Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-21 / 270. szám
4 NAPLÓ tc:o november 31 „Nekünk mindenünk megvan, de odaát a Títo-banda éheztetí és rabságban tartja testvéreinket“ Délszláv dolgozó parasztjaink nagy örömmel vesznek reszt a Szabad Föld Téli Estéken Jó szervezéssel megszüntettük a Zsolnayban a műnk a verseny kampányszerííségét Fokozzák fötdmüvemzöveSk> zeieimk a termelési szerződé *ek érdekeltem kijejtett munkájukat Egy hete indultak meg a földműves- szövetkezeti közgyűlések, melyek most vasárnap tovább folytatódtak. Ezekre a közgyűlésekre földművesszövetkezeteink vezetői, alkalmazottai és tagjai felajánlásokkal készültek, melyek között első helyen a mélyszántás jóminőségű, a begyűjtés 100 százalékos befejezése szerepelnek, de melyek között minden esetben ott találjuk a termelési szerződések befejezésének felajánlását is. EZEK A FELAJÁNLÁSOK azt mutatják, hojgy szövetkezeteink jó részének vezetői és alkalmazottai, aktív tagjai megértették, hogy döntő fel- adatok hárulnak rájuk a termelési szerződések megkötésénél. Megértették, hogy minden erejükkel harcolniok kell azért, hogy az előirányzott kereteket minél előbb lekösse községük dolgozó parasztsága. Ez a harc első sorban a felvilágosító munka vonalán folyik. És ott harcolnak jól földművesszövetkezeti aktíváink, ahol konkréten bemutatják a dolgozó parasztságnak, hogy milyen eredményeket hoz a szerződéses termelés. Erre minden községben megvan a lehetőség. Minden községben bőségesen lehet felhozni példákat, mint Kölkedcn Kollár Elemér dolgozó paraszt példáját, aki 400 ölről 82 mázsa cukorrépát szállított le. Akad ilyen példa másutt is. Dencsházán Dohány Antal 14 holdas középparasztnak ISI mázsa cukorrépája termett fél holdon, ami igen nagy jövedelmet biztosított neki. A lelkes, jól szervezett felvilágosító munka mellett döntő jelentősége van annak, hogy a szövetkezetek termelési felelősei, a szövetkezeti aktívák a falu valamennyi vezető tisztséget betöltő dolgozó parasztjával együtt jó példát mutassanak. A jó példának minden esetben meg van a hatása. így volt ez Nagyhajmáson is, ahol Vörös Ferenc termelési felelős, 10 holdas középparaszt 2 kateszteri hold napraforgóra, 400 öl rostlenre, 600—600 négyszögöl paradicsomra és salátára kötött termelési szerződést. Példája nyomán egész rövid idő alatt az előirányzat 87 százalékát lekötötte a község dolgozó parasztsága. HASONLÓ MÓDON ÉRTÉK EL Kisbodolyán is a jó eredményt. Itt a helyi pártszervezet és a tömegszervezetek vezetői mellett elsőknek szerződtek a földművesszövetkozet termelési felelőse, boltkezelője, a szövetkezeti aktívák és ezután indultak el felvilágosító munkára. így Zsirman Ferenc termelési felelős 1 hold cukorrépára, 2600 öl napraforgóra kötött szerződéssel tudta bizonyítani, hogy nemcsak másoknak ajánlja a szerződést, de maga is meg van annak helyességéről győződve. És így felfegyverkezve indultak felvilágosító munkára a szövetkezet többi aktívái is, Ferencz Mihály ügyvezető, 9 holdas dolgozó paraszt 1.200 öl cukorrépára, 1400 öl napraforgóra, Kovács Lörincz tanácstag 10 holdas dolgozó paraszt 1400 öl napraforgóra, 1100 öl cukorrépára, Juhász János 6 holdas kisparaszt 900 öl napraforgóra, 800 öl cukorrépára kötött szerződést, mielőtt felvilágosító munkára indult volna. így aztán, nem is csoda, hogy Kisbodolya egyike a legjobb eredményt elért községeknek. Az ilyen községekben lehet eredményeket elérni és ezek a községek, mint Orosz ló. Magyaregregy, Szabadszentkirály, Magyarsarlós, Megyefa, Ózdfalu, Drávasztára, Aranyosgadíány tovább szaporították azoknak a községeknek számát, melyek már azzal dicsekedhetnek, hogy teljesen befejezték a termelési szerződések kötését. így ezeknek a községeknek száma már 86-ra emelkedett. A fenti példák bizonyítják, hogy a jó eredmények elérésében döntően közrejátszik a szövethezi vezetők munkája, De ugyanezt elmondhatjuk azokról a községekről, melyekben. lemaradás mutatkozik. Ezekben a községekben a lemaradásban nagy részük van a szövetkezeti dolgozók gyenge, munkájának. ÍGY VAN EZ MOHÁCSON IS, ahol az ügyvezető és az egyik alkalmazott kijelentették, ho&y nem ,.tudnak" a felvilágosító munkában résztvenni. Ez a közömbösség egyik oka annak, hogy Mohácson még 20 százalékát se kötötték le az előirányzatnak. Hasonló a helyzet Alsómocsoládon is, ahol a szövetkezeti vezetők se felvilágosító munkájukkal, se példamutatásukkal nem segítik elő a szerződéskötések befejezését Fö 1dm üvesszövef kőzeteinknek annál is inkább javítaniok kell a szerződéses termeléssel kapcsolatos munkájukon, mivel a kulákok egyre erősebben fokozzák ellene támadásaikat. A knlá- kok a legtöbb helyen igyekeznek lebeszélni a dolgozó parasztokat a szerződéskötésről. Ugyanakkor, mint Ma- gyarhertel enden Rapl Mihály ktilák, vagy Görcsönyben Vér Lajos 31 holdas kulák, megkísérlik, hogy maguknak biztosítsák a szerződés nyújtotta előnyöket. A szerződéskötések határideje közeledik. Földmövesszövetíkezeteink követve a jó példákat, kijavítva a hibákat, úgy végezzék munkájukat, hogy még a határidő lejárta előtt minder? községben befejezzük a szerződések kötéséi s hogy méltóan járuljunk ezzel is hozzá a béke védelméért folyó harchoz. Szalai Sarolta SZÖVOSZ prop. oszt, vezető. A TEBMELÉ8 ÉIíÉM Koromfekete éjszaka, áthatolhatatlan sötétség borul a Tito-határra. Baranya déli részén járunk, K amint belenézünk a sötétbe, a „túlsó oldalon" csak nagyon messze látunk egy-egy árva fényt. A sötét gazság és a szenvedés országának határa felé közeledünk. Amint beérünk Lippóra, a határ- menti községbe, szinte fellélegzik az ember. A széles utca két oldalán barátságos házakat, aranyoslombú őszi fákat világit meg a fehér villanyfény, A kultúrotthon homlokzatán vörös csillag ég, az udvaron férfiak topognak a hideg novemberi estben. Ment a teremben hexriűdikaz előadás. Koreával ismerkednek meg az első Szabad Föld Téli Esté-n Lippó dolgozó férfiai, asszonyai. Közelebb kerül szívükhöz a koreai paraszt és munkás, a koreai nép életét, szép jövőjét védő szabadságharca. Mosolyognak az arcok, mikor a rizsről, Korea búzájáról, az iskolákról, a fel- szabadult nép életéről, hatalmas épí- tömunkájáró) szólnak a szavak. És felháborodás hördül tel az emberekből, mikor a kegyetlen amerikai gyilkosok kínzásairól emlékezik meg az előadás. Tudják jól Lippón, mit jelent ez, hiszen annyit hallottak már • naponta átszűrendő hírekben a jugoszláv nép szenvedéseiről. Koreában az amerikaiak kegyetlenhednek, „odaát" az UDB-pribékek, akik készek arra, hogy amerikai gazdáik parancsára katonákat küldjenek Koreába a nép ellen. Mert így van: ha a saját népüket gyilkolják, készek a többi nép legyilkolésára is. Vér, háború kell ezeknek. F.rre gondol Lantlek Petemé is, mikor az előadás'után feláll, hogy elmondja, mennyire gyűlöli a háborút. „Az anyák nevében beszélek. A 14-es háborúban bátyámat vesztettem el, 1943-ban a fiam maradt ott... Senk/ nem kérdezte, engedjük-e. Régen egymásra uszítottak bennünket, ma magyarok, délszlávok, németek, együtt harcolunk a békéért! Tudom, hogy győzni fogunk!" így gondolják Balogh Bálintné, Miklós István, Schmidt Engelbertné és Vecserinovica Lusán magyar, németajkú és délszláv tszcs-tagok is. „Jó nekünk itt élnünk, mi vagyunk az ország gazdái, mindenünk megvan, ami kell” — mondják s erre a névre: „Tito”, mint eleven parázs, szikrázik jel a gyűlölet a szemekből, öszeszorulnak a szájak és az öklök, sziszegve hangzik a szó. Itt minden szórt és minden tettet ez a gyűlölet süt át, tesz elszánttá és serényebbé. Ezen a ..Szabad Föld Téli Esté”-n is az első hang a béke védelméé. Tetteikben tavasszal, nyáron és őszszel már bebizonyították, mit jelent nékik a béke. így folyt le a* első „Szabad Föld Téli Este” Lippón. A szervezés körül azonban súlyos hibák voltak- Keszthelyi Károly tanító, népművelési ügyvezető önkényesen és felelőtlenül azt helyezte kilátásba,, hogy a gyermekeket megbuktatja, ha nem jönnek el a szülők az előadásra, pedig úgy la eljöttek volna. A terembe se fűttetett be, fiog- vacogtató hideg volt Keszthelyi Kirolyék okuljanak Egyfoáza&kozár és Olasz példáján. Egyházaskozárban a népművelési bizottság a pártszervezet népnevelőivel végigjárta a dolgozó parasztokat és egyéni agitációval szervezték meg a közönséget. Olaszban meg a tanácstagk jártak elő jópéldával: nemcsak maguk mentek el valamennyien az előadásra, de mindegyikük magával hívott egykét dolgozó parasztot. A délszláv lakosságú községek között igen sok forró hangulatú, jól Kikerült előadás volt. Alsószentmár- tonban Titrity Anna tszcs-tag, aki nemrégiben lett népművelési ügyvezető, tartotta meg az előadást „Borba korejskog naroda za slo- boclu — Korea népének harca a •zabadságért” címmel. A kis faluhál ltSO-an gyűltek össze a régi Iskola termében. Bundássapkás férfiak, pirosfejkendős, népviseletbe öltözött asz- szonyok, lányok. Pedig a volt népművelési ügyvezető, Szabó István tanító akadékoskodott Nem mondta Wig a fiatal Titrity Annának, hogyan kell megszervezni egy ilyen előadást, a vetítőgép kezelését sem mutatta meg neki, hiába kérte. Nem engedte be őket az új iskolába sem. Mégis jól sikerült az idei első Szabad Föld Téli Esték Alsóezentmárton- ban. Itt már műsort is adtak. A DÍVSZ- indulóval kezdték, melyet magyarul énekeltek, majd a „Korea" üímü verset délszláv nyelven szavalta el egy fiatal leány. Titrity Anna előadását nem egyszer szakította félbe a „Zsivio Sztálin■ Zsivio Rákosi!" — kiáltás és a , lelkes taps. Bosnyák Mária tszcs-tag, a tanács titkára délszláv nyelvű felszólalásában a koreai nép harcáról beszélt, „Ez a hős nép hamarosan győzelmet, fog aratni elnyomói fölött“ — mondotta. Janice Pál tszcs-tag a béke védelméről beszél: „Aláírtuk a héheivet de ez nem elég. Munkával is erősíteni kell a békéimre magyarországi frontját. Nálunk a magyar népi. demokráciában mindenünk megvan, enni kell, de Tito fasiszta bandájának országban a jugoszláv dolgozó nép nyomorog. Sokunknak vannak ott rokonai és most azt Írják Jugoszláviából, hogy nincsen varrótű, papír és nincsen ennivaló. Ilyen világ van odaát. Ezért karcolunk mi a bekéért, ezért gyűlöljük, mi délszlávok is, Tito mocskos icr almát!" Jamice Pál egyszerű szavai mélyen a szívekhez szólnak. Megmagyarázza, miért kell nekik, délszlávoknak is a békéért harcolniok. Itt, Magyarországon a magyarokkal együtt a délszlávok is felszabadultak. AnyanyelvüEgy idézettel kezdem Rákosi elvtárs beszédéből: „Ä munkaverseny nálunk még mindig kampányszerű: e9Y~egy eseményhez, dátumhoz kapcsolódva tellobban s utána újra ellanyhul." Rákosi elvtárs beszédének ez a része is ráillik gyárunkra, ext megláthatjuk akkor, amikor ötéves tervünk első évének befejezése előtt visszapillantunk elvégzett munkánkra és elmondjuk tapasztalatainkat, eredményeinket és azt is, hogy mik voltak a hibák a versenyszervezés területén. A hibák feltárása és kiküszöbölése csak elősegíti a további jó eredményeket. Első hibánk az volt, hogy bár a tervfelbontást a teljesítménybérben dolgozók részére elvégeztük az óv elején, azonban azt ipari központunk egységesítő szándéka szerint áprilisban megváltoztattuk, a darabszám helyett tervórát vezettünk be. Ez nem volt áttekinthető és dolgozóink a kiadott tervkönyvecskékert nem is tudták vezetni. Helyettük mi vezettük — bonyolult számításokkal — az irodában, úgy adtuk ki, kiértékelve a dolgozóknak. Ez teljesen a verseny elbürokratizálódásához vezetett volna, ha ismételten vissza nem térünk a darabszámmal és a teljesítési százalékkal való számolásra. Így azután a hosszúlejáratú verseny szerződéseket 108-ról 800-ra emeltük, azonban ezek egyharmada nem volt kiértékelhető, mert a felajánlások között sok nem volt konkrét. Például akadt, aki felajánlotta, hogy selejtjét egy százalékkal csökkenti, de azon a munkahelyen a kimutatható selejt csak 0.4 százalék volt. Akadt a felajánlások között olyan is, amely az éberség öt százalékos tokozását irányozza elő. Az egyes ünnepekhez fűződő mun- klaverseuy-szakaszoki megmutatták a kampányszerűséget. Az elért eredmények mindig jók és kiválók voltak, de utána visszaesés mutatkozott. Az eredmények megtartásában sokszor hiányzott a jól megalapozott felvilágosító munka, a szakszervezeti bizalmiak segítsége, a műszaki alátámasztás, az eredmények ellenőrzése és .népszerűsítése. Ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölése állandóan lolyik. Most jó terv-felbontást végzünk, a tervet 20 üzemrészre bontjuk és azokat periig egész le a dolgozókig. Ez lesz sikeres tervbeíejezésünk alapja. Értékben már teljesítettük is ezévi tervünket és a mennyiségi teljesítést a határidő elölt 33 nappal, november 28-ára teljesítjük. Túlteljesítésként. Sztálin elvtárs születésnapjára 30 tonna áru legyártásával vállaltunk többet és ezt az év vége helyett december 21-re akarjuk teljesíteni. És azt is felajánlotkőn szólnak egymáshoz, anyanyelvű- kön folyik a tanítás, ez az előadás is. Népi, nemzeti kultúrájukat is anyanyelvükön fejleszthetik. Délszlávok vezetőik, tanácstagjaik. Színes népviseletbe öltözött leány- kórúBuk dalokat énekel. Partizán-dal szól a szabadságról, a nép harcáról: „Drugaroka se pesma őri...“ — kezdődik. A „Hallod-e pajtás*‘-t magyarul szólaltatják meg, majd újból délszláv nyelvű következik: a „Fel vörösök, proletárok“ régi forradalmi dala. „Budi se istok i zapad, budi se sav horizont...” — hangzik mesz- szira. Odalent Jugoszláviában is ezt dúdolják az elvtársak, csöndben, meg no halijait az udbáeok. Ideát testvéreik szabadon, boldogan élnek s értük is harcolnak, mikor a béke mellett tesznek hitet mindennapi munkájukban. * Az alsószentmártoni termelőcsoport földjein kék novemberi éjszaka nyújtózik. Csönd van, békét áraszt a falu. Csak odakint a barázdákon zakatol hat traktor, villognak a lámpák szemei. Egyvonalban vannak, egyenlő távolságra ewmáetóL Folyik a mélyszántás munkája. S ez a hat traktor itt, a Tito-határral, a sötét éjszakával szembefordulva, éppúgy a békét hirdeti, mint odabent a teremben a piroskendős lányok éneke ... tűk, hogy az üzem selejtjét 10 százalékkal csökkentjük. Ebben a munkásokat a műszakiak fokozottan támogatják. A selejtcsökkentésrt üzemi súlypont képzésével, a munkamódszerátadás fokozásával és női dolgozóinknak egyre nagyobb számban szakmunkára beosztásával! érjük eL Elősegíti ezt az egy hét múlva üzembeállításra kerülő tanműhely is. A munkaverseny célkitűzéseit sikerre fogjuk vinni pártszervezetünk irányításának állandó szem előtt tartásával és az aktivizált szakszervezeti bizalmiak szervező és tudatosító munkájával. Ezzel népgazdaságunknak 230 ezer forint értékű többlet- bevételit juttatunk. Nem hagyjuk elaludni az üzemek közötti párosversenyeket. így a budapesti Zsolnay és Dräsche poTcel- jángyárakkal folytatott operatív terv- tújlteljesítési, önköltség csökkentési és határidős szállítási versenyeket is nyüvántartjuk és továbbfejlesztjük a pécsi Dohánygyárral és a Magasépítési Vállalattal' indult versenyünket. A verseny sikere érdekében sorompóba állítjuk a Sapaszlalatcsere és újítási mozgalmunkat is. Fizikai dolgozóinkat a műszaki értelmiség segíti a tervkönyv vezetésében és a tervteljesítési naptár nyilvántartásában. Fejlődő Sztahánov-mozgalmunkát a térti szakmunkásokról a nőkre Is kiterjesztjük, amikor folytatjuk a női szakmunkásképzést. így például a sajtolónőket korongos szakmunkássá képezzük ki. 22 verseny táblánkat megújítjuk, üzemi hangoshíradónkat a verseny népszerűsítése érdekében kért hangszóróval bővítjük, asztali villámokát rendszeresítünk az ebédlőben. Ezek még ennek az esztendőnek előttünk álló feladatai, de a következő év célkitűzéseit már úgy ütemezzük határidőre, hogy állandó ellenőrzéssel teljesen kiküszöböljük a munkaverseny hullámzását és megszüntetjük a kampány szerűséget, hogy a verseny állandó fejlődést mutasson, mert mindnyájan tudjuk, hogy a munkaverseny győztese elsősorban a dolgozó magyaT nép. Kurucz Sándor a Pécsi Zsolnay Porcellángyár tervielbontó felelőse. Kullúrolthon-avatás Sellyén Forrőhangulatú, lelkes ünnepség keretében adták át vasárnap Sellye dolgozó parasztságának újjáalakított kultúrott- honát. Az ünpepségen szinte az egész község ott volt. Szava Dezső elvtárs, járási rendőrkapitány mondott ünnepi beszédet, majd a járási tanács elnökhelyettese p elit a át a kintÚTottíhont. A helyi tanács elnöke vette át a község dolgozói nevében. Megható jelenet volt, amint a töjmegszervezctek képviselői egymásután mondtak köszönetét a tanács nagyszerű ajándékáért.. FERENC-AKNA: Könöts István (1) vájár 173% Szabadkai József vájár 160% Gyura György vájár 149% Böröcz István (5) vájár 149% Lakatos János (2) vájár 148% Bánfai Ferenc vájár 143% ZSOLNAY-GYÁR Berta János korongos 152% Tiborcz György korongos 152% Cseresznyés László korongos 150% Balatoni Tibomé korongos 132% Arany Ferencné őnrtó 130% Szűcs Józsefné öntő 124% MAGASÉPÍTÉSI VÁLLALAT Krizmonics Jenő kőműves 198% Vida Ilona segédmunkás 174% Lukics Istvánná segéd műnk. 174?» Böröcz Hona segédmunkás 159% Várnagy Emma segédmunk. 159% Dobek János kőműves 144% BŐRGYÁR Pucher Andrásné rámázó 140% Erdösi Józsefné festékszóró 138% Jakab Imre gépi hurkoló 130% Pető Vince gépszerelő 131% Kovács István gépi hurkoló 130% Szántó Györgyné rámázó 122% Megyei értekezletet tartottak a bábjátékosok Mintegy hatvanan vettek részt Pécsről és Baranya megyéből a bábjátékosok megyei értekezletén. Az értekezletre Pécsre érkezeit a népművelési minisztérium részéről Monostori Imre, a bábszövetség részéről pedig Biró Istvánná és Derzsi Oltó. Szombaton, az első napon, megbeszéltek a bábjáték országos és megyei kérdéseit. Megállapítható, hogy Pécsett és Baranyában a bábozás fokozódó népszerűségre tesz szeri, a döntő fejlődés, a bábozás nagyfokú kiterjedése és fellendülése csak eztán következik. Most minden megyében házicsoportokat hoznak létre. Ezek a házicsoportok a megyeszékhelyeken működnek, majd s feladatuk, hogy a legjobb bábozók bevonásával állandóan elsőrangú, művészi műsort adjanak, s ugyanakkor a megye többi bábcsoportját is segítsék, irányítsák. Ebből a házicsoportból alakul majd ki az állandóan játszó központi bábszínház. Pécsett a Zsolnay-gyár bábozóibál alakul majd a házicsoport. A fejlődés útja most az, hogy nemhivatásos művészekből (elsősorban fiatalokból) állandó képzéssel kitűnő művészeket neveljenek. A bábozás fejlődésének nagyon fontos eszköze a kép• zömüvészekkel való szoros kapcsolat és együttműködés. Az értekezlet résztvevői megtekintették az Obrazcov-kiállítást, majd vasárnap délelőtt az Ifjúsági Színházban « Zsomay-gyár, a Fürdő-utcai általános iskola és a pedagógusok bábcsoportjai bemutatót tartottak. * A vasárnap zárult Obrazcov bábmfl vészettörténeti kiállítást négy nap alatt több, mint 2700 látogató tekintette meg. Nemcsak a pécsi bábjátékosok és óvónők jöttek tanulmányozni a bábjáték művészeiének a fejlődését, hanem a legfiatalabbak tói a felnőttekig százasával látogatták a kiállítást. Különösen nagy sikert arattak Obrazcov eredeti bábfigirrád és azok alapján és elve szerint készült szebbnél-szebb „vajang" figurák“. A kiállítás eredménye már » legközelehbi jövőben a pécsi és baranyai bábjáték fellendülésében mutatkozik meg.
