Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-17 / 242. szám

Dolgozó parasztok! Hz őszi vetés befejezésével ünnepeljétek a tanácsok megválasztását! Munkafelajánlásokkal, több termeléssel készülnek üzemeink dolgozói november 7 méltó megünneplésére«, az I950-es terv idöelőtti végrehajtására Néhány hél választ el csak bennünket az egész világ dolgozóinak nagy Bnnepnapjátúl, az Októberi Forradalom 23. évfordulóiától. Ezen a napon rázta le elsőnek a világon a szovjet nép a kapitalizmus igáját. A szovjet népet, az Októberi Forradalom nagy vezéreit, a halhatatlan Lenint és a forrón szeretett Sztálint ünnepük, köszöntik ezen a napon a világ dolgozói, a haladó emberiség. Pécsi üzemeinkben is lelkesen készülődés indult meg november 7 méltó megünneplésére. Üzemeink dolgozói is követik a szovjet munkásosztály pél­dáját, munkafelajánlásokat tesznek, f eladótokat tűznek maguk elé, mert új győzelmekkel, a termelés tokozásával, a minőség megjavításával és nyers- anyagmegtakarítással akarják köszönt eni a világ első szocialista államának születésnapját. Istrán-ahna bányászai december 7-re befejezik « ezévi tervüket „Mi István-akna bányászai élénken emlékezetűnkben tartjuk 1917 nbvcm- ber 7-ét, amikor a szovjet nép győzel­met aratott az imperializmus felett. Ennek köszönhetjük, hogy mi is a szocializmust építhetjük. Ennek a nap­inak méltó megünneplésére vállaljuk, hogy a tanácsválasztások tiszteletére felajánlott december 10 helyett, de­cember 7-re befejezzük ezéví tervelő­irányzatunkat“ — írják István-akna bányászai. Ezen kívül Bozsér János elvtárs fej­tési csapata — amely szeptember 27-én befejezte ezévi tervét —- vállalta, hogy november 7-ig 850 mázsa szenet ter­mel terven felül az Októberi Forrada­lom megünneplésére, KLadivő János vájár, aki már jövő évi tervelőirány­zatán dolgozik, felajánlotta, hogy 1051. évi tervét május 1-re befejezi. Tátrai József kőrletvezető, körletének nevé­ben vállalta, hogy körlete ezévi tervét november 30-ra befejezi. • »Mi Zsolnay-gyári dolgozók a ta- ctácsválasztások tiszteletére tett fel­ajánlásunkat az Októberi Forradalom évfordulójának megünneplésére to­vább fokozzuk és emeljük termelésün­ket. L A IV. negyedévi tervünket 30 tonna legyártott áruval emeljük. 2. Az önköltséget 25 százalékról 23 százalékra csökkentjük. 3» A «ztahánovista módszerrel dol­„Én, itj. Fábri Gyula korongos vál­lalom az Októberi Forradalom évfor­dulójának megünneplésére, hogy 110 százalékról 150 százalékra emelem tel­jesítményemet. A selejlet 5 százalékról 1 százalékra csökkentem és november 7-re teljesítem 1951. évi február 15-i tervelőirányzatomat“. „Több, jobb mun­kával akarom én is ünnepelni a dicső­séges Októberi Forradalom 33. évfor­dulóját. Vállalom, hogy 160 százalék­ról 170 százalékra emelem teljesít­ményemet és a selejtet 10 százalékról 1 százalékra csökkentem. Ezévi terv- előirányzatomat november 7-re befeje­zem. Vállalásom teljesítésével méltó módon akarom ünnepelni az Otóberi Forradalom évfordulóját NYÁRI GERGELY korongos'. A Sopiana dolgozóinak vállalása „Több, jobb munkával juttatjuk ki­fejezésre hálánkat az Októberi Forra­dalom 33. évfordulójára és ezért vál­laljuk: Pintér Károly öntő: Eddigi 119 szá­zalékos teljesítményemet 121 százalék­ra emelem. Munkamódszeremet két munkatársamnak átadom. Selejtes munkát nem végzek. Selmeczi Lajos öntő: 109 százalékos átlagteljesítményemet 112 százalékra emelem és a selejtet munkámból ki­küszöbölöm. Hergert András öntő: 119 százalékos termelésemet 121 százalékra emelem november 7-ig. Glück Nándor esztergályos: Válla­lom, hogy 125 százalékos teljesítmé­nyemet november 7-ig 200 százalékra emelem. A válátsztas harci kérdés Elérkeztünk a tanáesválasztá- sok győzelméért vívott harc utol­só hetébe. Számtalan Népfront- gyűlésen, kisgyűlésen és minde­nekelőtt az egyéni agitáció során derék ^népnevelőink — párttagok és párionkívüliek — felvilágosít­ják a dolgozókat a tanácsok nagy jelentőségéről és arról, hogy azok megválasztása milyen hathatósan szolgálja békénk védelmét. Párt- szervezeteink és népnevelőink jó- része látja a felvilágosító munka nagy jelentőségét és felmérte azt is. hogy a rendkívül éles nemzet­közi helyzetben fokozott felelős­ség hárul rá, még alaposabban, lelkiismeretesebben kell felada­tait teljesítenie. De nem kevés azoknak a párt­szervezeteknek és népnevelőknek a száma sem. akik indokolatlanul elhízták magukat, a választási harcot lebecsülik, lebecsülik min­denekelőtt az ellenség támadásait. „Az ellenség meghunyászkodott“ “ ez a szemlélet még néhány já­rási pártbizottságunkra *s jellem­ző. Ennek következménye az. hogy jónéhány helyen lanyhult a népnevelőmunka, megelégszenek azzal, hogy „lerohanják“ a dol­gozói családokat, öt-tíz nercet töl­tenek náluk és mint akik jólvé­gezték dolgukat, tovább állanak. Természetes, hogy ezeket a hé­zagokat az ellenség, a jobboldali szociáldemokraták és a kulákok kiválóan kihasználják. A legkü­lönfélébb módszerekkel igyekez­nek a választás sikerét megzavar­ni. Lazítanak a becsületes tanács­tag-jelöltek ellen, nevetséges vá (lakat koholnak ellenük. Néhol azt terjesztik, hogy minden tanácstag kap fizetést és ezzel a dolgozó nép adója alaposan megnövekszik. Gyakori eset, hogy dolgozó parasz­tokat leitatnak és felbxztatják őket, hogy az értekezleteket, kis- gyűléseket zavarják meg. Fazékas- bodán odáig merészkedtek, hogy a tanácstag-jelöltek listáját közlő plakátokra halálfejeket rajzoltak. Mindez azt bizonyítja: az ellen­ség felismerte a tanáesválaszíá- sok történelmi jelentőségét és megfeszíti erejét azért, hogy dol­gozó népünknek kárt okozzon. Ezért sürgősen fel kell számol­nunk mindenütt, ahol mutatkozik, az elbizakodottság hangulatát! Keményen vissza kell vernünk a kulákok támadását! Okos és kon­krét érveinkkel,'igazságunk fegy­verével biztosítanunk? kell. hogy mindenütt jogos lelkesedéssel és örömmel készüljenek a vasárnapi nagy ünnepre. Látnunk kell, hogy a választás harci kérdés,_ hogy a győzelem nem hull csak úgy ma­gától ölünkbe. „A tanácsválasztás ütközet, benne a szavazócédula a fegyver“ -r ezt írta nagyjelentő­ségű cikkében Rákosi elvtárs. Erre az ütközetre készüljünk szí­vós népnevelő munkával, a dol­gozók beható felvilágosításával és az ellenség kíméletben leleplezésé­vel. támadásainak megsemmisíté­sével! Ha a lemaradt községek fokozzák teljesítményüket, csütörtökre befejezhetjük a búzavetést Jelenleg az előirányzat 80%-nt vetettük el A bShartardaíak versenyfelhívá­sára megyeszerte megindult a moz­galom: aj őszi munkálatok október 22-re való befejezésére. A me­gyében valamennyi község lelkesen csatlakozott a felhíváshoz, / ígérve, hogy a tanácsválasztások napján nem lesz egy hold bevetetlen föld sem. 7 . i; ;•>; _ . . A naponta érkező Jelentések azt bizonyítják, hogy dolgozó paraszt­ságunk hatalmas ütemben látott a vállalás teljesítéséhez. Az ősziárpa és a rozs teljes befejezése után, sorra jelenük a termelőcsoportok, községek: befejeztük a búzavetést is. Ebben Is — mint más munkában — a termelőcsoportok mutatnak jó példát. A legutolsó értesülés sze­rint a termel őcsoportok nagy részé­ben befejezték a búzavetést: együt­tes területükön közel 90 százalékra állnak. Legjobbak köztük a dráva- csepelyí, siklósi és síklósnagyfaiusi csoportok, ahol több nappal ezelőtt elvetették a búzát. Ugyanakkor a Jó eredmények mellett számos helyen elmaradtak a búzavetéssel. így a sásdi és szi­getvári járás csoportjainál erősíteni kell a vetés ütemét, mert komoly lemaradás tapasztalható. Ezek a csoportok fokozzák a munkát, s hozzák be a lemaradást, mert az ö lanyha munkájuk akadályozza a .búzavetés teljes befejezését a ter- 1 melőcsopor toknál. A ternielőcsoporíok példája nyomán a községek egész sora fejezte be a búzavetést A termelőcsoportok nagyszerű példamutatását, az egyénileg dol­gozó parasztok is követik. Az öszi- Srpa és a rozs vetését’ már vala­mennyi községben befejezték s most teljes érővel folyik a búza vetése. Ennek során mór több községben, így Révfalun,’ Kákicson, Mecsek- • alján. Rettenden. . Szörényben, Gytirüfűn, Magyarlukafán és Pa- lotabozsokon maradéktalanul kész vannak a búzavetéssel. Vi'lányban, Lippón és Lapáncsán a népnevelőt: elmentek a késlelkedő dolgozó pa raszthoz s felhívták figyelmüket a korai vetés előnyére 'és arra. hogy a tanácsválasztásiak tiszteletére tett félaiánlás teljesítése hazafias köte­lesség. Az eredmény meg is lelt: 100 százalékra befejezték a búza- vetést. Ugyancsak a népnevelő mun­ka eredménye mutatkozott meg Ra- kocán, Szágyon, Gerényesen és Me­ződön, ahol a tanácsválasztások si­keréért folyó agitációt összekapcsol­ták az őszi munka időben vaió be­fejezésével. Bolyban, ahol már 60 százaléknál tartanak a búzavetés­sel, gyűlést tartottak és a dolgozó parasztok hatalmas lelkesedéssel fo­gadták el azt a javaslatot, hogy 19-ére minden talpalatnyi földet vessenek be. Ugyanilyen gyűlés volt 14-én Mozsgón is, ahol a dolgozó parasztok vállalták: 17-ére teljesen kész lesznek a búza vetésével. Mindezek mellett egész sor köz­ségben tapasztalható, hogy még mindig nem értették meg a korai vetés jelentőségét. Ezt mutatja Vázsnok eredménye: 10 százalékra állnak a búzavetéssel, vagy Kis- bodolya, ahol az előirányzat 25 szá­zalékát vetették el. De Vázsnok, Kisbodolya, Hird, Öcsárd, valamint a berkesdi és baranyajenői körjegy­zőségek, Drávaszabolcs, Kásád, Old, Merenye és Kisdobsza községek pártszervezeteinek is van tennivaló­juk a felvilágosító munka terén, hogy meggyorsítsák a vetés ütemét. Leplezzük le n szabotáló kulákokat Ugyanakkor a lemaradás okát megtaláljuk abban is, hogy a párt­szervezetek még mindig nem tart jak harci kérdésnek az őszi munkák sikeres befejezését és nem leplezik le a kulákok szabotálását. A nép­nevelők vegyenek példát Gergely Gábor markáéi népnevelőről, aki felvilágosító munkája során két sza­botálni akaró kulákot leplezett le, majd kidoboltatta őket a községben. Ezt kellett volna tenniök az -fiiócs­kái népnevelőknek' . is Markovics József és Lyukics János ládákkal, akik amellett, hogy még egy szem ősziárpát és rozsot sem vetettek, agitáltak is a dolgozó parasztok kö- zö.tt a korai vetés ellen. A lemaradt tcrmelőcsoporlokban és községekben egyaránt az a fel­adat; hogy népnevelő munkával hozzák be a lemaradást. A tanács- választások napjáig visszálévő pár napot használják ki, s adjanak döntő lökést a munkának. Úgy igyekezzenek, hogy — és erre mód van mert már eddig 80%-ra állunk, - bőgj- c hét csütörtökére mara déktalanul kész legyen mindenütt a vetés. Az állami gazdaságok és a megyei DÉFOSZ-titkárság versenyfelhívásá­ra szinte kirobbant az állami gaz­dasági traktorosok közötti verseny. Már az első napokban 15 gazdaság­ban 136 traktoros csatlakozott a ..megye legjobb állami gazdasági traktorosa” és a „megye kiváló ál­lami gazdasági traktorosa” címekért folyó versenyhez, hogy a tanács­választásokat teljesítményeik emelé­sével ünnepeljék. A doigoiő parasztok Segjsttjii a taoksek jelölői TARARÓ PÉTER a Sátorhely—vizs­laki állami gazdaság élmunkás kocsi­sa. Takaró Péter az elsők között té­pett tavaly versenybe, amikor az álla­mi gazdasági dolgozók között is szer­vezett tormában indult meg a munka verseny. Kiemelkedő teljesítménye, példamutatása, melynek nyomán a gazdaság többi kocsisai is jó eredmé­nyeket értek el, nagyban hozzájárult, hogy a gazdaság az elsők között fe­jezte be tavaly a vetést. Jelenleg is versenyben áll és egyike a legjobb teljesítményt elérő állami gazdasági kocsisoknak. VARGA KÁLMÁN sósvertikei dol­U>-<: pin !) íw.Jj’in p-iri ,­an gazdálkodott és mint községe bí­rója az egész község bizalmát éii:ezi. Ennek a bizalomnak megnyilvánútása volt az, hogy községe dolgozó paraszt­sága öl jelölte a Szovjetunióbeli tanul­mányútra. Variga Kálmán a Szovjet­unióból hazatérve fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy minél több dol­gozó paraszttal ismertesse meg a nagy­üzemi gazdálkodás teremtette, bolnog életei és ugyanakkor megalakította a község termelőcsoport jót, melynek ve­zetője lett. FELAVATTAK A MOHÁCSI ISKOLAVÁROST A mohácsi tanulóváros felett ra­gyog a vasámápdélutáni, őszi nap. Csillognak az új háztömbök, ma­gasra nyúlik a három zászlórúd a rögtönzött, folyami kavicsból ké­szült emelvényen. Délután kettőre jár az idő. Csupa eleven nyüzsgés, lázas készülődés az egész város. Mindjárt elkezdődik az ünnepélyes megnyitó, mikor hivatalosan átad­ják építőipari tanulóinknak az or­szág első bentlakásos iskoláját és tanulóotthonát. Megérkeznek a ven­dégek. Kürtszó harsan: Ritter György elvtárs sorakozó! fúj. Pilla­natok alatt felsorakoznak a brigá­dok s a díszemelvény elé vonulnak. Elől az új, kókhajtókás, fekete egyenruhát, tányérsapkát viselő díszszázad. A lesi«»!»!» tanntóti. lesKivá- :ól»b ifjúmunkások tagjai ennek a századnak, fiúk és lányok, nyolc­vanon az 1.100 közül. A díszemelvény hosszú, piros dra­périával bevont asztalánál elhelyez­kednek a vendégek. Az énekkar a Köztársasági Indulót éneicli, majd a DlVSZ-induló után P. Kovács Má­ria a „Koreában háború van” c. verset szavalja. Varga Gyula, az iskolaváros vezető-igazgatója üdvöz­li a vendégeket és a tanulókat. Beveztö beszédében elmondja, hogy mit végeztek eddig: — Másfél hónapja, hogy mint elő­őrsök megjelentünk a város falai közt. Akkor még csak 150-en vol­tunk. Az. volt a feladatunk, hogy az üres falak között minél előbb ele­ven életet teremtsünk. Nagyot'’ fej­lődtünk azóta. Több, mint ezren va­gyunk és hatalmas, új élet van ki­alakulóban ebben a gyönyörű is­kolavárosban. A brigádok komoly munkát végeztek. Többszázköbméter földet mozgattak meg, gyomtalaní- tották udvarunlaat, versenyben dol­goztak. Kitűnő munkátokért dicsé­ret illet meg benneteket, különösen pedig Holenda Teréz elvtársnőt, akit 200 forintos jutalomban részesítet­tünk nagyszerű, példátmutató mun­kájáért. Legyetek büszkék ifiváro- sunkra. Varga elvtárs szavai után ünne­pélyes pillanatok következnek. Fel­harsan a zászlófelvonás kürtjeié: lassan kúsznak fel a zászlók. Ezután Sásdi Nándor elvtárs, a Munkaerőtartalékok Hivatalának vezetője mondott ünnepi beszédet. — A magyar ipari oktatás törté­netének nagyfontosságú eseménye, ünnepe ez a mai nap, amikor meg­kezdi életét a mohácsi építőipari iskolaváros. Iparoktatásunkat a Szovjetunió példájára teljesen át­szerveztük. Ebben az új iskola­városban évente több mint kétezer fiú és leány sajátítja el az öthóna­pos tanulóidő alatt a szakma. Icitünő ismeretéhez szükséges elméleti és politikai anyagot Jál Jelszereit, «‘Készséges, modern tantermekben, kitűnő tan­szerekkel, 34 új tankönyvvel ké­nyelmes otthonokban, hálóhelyeken tanulhatnak és pihenhetik ki mun­kájuk fáradalmait tanulóink. — Uj technikát kell . elsajátíta­niuk ifjúmunkásainknak, otthonaink tanulóinak. Közületek kerülnek ki építőiparunk sztahanovistái, akik megvalósítják ötéves tervünk hatal­mas, gyönyörű építő feladatait. — Fel tehát a munkára, a tanu­lásra! Abban a reményben adom át nektek, DISZ-szervezeteteknek a gyö­nyörű zászlót, hogy a hős lenini Komszomol példáját követve. Pár­tunk irányítása mellett eleget tesz­tek kötelességeteknek, méltók lesz­tek erre a szép, korszerű tanuló­városra. A beszéd egyes részeit zúgó taps­sal és ütemes jelszavak kiáltásá­val , vezetőink éltetésével szakítják meg, majd hatalmas „DISZ-DISZ- hurrá!”-kiáltásokkal köszöntik az új zászlót Leírhatatlan a fiatalok; lel­kesedése, öröme. Felszólalt még Simó Gyula élv­társ, az építésügyi minisztérium ki­küldötte, aki lelkes, jó munkára buzdította az ifjúságot. A mohácsi városi pártbizottság támogatását ígérte meg Lukács István elvtárs, majd Bölcs Tibor elvtárs a DISZ Központi Vezetősége nevében mon­dott lelkesítő szavakat a tanulók­nak. A l.innlóiffíiság nevében Kiss József ifjúmunkás köszönte móg a gyönyörű iskolavárost, majd Ho­lenda Teréz javaslatéra üdvözlő táv­iratot küldtek Rákosi Mátyás elv- társnak, melyben forró köszönetii- két fejezik ki a városért és Ígéretet tesznek tanulásuk és munkájuk lelkiismeretes végzésére. Ezután kultúrműsort adtak ,a . ta­nulók. Erősen alkionyodik. A bíbor nap sugaraiban feltűnik az egyenruhás díszszázad, amint díszlépésben meg­hajtott zászlóval elvonulnak az emelvény előtt, a magasan len­gő lobogók előtt, szemben piros fény- nyél. Komoly fiatal arcukról büsz­keség, harcos erő tükröződik: a jövő építőinek fiatal hadserege lép itt, keményen, öntudatosan, fegyelme­zetten. Kiss Iván A Zsolnay-gyár dolgosói SO tonnával emelik esévben termelésüket és önköltségüket 2 -ra csökkentik gozók számát 50 százalékkal növel­jük. Felajánlásunk csak kis része annak m hálánknak, amit a Szovjetunió és szeretett Sztálin elvtárs iránt érzünk. Az Októberi Forradalomnak köszön­hetjük mi is, boldog, szabad életün­ket^" A Zsolnay-gyári dolgozók nevében: Bruckó István Dallos Kovács Józset párttitkár vállalatvezető Fűlöp Ferencné ÜB-trtkár

Next

/
Thumbnails
Contents