Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-28 / 276. szám
1950 NOVEMBER 20 N1PLŐ 3 Rákosi1 Mátyás elvtái®s beszéde Tiszteit értekezlet! . Kedves 1 — Mindenki tudja, hogy a nehéz .Hívtársakí örömmel állapítom meg. 1945—46-cs esztendőkben Pártunk- hogy az értekezlet részvevői Pártunk-1 nak egyik legbiztosabb pillére, nak és a kormánynak a szénbányászat és a szénbányászok érdekéhen hozott legújabb határozatát egyhangúan helyeslik és alkalmasnak tartják ' arra, hogy az eddiginél hatalmasabb munkateljesítményekre serkentse a tbányászságot, ezzel megadja nép- ' gazdaságunknak azt a fokozott energiaforrást, amelyet népi demokráciánk fejlődése megkíván. Számunkra egy percig sem volt kétséges, hogy ha bányászainkhoz fordulunk, megfelelő választ fogunk kapni, mint ahogyan bányászaink számára som volt egy pii- lauatig sem kétséges, hogy Pártunk semmi körülmények között sem feledkezik meg róluk. Mi valóban nem feledkezünk meg -bányászainkról. A Magyar Kommunista Párt története a magyar bányászsággal elválaszthatatlanul ■Ősszé van fűzve. így volt'ez már 1919-ben, Így volt a Hortyiy-fasizmus nehéz évtizedeiben és így volt ez 1945-től kezdve • szakadatlanul. Kü'önösen 1945-ben teljesített elévülhetetlen szolgálatokat a bá- nyászság nemcsak azzal, hogy á .széncsata útján segített talpraállítani iparunkat, hanem azzal is, hogy nehéz politikai harcok idején óriási többségében azonnal Pártunk mögé állott. amelyre számíthattunk, mindig a bá- nvászság volt. Büszke örömmel állapíthatom meg, hogy, az is, maradt. A magyar kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja, természetesen soha nem feledkezik -meg ezekről a tényekről, a magyar forradalmi bányászságnak érdemeiről. Az elvtársak a jövőben is biztosak lehetnek afelől, hogy Pártunk megfelelően értékeli és meghálálja a bányászok áldozatait. — A kormány és a Párt- határozatának hatása természetesen nemcsak azoknál a bányászoknál jelentkezik. akik lent a bányában dolgoznak. hanem a külszínieknél és az aknamélyítőknél is, akik kérik, hogy rájuk is terjedjen ki a határozat. Ami a külszínieket illeti, az ő munkájuk .nem azonos a bánya mélyén dolgozókéval, ezért az ő kérésük más elbírálás alá esik. Ellenben az aknamélyítőknek —, akik között tudvalevőleg a legjobb aknászaink, a legjobb szénbányászaink dolgoznak —, természetesen részesülniük keit mindazokban a kedvezményekben, amelyeket a Párt és a kormány . közös határozata nyújt. ' Rajta, leszünk,, hogy ez rájuk is; mielőbb kiterjedjen. é)eSzcnfcrmclcsüukiiek utói kell érni iparunk rohamos fejlődését — Mi tette szükségessé Pártunk és a kormány közös határozatát? Szocialista iparunk gyors, lendületes ■fejlődése. A bányászok jó munkája következtében széntermelésünk is gyorsan növekedett. Az idén a bányászok 13 százalékkal több szenet adtak a népi demokrácia gazdaságának mint tavaly. Ez jó teljesítmény és ha évente ennyivel nőne széntermelésünk, úgy hat év alatt megduplázódnék. Mindenki tudja, hogy a kapitalista világban ilyen növekedésről szó sem lehetett. — Akármilyen rohamos is azonban ez a fejlődés, akármilyen te- ' kintélyes az évi 13 százalékos emelkedés,, ugyanakkor az ipar összfejlődésc ennek majdnem háromszorosa, 3fi százpiék. Ez a nagy emelkedés teszi szükségessé. hogy a 13 százalékon felül főbbet , követeljünk bányászainktól. Bizonyosak vagyunk benne, hogy bányászaink, mint minden eddigi kérésünket, amely népünk érdeké- hón és az ő érdekükben való, telje- ' síteni is fogják. — Természetesen ehhez sok a tennivaló. A tennivalók jó részét a 'határozat már felsorolta. Ez a határozat " arra kötelezi gazdasági életünk különböző tényezőit, hogy a magúit részéről szintén mozgósítsanak és könnyítsék meg a bányászatnak a kitűzött célok elérését. • — Vonatkozik ez elsősorban a közlekedésre. A legtöbb panasz, különösen nil, ahol bányász elvándorlásról van szó, azzal kapcsolatos, hogy nincs elég közlekedési eszköz. A bányászok messze laknak a bányától ; és néha órákig fart, amíg gyalog, biciklivel, vagy a késedelmes autóbusszal munkahelyükre tudnak jutni. A közlekedésügyi minisztérium gondoskodjék autóbuszokról, teherautókról. Már kijelöllek 70 drb teherautót, amely személyszállításra alkalmas és más rendszabályokkal is gondoskodunk róla, hogy ezek a nehézségek megszűnjenek. — A belkereskedelem vizsgálja meg, hogyan vannak ellátva a bányavidékek népboltokkal, hogyan irányítják oda a gumicsizmát, a bakancsot, a szalonnát, a zsírt' és mindazt, ami a hányás» munkájához, no meg feleségének és családjának a jobb élethez szükséges. —-' Az építkezési minisztérium azokon az építkezéseken kívül, amelyeket a Párt és a kormány közös határozata már kilátásba' helyezett, erősítse meg a bányavidékeken n szövetkezeti építkezést, az állam által nyújtott kedvezményes kölcsönöket igyekezzék elsősorban azoknak a bányászoknak juttatni, akik házat akarnak építeni. Amikor megkérdeztem, hogy a vére menyük szerint mennyi a betegek közül az álbeteg, első kapásra bevallották, hogy egyhaftnada nem is beteg. Ugyancsak megmondották, hogy rendszerint az igazolt távolmaradás is tulajdonképpen igazolatlan távolmaradás, mert minden átlátszó ürügyre már megkapják a távolmaradási engedélyt. Ha keményebben fognák a fegyelmet, semmi különösebb munkaerő- pótlásra nem volna szükségük. — Előfordul, bogy a bányásznak szüksége van távolmaradásra. Mi már gondoltunk arra, hogy tegyük lehetővé; hogy a bányászok évi szabadságuk egy részét ilyen igazolt távolmaradás formájában vehessék ki. Még mindig jobb, ha a dolgozó egykét nappal előbb bejelenti a bányában, hogy' távol akár maradni. A vezetőségnek így idejekorán módjában ált helyettesítésről gondoskodni, míg 'most a munkáhaállásnál veszi észre a vájár és a segédvájár, hogy hiányzik a csillés, vagy megfordítva. Ilyenkor kezdődik a kapkodás, a vájárt, vagy segédvájárt teszik oda csillét tologatni, ami természetesen elégedetlenséget, termeléskiesést, stb. okoz. — Mi csak az! kérjük az elvtársaktól, hogy normális, rendes fegyelemmel dolgozzanak. Gyurkó István elv- társ, a Bükk-aljáról elmondotta itt, hogy nagyszerű teljesítményeit —,' amikkel sztaháiiovista lett és amik lehetővé tellek számára, hogy szép házat építsen, nem valami különös csodával érle el. Rendesen ledolgozta a 8 órát, pontosan elkészítette a munkamenetét, a legegyszerűbb módszerekkel, szépen szlahánovista lett és az egész dolgozó nép helyeslése közben megkapta érte a megfelelő kitüntetéseket. Egyik legnagyobb tartalékunk clv- társhim az, bogy a fegyelem egyszerű megerősítésével c! leijét érni mindazt, amit a népi demokrácia jelen esetben megkövetel. Meg kell üzünlctni a ge péktől való V idegenkedést — Szólnom kell itt a géplől való idegenkedésről. Semmi kétség, hogy van bizonyos idegenkedés a gé pestiessel szemben, és ez megmutat' kozik a műszaki értelmiségnél is. Zso- finyec elvtárs felsorolta itt a számo kát, amelyek azt bizonyítják, hogy a fejtés terén a gépesítés a kezdet kezdetén van. A mi műszaki értelmisé günk nem igen ismeri a modern gépeket. A felszabadulás előtt nem volt szüksége a magyar tőkének gépekre, sokkal olcsóbb volt a munkáskéz, mint a gép, a mi műszaki értelmiségeink ezért ma is hnzódoznak a gépektől. Itt néha politikai szempontok is közrejátszanak. A Szovjetunió elévülhetetlen érdeme nemcsak abban áll, hogy felszabadított bennünket, de A nrankacrővándorlást meg lehet akadályozni, ha biztosítjuk bányászainknak a me«»felelő közlekedést azóta is minden téren apró munkával is segít bennünket és az „apró munka“ nem is olyan apró, mert például rendelkezésünkre bocsátja a legjobb szovjet szakemb. réket, a legjobb mérnökökét, a legjobb tudósokat és a legjobb munkásokat is, akik megtanítanak bennünket mindarra, amit a szovjet nép 33 esztendő nenéz munkáján keresztül sajátított el. — Ez a segítség nem csupán óriási támogatás gazdasági téren, hanem politikai 'támogatást is jelent. Jelenti azt, hogy erősödik vele a népi demokrácia, hogy erősödik felszabadítónk, a Szovjetunió és a népi demokrácia között az egészséges viszony. Ezt a tényt az ellenség is ismeri. Nem agyszer tapasztaljuk, hogy az ellenség, igyekszik a Szovjetunió segítségét lekicsinyelni, a szovjet technikát, a szovjet gépeket is lekicsinyelni. Elmondották, hogy a hánvakombájnnal, amely 80 cm-es rétegre volt tervezve, legkülönbözőbb dolgok löriéntek. Ivét méter széles szénrélegen kezdtek dolgoztatni, aminek az eredménye az volt, hogy 80 ctn-'l szépen kivágott, de a megmaradt 120 cm-l azután csákánnyal kellett utána pótolni. Ez módot adott egyeseknek arra, hogy azt mondották, no tessék, ez a szovjet kombájn. Holott,iia a gépet tilt cm-es, vagy J méter vastag fizénrélcgrc állították volna, akkor nagyszerűen bevált volna. Erről a kombájnról egyébként azt mondják, hogy háromszor annyit állatják, mint amennyit járatják. Ha. sanlókat hallani néha a szovjet villanyfúrókról és a lé^nyomásos kalapácsokról is. Nem árt, ha jóindulatú műszaki értelmiségeink és elvtársaink jobban megnézik, hogy mi is történik ezen a téren. Annál is inkább, mert mindenütt a világon van hasonló húzódozás az új gépekkel szemben Amikor az épitö iparban tavaly elkezdtünk gépeket használni, akkor mérnökeink, sőt bizonyos mértékig munkásaink is idegenkedtek tőlük. A bányász műszaki értelmiség zöme becsületesen a népi demokrácia mellé állt — A műszáki értelmiségre vonatkozólag meg kell értenünk, hogy az átmenet a régi világtól a mostanihoz sokuk számára nem könnyű. A régi bányászok emlékeznek rá, hogy mi volt akkor egy báhyafőínérnok, aki kertészt, tehenészt tartott. Maga a kapitalista vállalat gondoskodott róla, hogy a mérnök és a munkások között a szakadék a lehető legnagyold) legyen; És bizony voltak elegen, akik vissza is éltek ezzel a helyzettel és nem egy bányászt, aki egy kicsit keményebben állt a sarkára, vagy vjsszaleleselt nekik, csendőrkézre adták, vagy bevonultatok. , . - v ;.,- . v Szóval meg kell értgni, ha a bányászok egy részében a műszakiakkal szemben mélyen, él a bizalmatlanság, ennek a bizalmatlanságnak az eloszlatá-sáhok'-: többek között idő és a műszakiak jó teljesítménye kel].1 Ugyanakkor azonban .mindannyian megállapíthatjuk és ezt á megállapítást alátámasztja mai értekezte.ünk is, hogy a bányászatban is a műszaki értelmiség zöme egészségesen és bc- csüleiescn a népi demokrácia felé fordult, mbit ahogy az értelmiség többsége ezt a termelés egész frontján is megtette. Itt' kölcsönös türelemre, megértésre, de éberségre is van szükség. — A nemzetközi helyzet, amint sofinyec elvtárs azt megmutat éles. Természetes, hogy ilyen éles levegőben az ellenség is mozgósít, igyekszik nehézségeket' okozni és ezek a nehézségek nem egy téren tapasztalhatók is. A bányászok közellátását pé'daul meg kel] jayítani. de. ugyanakkor türelemre is kell őket inteni. A bányászoknak is. meg kell érteniük, hogy a harc, amely a béke hívei, a szocializmus hívei és az imperialisták között világszerte tombol, ez nemcsak Koreában fegyveres formában folyik, de nálunk is minden fronton, többek között a küzeilátás frontján. Az ellenség hol a cukorra, hol másra támad és igyekszik közellátási rendünket megzavarni. De tamad természetesen minden vonalon, ahol nem vagyunk elég ébu- rek. ■ — A Pártunk és a kormány közös ,határozatában megállapított rend- szábá’yok és fizok á tennivalók, amelyekét itt felsoroltunk, külön- külön nem döntőek. De a maguk összeségében azon az alapon, hogy sok kicsi sokra megy, kétségkívül komoly változást idézhetnek elő, különösen, ha nem engedjük, hogy az a lendület és lelkesedés, ami most a bányászokat hevíti, szalmáiéiig legyen. — Ezeknek az intézkedéseknek végrehajtása kétségkívül komoly, lökést fog adni a magvar szénbányászat ügyének.- De az ok, amely Pártunkat arra, vezette, hogy a kormánnyal közösen lépjen fel a bányászok és a szénbányászat ügyében, sokkal mélyebb. Ezzel Is alá akarjuk húzni, hogy a bányászatnak is döntő fordulatot kell venni a szocializmus felé. Ez hasonló ahhoz, ahogyan tavaly feltettük, hogy az építőiparnak, amely 50 vagy 100 év óta alig változtatott módszerein, most már szo- "ista iparrá kell változnia. — Az egyik elvtárs azt mondotta itt, hogy nem elég nekünk a bányász, nekünk szocialisfa bányász kell. Én tovább megyek, azt mondom. nem elég. a bányászatot emelni. nekünk szocialista bányászatot kell létrehoznunk és meg kell értenie mindenkinek, hogy amint a szocialista bányász már egészen más, mint a régi- vágású bányász, úgy ii szocialista bányászat is más, nem egyszerű folytatása a régi tőkés bányászatnak, A kétlaki munkás elmarad a proletariátus általános fejlődésétől ‘Felhívtuk a nehézipari minisztériumot, hogy a éélbányák- ríálj azoknál amelyek csak egyes gyárakat szolgáinak ki —1 mint a perecesiek, a diósgyőri gyárakat, — vizsgálja meg, nem lehetne-e a né- hézipar gyárait jobban összekötni a célbányákkal. A hónap elején elmentem a két leggyengébb bányába, Várpalotára és Perecesre, Perecesen el- nioudták, hogy azelőtt, míg bányájuk » 'diósgyőri gyárhoz tartozott, Diósgyőr minden támogatást megadott, njert érdekelve volt abban, hogy a szenet megkapja. Mióta azonban a szénbánya külön Nemzeti Vállalat, bizony a kisujját meg sem mozdítja érte a' gyár. Ez helytelen, mert hiszen nemcsak a perccesi bányászoknak, liánom a diósgyőri gyárnak is érdeke, hogy a “éntermelés jól folyjon. , -i- Megnéztük a munkaerő elvándorlást is, mert sok helyen azzal érveltek, hogy azért nem tudják n fokozott srén- sziikségletct kielégíteni, meri a munkások egyrésze elvándorolt, valóban 5 százalékkal esett a bánya niélvén dolgozók száma., Munkaerőel- vándorláis volt azelőtt is. Az elvtár- *«k. különösen a régebbi bányászok V'inlckeznek rá, hogy a magyar bányászokat a nyomor nemcsak belső vándorlásra kényszerítette, hanem ezréül sőt tízezrével mentek ki Francia- országba, meg Belgiumba, de még Kanadába, Amerikába is. Természetesen most, amikor a szocializmust cpft- mk, ez az elvándorlás egészen más •«rrnészetű. Ez nz elvándorlás azzal fiigg ősz- *«e, hogy ötéves tervünk, gyárainak jelentékeny részéi az energiaforrások közelében, a szénbányák kii- , 1 zelébcn telepítjük le. At- a bányász, aki mondjuk Sajó- »Abonyból járt be Perecesre és naponta sok kilométert kellett biciklin vagy teherautón megtennie, most otthon vállal munkát, — Mihelyt ezeknek a bányász elvtársaknak megmondtuk, hogy most a szénre különösen szüksége, van népi demokráciánknak és jöjjenek vissza a bányába, a legtöbbjük az első felszólításra hajlandó volt erre. Például, Bábonyba kiment Perecesről a párttitkár elvlávs és az ottlevő GO vájár azonnal hajlandó volt visszajönni a hányába, csak kérték, hogy biztosítsák nekik az autóbuszt. Nem áll tehát nz, hogy a mi vájárjaink, vagy bányászaink a nehéz bányamunka elől vándorolnak cl. A tapasztalat az ellenkezőjét mutálja. Az igazi vájár, az igazi bányász,^nagyon szereti a maga nehéz mesterségét és szívesen megy vissza a bányába, hogy ha biztosítjuk neki a megfelelő feltételeket. Ebben a tekinlelben is újra bebizonyosodott, hogy á népi demokrácia nyugodtan építhet a mi bányászaink munkaszeretetére és hozzá- telieteni szakmaszeretetére is. Egyik l«*gnagj óbb tartalékunk a fegyelem megerősítése — Ami a fegyelmet illeti, itt bizony gyengén állunk. Az elvlársak hallof- lak itt egy-két számol. Sajószenlpéte- ren előfordult, hogy 2ő százalék is volt a beteg, az igazolt és az igazolatlanul távollevő. Abbaú a két bányában; amit én meglátogattam, líz-lfzeiíkét százalék volt állandóan beteg, az igazéban és az igazolatlanul távollevő. Jellemző, hogy ezek az elvlársak folyton új munkaerő! kérlek lőjem és nem akarlak megérteni, hogy ott van a munkaerő az orruk előtt, csak nem tudják rendben tartani őket. :— Egy példán. meg. fogom mondani, hogy mire gondolok. 'Sokat beszélünk itt a kétlaki munkásokról. Mi már elmondottuk, miért vagyünk ellene annak, hogy az ipari munkás egyben földműves is legyen. Az a körülmény, hogy földje van és otthon is dolgozik, utána a gyárban vagy a bányában is dolgozik, zavarja' ot a bányában, zavarja öt a földművelésben is. És a zavarás nem egyszer demoralizálja. Például az álbetegek .zöme az ilyen kétlaki munkásból kerül, ki, aki mondjuk aratás idején, vagy szürqt idején ..megbetegszik” és 'amellett hogy krumpliját felszedi, vagy ie- szürctel, még az államtól jogtalan táppénzt is húz-érte. De nem is ez a legnagyobb baj. Súlyosabb hiba az, hogy akkor is, amikor dolgozik, szakadatlan rohanás az élete. Alig teile le a csákányt, máris rohan, mert otthon várja a föld. Nem tudja kipihenni magát, szakadatlanul fáradt, nem tud a családjával rendesen foglalkozni, fáradt a munkán és a leglöbb baleset vele történik. Hasonló a helyzet a vasutasoknál: Ott is azzal van a legtöbb baleset, akinek földje van, aki kifárad a kettős munkától, emiatt elalszik;, vagy annyira kimerült, hogy nem tudja figyelmét a pontos munkára megfelelően összpontosítani. — A mi kifogásunk ezen túlmenően azonban az, hogy az Ilyen; munkás elmarad a prole tariátus általános fejlődésétől. Nem jár iskolába, nem hallgatja meg a gyűlésekét, nem megy a szemináriumokra. Csak arra gondol, hogy minél hamarabb hazamenjen és túrhassa,1 a földjét. Természetesen így maga sem fejlődik és visszahúzza az egész munkásosztály fejlődését. • — Mi megértjük ezeket a munkás- sokat, csak vissza kell emlékezni a régi időkre, azonnal világos, hogy miért ragaszkodnak ezek a dolgozók ilyen görcsösen a földjükhöz.'A régi időben, a felszabadulás előtt, a bányászat elég bizonytalan foglalkozás volt. Nagyön gyakran voltak munka- nélkül. • A munkanélküliség nem azt jelentette, hogy hónapokig voltak munkanélkiil. De azt jelentette, Hogy egy hónapban 8 Tagy 19 műszakot dolgoztak csak. Perecesen, amikor erről beszé!tünk', rögtön jelentkezett egy elvtárs és elmondotta, hogy 1930-tól 1936-ig boldog volt, ha tíz műszakot tudott havonta teljesíteni. Havrán elvtárs elküldött nekem egy sor bérlistát 1930- tól 1936-ig. Kiírtam néhány tipikus bérelszámolást, amely mutatja, milyen volt akkor a bányász helyzete. Nyomorúság, niuiikaiictkiilíséK volt a bányász sorsa a múltban — Itt van előliem a pereces} bár nyából Bonyik Pál vájár 1932 június havi bérelszámolása. 14 műszakja volt 6 pengő 10 fillérjével, szóval: nagyon jó munkás lehetett, mert akkor 6 pengő 10 fillér a legmagasabb keresetnek számított. Keresett az elszámolás szerint 85 pengő 51 fülért. A számlája így nézett ki: levonások, nyugbérjárulék, betegségi járulék, ze- nedíj, kereseti adó, rokkantadó, anyag megtérítés az üzem részére, fogyasztási szövetkezeti üzletrészre, élelemre, mészárszékre, római katolikus egyházi adó, református egyházi adó. (élénk derültség), összes levonások: 85 pengő 45 fillér. Kifizetett összeg: 0 pengő 00 fillér. És elsőrangú vájárról van ^zó, aki 6 pengő 1Ö fillért kapott egy műszakra. — Van itt egy másik elszámolás: a tatabányai MÁK részvénytársaság, Dietrich József vájár 1931 április havi keresete. Tizenhéi műszakot dolgozod, egy műszakért 5 pengő 10 fillért kapott. Akkor 17 műszak egy hónapban nagyszerű munkalehetőséget jelentett. Az 5 pengő 10 fillér is nagyszerű keresetnek számított. Kere.sctt tehát Dietrich 86 pengő 70 fillért. Családi pótléka 1 pengő 22 fillér volt.-Utánanéztem: rz az 1 pengő 22 fillér négy családtag pótléka volt, vagyis 30 fillért kapott havonta egy gyermek után. Az összes keresete 87 pengő 92 fillér. Mik a levonások? Betegségi járulék, nyugbér, bírság, kártérítés, világítás, kereseti és rokkantadó, törlesztési előleg, előleg, szén, lakás, villanyvilágítás, anyag, élelem, összes levonás: 88j pengő 59 fillér. Maradt tartozása: 82 fillér (Derültség) Ezek a legjobb vájárok voltak! Ismétlem nem nyolc vagy tíz műszakot, hanem 14, 17 műszakot tudtak teljesíteni —1 és így éltek abban az időben. — Érthető, hogy az a vájár, aki tíz, meg 14 műszakot teljesített, aki tulajdonképpen mellékfoglalkozásként volt vájár, mert a hónap 30 napjából 8, 10, 12 napot dolgozott a bányában, boldog volt. lm egy bold földces- kével rendelkezett, és foggal, meg körömmel ragaszkodott hozzá, mert, ha munkanélkül volt, mégis tudott magának egy kis krumplit, babot, miegymást termelni.
