Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-19 / 244. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 Megvédj ük a békét, népünk szabadságát, hazánk függetlenségét! AZ MDP BAR ANYA ME GYE I PÄ RTBI Z OTTIÁCÁN AK LAPJ A VU. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1950 OKTÓBER 19 DOLGOZÓ ASSZONYAINK A BÉKÉRE SZAVAZNAK Az asszonyok mindezért, a meg­változott, új, friss színekkel teli életükért kimondhatalanul hálásak a Szovjetuniónak, a Pártnak, népi demokratikus kormányzatunknak. Hálájukat úgy bizonyítják be, hogy helytállnak, kemény, szívós, kitar­tó munkát végeznek családjaik, gyermekeik, egész dolgozó népünk jobbléte érdekében. Azokban az asszonyokban, akiket a tanácsokba küld a dolgozó nép, nem fog csa­lódni sem a Párt, sem azok, akik­nek ügyeit lesznek hivatva intéz­ni. Ezek az asszonyok tudják, hogy ha jól dolgoznak, egyre közelebb kerülnek ahhoz az örömteli élet­hez, amelyet a Szovjetunió asszo­nyai, a szovjet nők élhetnek. Az asszonyoknak, de különösen azok­nak, akik a tanácsok tagjai lesz­nek, csordultig kell, hogy betöltse szívüket a hála és szeretet felsza­badítónk és nagy Pártunk iránt, ez fokozott munkakedvet adjon nekik, munkaszeretetet és soha cl nem múló erőt ahhoz, hogy megelége­désre intézzék a dolgozók ügyét tanácsválasztás legyen hatal­mas kiállás a béke ügye mellett“ — írta Rákosi elvtárs, Van-e asz- szony, aki ne a Népfrontra szavaz­na, amikor tudja, hogy a teremtő békére, a jólétre, hazánk további fejlődésére adja le a szavazatát? Van-e édesanya, aki ne állna ki harcosan gyerekei jövője, családja boldogulása mellett? Van-e olyan asszony Pécsett és a megyében, aki nem a biztos, boldog jövőt, hanem az átkos múltat választaná? Van-e olyan asszony, aki azt szeretné, „Azelőtt cseléd és kapásasszony voltam és heti négy pengőért kel­lett dolgoznom. Amióta felszaba­dultunk, megbecsült dolgozója va­gyok népi demokráciánknak, most pedig a legnagyobb örömömre ta­nácstagnak jelöltek“ — írja Arany Ferencné, Zsolnay-gyári mázolónő. Rajta kívül boldogan, ujjongva el­mondhatja ezt igen sok asszony az országban. Hatvanezer nőt jelöl­tünk a megyei, járási és helyi ta­nácsokba, akik tevékenyen részt- vesznek majd a dolgozók ügyei­nek irányításában. Pécs és Bara­nya megye is számos olyan asz- szonnyal büszkélkedhet, akik felé népünk bizalommal fordul és akik­ről Rákosi elvtárs ezt írta: „... a legjobb biztosítékai annak, hogy a tanácsok valóban szivükön viselik választóik ügyes-bajos dolgait és igyekeznek azokat gyorsan és a nép érdekében megoldani.“ Számos olyan asszony és nő van Pécsett és Baranyában is, akik ve­zetői, tanácsadói, fáradhatatlan szolgálói lesznek a nép ügyének és akikről azelőtt azt mondták, hogy gyengék és tehetetlenek. Arany Ferencnének, akit a régi arak kizsaroltak. Sárkány Ferencné volt középparaszt, most tszcs- asszonynak, Sótonyi Ilona egyéni­leg gazdálkodó leánynak is, azelőtt »hallgass" volt a nevük, de fel­emelte őket Pártunk, dolgozó né­pünk, s ezentúl mint megyei, váro­si és járási tanácstagok dolgoznak majd a békeharc első vonalában, az országos és helyi ügyek intézé­sében. Benke Jenőné, a Kesztyű­gyár munkásnőből lett vállalatve­zetője, Ács Károlyné, a bányász­asszonyból lett egyetemi személy­zeti előadó, Szűcs Etel, a király­egyházai tszcs traktoros lánya és a bányászasszonyok közül számo­sán vájjon elmondhatták-e a múltban, hogy boldog és örömteli volt az életük? Vájjon egy bá­nyászasszony mikor engedhette meg magának azt a „luxust", mint most Faubl Ferencné, hogy tizenegyévi házasság után készpénzért vásá­rolt magának új hálószobabútort. Mikor láthattuk a múltban, hogy a bányatelepi asszonyok roskadá- sig telt kosarakkal, rántani való csirkékkel és tömött libával térnek haza a piacról? Azelőtt egy egy­szerű bányászasszony fiából, Moór Ferencből lehetett-e katonatiszt? Mit szóltak volna az urak ahhoz, ha a munkás- és parasztgyerekek gimnáziumba, főiskolára, egyete­mekre járnak? A felszabadulás óta óriásit vál­tozott a nők helyzete. Amellett, hogy megnyílt előttük minden mun­katerület és ma már a bánya mé­lyén éppenúgy megállják a helyü­ket, mint a vállalatvezetésben, — bőven részesültek a hároméves és az ötéves terv létesítményeiből, A baranyai asszonyok, édesanyák munkáját, életét teszi könnyebbé a közel hatvan állandó és a 132 nyá­rt napközi-otthon, a számos kollé­gium és diákotthon, ahol a tovább­tanuló munkás- és parasztgyerekek ~ indokolt esetben ingyenes — el­helyezést nyernek. Mindennap szebbé, jobbá válik a Magyar Nép­köztársaságban a nők élete akár az üzemben, vagy a falusi határban, akár irodában, iskolában vagy a háztartásban dolgozik. Ehhez já- J'ul hozzá az is, hogy Magyarbó- lyon 3 megye harmadik bölcsődé­iét állítja most fel az MNDSZ, hogy Dunaszekcső is rövid időn belül bölcsődét kap, hogy minden községben megjavul az egészség­ügyi tanácsadás, hogy a községek­ben egészségházak és minden já- r^rt székhelyünkön, Villányban, 1 écsváradon szülőotthonok lesznek. Titkos szavazással választják meg a dolgozók a tanácsok tagjait hogy — éppenúgy, mint Svájcban és az USÁ-ban —, ne lenne sza­vazati joga és nélküle döntenének saját sorsa felöl? A pécsi és ba­ranyai asszonyok szeretik nyugodt jelenüket, szeretik derűs, boldog és biztos jövőjüket. Éppen ezért mindent készek megtenni azért, hogy ezt a drága kincset megtart­sák maguknak, hogy megvédjék családjuk békéjét, nyugalmát, biz■ tos életét. Az üzemben dolgozó nők nap- ról-napra fokozzák teljesítményü­ket. A Zsolnayban Arany Ferenc­né a legutolsó héten is 130 száza­lékra teljesítette normáját. Ugyan­akkor felajánlotta, hogy 1950 es tervét a tanácsválasztások napjára befejezi. A falusi nők pedig a ve­tés október 22-re való feltétlen el­végzésével készülnek a választá. sokra. A háziasszonyok a sorbán- állók, feketézők, spekulánsok ellen harcolnak és keményen szembe szállnak azokkal, akik áruhalmo­zással igyekeznek elégedetlenséget kelteni a dolgozók között. Baranya és Pécs asszonyai a bé­kekölcsönjegyzésből is derekasan kivették a részüket, most pedig, a tanácsválasztások győzelméért még lendületesebben dolgoznak, hogy megmutassák: nem méltatlanok ar­ra a megbecsülésre, amelyben a Párt és egész dolgozó népünk ré­szesíti őket. Az utolsó napokban még odaadóbban fognak küzdeni a tanácsválasztás győzelméért, mert lorró hazaszeretet és harcos bíkc- vágy ég bennünk. Ezt a forró ha­zaszeretetét, ezt a harcos békevá­gyat nyilvánítják ki a tanácsvá- lasztásoknapján, amikor Pécs és Ba­ranya asszonyai egy emberként áll­nak a Népfront mellé és leszavaz­nak békés, biztos, boldog jövőnk- re, megyénk, országunk további fejlődésére, arra, hogy egyre gaz­dagabb, egyre erősebb legyen a mi hazánk. A tanácsválasztás a pécsi és baranyai asszonyok részéről is hatalmas kiállás lesz a béke vigye mellett. A napokban alakultak meg minde­nütt a szavazatszedő-bizottságok, ezek feladata a szavazás levezetése, a sza­vazatok összeszámlálása. A szavazás szavazókörönként törté­nik. Minden szavazóhelyiségben a sza­vazás céljára legalább két clrekesz- telt fülkét kell berendezni, ahol egy­szerre csak egy-egy választó tartózkod­hat. Amikor . a választó megkapja a szavazólapokat és a borítékot, belép a fülkébe, amely el van választva a sza- vazóhclylségtfil s a szavazólapokat a borítékba teszi, azt még a fülkébe le­ragasztja és a .szavazatszedő bizottság asztala előtt lévő urnába dobja. A szavazás titkosságát biztosítja az urnák ellenőrzése is. A szavazatszedő bizottság asztalán egy, vagy több fe­dett urnát állítanak fel, amelyen a sza­vazólapok bedobására alkalmas nyí­lás van. Ilyen célra csak olyan ládát, vagy egyéb alkalmas tartályt lehet használni, amelyet megfelelőképpen le lehet zárni. A szavazás megkezdése eltttt a aza- vazartszedff bizottság megállapítja, hogy az urnák üresek-e és megfelel­nek-e az előírásoknak. Ezután a bi­zottság az urnákat lezárja és lepecsé­teli. A választások tisztasága és titkos­sága,fölött a* Alkotmány tételei sze­rint a helyi választási bizottságok ör­ködnek. i Pécsett két, Mohácson és valamennyi járási székhelyen és községben három szavazólappal szavazunk Vasárnap a ez&vazá* minden köz­ségben és vájrosban már reggel hét órakor megkezdődik, hogy dolgozó népünk, választópolgáraink gyorsan, torlódás nélkül adhassák le szavaza­taikat jelöltjeikre, a Képfront jelölt­jeire. Nemcsak joga a választáson való részvétel minden hazáját szerető, be­csületes emberitek, de egyúttal kö­telessége is. Kötelessége, hogy sza­vazatával • megmutassa békeakaratát, hogy szavazatával hozzájáruljon a dolgozó nép egységének további erősödéséhez. A szavazati jog gyakorlása úgy történik, hogy a választó megjelenik a szavazatszedő bizottság helyiségé­ben. A szavazatszedő bizottság el­nöke megállapítja a szavazó személy­azonosságát, ez történhet bejelentő, lap, vagy bármilyen egyéb fényké­pes igazolvány segítségével, ezután az elnök átadja a választónak' a sza­vazólapokat és egy borítékot. Pécsett két szavazólapot kapnak a választópolgárok. Egyikkel a városi tanácsra, másikkal a megyei tanácsra szavaznák. Mohácson és a megye valamennyi járási székhelyén és köz­ségekben három szavazólappal törté­nik * ssavazás: az elsővel a köz­ségi, illetőleg Mohácson a városi takácsra, a másodikkid a járási, a harmadikkal a megyei tanácsra. Valamennyien éljünk szavazati jo­gunkkal, ■teljesítsük hazafias köte­lességünket: .szavazzunk a Népfront­ra. A szigetvári után a sellyei és a pécsi járás dolgozó parasztsága is teljesítette a tanácsválasztások tiszteletére tett felajánlását: befejezte a búza vetését Tegnap számoltunk be arról, hogy a szigetvári járás dolgozó paraszt­sága maradéktalanul eleget tett a tanácsválasztások tiszteletére tett vállalásának: az ősziárpa és a rozs után elvetették a búzát is. Ezt a ha­talmas győzelmet a megszületés pillanatában megtáviratozták Rákosi elvtársnak, hogy ebből az alkalom­ból elsőnek forrón szeretett vezérün­ket üdvözöljék. Győzelmi jelentés volt ez a táv­irat, a szigetvári járás dolgozó Pa­rasztságának hatalmas fegyverténye. Most, am kor a nemzetközi helyzet egyre élesebb s a halálgyáros ame­rikai imperialisták már nemcsak uszítanak a háborúra, hanem azt ki is robbantották Koreában, akkor fokozott ennek a győzelemnek jelen­tősége. A béke megvédésének nagy feladatát, a tanácsok jelentőségét értették meg a szigetvári járás dol­gozó parasztjai, amikor minden ere­jüket latba vetették, hogy mielőbb befejezzék a vetést. Felismerték, hogy az őszi munka sikeres elvég­zése fegyver a békeharcban, mert minden egyes időben elvetett föld, jövő évi több, jobb kenyerünket szolgálja. A korai vetés azi jelenti, hogy a mag biztosabban megerősö­dik, jól bírja majd a telet, nem lesz kitéve a fagynak. A békéért, a tanácsválasztások méltó előkészítéséért folyó harcnak tegnap este újabb győzelme szüle­tett. A szigetvári járás után ascly- lyei és a pécsi járás dolgozó paraszt, sága is kész lelt a búzavetéssel. Most már három járásunk van. a megyében, mely határidő előtt ele­get tett a tanácsválasztások tiszte­letére tett vállalásnak. De ezen kí­vül még két járásban várható, hogy holnap, de legkésőbb holnapután befejezik a búzavetést. A siklósi és a pécsváradi járásban ugyanis már alig 3—4 százalék az a terület, mo­lyén még nem vetették el a búzát. A késő este érkezett jelentés sze­rint a megyében 237 község dol­gozó parasztsága fejezte már be a búza vetését,, biztosította, hogy két­szeres ünnepe legyen vasárnap. De a jó eredmények mellett még több község van a megyében, ahol vontatottan halad az őszi munka. Ezek között van Ujpetre, Péesdeve- user, Szálainak és Bikái, ahol a búzavetés-területnek alig felét vetet­ték el. A lemaradt községek gyenge eredménye akadályozz* megyénket, hogy Vas- és Nógrád megyék után harmadiknak jelenthessük forrón szeretett vezérünknek, Rákosi elv­társnak, hogy a tanács választá sokra tett felajánlást Baranya dolgozó parasztsága is teljesítette. Az el­maradt községek a lehető legsürgő­sebbem zárkózzanak fel az élenjárók mellé és fejezzék be a búzavetést, bebizonyítva, hogy nincs egyetlen olyan község a megyében, ahol nem értették volna meg a tanácsválasztás jelentőségét 296 «zúzalékos eredmény az állami gazdasági traktorosok versenyében Az állami gazdaságokban mind szélesebb alapokra terjed ki az a verseny mozgalom, melyet a megye legjobb állami gazdasági traktorosa címéért indítottak el a legjobb dol­gozók. Az egyes gazdaságokban, ahogy eljut a versenyfelhívás híre, a traktorosok nyomban, hatalmas lelkesedéssel csatlakoznak hozzá. A jelentések szerint a siklósi álla­mi gazdaság kivételével valamennyi gazdaság traktorosa csatlakozott a versenyhez. Eddig mintegy 20« trak­torista tette magáévá a verseny­pontokat, szemben a tegnap esti 183-mai. A legutóbb csatlakozott trakloristák eredményét a gazdasá­gokból azonnal továbbították a köz­ponthoz, melyből az állapítható meg, hogy a 4S közül 32-nél ugrás­szerű emelkedést mutat a teljesít­mény. A tegnapi kiértéklés szerint a versenyben álló traktorosok közül már 20 megfelelt a felhívásban kö­zölt feltételeknek, de ez a szám es­tére még 10-zel növekedett. Ezek között a legjobb, Csöndics Ferenc, a lánycsóki gazdaság trak­torosa, aki a vállalása előtt 120 százalékot teljesített állandóan s a tanácsválasztások tiszteletére tett felajánlása során 296 százalékra emelte teljesítményét. Ugyan csal? * lánycsóki gazdaságban van Katona József is, aki a vállalás előtt 113 százalékot ért el s most két napon keresztül állandóan 275 százalék az eredménye. A szentmártonpusztai ál­lami gazdaság legjobb traktorosa Szubotics Imre ifjúmunkás. A ko- verőszántás megkezdésétől a ver­seny vállalásig 168,százalék volt az átlaga s ezt tegnapelőtt 209 száza­lékra fokozta. Horváth György, a hetvehelyi gazdaság traktorosa az őszi munká­ban, jó munkaszervezéssel állan­dóan tartotta a 131 százalékot ű is csatlakozott a megye „legjobb trak­toristája és a kiváló traktorista” címért folyó versenyhez s ennek már másnap meglátszott az ered­ménye. Magasi Andrással együtt 160 százalékra emelte a teljesítményét. A legjobb traktorosok közé tar­tozik még Haraszti György sátor­helyi 200, Árpád József ugyancsak 200, Benked Jenő szentegáli 194, Kiss Barna bólyi 182 és Drakovics József somogyhárságyi traktorlstu, aki 198 százalékra teljesítette a nor­máját, a tanácsválasztások tisztele­tére indított verseny során. A «eMjr<ti járás vezet a Iiur^onvííS>eí;yii,jlé«l>cii Az őszi munkák során a begyűj­tésben is jó helyet harcolt ki magá­nak a sellyei járás, mely jelenleg első a bui'gonyabeadánban. A sellyei járás dolgozó parasztjai az évi ter­vet már most 67 százalékban telje­sítették, az előírt 5.856 mázsa búr- gonyaelöirányzathó! 3.959 mázsát gyűjtöttek be. Ez azt mutatja, hogy jól dolgoztak a népnevelők és a dol­gozó parasztság is megértette annak fontosságát, hogy a feleslegét fel­ajánlja a bányák és gyárak dolgo­zóinak. Jó eredményt mutat ezen a téren a sásdi és siklóst járás is 63, illetve 62 százalékos teljesítésűéi. Legrosszabb a pécsi járás, mert csak 35 százalékot - ért el. A járási pártbizottság és a járási tanács has­son oda, hogy a népnevelőmunka megjavuljon t» a járás területén be­hozzák a lemaradást. Ebből a műn­kából a DÉFOSZ. MNDSZ és falusi DlSZ-szervezetek is ki kell, hogy ve. gyek részüket, főleg pedig a tanács- tagjelöltek felvilágosító munkája ad­jon lendületet a begyűjtésnek. A mohácsi járás 45 százalékkal és a villányi, ahol pedig jobb eredmény volt várható 46 százalékkal az utol­sók között vannak. A népnevelők itt is kapcsolják össze a tanáesválasztá- ■solc munkáját a begyűjtés sikeréért folytatott agitáeióval. akkor a lema­radó -t behozhatják. A kukorieábegyüjtésben nem lehet olyen lendületet látni, mint amilyen a burgonyánál tapasztalható. Külö­nösen ennél fontos, bogy a népneve­lők jó munkát végezzenek. A széna- begyűjtésben legjobb a pécsi járás 59 százalékos eredményével, jó a sellyei is 56 százalékkal, legrosszabb a mohácsi járás 28 százalékkal.

Next

/
Thumbnails
Contents