Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-15 / 241. szám

#» m p p v <% 1950 OKTÓBER 15 Á kommunizmus győzedelmes eszmei fegyvere A Ssovjetunió Kommunista sevik) Párt la, Történet« tpvtá\$i írnél eqy- ügetni UuU(Ucs4ftMiUo& (bol­sevik) Pártja Története Rövid Tanfolyama megjelenésének 12. év fordulójára most jelent meg & mari ismua-Ieninizmua o kincse*tárának, új éo j&yitott ötödik magyar kiadása — 250. ezer példányban. Sztálin elvtáre o halhatatlan müve ériási hatással volt a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja és az egész kommunista világmozgalom esz mei-politikai fejlődésére, összefoglalta » munkásmozgalom százéves tapasz talatát és a Bolsevik Párt fejlődésé­nek és harcainak története alapján fejtette ki a marxizmus-leninizmua elméletót. Ez as enciklopédikus mü közel 50 millió példányban terjedt el az egész világon és a haladó embe ri6ég élcsapatának, hős harcosainak nélkülözhetetlen kézikönyvévé vált a [szocializmusért, a’ demokráciáért és a bókéért vívott küzdelmükben. Magyarországra a Bolsevik Párt Története még az illegalitás éveiben kezdett behatolni néhányszáz példány­ban és döntően befolyásolta a ma­gyar kommunisták eszmei-politikai fejlődését. Do csak a dicső Szovjet Hadsereg győzedelmes felszabadító harcaival jutott a Párttörténot • Pár­tunk szélesebb tömegeihez. Megtaní tóttá a munkásosztály élcsapatát arra. hogyan kell a szabadságát meg. , őrizni s a Bolsevik Párt nyomdokain haladva harcolni a szocializmus fel­építéséért A felszabadulás óta §00 ezer pél­dányban vásárolták meg Magyarorszá­gon a Bolsevik Párt Történetét. A magyar viszonyok között, hatalmas példán yszám ez egy elméleti mü szá mára. Már maga a tömegelterjedés témye, fényes bizonyítéka a magyar munkásosztály és az egész dolgozó magyar társadalom politikai-eszmei fejlődésénél:. A Bolsevik Párt Törté­netében kifejtett eszmék vezérelték Pártunk vezetőségét helyes tájékozó­dásra a mindinkább bonyolódó nem­zetközi helyzet ós a kiclesedő osztály harc viszonyai között, segítették 'a szükséges politikai vonal kidolgozásá­hoz ófl megvalósításához. A lenini- •átállni tanítások alapján épült fel a mi Pártunk is, felhasználva a Bolse­vik Párt évtizedes tapasztalatait a pártépítés terén. Együtt a többi kom­munista- és munkáspártokkal, alkal­mazta a mi Pártunk is a lonini-eztá- lini-tanításokat, az újttpusú kom­munista tömegpárt eszmei éa 6zerve­a bo­■ «éti egységének kikováosolására^ jobb- ás baloldali elhajlások és a . épített ellenséges elemek ellen folyta­tott harcban. Á Bolsevik Párt Törté­netének tapasztalatai alapján irányí­totta rá pártvototőeógünk az egész Párt figyelmét a pártépítósi munka fontosságára, a Párt és a tümegok ezorosabb kapcsolatának kiépítésére. A lenini-sztálini tanítások alapján oldja mog Pártunk a népi dciii"'.ra- tikus átalakulás feladatait, cddk'-meg a történelemben nem ismert viszo­nyok között — a proletariátus dikta­túrájának megszilárdítását, a szocia­lizmus felépítését. Ennek szellemében vonjuk be a helyi tanácsokon ke­resztül a. széles dolgozó tömegeket az Illám kormányzásába, az áilamhata- ,Vm gyakorlásába. A Bolsevik Párt Történetének "‘j* egyik legfontosabb tanulsága i«:. hogy „a munkdsosztdlj/ nem tölt- &sii be a proletár forradalom szerve- Kőjének és vezetőjének szerepét, ha mám sajátította el a munkásmozgalom élenjáró elméletét, ha, nem sajátította »' a marxizmus-leninizmus elméletét.'' Ennek a sztálini tételnek megfelelően Pártunk vezetősége az egész pártmun- iánk előterébe állította a Párt címé- Jeti színvonalának emelését, az elmé- Seti munka lebecsülésének felszámolá­sát. Kádereink. elméleti képzésének ••lapja & Bolsevik Párt Történetének tanulmányozása. Nemcsak a pártisko- fikon, de & vezető- és a középkádo- rek, valamint az egyetemi hallgatók ideológiai oktatási munkájában a wiarsizmus-loninizmus tanfolyam*; lé. myegóben s, Bolsevik Párt Történeté sek a tanulmányozására voltak föl­építve. Az új pártoktatási évadban a Bolsevik Párt Történetének még na­gyobb bolyét kell elfoglalni az Ideotó (pai képzés torén. Közöl százezer párt munkás és egyetemi hallgató renderye. rés kiképzésének lösz a Párttörtécet * fő anyaga. Do ezen túl a Párttör- ténct tanulmányozását kiterjesztjük a pártmunkások (.« a pártonkívüJi akti­visták, értelmiségiek széles tömegeire fa. Minden pártmunkásnak, párttagsá­gunk minél nagyobb részének rend- rzarcsen tanulmányoznia kell a llolse- vik Vári Történetét, finnek a fela­datnak á megoldását szolgálja az új §50 ozer példányos kiadás is. A Bolsevik Párt története tanítja, hosrv „a munkásosztály pártja nem lehet, valóságos tömegpdrt, mely a •munkdsosztd!g és az Összes dolgozók miUióil magával tudja vinni, lm nincs szoros kapcsolata a tömegekkel... A •sári elpusztul, ha elszakad a töme­gektől.“ Annak a harcnak, amelyet a kommunista is munkáspártok a tő­in egekkel való kapcsolatuk kiszélos te. Napsugarat, új épületek emelkednek I a mi gyárunk, a pécsi Sopiar.a gépgyár I udvarán. Itt van a nemrég épült sze- | relőmühelyünk, itt a központi iroda• épület és az új öltöző-mosdónk. Mi ifjúmunkások vagyunk, legnagyobb- I részt tanulók még. Esztergályosok, la­katosok, géplakatosok. Legtöbbünk el sem érte a huszadik évét. Ha felme­gyünk az új irodaépület emeletére és kelet felé kinézünk az ablakon, párszáz méterre tőlünk látni lehet a gázgyár hatalmas tartályait. Közvetlenül mel­lette van a: AVESZ, a Ti üzemetek. Ue hátid mond ült c* milyen ügy­ben szólunk hozzátok. Mi, tizenhatan fiatalok, néhány hete elhatároztuk, hogy teljesen újjászervezzük, újjá­élesztjük üzemünk szervezetlen, haladó |ikultúréielét. Talán tudjátok, hogy ná­lunk nem is olyan régen volt horthysta katonatisztek „irányították" a kulturá­lis életet. Pártunk és dolgozóink segít­ségével azonban kiszórtuk ezeket a fasisztákat. A szakszervezet újjáalaku­lásával olyan kitűnő kulturlömegncve- lési felelőst kaptunk az Épületszerelő Vállalattól, mint Sárdi Mihályné elv- társnő. Golváth elvtárs párttitkár és az ö segítségével pár hét alatt, nagyszerű eredményeket értünk el. Higytétek el, ez nem olyan „minden cigány a maga lovát dicsérí'-léle szólam, nem öntöm­jénezés, hanem. — ezt nap, mint nap érezzük — lelkesítő, bíztató valóság. Még tudjuk, nagyon-nagyon sokat kell dolgoznunk, hogy igazán jó, kifogásta­lan munkát végezzünk. De lássuk csak, mit is csináltunk. Semmi csodálatosat. Elhatároztuk, hogy két 8-8 főből álló, a kuUúragifá- cióban más üzemeknél már jói bevált kultúrbrigádot állítana fel. Éppen ennyire tellett erőnkből. Ezekben a brigádokban egyformán helyet kaptak spinjátszók, szavalok, népitáncosok, énekesek. Persze mindnyájan több sze­repkört is vállaltunk. így jött létre Váraljai János lakatostor.ulónk és Da- latonyi Iván csztergályostanulónk ve­zetésével a „Vörös Csillag" és a Ságvári Endre" kut'úrbrigád. De az igazi munka csak ekkor kezdődőit. Vemenysze rsűdém knifítiünh egymással. Versenypontjaink közt fon­tos szerepet kapott a fegyelem meg­erősítése. Volt íennivalónk, hiszen a réki kultúrvezetés éppen ezen a téren rombolt legjobban. Csak igy gondol­hattunk háromhónapos versenyünk többi pontjának megvalósítására: a békekölcsönjegyzés, falujárások, kis- gyülések élénkítésére, az igazi, népne- velömunkát segítő kultúragitációra. De így gondolhattunk távolabbi terveinkre, kultúrcsoportunk új tagokkal való fej­lesztésére s ötéves tervünkben meg­épülő, gyönyörű kultúrotlhonunk ki~ érdemlésérc. Addig még sokat, nagyon sokat kell dolgoznunk. Uj szellem költözött, a kuliúrcsoporl- ba. Láttuk, hogy törődnek velünk, hogy üzemünk dolgozói szivükön viselik fej­lődésünket. Ezt bizonyltja löbbézerfp rintos negyedévi költségvetésünk, mely­ből legutóbb több mint háromezer fo tiniért fánclelszerelést kaptunk. Láttá­tok volna azt a boldogságot táncosaink arcán, amint kezükbe vették a vado­natúj pantallókat, ingeket, szoknyákat, pruszlikokat! S hallottátok volna a puha finombőrű lánccsizmák, a fekete férfi és piros női csizmák láttán a bol­dog felkiáltásokai! „Olyanok, amilye­neket azelőtt csak a grófok hordtak!" — mondták fiataljaink. Ha láttátok, hallottátok volna ötéves tervünk aján­dékain érzett örömünket, talán Ti is hamarabb hozzáláttatok volna tánccso- portotok megalakításához. Mert szép szép a színjátszás, Hajós Ödön elvtárs, Solymár, Bráda, Gadár elvtársak, meg ti többi kitűnő ■ AVESZ színjátszók, de csak színjátszással valahogy sántít kultúrmunka. Nem büszkeség, nem a „ki, ha mi nem” sztárszellem vezef bennünket, mikor példánk követésére buzdítunk benneteket. Mikor elmondjuk, hogy mi hogy dolgoztunk a bckekölcsönjegyzés győzelméért s hogy dolgozunk a tanács- választások sikeréért. Baráti, elvtársi segítséget, szeretnénk adni nektek pél­dánkkal, mi is tanulnánk tőletek, hi­szen mindketten nemrég alakult fia­tal kultúr csoport vagyunk. Mi edd g három falujáráson voltunk. Kéthete Bükkősdön és Megye­fán jártunk a békekölcsönjegyzés tá­mogatására. Jelenetet adtunk elő, ugyanazt a jelenetet a műsorfüzetből, mint amire ti is készültök, tícsárd, Szatánta, Szava, Garé nagy ünnepeire, a vili any avatásokra. Trumanról és egy amerikai újságíróról szólt a jelenet és az imperializmus sötét, rablógyilkos politikáját lepleztük le benne. így mutattuk meg gyűlölt ellenségeink igazi arcát. Táncoltunk is magyar és a test­véri népi demokráciák népi táncaiból egyet-kettőt, szép verseket szavaltunk és békekölcsön-csaszluskákat énckcl­tünk. Hogy müsorszámalnk xsSp&n sík kerültek, annak két oka van: először, mert szinte minden műsorszámunkat mindét brigád megtanulja és a kettős szereposztásban válogathatunk, melyik a jobbik. Másodszor, s talán ez a fonto­sabbik, azért hatott minden számunk meggyőző érvvel, mert magunk is pél­dát mutattunk a jegyzésben. Ács Ibo­lya, Antal Gizi, Fazekas Miklós és a többi tanulónk is havi 90—100 forintos fizetése mellett 250, 300, 350 forint bé­kekölcsönt jegyzett! így is válaszol­tunk a háborús gyújtogató imperialis­táknak! — Vasárnap SzulimdnbOn mát a választási agitációban segítettünk népnevelőinknek, erősítettük a munkás- paraszt szövetségit és a Népfront sztr- limáni győzelmét. Est a helye» utat követtük ét akarjuk követni a továbbiak során is, A héten Népfront választási gyűlés volt üzemünkben. Itt is szerepeltünk, Előadtuk a „Mire vigyáznak Ameriká­ban" c. jelenetet, csasztuskánkban megénekeltük jelöltjeinket, Szili Feren­cet és Szebeni Jánosnét, „kiénekeltük“ egyik népszerű sztchánovislánkat, aki fizetéséhez mérten keveset jegyzett a békekölcsönjegyzéskor, sőt, kiénekel­tük egy kicsit pártszervezetünket is, hogy miért késlekedik az új öltöző és fürdő átadása. Most teljesen úf, még jobb és bő­vebb műsorral készülünk a további munkára. Ezután nem lesz egyetlen üzemi gyűlés vagy falujárás sem, ahol ne szerepelnénk, különösen mást, a ta­nácsválasztások előtt. Számíthat ránk pártszervezetünk, népnevelőink sora, minden dolgozónk. Október 22-e ünnep lesz és ebben mi is részt veszünk. S még valamit: hogy mig ml itf m tanácsválasztások nagy ünnepére ké­szülünk, mig sorra érjük el győzel­meinket, mig folytonosan épülünk és gyarapszunk, addig a világ veszett fenevadjai, a tőkések felbérelt banditái Koreában gyárakat, falvakat, műhelye­ket és kultúrházakat tesznek földdel egyenlővé, mig mi mosolyt, örömöt, varázsolunk felnőtt és gyermekarcok- ra, addig ott védtelen asszonyokat, gyermekeket, öregeket gyilkolnak. Tud­nunk kell, hogy nekünk is ezt a sorsot szánják! Ezért védjük mi a békénket. Ezért kell gyűlölettel, feneketlen gyű­lölettel gondolnunk e gyilkosokra az eszterga- és gyalupadok mellett, vagy a falvak leié sorakozó új villanyducok tetején. Ezért kell minden müsorszá- munknak, minden kiejtett szavunknak, minden táncunknak és dalunknak ég­nie, sugároznia a Szovjetunió és Pár­tunk iránti szeretettől, i Erre gondoljatok AVESZ-fiuto­lok, kultúr gárdisták, mikor pártszer­vezetetek segítségével, idősebb és fia­talabb műszerészeitekkel, kemény, de gyönyörű munkát végző villanyszere­lőitekkel, dolgozóitokkal nekifogtok kultúr munkátok magasralenditésének.. Bebesi Károly elvtársban, párttükár- tokban igazi, kultúrához értő, azt are- rető és munkátokat támogató vezetőt ismerhettetek meg, olyan elvtársat, aki tudja, milyen hatalmas fegyvert jelent egy jó kultúrcsoport a pártszervezet kezében. Fogjatok hál neki, «a munkának fény vivői, békénkért, tanácsainkért, áj hazát, boldog életet, teremtő ter­vünkért! MAQYAR KLASSZIKUSOK Uj könyvsorozat indult meg nemrég „Magyar klasszikusok" címen. A 60 rozat első darabja, Eötvös József: A falu jegyzője című máris megjelent, Még ebben az évben követni fog­ják: Csokonai Vitéz Mihály válago tott művei, két kötetben, Móricz Zsig- mond válogatott novellái és Vörös marty Mihály válogatott művei há­rom kötetben. A jövő évre a többi között Mikszáth válogatott karcola­téit, Vajda János válogatott költemé nyei, Gárdonyi: Egri csillagok című regénye és Juhász Gyula válogatott müvei szerepelnek a kiadási tervben A sorozat megindulása fölveti kul­turális örökségünk, haladó hagyomá­nyaink értékelésének a kérdését. Azt a problémát: hogyan viszonylik az új, bontakozó szocialista kultúra múl­túnk nagy művelődési eredményeihez. A kérdésre a Szovjetunió elmélete és gyakorlata már megadta a választ. Lenin elvtárs 1920-ban írta: ,.A j marxizmus hunt a proleláriáiuh forra­dalmi ideológiája azért tett szert vi­lágtörténelmi jelentőségre, mert ko­rántsem dobta cl a polgári korszak legbecsesebb eredményeit, sőt ellen­kezőleg: magáévá telte és átalakítot­ta mindazt, ami értékes volt az em­beri gondolkodás és kultúra több, mint kétezeréves lcjlödésében.,‘ Zsdáuov elvtárs ugyanebben a szel­lemben. nyilatkozott 1934-ben u Szov­jet írók Szövetségének első kongresz­zére folytatnak, legjobb példája a ha talmas békemozgalom, mely a kom munisták vezetése alatt szerte a vilá gon, mint hatalmas gát száll 6zemb< az imperialista háborús uszítás mocs kos áradatával. A mi Pártunk is : lenini-sztálini tanítások nyomdokain haladva erősíti tömegbázisát a szó cializmue felépítéséért főivé harcába i Ennek a munkájának eredményét mu tátják a békekölcsön sikeres lezárási és a széles Népfront alapján megin dúló helyi tanácsválasztások is. Az SZK(b)P Történcto Rövid Tan folyamának döntő jelentősége van ká­dereink nevelósébon a bolsevik párt- szerűség, a forradalmi éberség, szo­cialista liazafiság és proletár interna eionalizmus szellőmében. Megtanítja pártaktiváukat a bolsevik munkastí­lusra s különösen e munkastílus egyik legfőbb követelményének betartása: a kritika ős önkritika bátor kifejlesztő sere a párt- és tömegszervezeti mun­ka minden területén. A Párttörténet­nek ez a nevelő hatása annál na­gyobb, mert a Bolsevik Párt ideoló giáját nem mint elvont tanítást veti fel, hanem a Bolsevik Párt harcának tükrében, mint az elmélet és gyakor­lat egységének megvalósítását. Ezért lett a Bolsevik Párt Története a marxizmus-leni nizmiM tanításainak olyan kincsestára, arnoly kimeríthe­tetlen a maga gazdagságában. A SZK(b)P Története Rövid Tan­folyamának új magyar kiadása az első javított kiadás. Az első for­dítás még a háború előtt készült. Ez és az 1945 ös jelenleg is használatban lévő fordítás nem tartalmaz ugyan súlyos elméleti ős politikai hibákat, de sokhelyt hevenyészett, pontatlan és nem eléggé magyaros. A Pár tunk vezetősége által meg­bízott szerkesztő,bizottság tag­jai alapos ellenőrzés alá vették a ezö- veget és kijavították az ott megmu­tatkozó hibákat. Ilyen komolyabb hi­bák közé tartozott például a követ­kező: ........Trocldj és a mensevikek tá mogatták a likvidátor vezetőket...“ míg az oro6z szövegben így van; „Trocldj és <t többi mensevikiek“. Vagy például a prágai konferenciá­val kapcsolatban az eredeti orosz izővegben szó van „ a mensevikek ki­űzéséről“, míg a magyar fordítás a konferencia levezetését a mensevikek ,kizárásával“ jellemezte. Sok helyen i fordításban hiányoztak egyes jel­zők, amelyek új értelmet adtak, vagy óbban kidomborították az egyes sza­vak jelentőségét — például „súlyos I csapás“ helyett a régi szövegben csak „csapás“ volt, vagy ,J;onkrét fela- lat“ helyett csak „feladat“. Hasonló libák elég elterjedtek voltak a régi szövegben. A ezerkesztőbizottság tag- íai megváltoztatták egyes fontos . és gyakran ismétlődő fogalmak ós kife-1 íezés'ok fordítását is. Á régi szöveg-1 >on szereplő „szocialista építúmunku" cifejezést az újban „szocialista épl-1 és" váltja föl. Az „orugyija (rúda“ I — melyet eddig termelőeszközöli- | íek fordítottak, most a „munkaess-1 iözők“ kifejezést nyeri. A „melallur-1 tla“ fogalmát az eddigi „vas- és fém-1 par“ helyett „kohászat“-nak fordít-1 ák. A szerkesztők igyekeztek az | igész stílust magyarosabbá, egysze-l übbó tenni, különösen olyan esetek-1 •qn, ahol a régi fordítás túimerevenj agasz.kodott az orosz mondatszerke-1 ethez ós szórendhez. A Bolsevik Párt Történetének ta- j ** nnlmányozása csak akkor lesz I gazán termékeny, ha nem mint dog-} iák gyűjteményét fogjuk fel, hanem j sszékötjük a Pártunk ós országunk i lőtt álló gyakorlati feladatokkal. Ez | onatkozik a Párttörténet tanulmű- j yozására mind pártlskoláinkon, mind I z iskolán kívül. Rákosi elvtárs a j ‘ártfőiskola megnyitó ünnepélyén | 949 okt. 22-én mártott beszédében I ámutatoct az elmélet és gyakorlati zétvá!áaának veszélyére a mi okta-1 isi munkánkban. Rákosi elvtárs utal-1 a különösen a Bolsevik Párt Törté- ] etének tanulmányozácára, megái la- itotta: a gyakorlatban elvtársaknál I z a benyomás keletkezhet, hogy -a 1.1 Imélet inkább a múltra, iniut a fo-1 ■nrs vagy a jövőro vonatkozik. ,JEz | benyomás — mondotta Rákosi elv-1 irs — megnehezíti számunkra az cl- | lélet gyakorlati alkalmazását a je-1 •nrc és méginkább a jövőre... Ezért I ért-oktatásunk egész vonalán, de Ich-1 inösen a főiskolákon következetesen i iztosítaní kell ezt, hogy a marxiz-1 'us-leninlzmus elméletét ágy adják I u, hogy a tanulók szakadatlanul lás-1 ík ós tapasztaliál: az elmélet és a I yakorlat összefonódását, elválaszt-1 itntlansdqdt, kölcsönös hatását. Ha I : t a tanítási módszert, mely az el. I, élet szakadatlanul az eleven élet I ipaszMatetivol, gyakorlatával, véré-1 d és húsával táplálja, előadóink jól alkalmazzák, akkor a tanulók hozzá­szoknak ahhoz, hogy </ marxlzmus- b ninizmnst annak tckin'sék. ami: ni d-eeen élet lüktető rész ének.“ Rákosi elvtársnak ezen útmutatása vezesse Pártunkat a Bolsevik Párt 1'örténeiéuok további t.'inn'u'ánvozá- ’’íban és tanításainak megvalósítása ban. szusáu: „A burzsoázia eltéko^olta Iro­dalmi örökségét. A ml kötelességünk gondosan összegyűjteni azt, tanulmá■ nvózni, bírálva elsajátítani és így előrehaladni.' A mi új kultúránk felelős építői előtt — éppen az említett tanítások nyomán — szintén nem volt semmi kétely e téren. Akadtak azonban fe­lelőtlen túlzók mindkét irányban Olyanok, akik csak a megőrzés, vagy csak a bírálat feladatát tartották fon­tosnak. Akik egész múltúnkat át akarták emelni, be. akarták építeni je lenünkbe és jövönkbe, vagy akik mindent el akartak vetni, ami műve­lődési életünkben 1945 e-lótt történt. Főként ézek felé irányult Révai Jó­zsef elvtárs figyelmeztetése a „Mű­veit Nép" első számában: „A népi kultúra, amelyet ápolni és óvni aka­runk, nemcsak paraszti kultúra. Bele' tartozik mindaz, ami egészséges és nagy a magyar klasszikus kultúrá­ban: Munhúcsylól Erkel Fcrencig, Mlkszáthtál - Móricz Zslgmondig, Pe­tőfitől Adyig és József Attiláig. A magyar kultúra nagyjaiban nemcsal 's nem elsősorban oszlálykorlátallcal, polgári jellegüket kell látnunk, ha­nem mindenek előtt népi jellegüket." Nos; ez a szemléiéi ösztönözte a Magyar Irodalomtörténeti Társaságot a szóbanforgó könyvsorozat megin­dítására. Kétségtelen: klasszikus Íróink mű­vei már régebben is megjelentek. Jobbára azonban nem Jutottak e4 do'L gozó népünkhöz. Ez nem fa volt célja a szerkesztőknek. De meg a dolgozók anyagi eszközei sem tették lehetővé a megvásárlásukat. S mindehhez még: igen gyakran kihagyásokkal, durva hamisításokkal, éppen' nem ez írói életmű lényegére mutató válogatások­ban láttak napvilágot A „Magyar klasszikusok“ új. soro­zata a dolgozó nép számára készül A legszélesebb tömegekhez akarja; közel vinni nemzeti kultúránk érté­keit, haladó hagyományainkat A mü­vek bevezetői, a válogatás szempont­jai nagy íróink, költőink lejgmélysé- ge3ebben szolgált céljaira vetnek vi­lágot, arra a szerepre, melyet füg­getlenségi küzd elmeinkben, szabad­ságharcainkban, a dolgozó nép Bor­sának javításáért folyó mozgalmak­ban játszottak. Az „őrzőkéi a sírd- tusán" mutatják meg, az „adott világ varázsainak mérnökeit". A könyvek kiadásával azonban csaf. a feladat egyik része oldódik mag. Haszontalan minden szándék, he « müvek nem kerülnek a dolgozók ke­zébe. S ez csak részben szervezési kérdés, főként a dolgozók egsézséges művelődési igényének eredője. Bizo­nyos, hogy ez az igény jelentkezik is, és valamennyi megjelent könyv­példány gazdát talál. Igen nagy se­gítség lesz ez új országunk építésé­ben. Csorba Győző. Képünk a BERLIN ELESTE két főszereplőjét ábrázolja, Borisz And­rej evet Ivanov vasőntő és Marina Kovaljevát Natasa tanítónő sze­repében-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents