Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-24 / 273. szám

low NOVEMBER 24 . HIPIO 5 Szép, békés életünkért, a falu jövőjéért Palcs&ter János becsülettel teljesítette begyűjtési tervét Bükkösdőn olyan vendégmarasz­taló sár van, mintha nem a falu­ban de az egész. megyében nem volna kőbánya. Pedig itt is van ;ó kőbánya, innét viszik a követ messzi vidékekre Vigyázva kerül­getjük a sarat és mielőbb látni akarjuk, Wk járnak élen a begyűj­tésben? Még jó, hogy Bükköedön nem kell a szomszédba menni, ha jól teljesítő dolgozó parasztokról van szó. Itt van a felső faluvégen 'ifjabb Pa lesz tér János 6 holdas kis- paraszt, aki eddig is jól dolgozott, ezután is jó munkájával akarja ki­érdemelni a falu dolgozóinak meg­becsülését. Kiérni hasa van, a múltban nem telt nagyobbra. Bent szaporán pe­reg a rokka, telik az orsó. Kint eső permetezi a tájat, sötét kékes- színű nehéz felhők ballagnak lom­hán a falu felett. Unalmas, sáros Ő3zidő van. Ilyenkor már legjobb behúzódni a meleg szobába. Körbe ülünk az asztalnál, beszélgetünk. Nehezen indul a szó. A paraszt­ember nem szeret dicsekedni mun­kájával, elvégzi, aztán kész. Arról már nincs mit beszélni. Beszél az eredmény maga helyett, Így gon­dolja. így van Paleszter János is. Nehezen adja rá magát a beszédre, fukarkodik a szóval. Pedig van mi­ről beszélgetni. Eddigi jó munkája igazolja, hogy, nem kell szégyen­kezne senki előtt, mindent időben becsülettel elvégzett és a kötelessé­gének annak rendje és módja sze­rint eleget tett. — Volt termésem szépen, és ele­get is tettem a kötelezettségemnek, — mondja. — Ehhez nagyban hoz­zájárult az is. hogy már tavaly is volt minőségi vetőmagom, az idén pedig minden szemet elcseréltem, hogy jövőre még jobb termésem le­gyen, hogy még többet tudjak adni, mert szívesen adom oda feleslege­met Ma nem vagyok egy szem gabonává] sem hátralékban, búzá­ból 157 kilót kellett vo'na leadnom, de 172 kilót adtam le, takarmány- gabonából 67 helyett 68-at adtam, a széna hátralékot 100 százalékban rendeztem, burgonyából viszont nem volt előírásom, de 120 kilót ebből is leadtam. Szívesen adtam, hiszen a felszabadulás előtt csak kínlódtunk, másnak hajtottuk a hasznot, hízott a Jeszenszky uraság a szegény em­ber zsírján. Volt egy kis földem, de minden évben vállaltam részes aratást is. Azt meg másként nem adtak, csak akkor, ha tavasztól őszig ott voltunk minden munká­nál. így használtak ki. Felesége veszi át a szót: Arról az életről még beszélni sem szeretek. Jobb arról beszélni, milyen szép most az életünk — mondja. Közben megjön a kislányuk isko­lából. gumicsizmája sáros föl a szára hegyéig. Paleszter János tanácstag kinéz az ablakon és közbe arra gondol, milyen érdekes is az élet, hogyan összefonódnak az események. Afar »ír *stépett fejlődik búza­vetése, kihordta a trágyát, meg­szántott cujiorrépa alá is mélyen, alig van fél napi még vissza Jö­vőre még több búzát és cukorrépát termel. Ma még nem lehet itt trak­torral szántani, mert ezeken a dom­bokon felborulna. A munkások most job traktorokat gyártanak, hernyó- talpast és jobb műtrágya készül a gyárakban is, ha pedig lesz trak­tor, mélyebben lehet szántani, ha lesz több és jobb műtrágya, még jobb termésre számíthat — Tudom én — mondja Paleszter János —, hogy az ipari munkások jobbat és többet termelnek. Mi is azon. vagyunk, hogy teljesítsük a tervet így gyorsabban készül el nekünk is a hamyó talpas traktor. Ha pedig úgy akarunk dolgozni, mint az újítók, akkor nem marad­hatunk a régi termelési vonal mel­lett, mert; a mi földjeinken sokkal jobban megteremne a szőlő, mint a búza. Sokkal, nagyobb haszna len­ne^asz államnak és nekünk is, ha a szőlőtermelő gazdák csoportját megaldkítan&k a földműves szövet­kezeten belül és duplájára emel­nénk a szőlő területét, mint most van. Kormányzatunk mindenkor a mi érdekeinket nézi, a nép jobblétéért dolgozik. Amint a szőlőtermelők csoportjáról hallottam, úgy gondol­tam, nekünk is ez lenne a legjobb, meg az állattenyésztés. Én tudom, hasty a frltxabadulás óta mit fejlődtünk. Ha többet és jobbat termelünk, még szebb lesz a jövőnk. Eddig is dolgoztunk so­kat, de az lenne a jó, ha okosab­ban gazdálkodnánk. — Itt van 10.000 darab tégla, hogy új házat építsek magamnak. Ez is azt bizonyítja, hogy az életszín­vonal emelkedett. De én nem elég­szem meg ezzel. Tudom, hogy még jobbat, még többet lehet kivenni ebből a földből, tudom, hogy még többet tudunk adni az államnak. Persze addig még nálunk is meg­alakul a termelőcsoport — teszi hozzá elgondolkodva. Paleszter János keveset beszél, de a tanács munkájából alaposan ldveszi részét és jó munkájával se­gíti előbbre faluja dolgozóit a fel- emelkedés útján. Tudja, hogy a béke megvédéséért, az ötéves ten' sikeréért kell teljesíteni a begyűj­tési tervet, és tudja, hogy csak ak­kor lesz több Jó traktor, több mű­trágya, ha minden dolgozó paraszt teljesíti tervét becsülettel, ahogy jó hazafihoz illik. A rák elleni küzdelemről tartanak előadásokat az Akadémia ünnepi ketén A Magyar Tudományos Akadémia orvosi osztálya, ie kiveszi részét az ünnepi hét műsorából. Ás orvosi osz­tály rendesvényei két részre tagolód­nak: november 27—29-ig konferencia lesz a rákbetegség megelőzésével és gyógyításával kapcsolatos szervezési, klinikai és kutatási kérdésekben. A II. részben - legkiválóbb elméleti és klinikai kutatók tartanak előadást. Bratánoincs Mihálynéra édes gyermeke sem ismerne rá, ágy megváltozott, mióta szemináriumon tanul Bratánovics Mihályné a Zsolnay- íyárban dolgozik, mint sajtoló. Mindig derekasan megállta helyet a termelés­hez Az új normák bevezetése után néhány nap alatt már túlszárnyalta * 100 ozázalékob Mind tovább fokozta teljesítményéi és elérte a termelésben a 142 százalékot is. A társadalmi mun­kából la kivette részét. Jó felvilágosító munkát végzett, mint népnevelő. Mégis most, amikor néhány héttel a pártok- *atis beindulása «tán elgondolkodik azon, milyen hatással van rá az elmé­leti oktatás, maga is elcsodálkozik, menyi hibája volt. Többször minden meggyőződés nélkül — ahogyan ő mondja-— kitőrt magából éo ilyenkor szavai megütötték a demagógok hangját Egy ilyen esetet sebtiben el is mond. —- Vagy négy-öt hónappal ezelőtt történt- Az újság egyik számában nagy örömmel olvastam, hogy szakérettsé­gire jelenthez!vetnek a fiatalok. Azon­nal fiamra gondoltam, aki még akkor itt dolgozott a gyárban, tényérkoron- gos volt. De gyerekkorában is mindég az volt a vágya — mert jócszű gyerek volt —. hogy ő bizony tanul, képezi magát A múlt rendszerben azonban végül is őrültünk, hogy a fazekas szak­máig elvitte. Miután olvastam. n fel­hívást, rögtön kérelmeztük is felvéte­lét. És amikor a kérelemre két napon belüt nem érkezett válasz — és ez jellemzett, még akkor —, kitörtem ma­gamból, hogy „ez mégsem járja, hiába •serctnc tovább tanulni a fiam, most sem sikerül neki... Érdemes is min­den igyekezettel dolgozni a közösség­éri, ha az annyira sem érdemesít, hogy a fiam tovább tanulhasson .. Nem törékeny asszony, az idő, a múlt ezernyi viszontagsága alaposan megedzette. Mégis karjával simítja vé­gig szemeit, melyen az öröm csillogása játszadozik. Fiára gondol, aki ma már Szombathelyen tanul cs 4.2 tanulmányi átlaggal első az egész tanári iskolán... Mert fiából, az egyszerű tányérkoron­gosból tanár lesz. — Elgondolkoztam ezen az eseten a napokban — íolytatja kis szünet után. — A fiam akkor erősen megszáll. Már pedig annak alapos okának kel­lett lenni. Es ekkor rájöttem arra, miért látott a-fiam jóval előbbre, mint én. Mert mindég is tanult. Hiába tit­kolnám, öntudatosabb volt nálam. Úgy mondja: „öntudatosabb ix>lK.~ Azóta Bratánovics Mihálynéra rá sem ismerne saját gyermeke. Ö is tanul, képezi magát. Nem maradna el egyet­len szemináriumról se. És most kétsze­res Igyekezettel dolgozik a közösségért. harcol a tőbbtermeléséi t, a eclejt el­len. Vigyáz a gépére. A legkisebb aka­dályt. mely a békeharc útjában áll. azonnal felderíti és mozgósít annak leküzdésére. A múlt héten például egész csoportjának teljesítménye az előző 142 százalékról leesett 94 szá­zalékra . .. Azonnal elvállalta, hogy bégére jár a dolognak. Nem nyugodott, nrig meg nem állapították a hibát, hogy a 6ajtológéppel van baj. A mű­szakiak valóban meg is állapították, hogy csakis új stancával érhetnek el ismét normális eredményt- Addig azon­ban, míg elkészül az új stanca, eltelik vagy két hét. Bratánovics Mihályné nem nyugodott bele abba. hogy két hétig kiesés legyen a termelésben. Ki­adta a jelszót: Vígan Ferencnével és Schmelmer Károlyncval, akikkel egyiilt tanul a politikai iskolán, hogy a legkisebbre csökkentik az Így előálló kiesést és mindent elkövetnek, a gép élettartamának meghosszabbítá­sára, hogy ne kelljen kétszázezer nyo­más után mindig kicsrélni a stancát. A jelszót tett követte. Most már nap­jában kétszer, háromszor is niegköszö- ríiltetik a késeket. Nem sajnáljak a fá­radságot: .megmutat j dk egymásnak jobb, gyorsabb fogásaikat.' Egy-egy munkadarabnál csak ket-három másod­percet takarítsanak meg, máris egész­napi teljesítményük 5—6 százalékkal emelkedhetek. Igy_ harcolnak a gép­okozta alacsony teljesítmény fokozásá­ért addig is, amíg az új síanca meg nem érkezik. És amikor az megjön, addigra már beleszoknak az új rendbe is, mellyel lényegesen meghosszabbít­hatják a gép élettartamát: Eddig csak Csordás Jánosné gondosságán múlt, meddig bírja a stanca. Most Vorosin- mozgalmal kezdeményezett Bratáno­vics Mihályné. Elégséges ugyanis, ha a munkahelyen egy mákszemnyi kavics, vagy egyéb durva tárgy elszóródik —, mert az a nyersanyagba kerülve foko­zatosan tönreteszi a stancát és máris ezer darabokkal kevesebbet lehet meg­csinálni a gépen. Bratánovics Mihályné nem éppen a legkedvezőbb körülmények között vál­lalkozott arra, hogy gyakorlatban, a termelés vonalán megmutatja, mit je­lent számára az elméleti színvonal emelése. De úgy mondja: „Csakis ilyen körülmények között tudok teljes fáty­lat. borítani „kitörésemre”, öntudat­lan magatartásomra. A nehézségek le­küzdése igazi lehetőség ahhoz, hogy fejlődésemet le is tudjam mérni.'4 licitálok. kövessétek példámat: jelentkezzetek minél többen a bányába! Mint szegénysorsú gyes méh láttam meg ti nagyvilágot. Nem sóii Öröm volt benne. A múlt kapitalista rendszer gondoskodott arról, hegy «szegények elmaradottal; maradjanak továbbra is. Minek nekik'mIve- laaes, — mondották nem- egyszer — amennyit, tudnak, az elég ahhoz, hogy kiszolgáljanak bennünket, dolgozzanak helyettünk, úgy nevelőd, tunk, hogy tudtuk, hogy ki az úr, kié a legtöbb föld, kinek kell kalapot emelni. Szóval ismertük a falut, ismertük a nyomort, a kizsákmányolást. Minden megváltozóit öt esztendő óta. Megszűnt a süvegeics'a ku- lákok, a volt földbirtokosok elölt, megszűnt a kizsákmányolás. A szegény család gyermekei elölt, megnyílt as élet minden lehetősége, yildr/ossuy járta be a mi falunkat, Nemesisért is. Mi, akik beleszoktunk a szolgására- ba, nem ismertük fel azonnal a lehetőségeket, fin is tovább cselérlcsked- tcm. Később aztán már kezdtem az új eledel is foglalkozni. Megismer, kedtem vele. Így történt, hogy meghallgattam Rákosi elvfdrs beszédet. Megértettem Rákosi elvtárs winden szavát, úgy crez(<w, hogy a rádión keresztül hozzám is beszél. Vöbb szón kell az országnak — gondolkodtam el a hrdlölluköu. Aztán mirólimk, fiatotokról beszélt Rákosi eleid,s. Nekünk az <> szarai aranyat érnek. Először arra gondoltam, hogy a szín hajtja. « núisdonyo- hat, a villany fejlesztő gépeket, aminél;'nyomán új világosság gyűl ki a falvakban, aztán arra, hogy milyen szép is lehet bányásztánynttlenni, slz újságban már olvastam róluk, egyszer. a fényképüket is láttam. Este azzal a gondolattal aludtam el, Irigy bányász lestek. Másnap reggel, amikor kimentem széntnézni az udvarra, akkor már úgy tekintettem szét, mint aki búcsúzik otthonától, A Szécftenyí-akm» jelentkeztem. Azonnal fel is veitek. Még csak kívülről ismertein a bányát, da már megszerettem. és tudtam, hogy matt­oltom a helyem. Azóta már lent dolgozom <t föld nyotnrában, A bányász olvtársal; mindenben a segítségemre vannak. Ma már boldog, szabad vagyok, örülök annak, hogy eljöttem ide, ahol megiisztdés dolgozni a. szene sala hősei Időzött. Munkámat megbecsülik, érzem, hogy hasznos tagja lettem a társadalomnak. Érzem, hogy munkámmal a békét segítem, azt a békét, amelyet Varsóban most kovácsolnak össze a világ dolgozóinak béke- küldöttei. Felhívással szeretnék fordulni a falusi fiatalok felé. Jöjjetek ti ti öntudatos fiatalok és segítsétek ezt a harcol, amely a békéért folyik a széncsata frontján. Jöjjetek ide a. szenesedet hősei közé. ismerjétek meg est. a munkát, amely a lüktető éledet adja az országnál;. Fiatalok, köves­sétek minél többen a példámat. TRATNY1K PIROSKA ifjúmunkás, Széchenyi akna. A Magyar Népköztársaság minisz­tertanácsa a megyei tanácsok szerve­zésekor a megyei tanácsok véjrehajtó- bizottságúaak hivatali szervezetét ti­zenegy osztályra tagolta. Ezek az osz­tályok magukban foglalják a szocia­lista állami igazgatás, úgyszólván vala­mennyi szervét. Ez osztályok egyike az építési osztály, melynek működése nagy általánosságiban kettős irányú. Az egyik vonalon műszaki admi­nisztrációé jellegű: ellátja az állami költ. séguetés keretében előirányzott építkezé­sek műszaki lebonyolítását, műszaki vé­leményeket ad másodfokon építési, lak­hatási és bontási engedély ügyekben. Becsléseket, szakvéleményeket ad (el* sőbb hatósági rendeletre. Munkájának másik irányvonala azonban egészen újszerű és a szocia­lista termelésbe erősen bekapcsolódó. A megyei tanács ugyanis ellentétben a régi megyei hatósággal, nem csupán igazgatási vonalon működik, hanem a Szovjetunió útmutató példája nyomán a tanácsnak ipari vállalatai és ezek között építőipari vállalatai is vannak, mint például a Baranya megyei Taná­csi Vállalat. Az építőipari vállalatok­nak irányítása — anyagbeszerzési, ter­melési és munkaerőgazdálkocLási vona­lon —. képezi az építési osztály má­sik, jelenleg fontosabb feladatát Az építési osztály a termelési munka he­lyes irányításával, a hatáskörébe tar­tozó téglaipart és építést vállalatokéi a legújabb tapasztalatok alapján a gépesítés irányába vezeti, népgazdasá­gunk termelési kapacitását a lehető legmagasabbra igyekszik felfokozni. A dolgozók ügyeibe, életében is ezen a vonalon kapcsolódik, be leginkább az építési osztály. A helyesen irányított, jól működő vállalatok mennyiségben és minőségben többet, és jobbat termet, nek. Több munkáskezet foglalkoztat­nak, a népköztársaság dolgozóinak életszínvonalát emelik. Régente igen sok dolgozónak lakóháza vályogból, verlfalból épült, mert az égetett tég­la drága volt, bár tudta, hogy az így létesült épület egészségtelen lesz. A helyesen vezetett téglagyárak többter-. meléssel olcsóbbá. hozzáférhetőbbé fogják tenni az égetett téglát és így a dolgozók számára egészséges, szá­raz otthonok ezreit építhetjük fel. A helyesen irányított, jó anyagokkal és célszerű terveik alapján dolgozó, épí­tő vállalatok pedig eddigi eredmé­nyeink sokszorosát produkálhatják. A Pártunk által indított Sztahánov- mozgalom segítségével soha nem lá­tott eredményeket értünk cl. Egészsé­ges otthonok építésének gyorsítását szolgálta népköztársaságunknak a csa. ládü házak létesítésére irányuló ak­ciója. Ennek érdekében az építésügyi osztály műszakilag ellenőrzi a megye területén a családi házak építkezését, iervbírálafát A váróéi tanácsok építési osztályai hasonlóképpen járnak el * városok területén, így épülnek majd fd Nép­köztársaságunknak szebb, jobb, egész­ségesebb falvai és városai, hogy minél előbb valósággá legyen; Boldog or­szágban, boldog nép. Lesnyit István a megyei tanács VB építési osztályvezetője. &ggee emelkedő életi zlnMtuiLank beszédes bizonyítéka dolgozóiak oldani ocumJása A dolgozók házainak felépítését segíti a megyei tanács építési osztálya Az Állami Áruházban olyan a forgalom, hogy gom­bostűt sem lehet leejteni. Dolgozó parasztok, munkás­asszonyok vásárolnak, válo­gatnak a szebbnéhszebb ru­ha- és fehérneműanyagok, háztartási cikkek, rádiók kö­zött. Szinte percenként újabb teherkocsi áll meg az Áruház kapujánál, az után­pótlást hozva, a ládák, bálák tucatjait. Most éppen babákat hoz­nak. Készül az Áruház, akár­csak az egész város Télapó ünneoére, december hatodi­kára és jóelöre biztosítja a játékáruszükségletet kará­csonyra is. A 12 most érke­zett hatalmas ládából a ba­bák ezrei bújnak elő, hogy örömet hozzanak a kicsi­nyeknek, de a felnőtteknek is. A ,,legjobb belkereske­delmi vállalat" címével büsz ­kélkedő Áruház alkalmazot­tai is szívesen foglalkoznak a játékokkal. „Kipróbálják" azokal. Meglesik álmában, felébresztik a 8.60-b"a kerülő alvóbabát, verseny folyik a 11.68 forintba kerülő felhúz­ható autók között. Horváti: Sándor, a pedagógiai-gimná­zium elsőéves tanulója is el bámészkodik a játékkame válban és komolyan meggon­dolja, hogy a harmincforin­tos mesemozi helyeit nerc volna-e jobb mégis több ki sebb játékot venni, ha má; ilyen nagy a választék. De nemcsak hoznak árut visznek is ki innen bőven Ezen a héten 500 vég anya; — zefir, flanel, ingrevaló — talált gazdára, naponta 60— 80 kész férfiruhát, ugyan ennyi átmeneti, illetőleg téli kabátot visznek el az Áru ház vevői. A sertésvágás szezon is érezteti a hatását Az óriási tömegben eladót zotnáncáru között ezen) , héten már szép számmá képviselte magát a zsírosbö dön is, a tél közeledtét pe dig a tűzhelyek nagy forgal ma is mutatja. Ügyes kezek dolgoznak : kalapkirakat elkészítésén. A; Áruház vezetősége ugyanis i nagy kereslet láttán, a ve vők kérésére elhatározta, hogy fcrfikalap-osztályt léte­sít. Az ám — a különböző minőségű, színű és fazonú • kalapok tömege— már meg­érkezett és a közeli napok­ban már megkezdődik az el­adás is. Nagy forgalmat bonyolít le a rádióosztály is. Itt ke­rül az OKA-uta'.ványok cgv- része beváltásra. A vásárló minden rádiótipost megtalál­hat, akár 380 forintos nép­rádiót, vagy 800 forintos népszupert, akár 3100 forin­tos gramafonos világvevő ze­negépet akar vásárolni. Az üzemi dolgozók legtöbbje igénybeveszi az OKA által nyújtott kedvezményeket és 18-tól 24 havi részletre vá­sárolja meg a ma már köz szükségleti cikk-számba me­nő rádiót. A kerékpár fronton is mu­tatkozik harci tevékenység. Annak ellenére, hogy a vá­sárolt kerékpárt tavaszig pi­hentetni kell, mégis vásárol­nak, különösen dolgozó pa­rasztjaink, mert tudják, hogy jó, ha van a há=ní! egy gyors közlekedési, eszköz. Aztán meg most van is pén- • zük, ami tavaszig elfogyna anélkül, hogy vennének rajt valami érdemeset. Sokan em­lékeznek is rá, hogyan roha­mozták meg tavasszal és nyáron a kerckpárüzlcteket, nem is nagyon lehetett vá­logatni, azt vették, amit ép­pen megfogtak. Most pedig bőven van választék. Van százszám „Sport", 660 fo­rintos chrom-sárhányójó „Luxus", 1102.70 forintba kerülő „Varázs" versenyko- rékpár. A forgalom zárásig válto­zatlanul óriási. De nemcsak áz Állami Áruházban van ez így, hanem a város vala­mennyi üzletében. Alig győ'- zik a kiszolgálók ellátni * vásárlókat, akik zömét dol­gozó parasztjaink teszik ki, átváltva a bő termés gyü­mölcsét iparcikkekre, élvez­ve a jó munka jutalmát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents