Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-15 / 215. szám

MÄPLG 1950 SZEPTEMBER 55 4 ,Tanuljanak belőle a pártszervezetek“ Áz ellenség aknamunkája miatt egy hétig szüneteit a takarmánybegyüjtés Németiben Jólszervezett versenyben indult nálunk, Németi községben a be­gyűjtés. Községünk dolgozó paraszt­sága párosversenyre hívta a szom­szédos átaiakat, akik velünk együtt megfogadták, hogy élenjárnak a ga- bonabegyüjtésben. A verseny bein­dulása után még fokozottabb mun­kát fejtettek ki a Párt és a DÉFOSZ 'népnevelői, amelynek az lettazered- 'ménye,, hogy Németi dolgozó pa­rasztsága megnyerte a •versenyt 1Áfával szemben, 161 százalékos ke- ■ nyérgabona begyűjtési eredményé­vel. A terménybegyüjtési verseny azért nem állt íjieg, ' községünk dolgozó parasztsága lelkesen folytatta lo. vábíij, hogy. éppénúgy, mint a ke­nyérgabonában, a takarmánybeadás­ban ts^lsők legyünk körjegyzősé­günk1 területén1 és újból megnyerjük a versenyt áz átaiakkal szemben. Egy darabig jól is ment a takar- mánybégyüjtés, de • valahogy úgy jött,_fiogy megelégedtünk az eredmé­nyeinkkel- Láttuk,, hogy egy-két nap alatt harminc százalék fölé, szökik az eredmény és akkor úgy gondol­tuk, hogy megpihenhetünk kicsit. Le­álltak. a Párt népnevelői és nem folytatták a munkát a DÉFOSZ nép­nevelők sem. Mig a kenyérgabona begyűjtésének ideje alatt fáradha- tatlanok voltunk és a Párt, DÉFOSZ, MNDSZ vezetői állandóan összeköt­tetésben. volták a dolgozó parasztok­kal, addig a lakarmánybeqyüjlés megindulása után teljesen elhanya­goltuk ezt a munkát, Én, mint párt- titkár, a cséplés ideje alatt minden. • nap ellenőriztem a cséplést és kü- „ lön-külön beszéltem minden dolgozó paraszttal, hogy adja be a gabonáját erősítse vele a béketábórt. A takar- mánybegyüjtésnél én is megpihen­tem és keveset, törődtem azzal, ho­gyan áll községünk a takarmány be­adásában. Amikor megnyertük - a ke­nyérgabona begyűjtésben a versenyt, éreztük, hogy nekünk, délszláv dol­gozó parasztoknak csak a jó munka lehet a válaszunk Tiloék ellenséges munkájára és azokra az aljas táma­dásokra amelyeket, odaát élő délszláv testvéreinkkel szemben elkövetnek. Megfeledkeztünk erről, amikor el­hanyagoltuk a takarmánybegyiijtést. Nem törődtem vele én sem, a párt­vezetőség sem és a többi tömegszer­vezetek vezetői sem. Észrevette ezt az ellenség is, amely még erősebb ak­cióba lépett. Ma gondolkodtam csak el ezen és ma derítettem ki azt is, hogy a takarmánybegyüjtés vonalán miért. vagyunk szégyenteljesen le­maradva, miért csak 43 százalékot teljer'telt eddig a községünk. Meg­találtam azt - is, hogy ki az, akin ke­resztül leginkább támadott az ellen­ség. Másfél héttel ezelőtt már jóné- hány dolgozó paraszt volt a közsé. -günkben, aki leadta a takarmányát és éppenolyan becsülettel teljesítette a kötelezettségét, mint a kenyérga­bona beadásában. Ilyenek voltak Kecskés István 9, Peterácz János 15 és Szemelyác András 10 holdas dol­gozó parasztok is. Ekkor az a hír járta be a falut, hogy ne vigyük be a- takarmányunkat Pécsre, egy hét múlva be lehet adni a közellévő Eszteígág pusílán is. Ezt a hirt Eo- zsáno.vils Mihály terjeszielte, akinek az. édesapját, és a bátyját. is kizártuk a Pártunkból, mert a Párton belül és a tömegszer­vezetekben is bomlasztó, ellenséges munkát fejtettek ki. Éberségünk teljesen eltompult és így érhette el Bozsánovits Mihály azt, hogy sunyin félrebeszélve, több, mint egy hétre leállította a takar- mánybegyiijtést és községünk csú­nyán lemaradt. Községünk dolgozó parasztsága nem vitte be Pécsre a takarmányt, Eszterág pusztára pedig azért nem vitte be mert ott egyálta­lán be sem lehet adni. Pedig leg­többjének éppénúgy, mint Sokacz János 5, Majurácz János 12, Gor­sics Márk 18 és Horváth János 13 holdas dplgozó parasztoknak, ott állt elkészítve az . udvarán, készen arra hogy vihesse. Beleestünk valamennyien az ellen­ség hálójába és akkor kezd’ünk ki­törni belőle, amikor én is felpakol, .tarn a szénámat és bevittem Pécsre a terménybegyüjtöbe. Követelt ebben a DÉFOSZ-titkár és még jónéhány dol­gozó paraszt. Sikerüli leleplezni az. ellenségei! Utánanéztünk annak, hogy hova kell valóban beszállíta­nunk és kiderült, hogy a szomszédos Álára. Rögtön kidoboltattuk a köz­ségben, hogy mielőbb újra megindul­jon a takarmánybegyüjtés és hogy választ adhassunk az ellenségnek aki. elég hosszú időn át megtévesztett bennünkel. Most első dolgom az, hogy Eozsánovits Mihályt leleplez­zük a község dolgozó parasztjai előtt és bemutassuk^ hogy nem vélet­len, hogy éppen rajta keresztül tá­mad bennünket az ellenség. Első feladatunk most az lesz, hogy a népnevelőket és a tömegszerveze­tek aktivistáit erre a munkára ál­lítjuk és rajtuk keresztü] megmagya­rázzuk minden dolgozó parasztnak, hogy a kenyérgabonabegyiij/ésben elért siker mellett döntő feladatunk, hogy a lakarmánybegyüjtésben is jó eredményt érjünk el, mert különben az ellenség malmára hajijuk a vizet. Most itt megígérem hogy szeptem­ber 15-re községünk eléri a 100 szá­zalékot, azontúl pedig a túlteljesíté­sért fogunk harcolni. Azonkívül az őszi munkákat is határidő elölt lóg­juk elvégezni. Azért. írlam ezt meg levélben, hogy tanuljanak belőle azok a pártszervezetek, amelyek hozzánk hasonlóan nem fektettek elég súlyt erre a kérdésre. Akik még nem követtek el hibát, legyenek fi­gyelmesebbek mint mi; tanuljanak a mi esetünkből és legyenek sokkal éberebbel'! Bors Ferenc párttitkár németi délszláv dolgozó paraszt Standovár Tibor, a. Nagy Lajos Gimnázium, jeles tanulója. tettekkel harcol a tanácsválasztások sikeréért 'Akárhányszor arra kérnek: be­széljek az életemről, nehéz, szo­morú dolgokkal kell kezdenem. Apámról kell szólnom, az úr tanyá­ján' görnyedő napszámosról, nagy­apámról, aki egy volt csak elődeim béres-sorában és el kéne monda­nom minden megaláztatást, ami védtelenségében érte családomat. Apám Pál József „úr” tanyáján ke­reste a kenyerét. Ha ugyan kenyér volt. az, ami akkoriban asztalunkra :került. még annyit sem fize­tett apámnak egész napi robotjáért, hogy a család elevickéljen belőle. Anyám­nak, nekem, még néha nagyapám­nak is, kulákszÖllőket kellett vál­lalni: ott kapáltuk végig a tűző nappalokat éveken át. Standovár Tibor, a Nagy Lafos- girnnázium negyedik osztályos jeles tanulója, a Bajcsy-Zsilinszky-utcai diákotthon DISZ-felelöse, elhallgat égy pillanatra. Annyi minden jut eszébe egyszerre, hogy nem tudja hirtelenébén: miről beszéljen elő­ször? — Arafiyosgadúnyban .— mert itt nyomorogtunk — ért bennünket a lesújtó hír: apám a háborúban el­lesett... Azt sem tudtuk, miért kel­lett háborúba mennie ■ szegénynek. Persze, most tudom: Pál Józsefet ■ kellett megvédenie ott is. Mert csak Pál Józsefnek és hasonszőrű társai­nak kellett félnie a „vörös vesze­delemtől". Nekünk az akkor is olyan volt már, mint az ég hajnali vprössége. Tudtuk, hogy ott kel fel a mi napunk. Negyvenháromban volt ez. En akkor már tanulni akar­tam. akartam, lenni s a peda­gógus -képzés egyházi kéz­ben volt. így ez sem si­került. Mit tehettem, kijártam a hatodik elemit is. 1943-ban aztán, annyit kapálóztam, sikerült bejut­nom a Széchenyi gyakorló, ... gimná­ziumba. Bizony nem voltak diákott­honok akkor, hát privát ellátásra szorultam, amit anyámék sínylették meg. A maguk kenyerének felét, kéllett a városba vinni, ellátómnak. Jó tanuló voltam, negyedikes ko­romig instruáltam kisebb diákokat, ez.is segített, rajtam valamit. így ment ez a felszabadulásig. íanltó Ez a Pál — Uj fejezet életemben az innét szóló történet. — Felszabadult a .falu 1945-ben, felszabadult a családom is. öt hold szántóföld jutott özvegy anyámnak a földosztáskor. Nagy pillanatok vo/tak azo>c.. — Ha apád ezt megérhette volna — sóhajtott könnyes szemekkel az történt, azt piros betűkkel kellene megírni a mi regé­nyünkben. Az elkövetkező napok a boldogulás útját jelentették szá­munkra. 1947-ben a Murlinovics- kollégiumba kerültem és ami az én életemben fejlődést jelentett, az ebből a világból, indult el. Másfél évig mint. vezető, szerepeltem a diákmozgalomban. Havi ösztöndíjat is kaptam. A Párt segített,' támo­gatott. Most már mosolyog, amikor arról, beszél, hogy a nyáron milyen nagy élmény volt a tatatóvárosi DISZ- káderképző tanfolyam, vagy az aranyosgadányi úttörőkkel, töltött hét. — Mit keresett az aranyosgadányi úttörők között? — Minden nyáron én, foglalkozom a falumbcli. úttörőkkel. Ebben az évben nagyon kellemes meglepetés ért. Az aranyosgadányi úttörő-paj­tások. bejelentették, hogy tanul­mányútra szeretnének menni. — Jó, -jó, — mondtuk — de mi­ből? — Ebből ■— nevettek ránk — és, előmutatták a pénzt. Ugyanis ezek a pompás gyerekek egész nyáron ál kvkoridát kapáltak, minden kis munkát elvállaltak és a. jövedelmet utolsó fillérig összerakták az útra. Bajától Pestig hajón utaztunk, ren­geteg élmény után pedig Siófokon át hazajöttünk. — Reggelig mesélhetnék még ar­ról, ami mostanában ér engem. Csupa kitüntető megbízatás, csupa ajándék, szeretet, gondoskodás. Sohasem mondtam le arról, hogy pedagógus legyek, de nagyon so­káig valószínűtlennek látszott az álmom. Egyszer aztán a Párt egyik képviselője azt mondta: „tanár le­szel." Azóta biztos vagyok benne. j is: magyart és történelmet • fogok taní­tani. Azt a történelmet, amely az M'r iá akoliam anyum._______ inn ezután apám, az apám ősei történetét mondja el úgy, ahogy volt. Nem királyok gazdagságáról szól. az én történelemkönyvem, de népek siny- lődéséről és feltámadásáról. Azt akarom, hogy mindenki tudjon‘ az: igazságról,. ‘ — Közeleg a helyi tanácsok vá­lasztása. Mit fog tenni a siker ér­dekében? Gondolt már rá? — Hogy gondoltam-e? Szavazati jogom nincs még. De erőm van elég ahhoz, hogy segítsek a választások előkészítésében. Azt is tudom, hogy jó munkával is támogathatom a vá­lasztások jó kimenetelét, hiszen már magam is lellem néhány lépési. Hét lalunkbeli gyerekei beszéltem rá a továbbtanulásra s ma mind a hél kö­zépiskolás már. Sőt, mind a hél diákotthonban tanul. De a diálcott. honban már továbbmentünk ennél. Hétfőn harmincán jelentkeztünk a silrlósi külvárosi pártszervezetben és felajánlottuk segítségünket a válasz­tási agiláclóban. Amióta megalakult a DISZ egészen más szellem ural­kodik a diákotthonokban. Jobb Icol- lektívum él együtt, mint tavaly, ön­ként vállalta mindenki nálunk az agitációt. Szüleimmel már sokat be­széltünk a választásokról. Ök leg­alább úgy tudják, hogy mit l;öszön- helnek a Pátinál;, mint én. Szinte feleslegesnek tartom, hogy kimond­jam: a Népfrontra szavaz az egész család. Úgy érzem, hogy önmagunk­ra adjuk ezzel le a szavazatunkat. Illetve a családom. Nincs még sza­vazatai jogom ele mindig úgv érzem, mintha én is velük szavaznék. Kipirul egészen, ahogy beszél. Szinte nem tudni: a szeme csillog-e jobban, vagy a kabátján a Dísz­jelvény. Amiről nem szól már, azt magunk is tudjuk. kapóit újabb megbi. zalásl. Az 1/d osz­tály osztálylelelöse lett. A szerveteti éleibe ö viszi be az elsősöket. Nyugodtan rábízhat­ják az új gimnazistákat, úgy látjuk. Standovár Tibor egyike azoknak a népből jött Haláloknál;, akik szo­cialista államai lógnálc építeni. Az ő szavaznia is ugyanakkora értékű — elméletben is — mini édesanyja, qagyany-ja szavazatai. Még nincs 20 éves, cs mégis hárman szavaznak le október 22-én a Slamlovát-család- 6an ß rabban Az edzők feladata a szocialista sportember kialakításában A szocializmus építésének lendületes munkája átformálta a magyar sport arculatát is és új, nehéz, de hálás fel­adatok elé állította □ szakoktatókat, ed­zőket, sport-mestereket,- Különösen a labdarúgás széles területén jött felszín- re az egyik legfontosabb új feladat: az edzőknek nevelni kell a játékosokat. Nem elég tehát a labdarúgás gyakor­lati elsajátíttatása, hanem az újtipusú szocialista sportoló jellemképzésével is foglalkoznia kell. Edzoinkneti: sajnos még min- «líg tekintélyes része a labdarúgás gyakorlati oldalát nézi most is és nem látja az összefüggést a gyakorlat és az elmélet közölt. Pedig! az érzelmi és akarati tényezők, a lelkesedés, gyors gondolkodás stb. mind döntően befő lyásolják egy-egy mérkőzés kialakulá­sát. És a jó edző .a jó .sportmester. ha felismeri az összefüggést, ha munkájá­ban igyekszik ezekre a tényezőkre' is figyelemmel lenni, akaratlanul is be­kapcsolódik a hivatott pedagógusok táborába. Feltétlenül rá kell jönni Ir­hát-az edzőnek arra, högiv a nevelés, a lélektani okok vizsgálata egészen rövid -idő alatt megmutatja eredményét a csapat teljesítményének növekedésével. . Gyakran felmerül a kérdés, mire kö­telez az edzői, nevelői hivatás? Elsőnek említjük meg, hogy a hivatásos edző­nek ne a kereseti szempontok, hanem a nevelői hivatás legyen a fontosabb. Meg kell önmagát vizsgálnia, hogy-tes­tileg és szcllenTileg alkalmasnak tartja-e magát a nevelésre? Magáévá halja-e tenni a haladás tudományát: a, marxi- lenini elméletet? Az edzőnek csak ak­kor szabad a fontos feladatra vállal­koznia, ha példát-mutatóa.n tud visel­kedni, ha nem becsüli a képességeinél lényegesen többre magát és ha nem teszik önleltté az elért sikerek. Igen sok' kitartó munka kell ahhoz, hogy a rengeteg, régi rossz hatás alól kivon­juk és szocialista emberekké neveljük a labdarúgókat, Ismernie kell az edzőnek a reábízott kincset, az ifjúságot, a sportolókat. Figyelemmel kell - kísérnie, milyen munka körben dolgoznak, mire kópesek a labdarúgás terén, egyszóval egyénenként tisztában kell lenni min­denkivel, Törekedni kell. hogy spor­tolói 'eljussanak az önállóságig, képe­sek legyenek megtalálni azókat a hatá­sokat. módszereket, amelyek a további fejlődést elősegítik. Ez már az. önneve­lés foka. És egy igen fontos körül níényt nem szabad figyelmen kivid hagynia. Ma- inár nem nagyfizikumú, ragyogó technikai képességekkel ren­delkező. de az erkölcsi jó tulajdonsá­gokkal hadilábon álló labdarúgókra van szükség, hanem olyanokra, akikre a szocialista társadalom építhet, akire a szocialista sport büszke lehet.Éppen ezért szükség van at labdarúgóknál a politikai és erkölcsi nevelésre is, amely azután a testi neveléssel teljesen össze­folyik és egyik a másik nélkül el sem képzelhető. ' A testi neveléssel a testet ügyessé, munkabíróvá .egészségessé tesszük, 'al­kalmassá a fáradalmak, a nehéz mér­kőzések fokozottabb igénybevételének elviselésére. Az értelmi neveléssel a szellemi önállóságra, a gondolkodás .fegyelmezettségére törekszünk. Az er­kölcsi neveléssel' pedig képessé tesszük ■a labdarúgót, hogy a mérkőzések, a küzdelmek hevében is a szabáhiOk sze­rint cselekedjél:, A nevelői munkának negyedik srer. vés része az érzelmi nevelés, amely el választ hatatlan a testi, értelmi és er­kölcsi neveléstől. Aki csak egy kiies.it belemélyed munkájába, tudja, hogy a labdarúgó cselekedetei' mennyire függ­nek az érzelmektől, amelyek a sportoló akaratát, erős befolyás álalt tartják. A Szorjetunióban már tiosMÖ. évek óta ilyen nevelés folyik és akik figyelemmel kísérték az idevonátkózó szovjet szakirodáimat, számtalan pél­dát találhatlak a fent clmondötfálixa. •Döntő mértékben a magasabKrefidft po­litikai nevelői 'munka nyomán lett a szovjet sportoló példaképe minden sportolónak. Végezetül fel kell hívni a nevelők figyelmét arra, hogy az erkölcs« iába. lás minden egyes labdarúgónál máz. és más eredménnyel jár, hiszen két egy­forma embert, különösen egy egyesü­letnél igen nehéz lenne találni, Az erő, rugalmasság, edzettség tosti tulajdonságok, amelyek fejlesztésére át edzőnek komoly nevelési Ismeretekkel kell felkészít Imi. A labdarúgás, legered­ményesebb elsajátításához azok a jó tulajdonságok vezetnek, amelyek a fent említett nevelési eszközök együttes ha­tásából fejlődnek ki. Melyek ezek a tu­lajdonságok? A becsületesség, kötefós. s égtudás, fegyelem, bajlársiasság és mindezeken felül a kommunista neve­lés Igen hatékony fegyvere, a helyes kritika és az őszinte önkritika. Ha elte­ket az elméleti módszereket • helyeién alkalmazzák az edzők, akkor igen ko­moly szolgálatot tesznek népi demo­kráciánk sport jónak és kialakítják a- iiazáját. munkáját, családját szerelő dolgoz.), embertársait megbecsülő >fij- lipus-ú szocialista sportembert. Albert József a Komlói SASI: edzője. DinamÉ—Pápa találkozó a fontoló Sne'ltei esemásve Kettős mérkőzés a Verseny-utcában A Lokomotív Tatabányára, Komló Fűzfőre utazik Áyvasárnapi forduló kiemelkedő esc- ménye lesz a Verseny-utcában lejül szásra kerülő Dinamó—Pápai Textiles mérkőzés. A Dinamó remekül rajtolt és egyetlen csapat, amelyik nem vesz­tett pontot a csoportban. A pápaiakat sokan titkon bajnok jelöltnek tekintet­lek, de a csapat elég gyengén-szerene.l Elmúlt vasárnap közepes lel jesítmény- nvcl győztek otthon a gyenge fűzfői csapat ellen. A Dinamó idegenben győ zült és ez nagy önbizalmat adott a csa­pat részére, amelynek minden része jo teljesítményt nyújtott. Vasárnapra komolyan készülőd­nek cs a hírek szerint nem vál­toztatnak győztes csapatukon. .Csak a balszélső posztja kérdés, mert Lengyel megsérült Szombathelyen. A Dinamónak mindig ment a játék a pá­paiak ellen Pécsett és a lnínyászcsapai már egészen otthonosan mozog a Ver seny-utcában, így nagy küzdelem után egy-kélgólos győzelmükre számítunk. A mérkőzés fél 4 órakor kezdődik. A másik Verseny-utcái mérkőzésen, egynegyed 2-kor a BTC-nek könnyebb dolga írsz az újonc szombathelyiek el­len. Bár a vendégcsapat két meglepő győzelemmel kezdett, a vasárnapi mér­kőzésen az egyes 'csapatrészei• gyen-, gécskén mozogtak. A bőrgyáriak ja­vullak valamit, de elég sok sérültjük van isméi. Bognár sérülése látszik ma­kacsnak, de Karácsonyi is kisebb mű­téten cselt át és a hét közepén még az ágyat nyomta. Az összeállítás csak a csütörtöki edzés után dől cl. A pécsiek nagyobb játékerőt kép­viselnek a vendégcsapatnál, de csak teljes erőbedobás esetén arathatnak biztos győzelmet. • Igen nehéz feladat vár a vasutasokra, akik a jelenlegi listavezetőhöz, a Ta- tabánvi Építőkhöz utaznak. A tatabá­nyai csapat komoly játékerőt képvisel és több neves játékossal erősített. Kü­lönösen támadósorát dicsérik. A pé­csiek még mindig nincsenek együtt és a vezetőség a balgólos győzelem elle­nére sem elégedett a csapattal. A Lokomotív nagyon készül a va­sárnapi mérkőzésre, mert tudják, hogy csak akkor marad­hatnak az élvonalban, ha legalább az egyik pontot megszerzik. Túra ismét játszik, a védelem változatlan lesz, míg a csatársorban csak a hét végén dön­tenek a végleges összeállításról. A par pírforma minimális hazai győzelmet ígér, ennek ellenére elképzelhető, hour pontot, vagy pontokat szereznek Tata­bányán. A komlóiaknak sem lesz könnyít mérkőzés a vasárnapi. Fűzfőn az ottani újonccsapat el*«a kell megküzdeniük. A fűztőiek edfPig minden mérkőzésüket elvesztették, ép pen ezért nagy akarással jálszatSuk majd. A kemény csapat hírében álló Fűzfő komoly próbára teszi majd a közelharcot nem igen kedvelő sowW: csatárokat. A bányászcsapat nieltttt szól, hogy három igen. nehéz mérkő­zést vívlak meg sikerrel és ez önbirtl- mai adott a csapatnak. A kanizsai dön- letten után bizakodva engedjük ei fft.et Fűzfőre és fellél-oie/,ye, hogy végig lel­kesen küzdenek, legalább az egyik pfuj tol megszerezhetik. A pécA sportélettel foglalkozó szerdai cikkünk nagy viyr*. hangra talált a pécsi sportolók köbé­ben. A vélenyények megegyezték Éti- bán. hogy, az egyesületek nagy részéfíjSl valóban fen.nállanak a hiányo.sságtf,t. Nem szabad figyelmen kívül hagytunk azonban azt a körülményt sem. hrrjjy néhány helyen maguk a sportolok idézték elő a fonák helyzetet és azát­igazolási lehetőségekei felhasználták ár­ra, hogy volt egyesületüket megpirít­sák, A Pécsi Dózsánál például megy!* lapítottuk, hogy a vezetőség niindiS’t- dig szóba nem állt az odaigvekvö lab­darúgóval, röplnbdázóval, asztaliteri- szezővel, míg az illető régi egyesületi-, tői kiadatási írást nem vitt. Ä Dózsá­ba csak a volt egyesületek tudtával >'5» megkérdezése : után kerültek át 'spor­tolók, viszont előfordult olyan eset ft, amikor sportoló anélkül, hogy tárgyáét volna a Dózsával, igyekezett régi egye­sületét nehéz helyzet elé állítani és en­gedményeket csikart ki magának, Fof- tos lehál, hogy az egyesületi vezetők ilyen sportolókat is élénk figyelemmé kísérjék!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents