Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-29 / 277. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK l A MAI SZÁMBANt 0) lendfflefet adott a raéncsatának Rákod elvtárs tftma» tatása (3. o.) — Fokozódik a harc a begyűjtési tara százszázalékos teljesítéséért (3. o.) — Jó népneaeló­arankáyal készítse elő a Közlekedési DISZ az áj Terelő- ség megválasztását (3. o.) — 29 százalékkal haladt előre a mélyszántás az elmúlt héten a mohács! járásban (4. o.) — Nevelőink harcot indítanak a lemorzsolódás ellen. (4. oj AZ MDP B ARANYAM EGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. ÉVFOLYAM. 277. SZÁM ARA &Ű FILLER SZERDA, 1950 NOVEMBER 29 Pécs felszabadulásának hatodik évfordulójára Pécs város dolgozói mélységes hálával én forró szeretettel fordul­nak a mai napcm a Szovjetunió és & hős Szovjet Hadsereg felé. Soha el nem múló hálával és köszönet­tel, hogy ezelőtt hat esztendővel, 1944 november 29-én felszabadítot­tak bennünket a fasiszta elnyomás alóL A hős Szovjet Hadsereg ado­mányozta szabadság lehetővé tette (számunkra, hogy Pécs dolgozó aépe hozzáláthatott új életét épí­teni, 1 Az új élet, a boldog jövő építé­sében a pécsi szénmedence bányá­szai jártak elől, akik rohamra in­dultak a több szénért és mozgósí­tották a széncsatára hazánk min­den becsületes bányászát. A harc győzelemmel végződött, bányásza­ti a hároméves tervet két és fél év alatt teljesítették. Dolgozó népűnk megyénk, váro­sunk lakód életszínvonaluk rohamos emelkedésében látták eredményét bányász elvtársaink hősies munká­jának. A külvárosok nyomortanyái helyébe egészséges, világos ottho­nok épültek, orvosi rendelőket lé­tesítettünk és utakat építettünk. Megyénk legtöbb községét bevon­tak az autóbuszforgalomba és azokat a községeket, melyeket a régi rend, — a Horíhy-fasizmus —, petróleumlámpák sötétjében tartott évtizedeken át, bekapcsoltuk a vil­lanyvilágításba, így fényt, több kultúrát kapott Nagyárpád. Mú­lom, Postavölgy, Garé és még számtalan baranyai község, de be­kapcsoltuk a világítási hálózatba a Pécset körülvevő szőlőhegyeket is. A hároméves terv meghozta üzemeink számára a Róthók, Ha- merliek, Mattyasovszkiak által el­szabotált egészségügyi létesítmé­nyeket, üzemi fürdőket, napközi­ket Bányáinkban is egészségeseb­bé és biztonságosabbá tettük a munkahelyeket állandó orvosi fel­ügyelet óvja bányászaink drága egészségét A most épülő népbüf- fék gondoskodnak a széncsata hő­seinek egészséges, olcsó ellátásá­ról, Az új, állandóan bővülő nap­közi otthonok pedig a bányász­gyermekek egészséges, gondos ne­velését biztosítják. A Szovjet Hadsereg hozta meg a dolgozók üdülésének lehetőségét is. Az urak „Hotel Kikeletje", a nép Üdülőszállója lett, mióta a vö­rös csillag a tetejére került A felszabadulásnak. Pártunk po­litikájának köszönhetjük a terv- gazdálkodást is. A hároméves terv befejezése után ötéves tervünk biz­tosítja hazánkban a szocializmus építését, iparunk soha nem látott fejlődését és * korszerű mezőgaz­dálkodást. A Szovjetunió szabad­ságunk kivívásán túl, mint nagy barátunk támogatta tervünket, se­gített és segít bennünket tapaszta­lataival, Elküldte hozzánk legjobb sztahánovistáit, a haladó tudomá­nyok legjobb képviselőit, élenjáró műszaki értelmiségeit, akik az üze­mekben, az egyetemeken, a klini­kákon jó tanácsaikkal közvetlenül lendítik előre a munkaversenyt, a terv teljesítéséért és túlteljesítésé­ért folytatott harcunkat. A Szovjetunió és bölcs vezére, Sztálin elvtárs tette lehetővé, hogy legjobb dolgozóink a gazdasági és tudományos élet legkülönbözőbb területeiről eljuthattak a szocializ­mus országába. Ezek a küldöttek gyakorlati tapasztalatok kincsei­vel tértele vissza hazánkba és a lá­tottak, tanultak átadásával meg­gyorsítják hazánkban a szocializ­mus énítését. A Szovjetunióban járt paraszt- küldöttek fejlesztették hazánkban tömegmozgalommá a termelőszö. vetkezeti csoportokba való tömörü­lést azzal, hogy beszámoltak a kol­hozparasztok gondnélküli életéről, a milliomos kolhozokról, a parasz­ti munkát megkönnyítő csodálatos gépekrőL A Szovjet Hadsereg vőrós lobo­góit lengető tisztító vihar elsöpör­te városunk felől a Visnyák, Bau- manok, Nendtvichek uralmának sö­tét felhőjét Úri luxusvillák helyett bányászházakat építünk, tömeg, szállások helyén gyönyörű élmun- kásházak emelkednek a magasba. A mai napon felavatjuk & Széche- nyi-teret az Üdülő-szállóval össze­kötő útnak egy szakaszát melyet Sztálin elvtársról nevezünk el, ez zel is tanujeléi adva hálánknak, melyet felszabadítóink iránt ér­zünk. Különösen moet, hogy Pártunk Központi Vezetősége és népköztár­saságunk kormánya elhatározta a széntermelés fokozását a második széncsata megindítását bontakozik ki városunk fejlődésének ma még teljesen át sem tekinthető perspek tívája. A felépült komlói és me- szesí összkomfortos bányászlakások mellé a legközelebbi jövőben újabb bányászlakótelepek, kultúrházak nőnek majd ki a földből. A bányavidékeken, a város külső kerületein tanácskirendeltségeket létesítünk, hogy a dolgozó nép la. kóhelyéhez közel támogathassa ja­vaslataival városunk fejlődését Az október 22-én választott tanácsok így tölthetik majd be hivatásukat, a dolgozó nép széles tömegeinek bevonását az államhatalom gyakor­lásába. így lesznek a tanácsok va_ lóban egész népünket átfogó tö­megszervezetek, amelyek Pártun­kat és Rákosi elvtársunkat követ­ve, élenjárnak a békéért folyó el szánt harcban. Mert van mit védenünk. Megvéd- jük mindazt, amit eddig alkottunk, ezért erősítjük alkotó békénk vé delrnezöjét, néphadseregünket, me­lyet a dolgozók legjobbjaiból ki­válogatott tisztikar vezeL Néphad­seregünk katonái, a felszabadító Szovjet Hadseregtől tanulják győzelem tudományát és ez a biz­tosíték arra, hogy megvédik hazán­kat minden külső és belső ellen­ségtől, Tito banditáinak és az ame ríkai imperialistáknak provokációi­tól. Az élesedő osztályharc és a ki éleződött nemzetközi helyzet külö nősen itt, hazánk déli végein ró fokozott feladatokat reánk. Ne künk, pécsi és baranyai dolgozók­nak még többet kell termelnünk, még éberebben kell őrt állnunk a békefront ránkeső szakaszán, hogy B keresztülhúzzuk a Tito-banda szá­mításait. Jó munkánk, a munka­versenyben elért sikereink és az, hogy nem rés, hanem bástya va­gyunk a békefrontban, hálánk és szeretetünk legfényesebb bizonysá­gai a bennünket felszabadító szov­jet nép felé. Tudjuk, hogy mi á kötelességünk. Az. hogy áthatolha. tatlan acélfalként kell felsorakoz­nunk a békéért folyó harcban, fo­kozódó munkateljesítményekkel kell még erősebbé tenni a béke hí­veinek egyre növekvő táborát, me. lyet a Szovjetunió s a bőkeszerető emberiség bölcs vezére, Sztálin elvtárs vezet. Ezért a felszabadulás ünnepnap­ján a hála és szeretet kifejezése mellett megfogadtuk, hogy boldog, új életünk hatodik évfordulójából A Francia Kommunista Párt javaslatára a nemzetgyűlés többségre Moch miniszter bíróság elé állítása meneti foglalt állást Pleven miniszterelnök bejelentette kormánya lemondását Kátizizharmincőt szavazattal 203 ell«a és 37 tartózkodással a francia nemzetgyűlés többsége titkos szava­zással elfogadta a Kommunista Pártnak azt a javaslatát, hogy utalják Jules Moch hadügyminisztert a tábor­nokok botrányának «nassolásában vállalt szerepéért az úgynevezett Igeielsőbb bíróság elé. A szavazás eredményének kihirde­tésekor s miniszterek azonnal elhagy­ták a nemzetgyűlés üléstermét és ta­nácskozásra vonultak vissza, amely­nek során megállapodtak abban, hogy szavazás eredményét a hadügymi­niszter dézsmálásának tekintik és en­nek megfelelően lemondanak. Pieren miniszterelnök azonnal (el­ajánlott« a kormány lemondását, Vincent Attriol köztársasági el­nöknek. Az elnök ezt a lemondást — az első hírek szerint nem fogadta eL Politikai körökben a szavazás ered­ményét, mint a Kommunista Párt kez­deményezésének nagy sikerét, tekin­tik. Leszögezik, hogy ha a Jules Moch ellen szavazó képviselők száma — 235 — nem is éri el a jelen esetben 286 szavazatból ’álló alkotmányos többséget, amely a hadügyminiszter­nek a legfelsőbb bíróság elé állításá­hoz szükséges volna, ■ szavazás eredménye Módunk, sót az egész kormánynak a hely­zetét erkölcsi síkon úgyszólván tarfhataflsnsá teszi, hiszen bebizonyosodott, bogy a nem­zetgyűlés többsége a hadügyminiszter vád alá helyezése mellett foglal állást. Baloldali megfigyelők hangoztatták, hogy * szavazás eredménye a francia tömegek nyomásával magyarázható. E tömegeket annakidején rendkívül felháborították a tábornokok botrá­nyának szennyes fejleményei és a bot­rány eltussolására irányuló mesterke­dések, amelyekért a munkásgyilkos és áruló jobboldali szociáldemo­krata Jules Moch felelős, aki a bot­rány kirobbanásának idején belügymi­niszter volt. A képviselők, egy része a tömegek ezen érzésének adott kife­jezést szavazatávaL A titkos szavazás lehetővé tett« hogy a kormánypártok kép viselői­nek egy része is kifejezést adjon ezen a módon elégedetlenségének. A szavazásban azonban megnyilvánul az a nyugtalanság is, amit a francia nép széles rétej'oi tanúsítanak a há­borús uszító politika miatt, amelynek Moch egyik kiemelkedő képviselője. A jelenlegi válság feltétlenül rámutat a kormánypártokon belül uralkodó súlyos ellentétekre. Rákosi Mátyás elvtárs távirata Enver Hodzsa elvtársnak Albánia felszabadulásának hatodik évfordulója alkalmából ,Enver Hodzsa elvtársnak, az Albán Munkapárt főtitkárának. Albánia felszabadulásának hatodik évfordulója alkalmából fogadó­ja a magyar dolgozó nép és a Magyar Dolgozók Pártjának forró üd­vözletét Kívánjuk a hősí albán népnek, hogy minden célkitűzését tel­jes siker koronázza és hogy ar őn vezetése alatt újabb és újabb si­kereket érjen el a szocializmus építésében, a béke megvédésében 6*. az imperialista háborús gyújtogatok elleni harcban. Meleg kommunista üdvözlettel: A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében Rákosi Mátyás főtitkár." Enver Hodzsa elvtárs, hadsereg- tábornokot az Albán Népköztársa­ság miniszterelnökét és külügyiül. Díszterét Dobi István, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsá­nak elnöke és Kálla Gyula elvtárs, külügyminiszter is táviratilag üd­vözölték. Dr. Omer Nisham elv- társhoz, az Albán Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökéhez Ró. nai Sándor elvtárs, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke intézett üdvözlő táviratot. 4 Biztonsági Tanács tegye meg a szükséges intézkedéseket az Egyesült Államok Kína elleni agressziójának haladékíulan megszüntetésére —- kÄTetelte Ti^inszkij elvtílrs az E1\TSZ politikai hizottmá^ilhan: újabb erőt merítünk szocializmu­sunk éoítéséhez, alkotó munkánk­hoz, békénk harcos, elszánt meg. védéséhez. KRAAC* I»il, Az ENSZ politikai bizottsága meg­kezdte n „Szovjetunió tiltakozása az Egyesül Államok Kína elleni agresz- sziójával kapcsolatban“ efmfi kérdés tárgyalását. Visinszkij elvtárs, a szovjet küldött­ség vezetője, érdemi nyilatkozatot tett a fennforgó kérdésben. Emlékeztette a bizottságot, hogy 1950 június 27-én az Egyesült Államok elnöke hivatalo­san nyilatkozott az Egyesült Államok 7. flottájának adott nrról a parancsá­ról, hogy kezdjenek erőszakos tevékenysé­get Taivan kínai szigettel kapcso­latban. Az amerikai fegyveres erők — je­lentette ki Visinszkij — teljesen jog­talanul lábbal tiporva a nemzetközi jog minden elvét és szokását, meg­szállás alá vették Taivan szigetét. Ezután a szovjetunió képviselője hangsúlyozta, hogy Taivan Kína elsza­kíthatatlan része. A Szovjetunió képviselője felhívta a bizottság figyelmét, hogy az Egyesült Államok kormánya Kínával való kap­csolatai tekintetében az erőszakpolitika alkalmazására tért át, éspedig a legdurvább. fegyveres támadás formájában. A Szovjetunió képviselője hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Államok meg akarja tartani azt a lehetőséget, hogy Taivan-szigelé! katonai támaszpontul használja fel a további amerikai ag­resszió számára, Kína ellen és általá­ban a Távolkeleten. Az Egyesüli Ál­lamok Kína elleni agresszív cseleke­detei nem korlátozódnak Tajvanra. Minit ismeretes, ez év nyarának vége óta. vagyis már több hónapon keresztül folyik Kfna légibatárnlnak rendszeres megsértése az amerikai légierő ál­tal a mandzsurial-koreai halár vi­dékén. A kinai terület bombázása jelentős anyagi károkat okozott és felkeltette a kínai kormány és a kínai nép ismé­telt, jogos tiltakozásé! és elégedetlen­ségé!. Az Egyesült Államok vezető körei­nek gyűlölete a kínai nép demokrati­kus erői és nemzeti felszabadító har­cai iránt jól ismeri és nem mai ke­lé! íí — jelentette ki A. J. Visinszkij. Beszédének befejezésében Visinszkij elvtárs a szovjet küldöttség kővetkező határozat-tervezetét ismertette * tár­gyalt kérdésben: „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének tiltakozása az Ameri­ka! Egyesült Államok Kína elleni ag­ressziójának ügyében. A Közgyűlés megvizsgálva az Egye­sült Államok Kína elleni agressziójá­nak kérdését s meghallgatva ebben a kérdésben a Kínai Népköztársaság küldöttségének magyarázatát, megtár­gyalta Kína területi épségének és ha­tárai sérthetetlenségének az Egyesült Államok haditengerészeti és légi erői által történt megsértésének tényeit, amelyek kifejezésre jutottak: A) Az Egyesült Államok fegyverei erőinek behatolásával Taivan szigeté­re, nnicly Kína területének elszakít­hatatlan része, amint azt a három ha­talom (Egyesült Államok, Nagybrilan- nla és Kína) J94Ö deermber l-én kett kairói egyezménye elismert és az így történt beavatkozással az Egyesült Államok kormánya részéről. Kinn bel- iigyeibe, B) Tajvan szigete partvidéke blo­kádjában az Egyesült Államok 7. hadi­tengerészeti flottájának erőt álla), az­zal nz ellenséges célzattal, hogy a Kí­nai Népköztársaság fegyveres erőit és hatóságait ne engedjék be a szigetéé, a Biztonsági Tanács kéri, hogy te­gyék meg a szükséges intézkedéseket az Egyesült Államok Kína elleni ag­ressziójának haladéktalan megszünte­tésére.“* Ezután Dulles, az Egyesült Államok képivselője megismételte régi állítá­sait arról, hogy az Egyesült Államok­nak állítólag plncseuek területi igé­nyei Kínával szemben, hogy az Egye­sült Államok Kína „barátja“ és tgy tovább. Tiloék halálra kínozták Zsnjovics elvtársat A Trybuna Ludu lengyel lap mai száma a következő tudósítást körH Bécsbül; „Stréten Zsiijovlcs jugoszláv kommunista halála*“ cím alatl. „Becs (Saját tudósítónktól). Meghízható értesülések szerint Stréten Zsil- jovlcs, az ismert jugoszláv kommunista, akit a tttóista hóhérok 1948 már­ciusában demokratikus állásfoglalása miatt lelnrtózlultak, a napokban Bel­grad egyik kórházában meghalt. A kórházba a börtönből szállították. Zso jovics az elviselhetetlen börtönviszonyok és a kínzások következtében helt meg.“

Next

/
Thumbnails
Contents