Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-11 / 237. szám

Á tánácsvátásztással erősítjük népünk egységét növeljük a béketábor erejéH @£jÖ4i(Ij§g£ Cfajt&tienél nagij megJiáj^teUeíh M# A Berlin eleste c. szovjet filmalkotást csütörtökön díszelőadáson mulatja be az Apollo filmszínház Ebédszünet Tau a D oh i n yeyárba n. A nagy gyárépület előtt zö'd park, pi­ros padok. Szökőkút csobog a park szélén. Mindezt beragyogja és megszé­píti az októberi napsütés. A hangszóró lemezeket játszik és a gyári étkező ajtaján egyre jönnek ki­felé n megebédelt munkások, főleg munkásasszonyok, mert ők vannak itt legtöbben. De soraik között vidám gye­reksereg is törtet előre, a gyári napközi gyerekhada. a dolgozók. Itt jön Pécsi Jőzsefné a válo­gatóból, a múlt héten 145 százalékot teljesített, Mészáros Jó- rsefné a padok felé indul, ő a kocsá- nyozásnál már 160 százalék felett tart. Együtt jön Irányi Péter és Szalai Pál, 6k akárcsak Péter és Pál a naptárim, együtjárnak a termelésben és most jön a lépcsőkön egrj fejkendős, egyszerű munkásasszong, Czöndör Fér értené — a városi tanács jelöltje. Megkerüli a virágágyat és leül a padra- Van még egy negyedórája az ebédszünetből. Elgondolkodik és szom­bat óta valahányszor elgondolkodik, mindig a tanácsra gondol. Akkor tudta meg, hogy a tanácsba jelölték. Még egy kicsit el i.s szó gye! te magát, annyira megőrült neki, nem azért, mintha di­csőségre vágyott volna, inkább annak örült, hogy ma már ilyen megtisztelte­tések it várnak a munkásasszonyokra. * Mikor huszonöt évvel ezelőtt jött a gyárba, még igazán nem gondolt ilyes­mire. Dolgozni akart, hogy nagyobb karéj kenyérre jusson, hogy ruhára is néha. Ennyi volt az egész, de az. idő megérlelte benne a politikai öntudatot, fokrókfokra jött rá arra, hogy a mun­kásnak van még egy nagy feladata, az. hogy vezesse a kizsákmányolás elleni harcot és megtanulta azt is, hogy a munkásosztálynak Pártja is van és ez teszi képessé arra• hogy a harcban megállja a helyét. Czöndör Ferencné nem a Dohány­gyárban kezdte a munkát, 11 éves kora óta dolgozott, a saját bőrén ismerte meg a kapitalizmus; és sokat tanult, sokat hallott férjétől — aki napszinti munkás volt a DGT bányában a Szovjetunióról, n kommunistákról, egy olyan új világról, amikor a dolgozók vezetik az országot. mondta el szom­baton a nagy újsá­got, férjének, aki napszámosból a MESZHART-bónyák személyzeti osztályvezetője lett- Férje nagyo-n-aagyon örült a hírnek és so­káig csak néztc-nézte asszonyát, mint­ha bizony most látta volna először. Volt is ebben valami, mert csak most vette észre sok munkája mellett, hogy az eltelt öt év alatt a felesége is na­gyot nőtt 'politikailag, hiszen méltónak találták arra, hogy a tanácsba jelöljék. Nagyon örült, igazán őrült ennek, de azért még csipkelődött: „Várjál csak, még nem választották meg, majd engem is megkérdeznek, hogy jó asszony vagy-e!" örültek a gyerekek is, a húszéves -fia, aki műszaki rajzoló és az egy évvel fiatalabb lánya, aki a Kesztyűgyárban dolgozik. Szó volt azután arról is, hogy meg­állja-e a helyét, ha megválasztják a ta­nácsba. „Majd segítesz te ig v«- mond­ta a férjének — ha valamit nem tudok És haté sem tudod, akkor majd tudja a Párt." Ebben az,tán megegyezlek­Msszohangzó kongatás járta l>e a gyárudvart, öt perc múlva vége az ebédszünetnek, pedig még nem is gon­dolt át mindent. A nagy felelősséget a választókkal szemben. Igaz, hogy a Gyárvároson még nőin tudnak a jelö­lésről, ő meg nem akar szólni. kezdi g munkát. Per­sze, a külső Gyárvá­roson, ahol nagyon porosak az utcák, nem ahol ők laknak, hanem kijjebb, dehát most majd ez is az ő gondja lesz. Akad majd javítani való, pedig az utóbbi években rengete­get fejlődött Gyárvárt», viszont év­tizedek mulasztását kell behozni. Az­után ha megválasztanának, itt a gyár­ban is mindenkinek lelkiismeretesen elintézi az ügyes-bajos dolgát és ha va­lakinek van valami javaslata, hát meg­próbálja hasznosítani, hisz most jó­formán nincs különbség megválasztott és választó között. • Felkel a pádról, szinte a megszokás pontosságával- Felmegy a lépcsőkön és már a helyén ül, amikor lecsöngetik az ebédszünetet. Csöndör Ferencné, a városi tanács jelöltje munkához kezd. Szántó Tibor Nem hiába kapta meg a BERLIN ELESTE c. hatalmas szovjet film­alkotás legutóbb a Karlovy-Vary-i filinyenseny nagydíját — nein hiába nevezi, a világ sajtója a „30 éve-s szovjet film koronájáénak, a világ filmművészete eddigi csúcspontjának, valóban felülmúl minden eddig látott filmét. A BERLIN ELESTE két részből áll: az első a ..Megzavart boldogság“, Alexcj,. a . sziahánovista acélöntő és hadművelet előkészületeivel kezdődik, majd élethűen mutatja he a liaial- masarányú csatát. A náci-fasizmus már utolsó óráit éli, a szovjet kato­nák pedig kézről-kézre adva viszik a legendás győzelmi zászlót, amely végül i« győztesen lobog a Reich­stag épületén. A film befejező, leg­szebb jelenete: Sztálin elvtárs repü­lőgéppel megérkezik a berlini repü­lőtérre — felejthetetlen marad min­denki számára, mint ahogy errllékez­Janne.' Hitedé Először fér^ne* Aztán tini is A békekölcsön-jegyzés tapasztala tóinak felhasználásával, a népnevelőket jó érvekkel fetfegyv erezve és a párton kívüliek fokozott bevonásával fedni harcba a kémest pártszervezel a választási győzelemért Kimagasló győzelem született meg Kémesen a békekölcsön jegyzések só­ién. A község a legjobb eredményt térte el az egész siklósi járásban s a dolgozók messze túljegyezték azt az összeget, melyet vállaltak. A győze­lem szervezője, mint országosan a Párt, úgy Kémesen is a helyi párt. ezervezet volt, mely messzemenően Irányította, vezette és segítette a helyi bókefcizottság munkáját a bé- kckölcsönjegyzés lebonyolításában. A gyázetem szervezője a párt­szervezet volt — a győzelem zálogá­nak viszont a jó felvilágosító munkát kell neveznünk. A jó, alapos, meg­győző népnevelő munka biztosította Kémes dolgozóinak az elsőséget a siklósi járásban és ez annak köszön, hető, hogy a pártszervezet jól felké­szítette a népnevelőket a nagy ütkö­zetre, jó fegyverekkel, jó érvekkel látta el őket. így a népnevelők ala- osan meg tudták magyarázni, a bé- ekölcsön jelentőségét, meg tudták értetni a község dolgozóival, hogy békénk, boldog jövőnk megvédéséről van ezó. A békekölcsönben elért győzelem »ellett egy újabb nagy siker magvát is elhintették a kémesi népnevelők ugyanazokban a napokban. A béke­kölcsönnel kapcsolatos felvilágosító munkát ugyanis összekötötték az őszt munkákra való mozgósítással is és minden dolgozó parasztot figyel­meztettek a tanácsválasztások tiszte­letére tett felajánlásának beváltására. Ennek eredménye az, hogy Kémesen teljesen elvetették az árpát és a ro­zsot és a búza 85 százaléka is föld­ben van már. Mindezzel egyidejűleg nem feled­keztek meg a népnevelők arról sem, hogy az. igazi siker érdekében a szál­lítási szerződősek ügyét is diadalra kell vínniök. Beszéltek a dolgozó pa­rasztokkal az ellenség ellátásunk el­len indított támadásáról is és elér­ték, hogy burgonyából lekössék a teljes előirányzott mennyiséget s hogy kukoricából is megháromszoro­zódjék a lekötött mennyiség. A népnevei« muttUa jó ered­ményéhez — a népnevelők jó felké­szítésé mellett, — döntően hozzájárult az hogy — először ennél , u nagy feladat megoldásánál —, nagy szám- oan vontak be a párttagok mellett pánonkivuli dolgozókat is. Ifjú Cső­mé Péter 10 holdas dolgozó paraszt, tanácstagjelölt, Kálmán Lajos közép­Elméleti színvonalunk emelé­sét segíti elő az Anyán- és adaiszolgáltalás rendszeres olvasása paraszt, Sárosi Ferencné, Czirbusz Sándomé 8 holdas dolgozó paraszí- asszony, tanácstagjelölt, Bonyár Je­nő, Lantos Gézáné, Háder János ta­nácstagjelölt és még többen, párton- kívüli dolgozók, ott küzdöttek az első sorokban, a pártonbelülí' népnevelők mellett a békekölcsönjegyzés sikeré, ért.. És nem egy közülük, mint Cső­mé Péter, vagy Czirbusz Sándomé, a legjobb pártonbelülí népnevelőkkel is felvette a versengd a meggyőző munka alaposságában és ennek meg­felelően a felvilágosítás eredményes­ségében is. Mindezek révén a pártszervezet vezetésével komoly győzelem szülé­iéit Kémesen és bizony könnyen előfordulhatott volna az —, ami több községben meg is történt, — hogy a győzelem után elbízták magukat és eluralkodott a babérokon való pihe. nés hangulata. Kémesen nem ez tör­tént. — Látjuk, hogy bár jelentős fel­adat volt a békekölcsön — mondja Csendes István, ideiglenesen meg­bízott párttitkár —, az igazi nagy ütközet még most kezdődik. Látjuk, hogy új, hatalmas íeladat áll előt­tünk, melyet csak akkor vihetünk diadalra, ha minden rendelkezésünk­re álló erőt mozgósítunk. A választási csata sikerének első biztosítéka most Kémesen is az, hogy a békekölcsön-jegyzés lendületét töretlenül vigyék át a vá­lasztási munkára, sőt ezt tovább is lokozzák. Ezért Kémesen hétfőn már ismét együtt voltak a békékölosön- jegyzés hősei, a párttag és ve­lük együtt a pártonkívüli népneve­lők, hogy minél hamarabb hozzá­kezdjenek az előttünk álló feladatok megoldásának. De nemcsak a lendületet viszi át a kémesi pártszervezet. Felhasználja a békekölcsön jegyzés tapasztalatait is. A békekölcsönjegyzésnél bebizo­nyosodott, hogy döntő a népnevelők jó felkészülése: a pártszervezet tehát ismét jó érvekkel lcésziti lel a nép­nevelőket. A népnevelők fegyvertá­rában szerepel már a tanácsok jelen­tősége, békés építésünk eddigi ered­ményei mellett — amellett, hogy a községben kijavították az utat, hogy november 30-ig kigvúl a villanyok fénye,— a helyi tanács programja is. A népnevelők ismertetni fogják, hogy a megalakuló tanács feladatá­nak fogja tekinteni a gyalogjárók megépítését a kultúrház megnagyob- bitásat, úgy, hogy moziteremnek is alkalmas legyen, a napközi otthon átszervezését úgy, hogy egész évben működjön. A népnevelők fegyverei között szerepel az is, hogy a Nép­front a legjobb dolgozókat jelölte a tanácsba, mint Szabó Lajost, aki pél­dát mutatott a terménybegyüjtésben és ezért jutalmat is kapott, vagy mint Vas Józsefet, aki élenjár az őszi munkában és a szövetkezetnél adta tanujelét, hogy a dolgozó pa­rasztság érdekelt mindig szem előtt tartja, vagy mint Simon János, aki akár mint gazda, akár mint bíró, egyaránt bebizonyította, hogy méltó a tanácstagságra. A népnevelők jó felkészítése mel­lett döntő volt a békekölcsön.jegyzés sikerének kivívásában u pártonkívüli dolgozók bevonása. A kémesi párt- szervezet felhasználja ezt a tapaszta­latot js. Az eddigieken kívül a ta­nácsba jelölt valamennyi dolgozót bevonják a felvilágosító munkába. Tudják, hogy a tanácstag-jelöltek ha­talmas erőtartalékot jelentenek, Ké­mesen 42 dolgozót, a dolgozók leg­jobbjait. TudiúK azt. hosry a pártonkí­vüli dolgozók szívesen vállalnak munkát, sőt kérik is amint azt Csőmé Péler és még jónehányan tet­ték. Tudják, hogy a választások és minden további’ munkánk megköve­teli, hogy még sokkal szorosabbra vonjuk kapcsolatainkat a pártonkí­vüli tömegekkel. Mindezek mellett a kémesi párt­szervezet ki akarja küszöbölni a bé- kekekölcsön-jegyzésnél mutatkozó bi­zonyosfokú rendszertelenséget is. Ezért máris beosztották a népnevelő- párokat, úgy, hogy minden párnak 10—12 ház jusson, amelyek lakóival állandóan foglalkoznak. A pártszer­vezet tervei szerint a népnevelők he­tente kétszer kisgyűléseket tartanak a hozzájuk beosztott dolgozóknak, majd utána egyenként beszélgetnek el velük. Ezt még annyiban kell mó- dosítaniok, hogy helyesebb volna, ha a kisgyűlések előtt is beszélgetnének a dolgozó parasztokkal, hogy problé­máikat —, melyek különösen a taná­csok munkája, feladata körül adódnak — jobban megismerve, konkrétabbá, „belevúgóbbá" tegyék a kisgyűlé­seket. / A Kémesi í»úr*s7,crrezcf már eddig is jelentős mértékben biztosí­totta a választási győzelmet. Egy kérdésben azonban még sok tenni­való akad. A községben — ha nincs is elbizakodottság, de a békekölcsön­ben és az őszi munkákban elért sike­rek hatása alatt alábecsülik az ellen­ség támadásainak veszélyességét. Er­re fokozottabban fel kell figyelnie a pártszervezetnek. Elsősorban o nép­nevelőkben kell tudatosítaniok, hogy az ellenség nem tagja tétlenül nézni, hogy a dolgozók hatalmát még szé­lesebb alapokra helyezzük, hogy a békeharcban a tanácsok megválasztá­sával jelentős győzelmet arassunk. Az ellenség az elkövetkozendö na­pokban fokozza majd támadását, a kulákok nem fognák ölhetett kézzel ülni. A népnevelőknek fel kell ké­szülniük arra, hogy visszaverjék tá­madásaikat. így fogja meghozni a jó népnevelő munka a gyümölcsét: a vá­lasztási győzelmet: békés, boldog jö­vőnk, további építésünk biztosítéká­nak, a békének megszilárdítását. Natasa tanítónő boldog ezerelmével kezdődik, melyet a háború első bom­báinak robbanása zavar meg. A szov­jet nép Sztálin elvtárs vezetésével hősi ellenállással felveszi a harcot, majd a támadások sorozatával kiveri Hitler fasiszta bordáit a Szovjetunió területéről. A jaltai konferenciával végződik az első rész, amikor Sztá­lin elvtárs kijelenti: „Elérkeztünk a Berlinért folyó csata előestéjéhez.‘‘ A II. rész a „Győzelem1*. A berlini ni fogunk a filmnek az eddigi film­művészet tetőfokát képviselő minden jelenetére. A BERLIN ELESTE magyarul be­szélő színes filmóriás első részét (fürtötökön este fél 8 órai kezdettel díszelőadáson mutatja be az Apolló és péntektől kezdve a jövő bét szer­dáig játsza, majd folytatólagosan a második részt mutatja be. Az Uránia pedig az első részt jövő csütörtök­től játsza. A VÁÚH&Ue käS'&ä'/ii U&ít&v ft a mcffya is c&zládfa életéi Bányászoknál általában az a szo­kás, hogy a fizetésért vagy az asz- szony, de legtöbb esetben a na­gyobbik gyerek megy a bányára, így volt ez a felszabadulás előtt Heller József Ferenc-aknai vájár­nál is addig, amíg a család együtt volt, amíg a gyerekek nem nőttek feL Legtöbbször Feri ment el a fiztésért, mert 6 volt a legidősebb. Amíg Feri a fizetésért járt, Hel­ler néni fogta a ceruzát és szá­molgatta a fizetéstől fizetésig eltelt idő alatt összejött adósságot. — A pélcnél is van adósság, a mészárszékben is tartozom, a bolt­ban is kellene fizetni ... Legalább csak annyit hozna Feri, hogy a tartozásokat kifizethessem — gon­dolta magában Heller néni, öt gyermek édesanyja, akinek hét sze­mélyre kellett ebédet főzni. * — Mennyit kaptunk fiam? — kér­dezte Feritől, amikor az nagy siet­ve betoppant a konyhába. Feri legtöbbször 8—10 pengőt ho­zott. a borítékban, amiből legtöbb esetben még az adósság felére sem jutott- A kereset jórésze az élelmi­tárban maradt, mert arra voltak rászorítva, hogy onnét is vásárol­janak. így ment'ez egy darabig, de sokáig nem mehetett, mert az adós­ság mindig szaporodott és végül már senki sem hitelezett nekik. Ezért kellett Heller néninek is az öt gyermek mellől munkára men­ni, hogy a család ne ■ éhezzen, hogy fel tudja nevelni az apróságokat. Ezt a nyomort, nélkülözést adta Horthy rendszere a munkásoknak, így éltek a bányászok akkor. * A kis udvarban őszirózsák nyíl­nak, a disznóólban két szép hízó gömbölyödik és arról tanúskodik, hogy Heller néninek tele lesz a té­len az éléskamrája finom füstölt holmival. Arra a kérdésre, hogy van-e most adósságuk, tiltakozva emeli fel a kezét: — Egy fillér adósságunk sincs és mindent készpénzért vásárolunk. Most keres a férjem annjjit, hogy vígan megélhetnénk belőle akár heten is. Augusztus hónapban is 1.700 forintot hozott haza az öre- (jem. Elgondolkodik, aztán Így folytatja: — Tudóm én jól. hogy ezért há­lával tartozunk Pártunknak, népi demokratikus rendszerünknek meg azért is, hogy a mi jólétünk és felemelkedésünk felett fiaink őr­ködhetnek. Büszkén meséli el aztán, hogy fiai, akik már kirepültek a ’ csalidi fészekből, most hogyan élnek. — A nagyobbik fiamnak, Feri­nek nagyon jó feje van, a legjobb tanuló volt az elemi iskolában. A felszabadulás előtt is szeretett volna tovább tanulni, de az lehe­tetlen volt. Alig vártam, hogy el­végezze az elemit; hogy munkára küldhessem, hogy segítsen családi helyzetünkön. De a felszabadulás után Feri hozzáfogott a tanuláshoz és most már a volt csillésfiú mint hadnagy szolgál a néphadseregben. Feri után a Jóska következik, akiről szintén jóleső érzéssel be­szél Heller néni, mert négy fiát és lányát egyformán szereti. Jóska a felszabadulás után beállt a partizá­nokhoz és a fasiszták ellen harcolt a háború befejezéséig. A háború után a magyar rendőrség­hez jelentkezett és most mint rend­őr őrködik népi demokráciánk felett. Jani a termelés frontján har­col az István-aknni esi!! ekászitö műhelyben. Lakatossegéd. Normá­ját egész éven át állandóan 150— 200 százalékra teljesíti. A békeköl­csönjegyzésnél is jó példát muta­tott, mert 1.200 forinttal járult hozzá a béke megvédéséhez. — A legkisebb fiam. Alajos Budapesten, van mérnöki iskolán — folytatja Heller néni a felsorolást, — egy év múlva bányamérnök lesz és azután m-int mérnök dolgozik a bányán, ahol azelőtt a munkások és gyerekeik csak csillések vagy vájárok lehettek. Persze, ezért egy fillért sem. kell fizetnünk, minden­ről az államunk gondoskodik — teszi hozzá Heller néni, a boldog édesanya, aki vidáman beszél a je­lenről és arról, hogy hogyan fi­zesse meg Pártunknak, népi demo­kráciánknak mindazt, amit a rövid öt esztendő alatt a többi bányá­szokkal együtt kapott. A Heller elvtárs családja azonban már megkezdte a törlesztést. Ter­melőmunkával, tervkölcsön- és békekölcsönjegyzéssel, tíz nap múl­va pedig azzal, hogy valamennyien leszavaznak a Népfrontra, a békére, a dolgozók még spebb és boldogabb életére. ~

Next

/
Thumbnails
Contents