Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-29 / 277. szám

195? VT N n P L O *;y '."p, T*"!7 2? 5-4 d&kéwrgrári Várna iné-békejfrrigád már megtanulta^ jbogyan tolhatja félre az ágyácsövet az emberiség* feje felöl Hja Erenburg, a vsraói VHágbéke- úrt ekoz leien azt mondotta: „Megaka- dályozzuk a háború kitörését! Télre- táljuk as áypúcsöveket az emberi, ség feje felől!“ ílja Erenburg a béké­ért harcoló valamennyi ember nevé­ben ezólt és a világ valamennyi bé­kéért harcoló népének eddigi ered­ményeire alapozta kijelentését. A varsói Békevilágkongresszue fel­hívása kézen ragadta a pécsi Dohány­gyárban Várnái Ottómé békebrigád­ját ie. És ma már a népek százmil­lióinak feléjük nyújtott kezét- ők is megragadták. Bizony, a varsói Világ- békekongresszus előtt Várnai Ottóné brigádja nem mondhatta el ezt Szivarkavágó gépénél valamennyi­em harcoltak azért, hogy túlteljesít­sék a» új normát Aa első roham győzelemmel vcgződőlt. A Koreai Héten elérték a löl száza­lékot Túlteljesítették az új normát, nem utolsósorban azért, mert lelke­sítette őket a koreai nép szabadsá­gáért vívott hősi harca, tüzelte az a indát, hogy a béke erői 1 egyőzhetet- íenek. Az imperia'wták azonban Minden mo6terkedésükkei a háború kiszélesítésére törekedtek. Sorra kö­vettük egymást a Kína elleni légi­támadások « az imperialisták vadál­lati kegyetlenkedései, hatalmas erő­fölénye a kis koreai nép ellen — nohéz napok elé állította a koreai bók ©harcosokat. Erre az időre gon­dol most vissza Várnai Ottóné. — Hogy, hogy sejt», egy szép na- . fon oson vettük észre mayánkét, 1 hogy csúfosan 7b—75 százalékra, le. esett teljesítményünk... Mindenütt kerestük az okát. A gépben, a do­hányban, de leginkább a normában. Amikor a termelési felelős, vagy. a kommunisták érdeklődtek a vissza­esés felől, már kereken kijelentettük: Jóehat is jobb eredményt elérni, amikor ilyen szoros, a norma?... H Nem tudja most olyan hangon el­mondani küzdelmüket, mint amilyen i kétségbeesetten akkor kitörtek ma- , rukboL A kétségbeesést legyőzték. i .Szégyenkeznek még ugyan most is akkori megalkuvásukon, de Ilja Erenburg szavaira gondolnak: „Le­het-e gondolkodni, alkotni, előrevinni az emberi mwtkdt, amikor a háboní lidérce üti meg a lelkeket?“ Ahogy még jobban visszagondol Várnainé, jól emlékszik arra, hogy nem az ő szájából hallották először azt, hogy „szűk a norma." Nem is raj fa leit árrá először a jkélséwlieesé*. ,-í „lidércnyomást“, ott köztük valaki — nyilván az ellenség Ügynöke — mesterségesen kezdte meglebegtetni — De végül is nem a „szűk nor­ma", nem is a háború lidércnyomása győzedelmeskedett — szólal meg kis­vártatva Várnainé, amikor már újra rendezte gondolatait, hogy ténvekkel tudja lemosni az akkori szégyen­foltot. — A tanácsválasztások nap­jaiban nap, mint nap elbeszélgetett velünk a Párt. Röpgyűlóseken. nép­nevelő-beszélgetéseken keresztül. Ala­posabban utána néztünk saját mun­kánknak. Nem a gépet, nem is a nor­mát okoltuk most már. Még később ezek a szavak ütötték meg egy röp- gyíílósen fülemet: ,Szinte minden­napi munkánkat így kell mérnünk: rajtam is áll, hogy megvédjük-e a békét, — eleget tettem-e ma érte?“ Mint utóbb megtudtam. Darvas Jó­zsef figyelmeztetett így valamenv- nviünket az Országos Békekongreez- szusról. És most már nemhogy egyet­len perccel is későbben, de inkább tíz perccel előbb érkeztünk meg munkahelyünkre. Gondosan előkészí­tettük a gépet. Mindenről előre gon­doskodtunk, hogy munkakörben ne törjön meg a folyamat. Szívós mun­kával 75-ről 82—'86 százalékra emel­tük a termelést. ügy látszik, mn«t már röpte?né ismét mcgemliteui, hogvan viszonyultak ekkor a „nor- madcérdéshezT Pedig nem utolsó sor­ban ez is fokmérője fejlődésünknek. Az Országos Békekongresszust köve­tő napokban a termelési felelős ör­vendezve beszélgetett a brigád tag­jaival., — No, mégis elérték a 86 száza­lékot? A válaszuk rövid volt, de jellem­ző: — Már miért ne. Pedig, a normán, kon semmit sem változtattak! — Büszkék voltak előrehaladásukra. Az üzemekben a békebizottság újabb röpgyülóseket tartott Naponta többízben ie — hangszórón, röpgyü- lésen, egyéni agitáeión keresztül — állandóan ismertette a varsói Bóke- világkongresszus -eseményeit, hatá­rozatait. Amint a hangszóró sugároz­ta a békekiáltvány mondatait.: „Ne feledjétek el, hogy a békeharc a ti küzdelmetek!“ — mélyen átérezték valamennyien. Ceak meg kell nézni, hogyan vitte tovább a harcot Várnámé béke- brigádja, megtaláljuk az összefüggést a kiáltvány és munkájuk között Az egész brigád, mint egy egység, kezdte tovább javítani munkájúit. Szoros kapcsolatot építettek, iki gép­kezelőjükkel, Várkonyi Lajossal. A munka befejeztével pontos vélemé­nyezést adtak gépükről. Hogyan ^vi­selkedett" a garat, a kés. Hol kell még tökéletesíteni munkáján. Várnai­né most valósággal együtt lélegzik a garatossal, Pappnúval ie. Gondo­san irányítja, hogyan adagolja a do­hányt a gépbe. Mert ezen is százalé­kok múlhatnak. Munka indulás előtt gondosan megvizsgálják, nem nagyon szívós-e a dohány- Ha igen, azonnal átszólnak' a vágóknak és Pappné job­ban szétszórja a dohányt, araikor a, garatba engedi. Kgyesfillek ők is a békehurera. Szoros egységbem, egymás munkáját ellenőrizve és segítve, most már még jobb eredményeket érnek cl: a leg­utóbbi napokban 96—98 százalékig emelték teljesítményüket1 Eltűnt a „szűk-norma" meséje. Győzedelmeskedett a békebrigád békeharca, győzelemre vitte a Béke Hívei II. Világkongresszusának szel­leme. Várnainé békebrigádja nagyon hasznos tanulságot szűrt le az elmúlt idők harcaiból. Megtanulta, hogy az emberiség feje felől az ágyúcsöveket mi magunk, mindennapi munkánkkal, Helytállásunkkal valóban fólretólhal- jukl Amik segítik és ami gátolja a villányi gépállomást őszi tervének 100%-os teljesítésében Jüan könnyű dolog mostanában traktorosnak lenni. Nincs könnyű dolguk a villányi gépállomás trak­torosainak sem. Eső áztatja őket, sáros, felázott talajjal küszködnek, amikor meg nem esik az eső, félve kémlelik a terhes fellégeket: váj­jon könyörületes lesz-e hozzájuk a ; természet, vagy megint akadályoz­za őket tervük teljesítésében, Ke- i móny küzdelem ez, egész embereket : kíván. Es elhallgatnánk az igazsá- j got ha nem mondanánk meg: vol- ■ tak a gépállomáson olyanok is, akik , elhullottak ebben a küzdelemben, akik visszamentek falujukba, vagy más — könnyebb munkahellyel cserélték fel a traktort. Ilyenek azonban csak néhányon akadtak. A többiek kitartanak, egy világért- ott nem hagynák traktoru­kat és keményen harcolnak azért, hogy az állomás minél előbb befe­jezze őszi tervét. Es ettől nem sok választja már el őket. A múlt hét szombatján 91 százalék volt az ered­mény, és föl ifik a harc a 100 száza­lékért 3fi rlasd előre a villányi trak­torosokat ebben a harcban és mi gátolja őket abban, hogy minél aíőbb elérjék a 100 százalékot? A gépállomásom, színes tábla mű­téti ja az egyes teák toristák, az egyes brigádok eredményeit. A tábláról könnyéül ‘ leolvasható, hogy a brigá­dok közű versenyben a Verseny* brigád vezet a Béke-brigád előtt 8 hogy a traktorosok közül Gamós István jár elől tervének 159 száza­lékos teljesítésével, megcőzve Már­ton Józsefet, aki 151 .százalékra tel­jesítette eddig őszi tervét s a 142 százalékot elért Kálóczi Lajost. Kz a sorrend azonban nem örök is nem változatlan. Volt már más és lesz la más. Ezt mondotta Gamós irtván Is a legutóbbi értekezleten brigádja nevében. Hogy' nem hagy­ják meg sokáig elsőnek a Verseny- brigádot. £s Gamós István vállalta, hogy fokozott segítséget nyújt bri­gádja minden egyes tagjának, hogy emelje teljesítményét. S hogy ezt irOg !s teszi, arra szemtanú Ludvig elvtárs, a gépállomás vezetője Is. — Kinn jártam Alsószentmárlon- tan ellenőrizni a gépeket —• mond- 1 ja. — Valóban Gamós pihenőidejé- 1 ben egyik géptől a másikig járt. Segített, ha valamiben fenn akad As volt, irányította mind az öt gép munkáját. Könnyen meglehet, hogy már ezen a héten sikerül nekik megszerezni az elsőséget. Ugyanakkor azonban Kálóczi La­jos Gamós István elsőségét akarja megtörni az egyéni versenyben. Ez nem megy ilyen gyorsan, mert. itt nagyobb az előny, de Kálóczi Lajos szívósan emeli a tel jesítménytét. S így küzdenek a versenyben álló többi traktoristáli is. Közben pedig emelkedik a brigád átlaga, nő az állomás teljesítése. Igen, a gépállomáson folyó szer­vezett lelkes verseny nagy mérték­ben viszi előre az állomás dolgo­zóinak harcát a terv teljesítéséért. * Olyan »Síét van, hogy az em­bernek szinte kétségei támadnak, hogy valaha még fel is fog kelni a nap. Csak távolról látszik egy bi­zonytalan kis fény-pont s a csendet is alig töri meg az egyenletes pu- fogás. Mintha a traktor hangját is letompítaná a bársonyos sötétség. Közlebbről láthatod, amint a trak­tor lámpájának fénye megvilágítja a földet s, a traktor zajén keresztül hallani lehet a halk. mégis hetyke füttyszót. Aztán motor berreg fel az úton. 12 és 1 óra között járhat az idő. Ózdi Éva csak egy pár szót vált a motorossal, aztán már szánt is to­vább. S füttye még vidámabban, még bátrabban hasit ezután az éj­szakában. Érzi, hogy törődnek vele, még éjjel is megnézik, hogyan megy a munka. Igen, a gépállomás vezetőségének rendszeres ellenőrzése, melyet éjjel is gyakorol, hozzájárul ahhoz, hogy a villányi traktorosok közelebb jus­sanak a 100 százalékhoz. Benn a faluban ünneplőben jár- nak-kelnek az emberek. A határ­ban azonban búg a traktor. Vasár­nap is. Nem ment könnyen a vasárnapi műszak bevezetése a villányi gép­állomáson. Amikor azonban nehéz­ségek mutatkoztak, a pártszervezet mozgósította az összes kommunista traktorosokat. ' S azok- megmagya­rázták a többieknek, hogy mit je­lent az, ha vasárnap ik mennek a traktorok a terv teljesítése, a mély­szántás befejezése szempontjából És meg is értette minden traktoros. Ma amellett, hogy annak is meg­találták a módját, hogy vagy dél­előtt, vagy délután mindenki sza­bad legyen, vígan folyik a munka vasárnap is. A pártszervezet, a népnevelő munkát végző kommunisták döntő segítséget nyújtanak az állomás valamennyi dolgozójának a mély­szántás befejezéséért vívott harc­ban. Kétfajta traktoros van. Az egyik nem állítja le a gépét, amikor üzemanyagot tölt, hanem járatja. A gép fogyasztja a drága gázolajat, kenőolajat Az Ilyen traktoros po­csékolja az üzemanyagot A traktorosok másik fajtája le­állítja a gépet, amikor tölt hogy ne pocsékolja az üzemanyagot. Meg­tölti a gépet aztán a hengerfej alá teszi a melegítő lámpát és vár. Néha 20, máskor 30 percet is. Az ilyen traktoros pocsékolja az időt. Márton Jássef vt határozta, hogy nem fog egyik fajtához se tartozni. S ezt sikerült is elérnie. Mégpedig úgy hogy amikor tölt. akkor leállít­ja a traktort. De a lámpát nem ak­kor teszi a henger a'á, amikor be­fejezte a töltést hanem — kis láng­gal — mindjárt, amikor megkezdi így a láng nem engedi kihűlni a hengert és a töltés befejezésével azonnal tud indítani. Nem pocsékol se üzemanyagot, mert a lámpa által fogyasztott petróleum pár százalé­kát teszi ki a traktor gáz- és kenő­olajfogyasztásának, és nem pocsé­kol időt se. Ezt a módszert ma már általáno­san használja Márton József brigád­ja. De miért nem alkalmazza a gépállomás valamennyi dolgozója? Mert a villányi gépállomáson még mindig nem c(i twit a tapasztalat- csere. És ez nagy mértékben gátolja az állomás dolgozóit abban, hogy elérjék a 100 százalékot. S ha ezen segítenek, tekintve, h-ogy több az, ami előmozdítja a terv teljesítésé­nek sikerét, mint ami gátolja, rövi­desen túl fogja haladni a gépállo­más teljesítményét, mutató oszlop a versenytáblán azt a vonalat, ami a 100 százalékot jelzi. Varsó népe hatalmas lelkesedéssel és szeretettel fogadta a Béke Hl yeí Ií. Világkongresszusára Varsóba érkezett külföldi vendégeket KÉPEK A VARSÓI BÉK EVILÁGKONGRESSZUSRÓL JoHot-Curie professzor nagyhatású megnyitó beszédét mondja, a Hívei IL Világkongresszusán Varsóban. Béke Az Albán Népköztársaság nemzeti ünnepe ■ Novwirb« 29. a* albán oép legna­gyobb nemzeti ünnepe. A Szovjet Had sereg ragyogó győzelme! tették lehető­vé. hogy 1ÍM4 november 59-én az albán néphadsereg Enver Hodzsa parancsnok­sága alatt elűzte az utolsó németet is albán földről és teljesen felszabadí­totta Albániát. TVTovcnrber 29. az albán nép ftísa- badító hadjáratának betelőzését jekrtzli; ugyanakkor betetőzését at ffl’- bán nép szabadságáért és függetlensé­géért vívott sokévszázados harcoknak Az albán nép története & szabadság harcok szakadatlan sorozatából ál! Albánin mindenkor mohó agresszoro1. törekvéseinek célpontja, rablöhadjárn tok és csaták szántere volt. Az albán nép egy pillanatra nemi szüntette mea kiírd elmét a szabadságért. Ez a szabad­ságharc szakadatlanul folyt a török megszállás őt évszázada alatt, harcol utána az albán nép az olasz, osztrák és franci3 imperialisták ellen, harcolt az olasz fasiszták ellen, majd az olaszok fegyverletétele után az országot meg­szálló németek ellen- Az olasz és né­met fasiszták elleni harcot az Albán Kommunista Párt vezette, amely 1941 ben alakult. A Kommunista Párt volt a vezetője a Nemzeti Felszabadító Moz­galomnak. Az albán nép nagy áldozatokat ho­zott a nemzeti szabadságharcban. 28 ezer albán esett el a haromezön és 12-fiOO volt a sebesültek száma. A meg. szülők felégették az albán városok és falvak egyharanadát. Az albán nép erő- festzltései nőin voltak hiábavalók a feu­dális rendszer teljesen összeomlott és uralomra jutott a néphatalom. Az al­bán nép forradalminak logikus követ­kezményeképpen 1915 január 11-én Al­bániában kikiáltották « Népköztársasá­got. Az albán kormányra és az albán népre hatalmas feladatok vártak. A népgazdaságot a nép kezébe kellett adf ni és le kellett rakni a jövő alapjait. Ujjú kellett építőn! a romokat és álta­lában hozzá kellett látni at új Albánia felépítéséhez. A Szovjetunió segítsége, tapasztala- tai nyomán ez sikerült-is. I94S-« az albán nép befejezte a romok újjáépí­tését. Ez volt az első siker, amelyet * nép kivívhatott, a Párt és g kormány helyűt, irányításával, a Szovjetunió fel bacsülhetetlen értékű segítségével és a» albán munkásosztály önfeláldozó mun­kájával. Az épftéanék riűien az első szakaszá­ban az albán nép barátnak álcázott, veszélyes ellenségbe ütközött: a Tito* banda klikkjébe. A Tko-kiikk rabiá. gyarmatosító politikája révén megkí­sérelte, hogy megzavarja a jóvlszomjt Albánia és a Szovjetunió között, hogy az Albán Népköztársaságot elszakítsa a Szovjetuniótól és a népi demokrá­ciáktól és ezzel lehetőséget teremtsen Albánia gyarmatosítására és az orszá­got Jugoszláv gyarmattá süEyesswe. A Szovjetnnió Komtmmlsta (Boise vikl Pártjának történeteit jelentőségű levelei és a Tájékoztató' Iroda határo­zatai a Jugoszláv KanaratiB&rta Párton belül uralkodó helyzetről, felvilágosító erejűek voltat és kimentették az albán pépet az impertnlirmm karmai közük A r. albán nép szabadságharcával ős a szocializmus építésért foly­tatott küzdelmével kivívta raegáaak * világ minden haladó népének src re té­tét. Az albán nép a bőke és a szocia­lizmus hatalmas táborához tartozik, amelynek élén a győzhetetlen Szovjet­unió és a nagy Sztálin áll. ATbánia dol­gozó népe felszabadulásának hatodik évfordulóján tisztelettel adózik a nem­zeti szabadságharc bátor harcosainak, azoknak, akik életükrt adták az atbáa függetlenségért. Az albán nép végtelen háláját nyilvánítja a felszabadító Szon- jetnniónak és a nagy .Sztálinnak, kö­szönti a munkásság testvérpárt jatt, ■ Szovjetunió és a nagy Sztálin által ve­zetett béketábor összes népeit és bizto­sítja őket orról, hogy Albánia orda lés*, hogy tevékenyen harcol a Ítél» Megvédéséért

Next

/
Thumbnails
Contents