Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-09 / 260. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI A MAI SZÁMBANt Memae túlteljesítették vállalásaikat a forradalmi műszakban a péeavidékl bányászok. (5. o.) — Forrd lelkesedéssel, a szeretet hűség és hála érzésével ünnepelték Pécs és Baranya dolgozói a Nagy Októberi Forradalom XI. évfordulóját. (6. o.) — Magyar Munkaérdemrenddel kitüntetett baranyai dolgozók. (G. o.) — Megalakult a Baranya- megyei Tanács. V _____________________________________________J VIL ÉV FOLYAM. 260 SZÁM ÁRA 50 MILLER______________________________________________CSÜTÖRTÖK, 1950 NOVEMBER 9 Az idei November 7 a Szovjetunió és a világ népeinek hatalmas seregszemléje volt a béke és a szocializmus ugye mellett Pufganyin marsall beszámolója a szovjet emberek hősi munkájáról, a Szovjetunió békeharcáról és a fkommunista Párt politikájának nagyszerű eredményeirei a moszkvai szovjet ünnepi estjén A Szovjetunióban a Hagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulója alkalmából tartott nagyszabású ünnepségeket hétfőn este — mint már jelentettük — o moszkvai szovjetnek a moszkvai Pártbizottsággal, társadalmi szervezetekkel és a Szovjet Hadsereg képviselőivel az Operaházban együttesen rendezett ünnepi ülése vezette be. Az ünnepi ülésen M. A. Bulganyin marsall az alábbi beszédet mondotta: — Elvtársak! A Szovjetunió népei ma ünnepük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulóját A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely új korszak alapját rakta le, a dolgozóknak a kapitalista rabszolgaság alól felszabadítása korszakának alapját népünk •óba nem látott alkotó energiáját és kezdeményező erejét hívta életre. A szovjet emberek a Kommunista Párt vezetésével páratlan hősiességet tanúsítottak mind a békés munkában, mind hazájuk fegyveres védelmében. A szovjet nép legyőzve útjában a komoly akadályokat történelmileg rövid időszak alatt létrehozta a szovjet szocialista rendszert és ma biztosan halad a nagy eét a kommunizmus felé. — Az Októberi Forradalom győzelmeként keletkezett szovjet rend- •zerünk nagy átalakító hatást gyakorol az egész világtörténelem fejlődésére. Az Októberi Forradalom elvei egyesítik ma a szocializmus és • demokrácia Szovjetunió-vezette hatalmas táborát. Joggal nyilvánítjuk ezt a marxizmus-leninizmus eszmei győzelmének. — Az események egész menete mgerősítette a XIX. és XX. század fordulóján fejlődésének utolsó szakaszába lépő kapitalizmus elkerülhetetlen pusztulásáról szóló marxi- lenini elmélet helyességét. Beigazolódott a marxizmus-leninizmus tudományos következtetése, hogy a munkásosztály, élén egy forradalmi marxista párttal, olyan erő, amely képes a dolgozókat harcba vinni a kapitalizmus alóli felszabadításért cs magára vállalni a társadalom állami vezetését és megvalósítani a sicoclalizmus felépítésének nemes célját — Más országok népei a nemzetek testvéri együttműködésének példáját mutató szovjet állam építésének tapasztalatából meggyőződnek arról, hogy a szocializmus felsőbb- rendű a kapitalizmusnál, meggyőződnek a marxizmus-leninizmus igazságáról és életerejéről. A Szovjetunió belső fejlődésének történelmi sikerei — A szovjet nép a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulóját, a politikai, gazdasági és kulturális élet minden területén aratott nagy sikerekkel ünnepli. A forradalom évfordulójáig elért legfőbb eredményünk, hogy a szovjet szocialista állam politikai és gazdasági ereje még inkább megnőtt és megszilárdult. A háború utáni években a népének teljes bizalmát és szeretetét élvező szovjet hatalomnak, a világ legdemokratikusabb hatalmának tekintélye még inkább emelkedett a szovjet emberek és más országok dolgozói körében. Szovjet rendszerünk aktív részvételt biztosit az állami és társadalmi életben a legszélesebb néptömegek számára és a tömegek alkotó erői fejlődésének legjobb formája. Államunk vezető és irányító ereje a Kommunista Párt, amelynek politikáját a szovjet emberek saját politikájuknak tekintik. Abban érdekeik megtestesülését látják. — Nincs a világon egyetlen burásod kormány sem, amelynek belső politikai helyzete olyan szilárd és megingathatatlan volna, mint amilyen szilárd és megingathatatlan a szovjet kormány helyzete. — A Szovjetunió sikerei még Inkább megerősítették népünkben a szovjet patriotizmus érzését, amelynek ereje — mint Sztálin elvtárs tanítja — abban áll, hogy nem faji, vagy nacionalista előítéletek alkotják alapját, hanem a nép mély odaadása és hűsége hazája iránt, országunk valamennyi nemzete dolgozóinak testvéri együttműködése. A szocialista haza javáért folyó alkotó munkában fejlődik és erősödik országunk népeinek testvéri együttműködése és barátsága. Az egész Szovjetunió támogatásával felépült romjaiból és gyorsan fejlődött azoknak a körzeteknek gazdasága, amelyek áldozatul estek az ellenséges megszállásnak, a népek baráti családjában valamennyi köztársaságunk nagy politikai, gazdasági és kulturális sikereket ért el az utóbbi évek alatt. Töretlenül erősödik a szovjet társadalom erkölcs?, politikai egysége A kommunisia építés nagy céljai megvalósításáért vívott harcban töretlenül erősödik a Párt és a hatalom köré szorosan ,tö- sz°vjet társadalom erkölcsi- polltikai egysége. Meggyőzően be- «sélnek erről a háború utáni új időszakban lezajlott választási eredményeink, amelyek ragyogó győzelmet hoztak a kommunisták és pár- tonkívuliek sztálini tömbjének. — A szovjet nép gazdasági és kulturális tevékenységének alapja a háború utáni1 időszakban az ország népgazdasága újjáépítésének és fejlesztésének 1946—1950. évi ötéves terve volt. Ezt a tervet röviddel a Nagy Honvédő Háborúnak — hatónk valaha átélt legnehezebb háborújának —' befejezése után fogadtuk el. Ellenségeink azt remélték, hogy saját erőinkkel nem tudunk kilábolni a háború utáni nehézségekből. Ezek a számítások azonban alaptalanoknak bizonyultak. A szovjet nép az ötéves tervet életérdekelnek megfelelő harci programnak tckinlette és lelkesedéssel kezdett a terv megvalósításához. A Kommunista Párt vezette szovjet emberek nem sajnálták az erőfeszítést és. munkát a háború utáni ötéves terv teljesítéséért és túlteljesítéséért vívott harcban. Ezekben az esztendőkben ismét megmutatkoztak a szovjet nép kiváló tulajdonságai és alkotó erői, még inkább kifejlődött a szovjet emberek politikai öntudata és társadalmi aktivitása. A háburii utáni ötéves terv új, dicső szakasz r Szovjetunió fejlődésében, — Az ötéves terv alapvető feladatai azok voltak, hogy helyreállítsuk az ország elpusztult vidékeit, elérjük az ipar és mezőgazdaság háborúelőtti színvonalát és azután felülmúljuk ezt a színvonalat jelentékeny méretekben. Hatalmas hazánk iránti büszkeség érzésével mondhatjuk ma, hogy az ötéves tervnek ezeket a feladatait sikeresen teljesítettük. — Az ötéves terv előirányzata az, hogy a Szovjetunió egész ipari termelésének 1950-ben 48%-kal kell emelkednie a háború előtti 1940-es évhez viszonyítva. Mint ismeretes, már 1949. negyedik évnegyedében a brutto termelés havi átlaga túlhaladta az 1940-es színvonalat, 53 %-kal. Az ipar brutto termelésének háború előtti színvonalát 1950. tíz első hónapja alatt 70%-kai túltelje- sítettük. Bulganyin marsall ezután felsorolta a terv teljesítésének eredményeit — A háború sújtotta körzetek ipara nemcsak teljesen újjáépült de az új és modernebb technika alapján jelentékenyen bővült is. Sikereseen valósul meg a nehézipar elsősorban történő újjáépítésének és fejlesztésének feladata — mondotta. Az ötéves terv szerint 1950-ben 35%-kal több vasat és acélt kell termelni, mint 1940-ben. A folyó év első tíz hónapja alatt n vas- és aeéllermelés 44 százalékkal múlta felül a háború előtt! színvonalút. A szovjet nehézipar fejlődése messze túlszárnyalja a tervelőirányzatot — A széntermelés terén túlteljesítettük az ötéves tervben kitűzött feladatot. Az ötéves tervben kitűzött feladat szerint a széntermelésnek 1950-ben 51%-kai kell túlhaladnia az 1940. évi színvonalat A folyó év elmúlt 10 hónapja alatt a szén- termelés 57%-kai múlta felül a háborúelőttít és a Szovjetunió világviszonylatban a második helyre került a széntermelésben. — A Donyec-^-Mence szénipara, amelyet a háború teljesen elpusztított, teljes egészében újjáépült és több szenet termel, mint a háború előtt és többet, mint amennyit az ötéves terv kitűzött. A Donyec- medence és a moszkvai szénmedence helyreállításával együtt tovább fejlődik az uraü szénbányászat, a Kuznyec-medence, a karagandai medence és az ország többi keleti vidékének szénbányászata. Keleten ma több, mint kétszer annyi szenet bányásznak, mint a háború előli Uj szénlelőhelyeket tárnak fel az ország más körzeteiben is. — Sikeresen fejlődik kőolajiparunk, amely 1950. tíz első hónapja alatt 21%-kai múlta felül a háború előtti színvonalat. — A villamosenergiatermelésnek az ötéves terv utolsó, esztendejében a háború előttihez viszonyítva 70 %-kal kellett emelkednie, a valóságban 87%kal emelkedett. — A gyépgyártás gyors iramban fejlődik. A folyó év elmúlt 10 hónapjában a gépgyártás termelése 2.2-szerese volt a háború előtti színvonalnak. Ezen belül a kohászait berendezések gyártása ötszörösére, a föld-kieraelő gépeké 13-szorosára emelkedett. A szovjet - gépgyártók az utóbbi években a hazai tudomány eredmé- neyire támaszkodva sok új. modem gép- és gépezet-típust alkottak és vezették be gyártásukat. Az ötéves terv évei alatt jelentékenyen javult az iparban a berendezések kihasználása. így például a nagy olvasztókat 25 százalékkal, a Martin-kemencéket 32 százalékkal jobban használják ki, mint a háború előtti időszakban. — Az új technika sikeres bevezetése lehetővé tette a népgazdaság felszerelésének további nagyméretű technikai felújítását és gépesítését. — Az ötéves terv a munka termelékenységének növekedését az iparban 1950-re, a háború előtti színvonalhoz viszonyítva, 36 százalékban irányozta e’ö. Ténylegesen a munkások munkájának termeiékenysége az iparban 1950 harmadik évnegyedében több, mint negyven «Tálalókkal ▼olt magasabb a háborüetőttl színvonalánál. Jelentő«! sikerek a A mezőgazdaság is jelentős «ikereket ért el. A folyó évben a bruttó gabonatermés a háború előtti, 1940 év színvonalát majdnem 300 millió púddal múlja felül (mintegy 50 millió métermázsa). A bruttó gyapottermés az 1940 évi termést több, mint negyven százalékkal múlja fclüL 1948-ban elfogadott határozatok alapján két esztendő alatt egymillió 300.000 hektárnyi területen létesültek erdőttltetvényak, és többezer mesterség« tó és vízgyűjtő medence épült, — Ez év augusztusában fontos határozatot hoztunk, — folytatta Bulganyin marsall —1 amely szerint több. mint négymillió 300.000 hektárnyi területén új öntözési rendszerre térünk át. — Állattenyésztésünk a háború idején erősen szenvedett, Ennek ellenére a szarvasmarhíiállomiiny a kolhozokban ma 38 százalékkal, ^ a juh és kecskeállomány 05 százalékkal, a sertésállomány 5,5 százalékkal nagyobb, mint a háború előtti. Ezenkívül a kolhozok éa szovhozok jelentékenyen nevelték a t-eny észál lat- állományt. A kolhozokban és szov-* hozókban nagyobbszábású intézkedéseket tesznek jól épített istállók létesítésére és a* állattenyésztéshez szükséges takarmányalap megteremtésére. Különleges termény vetésforgókat vezetnek be és a gabonafélék és ipari növények termelésének nevelése, valamint az állattenyésztés hozamának fokozása tartós nyersanyaga.!apót teremt a könnyű- és élelmiszeripar további fejlesztése számára. A Párt és a kormány a daságot nagymennyiséiben lát}« el gépi felszereléssel. Az idén a. mezőgazdaságnak négyszer több traktort (15 lóerősre átszámítva). 3.8-szor több kombájnt, négyszer több traktorekét. majdnem hatszor több traktorvetőgépet és \rak- torboronából több, mint háromszor többet adnak, mint 1940-ben. A vegyipar egyre növekvő mértekben látja el a mezőgazdaságot műtrágyával. Az élenjáró technikával felszerelt nagyüzemi) kollektív gazdaság vezetésére a Párt és a kormány " feladatul tűzi ki a kolhozkáderek további megerősítését ée a tudomány, valamint a mezőgazdaság élenjáró tapasztalatainak bevezetését a kolhozok termelésébe és a gép- és traktorállo- mások munkájának gyakorlatába. A népgazdaság fellendülését az anyagi jólét és kulturális színvonal további emelkedése kíséri. Elmondotta Bulganyin marsa TI. hogy a vasúti szállítás szintén felülmúlja az ötéves terv kitűzött feladatait. mezőgazdaságban — A kapitalista országokban * dolgozók által létrehozott nemzeti jövedelem oroszlánrészét a kizsákmányoló osztályok sajátítják el. A szovjet szocialista gazdasági rendszerben a nemzeti jövedelem a dolgozóké és nem a kizsákmányoló osztályok gazdagodása érdekében, hanem H munkások, parasztok és értelmiség anyagi helyzetének rendszeres javítása és a szocialista termelés kibővítése érdekében kerül elosztásra. Ennélfogva a nemzeti jövedelem növekedése a szovjetek országában a legáltalánosabb és legvilágosabb kifejezője a dolgozó tömegek anyagi jóléte növekedésének. — A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1950-ben több, mint hatvan százalékkal haldja túl a háború előtti színvonalat —- vagyis jóval többel, mint ahogy az ötéves terv előírta. Mint ismert es, a szovjet kormány pénzreformot valósított meg és 195Ó- ben harmadízben szállította le a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árát Ez a szovjet fűből még nagyobb megszilárdulását, vásárlóerejének növekedését eredményezte. A munkások és alkalmazottak jövedelme egy dolgozóra számítva, — megfelelő árakban — 1949-ben 24 százalékkal múlta felül a háború előtti színvonalat. A parasztok jövedelme ennek megfelelően több, mint harminc százalékkal növekedett. A folyó évben a munkások és alkalmazót talc reálbére tovább növeksz.ik és emelkedik a parasztok jövedelme. — Országunkban — mint ismerete* — nincs munkanélküliség. A népgazdaságban dolgozó munkások és alkalmazottak Rr.áma szüntelenül növekszik és jelenleg 22 százalékkal múlja felül a háború előtti létszámot, Hatalmas mérető lakásépítés, szociális és kulturális beruházás A Párt és a kormány elsőrendű fontosságú ügynek tekinti az ország lakásállományának növelését, így azt is, hogy segítséget nyújtson a munkásoknak. á parasztoknak és az értelmiségnek az egyéni lakásépítés terén. Az elmúlt négy év és tíz hónap alatt’ összesen körülbelül kilenc millió négyzetméternyi lakóterületet állította!« helyre, vagy építettek fel.
