Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-21 / 246. szám

2 USPLO 1950 OKTÓBER 21 Egységesen, lelkesen, szavazunk a Népfrontra Dolgozók levelei és nyilatkozatai nagy ünnepünkről A tanácsok választása mutassa meg újra népűnk egységét, össie- kovácsoltságát. Mutassa meg, hogy a Függetlenségi Népfront VTögötl ott áll as egész ország, hogy 'a dolgozók milliói egy emberként követik felemelkedésünk, újjászületésünk hatalmas motorját, a Magyar Dolgozók Partját. Legyen a választás sikereink sorozatának folytatója, adjon friss lendületet az új, szocialista hazái építő ötéves tervünknek. A tanácsvdlasztás ütközet-, benne a szavazócédma _ fegyver. Használjuk sert a fegyvert egységesen, lelkesen, győzelmesen.'' Rákosi elvtárs szavai ezek. A dolgozók milliói pedig már felkészül­tek, hogy <k választás győzelmes ütközetében egységesen, lelkesen, győ- maltr.esen használják a szavazócédula fegyverét-. Minden ütközetben harcolnak valamiért és minden ütközetben van udenfél. A tanács választás ütközetében a béliéért harcolunk, minden addigi vívmányunkért és mindazért, amit egész népünknek az ötéves terv nyújt. A békéért harcolunk, a dolgozók, a családok, falvak és vá­rosok békéjéért, <j háborús gyújtogat ók ellen, akik az egész világra tánc csóvát szeret nének dobni, hogy annak tüze mellett megsüssék a ma­suk pecsenyéjét. Áss ötéves tervért, 3 dolgozó nép maradéktalan állam- iatalmáért karcolunk az ötéves terv, a dolgozók állama kiásó, és belső tétlenségei ellen. Holnap, október 52-én sokmdliá harcos veszi kezébe a szavazócédula fegyverét és minden szavazat a Népfront mellett egy-egy téglát jelent a Utocicdiztmis építésében és egy-egy golyót jelent a béke, a nép eüensé- jeivdl szentben. A győzelem nem kétséges, mert a dolgozók milliói felismerték, hogy m Párt, a Magyar Függetlenségi Népfront mellett, az ötéves terv és a Béke harcosainak táborában van a helyük. Erről beszélnek a munkások, tmmkdsnök, ifjak, asszonyok, dolgozó parasztok, értelmiségiek, kisembe­rnek és elmondják a maguk szavaival, hogy miért szavaznak a Népfrontra. WA választások tiszteletére október 18-án befejeztem ezévi tervemet“ X péoet Zsolnay-gyár dolgozója, (•»gyök. ée egész éven át egyéni ver­senyben dolgoztam. A tanács válaez- tósok tiszteletére azt ajánlottam fed, hogy ezévi tervemet október 22-re befejezem. Tudtam, hogy nem lesz könnyű végrehajtani a felajánlást, mégis «T-ivesen, önként vállaltam ezt. •A norm a rendezés ntáni első héten 103 szavUékot teljesítettem, amit az­tán később az idő jobb, helyesebb kihasználásával a 40-es és a 41-ee bérli éten 130 máza! ókra fokoztam. Ma már örömmel jelenthetem, hogy 1950 évi tervemet, melynek befejc- másél október 22-re ígértem, október Jö-án befejeztem1 Tudom, hogy milyen nagy jelentő­in» van a tanár»választáffnak, azért igyekeztem jobb munkát végezni. Tudom, hogy a tanáosválíusxtás újabb nagy győzelme lesz Pártunknak, egét,?, dolgozó népünknek. A magam részéről a tanács válasz tások napján már kora reggel -ott leszek a szavazó- helyiségben, hogy leszavazzak a Népfront mellett. A Kaialin-utcában is, ahol népnevelő vagyok, minden­kit erre kértem, hogy korán szavaz­zunk, mutassuk meg, hogy minekünk, dolgozóknak nincs mit töprengenünk, várakoznunk, hiszen tudjuk, hogy a tanácsok megvolasziásaval elörevisz- szűk az'ötéves tervet és a békét fo­kozatosan biztosítjuk. Nekem is van egy 12 éves fiam, aki valósággal tsajnálja, hogy még ilyen fiatal óe nem szavazhat. Helyette is szavazok boldog életére, biztos jövőjére. Forche Antalné öntőnő. Zsolnay-gyár. ügy németa jkú dolgaxó pavassttasasony t Sxavazafommaí megköszönöm az asszonyok megbecsülését és szép életet özv. Pusch Mihólyné pécsváradi S holdas németajkú dolgozó paraszt- asszony is lelkesen készül a tanács- választások nagy ünnepéi». Ezt bi­zonyítja az is, hogy az ősziárpa és * rozs után már elvetette a búzát K, — Örömmel várom a tanács- választás napját, hogy szavazatom­mal én is hozzájáruljak az ötéves terv építéséhez s ami ehhez szoro­san .tartozik, a béke megvédéséhez. Sokan kérdezték már tőlem, hogy hova szavazok. £n akkor is azt errand tam, amit most; A Népfrontra szavazok. Azért, mert látom, hogy a magyar- és németajkú dolgozó pa­rasztok között nincs különbség, mindenkit egyformán, a munkája teán becsülnek. Ezt tapasztaltam, akkor is, amikor végig böngésztem a jelölt-listát s ott németajkú dol­gozóitat is találtam. — Fiam éppen most kapta meg a behívóját és nagy örömmel fogadta azt. Ö majd a néphadseregben szol­gálja a béke megvédését, én meg itthon a munkámmal s azzal, hogy vasárnap a békére, gyerekem biz­tos jövőjére, a Népfrontra adom a szavazatomat. Ezt annál is inkább így teszem, mert őzt is meg aka­rom köszönni, hogy a nők közül is jelöltek a tanácsba- £n /tudom hogy a múltban még szavazati jo­gunk sem volt, nem hogy vezető állásba kerülhetett valaki is közü­lünk. Most egyenjogúak vagyunk, legyen az nő, férfi vagy németajkú és máa nemzetiségű, mert az Al­kotmányunk nem ismer ember és ember közötti különbséget ifjúmunkások rengeteget kaptánk népi demokráciánktól“ ’Amikor 1548-ban elvégeztem a felsöipxiriskolát, azt hittem, hogy nem tudok majd elhelyezkedni. Népi demokráciánk lehetővé tette, hogy a szakszervezeten keresztül a pécsi AVESZ-nél rögtön munkába állhassak. Munkámban minél job­ban előbbre haladtam, annál in­kább éreztem: mit jelent szocia­lizmust építő, népi demoímáciában élni. Jól emlékszem a felszabadulás előtti időkre, amikor fiatal emberek éhbérért orvosi és mérnöki diplomá­val a zsebükben havat lapátoltak. Rn végtelen hálás vagtfok azért, hogy rendes munkalehetőséget biz­tosított számomra a Párt, az állam. Fiatal vagyok és meg van minden Lehetőségem a továbbtanulásra. Most szakosító tanfolyamon veszek részt, hogy továbbképezzem magam. Jól tudom, hogy életünk leg­jelentősebb állomásához érkeztünk el a tanácsok megválasztásával. Ezentúl o mi sorainkból kikerült dolgozók irányítják majd a köz- igazgatást. dolgozó népünket Mád István AVESZ ifjúmunkás. ff gr nyugdíja*: Békénk megvédésére, a doigorók boldogulására szavasok 1337-ben elszanáltak a bányából. A hitvány sztrájktörők miatt ki­kerültem külföldre, mert az ország­ban sehol sem kaptam munkát. 1944 tavaszán jöhettünk csak visz- sza és ugyanakkor kaptam munkát a bányában. Akkor már örömmel dolgoztam, mert tudtam, hogy a mi életünk szebbé tételéért dolgozunk. A Horthy-rendszei-ben 70 pengő volt a havi keresetem, ami meg­élhetéshez kevés volt, az éhenhal ős­höz meg sok. Egyik napról a másik­ra tengettük az életünket, sült és hajába krumplin éltünk a felesé­gemmel meg a gyerekeimmel. Ma már nyugdíjban vagyok és örömmé! mondhatom. hogy havi t :o forint támogatásban részesít az állam. Ebből, az összegből a felesé­gemmel szépen meg tudunk élni, a napokban vágtunk egy hízót. Ne­kem minden reményem megvan arra, hogy még a mainál is szebb, meg könnyebb lesz az életem. Kö­rülöttem építést, szorgos munkát látok. Úgy épül a mi drága, szép hazánk, mint soha azelőtt. Az öt­éves tervkölcsönre és a békeköl­csönre is 200—200 forintot adtam, de úgy érzem, hogy ezzel még nem tudom kifejezni hazaszeretetemet. £n árért, mert már nem vagyok üldözött, hanem megbecsült polgára a dolgozók államának, azért, mert 1 : Ho'éri biztosít az állam, azért, mert a felszabadulás óta rendesen felnevelhettem a gyerekei­met, azért, mert nyugodtan, bélié­ben élhetünk, és holnap a Nép­frontra, hazánk függetlenségére és békéjére, a tanácsokra és mindnyá­junk biztos boldogulására fogok szavazni! Rácz Pál nyugdíjas hányást. „ Asszony lársaim, édesanyák, előre a NépfronS győzelméért“ A tanácsok megválasztásával nagy ajándékot kapunk mi asszonyok. 60 ezren kerülünk be országunk vezeté­sébe és résztvehetünk a dolgozók ügyeinek Irányításában. Jól emlék­szem arra, hogy a múltban a dolgo­zók meg sem közelíthették a várme­gyeházának, vagy a városházának a tanácstermét és különösen minket bányászasszonyokat mellőzlek min­denhonnan. Jót tudom azt, hogy ezen a választáson nem egyszerűen arról van szó, hogy leszavazunk. Különö­sen a választás előtti napokban na­gyon sokat gondoltam arra: mi len­ne velem, ha nem Koreában lenne háború, nem a hős koreai népet lá­madnák az imperialisták, hanem min­ket? Mi lenne öcsiből, Jóskából, Ma- Ilkából? Ha erre gondolok, még in­kább tudom értékelni a békét, a mi harmonikus, szép családi életünket, azt, hogy gyermekeimet boldog jö­vőre nevelhetem. Azt hiszem, minden hazáját és családját szerelő édes­anya megérzi, hogy a Néplrontra kell szavaznia, ha családja boldog jövőjét meg akarja védeni. Én asz szonytársaimmal együtt, vasárnap ko­rán reggel, vidáman, énekszóval, büszkén és boldogan megypk el a szavazóhelyiségbe és a Néplrontra logok szavazni. GYÖRKÖ ANTALNÉ Meszestelep Egy tmacadolgoaií parasxt i Megháláljak a Párt, a dolgozok államának rengeteg segítségét Kapoli Mihály, a lovászhetényi termelócsoport tagja ezt mondja: — El sem lehet azt mondani, hogy mennyi minden van, amiért mi a Népfrontra szavazunk. Talán ott kelj kezdeni, hogy megköszönjük azt a sok segítséget, amit a Párttól, a dol­gozók államától kaptunk, mely nél­kül sohase indulhatott volna virág­zásnak a csoportunk. Az, hogy ser­téstörzsünk van, az, hogy jó jöve­delmünk lesz a szerződéses hizlalás­ból, csak töredékei a sok segítség­nek. — Hogy mennyit szépült, mennyi­vel lett jobb az életünk, arra hadd mondjak el két számot. Most volt az általános felülvizsgálat a földműves­szövetkezetnél akkor tűnt szemembe ez a két szám. Még pedig az, hogy tavaly augusztusban 13.000 forint volt a bolt forgalma, az idén augusz­tusban pedig meghaladta a 30 ezret Ez bizony azt jelenti, hogy ‘ az idén több, mint kétszerannyi edény télét, ruhaneműt, cipőt és egyéb minden/ tudtunk vásárolni, mint tavaly. -De hogy mennyit javult az életünk, azt az is mutatja, hogy a ncgyvenegyné- hány családból, akik a csoportban vagyunk, alig három-négy nem vásá­rolt még rádiót. — Ezt a szép életet akarjuk meg­védeni, — nemcsak úgy, hogy leg­jobb tagjainkból a néphadsereg tiszt­jei lettek, mint Benkő Ferencből és Zag Mihályból, hanem úgyis, hogy valamennyien a Népfrontra, a béké­re szavazunk. A frakforisták elsőnek aonnlnak fel a szavazóhelyiségbc Taskó József a pécsváradi gépállo­más helyettes vezetője: — Mi, gépállomási dolgozók vala­mennyien az elsők között akarunk leszavazni a Népfrontra. A ml állo­másunk dolgozói ugyan már szavaz­tak egyszer, akkor, amikor jóval a határidő előtt betejeztek tervüket, de vasárnap valamennyien be lógjuk bizonyítani, hogy tudjuk: a válasz­tásokon elsősorban a békéről van szó, hogy megvédjül: virágzó, boldog életünket. — Tudjuk mi valamennyien, gép­állomási dolgozók, hogy fegyver a kezünkben a szavazócédula. És vala­mennyien jól fogjuk forgatni ezt a fegyvert: valamennyien a Népfront­ra szavazunkI „4rra szavazok most is, amire lavaly : a IX ép frontra“ szerencse, hogy a kommunistaságot már akkor sem tartottam sértésnek. — Hát ez az egyik, amiért a dol­gozók . tanácsára szavazok;' a másik meg az, hogy ezblatt a két év alatt, amióta az üzemben dolgozom, meg­láttam, hogy mit jelent nekünk az ötéves terv, a béke. Két éve szana- széjjel voltak a gépek, minden zeg­Nagy Sándor, a Sopiann asztalos­műhelyében dolgozik: ■— Vidéken nőttem lel. Egyszer en­gem küldött, be az apám a jegyző- ségre. Hideg tél volt és a lejemen felejtettem a sapkát, erre az asztal mellől lelkeit egy tisztviselő, oda­ugrott, leütötte a tejemről és azt or­dította: ,,Büdös kommunista!" Még zúgban, aztán megígérték, hogy gyárcsarnokot és fürdőt kapunk, úgy is történt, azt hiszem, újabb két év múlva megint körül lehet nézni az üzemben. Tavaly szavaztam először. Persze akkor is a Néplrontra és jól szavaztam, nem bántam meg, idén is oda szavazok! Történelmi eseménye Zcngóvarkonynak is a lanácsvalusztás Császár János, zengövárkonyi ta­nító beszámol a község készülődései­ről: — Nekem kettős öröm ez a ké­szülődés. Először, mert tudom, hogy olyan történelmi eseménye ez az or­szágnak, s benne a mi kis latunknak is, ami sokáig emlékezetes marad né­pünk számára. A hal-alom a legszé­lesebb körben, formájában is a népé lesz a tanácsok megválasztás-val. — Másodszor azért nagy öröm ez nekem, mert magam is tanácstaqje- lölt vagyok. A tanács jelenti ezután számunkra a békét és a biztos, gyors alkotómunkát, s így községünk to­vábbi fejlődését is. így fejlődik majd a mi iskolánk is. „Nekünk tisztviselőknek is nagy segítséget ad a fauács" i A tanácsok tnegalaiculása a tiszt- visélőrétcg felszabadulását is jelenti a múlt utolsó maradványai alól. Kolsis István, városi tisztviselő a kö­vetkezőket mondja erről: — Bizony a mi megsegítésünk is a tanács megalakulása. A szorgal­mas, becsületes minden időben leg­alább úgy gyűlölte az aktatotogatást, mint a fél. De kevésnek bizonyult ahhoz, hogy változtasson rajta. Ah­hoz a Szovjetunió segítsége kellett, fel keltett szabadulnunk a fasiszta elnyomás alól, hogy egyik következ­mény ingyen aztán az egészségesebb munkarendszer bevezetése. Most, hogy a tanácsválasztások küszöbén állunk, boldogan jelenthetem ki: nagy érde­künk nekünk tisztviselőknek is a Néplront győzelme. A kisiparosoknak is csak a béke jelen'* a nyugodl. biztos, munkál Spitzer Mihály, Zsolnay Vilmos- utcai bádogosmestor a 67. ez. ezava- zókörzet elnöke. Lelkesedéssel, öröm­mel készül a szavazás nagy napjára. — Reggel mindjárt elsőnek me­gyek majd szavazni,-azért is, mert, a szavazókörzet elnöké vagyok, de ei­■ ü-orb.en azért, mert minden becsű-' letes embernek érdeke, létérdeke, nagy leszavazzon, hiszen békáikét iszilárdítjuk meg szavazatunkkal, és építeni, dolgozni csak békében lehet. — Nekünk, kisiparosoknak is drá­ga a béke. A mi munkánk is csak békében van biztosítva. De a válasz­tott tanácsok segítenek majd ben­nünket iigyesJnijos dolgainkban is, kiküszöbölik a bürokráciát, könnyeb­bé teszik n, dolgozó ember, így a kisiparos életéi is. Ezért szavazok én és ezért szavaznak kisiparos tár. saim is a. Népfrontra. „November 7-re a Nagy Októberi Forradalom 33. évfordulójára befejezzük a mélyszántást" • v <N’" ri ' ' ■ Lelkes gyűlésen indították el a verseny úi szakaszát és példájuk követésére hívták fel a megye minden községét a mozsgói dolgozó parasztok Megyénk dolgozó parasztsága soha nem tapasztalt lendülettel végezte el az ősziek vetését. Ezzel tett hitet el­szánt békeakarata mellett és meg­mutatta, hogy a felemelkedés felé vezető úton híven követi kormány­zatunk, nagy Pártunk, Rákosi elv- társ útmutatásait. Elsőnek végzett az őszi munkával a szigetvári járás. Ölömmel állapít­hatjuk meg, hogy a járás nagy fej­lődésen ment keresztül a nyár óta. Most a járás minden becsületes dol­gozó parasztja büszke lehet arra, hogy részese a győzelemnek. Még büszkébb lehet azonban Mozsgó köz­ség dolgozó népe, mert a járás győ­zelmében élenjártak minden munká­jukkal. Vállalt munkájukat a határ­idők előtt rendre befejezték. Jó mun­kájuknak nem is maradt el a jutal­ma. Jó munkájúért rádiót kapott a DEFOSZ-szervezet Csütörtökön este a Megyei Párt- bizottság és a DEFOSZ megyei bi­zottságának kiküldöttei jelenlétében ielkes gyűlésen értékelte ki Mozsgó dolgozó parasztsága az eddig elvég­zett munkát, maga elé tűzte a kö­vetkező feladatokat. A gyűlésen Czégény József, a DEFOSZ megyei titkára átadta a DEFOSZ helyi csoportjának a kor­mányzat által ajándékozott rádiót. Kitörő lelkesedéssel fogadták a gyű­lésen résztvevők az értékes jutalmat. Jó munkájuk' révén ezzel is közelebb kerültek a, kultúrához is. Hermann Imre. 8 holdas dolgozó paraszt, tanácstagjelölt, a DEFOSZ elnöke mondott köszönetét a dolgo. bó parasztságnak és a dülőfelelősük- nek eddigi jó munkájukért, hogy se­gítettek a győzelemben. Megköszönte a helyi szervezőt nevében az értékes jutalmat és javasolta, hogy a jó ver- senylendilletet ne engedjék alább­hagyni és felkérte a jelenlevőket, fogadják el javaslatát.: hívják ki Szigetvárt páros verseny re. — Vállaljuk el, hogy az őszi mély­szántást. a Nagy Októberi Forrada­lom 33 éves évfordulójára, november 7-re befejezzük — mondotta. — Én magam vállalom, hogy egy héten heliil az őszi mélyszántást befejezem. Párosversenyre hívjak Szigetvárt 'Javaslatát parázs lelkesedéssel fogadták, szinte minden egyes em­ber beszélni akart, hogy bejelentse, csatlakozik a javaslathoz és vállalja, hogy a határidő előtt befejezi a mélyszántást. Kiss György községi pár (.titkár hozzászólásában ígéretet tett. hogy a népnevelők munkáját még tovább fogják fokozni. Takács Ferenc vál­lalta.. hogy a mélyszántást nem november 7- re, hauem már november 2-ra el­végzi, llakosl elvlárs kiszabadulá­sának 10 éves évfnrdulójára. Horváth Ferenc pedig a tanács- választásokra vállalta az őszi mély­szántás befejezését. Csanádi László a tennelőe-soport üzemi titkára a cso­port nevében vállalta, hogy október végére, befejezik a mélyszántást, Ilyen lolkes felszólalások után fo­gadták el az alábbi felhívás szöve­gét az egész megye dolgozó paraszt­ságához: „Mi, Mozsgó község dolgozó pa­rasztjai. akik betartottuk szavunkat és a vetési, valamint a betakarítási munkáinkat a tanács választások tisz­teletére, október Jti.ra befejeztük, agy ereszük, ezzel még vem tettünk eleget hazafias kötelezettségeinknek, azért n sok jóért, amit Pártunktól, kormányunktól kaptunk. Éppen ezért ágy határoztunk, hogy piírosverscny- rc hívjuk Szigetvár dolgozó paraszt­ságát és a vetési és betakarítási munkák elvégzése ultin az őszi mély­szántást, a Nagy Októberi Szőrűd is­ta Forrotlulom 33 eves évfordulójá- uak tiszteletére november 7-re 100 szándékban elvégezzük! Így kívánunk megemlékezni arról a világot, alakító forradalomról, melynek felszabadulásunkat, békén­ket. ötéves tervünket, egész boldog életünket köszönhetjük. így kivánunJc megválaszolni a janicsár Titonak és bitang gazdáiknak aljas áskálódü- saikra. aljas mesterkedéseikre. Fel­hívjuk a megye winden kétségének dolgozd parasztságát: kövessék pél­dánkat.

Next

/
Thumbnails
Contents