Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-11 / 237. szám

Á tánácsvátásztással erősítjük népünk egységét növeljük a béketábor erejéH

@£jÖ4i(Ij§g£ Cfajt&tienél nagij megJiáj^teUeíh M#

A Berlin eleste c. szovjet filmalkotást csütörtökön díszelőadáson mulatja be az Apollo filmszínház

Ebédszünet Tau a D oh i n yeyárba n.

A nagy gyárépület előtt zö'd park, piros padok. Szökőkút csobog a park szélén. Mindezt beragyogja és megszépíti az októberi napsütés.

A hangszóró lemezeket játszik és a gyári étkező ajtaján egyre jönnek kifelé n megebédelt munkások, főleg munkásasszonyok, mert ők vannak itt legtöbben. De soraik között vidám gyereksereg is törtet előre, a gyári napközi gyerekhada.

a dolgozók. Itt jön Pécsi Jőzsefné a válogatóból, a múlt héten 145 százalékot teljesített, Mészáros Jó- rsefné a padok felé indul, ő a kocsá- nyozásnál már 160 százalék felett tart. Együtt jön Irányi Péter és Szalai Pál, 6k akárcsak Péter és Pál a naptárim, együtjárnak a termelésben és most jön a lépcsőkön egrj fejkendős, egyszerű munkásasszong, Czöndör Fér értené — a városi tanács jelöltje.

Megkerüli a virágágyat és leül a padra- Van még egy negyedórája az ebédszünetből. Elgondolkodik és szombat óta valahányszor elgondolkodik, mindig a tanácsra gondol. Akkor tudta meg, hogy a tanácsba jelölték. Még egy kicsit el i.s szó gye! te magát, annyira megőrült neki, nem azért, mintha dicsőségre vágyott volna, inkább annak örült, hogy ma már ilyen megtiszteltetések it várnak a munkásasszonyokra.

*

Mikor huszonöt évvel ezelőtt jött a gyárba, még igazán nem gondolt ilyesmire. Dolgozni akart, hogy nagyobb

karéj kenyérre jusson, hogy ruhára is

néha. Ennyi volt az egész, de az. idő megérlelte benne a politikai öntudatot, fokrókfokra jött rá arra, hogy a munkásnak van még egy nagy feladata, az. hogy vezesse a kizsákmányolás elleni harcot és megtanulta azt is, hogy a munkásosztálynak Pártja is van és ez teszi képessé arra• hogy a harcban megállja a helyét.

Czöndör Ferencné nem a Dohánygyárban kezdte a munkát, 11 éves kora óta dolgozott, a saját bőrén ismerte meg a kapitalizmus; és sokat tanult, sokat hallott férjétől — aki napszinti munkás volt a DGT bányában a Szovjetunióról, n kommunistákról, egy olyan új világról, amikor a dolgozók vezetik az országot.

mondta el szombaton a nagy újságot, férjének, aki napszámosból a MESZHART-bónyák személyzeti osztályvezetője lett- Férje nagyo-n-aagyon örült a hírnek és sokáig csak néztc-nézte asszonyát, mintha bizony most látta volna először. Volt is ebben valami, mert csak most vette észre sok munkája mellett, hogy az eltelt öt év alatt a felesége is nagyot nőtt 'politikailag, hiszen méltónak találták arra, hogy a tanácsba jelöljék.

Nagyon örült, igazán őrült ennek, de azért még csipkelődött: „Várjál csak, még nem választották meg, majd engem is megkérdeznek, hogy jó asszony vagy-e!" örültek a gyerekek is, a húszéves -fia, aki műszaki rajzoló és az egy évvel fiatalabb lánya, aki a

Kesztyűgyárban dolgozik.

Szó volt azután arról is, hogy megállja-e a helyét, ha megválasztják a tanácsba. „Majd segítesz te ig v«- mondta a férjének — ha valamit nem tudok És haté sem tudod, akkor majd tudja a Párt." Ebben az,tán megegyezlekMsszohangzó kongatás járta l>e a gyárudvart, öt perc múlva vége az ebédszünetnek, pedig még nem is gondolt át mindent. A nagy felelősséget a választókkal szemben. Igaz, hogy a Gyárvároson még nőin tudnak a jelölésről, ő meg nem akar szólni.

kezdi g munkát. Persze, a külső Gyárvároson, ahol nagyon porosak az utcák, nem ahol ők laknak, hanem kijjebb, dehát most majd ez is az ő gondja lesz. Akad majd javítani való, pedig az utóbbi években rengeteget fejlődött Gyárvárt», viszont évtizedek mulasztását kell behozni. Azután ha megválasztanának, itt a gyárban is mindenkinek lelkiismeretesen elintézi az ügyes-bajos dolgát és ha valakinek van valami javaslata, hát megpróbálja hasznosítani, hisz most jóformán nincs különbség megválasztott és választó között.

•

Felkel a pádról, szinte a megszokás pontosságával- Felmegy a lépcsőkön és már a helyén ül, amikor lecsöngetik az ebédszünetet.

Csöndör Ferencné, a városi tanács jelöltje munkához kezd.

Szántó Tibor

Nem hiába kapta meg a BERLIN ELESTE c. hatalmas szovjet filmalkotás legutóbb a Karlovy-Vary-i filinyenseny nagydíját — nein hiába nevezi, a világ sajtója a „30 éve-s szovjet film koronájáénak, a világ filmművészete eddigi csúcspontjának, valóban felülmúl minden eddig látott filmét.

A BERLIN ELESTE két részből áll: az első a ..Megzavart boldogság“, Alexcj,. a . sziahánovista acélöntő és

hadművelet előkészületeivel kezdődik, majd élethűen mutatja he a liaial- masarányú csatát. A náci-fasizmus már utolsó óráit éli, a szovjet katonák pedig kézről-kézre adva viszik a legendás győzelmi zászlót, amely végül i« győztesen lobog a Reichstag épületén. A film befejező, legszebb jelenete: Sztálin elvtárs repülőgéppel megérkezik a berlini repülőtérre — felejthetetlen marad mindenki számára, mint ahogy errllékezJanne.' Hitedé

Először fér^ne*

Aztán tini is

A békekölcsön-jegyzés tapasztala tóinak felhasználásával, a népnevelőket jó érvekkel fetfegyv erezve és a párton kívüliek fokozott bevonásával

fedni harcba a kémest pártszervezel a választási győzelemért

Kimagasló győzelem született meg Kémesen a békekölcsön jegyzések sóién. A község a legjobb eredményt térte el az egész siklósi járásban s a dolgozók messze túljegyezték azt az összeget, melyet vállaltak. A győzelem szervezője, mint országosan a Párt, úgy Kémesen is a helyi párt. ezervezet volt, mely messzemenően Irányította, vezette és segítette a helyi bókefcizottság munkáját a bé- kckölcsönjegyzés lebonyolításában.

A gyázetem szervezője a pártszervezet volt — a győzelem zálogának viszont a jó felvilágosító munkát kell neveznünk. A jó, alapos, meggyőző népnevelő munka biztosította Kémes dolgozóinak az elsőséget a siklósi járásban és ez annak köszön, hető, hogy a pártszervezet jól felkészítette a népnevelőket a nagy ütközetre, jó fegyverekkel, jó érvekkel látta el őket. így a népnevelők ala- osan meg tudták magyarázni, a bé- ekölcsön jelentőségét, meg tudták értetni a község dolgozóival, hogy békénk, boldog jövőnk megvédéséről van ezó.

A békekölcsönben elért győzelem »ellett egy újabb nagy siker magvát is elhintették a kémesi népnevelők ugyanazokban a napokban. A békekölcsönnel kapcsolatos felvilágosító munkát ugyanis összekötötték az őszt munkákra való mozgósítással is és minden dolgozó parasztot figyelmeztettek a tanácsválasztások tiszteletére tett felajánlásának beváltására. Ennek eredménye az, hogy Kémesen teljesen elvetették az árpát és a rozsot és a búza 85 százaléka is földben van már.

Mindezzel egyidejűleg nem feledkeztek meg a népnevelők arról sem, hogy az. igazi siker érdekében a szállítási szerződősek ügyét is diadalra kell vínniök. Beszéltek a dolgozó parasztokkal az ellenség ellátásunk ellen indított támadásáról is és elérték, hogy burgonyából lekössék a teljes előirányzott mennyiséget s hogy kukoricából is megháromszorozódjék a lekötött mennyiség.

A népnevei« muttUa jó eredményéhez — a népnevelők jó felkészítésé mellett, — döntően hozzájárult az hogy — először ennél , u nagy feladat megoldásánál —, nagy szám- oan vontak be a párttagok mellett pánonkivuli dolgozókat is. Ifjú Csőmé Péter 10 holdas dolgozó paraszt, tanácstagjelölt, Kálmán Lajos középElméleti színvonalunk emelését segíti elő az

Anyán- és adaiszolgáltalás

rendszeres olvasása

paraszt, Sárosi Ferencné, Czirbusz Sándomé 8 holdas dolgozó paraszí- asszony, tanácstagjelölt, Bonyár Jenő, Lantos Gézáné, Háder János tanácstagjelölt és még többen, párton- kívüli dolgozók, ott küzdöttek az első sorokban, a pártonbelülí' népnevelők mellett a békekölcsönjegyzés sikeré, ért.. És nem egy közülük, mint Csőmé Péter, vagy Czirbusz Sándomé, a legjobb pártonbelülí népnevelőkkel is felvette a versengd a meggyőző munka alaposságában és ennek megfelelően a felvilágosítás eredményességében is.

Mindezek révén a pártszervezet vezetésével komoly győzelem szüléiéit Kémesen és bizony könnyen előfordulhatott volna az —, ami több községben meg is történt, — hogy a győzelem után elbízták magukat és eluralkodott a babérokon való pihe. nés hangulata. Kémesen nem ez történt.

— Látjuk, hogy bár jelentős feladat volt a békekölcsön — mondja Csendes István, ideiglenesen megbízott párttitkár —, az igazi nagy ütközet még most kezdődik. Látjuk, hogy új, hatalmas íeladat áll előttünk, melyet csak akkor vihetünk diadalra, ha minden rendelkezésünkre álló erőt mozgósítunk.

A választási csata sikerének

első biztosítéka most Kémesen is az, hogy a békekölcsön-jegyzés lendületét töretlenül vigyék át a választási munkára, sőt ezt tovább is lokozzák. Ezért Kémesen hétfőn már ismét együtt voltak a békékölosön- jegyzés hősei, a párttag és velük együtt a pártonkívüli népnevelők, hogy minél hamarabb hozzákezdjenek az előttünk álló feladatok megoldásának.

De nemcsak a lendületet viszi át a kémesi pártszervezet. Felhasználja a békekölcsön jegyzés tapasztalatait is. A békekölcsönjegyzésnél bebizonyosodott, hogy döntő a népnevelők jó felkészülése: a pártszervezet tehát ismét jó érvekkel lcésziti lel a népnevelőket. A népnevelők fegyvertárában szerepel már a tanácsok jelentősége, békés építésünk eddigi eredményei mellett — amellett, hogy a községben kijavították az utat, hogy november 30-ig kigvúl a villanyok fénye,— a helyi tanács programja is.

A népnevelők ismertetni fogják, hogy a megalakuló tanács feladatának fogja tekinteni a gyalogjárók megépítését a kultúrház megnagyob- bitásat, úgy, hogy moziteremnek is alkalmas legyen, a napközi otthon átszervezését úgy, hogy egész évben működjön. A népnevelők fegyverei között szerepel az is, hogy a Népfront a legjobb dolgozókat jelölte a tanácsba, mint Szabó Lajost, aki példát mutatott a terménybegyüjtésben és ezért jutalmat is kapott, vagy mint Vas Józsefet, aki élenjár az őszi munkában és a szövetkezetnél adta tanujelét, hogy a dolgozó parasztság érdekelt mindig szem előtt tartja, vagy mint Simon János, aki akár mint gazda, akár mint bíró, egyaránt bebizonyította, hogy méltó a tanácstagságra.

A népnevelők jó felkészítése mellett döntő volt a békekölcsön.jegyzés sikerének kivívásában u pártonkívüli dolgozók bevonása. A kémesi párt- szervezet felhasználja ezt a tapasztalatot js. Az eddigieken kívül a tanácsba jelölt valamennyi dolgozót bevonják a felvilágosító munkába. Tudják, hogy a tanácstag-jelöltek hatalmas erőtartalékot jelentenek, Kémesen 42 dolgozót, a dolgozók legjobbjait.

TudiúK azt. hosry a pártonkívüli dolgozók szívesen vállalnak munkát, sőt kérik is amint azt

Csőmé Péler és még jónehányan tették. Tudják, hogy a választások és minden további’ munkánk megköveteli, hogy még sokkal szorosabbra vonjuk kapcsolatainkat a pártonkívüli tömegekkel.

Mindezek mellett a kémesi pártszervezet ki akarja küszöbölni a bé- kekekölcsön-jegyzésnél mutatkozó bizonyosfokú rendszertelenséget is. Ezért máris beosztották a népnevelő- párokat, úgy, hogy minden párnak

10—12 ház jusson, amelyek lakóival állandóan foglalkoznak. A pártszervezet tervei szerint a népnevelők hetente kétszer kisgyűléseket tartanak a hozzájuk beosztott dolgozóknak, majd utána egyenként beszélgetnek el velük. Ezt még annyiban kell mó- dosítaniok, hogy helyesebb volna, ha a kisgyűlések előtt is beszélgetnének a dolgozó parasztokkal, hogy problémáikat —, melyek különösen a tanácsok munkája, feladata körül adódnak — jobban megismerve, konkrétabbá, „belevúgóbbá" tegyék a kisgyűléseket. /

A Kémesi í»úr*s7,crrezcf már

eddig is jelentős mértékben biztosította a választási győzelmet. Egy kérdésben azonban még sok tennivaló akad. A községben — ha nincs is elbizakodottság, de a békekölcsönben és az őszi munkákban elért sikerek hatása alatt alábecsülik az ellenség támadásainak veszélyességét. Erre fokozottabban fel kell figyelnie a pártszervezetnek. Elsősorban o népnevelőkben kell tudatosítaniok, hogy az ellenség nem tagja tétlenül nézni, hogy a dolgozók hatalmát még szélesebb alapokra helyezzük, hogy a békeharcban a tanácsok megválasztásával jelentős győzelmet arassunk.

Az ellenség az elkövetkozendö napokban fokozza majd támadását, a kulákok nem fognák ölhetett kézzel ülni. A népnevelőknek fel kell készülniük arra, hogy visszaverjék támadásaikat. így fogja meghozni a jó népnevelő munka a gyümölcsét: a választási győzelmet: békés, boldog jövőnk, további építésünk biztosítékának, a békének megszilárdítását.

Natasa tanítónő boldog ezerelmével kezdődik, melyet a háború első bombáinak robbanása zavar meg. A szovjet nép Sztálin elvtárs vezetésével hősi ellenállással felveszi a harcot, majd a támadások sorozatával kiveri Hitler fasiszta bordáit a Szovjetunió területéről. A jaltai konferenciával végződik az első rész, amikor Sztálin elvtárs kijelenti: „Elérkeztünk a Berlinért folyó csata előestéjéhez.‘‘

A II. rész a „Győzelem1*. A berlini

ni fogunk a filmnek az eddigi filmművészet tetőfokát képviselő minden jelenetére.

A BERLIN ELESTE magyarul beszélő színes filmóriás első részét (fürtötökön este fél 8 órai kezdettel díszelőadáson mutatja be az Apolló és péntektől kezdve a jövő bét szerdáig játsza, majd folytatólagosan a második részt mutatja be. Az Uránia pedig az első részt jövő csütörtöktől játsza.

A VÁÚH&Ue käS'&ä'/ii U&ít&v ft a mcffya is c&zládfa életéi

Bányászoknál általában az a szokás, hogy a fizetésért vagy az asz- szony, de legtöbb esetben a nagyobbik gyerek megy a bányára, így volt ez a felszabadulás előtt Heller József Ferenc-aknai vájárnál is addig, amíg a család együtt volt, amíg a gyerekek nem nőttek feL Legtöbbször Feri ment el a fiztésért, mert 6 volt a legidősebb.

Amíg Feri a fizetésért járt, Heller néni fogta a ceruzát és számolgatta a fizetéstől fizetésig eltelt idő alatt összejött adósságot.

— A pélcnél is van adósság, a mészárszékben is tartozom, a boltban is kellene fizetni ... Legalább csak annyit hozna Feri, hogy a tartozásokat kifizethessem — gondolta magában Heller néni, öt gyermek édesanyja, akinek hét személyre kellett ebédet főzni.

*

— Mennyit kaptunk fiam? — kérdezte Feritől, amikor az nagy sietve betoppant a konyhába.

Feri legtöbbször 8—10 pengőt hozott. a borítékban, amiből legtöbb esetben még az adósság felére sem jutott- A kereset jórésze az élelmitárban maradt, mert arra voltak rászorítva, hogy onnét is vásároljanak. így ment'ez egy darabig, de sokáig nem mehetett, mert az adósság mindig szaporodott és végül már senki sem hitelezett nekik. Ezért kellett Heller néninek is az öt gyermek mellől munkára menni, hogy a család ne ■ éhezzen, hogy fel tudja nevelni az apróságokat. Ezt a nyomort, nélkülözést adta Horthy rendszere a munkásoknak, így éltek a bányászok akkor.

*

A kis udvarban őszirózsák nyílnak, a disznóólban két szép hízó gömbölyödik és arról tanúskodik, hogy Heller néninek tele lesz a télen az éléskamrája finom füstölt holmival.

Arra a kérdésre, hogy van-e most adósságuk, tiltakozva emeli fel a kezét:

— Egy fillér adósságunk sincs és mindent készpénzért vásárolunk. Most keres a férjem annjjit, hogy vígan megélhetnénk belőle akár heten is. Augusztus hónapban is

1.700 forintot hozott haza az öre- (jem.

Elgondolkodik, aztán Így folytatja:

— Tudóm én jól. hogy ezért hálával tartozunk Pártunknak, népi demokratikus rendszerünknek meg

azért is, hogy a mi jólétünk és felemelkedésünk felett fiaink őrködhetnek.

Büszkén meséli el aztán, hogy fiai, akik már kirepültek a ’ csalidi fészekből, most hogyan élnek.

— A nagyobbik fiamnak, Ferinek nagyon jó feje van, a legjobb tanuló volt az elemi iskolában. A felszabadulás előtt is szeretett volna tovább tanulni, de az lehetetlen volt. Alig vártam, hogy elvégezze az elemit; hogy munkára küldhessem, hogy segítsen családi helyzetünkön. De a felszabadulás után Feri hozzáfogott a tanuláshoz és most már a volt csillésfiú mint hadnagy szolgál a néphadseregben.

Feri után a Jóska következik, akiről szintén jóleső érzéssel beszél Heller néni, mert négy fiát és lányát egyformán szereti. Jóska a felszabadulás után beállt a partizánokhoz és a fasiszták ellen harcolt a háború befejezéséig. A háború után a magyar rendőrséghez jelentkezett és most mint rendőr őrködik népi demokráciánk felett.

Jani a termelés frontján harcol az István-aknni esi!! ekászitö műhelyben. Lakatossegéd. Normáját egész éven át állandóan 150— 200 százalékra teljesíti. A békekölcsönjegyzésnél is jó példát mutatott, mert 1.200 forinttal járult hozzá a béke megvédéséhez.

— A legkisebb fiam. Alajos Budapesten, van mérnöki iskolán — folytatja Heller néni a felsorolást, — egy év múlva bányamérnök lesz és azután m-int mérnök dolgozik a bányán, ahol azelőtt a munkások és gyerekeik csak csillések vagy vájárok lehettek. Persze, ezért egy fillért sem. kell fizetnünk, mindenről az államunk gondoskodik — teszi hozzá Heller néni, a boldog édesanya, aki vidáman beszél a jelenről és arról, hogy hogyan fizesse meg Pártunknak, népi demokráciánknak mindazt, amit a rövid öt esztendő alatt a többi bányászokkal együtt kapott.

A

Heller elvtárs családja azonban már megkezdte a törlesztést. Termelőmunkával, tervkölcsön- és békekölcsönjegyzéssel, tíz nap múlva pedig azzal, hogy valamennyien leszavaznak a Népfrontra, a békére, a dolgozók még spebb és boldogabb életére. ~