Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-25 / 274. szám

19 II P L Ö 1*5» NOVEMBER » A Kínai Népköztársaság kiiiugyminisztériumának tiltakozása a francia kormánynál a vietnami francia haderők határsértése miatt A Kituu N ép kö* társáéig kOIQgyini- '»Mt>riumÁn*k szóvivője nyilnlkoia­toll lmtt kóaaé a francia gya/mati hsjlaersyv fegyveren provokációval éa a francia eiázazfnldi « lcgihnifcrö kínai törüld eliun \ ágrehajtott boái- i»U(na(U<-aival k»p<*ole«óan * kínai- vitUuni nsvwen. IUI'.i dernmbere óta a vietn-mi frwuiu sotruzfüldi #•» lágihadcrő Uibb íjJh'H be!,'itolt a Ki mi i A >’pköt'ót sa­ru/ területire rs légitervbe és függ- .. re* provokációt kéretett nt neu!. U/J. h-tgp hitt,: én hombárt i u kintit kwlrro egységéit ét u kinui peJgáso- kit. A francia hadsereg •».áraffötfll «rőt a KvanLiiUi;'vietnami határ ai*mtén g.‘ hifin alkunpolyürt nugüliek. A francia Ugihihieró összesen lh- «sor halóit be Kinn légit erébe. A r»:pülöt.'ép<«h .unnkivUl. ho^r feid-'TÍ tő mékanfláfiii folyUlt.ik. mar»- ízben ruhaneműt., zyapjuiukarókal. vaiauiilH is vb frb»z.vrtl.v\i Un gv akit dobtak le a Jan-lluai. kuomiotan«- »««jiilitavMvr e'apa• mari4 v áuyai azá- Tikira. A ropülók't-pek töbUitör löUs-k a havlrvidik böki* lakiawá^At, több nn.iU'VTi megéltek <’* sokakat súlyú- •au m«fiu«dK»ít.et.trk. A fotnchi hmisereg mtrae/oJUi érái 24 aUnd-omninl hatoltak hr Kina te­rületére Feilérképs-tték a kínai ha­táráért! leteket ■* nngy mkvirálást kaiiottak \ tvrr. A francia étára*. földi tn léydhjulwi támad** ii aorta több kínai polgárt megöltek. M/rcios 21-rn polgári hajlat fuwsíottak ki. It hajóst és utast megüttök. Snap. tetnberben twkr súlyosabbá vájt ^ francia haderők h.éáraónhm. Nem La!jós jzUtuk. íMritU a ereptejnbar Hol október 31-1« terjadA Hl nap alaU a francia lAribsderö három re­pülőgépe repül'** át. a K vanning- v ietnsmi határi. Misiiben US francia katonai repülőgép a Kvnng»iwvi»*t.o.v mi határt sért ott« m«y. A kínai hülügjrmiuiaztéyiniii azóvi- vrtje in*-^állapította. hogy süeptember Hej* óta a /ront-in tuimmhlsuk ryp- rr gyakoribbak és mUgosabbak lettek. Október R-áa a francia ropitiögépek mély repflléa«« ’ ám adást hnyolUk végre i.ung Olrvtól délnyugatra kávó Su)kiiukuan stloa. melynek aeria több, mint ill lakóháa alpurJLult, na a kínai védelmi bmlnrA kot katoná­ját megölték. Kick a gi'*p«k öt bom­bái dobtak október 11-én i'itifork- huattra. anmlyrk r«y harcost megöl lek és kettőt aiilyo-'Síi megaetwwitet- tek. A tram-la repülőgépek nhhiber ít­élt Ti> njnu> eilen régrehajlotl bomba- ttomul dm során ifibb. mini 30 szeméig meghalt. IS megsrbmillt, (Abb, mint stus polgári lakfihAr ét egp hitt rom. battfili A francia «Kvpatok 13 iibcn lóptAk át a kínai batári, ót- latién lőnek kínai tcrfl'.Makm és töMnclieu slrabolták a lakóvá« r—r­tos- és baromfláUomáarát és más iu«iVá«mit. A francia h**isre« máraaflKdl eryséiRei n«y»neasn a vidéken tíz aikalommal f»cvverese* átlóptAk a kínai határt. Kn-k a csapatok klbev tolták a lak<H«tt«ot. sivitték állat- áUománvát. lovait és aprójósrs«ait, mcitoltok két kínai álUmpolcárt, e«j et wereit***ettek én menedéket n\it|tottak «arte» banditaisoportok- naé. amelyek ezt at alkalmat fel- haatuálva. táni.i<Unt intettek a ktnsi haUrÓmó« ellen. A francia scárasfAldi és té«jhaderA kínai tarfllotsk ellen végrehajtott Ctyj veres provokációja s francul igu poriatishik soándohos, oUontógoa m- <ratort‘t*trn vnü a Kínai Kopkóotár- * maggal tremb— Kína T«ss aépét tnétysétrsmn fnlháWttották a fran­cia imperialisták soréval ns, véres b&noselekmi'myrL A francia kormitio/nak »oBirtató heti a teilen /<Veó,ci. get »sokért t un dftirs ét hegt/riten euéekmenytk- ért, anuA’/tkrl a yieimunbo* dBomd- soefi haAcrüi ett.fieettrk é> vaBsi*i-i keil et éknek Mvetkcemenprlt. A Klr..n Vépkfiehtrmrij kfirponii mé/A kormímga attinkirOl, hogy megrróntl ha! íraü és rréli/rsrn \Ass:a fog uta- ntani mtmlen proraktlrlfit, eréépet lUtukoalsrtl jelenti be a francia kar- nutnyniB és fenntartja magénak a jogát arra. hogy ar eisienr -Aotl kit, fokért pimitHett ko cetet jen A morakrni kilencvcne« sz.lmú TálaNztókeriilet iiniiepélyesrn bejmozie I. V. Sztálint a városi s/ovjet jelöltjévé A Srov|stunK»fcan »ifyrs o»ijyol*b mé- rstekSen folyik * váls**Usi ksmpany- Srrrdin .Mu»ikvábvn *ok kerületi vs- Ufrttvi htrotlsál hallott» végre « movrkvsi vitn-j iroviet jelöltieinck be «<vré!«l UnntpeH »fen folyt Is s kilemewses Mamii vilstiUM ksrülst válsartási bi- sotiságáfuk ülése, ahol /. V. Sztálint, a Star jót mini*tterkmáceénak elnökét jelölték s mateknál tsérasl stav/et tag foul. At a bír, hogv a aaovjat nép *• ss ágért haladó «rnberiséit vesére és tanítói*, « bek chart se^v vérért, loszif ViavtarwiMviev Sztálin bele- e«ye*ét. hogy jelöllek a moszkvai vá­roei «zovieibe, ncfv lrl\esedé*t vál­tott ki ai illés réntvevöibél, A ke- ni let í valsaslévi bieottváj b«i»4v*rt#. 1 V S r IA lint. a moszkvai váróéi uov- j«t MMóttiéúl. Szerdán i««y»eiék be a várom esoviet kuUlóttjmll I V. Sztá­lin köveli munkatársail, a Bolsevik Párt és * szovjet kormány veretóit — Molölovot, Mslenkovot, Bérijét Vom. silovot. Mikojánt, Httlgamynii, K»<»n»- vieeot. Andrtjevet, Hrusceovot, Konai- íiat, SvemyikH. Sttrezlovot m Pono- nmrenkot is. Az egesz ortzágban t vállalatok, hi­vatalok dolgozói jelöld gyflléavket tar- tanak. HacArthur sürgős csapaterősífésoket kér a koreai frontra N*m Mj#« Arl»*ok iFpriBf. Amerika lun rest lamadó erőinek repAIAgápnl a •óvernb*r lő-e ét |Ú • kAzőtt rátett á nap alatt JW Iv1*en batohak be f *i»kVf!e'*Kftta légttevél*. A behntn- láwk aurát« Asnzssen J!» mpálAgép rapőlt kinal Verflieg fáié és Illegális felderít» tevékenysége«« ki. öl ré! nélkfll bnmboiéatadéa*­’A msrdHai napHapok pén*eke« kő •Alték, heagy a Karaálm kflblAat fa- lópazlgeti katonák nem vaéak hajtan dók harcolni, mart „nyer*" hé oá sec ód Into rést említek ai amerfkai föpa- ranenookaág réarárAt A tadóMtáa *«*- nat a ffllApnVe*1 ea*movtok paranea- noha távimtt IV on kAzAtla Quirl no IrtUVptaofrH tdbeladkkaf, hagy a Magatokat vissza kell Mtssl Koreából. Qatrlno a parmvesuoksi’ tu»*emh*Z TI -én felmentette lilies sl,d é» uta dérstta, hogy tár jeti vlsa-a Maoilíátsa. A fŐVópwtgseI es ipátokat n rsrzV- k*ws-«| partizánok *l»*n akarták le-ve- •V a kssdn híradása eaerint. A Szovjet Szaker.rrvezcteL távirata n S/OT’hor A Srovjal SraV»zervv*«tes KózpunH Tanác si a kóvolkrzó tzóvrgó táviraloi Stüldtr a Sulujcmttltli Omií||o. Tanácsának: „Apró Antal tötttkór nők, Staksieiveteli tanáéi Budapest. A Sravlst Siaksierveieiek Köspanti Tanáéin neveken kbéiAnetánket tejet- lük ki u .Vagy Októberi Stneiallsta Forradalom jj. éviordulójára küldött borait uJimiféléikért Slép erv/né- nyéké! kiadnunk Magyarnritág mi in. kémntélyának ei étsiet dolgaiéinak a txociallsnuit epitétében Baráti ild- uéilttltl: Kuinytcov.** Bétlilfoftálé Franciaországban a ,,Dololva jiép ax élet* című filmet T rnnei ovrte .'it h .in sz* moa f.lm- jílrihóz. éa több halndó szervezel be akarta mutatni a „Du.oIva az ép m élet” címd magyar filméi A franci» cen.uzr.’t hosszú Ideig e ixlárva a hc- muutát.hoz üzukaógca engedély k!- adáaAt végűi megtiltotta a Mm vetlté«»/.-. Eran>'ibonumg területén. A rmdélkioéa értelmében a filmet sem mozrCdian. sem aár'Jtórü »le­adásokon nem mutathatják ba Albán kulturális hét a mnurnr rádióban 1*4-1 «nvsmSvT Jó-e egyik Vgiva ■ gyobb nemzeti ánnrpe az albán nap­nak Ezen a napon seabsdttulta lel a szovjet hadsereg a fasiszta m*i'*álláa alól. Ez aa évlorduló emelt a magyar rádió „albán kulturális kaiénak" |«- UotAtsglb amely novenlmr 27-én kez­dődik Az albán kultúráik hét elvi napját», hétfőn Jlinnmi Eavarfccz" cántmni ftnnepl megnyitó hangversenyt ad a nafyar radio a Koamth-asisjn. Kedd«« Drahoa Lajo«, az Országgyó U« tinóké mond ünnepi Senyédet az albán felszabadulás ömwjw-nrk alő- mtéjén. majd színes Irodalmi AMarál- lltást kAzvetil a Kossuth Rádió. Az ünnepi hét cmai műsora az albán nép. r*t»ét matatja ha. Páhrázat a koksz és szén lazdisÉgos olttízelésével kapcsolalben A- Országos Találmányi Hivatal éa a fővárost lútáates-bnikai ár. pályá- rato! hirdetett a központi l4Wi «l el­látói! epulcleá kok««- é« tatai u*a ltk*«d»*«!a kMaiirit kazániaiaak olyan átalakítására, amely lehetővé leezi, hogy »ZM k >ehh kalurteézMké t*gv- t.getj • -en-k éazda«ágM elléreléaere la alkalmasak legyaoek V megold SS leket atrebuikus átaiakliát. vagi tg- ea|áate«hnAai fkeaeléell eltárá* fé lyaéllok l im »rwn /«rág. l.t ) mta tor latot II. dli 4* kel fiáé tnrln'ms Itt dli A péi» «dlioa kivét «z tiílló részére a fviidalellteg niegáltapll ill mit >«i dijat * kMUetik A beku’déa h st tr>d«|e I’TiI t igsiSr I. Rssi’ile« felvtiégu*H««I a fővárosi lái«tnsskal kai k* Dudvpa«l, V karaiéi, N*d«»r •len M avult A magyar kormány tiltakozó jegyzéke a török kormányhoz A kdHgynáoiantéfáMB a Magyar NépkbzUrvaaág ucvébon oovember Ji- óo Clltahoaó jegysákat ayaltou át a (Arflk köcráraMág badaprati követ, aégénak. A fogylak megáliapitia. kogy • török kormány a lórik—bolgár ka- tán október 7-én lezáratta éa azóta saru a határos minden lorgaiom rné- nctc-l. finnek az egyo • Intáakrdkw ivrk követ kér tóban lei»- »sticané vált a Bulgárián ál haladó nemzetközi Utakon és vasútvonalakon Msgyaror. teást f«lá Irányuló éa Magyarországból árkaxó azevnrlyi áa srulorgalom, ami­hez pedig a Magyar Népkbztáruavág- nav ionloa éidcVt-4 Inzódaak. KlIlönA. von kárráayoaaa kát a torgalom aka­dályozása, — amely egyébként ellen­tétbe« «I « Won lónál rgyezzaéay. b&i kotró aötokzarrzággal la — a Mo­Í lyarorazá« éa TArökorizág kfleőo* orgaloou-a éa gazdzMágl kapcaolatoás­r»L eK Magyar Nópköztáruanóg korúé aya — hangzik a magyar lagyiék — ezért tiltakozását lejosi V| a lövök kormány rend*laerévé eHs-u. anaaly zavar |a a Magyar Népksízigruaaég namzetköci kőzkh-de«í éú korunkc- ddml kapcsolatainak normális mimé. tét év ieáiögatl. hogy a rvadelkoaée. nrk a Magyar Nópküctámjaát; szem pontiéból hátrányos «ovcm.-zioanyrt ért. vaiamlat az abból wedó esetleges anyuin kézért a Ivlolbsaég tcljoa mar­ié', ben a tőrük kormányt űzheti." Tito provokációi komoly vesiéljt Jelentenek a vllAj? békéjére As HuznaniM a jugomlév kór dtenuk .-izenlclt „Oyujtogzilók'' című vfzétvikkéii — Tito non» Wmyazori'.hotia bun- tntlenlil Jugaazláviél ax amaií.t*; mipszriziUaiAk járma álé —- Írja a Up — TTVial, hogy « nyomor éa n terror a rendszere minden «'dalról rocacf-ropr g. gazdáit hívja aagitné- «01. A Ju*«méT népnek ugyani» »lege van abból a gyarmati függő helyzetből, »molyba as áruló Tito uszította New Yorkkal bt Ixmilun- ua| s/emben. elme vau a brutális klzéücm*nyúlásból. Y. rév. fokozz a Tito a terrort mindinkább. Rend- ór*égéről még a putiüciit« Aurora is rílemert, I: gg JpéttkédUc a Oc- ttapoval".- Az ellené tás Azonban — áH*- pltja meg a* Humanlté naivról- napr.i szi rvrzkcrtlk éa mind kemé­nyebb csr>f»á«ikt»l mér a tttnlsté g»ngi>/ter»kn»k mar *mugyla meg- Ingutt rendózerére. Az áruló Tito joggal remeg éa ezért kiált *«glt W-gör' saját népe ellen. W»»hing- tonban. ahol szintén fé!ne.k Tito fa*ls't* diktatúrájának hírzromlA- «átó‘. segélyeket Igórnék. -Vem kel! Áronban rl/eléjfeni, hogy a dühó»­pö őrtlfl akkor a Iciívea-élprjchb izmikor fii. Tito U bam-Man példá­ját akarja követni félejnióben. arra *zi ml tvm, hogy an am«r lkaink az. Un 6t la fcgyvertmou aeglUk majd meg Az USA nyilván ezt 1« várja UKe. hiszen az amerikaink nyíltan be­ismerik, hogy Jugoszláviának sza­mukra stratégiai fontaaaága“ van. .Vem kétségei, hogy ez a heiytvt komoly veszélyt Jelent a világ bé­kéjére. Annak a ténynek, hogy Tito mz'gzxakikotta a diplomáciai kapót» latun Albániával, valamint a népi dcmukrácák ellen Intézett ál'andó provokációinak figyelmezteléét keil jelentonihk a Béke Hívei «sémára Az amerikai sajtó c/6 akarja készi- ten a ta/a)t Tito tteilegaa balkáni prm-okdciti.arg. Ilyen kórulnnaycl. között merészelt a tnocklsU Franc Tircur azt ajánlani, hogy „Francia■ ország ncgitoc Jugoézlávlát". De a francia nép Jól tudja, hogy a titoubi I7*n0*zterek és a bonni eet-owiro éhes nócik az amerikai háború-. usdták Irgreszélyasebb európai gyujlagatói. éppen azért tseretne, ha minél rjóbb drlalmatfaond lő­nék őket — fejezi be az Humorút» As ISA úlratrglni ny «*m«n> «rrok fejében rlrluiinzert LQld a fit«»-hadi*crrsnck Kedden a belgrádi kQIQgymtnlaz­tiriumban »'éírták nz nmerik a!- iigivtzluv aególyegyezmónyt ' — Je­lenti a lonfkml rá<BÓ. Az egyez­mény érirímében a nto-jashszták élelmiszert kapnak az auíc'ikal tm- periaiuidklóf, apnsdyet a Tita-had- sereg sunnára küldenek. A Tito- band» hivat«’« tájékuataló »zerve beismerte, hogy az éle’.míaxer felé­ben ztratéglal nyemanyogulurt kül­denek Jugoszláviából az Egyesült Államokba. A Reuter tudu< nyíltan megírja, hogy ax amerikai .^egéiy" célja kifejezetten ,-Jugo- u.ávia védő'mi kéticuségeUiok meg- erdsltésc". vagyu a ITto-hadzcrcg hadlpotrnctAIjánnk növelése. A Kuomintcng-ldikk koholt panaszát a szavazógép üléskozi bizottság «lé terjesztette At ENSZ peíílikat hi»oli«*< ne»«*»­hvr JJ-I déUlutti lalytatlák a Kuemtiiiang-kUkk kepvtsalójs állal nmeit pasa«« tárgyalásai. Malik, a Szovjetualá képi »elő,«, felhívta a kirótt»«g figyítwSt »1 *0»« fiksi kuldóttség kels^Uevnlt lőtek- vóscrs, smvly arra irányul, hogy a Kn-uniutang p«n*«ít # késgyólés »*■ pirendfén tartsa. Ennek «rruUmény« a «I írtai küldöttség állás pánijának m«f vállon its is. As slsó flWsan Szíria képsriaatója kilejlatlu aeaak lelj«« ér- Iclmatlansógát. hogy a Kwwoíntsng. |naa«« tavahhi lamjhnáeyre« vaára ki- aottságot alakiltanak. A hA»*tkr«A iilá'skva aitm'nn Szíria képviaelAje #|Afő á!lá«poal|a aflanírv elyaa l«*»*- latot lm levitáit *1.1, hogy a Kwmmtn. tong-ponon! jerfeostek at ufétkuu bi-nil.ág elé tmmbbi tanulmdnymatr» Több Mtr.lUI»« utáa a vitát le>ár- Iá h i «lavazát höf«lkas«ll Szíria 'lilir.u*! lervrceUI M «/avasaiul far UKA. UjtéUnd a Ulmamcrik* «»• «séfok aa az arak aruzayak lAbbUgal 17 cllanobcn (a Szovjctanio. az Ukrán Siovi«( SancialUU Kázuruaaág, a fticloruaar Szavjat SiatiilnU Káalár. • »«ág. Lmfrslumig, C*«k»zloviku, Angíu. Imi:», Aiwílralia, K»»áda *» uv»» ofaiágokI fogadtak el. Hél ország kűldöttaaga fHol!and;a. Framiareruzágh lUlgiam. atb) tartózkodott a szavazó»- tóL ______________ Iz alb/R kfllQgym nisztérlum jigyzéke i lügosziáv kormánytioz Alkánla hllllrudaivutérlaMa rtha. kot a jegv**h*t átüdőrt a jugosaláv kormánr«nk azzal a Iugoaeláv kar. máaykaiaioaattal kspcaaUikaa. kogy tarjak k* a kvlgtadi alkáa kóvatvégai Zsák eoyajoivdat A ttevlel •ptlo4»«fl UfiüiiUlilb« Altétel« 21 majaIaIm»« ««i likétlUM e«e4»éA¥#« ét •lu«#4révtt>it Wé#«' |#f«AéÁll liAeliU A | ivi'ttd • e 4 ’* pl /CtMf «M || fk&t*^*^** f*ÍHI e láfint krtfUÄl» b uí) »Mi| a* t i* • isklvt tfgj »»f ü##MH4ei T >hk j”t»l* 'Mart k-vp elvem ádoi' lr • fraan. a* awe’-gvüieitivH h.»zv a i rmii-1 »»«innal kos­heh»1 a n*t«mtn, sir ss .áruHk««» kóstaesasag I«: a llá «ájariaaaUi ka yavvask hasi *si-si«W asaakáatá az eikat Mit kéayáhaa. a t T-«l*i*|a t-k h !«» itUt'.«.■-.« (ft,./ »#,.««. rstleaeá oplékéiétet B*rtla Iranala káné l«k»a karom kakekav- ca«l «élve« ««akadtág­«c««t»«te italuk, meri kéhaitaUUsbna vetlek tétel. , • tt rí u !*#• %• »»a »' t*>ibmtfi t • /•*#*»♦ mr ('k^ 4 (l udtfZ Mn/4»Í|S V #1 é4t*J ló >*** »♦ *V­t Uj* » #f «.''álltáéi fe» A népliadtprrg •»/. arcvonal Tilainennyl waliRMrán barrban áll ai elten*fgtrel Amerikai repülők újabb felháborító hóm ha támadásai l'.ntakkflrkKináhan A Korrába kftldfttt fftlópazigrll katonák nem akarunk harcolni Mik \r1h«r áhnritoó l koreai h»W. artról káarltrti midklvitli hetiamoló- jóban indítványaim. hogy haladóit*- fanal «TÓtil-ek mr* ■ Koreában hur­coló angol, kanalai áa mm rvtpu’o- ki(, bony nie« a ketmny lói beállta ■lót! beírjrtheaa« a hadjáratot. Maralitn »«an xc trudeln» miniáxter- bea továbbított Jele«itá»álien hangvö kyncaa Mar Arlbur, bogr a jelenle* •amiathriávárc kiló erőkkel kdptelen vf xrrlia {tani a koreai hadjárat „llkrldálóaá«- áa n •»- . atá* katonai támancpontti való kUpIM-et a Kína efleal laváabV • „ *“*• % jelenti« rámutat, ho*y ar ame­rikai haderők ve»tte»á*e mintegy S,t aaar hatott át aebetúlt. Ax 1-aakko aaaiak altetióllóM mrfeiűtődótl ai arrwmaloti. mi* ar arrvnnalak mólót' (okoaoilik a p,-irftxAtlb’tákrn\«ó*. A Taleprr«a ttidó«l|öjAi«ak árrttllá- te trrrint Mim no, ar U'A korral kó­rét» beitmeri, bop ax amerikai katcaak ke* »ellen krdetrl herra rllecállóat váltattak ki Korea lakaaaa|uhól Ax amerikai karoaat hatdeógok reá- •lelatrl: a lakottól trliol nem hajtja *á*re — állapítja inr| Mnerlo Hurrá, tatai. hogy l.i HxinMaa át rrmltrer« aa amerikai hadtere.* támogatóvá nái- kill Aiujwomlana. Mm elő beitmeri. hofy Korea aia leköti ar amerikai bá lterei át Irnf»- rátxrti erőinek nagy rátrál. ennek et lenár» *• mmt kilátót alnra a harrok rvora baXejeaóaára k Karral Mpt nrmnkrattkaa KAa Hnaal; nápl hadtrregáoek lAparanra ’ noktiga norrmker M-l haHIJe Irntáoá bra kiirll. hogy a nápl badaereg r-a- P*«l aa are*onal valamennyi araka mám Inlt látták a barmi aa amerikai da a dálkorrot raapalok fiba. * NrngaH hlrflgynöktágnk Jatrntáael ■arrint koreai partltónegy«égek mór 42 kilomátrrnvirr megkörelltották AtAiiM. A Ugu'dhM 24 öróban »Mo*. latUk a SiAullöl áatakkrletrr fektó Kapjon! áa t',n»rvoná. A tkanrron áa Kapjon tártá*ábra barmié partitón- e*\<r*ek láttráma legalább titrier fő Nyugati katonai arórlrók rlivtnertk, hogy a partirónnk „briMivtrgóta" a dáliiyaiati Irányban hórödó hegvidá- ken. mvgakadálvorbataMaa át hn*y át- r*rapnrtot(tót«k j*fenlákenv*a előre haladt. Ax amerikai *ápek Attxben hantái Iák *a lótták at Ait'tmgfolyó htd)ál November |7-án ax amerikai *áp»k hóm Iáik a' dobtak I» Fit-Jen tans* fa Inra áa Y*tteai »áronra. Nyote bár rombadAH. t'gye narrte p egv rapBIArvnport ná*y homhdt ám kát *»aJMbombát dobált a « tanfpol lira-ban fektd folyó partvldákáro. Tftbh hót

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents