Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-28 / 252. szám
1930 CKTÓREP 28 « Ä P t. o 5 lidepSeatéSí a gyilkes ietoi*ifiix>banda MiBscseSeStmémyeií Bányászokat olt, szabotálta a három- és ötéves terv végrehajtását a négy atávató fasiszta Ä pécsvid&d bányászok hossza évtizedeken keresztül küzdőtlek a jobb munkafeltételért, a jobb életért, a szabadságért. Olykor éhségsztrájkokkal igyekeztek köny- nyiteni embertelen sorsukon. Nem riadtak vissza a csendőrök szuronyaitól és golyóitól sem, hogy kiharcolják jobb életüket, szabadságukat Évtizedes '.’ágyuk a Szovjet Hadsereg felszabadító harcával valósult meg, amikor hat évvel ezelőtt megszabadította bányászainkat a bányabárók, a Horthy-fasiszták elnyomásától. Virágcsokorral, kitörő lelkesedéssel fogadták bányászaink a felszabadító Szovjet Hadsereg katonáit, a szabadságot, amelyet hoztak. Uj ólet kezdődött... Bányászaink, feogy saját hazájukat mielőbb felépítsék, megindították a széncsatát. A fejlődés — amely a felszabadulással megkezdődött — nem állt meg egy pillanatra sem. Bányászaink a szovjet tányavezetőséggel és bányaigazgatóklcal karöltve, állandóan fokozták a termelést és ennek eredménye, hogy ma a pécs- vidéki bányák termelése 158.7 százalékai haladja meg az 1938-as év termelését. A szovjet bányavezelők fejlesztették bányáinkat, biztonságosabb munkalehetőséget teremtettek. Azonban voltaic olyanok is, akik ennek a fejlődésnek esküdt ellenségei voltak. Vietorisz Róbert, a Széchenyi-akna volt üzemvezetője, Lugosi György bányamérnök, Rih- mer László, a pécsi Bányarendészeti Felügyelőség helyettes vezetője és Mosonyi Sándor bányamester. Éz & négy' főből álló fasiszta banda * minden erejét arra fordította, hogy bányászaink és a szovjet bányavezetők mnnkáját szabotálja, hogy akadályozni tudja az egyre emelkedő termelést, a 3 és ötéves terv sikeres végrehajtását. Céljaik elérésében nem válogattak eszközeikben. Mivel a szovjet vezetőség ébersége és körültekintő figyelme megnehezítette munkájukat, a dolgozók munkalendületének megtörését igyekeztek elérni. Olyan eszközt használtak, amit a fasiszták, a nép ellenségei használtak: gyilkoltak! Tudatosan jryilkoíták Pécsbúnyaielepen ' a bányászokat Sokai emlegették bányászaink, hogy míg a felszabadulás előtti 15 évben Pécsbányatelepen alig egykét szerencsétlenség fordult elő, addig az utóbbbi 5 év alatt ez a szám megnyolcszorozódout. Míg Pécs- bányán egymást követték a bányaszerencsétlenségek, Vasason — amely köztudomásúlag Közép- Európa legveszélyesebb, leggázo- eabb bányája — haláleset nem fordult elő. Vietorisz és fasiszta bandája a pécsbányaíclepi Széchenyi és And- rás-aknáu tudatosan gyilkolták a bányászoka). Az első gyilkosság 1947. október 11-én történt, amikor egyik fejtés- beu bánya tűz ütött ki Ez ä rossz szellőztetés következménye volt. Lúg esi György félve a felelősségtől, utasítást adott, hogy a tűkben álló fejtést fejtsek le. Ez azt jelentette, hogy a bányászoknak az izzásban lévő széntelepet kellett munkábaiogni. „Uj kísérleti módnak” nevezte ezt Lugosi. Mikor látta már, hogy a fejtésben lévő három vájár élete bizonytalan, a látszat kedvéért két bányamentőt Vitt le. A bányamentők a három életveszélyben lévő társuk megmentéséhez láttak. Lugosi ekkor patkánymódra elmenekült és a két bányamentő, valamint a három bányász meghalt A lefolytatott vizsgálatot úgy irányították, hogy magukat tisztázták a gyanú alól. A következő tudatosan előkészített halálos bányaszerencsétlenség 1948 április 7-én történt Andras- aknán. Itt ekkor alapvágatot hajtottak 11-es gázos telepben. Vietorisz és Lugosi többször kapott figyelmeztetést, hogy életveszélyes ott a munka, mert a ventillátor rossz, a légvezeték nincs -kiépítve az előírásnak megfelelően és felgyülemlik a gáz. Vietoriszék a többszöri felszólítás ellenére sem tették meg a szükséges intézkedésekét és 7-én bekövetkezett a bányalégrobbanás, amelynek fi halálos és 3 súlyosan sérült áldozata leit. Hámig vizsgálatot tartottak, bogy menthessék magnkat A szerencsétlenség ügyében a fasiszta dr Rihmer László folytatta 1« a vizsgálatot Vietorisz bandájával karöltve. A vizsgálat során azt ,.derítették" ki, hogy a légrobbanásért Finta György vájár a felelős, aki a gázos vájatvégen megigyuj tóttá elaludt benzinlámpáját. Hamis, hazug vizsgálat volt. Kiderült, hogy ezt a tzerencsétlenséget is tudatosan készítették elő. A valóság ez volt: a vájatban lévő ventillátor rossz volt és szikrát vágott. Ez robbantotta fel a rossz légvezetés hiányában fölgyülemlett gázt. A vizsgálat lefolytatása előtt őr Hilm]er, Vietorisz és társai titokban összegyűlve ördögi terveket eszeltek ki." Érezték, hogy súlyos felelő sig terheli őket a bányaszerencsétlenségért. A szerencsétlenséget követő éjszakán utasították Mosonyi bányamestert — aki tisztában volt a h.-ly... -tel és maga is előidézője volt a szerencsétlenségnek — hogv építsen be előírásnak megfelelően légvezetéket és cserélje ki a ventillátort. Ezt Mosonyi végre is hajtotta, majd egy bcnzíulámpát csempésztek le a szerencsétlenség színhelyére, hogy hazug műszaki elméletekkel a felelősséget lemoshassák magukról. ' Míg a kórházban a szerencsétlenség sérültjei szenvedtek, addig a fasiszta gazemberek éjszaka megváltoztatták a szerencsétlenség színhelyét, amelyről hamis helyszínrajzot készítettek. A szerencsétlenül járt, de még élő Fínta György vájárt kihallgatta úr Rihmer, aki félig eszméletlen állapotban is bizonyította: „A ventillátorból csapott ki a szilira, az okozta a robbanást." Ezt nem vették jegyzőkönyvbe. Olyan vallomást akartak kicsikarni a szerencsétlenül járt, összc- égett emberektől, amellyel a felelősséget elháríthatják magukról, üt bányászcsalád apját ölték meg és hármat lettek nyomorulttá* A harmadik gyikosság, amelynek tudatos előidézője Lugosi György volt, 1950 február 28-án történt. Áldozata Fridrich Antal vájár és Szőke István csillés volt. Lugosi, aki a legritkább esetben járt a bányában, .»szakértői" véleményt mondott az elővájásban dolgozó Fridrich .Antal vájár munkahelyéről és azt állította, hogy a 6-os telep olyan, ahol nem kell gázkitöréstől tartaná Az aknászok és maga Fridrich Antal vájár is jelentette, hogy gázos a munkahely, Albrecht József kőrlet- almász is írásban jelentette Lúgosának, hojjy nem lehet tovább elöfúrás- sal dolgozni, provokációs repesztést kell használni. Lugosi ezt a jelentést egy hétig nem vette a kezébe és a többszöri szóbeli figyelmeztetés ellenére sem vette tudomásul, hogy gázos az a 11-es széntelep, ahol Fridrich vájár dolgozik. Február 28-án reggel bekövetkezett a gázkitörés és az egyik legjobb vájár, Fridrich Antal és csillése életét vesztette. Pécsvárad csatlakozott elsőnek a Mohács-szigeti gépállomás kihívásához Lelkes felajánlások november 7 tiszteletére Szabotálták az elővájást és a többtermelcst Ezt is tudatosan idézték elő, akárcsak az elövájások elhanyagolását, „meddőbe“ való hajtással. • Lugosi, Vietorisszal és társaival egyetértésben, hogy a termelést csökkentse, sokezer forintot fordított olyan munkára, amelynek semmi haszna nem volt. Ezekre is figyelmeztették a bányászok Vieíoriszt és társait az ott dolgozó többi becsületes műszaki értelmiségivel egyetemben, mire ezt válaszolták: „majd csak lesz valahogy“. Vietorisz és Lugosi egy ilyen szabotázsnkkal 500 csille szénnel csökkentették a keleti bányamező termelését. Sorozatosan idéztek elő bányatüzeket is, amelyekből szintén többezer tonna kiesés következett. Szándékosan akarták tönkretenni a szállltóvágatokat, a vasúti síneket, mert mindebből az üres csillehiány, a szállítás emberfeletti nehézségei származhattak volna. Míg a többi aknákon készletek voltak stnszőgből, addig Széchenyi-aknán nem volt. Vietorisz fasiszta bandája azt állította, -hogy „nem lehet kapni.“ így fával erősítették egy darabig a talpfához a síneket Emiatt ebben az időben mindennaposak voltak a vonatkisiklások a bányában. A négy fasiszta Szabotázsaikat nem tudlák hosszú ideig leplezni. A szovjet vállnlatvezetőség és a bányászok aknamunkájukról lerántották a leplet és apránként összegyűlt a megdöbbentő kép Vietorisz és gyilkos bandájának kártevő munkájáról. Kiderült, hogy hogyan támadták hátba a bányászokat, a többi becsületes műszaki értelmiségit, akik minden erejükkel a többtcriuelést és a bányabiztonság fokozását szolgáltuk. Gyilkoltak, szabotáltak, hogy akadályozni tudják a 3 és ötéves tervünk sikeres végrehajtását, A gyilkosságokért, a szabotázsért elsősorban Vietorisz Róbert a felelős, aki a múltban rendőri besúgó volt és szoros OsszckOiictésben állt a Horthy és Szálas! fasisztákkal. Vietorisz besúgó munkájának következménye volt az is, hogy 130 bányászt kényszerrel telepítettek külföldre. ö volt a pécsbányatelepi levente egyesület elnöke is, A félsz: dulás utáni internálásból jobbol szociáldemokrata barátai, Mosonyi és társai kimentették. Lugosi György már a múltból is kiérdemelte Vietorisz bizalmát. Apósa nyilas, ő pedig németbarát volt. A felszabaduláskor nyugatra szökött és a német hadsereg szolgálatába állt. Katonai fedezékeket épített, majd az amerikai hadsereg egyik parancsnokságának lelt a tolmácsa. Papnövendék volt, majd bányamérnöki iskolára ment. Állandóan szoros kapcsolatot tartott a fasisztákkal, a klerikális reakcióval, rendszeresen járt templomba, áj- tatos ábrázata mögött az ördögi gyilkos képe húzódott meg. Méltó társuk volt dr Rihmer László, aki 1921-ben önként jelentkezett az ellenforradalmi hadseregbe és ott tisz- tiiskolát végzett ö volt a fasiszta ,,Turul Egyesület“ elnöke, tagja volt a MÉP-nek, a Credo-nak és kebelbarátja volt a múltban a hírhedt Lukács Béla képviselőnek. A fehér terror ideje alatt elszántan üldözte a kommunistákat és a munkásokat, ezért később „elismerésképpen" nemzetvédelmi keresztet kapott. A felszabadulás után újra megtalálta barátait és ekkor n legszorosabb kapcsolatot Bán Antallal, a jobboldali szociáldemokrata, titoista volt ipariigyi miniszterrel tartotta. Ezt a háromfőnyi fasiszta bandát egészítette ki Mosonyi Sándor, az alakoskodó, demagóg bányamester, aki a múltban is Vietorisznak a „jobbkeze" volt és segített „leleplezni" a baloldali érzelmű munkásokat. Mosonyi résztvett a sztrájkok letörésében és a legkisebb megmozdulást is jelentette Vietorisznak, a rendőrspiclinek. Szoros összeköttetésben állt egymással ez a négyfőnyi fasiszta banda. Részletesen kidolgozták, hogy végezzék aknamunkájukat, hogy támadják hátba a bányászokat és a becsületes műszaki értelmiségieket, a szovjet vezetőséget. Minden alkalmat felhasználtak arra. hogy lazítsanak a Szovjetunió és a szovjet igazgatók ellen. Az őszi mélyszántás sikeréért indítottak szocialista munkaversenyt a mohácsszijjeti gépállomás dolgozói. „Szeretnénk, ha ha kihívásunk visszhangra találna és minél több gépállomás elfogadná" — írták kihívásukban. Kívánságuk teljesült, mert a pécsvá- radi gépállomás dolgozói felismerték ennek a versenynek fontosságát, azt, hogy a dolgozó parasztságnak minél többet és minél jobbat adjanak munkájukkal, hogy a jövő évi termes még nagyobb legyen. Lelkes gyűlésen tették meg csatlakozásukat és vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom* napjára, november 7-re munkájuk mennyiségi és minőségi javításával készülnek, ezzel teszik a nagy napot még ünnepélyesebbé. Taskó József elvtárs, üzemi titkár ismertette a mohácsszigetiek kihívását és rövid lelkesítő beszédben hívta fel csatlakozásra a dolgozókat. Elsőnek Szilágyi Gyula csatlakozott a mohácsszigeti kihíváshoz és vállalta, hogy gépe átlagát a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére 110 százalák- ra emeli fel, üzemanyagfogyasztásban nem lépi túl a 100 százalékot, az üresjáratot pedig 100 méterre csökkenti le. Orbán Ferenc ugyanezt vállalta, Szabó András is hasonló felajánlásban vállalta, hogy az üresjáratot 110 méterre lecsökkenti. Tóth Sándor vál- talta, hogy 100 százalékban végzi cl munkáját és az üzemanyagot is kíméli, nem lépi túl a megengedett fogyasztást. Üresjáratát 110 méterre csökkenti. A Dózsa- és a Pctőfi-brigád vállalta, hogy november 7-re a termclőeso- portok mélyszántását befejezik, az üzemanyagfogyasztást 90 százalékra csökkentik, ugyanakkor az üresjáratot 110 méterre szorítják le, A Dózsa- brigád ezenkívül vállalta, hogy az cgv gépre eső normát 140 százalékra felemelik. Ifjú Vértessi Mihály traktoros vállalta, hogy egyéni teljesítményét 160 százalékra emeli fel, üzemanyagfogyasztását 90 százalékra csökkenti és az üresjáratot 100 méterre leszorítja. A Vörös Csillag-brigád szintén vállalta, hogy a termelőcsoportoknál befejezi a mélyszántást november 7-re, a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére. Tömpék elvtárs vállalta, hogv az egyéni teljesítményét 115 százalékra emeli fel, üresjáratot 110 méterre csökeknt: és az üzemanyagot kíméli. 90 százaléknál többet nem fogyaszt el. Jégl Jakab szerelő ígéretet tett, hogy a traktorokat legalább kétnaponként meglátogatja, segíteni fogja a munkájukat azzal, hogy hibáikat azonnal kijavítja. Több vállalás hangzott cl a munkamenet összehangolására, a hiányok kiküszöbölésére, azért, bogy a traktorosok vállalásainak teljesítését jól ösz- szehangolt munkával segítsek. A megyei tanács ipari őszi alva segíti az üzemeket terveik teljesítéseken Kemény fielet és a termelés fokozása legyen a válasz Vért lázítanak bűncselekményeik, ökölbe szorul minden becsületes dolgozó kézé, legyen az munkás, vagy műszaki értelmiség. Kegyetlen gyilkosságaikért, zsabotázsaikért hamarosan elnyerik móltó büntetésüket. Kemény ítéletet várnak és kemény választ adnak bányászaink Vietorisz bandájának. Többtermelós! Ez lesz a válasznuk. Úgy válaszolnak, hogy teljesítményüket emelik, hogy behozzák a gyilkos fasiszta banda szabotázsaiból eredő lemaradást, mint ahogy már behozták Széchenyi-aknán az elővájások lemaradását és már 1951 első hónapjainak tervét teljesítik. Ez lesz a válasz a kemény ítéleten kívül Vietorisz bandájának, az imperialisták ügynökeinek. így sújtanak le bányászaink az imperialistákra és ügynökeikre, a béke és a boldog bányászcsaládok elvetemült ellenségeire. Hogy a többlermelés frontján csapásukat még keményebbé tehessék, bányászaink a szovjet . bányavezelő- séggel karöltve, új fejtési módszer kísérletein dolgoznak, hogy termelésüket fokról-fokra emelhessék és még a nyomait is eltüntethessék a fasiszta Vietorisz, Lugosi, dr Rihmer és Mosonyi bandája szabotázsainak. A megyei tanács hatalma« Szé- chenyi-tén épületének első emeletén kis kartonlap jelzi: - „Ipari osztály“. A szobában kattognak az Írógépek, készülnek a jelentések, kimutatások. Kis gondolná, liogy ebben a pár szobában elfér Pécs város és Baranya számos üzeme és kisipari termelőszövetkezete? Pedig így van. Az együk íróasztalon kartonlapra felragasztott zöld milliméter beosztású ívek sorakoznak. Közelebbről nézve látjuk csak, hogy a lapokon szeszélyes színes vonalak kanyarognak. Ezeket a vonalakat követve megismerhet {ük az egész üzemet. Bemutatja a grafikon a munkáéi ötszám változásait, a kifizetett munkabéreket, az üzemterv által előírt termelést és az ebből megvalósítottakat, a 100 forintra eső termelési értéket, azaz a termelékenységet. — Előttünk van az egész gyár, vagy üzem.,-anélkül, hogy belépnénk a kapuján. Ezekből a grafikonokból állapította meg például az ipari osztály, hogv a Pécsi Kenyérgyár nem az előírásos anyagösszetételt használta kenyérsütéshez. Azonnal orvosolták a bajt- Az ipari osztály azonnal intézkedett: Szakképzett minőségi ellenőr kinevezésével, a forgalombahozott kenyér állandó vizsgálatával elérte a tanács, hogy csakis kifogástalan, fehér, izle ■ tcs kenyér kerül már a dolgozók asztalára és ma a Kenyérgyár egyike a megye legjobb üzemeinek. Azonban nemcsak az íróasztal mellől, a grafikonokon keresztül tartja az ipari osztály kezét az egyes üzemek ütőerén. Helyszíni ellenőrzésekkel és szaktanácsadással igyekeznek az észlelt hibákat kiküszöbölni és észszerüsítésekkcl emelik az üzemek- mennyiségi és minőségi termelését az osztály dolgozói. így például a Mohácsi Gépgyár és Vasöntöde Vállalatot ellenőrizve, azt tapasztalták, hogy nincsen ellátva kellően munkával. Az osztály azonnal érintkezésbe lépett a csepeli Rákosi Mátyás Művekkel, valamint a pécsi Sopiana gépgyárral 6s biztosította a Mohácsi Gépgyár számára a megfelelő mennyiségű forgácsolási munkál. Panaszok, észrevételek kivizsgálása is az osztály feladatai közé tartozik. Sok panasz hangzott <?1 a dolgozók köréből a konvér minősége ellen. A panaszok számos esetben jogosaknak bizonyultak. Az előforduló hiányosságokat menetközben kiküszöbölt éti az osztály. A tervkészítésre, mint a termelő munka egyik fontos feladatára is felügyel. Ez a munka nem mechanikus fciülvizsgáfaf A főszempont: összhangba hozni a termelési tervei a megye, az ország szükségletével, a többi termelővállalat terveivel. A tervkészítés megkönnyítésére, november hetedikére, a. Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára tett. felajánlásként, tanfolyamot indít az osztály. Ezen az üzemszervezési és üzemgazdálkodási tanfolyamon az ipari osztály dolgozói és az osztály irányítása alatt álló ipari vállalatok vezetői vesznek részt. Tíz előadás és szeminárium keretében a hallgatók megismerik a tervkészítés. anyagtakarékosság, pénzkezelés „műhelytitkait“ és a tanfolyam elvégzése után nagymértékben köny- nvebbé válik munkájuk. Foglalkozik mindezoken kívül az osztály azoknak a vállalatoknak az ügyeivel is, amelyek közvetlenül nem tartoznak a megyei tanács irányítása alá. így az olmúti hónapokban a Növény olaj ipari Vállalat nem tehetett eleget a FŰSZERT-tel szemben fennálló kötelezettségének. Az osztály közbelépésével sikerült a vállalat ' kapacitását mintegy fiO százalékkal felemelni, hogy vállalását teljesíthesse. Az ipari osztály, ezen keresztül a megyei tanács a Párt. iránymutatása szerint irányítja vállalataink, ipari szövetkezeteink nagy részét. A TERMELES Eli KA SZÉCHENYI-AKNA: Jelonszky János (2) csapata 107% Dudveiller István csapata 145?» Bereta József csapata 145?» Fodor Gyula csapata 181% Beck Antal csapata 138% Böhm Sándor csapata 128% DOHÁNYGYÁR: Mészáros Józsefné válogató 150% Garamvári Gyula csoportja 105?« Tóth Lászlóné bontó 104% Kiss Józsefné bontó 104?» Györgyük Jáno-sné keverő • 101% Fodor Józsefné keverő 104% KOMLÓI KOSSUTH-AKNA Szedeti István vájár Bödő János vájár Szkupa János vájár Bakó András vájár Kiss János vájár S. Nagy Lajos vájár PANNÓNIA SÖRGYÁR: 239 % 239% 205% 202% 202% 198?» Deák Ferenc szikvizfejtő 120?» Ualgóezi Dénes pinctununkás 112% Retkes Mihály pinceinunkás 112% Mihályka Sándor pinccmitnkás 120% Virágú Júlia szrkvíztöltő 1-10% Máté Józsefné szikvíztöP.ő 110%
