Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-05 / 258. szám
November hetedikén a tasasiak a több 8»énért folyó harcban döntő győzelmet akarnak aratni A hegytetőn Sió Petőfi-akna tornyát tárolják a felhők. Ez mordban tem zavar ja a kefekeket, amelyek gyorsan forognak és sarun hozzák fet- itlnre a szénnel teli csilléket. Sokszázszor emelkedik a mélybe és főn fel i napszintre a szállitákas. Az a többi hetekben még többet is fordult hisz 9előli-akna 106 százalékon áll a MESZHART-aknák versenyében. — De lesse míe ennél t#bb is — erősítik * bányászok, akiknek képzeletében Tóth János (12) vájár hívfa versenyre a töHsi MESZHART* hknak bányászait, hogy túlteljesítsék a tatabányaiak versenykihívására tett felajánlásaikat. — A verseny az kötelez, hát mi megtartjuk, amit vállalunk cs november 7-én az 1300 csille szenet nap- aziptre bűzzük. Ezek volta!« az első szavak, melyek elhangzottak a vasast bányászok nevében a MESZHART igazgatóságon. 'A jelenlévő bányászok András, Szé- ekenyi, Ferenc és lstván-akna nevében elfogadták a kihívást és valameny- ityien hozzátették, hogy ők mit vállalnak november 7-re, az Októberi Forradalom megünneplésére. Tóth elvtárs délután 3 óra felé ért eissza az igazgatóságról Vasasra. Már várták Vitte magával a tatabányai bányász«.!« versenykihívását és azt a délutáni taggyűlésen felolvasta. — Kövessétek példánkat — olvasta a versenykihívásban és a bányászok, a vasasi Petőfi-akna pártszervezetének tagjai a későbbiekben ha nem is szó- szerint, de ezt mondták: „Követjük példájukat, vállaljuk a verseny!.“ így beszéltek azok a felajánlások, amelyeket a bányászok tettek. Kulcsár Vince körletaknász . körlete 4643 csille helyett 5112 csille, Milovecz Antal körlete 7630 csille helyett 8011 csille, Gradwoh! Intvén körlete 6052 csille helyett 61S3 csille szén szállítását vállalta. A bánjászott Petfffi-ttUnán fa egy emberként mozdultak meg Rákost elvtár# szavaira. „Több szén kell?“ — mondták. Rövid gondolkodás után hozzátették: „Lesz.” Már most ín sok szén ran Petőfi- aknán, November 7 tiszteletére indított verseny eredményeként a drótkötélpálya nem győzi szállítani a felemelkedett termelést Szénhegyeít állnak Petőfi-aknán. Már több hete tart k verseny a széntermelés felemeléséért, a vállalások teljesítéséért. A november 7-re tett vállalásokat egymásután teljesítik n bányászok. A Magyar-fejtés vállalta, hogy november 7-ig 770 csilléről 924 csillére emeli termelését. Vállalásukat eddig 145.4 százalékra teljesítettéit. Duzsi István Í3A méter helyett 17.5 méterre vállalta napi gurítókihajtásának emelését Vállalását 166.9 százalékra tclje- lítefto. Elter Aladár vájár, aki a lies, gazos alővájásban dolgoz :k 4.5 méterről 5.5 méterre vállalta napi telje- eítményénck emelését. 180 százalékra teljesítette. És lehetne még sorolni tovább az eddig dórt eredményeket. Több szettet termelnek a vasast bányászok tzost, mint azelőtt, de tudják, hogy ez a. több szén meg nem elég ahhoz, hogy ellássa fejlődő iparunkat. Tudják, hogy az aknán felgyülemlett szén, csepp a tengerbe ahhoz a mennyiséghez képest, amelyet népgazdaságunk követel. Ezért leíbék magukévá a tatabányaiak versenyfelhívását, ezért határozták •I egy emberként: „November. 7-én mi Is ünnepi műszakot végiünk és 120 gzázalckra teljesítjük az előirányzatot, de úgy, hogy sem november 7 előtt, sem pedig utána nem esik vissza a termeiéi,“ A HorPBiber'S-i ünnepi tnflszali »áőkészítésén dolgoznak a műszaki értelmiségiek is. Már megszervezték, ho- tfyan fogják a fát leadni, hogyan fogják műszakilag biztosítani az ünnepi műszak sikerét, ők Is megtették a vállalásukat. Úgy mondják, hogy minden biztosítva lesz a termelés sikerének érdekében. „Nem lesz közöttünk egy mulasztó »era november 7~én és utána sem tűrjük meg sorainkban az igazolatlan mulasztókat". Ezt vállalták a termelte emelése mellett a vújártar.folyam hallgatói, a napszinti felvigyázó hozzátette: „Biztosítom, hogy ürescsílle- hf&ny nem lesz a bányában." — Ilyen lelkes felajánlás még soha Bem ooIU —- így beszél Ragács elvtárs, szakszervezeti harmadti'.kár, de mzt mondja Horváth János vájár és Sípos István csillés s :kü felöltözve várják a kocsit, hogy az állomásra mehessenek. Ők ketten Petőfi-akna bányászainak békoküldöttci, afrik lésztvesznck a budapesti bétickon- gresszuson, Horváth János vájár egy darabig hallgatja Ragacs elvtárs szavait. majd megszólal: — Elmondom a békekongresszuson, hogy Petőfi-akna bányászai, hogy állnak helyt a béketábor erősítésének frontján, elmondom, hogy az a ■ csapat, ahol én dolgozom 3 csilléről 4 csillére emeli termelését november hetedikén. Felkészültek Petőfi-akna bányászai november 7-re és készülnek a kővetkező hetet«re is. Mint mondják: „Szavunkat álljuk és elsők akarunk lenni a november 7-i versenyben". Sok szenet adnak népgazdaságunknak. A MESZHART bányászok táviratai Rákosi elvtárshoz Fercne-atna bányászai mintán lelkesen esaíl&koztak a taíabánvai bányászok versenyfelhívásához, az alábbi táviratokat küldték Rákosi eívtárs- nak: Kedves Rákos! elvtársi Jelentem * MESZIIART Fcrenc-aknai Ltoka-fcjtés nevében, hogy október 14-ín befejeztük az 1950-cs tervet. Elhatároztuk csapatommal, hogy az év végére lfiOO tonna szenet termelünk terven felül." táska Ferenc csapatvezető. Kedves Rákosi Klvtárs! „Ml, a MESZtTART ízabotest bányaüzcrnéncV dolgozót az Októbert Szocialista Forradalom 33, évfordulójára vállaljuk, bogy az eddigi 3342 csille szén helyeit 3,11'tl csillét szállítunk, fgv ünnepeljük ml az Októberi Forradalom nagy ünnepét és így teszünk bizonyságot arról, hogy megértettük azt. amit Rákosi elvtárs hozzánk, bányászokhoz beszélt. Éljen a Szovjetunió és a bckcMbnr nagy reeetője, SztáKn elvtársi" A MES2HABT szabolcsi bányakerüfct dolgozói. Kedves Rákosi Elvtársi * Alulírott Rázta János Fcrcncaknai csapatvezető jelentem, hogy csapatom október 14-én befejezte ezívi tervét. Vállaljuk, hogy 1600 tomia szenet termelünk ez évben terven felül." Jöszcrencsét! ROZSA JÁNOS cs.-vezetö. ügyancssV táviratot intéztek Rákosi elvíárshoz a szabolcsi kerüld dolgozói: \ pt'csvfdólu bányák olt lobé rí versenyének eredménye Komiéi, pécsi és nagymértyeki dolgozók ra szakma legjobb dolgozói“ között ír’ BÁNYÁSZÁT: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulója alkalmából a nehézipari minisztérium kijelölte a „Szakma legjobb dolgozóit“ a bnnya- ipatban, építöanyagiparban. Feltáró és elővájó vájárok: 1. Heim József (Komlói szénbánya), 2. Rostás József (Komlói szénbánya). Fejtési vájárok; 1. Kusz János (Komlói szénbánya). Fenntartást vájárok; 1, Lipták József (Ormospusztai szénbányák), 4. Kanizsai István (Komlói szénbánya). Bányaüzem-fenntartás hideg-szakmai munkások: 1. Kiss Sándor ács Petöfi- bánya), 3. Fischer József fnagymá- nyoki külszíni szénosztályozó). Kiváló bányatechnikusok: 1. Valykó József bányamcsíer (Dorogi szénbányák. 5. Hot imán István (MESZHART szénbányák). Porcellánkorongosok: 1, Ktveutheán Lajos (Bpesti Zsolnay porcellán-gyár), 2. Ifj. Fáhry Gyula (Pécsi Zzoloay porcellúaigyúr), újítási vezetett ha. amelynek segítségével új normáját 140 %-r*. teljesíti. Áknamélyitö vájárok: t. Várhelyi Béla (Oroszlányi szénbánya). Gát- és iszapolovájárok: 1. Jurá- sék Károly (Dorogi szénbányák). Fejtési csillések; 1. Fekete József (Tatabányai szénbányák). Kiváló bányamérnökök; 1. Ajtai Zoltán, a dorogi szénbányák vállalat, vezetője« Kiváló bányafelügyelet; 1. Papp Jó. zsef (Tokodi szénbányák). Epítöanyagipar: Kőtermelők: \. Kovácsi!« Domonkos (Tatabánya). F \ falusi pártszervezetek feladatai a győzelmi taggyillések után Az elmúlt napokban falust párt- ] ért nem lépett be már 45-ben m szervezeteink kommunistái győzelmi ‘ MKP-ia. Csodálkozhatunk-e azon, Október hónapban a körletek közötti munkaver Sony ben legszebb eredményt a vasast Milovecz Lajo? aknász körlete érte el, mert előirányzatát 127.27 százatokra teljesítette, így a körleti vörös vándorziszló a Milovecz körlet birtokában került és ennek tiszteletére 3 napig fog égni a vörös csillag a Petöfi-akng. tornyán. A csapatok közötti munkaverseny győzteseként ismét az István-aknai Bozsér János csapata került ki, A lelkes csapat jó munkájának eredményeként a 4.160 csille előirányzott szén helyett 7.078 csillét termelt ki a múlt hónapban, ami százalékban átszámítva 170.4 százalék teljesítménynek felel meg. Szép eredményt ért el a Bozsér csapat a tísztintermetés tarén is, mert a palaszázalék* mindössze 1.08, a hamuszázalékot pedig 31.95 százalékra szorította le. A. csipát jő munkájának tiszteletére 3 napig ég majd a vörös csillag a mécsek szabolcsi lstván-akna tornyán. Az aknák között folyó versenyben a inult hónapban éjrckérült a vasas: Petőfi-alma * 106.37 százalékos terv- előirányzat teljesítésével, A második helyre csúszott vissza * Szabolcs kerület * 102.23 százalékával és harmadik, vagyis az utolsó helyen végzett a Pécs VI. kerület, mert az előirányzott tervét csak 95.83 százalékra teljesítette. ladj{yíil«ré jöttek össze, hogy kiértékeljék az elmúlt Hetekben végzett munkájukat, pártszervezetük fejlödé. sét, hiányosságaikat Rákosi elvtár« nagyjelentőségű beszédének tükrében megvizsgálják ér ezek után ma-ájelöl- jék további feladataikat. X r er senden — cBakúgv, mlM szer- * te * megyébe® — a felszólalások során maga a tagság saját magát vonta kérdőre: mit tett a sikerek érdekében. Méltóan kivették-e részüket a békekölcsönből, a tanácsváJnsziá- sokbóL Ds mindjárt ki is jelentették: „Nem elégséges, hogy at őszi vetésben elsők között végeztünk, így kell dolgoznunk a mélyszántásnál is!" Berk es den pedig — ahol Úgy érezték, hogy az elmúlt hetekben elmaradtak azoktól az eredményektől, melyeket az erjész megyében, országszerte elértünk, —- most őszintén felt ár kik hiányosságaikat Rákosi elvtárs felvilágosította valamcnny iüket, Reketye clvtársat «, amikor felismerte egyik legsúlyosabb mulasztásukat: a párt- szervezetet elszigetelték mesterségesen a község legjobb kis- és középparasztjaitól. Engedték, hogy gazdátlanságukban az ellenség megközelítse őket. Siklóson hasonló «nődön ismerte fel hiányosságaikat is. Czárt elvtárs felszólalásában így fejtette ezt ki; „Hibásak vagyunk valamennyien, amikor az esetleg tagjclültfelvételét kérő dolgozó társainknak is olyan kérdéseket tettünh tel, <r taggyűléseken, hogy mi]-\l?STFmS^erzBBl^(mM3SfmFmEÍS^ A kultúrterem első pillantásra akko-rdnek (ürít Mátyás Márknak, mint Szőkéden egy utca. Sem is látta meg a fiát, hiába meresztgette á szemet, jubbra-balra De egyformák is katonák. Aztán, mégis csak meglelte a gyereket. Előbb megölelte, aztán nézte csak meg alaposabban. — Mrgembnrescdctt, — gondolta, aztán ki is mondta: — Egész jól feszül rajtad, a katonaruha! Bezzeg az én időmben nem ilyen volt as „angyalbőr“. Nekünk még rongyokat dobállak oda. ha ránk Hielt jó — hu nem úgy is jó. — De os még semmi, édesapám, — mondja nevetve Mátyás Antal honvéd. — Akkor nézne csak nagyol, ha a kimenőmet látná. Uj még a csizmában a szeg is. A ruhát meg Szabó igazi tut ta ránk, olyan is, mintha ránköntötték volna. Mátyás Márk szeme beszéd közben, körülfut a termen. Másodszori nézésre látja már azt is. hogy nem is olyan egyformák ezek a katonaié. Vannak köztük tisztek, újoncok, meg tiszthelyettesek egyaránt. Ezen aztán elcsodálkozik. — Amikor én katona voltam — ezelőtt vagy A: évvel — még egy szakasz ?wzelö sem. állt szóba velünk, A tisztek pedig úgy néztek rajtunk keresztül, mint a híg levegőn. De még ez volt o jobbik eset. Volt olyan is. aki ütötte a legénységet, mint a Fehér főhadnógj/. Kgyik reakciós Horthy tiszt annyit ért, mint a másik és az összes nem ért, egy hm ént. vasat, som. Jó, hogy vége szakadt a jó dolguknak és jó az is, hogy az áj világot ilyenek védik, mini ti — mondja. — Eri csak annyit mondhatok édesapám — mondja Mátyás Antal, — ha előbb tudom, hogy ilyen a- katonn élet, már régen jelentkeztem volna.' Mi 'üt vakmeny. nylon barátok, igazi bajtársak vagyunk. A tisztjeinket szeretjük. Ugyanolyan emberek, mint mi vagyunk. Nem földbirtokosok, vagy bankárok fiai. Belőlem is éppúgy lehet tiszt, mint akármelyik becsületes dolgozóból. Mátyás Antal arca kipirul, miközben rajongó szeretettel beszél a katonaéletről. Sebbcl-lobbal próbál mindenről beszámolni m édesapjának. Mátyás Márk csak hallgatja a fia szavait. Bátrabb, okosabb lett a gyerek két hét alatt, mióta nem látta: Szinte újra meg keü ismernie.. — Mi a faluban- tudatlanok voltunk, elmaradottak 7* folytatja a fiú. — Itt, képezem magam szakmailag és pótolom a.z mulasztottakat: Tanulok. Művelem ma. yarn. Szemináriumra járok, ahol a marxi lenini elmélettel, természettudományokkal, a társadalmi formák fejlődésével ismerkedhet an meg. \ lla hazamegyek, lesz mire tanítanom a falut. Igaz, hogy addig nekem, is sokat kell még tanulnom. —- Csodálkozik édesapáin, hogy tanulóiéi — kérdezi nevetve, apja meglepett arcát- látva- — Szégyenkeznék is, ha elmaradnék a tudásban a többiek, a bajtársak mögött. Ezzel is az urakon ütök egyet, hiszen ók art akarták, hogy elmaradjon a paraszt. — Azért ne ijedjen meg édesapám — mondja — a tanulás mellett szórakozom is eleget.. Van mozink, könyvtárunk, ro/labdázom, ping-pougorok. vagy hu akarom, hallgatom a rádiót. Nem unatkozunk mi' sohasem. Kőiben osszák mór a hideg vacsorát. Mosolygó- pbos almák, felvágott, hófehér kenyér kerül a pokró. coléra, melyeken a szásadmegbizotlak elszállítjuk az ennivalót. Lassan, észrevétlenül surran, lopódzik be az őszi este. Mátyás Márk cihclödni kezd. — Mondja meg otthon édesapám, hogy hogyan élünk iM itt a honvédségnél, —J kéri a fiatal 'Mátyás az idC meg, hogy a jövő hétre már kimenőt sebbet. — Mond ja is kapunk, ha jól végezzük dolgunkat. Árián karácsonyra azt hiszem, meglátogathatom már a tatunkat, is. Mátyás Márk szívesen maradna még. Szívesen hali- gatnd, hogyan cl, hogi/an tanul, okosodik a fia a néphadseregnél. Átragadt rá a fiúból áradó nagy boldogság. —■Hát így szép Is katonáskodni — mondja..— En mikor katona srollam. — 1935-ben a nagy bányász- Sztrájkhoz vezényeltek M. Akkor nem. a nép ' védelmére, a haza megóvására használtál/ fel a katonaságot, hanem, a virilisták, a gyárosok védelmére. Az urakat kellett őriznünk. — Elmúlt már ax u világ édesapám — mondja Mátyás Antal. — Ma már benneteket védünk, a nép gyárait, földjeit. A mi szökédi nyolc holdunkra is hiába feni Tito a fogát. Kemény, acólkcmény fába vágná a fejszéjét, ha megpróbálna ránktörni. Kczetráznak, átölelik egymást és Mátyás Márk cL indul az állomásra, lutzafelú. A kapu előtt az ügyeletes liszt megszólítja: — Vágyik-e haza a fia, bácsiként? Mátyás Márk most csodálkozik el igazán. — Hát miért kívánkozna haza? Jobb módja van a gyereknek itt, mint otthon! Garami László hogy nem is merészelte tagjelölt felvételét kérni egyetlen középparaszt sem ezek után?'4 'y öbb pártszervezetünk nem állt meg a hibák felismerésénél. Boldogasszonyfán úgy készültek fel * győzelmi taggyűlésre, hogy azzal bebizonyítsák: már hozzá is láttak « hiányosságok kiküszöböléséhez. Hét pártonkivüli népnevelőt ajánlottak is fogadlak el győzelmi taggyűlésükön tagjelöltnek azok közül, akik a legkiválóbban megálltak helyüket az elmúlt harcok során, Boldogas^zonv fán nem véletlen szülte ezt a kiváló példamutatást; azonnal ■— még szombaton este kiértékelték Rákosi elvlárs beszédét. A népnevelők azonnal meg magyarázták az egész tagságnak, de a választási harc legjobb pártonkivüli népnevelőinek, mii kell termiök Rákosi elvtárs beszéde után, hogyan készüljenek fel * győzelmi taggyűlésre. Falusi a lapszervezet cink győzelmi taggyűlései túlnyomó többségükbe» újabb politikai iskoláivá váltak tagságunknak. Azzá telte Rákosi elvtárs beszámolója. Csaknem kivétel nélkül elmondhatjuk: felismerték a győzelmek kivívása mellett is munkájuk döntő hiányosságait Mint a Boldogasszony, fai taggyűlés ir, mutatja — egyes falusi pártszervezeteink pedig már odáig haladtak, hogy a felismerés után kezdik kijavítani hibáikat, Uz utóbbit azonban még koránt■*"' sem mondhatjuk cl minden egyes falusi pártszervezetünkről. Denc«házán például egyetlen, tagjelöltet vettek fel. Egy tanítónőt, Rajta kívül számos öníudatos dolgozó paraszt js kiérdemelte már Dencsházán, hojgy Pártunk tagjelöltjei sorába láp- jen. Hasonló hiányossággal találkoztunk Kölkeden, ahol három dolgozó parasztot felvettek ugyan tagjelöltnek, de mind három tszcs-tag. Még Kölkeden sem főre uh a pártszervezet az egyénileg dolgozó kis- cs középpa rasztsag felé. Persze anélkül, lrogy * szocialista szektorok dolgozóit elhanyagolná- További hiányossága volt nem egy falun taggyűlésnek, hogy nem lűzött a ' tagság elé feladatokat. Nem mozgósította a tagságot azoknak a feladatoknak végrehajtására, melyet Rákosi elvlárs elénk tűzött, Csupán egyel emeljünk ki a sok jelentős feladat közül: nem hívták fel — az eddigi jelentések szerint -- sehol sem a falusi Halulsüg figyelőiét arra. hogy siessen az elmúlt széncsaták hőseinek segítségére és vállvetve vigyék gyöze lemre az újabb, talán míg jelentősebb sxéncsatákat! A győzelmi taggyűlések sikerét — ismét bebizonyosodott — az előkészítés, a vezetőségi ülés nagyban elősegítheti. Csaknem kivctclnélkűl elmondhatjuk: ahol a vezetőségi ülésnek, a népnevelők előkészítő munkája hiányos roll, oil megmutatkozott ez a taggyűléseken is. Járási Pártbizottságok és a Megyei Bizottság aktivistái jelentős segítséget nyújtottak a győzelmi taggyűlések előkészítésében. Aktivistáink érdeme jelentős ebben a tekintetben. Tpalusl pártszervezeteink feladata A a győzelmi taggyűlések után az, hogy Rákosi elvtárs beszédének segítségével felfedjék munkájuk minden hiányosságát és a már feltárt hiányosságokkal együtt minél előbb kiküszöböljék, Tanulmányozz« át simétclteín mindegyenes pártvezetőségi tag, v*la~. mennyi párttag Rákosi elvtárs nagyjelentőségű beszédét, magára vonatkoztatva is szabja meg tennivalóit, hogy egyéni példamutatásának segítségével az egész falu lankadatlan erővel hozzálásson azoknak a fel.adaloknk megoldásához, melyek hékeharc. az ötéves terv győzelme érdekében v*l* tnontiyiünk előtt állanak. Éljen a felszabadító Szovjetunió, a szocializmus országa, a nipi.li testvériségének, a nemzetek függetlenségének, a békének bástyája!