Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-29 / 253. szám

4 NAPLÓ 1950 OKTitBM 29 Az angol mnnkáspárl politikusai a titkos szolgálat képviselői '-i — Különösen Ilyen a helyzet Ang­liában, amelynek burzsoáziája a leg­régibb tapasztalatokkal rendelkezik a munkásmozgalom korrumpálása és aláásása terén. — Megállapíthattuk, hogy az olyan fiatal Labour-parti politikusok, mint Ilealy, vagy Morgan Phillips, a mun káapárt titkárai, a* angol titkos szol­gálat képviselni a munkásmozgalmon beiül. („Többek között“ — szól közbe Révai elvtárs.) Igen, többek között­— Pályafutásukat nagy gonddal ké­szítette eiö és egyengette az angol tit­kos szolgálat. Angliában erre kész sab­lonok alakultak ki. Az árulók nem egy­ezer, mint baloldaliak kezdik, hojv Jobban fedezzék őket és nagyobb le­pjen a befolyásuk. Előfordul, hogy ki­tárják őket, mint „baloldaliakat“ a munkáspártból,,, radikalizmusuk“ miatt megbuknak a választáson, stb. és mi­ntán így bizalmat keltenek magukkal izemben, sokkal értékesebb szolgálatot tudnak teljesfleni megbízóiknak. — A szociáldemokrata árulók el­mondták például, hogy «mikor líMíi- bín Angliában jártak, Shinwcll, a mostani hadügymiuisz- . ter, politikai beszélgetés közben váratlanul megköszönte nekik a ' kémszolgálatol, amelyet a háború alatt téliesítettek. Ebből rögtön megértették, hogy Shin­wcll is, csak xigy. mint ők, az angol Imperialisták kéme, a munkásosztályon belül. Általában elmondották, hogy gyakran zavarban voltak, mert a La­bour-party embereivel való tárgyalá­saik közben nehéz volt megállapítani, bogy hol végződik a munkáspárti poli­tikus és hol kezdődik az angol kém- Bzervezet ügynöke ­— ilyen ügynökök például Zilliacus, na ismert „baloldali“ angol szocialista, aki a múlt év szeptemberében, néhány héttel a Ftailc-per előtt, váratlanul Ju- porrtáviában bukkant fel. Mi már a féjrvek Ismeretében előre tudtuk, hogy £i!’iacus azért ment ki Jugoszláviába, hogv megpróbálja Titot, ».ültek mull- Jit és szerepét ez angol titkos szerve­zet jól ismerte, tisztára mosni. És va­lóban, Zilliacus nagy kampányba kez­dett és azóta is egyre-niásra állítja ki az erkölcsi bizonyítványt Titonak és bandájának. Azóta azt is megtudtuk, hogy 5 volt, aki i947-ben csehszlovákiai útja alkalmával az odautazott ma­gyar szociáldemokrata kémeket és árulókat instruálta. Többek között átadta annak a I.abour- partynak az utasításait, amelyből hiva­talosan' ki volt zárva. — Nekünk tanulnunk kell ezekből ai eseményekből, fokoznunk kell az éber­séget De vigyáznunk kell arra is, hogy a becsületes volt szociáldemokra­ta munkások és funkcionáriusok tízezrei, akiknek vezetőik aljas­ságáról és árulásáról természete­sen sejtelmük sem volt, nyugodtan építhessék velünk vállvetve a szocializmust. Az elvtársak az egyesülés óta tapasz­talhatták, hogy Pártunk ebben a szel­Novemher 7-e, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója állami ünnep A minisztertanács Dobi István el­nökletével pénteken délelőtt ülést tar­tott. A külügyminiszter beszámolóját a prágai külügyminiszteri értekezletről, valamint az ott elfogadott közős nyilatko­zatot a minisztertanács jóváhagyó­lag tudomásul vette. Az állam és egyfeá* megegyezését liefarljnli, de oknlTfl a tapasztaltakon, résen leszünk — Meg akarok emlékezni a kato­likus egyházzal való megegyezésről is. Bz a megegyezés kétségkívül a népi demokrácia helyes, türelmes politikájának jó eredménye. Az Imperialista háborús uszítok egyik legfontosabb csatlósa a va­tikáni papi reakció. Az imperialisták nem kímélték a fá­radtságot, hogy a magyar katolikus egyházat ennek megfelelően maguk mellett sorakoztassák fel. A béke megvédésének gondolata azonban né­pünkben és ezenbelül a katolikus hí­vőkben is olyan erős, hogy nálunk nem sikerült ez a szándék. Ellenke­zőleg: a néppel összeforrott katolikus papok százai léptek fel a béke meg­védésének ügye mellett Ez a fel­lépés csalt; mutatója volt annak, hogy a magyar katolikusok zöme át­álltat a népi demokrácia és a béke megvédésének oldalára. Ezeknek a népi demokráciánkat támogató hívőknek a követelése bírta rá a katolikus egyházfőket arra, hogy végűi megegyezzenek a népi demokráciával. — A vatikáni reakció világosan kimutatta elégedetlenségét ezzel a megegyezéssel. Az amerikai imperia­lista. sajtó pedig egyszerűen fegyver­letételről beszélt. Természetesen nem erről van szó. A népi demokrácia, mint a többi egyházzal, a római lemben dolgozott és ugyanolvan lull-1 A. mm.sztertanacs a népművelés, ran léptette elő a tehetséges volt szó-1 miniszter elo er)esztésere a Nepkoz- ciáldeniokrátákat, mint a kommunistá itarsasa^ Elnokl Tanacsa ele ter)esz- kat. pMmmmm ... ve zetőségi határozatoknak azokat a részeit, amelyek feladatunkká te­szik, hogy a termelésben kitűntek, az ifjak, a nők, a technikai értel­miség és az építőmuhkások leg­jobbjait bevonjuk Pártunkba. — Bizonyos, hogyha ezeket, a ki­tűntek et nem engedjük újra vissza­csúszni, eltűnni, hanem ezámba­tendő törvényerejű rendelettervezetet fogadott el november 7. napjára, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának állami ünneppé nyilvá­nításáról. A minisztertanács határozata ér­telmében november hó 7. napja fizeiett ■íuiukaszüneli nap. A népművelési miniszter előterjesz­tésére a minisztertanács rendeletet fogadott el irodalmi alap létesítéséről. katolikus egyltázzal it? a kölcsönös engedékenység és megértés szellemé­ben kötötte meg az egyezményt. Meg lehet állapítani, hogy a hí­vők nagy többsége örömmel és helyesléssel fogadta ezt a meg­egyezést. Ennek a tanácsválasztásokon renge­teg megnyilvánulását láttuk nemcsak abban, hogy a tanácstagok közé meg­választott katolikus papok népszerű­sége rendkívül megnőtt, hanem ab­ban is, hogy nagyon eok helyen a választásra a katolikus papok ma­guk vezették híveiket. — Ez nem azt- jelenti, hogy a ma­gyar katolikus egyház vezetői most inár kivétel nélkül, szivvel-lélekkel a népi demokrácia mellé állottak. A megegyezés végrehajtása közben lép- ten-nyomon tapasztaltuk, hogy so­kan a megegyezést, inkább fegyvev- nzűnetnek tekintik, ami módot ad nekik arra, hogy átvészeljék a ..ne­héz időket“. Mi ezt is szám on tartjuk és nem fogunk aludni. A megegyezés szellemét és betűjét betartjuk, «1«: okulva a tapasztal­takon, résen leszünk. Nem engedjük, hogy a megegyezés elaltat'«.- éberségünket, és hogy az egyház palástja mögül a reakció egy szép napon újra támadásba mehes­sen át. A vezetőscgválasstások jelentősei* I« e«£er ősit ették Fái»í*mkat r — Áttérek moot Pártunk, a Ma­r- Dolgozók Pártja problémáira. érv február 10-én Központi Ve­zetőségünk elhatározta, hogy űjjá- Tála^ztja a helyi vezetőségek eb E yál asz fások kapcsán gondoskodik róla, bogy teljes érvényt szerezzen H pártdomokráciának, eltávolítsa a yvzetőségokból azokat, akik a demo- jfcrácia szellemót megsértve baeás- kodtak, kiskirálykodtak, bürokraták­ká váltak és ezzol gátolták Pártunk fejlődését, ártottak népszerűségének to elszigetelték a dolgozó tömegek­től A vezetőség-választás* arra is It- kívántuk használni, hogy m ©g ja- ie;;. >uk Pártunk vezető rétegének szo­ciális összetételét, valamint végot- Iressiink annak a káros fluktuáció­tok. ami sokban akadályozta káde­reink fejlődését — A vezetőségválasztások tapasz­talatai azt mutatják, hogy mindezeken a hibákon Jelenté­keny mértékben javítottunk. 3Az új vezetőségben több lett az Ipari munkás és kevesebb a kis­polgár. A tagság a legtöbb helyen örömmel élt a pártdemokrácia adta lehetőségekkel, a bírálat jogával és ez megjavította az új vezetés mi­nőségét. "Csökkent a fluktuáció 1». De hiba volna azt gondolni, hogy minden rendbejött e téren. Még mindig nagyon sok a pánim a bürokráciával kapcsolatban. Hogy mi fordulhat elő még ezen a téten, arra egyetlen esetet említek: Most október közepén, a volt szom­bathelyi járási titkár szekrényében 303 drb tagkönyv és tagjelölt-iga­zolvány feküdt, jórésze már egy év éta éjinlézetiénül. Még mindig akad elég bcsáskodó is, akikkel szemben Pártunk kénytelen keményen fel­lépni. Ennek dacára a február 10-} ha­tározatok kétségkívül komolyan megerősítették Pártunkat. — Megerősödtek az év folyamán a Megyéd Pártbizottságok is és végre nagyban és egészben már Jó! ellátják megyéjük ügyeit. Az lilén a Megyei Pártbizottságok meg­erősödése után rátértünk járási bi­zottságaink megerősítésére is. Erre többek között az a tapasztalat is rákényszerített bennünket, hogy a Megyei Bizottságok sok esetben ftöm tudták a Párt utasításait a tilvakba és az alapszervezetekhez eljuttatni és hogy ezek az utasítá­sok legtöbbször a járási pártbizott­ságokban megakadtak. — A járási pártbizottságok meg­erősítését parancsol óan megköve­telte a járási tanácsok megnöveke­dett hatásköre Is. A járási párt­bizottságokat számbelileg is meg­erősítettük és gondoskodunk róla, hogy járási titkáraink ' valóban a járás vezetői lehessenek. Megyei titkárainkat jó munkájuk eredményeképpen o köztudat n»ár elfogadja, mint a megyék vezetőit, most ugyanezt kell el­érnünk n 'járási titkároknál Is, gondoskodni kell róla, hogy jó mun­kájuk következtében meglegyen a tekintélyűje Reméljük, hogy járási bizottságaink ezentúl már biztosí­tani tudják, hogy Pártunk politi­kája a legkisebb falusi szervezetbe is gyorsan eljut és végrehajtódik. — Pártszervezeteink megerősíté­sének következő fontos lépése az lesz, hogy járási bizottságaink megszilárdí­tása mellett a* alapszervi titkárok politikai színvonalának és mun­kájának megjavítását Ifizziik ki célul. • Eiőíérhe Leli újra álüfannnJk a tagfelvételt — Amikor ezeket megállapítom, rá keil mutatnom arra, hogy ugyanokikor komoly hibák is vannak. Legfőbb hiba most szervezeteink beállítottsága az új tagok felvé­telével szemben. Az eüvtársak tudják, hogy tavaly jú­niusban a tagzárlat megszüntetésekor azt tűzték ki célul, hogy 1919 végéig 70.000 új tagot és tagjelöltet veszünk fel a Pártba. Ezt a 70 ezres számot csak az idén júliusban értük el. Szó­val majdnem 7 hónapos késéssel. — Mik ennek a jelenségnek az okai? A* »lapoka kétségkívül egy bizo­nyos önelégültség és önteltség. Sok elvtársaat az az érzése, hogy mi most már elég erősek vagyunk így is, nem bolt törni magunkat azért, hogy Pártunkat tovább erősítsük. — Az utolsó két esztendőben egész új generációk jelentkeztek a Párt kapujánál. A termelésben, kitűnt mun­kások, ifjak, « politikai öntudatra éb­redt nők, a demokrácia felé forduló értelmiségiek, technikusok és nem utolsó sorban annak a több, mint 100.000 épltőmunfkásnalk a java. aki az uttfísó két esztendőben került a faluból, vagy a családból az Ipari munkások közé. — A mi pártszervezeteink; ame­lyekben tavaly nyárig tagzárlat volt. a helyett, hogy igyekeztek volna en­nek a sok új erőnek Pártunkba való bevonására, nem tartották fontosnak a tagfelvételt és inkább gátolták, mint elősegítették Pártunknak az új tagokkal való felfrissítését, különösen falun. — Tapasztaltuk, hogy helyenként' példán] Somogy megyében a. soraink közé befurakodott ellenség tudatosan zárta ki ezrével a Pártból a paraszto­kat, hogy így mepgyengítse befolyá­sunkat a falun, de a legnagyobb kárt rx okozta, hogy a falu szocialista építésének kér­désére! kapcsolatban falusi, sőt járási és megye! szervezeteink fi­gyelme is elsősorban a szocialista szektorra, szövetkezetekre, gép- állomáokra, állami birtokokra ösz- pontosult és e miatt kezdték az egyénileg dolgozó parasztokat el­hanyagolni. — A mi vidéki szervezeteink las­sanként rátértek arra, hogy az egyé­nileg dolgozó parasztot, különösen a középparasztot, figyelmen kívül hagy- tálk. Pedig a középparasztság ma is dolgozó parasztságunk zöme. Ha ezt az óriási tömeget figyelmen kívül hagyjuk, ez Pártunk befolyását feltét­lenül csökkenti. > — Különösen érezhetővé vált az, hogy kevés Pártunkban a közép- paraszt* a termelőszövetkezeti moz­galom őszi fejlesztésénél. Rengeteg helyről érkezett az a megállapítás, hogy ahol a faluban a középpanaszt kommunista párttag lépett fel a szövetkezet mellett, ott ennek meg is volt az eredménye. De ahol nem földműves, hanem a kisiparos, vagy a községi Írnok párttag agi­tált a szövetkezés mellett, ott gyak­ran elmaradt az eredmény. Már pedig ránk Is áll az a megállapítás, amit Sztálin elvtárs a Szovjetunió­ban a mezőgazdaság kollektivizálá­sának a kezdetén mondott, hogy lehetetlen úgy építeni a szocializ­must, hogy gazdaságunk egyik lába, az ipar, szocialista talajon áll a másik, a mezőgazdaság, pa­raszti magángazdálkodásra támasz­kodik. Ismétlem: nekünk tehál előtérbe kell újra állítani a tagfelvételt. Pártunk növelésének kérdését. Változtatni kell elsősorban a falun, — Az utolsó két évben ezrével tűntek fel az olyan középparasztok, akik bebizonyították, hogy hü tá­mogatói népi demokráciánknak, élenjártak a termésbeadásban, a kölcsön jegyzésben, a szerződések betartásában a tanácsválasztások- nál, s akiket a falu szeret és meg­becsül. Ezekre Is Irányt kell venni, annál inkább, mert ők is Irányt vesz­nek Pártunkra. Ez természetesen ne jelentse azt, hogy a termelőcsoportok, a gép­állomások, állami birtokok legjobb dolgozóit visszaszorítsuk. — Ezen túlmenően végre kell hajtanunk a február 10-i központi vesszük őket és segítünk nekik meg­találni az utat Pártunk soraiba, ak­kor Pártunk növekedése újabb, egészséges lendületet vesz. Most, hogy megalakult a Komezomol min­tájára az egységes ifjúsági ezervezet, kiiliiu k| kell dolgoznunk a DISZ- böl jelentkező utánpótlás nevelé­sét. Hásik hibánk: az agitáció háííérfoes5Eorítá«a — Pártion Ilkánknak másik hibája, hogy elsorvadt benne az agitáció. Amíg a harc a hatalomért el. nem dőlt ée amíg nem ültünk biztosan a nyeregben, addig rá voltunk kény­szerítve, hogy propagandánk mellett szakadatlanul agitáljunk is. Ennek az agitációnak nem utoleó sorban volt köszönhető, hogy meg tudtuk győzni a dolgozó tömegeket Pártunk ügyének igazáról. Mióta azonban hatalmon vagyunk, gyakran akadnak olyanok, akik nem látják szükséges­nek. hogy a nap-nap után felmerülő új kérdéseket minden oldalról meg­világítva. népszerűén és közérthető­en, a helyi viszonyokra alkalmazva magyarázzák meg a tömegeknek. Kezd kialakulói a párUnunkások- ' nak olyan típusa, amely mindent szervezéssel akar megoldani, mely lebecsüli az. agitáció jelentőségét. Lebecsüli azért, mert már nem tartja fontosnak a tömegek meggyőzését.— és ami ezzel elválaszthatatlanul ös­szefügg, a dolgozó tömegekkel való szoros kapcsolatot Az világos, hogy a legjobb agitáeiót ifi meg kell szer­vezni, hogy a szervezés ée au agi­táció elválaszthatatlan kölcsönhatás­ban állnak egymássaL Éppen ezért a szervezés soha nem helyettesítheti az agitáeiót. — A szocialista építés folyamán és különösen a tanácsválasztárokkal kapcsolatosan az új agitátorok egész sora tűnt fel. Nem utolsósorban ezek­nek a lelkesen, talpraesetten agitáló népnevelőknek és pártmunkásoknak volt köszönhető a tanácsválasztás át­ütő sikere. Most az a feladat, hogy ne engedjük az agilaeió munkáját tovább háttérbe szorítani. A fifak^ermelekben még «ok a szociáldemokrata hagyomány — Szólni akarok röviden lö­megszervezeteinkről. Szakszervezete­inknél gyakran ‘kénytelenek voltunk szóvá tenni, hogy sok még bennük a szociáldemo­krata maradvány. Ez a maradvány abból az időből szár­mazik, amikor a szociáldemokrata párt alapját és anyagi bázisát első­sorban a szakszervezet alkotta. E hagyománynak hatása alatt mind a mai napig érezhető, hogy a szakszer­vezet néhol az üzemeken belül a pártszervezettel egyenrangúnak te­kinti magát, vagy éppenséggel na­gyobb fontosságot tulajdonítanak ne­ki, mint a Pártnak. — Ugyanakkor lépten-nyomon ta­pasztaljuk, hogy a szakszervezet alsó funkcionáriusai, különösen az üzemi titkárok, távolról sem végzik el azt a feladatot, ami a szocializmus építésé­ben rájuk hárul és a Párt kénytelen a szakszervezetek feladatait is elvé­gezni. — Még mindig gyakori az az eset, amikor e szakszervezeti funkcionáriu­sok a kellemetlen, vagy nem népszerű feladatok alól —, mint a munkafe­gyelem megszilárdítása, stb. — kibúj­nak, hogy az elmaradt munkások, sőt néha az ellenség uszályába ke­rülnek. Az utolsó időben Pártunk közbelépésére itt is mutatkozik némi javulás. Például a normarendezés te­rén a szakszervezetek már nagyban és egészében megfeleltek a várako­zásnak. — Ennek dacára, szakadatlanul gondoskodni kell arról, bogy a eégi szociáldemo­krata szakszervezett hatások és módszerek minői gyorsabban ki­küszöbölődjenek szakszervezeteink munkájából. A DISZ lendületbe jött, az MNDijZ fejlődik — A Dolgozó Ifjúság Szövetsége úgylátszik, lendületbe jön. Ez a len­dület egyelőre inkább csak alul, az ifjú dolgozók tömegeiben tapasztal­ható. A munkafelajánlásoknál, g bé­kekölcsönnél, a tanácsválasztásoknál mindenütt örömmel tapasztalhattuk azt a lelkes munkát, amelyet azelőtt az ifjaknál nem észleltünk. Semmi kétség, hogy az ifjúság zöme végre megindul azon az úton. amelyet pél­daképe, a Komszomol jó 30 éve, olyan sikerrel jár. A DISZ vezetősége azonban még alaposan elmaradt a fejlődés mö­gött. Éppen ezekben a hetekben kellett megállapítanunk, hogy a DISZ vezetőségébe az ellenség mélyen beépült és komoly károkat tudott okozni. A DlSZ-vczelőségből még mindig hiány­oz a lendület, kezdeményezés és ön­állóság, amely nélkül nehezen fogja ludni feladatát elvégezni. A DISZ ve­zetőségének munkáját új káderek be­vonásával kívánjuk megjavítani és egyéb rendszabályokat is foganatosí­tunk, hegy a vezetőség segítségére ic gyünk munkájának megjavításéban. — Az MNDSZ cgé$zséges fejlődés­nek indult- Ez visszatükrözi azt. hogy a dolgozó nők zöme egyre ’hatá­rozottabban áll népi demokrá­ciánk mellé. Ennek a fejlődésnek örvendetes jelel a termelésben csakúgy, mint a politi­kai életben pl. a tanácsválaszlésoknál, megállapíthatók. Összefoglalva: a felsorolt hibák és nehézségek dacára, Pártunk az elmúlt hónapok folyamán tovább erősödött, befolyása és népszerűsége a dolgozó tö­megek közöli elmélyült és ha a szó vé­tett hibákat és gyengeségeket kiküszö­böljük, akkor nincs kétség afelöl, hogy Pártunk fejlődése továbbra is egészsé­gesen folytatódik. Rákosi elvtárs beszámolóját a kö­vetkező szavakkal végezte: — Rajta leszünk, hogy ezen a téren U jó munkát végezzünk és biztos kéz­zel, sikeresen vezessük tovább az új győzelmek felé szeretett Pártunkat, a Magyar Dolgozók Pártját, dolgos né­pünket és r. szocialista jövőt építő ma gyár népi demokráciát. Rákosi elvtár«s beszédét ma Is közvetíti a Rádió Rákosi Mátyásnak, az MDP Köz- ponii vezetősége október 27-i ülésén mondott beszédét a Kossuth és Petőfi rádió vasárnap délután 5 órakor újra közvetíti. A koreai néphadsereg egyes a révén ra Issaknsse kon ellent ám a dósba ment át A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népi hadseregének főparancs­noksága jeleoii október 27-én. bogy a népi hadsereg csapatai valamennyi arcvonalon folytatják védelmi harcai­kat a támadó amerikai és délköréül csapatokkal. Plienjantól északra és északkeletre a népi hadsereg egységei visszaverlek az ellenség támadásait és megtartották védelmi állásaikul. Egyes arc vonalszakaszokon u népi hadsereg egységei ellentámadásba mentek át és nagy veszteségeket okoz­lak az ellenségnek. A néphadsereg egységei lőszert és más katonui fel-; szerelést zsákmányoltak. Ezekben a körzetekben folytatódnak a harcok. A keleti partvidéken Haniblnlól északra és Itiikllieuglől északkeletre a népi hadsereg egységei kemény vé­delmi hareokal vívnak a támadó el­lenséggel. t

Next

/
Thumbnails
Contents