló hangversennyel lepje meg a közönséget. Pedig a fejlődés igénye mégis csalr az lenne, hogy legalább 3-4 énekkar szövetkezzen évente 1-2 önálló hangverseny megtartására. Ezzel szemben hányszor tapasztaljuk, hogy egy-egy nívó* kórusunk képtelen repertoárját korszerű igényeknek megfelelően bővíteni a rendkívül sok igénybevétel és szervezési hibák vagy elmaradt kóruspróbált miatt. Es még valami: fiatalságunk még nem kapcsolódott be eléggé sem énekkari, sem zenekari vonalon a munkába, pedig minden együttes természetszerűen a fiataloktól vár új erőt és utánpótlást. A szovjet példa azt mutatja, hogy üzemi együttesek mellett olyan központi együttesek szervezését kell megoldani, amelyek egy-egy város zenei életében mintaszerű munkájukkal nagyobb zenei feladatok él- I végzésére is vállalkozhatnak. Váro- Isunk eddig nélkülözte az ilyen i együtteseket mind énekkari, mind 'zenekari vonalon. Remélhető, hogy 'a zeneiskola most alakult énekkara, 'mely «éppen ilyen művek bemuta- 1 tását tűzte ki célul és a városi 1 tanács tervbevett központi népi 'ének- és zenekara ezen a téren jelentős változást hoznak. Mert hiába írják zeneszerzőink a j óbbnál- jobb műveket, ha nincs együttes, mely megszólaltassa azokat Kórus- hangverseny ele rendezése is folyamatban van és úgy javítunk a helyzeten, hogy 3-4 énekkart, zenekart fogunk össze egy kollektívába s így kialakul 4-5 kollektíva, amelyek fel. váltva egymással versenyezve lépnek, majd pódiumra. ’ Zenekart és kamarazene Jhangverseny-életünk a tavalyi évadiban először 'mutatott némi szerve- fzettséget helyi vonalon. A Kereske- ! del mi és Pénzügyi Dolgozók Szak- ! szervezeti Zenekara két önálló hang- [ versenyen adott számot fejlődéséről , amellett, hogy mind helyben, mind ( vidéken állandó jó munkása volt a I zenei életnek. , örvendetesen életképesnek bizo- i nyúlt az a kezdeményezés, amely £ a Csálry Nándor vezetése alatt I országoson is elismert honvéd zene- | kart egyesítette nagyobb művészi ^feladatok megoldására a zeneiskolai kérőkkel. Ezzel biztosítva van annák 1 a nagyszabású hangverseny programnak lebonyolítása, amely ezzel ► a zenekarral helyi és fővárosi kar► mesterek és , közreműködők szerepei- ítélésévé! szervezés alatt áll. 1 4 most meglnünló hangver* senyévad a város zenei történetében talán először lesz igazán jól megszervezve. A Zeneiskolai Zenekar , hat estje Csáky, Kóródi, Komor és Lehel György vezénylésével, kitűnő művészeink közreműködésével átfogó képet ad az új hangverseny-közönségnek mind a klasszikus, mind a magyar és szovjet zenéről. A zeneiskola tanárainak 6 kamaraestje * klasszikus alkotások mellett először fogja megszólaltatni Pécsett a legújabb magyar és szovjet kamarazenei alkotásokat. A „Muzsika” rendezvényei pedig színes csokorba kőinek balettet, operettet, operát és különböző szólóhangszer muzsikát. Nekünk, akik zenei vonalon dolgozunk biztatást ad nagy munkánk elvégzéséhez a dolgozó tömegek vágya a szép és jó zene iránt és az a tudat, hogy jó muzsikát adni annyi, mint a szép és boldog jövő útjait kikövezni, az alkotó munkát elősegíteni és mindnyájunk legszentebb közös ügyét: a békét védeni, Antal György pécsi, zen ekoaii.'Kva t ó ríum ígaz^atőjü,
