Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-26 / 250. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: Péta dolgozói készülnek az Országos Dékekongresszosrs (2. o.) A kínai néphadsereg megkezdi Tibet feiszabadí- Usál (3. o.) Az OMB határozata a havi bérel&zániaUs és bérfizetésre való áttérésről (3. o.) November 7-én átad­ják a forgalomnak a Sztálin-hídat (3. o.) Háromtagú kül­döttség jtin a Szovjetunióból a II. Magyar Békekongresr- szusra (3. o.) Bőven áll a dolgozók rendelkezésére burgonya (4. o.) 1 > AZ MDPBARANY A M É'G.VEI; ; PÁRTB I 2 0 TtS ÄG AN • •«*. ■ • j *» »■ i ...>./"... tv. i ' >«.k TVs V, A* LAPJA m ÉVFOLYAM. 250 SZÁM ARA SO FILLER ni | Mm CSÜTÖRTÖK, 1950 OKTÓBER 2« Oktatási évadunk kezdetén Tegnap b*n»ö#égBa flnnepségek- %*1 JEsstkezdődtek megyei pirtinko 14 Ink. Pártbizottságaink 6« párt. szervezeteink »erényen dolgoznak» G litikai tömegoktatás és káder- pzéa megszervezésén, novem­ber 2-án már indulnak a propa­gandista szemináriumok. Hatalmas arányé pártoktatási évad előtt él­tünk! Országosan 300 ezer, egye­dül Baranya megyében 10 ezer elv. társat von be nevelőmunkájába a Párt Ezt egészítik ki a DÍSZ po­litikai és olvasókörei, a tömegszer­vezetek, a Szabad Föld téli esték előadássorozatai és a különféle rá­dióiskolák. E hatalmas arányok azt bizonyítják, hogy nem kímélünk sem időt, sem fáradtságot, sem költséget azért, hogy dolgozóink legjavát még öntudatosabb, művel, tebb és minden helyzetben helyt­álló hazafiakká neveljük. Nemcsak mennyiségről, a szá­mok puszta növekedéséről van azonban szó. Sőts elsősorban nem errőL Uj oktatási évadunk je­lentős minőségi fejlődést is hoz. Felszámoljuk az élettől távol­eső, tudálékos, álobjektív tzel- ' temet. A marxlzmus-leninizmus lán­golóan forradalmi elméletének megcsúfolását jelentené, ha oktató- munkánk nem forrna össze szoro­san a gyakorlattal, nem képezne az­zal elválaszthatatlan egységet, ha különféle iskoláink, előadássoroza­taink nem készítenék fel dolgozóin­kat közvetlen, nagy feladatainkra. Mindenekelőtt bátor békeharco- eokat nevelünk, akik tisztában van­nak az imperialisták gyalázatossá­gának, bűnös, támadó politikájának okaival és ugyanakkor világosan látják a béketábor hatalmas, le­győzhetetlen erejének szakadatlan növekedését s ezen belül saját sze­mélyi felelősségüket, tennivalóju­kat. Oktatási évadunk még jobbén el fogja mélyíteni odaadó szeretetűn két, a béke ügyének nagy védel mezője, a Szovjetunió iránt Vala: mennyiünk mély meggyőződése kell, hogy legyen: a Szovjetunió «zeretete egyet jelent a legneme­sebb házassággal, a Szovjetunió •zeretete az, ami ma a jó hazafit az árulótól elválasztjal Mert a hű­séges ragaszkodás és forró barát, ság a szovjet néppel, — ez biz­tosítja számunkra népünk politi­kai, gazdasági és kulturális fejlő dését ez biztosítja állami önálló. Ságunkat szabadságunkat és erős karja véd meg bennünket ellensé­geink dühétől, őrzi meg számunk­ra a békét Idei oktatást évadunknak meg kell alapoznia dolgozó népünk ve­hető erejének, Pártunknak fejlesz­tését, építését Ezalatt a néhány nagyjelentőségű hónap alatt még t óbban meg kell, acélozzuk erőm­et, hogy a szocializmus, az ötéves terv megvalósításának soronlévő állomásait minél gyorsabban és za­vartalanabbá érjük el. Mindezek érdekében oktatásunk legyen ke­mény, harcos szellemű, küzdjön a kapitalizmus maradványai ellen bá. tor lendülettel, nem utolsósorban szorítsa össze még szükebb korlá­tok közé a klerikális reakció befő lyását Hogy teljes sikert érjünk el, ah- hoz minden feltételt jó előre biz­tosítanunk kell. Rengeteg múlik az előkészítésen, az induláson! Egész oktatásunk jó munkáját biztosít­juk, ha most az alapokat szilárdan rakjuk, le. Az előttünk álló rövid napokban legsürgősebb tennivalónk, hogy jól válogassuk ki a népnevelőket, a propagandistákat. Erő van bősége­sen hozzá, hisz harcainkban, a bé­kekölcsön és a tanácsválasztás győzelmi ütközeteiben, de azelőtt is, kiemelkedtek a friss, eleven, ál­dozatkész káderek tömegei. He­lyes, hogy a pécsi és szigetvári já­rás szép számmal állítja most be őket propagandista munkára, a ta­lán legfelelősségteljesebb pártmun­kát bízza rájuk: harcosaink neve­lését. Nem kisebb és nem kevésbé sürgős tennivalónk a vezetők jó megválogatásán túl az, hogy gon­dosan állítsak össze az oktatás­ban részvevők táborát Véget kell vetni egyszer és mindenkorra an­nak a lelketlen, kommunistákhoz nem méltó bürokráciának, ahogyan ezt a munkát tavaly nem egy bá­nyában, a Zsolnay-gyárban, jó- néhány üzemünkben és községünk­ben végeztünk. Nem egyszerű ki­értesítésre van itt szükség vagy a falitábláin a névsor kiakasztására. Jó felvilágositó munkát kell vé­geznünk! Minden egyes elvtársat kűlön-külön meg kell győznünk arról: milyen kitüntetés számára, hogy a pártoktatásban résztvehet. Rá kell világítanunk arra, hogy a múltban bizony nem törődtek po­litikai és általános műveltségnek; emelésével, sőt a bitang kízsák- mányolók arra törekedtek, hogy minél nagyobb sötétségben, elma­radottságban tartsák őket. A dol­gozókban szépen éledő tudás­szomjat élesszük fel, bátorítsuk őket arra, hogy éljenek a nagy alkalommal: képezzék magukat, legyenek széleslátókőrű, öntudatos emberek. Külön tartsuk szem előtt, hogy a dolgozó nők minél hatalmasabb tömegét vértezzük fel nagyszerű elméletünk, igazságunk fegyverével. Velük még mindig mostohán bánunk, meg mindig nem ismertük fel eléggé annak jelentőségét, hogy asszonyainkat és leányainkat munkában és harc­ban edzett, teljesértékü fegyver­társakká tegyük. Baranya megye jogos bírálatot kapott azért, hogy az egymásután következő politikai és gazdasá; kampányok során kissé megfelel kezett az elméleti képzésről, arról, hogy jól dolgozni biztos irányvo­nal nélkül tartósan nem lehet. Fel. tétlenül igaz, hogy e téren lema­radás mutatkozik nálunk. Éppen ezért most fokozottan alapos, lelki ismeretes és lendületes munkával hozzuk be a mulasztástl Elsősor­ban pártbizottságainknak kell jó példával elölj árniök. Amilyen a pártbizottság munkája, olyan a hozzátartozó alapszervezeteké. Amit a pártbizottság komolyan vesz, amit állandóan sürget, ellen, önz az jól halad, ott sikert érünk eL De hogyan lehet megkövetelni azt a munkát, amit mi is elhanya gólunk? Hogyan lehet meggyőzni valakit annak fontosságáról, amit mi sem végzünk becsülettel? Nyíl vánvaló, hogy a tanulási idő szigo­rú betartása, a tananyag gondos tanulmányozása, egyszóval az ok­tatás jelentőségéhez mért megbe­csülése az az alap, amin pártbizott ságainknak el kell indulniok. Hazánk építése és a belső ellen­séggel vívott elszánt Osztályhar- Cünk mellett a nemzetközi helyzet is arra késztet bennünket, hogy oktatási munkákat fejlesszük és rendkívül komolyan vegyük. Ko­rea barbár pusztítása, Nyugat- Németország tervbe vett felfegy­verzése és ezzel egy új európai háborús fészek megteremtése, de különösen a déli határainkon les- kelődő titoista fenevad állandó figyelmeztetés számunkra: jól fel kell készülnünk! Történelmi helyzetünket, né­pünk üdvét, boldogságát biztosító hatalmas feladatainkat felismerve kezdjük meg az oktatási évadot! Nyolcvan küldött képviseli Pécset és Baranyát az Országos Békekongressznson Értekezletet tartottak a pécsi békebizotiságok titkárai A pácM virc*i tanáé» nagy ta­ntesteimében este 6 óra {elé sokan gyülekeznek, üzemi munkások, nép­hadseregünk munkásokból lett tiszt­jei, értelmiségiek, fiatalabb és idő­sebb asszonyok, anyák, ifjúmunkások éa diákok. Pécs békebizottságainak elnökei és titkárai vannak itt, hogy megbeszéljék az Országos Békekon­gresszus előtti feladatokat. Mattenheim Ferencné, a váróéi bé­kebtzottatg titkára lem erteil békebl- nottségaink eddigi munkáját: — Békebizottságaink a békckől- csönjegyzés és a tanácsválasztások győzelmének kivívásában nagy mun­kát végeztek. A népneveié®, az agitá­ció során nagy segítséget nyújtottak a pártszervezeteknek. Dolgozóink, üzemi munkásaink munkai elajánló- saikkal is kivették részüket a béke- harcból. A dolgozók még szorosabb egységét a béke megvédése érdekében! •— Most az Országos Békekongresx- szus előtt még nagyobb feladatok előtt állunk. Az a cél, hogy békebi­zottságaink munkájuk kiterjesztésévei és elmélyítésével még szorosabb egy­ségbe vonják dolgozóinkat a béke megvédése érdekében. A nemzetközi helyzet igen éles, a nyugati imperia­listák újabb háború ki robbantására készülnek. Nekünk meg kell akadá­lyoznunk ezt a háborúti De hogyan tehetjük ezt? Elsősorban a termelés íokozásával. Dzemi mun­kásaink felajánlásait, a békeőrségek felállítását a Dohánygyár és a Bőr­gyár példájára többi üzemünknek is követnie kell. Békebizottságaink má­sik fontos munkaterülete a széleskörű agitáció. Neveljük rá népünket a háborús gyujtogatók elleni éberségre, a ne­hézségekkel szembeni dacolásra, az áldozatos és harcrakész hazaszere­tetre. — Most a napokban mindenütt békegyúléseket tartunk. Békegyüléscin- ken választjuk meg legjobb dolgozóink­ból, legtöbb békekölcsönt jegyzőink­ből, a legkitűnőbb agitációs mun­kát végzőkből azokat a jelölteket, akiket a kongresszusra küldöttek­nek javasolunk. Közülük kerül ki Pécs és Baranya 80 küldötte, aki­ket a vasárnapé Nemzeti Színházban tartandó gyűlésen választunk meg. Mattenheim Ferencné szaval után a hozzászólások következnek. Sipos Lajos a Dohánygyár békebizottsága nevében versenyre hívja ki az üze­meket, a Kongresszus és november 7-e tiszteletére. Vállalja, hogy üze­mükben nem tesz egyetlen 100?»-on alul teljesítő erre az Időre. A béke­őrök létszámát héttel emelik. Ebben külön versenyre hívja ki a Bőr­gyárat Felajánlja, hogy a béke­őrök teljesítményüket még egy szá­zalékkal emelik. Szélesedik a békebizotiságok versenye Keresztúri József a Magasépítési Vállalattól elfogadja a kihívást Az asztalosüzem nevében önköltség­csökkentést vállal. Kovács Béla a Bőrgyár béke­bizottsága nevében csatlakozik a versenyhez és elfogadja a béke­őrök számának emelésére tett ki­hívást is. tórán d Márton, Útfenntartó Vállalat nevében elfogadja a kihí­vást és ígéri, hogy vállalatuk még november .70-a dóit befejezi ezért tervét. llatolics János, a hirdi ken­derí onó, Vojcsck László, a Sörgyár nevében csatlakozik a versenykihí­váshoz. Müller János, a Zeolnay- gyár, Bändel Klára ifjúmunkás, a Kesztyűgyár dolgozói nevében csat­lakozik a kihíváshoz. Müller János külön dekoráció« vereenyr« hívj* M ta üzemeket Bändel Klara megígéri, hogy a kongresszus napjára teljesíti eréül tervét. Nagy tape fogadja néphadsere­günk "egyik tisztiének felszólaláeit: — Mi, katonák, mi sem maradunk el a békéért vívott harcból. ígéretet teszünk, hogy a sztálini haditudo­mány elsajátításában, a fegyverekkel váló bánni tudással, a gyakorlatok cs a szolgálat odaadó teljesítésével ké­szülünk fel s ha kell életünk feláldo­zásával is megvédjek békénket. Ezután Baris István «Ívtárs, a Pécsi Pártbizottság kiküldötte emelkedik szó­lásra. Hozzászólása elején arról beszél, hogy a mostani Békckougrasszus igen nehéz időben, rendkívül éles nemzet­közi helyzetben ül össze. Az. imperialis­ták Koreához baaonlóan háborút akar­nak a népi demokráciák és * Szovjet­unió ellen. — Nekünk pécsieknek különös gond­dal kell harcolnunk Tito fasiszta ban­dája közeiében békénk megvédéséért. A termelésben é* a széleskörű felvilá­gosító munkában kell elsősorban meg­mutatnunk. hogy a béke tántoríthatat­lan harcosai vagyunk. A pártonkívülie- ket és a nőket * legszorosabban be kell vonni munkánkba. Mozgósítanunk kell tömegeinket a béke elszánt vcde'v- mére. Fiatal békebkottaágalná az ed­digiek során megálltak helyüket. Most a pártízervezelelokc! szorosan együtt­működve, irányításukkal még al-aposst*- bi tegyük e harcot- Van miért harcol­nunk. Boldog jövö vár ránk, a szocia­lizmus napfényes ideje. Tanuljunk credményeinkbíH és hibáinkból \ pil­lantásunkat előrevetve harcoljunk * bé­kéért. Egymásután hangzanak a letkeshan- gú felszólalások, felajánlások, csat’a- kozások. Egyik ük-másikuk bírálatot is mond békebizottságuk munkájáról, szól­nak tapasztalataikról is. Ezen » téren azonban még kevés a kezdeményezés. Az Irtternacionálé el ének lésével 'M véget a gyűlés. 276 községi tanács kezdi meg működését az eddigi 97 körjegyzőség helyett , bnvzvV a — iÄlrV/vl t*/i11«va4v,a a s' /»zfArt v I»nei. ti V Ár*f a!/1 of lYlACflc Uj köntösbe öltöznek a régi köz ségházak. Megyénk 276 községében csinosítják, díszítik lázas igyekezet­tel a megválasztott tanácsok jö­vendő otthonait. Mindenütt készül­nek a 25—26-i első tanácsülésekre, melyeken az új közigazgatási szer­vek hatalmas fölényének már meg kell mutatkozni a régi, bürokra­tikus községvezetés felett. Hatalmas segítség lesz a falvak dolgozói számára a tanácsok mun- kábaindulása, hatalmas segítség lesz a 276 új népi tanács, a közel­múlt 97 körjegyzőségével szemben. Megháromszorozódott ezzel a helyi közigazgatási szervek száma, szám­talan munkaórát takarítanak meg, sok fáradtságtól, sárban, vízben való félnapos gyaloglásoktól kímé­lik meg magukat a községek dolgo­zói. De mindezeken felül meggyorsul az ügyek intézése, eltűnik végleg a bürokratikus ügy­intézés azért is, mert a helyi taná­csok intézkedési joggal bírnak saját körzetükben még országos jelentő­ségű ügyekben is. Az első tanácsülésen, de az el­következő tanácsülések nagyrészén is résztvesznek egyideig a felsőbb tanácsok kiküldöttei, hogy a kezdeti nehézségeket a helyszínen konkrét segítséggel azonnal orvosol hassák. A tanácsüléseken résztvesznek a helyi pártszervezetek vezetői, sőt a járási, esetenként megyei kiküldöttek is, akik ugyancsak segítik újonnan ala­kult tanácsainkat nehéz munkájuk­ban. Az előkészületek lelkesedése kü­lönösen nagy ott, ahol eddig még nem volt helyi közigazgatás. Eze­ken a helyeken az új közigazgatási vezetőkkel vállvetve, az egész köz­ség dolgozói azon munkálkodnak, hogy az új tanácsok működése elől minden akadály elháruljon. Ezek­nek a községeknek a legszüksége­sebb nyomtatványokat ,és irodaíel- szereléseket már szeptember 24-éig a régi jegyzőségi székhelyek eljut­tatták. Az újabb szükségletek be­szerzésére kormányzatunk másfél millió forintot bocsátott a megyei tanács pénzügyi osztálya rendelke­zésére, amelyből 358 ezer forintot már ki is adtak és így községen­ként körülbelül 2000 forint felett rendelkeznek az új tanácsok. A to­vábbi összegeket épületalakítási, bútorbeszeraési célokra tartják fenn és erre már folyamatban vannak a községek bejelentései, hogy milyen beruházásokra van még szükségük. Ilyen épületátalakításck főleg ott válnak szükségessé, ahol eddig még községháza sem volt, vagy a köz­ségháza nem alkalmas arra, hogy benne a tanácsterem és az ügy­vitelt biztosító irodahelyiségek el­helyezést nyerhessenek. így például Ata község dolgozói fogadták örömmel a hírt, hogy új községi tanőciépületct kapnak zz ötéves terv keretén belül. De a pénzügyi segítségen, az új épületeken, bútorokon kívül még egyéb konkrét segítséget is kap­nak a közigazgatási munkában gya­korlatlan tanácstagok. Az alakuló ülések után a járási székhelyekre behívják a végrehajtóbizottsági ta­gokat és megkapják a legfontosabb felvilágosításokat. Ezeket az össze­jöveteleket még ezen a héten meg­tartják és annak ellenére, hogy mindössze egy napot vesz igénybe az értekezlet, mégis-alkalmas les* arra, hogy sok gyakorlati útmuta­tást, segítséget kapjanak a községi VB-k tagjai. Így főleg számviteli és pénzgaz­dálkodási ismeretekkel gazdagod­nak majd az új tanácstagok, elsajá­títják a szükséges elengedhetetlen ismereteket. A közigazgatási anyag­gal a megyi tanács igazgatási osz­tálya Ismerteti meg a tanácstagokat, míg az adózási tudnivalókat a pénzügyi osztály adócsoportja adja elő. A legfontosabb községi gazdál­kodása ismereteket pedig a közületi költségvetési csoport tagjaitól sa­játítják el az értekezlet alkalmá­val a végrehajtóbizottsági tagok. De minden egyes osztály, illető­leg csoport a megyei tanács kebe­lén belül egyik legfontosabb fel­adatának tartja azt,- hogy minél gyakoribb helyszíni kiszállásaival magában a községben adjon me­netközben hasznos felvilágosításo­kat, jó munkamódszereket a még gyakorlatlan tanácstagoknak. Adott problémák azonnali helyi megoldása szolgál majd útmutatásul az ügy­vitelre nézve az új közigazgatás dolgozóinak, akik még ezenfelül bármilyen kérdésre, akár levél, akár telefonérdeklödésre azonnali választ kapnak magasabb szervek­től. A Magyar Dolgozók Pártja, a me­gyei tanács, de egész dolgozó népünk így áll a községi tanácsok mellé így és még ezer más segítséggel tá­mogatja munkájukat, segíti őket ahhoz, hogy az újjáalakított, ki-' díszített tanácsházakba új élet, új munkaszellem költözzék be a ta­nácstagokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents