Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-14 / 240. szám

2 T 1950 OKTÓBER Í4 N I P L o Bányászok, építőmunkások, műszaki értelmiségiek választási gyűlésen tettek hitet a béke megvédése, a tanácsok és az ötéves terv mellett Szikra Sándor elvtárs Pécsujhegyen mondott beszédet ZtVicet várakozás tölti ef azt a hatalmas tömeget, mely a pécs- áfhegyí kultúrházban csütörtökön délután összegyűlt, hogy meghall­gassa a Népfront megyei trnácsa Mstájónak első számú jelöltje, Szikra Sándor elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Baranyamegyei nyeinkre, majd a hallgatóság tom­boló lelkesedése közben emlékez­tette a hallgatóságot arra, hogy eddigi erednxsnyeinket a dicsőséges tzovjetuniö felszabadító harcainak, « zseniális hadvezérnek, Sztálin siv társnak, majd Pártunknál:, Rákosi elvtárs bölcs vezetésének köszönhctjüli. Közvetlen ezután fel­említett* az elmúlt rendszert min- ^*n aljasságával, kizsákmányolásá­val. Élesen ostorozta a múlt rend­szert, amikor a dolgozót még em­berszámba sem vették. Amikor még & villanyfényt is megtagadják 101e, amikor spicliket állítottak a tőkések a dolgozók közé, hogy még az éjszakája se legyen nyugodt, a munkanélküliségen, nyomoron felül teég egy korbács csattanjon rajta. Pártbizottságának titkára beszédét. Már jóval, a választási gyűlés meg­kezdése előtt gyülekeznek a kultúr- ház előtt a lelkes meszest bányá­szok, az újhegyi erőmű dolgozói, a meszest építkezések építőmunkásai. a műszaki értelmiségiek, asszonyok, ifjak százai. A múlt rendszer vádolása után valamennyi megjelent dolgozó ne­vében emelte fel szavát: — Nem kívánjuk vissza, mert gyűlöljük a múltat, amely csak ke­serűséget, nyomorúságot, munka - nélküliséget adott! Éppen ezért ké­szei: vagyunk megvédeni békénket, szabad hazánkat1 Majd sorra bizonyította be: van mit védenie Pécsúi-hegy, Meszes- telep dolgozóinak is. Megjavítottuk a közlekedést, ntóstfélkllométer hosz- bzú betonjárdát építettünk Pécs- újhegyre, új iskolát, orvosi lakást, kultúrházat építettünk, kibővítet­tük a vízhálózatot, villamosítottuk a bányász lakótelepeket is. — Ezek ar. eredményeink, mind munkánk gyümölcsei mind a dolgo­zók javát szolgálják. amikor megválasztjuk tanácsainkat — mondotta befejező szavaiban. Népünk bizaloinmal fordul a taná­csok felé, mart fiait, véreit küldi a tanácsokba. Ezután felsorolta a tanácsba je­lölt dolgozók neveit ás a tanácsok feladatkörének, jelentőségének isméi-, tetésévo! fejezte be beszédét. A választói gyűlés lelkes hangu­lata a felszólalások folyamán to- jvá/bb fokozódott. Egy-egy feszóialó beszédét többször is félbeszakította a hallgatóság lelkes tapsa és ütemes éljenzése. Mindenegyes fel­szólaló tanácstag-jelöltnek lelkes tapsviharral adták meg már előre a hallgatóság, — a kerület választói — előlegezett bizalmukat. Bence Istvánná, Ramaizel Ferencné az első I két társszónok meghatódott hangion köszönte meg ezt az előlegezett bi­zalmat. — Amikor békéről beszélünk — mondotta Ramaizel Ferencné —, a boldog jelenünket védjük és ragyogó jövőnket építjük. Mi megtanultuk ml “ a rabság, de megtanultuk mégtnkább, hogy mi a szabadság. Éppen ezért őrködünk minden erőrtlckel szabad­ságunk felett. Vigyázunk munkahe­lyeinken. a gyárakban, az iskolákban és elsősorban most, a tanácsválasztá­sokon. A tanácsokba az egyszerű dol­gozók kerülnek. Köztük, mi, asszo­nyok, mint én is, akinek a múltban kétszeres cselédség volt az életünk. Hátaiméit beruházásokkal valósítjuk meg ötéve« tervünket Baranyában is Gyűlöljük a múltat — mely csak nyomorúságot, munkanélküliséget átlőtt Szikra elvtárs beszédének kezde­tt» rámutatott eddig elért eredmé­Az eddigi eredmények összegezése *tán felsorolta mindazokat a be­ruházásokat, melyeket Gyárváros és Üjhegy a közeljövőben kapnak. így többek közt sporttelepre 20.000, t&nccsoportra 6.000, zenekarra 11.000, dapköziotthonra 24.000 forintot köl­tenek. Az Erőműnél áramfejlesztő­mű vízellátására még ez évben fél­millió forintot ruházunk be. Az új- liegyi üzem 1953-ban új turbogene- eátort kap és az ÁVESZ, valamint * MESZHART transzformátorainak kiépítésére egymillió százezer forin­tot /ordítunk. — Mindezek azonban csak részei azoknak az alkotómunkáknak — folytatta Szikra Sándor elvtárs —, amelyek dolgozó népünk munkája nyomán szerte az országban kibon­takoznak. Vj gyárak, üzemek, ak­nák épülnek fel. Megépítjük a Du­nai Vasművet, kibővítjük a Mátrai Centrálét, felépül a földalatti gyors- vasút első szakasza. De Baranyá­ban is: Komlón már az új akna nagy része el is készült Komló maga az új akna körűi várossá fejlődik, modem, gyönyörű, egészséges mun- kásláteésokkal. kultórházzal, sport­pályával, vízvezetékhálózattal. Pér seett a Zsolnay-, Sopiana-gydrak lb a Kokszmüvek sok tízmilliós be­ruházásai, új, korszerű gépek be» szerelései a dolgozók munlcájá.t könnyítik meg és megsokszorozzák eredményeiket. Beszéde befejező részében meg­emlékezett arról a veszélyről, hogy hazánkat is, városunkat is Veszé­lyeztetik az amerikai imperialista háborús gyújtogatok tervei, itt mint leselkedik a szomszédban bé­kés életünkre a Tito-banda. A gyűlésen megjelent valamennyi dolgozó nevében kijelentette, hogy népünk dolgozik jövőjéért, a további eredményes építő munkához szüksé­ges békéért és ha kell, képes áldo­zatokat is hozni azért — Most pedig elérkezett annak Ideje, hogy ismét továbblépjünk, a fejlődés új korszakát nyissuk meg, Barta Antal meszest dolgozó felszó­lalásában köszönetét mondott a már elkészült családi házakért. Fóris Kál­mán Ifjúmunkás megfogadta, hogy nemcsak szavazataikkal, de a munka, verseny fokozásával is biztosítják « tanácsok győzelmét. Bázsa Katalin elmondotta, hogy saját életére hivat­kozva, milyen boldog jövő előtt áll az ifjúság, ugyanakkor versenyre hívta a Vörös Csillag valamennyi tagját és vállalta, hogy a selej/ct 5 százalékkal csökkenti és mint átkép­zés, munkaidejét teljességgel kihasz­nálja. Právecz Béla sztahánovitsa építésvezető, hasonlóképpen saját példáján, életén bizonyította be azt a Hasonló őszinteséggel szólalt fel Szalai Sándor sztahánovista kőműves, aki a megválasztandó megyei tanács jelöltje, aki új normáját is 160—170 százalékra teljesíti állandóan és új sztahánovistákat nevel. — A dolgozó nép megbecsülését az­zal szeretném azonnal viszonozni — fejezte be felszólalását —, hogy ígé­retet teszek arra, hogy 21-ére szta­hánovista módszerekkel annak a két ikerháznak íalazási munkálatait befe­jezzük, melyen mi dolgozunk, ugyan- akltor ki/tívjult versenyre hasonló hatalmas fejlődést, melyet felszabadu­lásunk óta elértünk. Amikor lelkesen fogadta, hogy valamennyien egysége­sen leadják szavazataikat a Népfront­ra, ugyankkor vállalta azt fs, hogy a most épülő összes meszest ikerháza­kat a jövő hónap 15-re tető alá húz­zák. A továbbiakban egymásután mon­dotta ej közvetlen szavaival háláját, fejezte ki bizalmát a tanácsok iránt Czifra István, Huba Istvánné, Bogár József, Keller János, Kamper és Kán­tor elvtársak. A választási gyűlést Kárpáti elv­társ zárta be, majd a hallgatóság el­énekelte az Internacionálét. cédái a többi ikerházak építőit irt NftgyjeleEatőaégü szttnhánoviMtn mnnkaverseny­váilaláiok Szikra elvtárj! beszámolóját a hallgatóság számtalanszor félbesza­kította és lelkesen él,tette Rákosi elvhirsat, Pártunkat, és a tanácsor ka. Eltette a tanácsot, mely győze­lemre segíti az ötéves tervet. Megnőttek népünk Igényel F ma Amíg Pécsett 1938-fcaa S.450, addig 1949-ben 5.330 szarvasmarhát, «agy amíg 1938-ban 9.000, addig IBíÖ-bem 10.000 sertést vágtunk le feözfogyasztáa céljaira — folytatta beszédét. — Da még ennél Is na­gyobb az a különbség, amely meg­mutatja, hogy az egy« családok, a, magánosok mennyi sertést vágtak saját srttkaégletük biztosítására az előbbi mennyiségen felül: 10 évvel ezelőtt mindössze 3.800 sertést vág­tak te Pécsett a magánháztartások, « műk évben pedig kereken 11 ezer aértést! Nézzük a cukorfogyasztást: e?ti pán 194') első felének 96 vagón- jával szemben ez év eltfó felében 105.5 vágón cukrot vásároltak dol­gozóink. A gyárvárosi Tejbolt for ga Imának emelkedése is az életszín­vonal hatalma« arányú növekedését mutatja. Az ezévi I februári 40 kilő Bajjal szemben az elmúlt hónapban 140 kiló vajat adtak el. — Ha mégis nehézségeink vannak — folytatta beszámolóját — ezek a növekedés nehézségei és részint abi bál származnak, hogy népünk sok­kal többet keres, mint bármikor, hofjy megnőttek igényei. A nehézsé­gek zöme azonban nem ebből, ha­nem onnan fakad, hogy az ellenség rémhíreket terjeszt, sorbanál?. áru­bal nio'/.á-M «-zervn?.. Dolgozó népűnk azonban leküzdi ezeket a nehézsé­geket Lelkes Népfíonl-gyűlések A Vasas n. kultúrtermében is a községi tanácsválasztásokra készülnek a dolgozók. Stadinger István és Vavra Jánosáé a gyűlés szónokai. A Köztársasági Induló hangjaival kez­dődik a gyűlés. Vavra Jánosné ezta- hánovista bányász felesége megnyitó beszédében főleg az asszonyok poli­tikai egyenlőségéről beszélt. Majd Stadinger elvtárs beszéde követke­zett. Kiértékelte a bányászok eddigi életszínvonalának emelkedését azt, hogy Vasas eddig 3,235.000 forint be­ruházást kapott a tervtől, és ezt mind annak köszönhetjük, hogy a Párt és Rákosi elvtárs vezetésiével, a szovjet példák nyomán hatalmas iramban építik dolgozóink azt az országot, amely végre miénk. Stadinger elvtárs beszédében hosszan foglalkozott a nemzetközi helyzettel, szembeállította a magyar dolgozók életét saját múl­túnkkal és a kapitalista államokba^ élő dolgozókéval. Vasas dolgozói sokat merítettek tartalmas beszédé­ből, amit sokszor megszakított nagy­jaink viharos ünneplése. Hozzászólásokban Túrna Jánosné, az MNDSZ vezetője értékelte a gyű­lésen résztvevő asszonyok «zoknikul nagy szamát. — örülök, — mondotta -4-, hogy az MNDSZ tagja is ott van a jelöltek' között és bízunk abban, hogy Vavra elvtársnő éppen olyan becsülettel fog­ja intézni ügyes-bajos dolgainkat, mint sztahánovisla férje végzi felada­tát munkahelyén. — Az amerikai imperialisták hábo­rús kardesörtetéaére pedig azzal vá­laszolunk, hogy minden vasasi asz- szony ott lesz a választásokon. Mert ott kell lennünk önmagunk és gyer­mekeink nevében. Gering Józsefné és Vollár Józsefné Vasason és Gyárvárosion a tanácstagok választásával kapcso­latosan szólott az előadáshoz. Stadinger elvtárs válasza után a gyűlés az Intemacionálé hangjaival ért véget. Pécsbányatelepen Varga Jenő elv­társ, a megyei tanács elnöke tartott választási beszédet. Október 22-én be fogj« bizonyítani dolgozó népünk, hogy a tanácsok vá­lasztásának napja újabb nagy győzel­me lesz a munkásosztálynak és a ve­le szoros szövetségben lévő paraszt­ságnak, egy újabb hatalmas veresége a háborúra uszító és spekuláló hazai és külföldi reakciónak. Ez a választás demonstrációnak kell, hogy legyen és lesz is, a Szovjetunió és a többi népi demokráciák felé, tehát barátaink felé. Ez a választás meg fogja mutat­ni, hogy dolgozó népünk egyember- ként sorakozik fel Pártunk és Rákosi elvtárs mögé — mondotta beszédében. Gyárvároson, a Népfront gyűlésén Mikó Lajos elviárs, a Megyei Párt­bizottság ágit. prop. titkára, a megyei tanács jelöltje, tartott választói be­szédet. — További fejlődésünkhöz. Komló bányavárossá /éleiéhez, az új modern kenyérgyár és a húsgyár felépítésé­hez. a zöldövezet létesítéséhez, vilá­gos, korszerű munkáslakása!: felépí­téséhez békére van szükségünk — hangsúlyozta Mikó elvtárs. — Bé­kénket pedig csak úgy tudjuk meg­védeni, ha harcosan kiállunk a Ma­gyar Dolgozók Pártja, Rákosi elvtárs mellett, ha az október 22-1 tanácsvá- lasztásokkor egy emberként adjuk szavazatunkat virágzó, szabad, szép életűnkre, a Népfrontra! A lelkes választók hosszan ünnepel­ték nagy eredményeinket kiharcoló Pártunkat. Kei Kossmfli-díjas a megyei tanács jelöltjei sorában Sudár Ferenc elvtárs a pécsbárrya­telepi Széchcnyi-aknán dolgozik, A felszabadulás óla minden tudásával kivette részét úgy a termelő, mint a mozgalmi munkából. Ott volt az elsők között, amikor megindult a széncsata, amelynek során kiváló teljesítményeket ért el. Jó munkájáért Elmunkás-jel- vénnyel tűntették ki. 1948-ban kiváló munkájáért, munkamódszerátadásááért megkapta a 10 ezer forintos Kossuth- dijat. Teljesítménye szinte állandóan 200 százalék felett áll, A tanácsvá- lasztások tiszteletére 10 százalékos ter­melésemelést vállalt. A megye délszláv dolgozó poráért fai közül is a legjobbakat jelölte a Nép­front a megyei tanácsba. Közöttük sze­repel Kaszapovics András elvtárs is. Kaszapovics András a baranyai Dél­szlávok képviselője' az országgyűlésben, jelenleg a kátolyi termelőcsoport el­nöke. Mint egyéni gazda Kossuth-díjat kapott a mezőgazdasági termelés terén elért kimagasló eredményeiért. Me­gyénk délszláv dolgozói osztatlan bi­zalommal tekintenek Kaszapovics Andrásra, tadják, minden munkájával a délszláv dolgozó parasztok felemel­kedését szolgálja. A Népfront szombati választási gyűlései Szigetvári Cipőgyár, délután 3 óra. kor: Huckcr Ferenc; Komlói Kőbánya, délután 2 órakor: Pálinkás György Beremendi Cementgyár, este 6 órakor: Tálos László; Szentegáti Áll. Gaz,, este 7 órakor: Varjú Máté megyei ta­nácsjelölt; Sellye (ifjúsági), este 7 ója­kor; Spollár László. PÉCSI JÁRÁS: Este 7 órakor. Hird: Lantos Tibor; Baksa: Zákány József; Pellérd: Novics János; Görcsöny: Gellert Brúnó. PÉCSVÁRADI JÁRÁS: Este 7 órakor. Erzsébet: Balogh Jó­zsef; Kátoly: Kaszapovics András, Be- dö Pálné; Szellő: Zsivkovics György. KOMLÓI JÁRÁS; Este 7 órakor. Szászvár: Seregély József; Magyaregregy: Havas József, SÁSDI JÁRÁS: Est« 7 órakor Abaliget: Sírnék Ár­pád; Kovácsszénája; Bokor Tibor; Or­fíi: Szekeres László. , SZIGETVÁRI JÁRÁS: Este 7 órakor. Katádfa: Jelics László; Szehtdéncs: Rab Antalné; Al- máskeresztur: Kővári, Antal; Mozsgó: Hosszú Józsefné. SELLYÉI JÁRÁS: Este 7 órakor. Sumony: Máyer Jó­zsef; Okorág: Doszpod József; Kákics: Horváth Károly. SIKLÓSI JÁRÁS: Este 7 órakor. Drávacsepely; Mó- rócz Győző; Kovácshida: Abelovszki József; Csarnóta: Marenics János; Máriagyüd: Tóth Hona. VILLÁNYI JÁRÁS: Este 7 órakor. Ivándárda: Győré Lajos; Sárok: Gergely Lajos. MOHÁCSI JÁRÁS: Este 7 őrekor. Bár: Bánó József. TANULJUNK A NÉPNEVELŐK TAPASZTALATAIBÓL A HÉT ELEJI népnevelő-értekezletek után ez egész megyében beindultak a kisgVfliések és népnevelőink elkezdték a házi avíttá óiét is. A falvakban megtar­tott kisgyűlések döntő többségén he­lyesen választották meg a kisgyűlések vezetőit. A legjobban mégis azokon a helyeken sikerültek, ahol a kié gyűl és beszélgetőé formájában zajlott le, ahol túlnyomó réezben maguk a válasz­tók beszéltek, ők vetették fel kérdé- >eiket és úgy válaszolták meg. Bolyon például Takács Ernő középparaszl ma­ga mondót« e,t a beszélgetés közben, hogy azelőtt őt sem vették semmibe. „Ha bementem a községházára, « fő­jegyző jóformán meg se hallgatta ké­résemet és kiutasított." A bolyi népne­velők háziagitációjukban sikeresen fel is használják azokat a szempontokat, példákat, melyek * kisgyflléseken fel­merülnek. A NAGYBUDMÉRÍ NÉPNEVELŐK igen hasznos példát nyújtanak nz egész megye valamennyi népnevelő csoportjának. A Irisgyűléseket és a háziagitációt jól összekötik. A kisgyű- léseken résztvesznek a népnevelők is és névszerínt feljegyzik a felszólalá­sokat. Felírják azokat a vitás kérdé­seket, melyekben a falu dolgozói még nem látnak tisztán. A kisgyűlés ulán rövid megbeszéléseken kiértékelik az elhangzottakat és a háziagilációban felkeresik a felszólalókat, mégegyszer, megmagyarázzák a vitás kérdéseket. A kisgyűlések után a népnevelők le­szűrik azt, hogyan ismeri a falu a ta­nácsok jelentőségét és kázingiláció- jukban a nem világos kérdéseket vi­lágítják meg. A nagybudmérí népne­velők módszerének helyességét bizo­nyítja az a tény, hogy azok a német­ajkú dolgozók is kérik a felvilágosító munkába való beosztásukat,, akik ed­dig passzívak voltait. A nagybudmérí népnevelők módszeréi minden község­ben kiválóan hasznosíthatják népne­velőink. A SÁTORHELYI ormánypusztai ál­lami gazdaság. Lippú. Baranya jeni':, Vásárosdombó népnevelői bevonják a személyi felvilágosító munkába azokat ft dolgozókat, akik a békekölcsön-jegy­zésben kiváló munkát végeztek. Ezen­felül kiegészítik a népnevelő-csoport o- kat a tanácsok tag-jelöltjeivel. így a kettős népnevelő párok mellett harma­dik — még egy pártonkívüli, ifi, asz- szony, vagy tanácstagjrlölt is — serit a felvilágosító munkában, illetve elsa­játítja a. jó érveket, módszereket. — Valamennyi község nöpnevclö.-caoportja hasonló módon megerősítheti felvilágo­sító munkáját. FALVI ÁRÚINK vasárnapi felvilágo­sító munkájuk sorún vegyék figyelembe rtr eddig felmerült hasznos tapasztala­tokat és saját tapasztalatuk átadásá­val saját életükből veit példákkal is segítség n falusi népnevelők választási munkáját. De mutassanak rá a hiányos­ságokra is, A legelső és legsúlyosabb hiányosság abban jelentkezik, hogy igen sok helyen lebecsülik az ellensé­get, clbizakodottak. Így van ez fíubar- con. Sárokon, Ivándárdán. is. Fa! a já­róink, ahol csak hasonlót jelenséggel találkoznak, azonnal leplezzék le az el­lenség mesterkedését, az elbizakodottság veszélyét és bizonyítsák be, hogyan akar az ellenség a falun gátat vetni a lanácsválasrtások győzelmének. Az el­lenség, a kttlákság egyáltalán vem ,úszik. A legaggafurtnbb módon, a leg­elvetemültebben igyekszik a tanácsod- [osztások sikere •ellen törni. Vásimó­kán odáig merészkedett u kutak, hogy a tanácsokat adóbehajitószervként ál­lítja be és igyekszik lebeszélni a taná­csok jetöltjeit hogy ne vállalják n tiszt­séget. Perekeden Foguras Mihály " és Vörös Béla kutál:ok — akik békeköl­csönt sem jegyeztek — háborús rém­híreket terjesztenek, lazítanak a’taná­csok ellen — de ugyanekkor csak hiányosan vetették cl búzájukat és ki- vagdalták a szőlőtőkéket. Az ellenség tehát dolgozik. Az elbizakodottság pedig dallal ja a: éberséget és akkor a kah lkai; zavartalanul folytathatják ak­namunkájukat. — .Ír elbizakodottságot tehát valamennyi helyen azonnal fel kell számolni és ugyanakkor fokozott mértékben meg kell magyarázni a l<r ndcsok jelentőségét. szerre- Wi felépí­tését. feladatkörét.

Next

/
Thumbnails
Contents