Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-31 / 254. szám

xm errossa a IV H PL Ő 8 A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának jelszavai a. Nagy Októberi Szocialista Forradalom HÜ. évfordulója alkalmából tffveteck ks&örass fc«ntj58 tüegvéáel­kéjéuril JcScftSl, © SrojeUnJA Eommunivi* (bolsevik) Pártja kiadta jelMasvait • Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 33. év­fordulója alkalmából. A jelszavak a következők! Éljen « nagy Októberi SswdnHtff« Forradalom S3. évfordulójal Testvéri üdvözlet a békéért, a demo­kráciáért és a szocializmusért karcolé valamennyi népnek! Testvéri üdvözlet » laézé devxokmr- tSkus országok dolgoséinak, akik sí kcsvsen épftik a szocializmust! Testvéri üdvözlet a nagy kínai nép­nek, amely kiküzdött« országa sza­badságát és függetlenségét és sikeresen szilárdítja e népi demokratikus rend­szerű Testvért üdvözlet a koreai népnek, amely hősiesen védelmezi országa füg­getlenségét!. Éljen a Német Demokratfktis KO»­társaság* Odvüzlcá Németország de- makratíkns erőinek, amelyek ax egy- •iges, független, demokratikus és bé- ****^( ' Németországért harcolnak! Üdv^zí, 1 Jugoszlávia népefeick, me~ I lyck felszabadító harcot folytatnék a Tlto-kilkk fasiszta rendszere, as fm- l®Wtan» lakájai client ValapsesByl ország dolgoséi! lep t fessétek Xe és hiúsítsátok meg as éj háhoré gynjiogatélnak bűnös tervét! 1 »eÖMÄrrtfck és esllárdítsátok a Béhe mcszfík «te egéaa világ békéjének Ogyétl A torálfcM Jetimre** éKeiSk Ingül népeinek, az Amerikai Egyesült Álla­mok népeinek és a Szovjetunió népei­nek barátságát a tartós békéért vívott harcukban, testvért üdvözletüket feje­zik ki a szabadságukért és nemzeti függetlenségükért harcoló gyarmati és függő országok népeinek. A jelszavak ödvüzUk a Szovjetunió fegyveres erélí, éltetik * «wvjet ha­tárőröket 6» köszöntik a Szovjetunió hőseit és x szocialista munka hőseit: A jelszavak felszólítják a szovjet munkásokul, parasztokat, értelmiségié-, két, hogy fejlesszék minél szélesebbre a szocialista monkaversenyt és bát­rabban alkalmazzák a terinriésbeu az élenjáró tudomány 6» technika tapasz­talatait és eredményeit. Emlékeztetik a nagy építkezések dolgozói, hogy mnnkájttk megvalósításával nagy mér­tékben hozzájárulnak * komsuuilamn építésének ügyéhez. A, jelszavak acélnak a saovfcd Soereu- kedebnl. uzövetlkeseti é* élelmezési dolgoz ÓlrWz, felhívják a* ÓH arai in­tézmények «JkalxnazottalO ho^y javít­sák a szovjet á&amgépezet munkáját ós gondosa* egyeljenek a dolgozói igényelte és srirkségleteire­A jelszarvak: felhívják a wrrjet tu­domány dolgozóit. {gazdagítsák a l**a wdoso&y*. és azSkoiSü az frodaloMv mfivéaant és Sin» doísJozéliioBi ABdoesan* ék ma­gas earmsí tartalmú, a nagy ««orjet néphez méltó műveket! Neveljetelk kultúrált, tnüve!í polgá­rokat a szoctalist* társadalomi számá­ra, a kojmuunSzmnsért köpdő akttv harcosokat! — hívják fel a jelstavaV a népoktatás dolgozóit Javítsátok a lakosság egészségügyi eil áfásénak minőségét! —> szúWV: rs egésríétjűgyl dolgozókho*. A további jelszavak feöttvjÄ a. szovjet szakszervezeteiket. szólesítsék ki ac 1950. évi népgazdasági terv ha­tári dó előtti tclj«Mtéséfirt vívott szo­cialista versenyt, éltetik a vzovjet nő­ket * ten.íni—sztáKnJ Koewzorook és felszántják a pioalroknt ős iskoláso­kat, sajátítsák «4 » tudást és készűl- jifnok föl, hogy Leaján—SztáHn ügyé ért kilrdS Állhatatos harcosokká vál­janak. Éljen aa£y n»fjsc hwfcdfe guufc népei' basétságénáV és gének erődje! Éljen Lenin—Ssöti*» «agy Bofeerrtk Pártja, . zzovjet pép hatcedxetc éécseu pata. dtodalafak ieScesítőja és «f- vczöjcil Lettin söfcndhsjs «tett, Satuin vemtő- sévcl efőro a kopatnimtznvav győz*#- jnéérd Tíz éve szabad Rákosi eltíárs 3Es ENSZ po^fffcrt blnottságW: ‘fektébe? 28-s ülésén folytatták az áj r2sábccú veszélyének elhárításáról» a Wipék békéjének: éa biztonságának oaegszűárdítácáról szélé deklaráció Wtftaliiát A. X VisinsjödJ efvtáxs, a szovjet iküldőttoég vezetője nagy beszédet -mondott, amöiyet az egész terem fe- •rtt figyelemmel hallgatott végig. Vltómzkij cávtárs kijelentette, hogy ® axorjet deSdáráció-tcnrezet ellen elhangzott felszólalásokat az a törek­vés jellemzi, hogy mindenáron tUszkred&t Alják a szov­jet küldöttség javaslatait és egy­idejűi cg ez egész szovjet Itülpoli- tfkáí — ha kell, még a tények ei- ionlitétio és meghsmferitfoa árán h. ^steszfe-ü dvtácx hangsáüyozta, i'fcgy ebben » teSdntetbea ktü- • feiősen Ausfin, aa USA képviselője ; fcftnt ki. Apstín bosrédébea ezándéko *aa elferdítette & tényeket, ismét fel­sorolta a régen megcáfolt, hazug SJ- feüeatéseket és sennnitőS sem riadt vissz« abban a tö re’s .vés ében. hogy meghiúsítsa a Szovjetunié kűídöttséite által benyújtott fontos javaslatok nyn- i gsdt tárgyalását. Ekőzbea némi tudat- ! fcnságaí árult *8. Toqják feletibségré m háborús usíílóknf % Scortetunlé kffidCttsAge«fc voze ;B5je ásméi megvílá^totta, hogy ncBgylie nem heJytáÖé « szovjet JnvaaJat ellenségeinek bírálata. 1 A zsovjet javaslatok ellenségei — mí- I közben tiltakoznak az ellen a »rovjet i txtditvány eUext, hogy ítéljék «! a több OBszágbun folyó, új háborús propagan.- dát. — yjelentették, hogy irycn hatá­rozati javaslatot állítólag már 1947- bexs élfogadtalk» — Az akkori hatSTOintl javusTat fé- I «ryogesen különbözött a mostanitól. A ■zovjet kormány — jelentette !d Vi- «Bsekíj — kötelességének tartotta, |*°ü'y n* elégedjék meg azzsl, hogy három esztendővel ezelőtt határozati ' javaslatot fogadtak eíj hasonló kérdés- u*®, hanem ^ javasolja, hogy ájbő! fejezzék M készségűket, hegy hatékony és te­vékeny harcot vívnak a háborús gyajtogatók és ns áj háborús gynjtojtatás ellen •* még »okkal határozotabb eszikö- ■őkkel,' mint ahogy art az 1947-ben elfogadott határozati javaslat előírta. A deklarációban — mondotta Visin- ' **■!J ehrtárs — újabb javaslatok van- aaäc- aTTóli. hogy vonják felelősségre szokat, akik az éj háború propagan­dájában bűnösök. Visinazkij elvtára «ok tény hozott fű!, •ameryck meggyőzően mutatják, hogy az országok egész sorában, min­denekelőtt az Egyesült Államokban a háborús gyujtopatók nem hallgatnak «J és hogy az új háború pwpagandála nem csökken, sőt ellenkezőleg fokozó­üj-'yére egyre veszé­lyesebb dákot ott. TbhmklJ »fvtSrs fefeplerte Spender ausztráliai küldött rosszindulatú ha­misításait, «ki szí állította, hogy a nagyhatalmak háború utáni években folytatott tárgyalásai állítólag zemi- lyen eredménnyel nem jártak. Visln- szkij elvtárs egész sor megállapodást sorolt fel, melyeket 19-17-bcn és 19JSí­ben a külügyminiszterek tanácsának moszkvai és párisi ülésszakán kétöt- tek. ... . , ^A* EryesBTI inamafe, ’A-ngfla A Franciaország azonban Némrto*- gxág kettészakításáuak és nemzet­közt kötelezeflségeDt megszegésé- aek útjára lépve, «aeghiásították ezeknek az egyezményeknek vég­rehajtását Az USA, Nagybrtianoiu é* az angol- amerikai tömb többi államának kép­viselői mereven elzárkóztak a szovjet deklaráció-tervezet azon indítványa elől, hogy tiltsák «I az alomfegyvert és létesitsenek szigorú nemzetközi el­lenőrzést a tilalom végrehajtására. Visínszkij elviárs rámutatott, hogy az atomenergia fölötti nemzetközi el­lenőrzés amerikai terv* *x államok szuverénllásánsk megsértését és azt Jelenten^ «* egész atumenergta elCállftától alárendelnék a* amerikai mcmopőliusaoik érdekeinek­Enenett aanntwre tm a kn tgjtb talán aenc téteJerl W na atombeoa- bák «lőéimásáiiftk meffltfását. Nekünk a* * gyanúnk — JelwsíeUe ki Visinszkjj elvi ára, at angol-amerikai tüjnb képviselőih«! fontolva —- hogy Önök iwKt 8 kfritsják *» ily«« *St»4- znat. Ennek aJStámasríásár* TbhwrkiJ elvtárs emlékertetett a* Egyesölt Ál­lamok alomenergia bizottságának je­lentésére,, mely nyíltan kijelenti, hogy a „Braneb-terv* elfogadása és * bérc­ben megjelölt eDenőniő a*err létesítő, se nem jelentené art, bijgy se USA-, ban megs jönnék az «tembotobák el S- állítása. A stoekbobnl JWM*á*z*S Rcapeeaktó- ban felhívta * figyelmet arra a tény­re, hogy a btaoRság IIMsée a «frekhnVmf felhívás ellen eihangeoCt tárnáé4- •ok ennek as okmánynak óriási erejéről és a béke hitelnek reud- kfriil nagy befolyásává! Sanwskod- nafe. t®€8> október 30 ás. uyŰtai mef ásnak a börtönnek kapái, ahová az ellenforradalmi, fasiszta Magyar, ország urai népünk nagy vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat bezárták. Tizenöt évi börtön után, a Szovjet- tstsiö közbenjárására szabad kit Rákosi elvtára. Ne® bezárni, — elpusztítani akarták, A magyar munkásosztályt akarták megfosztani jobb jövőjének zálogától, az egész magyar dolgozó néptől akarták elrabolni felemclke. désének reménységét. Tudták, hiá ba voltsk zsúfoltak a fegyházak a munkásosztály legjobb harcosaival, hiába volt a hatalmas csendőrt, rendőri elnyomó gépezet, hiába ad­ta áldását az egyházi reakció min­den véres gyilkosságra, a Horthy. fasizmns borzalmas terrorjára, hiá­ba építhettek az áruló jobboldali szociáldemokrácia aljas együttmű­ködésére, a hamu alatt izzott a pa-. rázs. A munkás és paraszti törne, gek elégedetlensége egyre nőtt A Tanácsköztársaság bukásával hal­latlan vérveszteséget szenvedett il­legális Kommunista Pártnak c.sak következetes forradalmi vezetésre volt szüksége, hogy ismét komo­lyam veszélyeztethesse a bitangok uralmát Ezért akarták efpaszthatű Rákosi elvtársat Ezért akarták meggyíl kölni népünk reménységét, ezért állították kétszer egymásután, ko­holt vádakkal gyalázatos, hazug, vádakkal vérbfróság elé- Rákosi elv tár» tudta api vár rá, ha elfogják, tudta, hogy a magyar fasizmus éle téré tf»r— és mégis hazajött! Mert azt fa tudta; szükség van rá itthon. Tudja, hogy szükségük van rá á nagytőkések gyáraiban rabszolga, ként sínylődő, jogtalan munkások­nak, a nagybirtokok állati sorban tartott cselédjeinek, a bankok kar­mai között vergődő dolgozó parasz­toknak, a magyar népnek, hogy ki. egyenesítsük derekunkat, hogy ke nyár kerüljön asztalunkra, hogy felszáradjon az anyák könnye, hogy felcsendülhessen a nevetés gyerme­keink ajkán. Hazajött ét arankája nyomán — látszólag semmiből egymásután épülnek ki a szilárd illegális párt- szervezetek. Lezajlik a Párt első, újjáalakuló kongresszusa, megala. kul a kommunista irányítás alatt ■működő legális forradalmi munkás­párt, a Magyarországi Szocialista Munkáspárt és ezzel megszűnik a munkásosztály árulóinak, a jobbol­dali szociáldemokratáknak egyed­uralma & munkásmozgalomban. Uj harcba indulnak a gyárak, a földek elnyomottjai, veszély fenyegeti az ellenforradalom rendjét. Komoly ez a veszély és amikor árulás következtében elfogják Rá- kosi elvtársat, az ellenforradalom Magyarországa a grófoktól, a főpa­podig és a jobboldali szociáldemo­kratákig mindent elkövet, hogy Ab «njfol-amerikat tömb nem akar semmiféle leszerelést megcetnmisfise. Kétszer áUftják bi_ rák elé, előre , elkészített halálos ítélettel. A vádlottból azonban vádló leszi A tárgyalóteremben nem Rákosi Mátyást vádolják, hanem Rákosi elvtárs vádoL vádolja a munkás- gyilkosokat, vádolja a szegénypa rasztok hóhérait, vádol a munká sok, a dolgozó parasztok, *z egész magyar nép nevében. Vádolja azo­kat, akik vérét szívják a gyárak rabszolgáinak, a földek páriáinak. Vádló lesz a vádlottból, aki as egész világon messzehangzó szóval vádolja az ellenforradalom, a fa­sizmus rendszerét. A vádlottak padja, a kommunizmus győzelmét hirdető szószékké változik, melyről védekezés helyett biztatás és pon­tos utasítás hangzik a harcostár­sak, a munkásosztály, egész dolgo­zó népűnk felé. Nem. tudják meggyilkolni. Két hatalmas erő kitépi a kötelet a hó. hér kezéből. Két hatalmas erő, mely nagyobbnak bizonyult a Hortby- pribékek elszántságánál, vérszom- jánál, erősebbnek bizonyult a bör­tönök rácsánál. Egyik erő; csodá, latos egyéni bátorsága, melyet táp­lál, melynek lángját magasra szítja a dolgozó nép ügyének győzelmébe vetett rendíthetetlen hite, a marxis­ták biztos előrelátása. Az a csodá­latos bátorság, mely csak annak le. het sajátja, aki nem magáért, ha­nem egész népéért harcol: a kom­munisták helytállása. t* kitépi a kötelet a hóhér ke­zéből a másik hatalmas erő: a műn. kásosztály nemzetközi szolidaritá­sa. Hazánkban és az egész világon megmozdulnak a munkások, velük együtt tiltakoznak a szellemi élet legkiválóbbjai, hogy megmentsék Rákosi elvtárs életét. Az egész vi­lágon viharzik a kiáltás: „Mentse­tek meg Rákosit!” A gyilkosok hát. rálni kénytelenek. Nem adják fel szándékukat, Rákosi elvtárs meg semmisítését, de kevésbbé feltűnő módot választanak: életfogytiglani börtönt. De akitől öt évvel később egész népünk kapta szabadságát, J940- ben kiszabadítja Rákosi elvtársat a Szovjetunió, Október 30-án tíz éve, hogy a Szovjetunió kimentette Rá. kosi elvtársat a börtönből, a gyil­kosok karmai közül. Kimenti, hogy legyen Rákosi elvtársunk, aki Pár­tunk élén vezet bennünket, hogy le­gyen Rákosink, s mindaz, ami egy az ö nevével: szabadságunk, bol­dog jelenünk, ragyogó jövőnk, bé­kénk. Köszönjük nektek, hős szovjet népek, köszönjük Neked, drága Sztálin elvtárs, hogy megmentetted számunkra öt! Soha el nem múló hálánkat azzal fejezzük ki legmél­tóbban, hogy odaadó, gyermeki ra­gaszkodással követjük a munkában és harcban a mi forrón, szeretett édesapánkat, Rákosi Mátyást! dík cs a béke A worjrt fcfttdöttHÓS vewúője seen»» léltető«» bebizonyított:», bogy »* an­gol-amerikai tömi» képviselői nem akarnak semmiféle leszerelést 6s nem akarnak lemondani a fegyverkezési hajszáról. —« Amikor sav* firt értünk fellsfvűst, hogy az őt nagyhatalom Írjon alá egyezményt — mondotta a Szovjet­unió küldöttségének vezetője —, tud­tuk, hogy * egy ilyen egyem»énvnek milyen rendkívüli társadalmi-politikai je­lentősége lesz, különösen, a nem­zetközi bizalom megteremti** szempontjából. Hiszen minden egyszerű esnber e*t mondja: „Lám, nézzétek csak, bármi­lyen nagyok is a nézeteltérések, mégis megegyeztek abban, hogy nem támad­ják meg egymást.“ Vagyis —mondja az egyszerű ember—, nyugodtan ehe­tőm kenyeremet, nyugodtan alhatom, nyugodtan nevethetem gyermekeimet, mert tudom, hogy nem lesznek az atombomba áldozatai.“ Visínszkij eívtárs után Lodge, a* Egyesült Államok küldötte szólalt fel. Újabb rágalmazó kirohanásokat inté­sen • SwnrJetwuW és » «dp! deutofe» -■ tikn* országok ellen ée közben egy szóval sem emlékezett meg «z új há­ború veszélyeinek elhárításáról szóló szovjet javaslatról. Az amerikai kül­dött minden erejével azt igyekezett bizonyítani, hogy az USA gazdasága nem áll * monopőlimeok eben őrré.!« alatt. \ Lodge uff» Hofland!» képviselője, majd Mexico küldötte szólalt fék * A Moestafciiam efmd teher3mi lap bírálja Entezapjot, az Egyesült Nem­zetek Szervezető Közgyűlésének alnő- két, aki „mint az iráni küldöttség ve­zetője az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében állandóan az imperialista ál­lamok képviselői mellett foglalt állást.'* Hivatkozik a lap a koreai terror- bombázásokra és az'“ amerikai agresz- szióra, majd f[*y folytatja: Minden nép látja, milyen gonoszlettek folynak le az ENSZ lobogója alatt• Mindenki előtt tudott dolog, hogy az USA fa­siszta államként tevékenykedik a nemzetközi politikában, hogy az an­gol-amerikai imperializmus a szavazó- gépezet segítségével milyen szégyenle­tes célokat követ. Sinkiang lakosai lelkesen támogatják a Tibet felé vonuló kínai néphadsereget A Tikettet határos Sinltíang tarto­mány lakossága mindenben elősegíti a Tibet felé vonuló kínai néphadsere­get. Hotien vidékén 6500 dolgozó m unka brigádokat alakított. Ezek a brigádok új vasútvonalakat építenek, amelyek Tibet felé vezetnek. Eddig 140 km hosszúságú vasútvonalat épí­tettek már fel. A lakosság 10.000 raál- Ms állatból álló oszlopot bocsátott rendelkezésére e Tibet felé vonuló néphadseregnek1. 840 tonna élelmet cs 1950 tonna lát szállítottak a határvi­déki fartomány lakosai a hegyeken át Tibet határához. Á. sheffieldi kongresszus megmutatja. hogy a világ népei eltökélten küzdenek a háborús uszítok gaz terveinek meghiúsításáért Sieffícldljen két lidt rrnilu nx'gkez- kezdődtk » Béke Híveinek II. Világ­kongresszusa- Kononov, • Pravda va­sárnapi számában eszel kapcsolatosan többek között A köTcIkezökct Írj*: Nincs « világon egyetlen ország miss. ahol ezekben a napokban ne haagza- nának cl szenvedélyes fclhiyások a békéért folyó harc fokozása, a békéért küzdő harcosok sorainak megszilárdítása és tömörítése ér­dekében. A' Béke Hívei IL ViMgkengreasznsa előkészületeinek hatalma# méretei bi- .•zonyftják, hogy s. kongresszus » »épek igazi világgy öles évé válik. Kétségtelen — írj* befejezés Öl Kor Io­nov —, hogy a kongresszus lelkesítő demonstrációként nmtatj* meg, hogy Tulttnteinzyf ország és kontinens népei eltökélten küzdenek • há- t borús uszítók gaz terveinek meg­hiúsításáért és n béke megszilárdításáért n egész világon. Október Kl-én fit össze Berlinben a Béke Barátainak Első Országos Kon­ferenciája. A konferencián S00 küldött veit részt, közülük ISO Nyugatnémetor- szágböl. A konferencia megvitatta a prágai értekezlet határozatait amelye­ket-* nyolc küflSgymtob-rtern rk Német­ország újra felfegyverzésé-?*! kúposok»!- ban hoéott. Ugyancsak napirendé» szerepelt n ü. Béke- világkongreawu* «lökésziiés*. Ajágiidba» w*gy Hndülckrt vett «* aláírás? mozgatom. Eddig tTottings- hamből 3f»5 bíkralálváá nyújtót! Neity Conrany. Cél ni tűzte ki «n ag* elé. hogy a kongriywr.usíg ejéri' a 4000 aláírást- A sheffieldi varrógépgyár ünnepélyes keretek közöli válsrs*­totta mrjj kongresszusi kűldöttett. .Svájcba* ez Ifjú rég Jár a békém ozg»- iom éléit, A avÄJri Szabad Svájci Ifjú­ság ed<Sg 70.000 békraiáiráat gyűjtött Angol küldött a Magyar Beit#- kongresszuson Az angol bék’Efcfewttság érlaaf- • tette * .AfcgvédjQk * békéí!,-mo«r- galom Országos Tanácsút, begy. az angol nép küldötte a Magyar Bébe- koDgrcsszuson Peter Aftbury atom­fizikus, a manchesteri egyetemi fizikai lntézetnetc tagja, a világ­hírű atomfizikus Blacket professzor kfjzvellcn munkatársa. A háborús gynjlogatők propagandája a béke ügyére egyre veszélyesebb alakot ölt — állapította meg Vismaskif elvtár* a* ENSZ-ben

Next

/
Thumbnails
Contents