Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-16 / 216. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl A MAI SZÁMBAN: A párisi magyar követség tiltakozása a francia kormány­nál magyar állampolgárok önkényes letartóztatása miatt. (2 o.) — A dohánygyáriak versenyfelhívására már hét üzem dolgozói jelentették be lelkes csatlakozásukat. (3. o.) — Hétszáz pécsi és baranyai kötvényét húzták ki a sorsolás első napján (3. o.) — Ünnepélyes tanévnyitó az egyetemen és a Pedagógiai Főiskolán. (5. o.) | A 2 M D P B| R A NYAM E GYEI PÁRTBIZi DTTSÁC ián Aki LAPJA I VII. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZOMBAT 1950 SZEPTEMBER 16 Fokozott munkaversennyel készüljünk a tanácsválasztásra! A magyar dolgozó nép minde­nekelőtt a termelés frontján harcol a béke megvédéséért, az ötéves terv teljesítéséért. Ebben a harc­ban jó fegyverünk a munka verseny, A termelés területén elért minden győzelem a béketábor, az ötéves terv és a szocializmus építésének győzelmét is jelenti. Országunk fej­lődésével együtt fejlődött a ver­senymozgalom is, erősödését nyíl­egyenes útra terelte a Szovjetunió példája. A brigádversenyből kifej­lődött az egyéni verseny, megerő­södött a Sztahánov-mozgalom, a munkamódszcrátadás, a szakma legjobbja címért folytatott verseny és még több vállfája a szocialista m unka verseny nek. Ez év április óia megyénk­ben is nagy fejlődést értünk el, az egyéni versenyzők száma 7.715-röl 15.280-ra, csaknem megkétszerező­dött. Százával születtek és szület­nek a munkaverseny új hősei, akik jó munkájuk után fokozott társa­dalmi megbecsülésben részesülnek és az arra méltók az élcsapat, a Párt soraiba is bekerülnek. A me­gyében mindenütt ismerik Czukor Anna, Krouman Lajos, Márki La­jos, Fábri Gyula. Rein János. Glück Nándor, Müller Vilmos és még sok-sok más, a termelésben élenjáró munkás nevét. Az élen­járó dolgozók felé az élmunkás kitüntetéstől, az ingyenes külföldi nyaraláson át egész a tanácstag- ságig, mindenben kimutatja a dol­gozó nép megbecsülését. Már eddig is fényesen bebizonyo­sodott, hogy a dolgozók szeretnek és akarnak versenyezni, rájöttek arra, hogy a verseny szakadatlanul emeli életszínvonalukat és emellett egész hazánk felemelkedését, vi­rágzását szolgálja. A közelmúltban az alapbéremelés és normarendezés bevezetésekor tapasztalhatták, hogy ahol élő és jól szervezett a versenymozgalom, ott sokkal kőny- nyebben túlteljesíthetek az új nor­mák. Abból, hogy a dolgozók szeretik a versenyt és lelkesedéssel verse­nyeznek, egyenesen következik az, hogy ahol a versenymozgalom te­rén lemaradás van, ott más okok­ban kell keresni a hiba forrását. Mert vannak hibák a verseny szer­vezése, a verseny nyilvánosságának clmellőzése, a verseny ellenőrzése és a munkaverseny ellenségeinek , leleplezése terén. A vensenyszervezés a szakszerve. zetek elsőrendű feladata, de mégis több üzemben, mint a Zsolnay és a Bőrgyárban is, az üzemi bizott­ság nagyrészt vállalatvezetői fel­adatnak tekinti. Az üzemi szak- szervezetek munkája ^ többnyire ' csak a statisztika készítésében me­rül ki és így ismerik a verseny papiros adatait, de nem ismerik a verseny tényleges helyzetét. A Bőrgyárban például azt hit­ték, hogy 800 egyéni versenyzőjük van, de amikor át akarták írni a hosszúlejáratú versenyszerzödése­ket az új normák szerint, akkor derült ki, hogy csak 434 bőrgyári dolgozó áll egyéni versenyben. Ilyen „papírverseny" volt még a Zsolnayban és a bányákon is. A Zsolnay-gyárban papíron 769, — a valóságban 425, a bányában pa­píron 6.356, — a valóságban 3.780 volt az egyéni versenyzők száma. Ezt a „papírversenyzést" maradék­talanul fel kell számolni, mert az ilyen kirakatpolitika nem clőrevi- szi, hanem hátráltatja a terv telje­sülését. A íormaiság nyomja rá bélyegét a komlói Kossuth-akna verseny- szerződéskötési módszereire, ahol a ver-enyfelelös az íróasztal mel­lől írja a versenyszerződéseket, a dolgozók kikapcsolásával. Ugyan­ez a helyzet itt a párosverseny vonalán is. Nem ismertetik az István-aknával folytatott páros­verseny eredményeit, pedig azt havonként rendszeresen kiértéke­lik. Mi sem bizonyítja jobban a ver­seny nyilvánosságának jelentősé­gét,, hogy míg a Kossuth-aknán a dolgozók 15 százaléka, addig Ist- ván-aknán több, mint 50 száza­léka áll egyéni versenyben, azért, mert itt jobban törődnek a ver­seny nyilvánosságával. A komlói­aknak most az a feladatuk, hogy a „holt-párosversenyt" élettel tölt­sék meg, ezt pedig a verseny leg- szélesebbkörü nyilvánosságával érhetik el. Hasznosítani kell a faliújságokat, a villámokat, a hangszórószolgálatot, a népneve­lő és bizalmi hálózatot és nem utolsó sorban a megyei párt- sajtót is. Népszerűsíteni kell az élenjárókat és az élenjáró tapasz­talatokat, a lemaradókat pedig ostorozni kell. Ne fordulhasson elő az, ami Széchenyi-aknán megtörtént, hogy senki nem tudott arról, hogy hét bányász már az 1951-es tervét tel­jesíti. Erről csak a SZOT ellenőr­ző brigádjának munkája után sze­reztek tudomást. De a Magasépí­tésnél, a Bőrgyárban, a Zsolnay- gyárban sem tudják a dolgozók, hogyan állnak a tervteljesítéssel. Pedig akarják tudni. Ezt bizo­nyítja többek között az is, hogy a Zsolnay-gyárban áthúzták a versenytáblán a régi, elöregedett kiírást és odaírták nagy betűk­kel: „Kérjük az új eredménye­ketr Igen, kérjük az új eredménye­ket, mert az eredményekre, az el­ért eredmények ismertetésére szükség van, különösen az ellen­ség elleni harcban. A rágalmak­ra eredményekkel legjobban ezek­kel válaszolunk. A darabbérezés után megnövekedett bányásztel­jesítmények és keresetek vála­szolnak a Széchenyi-aknai Tóth György és Nagy László munkaver- seny-ellenes kijelentéseire, amikor azt a régi lemezt tették fel hogy a munkaverseny „ártalmas“. Ho­lott ez csak a reakció, az imperia­listák számára ártalmas. Azonban nem minden esetben elégséges válasz az eredmények ismertetése, nem mindig ele­gendő a felvilágosítás, a meg­győzés. Meg kell néznünk min­den esetben, hogy kivel állunk szemben: tudatos ellensé vagy megtévesztett dolgozóval. így vélekednek a pécsvidóki bá­nyák becsületes dolgozói is, ami­kor elhatározták, hogy az igazolat­lan műszakmulasztások megfékezé­sére társadalmi bíróságot alakíta­nak. Nem tűrik tovább, hogy egye sek lerontsák az egész bánya eredményét, visszatartsák a ver­senyt. A verseny ellenségei felett majd ők mondanak ítéletet, mert ezek a dolgozó nép és a szocializ­mus építésének ellenségei is. A jobboldali szociáldemokraták próbálkoztak és próbálkoznak sokféle módon a verseny, a szocia­lizmus építésének lendületét fékez­ni. Próbálkozásaikra a dolgozók csattanói választ adnak, amelynek lényege, hogy még többet, még jobbat termelünk, fokozzuk a ver­senyt! Ehhez feltétlenül szükséges, hogy az üzemi pártszervezetek ja­vítsák meg az ellenőrzés munkáját. Ellenőrizzék, hogyan szervezi az üzemi szakszervezet a versenyt, hogyan biztosították a verseny nyilvánosságát. Ebben a munkában nemcsak a pártszervezet vezetői­nek, hanem az üzem minden kom­A Sztálin által megjelölt hatalmas program teljesítése: harc a dolgozók boldogságáért, a kommunizmusért A szovjet lapok nagyszabású *,udó- sííásokat_ közölnek a kommunizmus nagy építkezéséről, a turkmén főcsa­torna tervéről. A Pravdában Ivan Benediktov, a Szovje unió mezőgazdasúgügyi minisz-o tere ír a hatalmas terv jelen: őségéről. A Sztálin kezdeményezésére hozol! határozat — írja — újabb ragyogó oldalt ír a termé- szetáialakiiás sztálini tervébe és Küzépázsia vidékein hallatlan per­spektívát nyit a termelő erők fej­lődésének. Hétmillió hektár rét öntözése bizto­sija a Turkmén Közá'fsaság állatié-' nyésziésének fejlődését. Az öntözött földek területe a Turkmén Szocialista Szovjet Köztársaságban több, mim kő: és félszeresére, a Kara Kalpak Auto­nóm Köztársaságban több, mint há­romszorosára emelkedik. Különösen fontos jelentősége lesz a főcsatorna építésének a gyapö- és rizstermelés szempontjából i®. A Sztálin által megjelölt e hatal­mas program teljesítéséért folyta­tóit harc, harc a dolgozók boldog­ságáért, a kommunizmusért. Az Izvesztija vezércikkében a szovjet tudósokra váró nagy feladatokkal fog­lalkozik és egyebek között így ír: — Magában a szovjet tudósok ' udo- mányos kutatómunkájának jellegében rejlik a gyökeres különbség, ami a szovjet tudomány és a kapitalista mág­násokat kiszolgáló burzsoá tudomány között fennáll. Amikor a szovje:: tudó­sok azzal foglalkoznak, hogyan lehetne a szovjeé emberek békés munkáját még hatásosabbá és termelékenyebbé tenni, hogyan lehetne a természet elemi erői; az ember akara ának alárendelni és az anyagi és kulturális javak bőségét lét­rehozni a nép számára; ugyanakkor a nyugati és arnerikai tudományos laboratóriumokban az emberek megsemmisítésének vadállat! módszereit készítik elő. Nem véletlen, hogy Morrison ismert amerikai fizikus úgy jellemzi az ame­rikai r.udományt, minit „egy új és még borzalmasabb háború fegyvermesteré'..’’ S. Batirov, a Turkmén Kommunista Párt központi bizottságának titkára írja: A csatorna építése a Turkmén Köz­szorosát teszi lehetővé. Teljes mérték­ben biztosítja Nyugai-lurkménia váro­sainak, üzemeinek és vasutainak ivó- és ipari vízellátását. Leheiővé 'eszi eb­ben a gazdag ipari kerületben az olaj, szén és vegyipari nyersanyagok kiter­melését. Brunov, a szocialista munka hőse, így nyilatkozik: — Megvalósul népünk évszázados vágya a víz után a pusztaság meghó­dításáért. Nyugat-Turkmeniszíán hazánk egyik virágzó területe lesz. A csatorna építésének örömteli híre szájról-szájra jár a Turkmén Köztár­saságban és új erőt, új lendüio'et öné az emberekbe és újabb eredményekre ’ársaságban a gyapottermeszíés 7-8- ösztökéli a Turkmen népé:; Megalakult a helyi tanácsok országos választási bizottsága A helyi tanácsok országos válasz­tási bizottsága, amely az ország egész területén Őrködik a választá­sok törvényszerűsége fölött, hatá­roz a beadott panaszokról és köz­hírré teszi a választások országos eredményét, szeptember 15-én meg­alakult. Az országos választási bi­zottságot a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa alakí­totta meg. A bizottság elnöke: Kiss Károly, elnökhelyettese Barcs Sán­dor, tagjai: Dénes István, Kristóf István, Tóth Endre, Kende Zsig- mond és Balogh István. Az országos választási bizottság pénteken délben a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökségének helyi­ségeiben, letette az esküt Az eskü­tételen megjelent Nagy Dániel, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnökhelyettese és Szabó Piroska, az Elnöki Tanács titkára. A bizottság tagjai Nagy Dániel ke­zébe tették le az esküt. Az ötéves tervkölcsön nyeremény- kötvényeinek második sorsolási napja Az ötéves tervkölcsön nyeremény­kötvényeinek második napi húzásán a következő számú kötvények nyer­tek: (Gyorslista, felelősség nélkül!) A tervköicáön-húzás eredményei Sorozat­száin: Kötvény­szám: Nyeremény: 0145 0866 10.000 1356 0100 5.000 2145 0701 5.000 0437 , 0840 5.000 1553 0280 10.000 1333 0917 5.000 0157 0977 25.000 2412 0316 5.000 1967 0218 10.000 2585 0432 5.000 0132 085.9 25.000 1108 0792 5.000 1935 0680 5.000 1228 0507 5.000 1551 0734 10.000 1440 0369 5.000 0230 0225 5.000 0235 0946 5.000 0374 0105 10.000 1133 0386 5.000 1816 0395 50.000 0635 0935 50.000 2341 0786 5.000 2618 0917 5.000 2619 0649 5.Q00 2983 0823 5.000 2023 0150 5.000 0850 0874 5.000 0713 0912 10.000 3057 0177 5.000 2137 0775 25.000 2637 0369 5.000 0762 0882 5.000 1351 0012 5.000 1884 0822 5.000 0159 0348 5.000 0181 0859 5.000 1544 0021 50.000 Ezerforintos nyeremények Sorozalszám Kőtvénysorszám 1475 0457 0606 0263 0446 2545 2282 0540 2906 2205 1222 2023 0087 1993 1102 végződése 8 0 0 6 4 3 2 0 1 1 1 2 2 0 0 1070 0102 0117 1304 9 8 '2 0 Három-zázforintos nyeremények: 0070 6 0020 4 2333 9 3026 8 1608 7 0354 6 0361 5 0062 S 2854 1 0787 7 0361 6 1534 3 ötszáz forintos nyeremények: 2799 0209 1890 (1259 2232 0656 2201 2599 1028 1623 1467 .2912 2525 0884 1517 1)842 2220 1300 2115 2040 0131 1966 1007 2748 2864 2027 0581 1016 0936 1501 0086 0643 1537 0823 1131 1132 3995 2100 0070 1804 2107 0198 0170 2478 0165 3039 2591 0486 200) 2370 0608 0934 0982 2966 2940 0405 1 8 7 7 1 3 3 9 0 9 2 7 8 5 II (V­5 •> ii 0 s 4 2 9 7 3 9 4 5 munistájának részt kell vennie. A verseny ügye egyetlen kommunista számára sem lehet közömbös. És mindenekelőtt: ne legyen üzeme­inkben egy olyan kommunista sem, aki ne állna versenyben! A szocialista verseny fokozása talán sohsem volt olyan időszerű, mint most. Az üzemek közti ver­senyben első Dohánygyár, Bara­nya megye valamennyi üzemét ver­senyre hívta ki az első tanácsvá­lasztás ás Rákosi elvtárs kiszaba­dulása évfordulójának méltó megünneplésére. Minden baranyai üzem örömmel fogadta a verseny- kihivást és igyekszik konkrét vál­lalásokkal élövé tenni a versenyt. Minden üzem a maga adottságai­nak megfelelően mondja meg a versenypontokat, úgy, hogy ez a verseny a fennálló hiányosságok leküzdésének a versenye legven. Ebből a versenyből a pécsi Bőr­gyár úgy kerüljön ki. hogy ne le­gyen egy dolgozója sem 100 szá­zalékon alul, a pécsvidéki bányá­kon ne legyen egy igazolatlan müszakmulasztó sem. a komlói bá­nyában minden termelő bányász egvéni versenyben álljon. Köszöntjük igy a tanácsválasz­tást, a dolgozók államának törté nelmi jelentőségű megszilárdítását, vigyék előre ezzel harcunkat az ötéves tervért, a békéért!

Next

/
Thumbnails
Contents