Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-15 / 215. szám
DUNÁNTÚLI r NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r ———— * v A MAI SZAMBÁN: Választási versenyre hívta a megye összes üzemét a pécsi dohánygyár (3. o.) — Számos újabb község vállalta a búzavetés tanácsválasztások napjára való befejezését (3. o.) — Dögéi Imre vasárnap Villányban beszámolót tart a parasztküldöttség útjáról (3. o.) — Az ország legkorszerűbb elektroipari laboratóriuma épül a Zsolnay-gyárban (5. o.) V_________________________________________________________________/ | AZ M D mmm ITAMEGYEI * PÁRTBIZOTTSÁCÁNAK LÁPJA | VII. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1950 SZEPTEMBER 15 Áz árpa és búza korai elvetésével ünnepeljük a tanácsválasztásokat (B. J.) Az egész országban egyetlen nap alatt ismertté váltak a bihartordai dolgozó parasztok, akik vállalták. hogy a tanácsvá- lasztások napjára, október 22 re beíejezik a búza vetését. Ezzel a vállalásukkal azonban nem állnak egyedül a bihartordaiak. Baranya ban is történt már hasonló vállalás, még pedig Dunaszekcsőn, ahol a dolgozó parasztok ugyancsak megfogadták, hogy a tanácsválasztás napjára az utolsó szem búza is földben lesz. Mit bizonyítanak ezek a vállalások? Azt, hogy dolgozó parasztsáÍ iunk már is felmérte a tanácsvá- usztások hatalmas jelentőségét. Tudja, hogy a megyei, városi, járási és községi tanácsok megválasztása a dolgozó nép hatalmának nagyarányú kiterjesztését jelenti, iíj, nagy lépést előre a fejlődés útján. Es — amint a Bihartordán , és Dunaszekcsőn elhangzott felszólalások tanúsítják — dolgozó parasztságunk azt is látja, hogy a , tanácsok megválasztása újabb ba- . talmas győzelme lesz a béketábornak. veresége a béke ellenségeinek, ! tehát a békéért folytatott harc i egyik igen jelentős, állomása. Ünnep lesz a tanácsok megvá- i lasztásának napja. Olyan ünnep. 1 melyre készülni szoktunk, lelkesen, ; bensőségesen eredményeink fokozá- : savai. így készülhet fel legméltób ben dolgozó parasztságunk is a búza határidő előtti elvetésével, {övő évi még jobb termésünk t>iz- 1 iosításával. Nem kétséges, hogy ' a bihartor- ’dai és dunaszekcsői példa nyomán egész dolgozó parasztságunk hatalmas mozgalmává szélesednek a tanácsválasztási felajánlások. Nem kétséges, hogy a már csatlakozott községek dolgozó parasztsága után »egész dolgozó parasztságunk azzal a célkitűzéssel indítja meg az őszi versenyt, hogy október 22-re, a 1 tanácsválasztások napjára befejezi a búza vetését. Ahhoz azonban, hogy dolgozó parasztságunk a célját megvalósít- hassa — a büzavetés előrehozott határidejének megfelelően — előbbre kell hozni az összes őszi munkák befejezését. Előbb kell tehát elvégezni az őszi kapások betakarítását, előbb kell betakarítani a napraforgót, előbb kell letörni a kukoricát, felszedni a burgonyát, a cukorrépát, takarmányrépát. Előbb kell elvégezni a vetőszántást és — ami legdöntőbb — előbb kell elvégezni az ősziárpa vetését. Ez most a legfontosabb feladat. Elvetni, minél előbb földbe tenni az őszi árpát, sokkal nagyobb területen. mint az előző években. Nézük meg miért szükséges, hogy az idén már, sokkal nagyobb területen termeljünk ösziúrpát? Hosszú évek megfigyelései, a tudomány kutatásai bebizonyították, hogy azokon a területeken, ahol a kalászosok a nyár elején érnek be, az ősszel elvetett gabona sokkal magasabb termést ad a tavaszi vetésűnél. Ez érthető is. Az ősszel vetett gabona, ha idejében földbe kerül, jól meg tud erősödni, bok- rosodni, jól ki tud fejlődni. Ennek eredménye az, hogy hazánkban például az utolsó 20 év statisztikáit tekintve, átlagosan több mint egy mázsával adott minden évben magasabb termést az ősziárpa a tavaszinál. Még nagyobb a különbség hazánk déli megyéiben, mint például Baranyában, ahol az idén őszi árpából 10—12 mázsa között mozgott falvariként az átlagtermés, míg tavasziból mindössze 6—8 mázsát sikerült elérni. Nem elég azonban csak növelni az ősziárpa vetésterületét. Szükséges az is, hogy minél előbb elvessük árpánkat. „De eddig mindig szeptember vége felé vetettük az őszi árpát" — hangzik számos községben az ellenvetés —. Miért vessünk mo-st ilyen korán? Nem kétséges, hogy ezt a nótát elsősorban az ellenség, a kulákok fújják — nem csak Szentlászlón — hanem Dombóváron éppúgy, mint Barcson. Az ellenség támad ezzel elsősorban, de hiba volna azt mondani, hogy csak az ellenség érve ez. Hisz Szentlászlón a dolgozó parasztok is "azt mondták, hogy nem lehet az árpát ezen a héten elvetni, és a szigetvári járási mezőgazdasági osztály Is október 30-i határidőről beszél a dolgozó parasztoknak. Miben van ennek a magyaré zata, honnan adódik az, hogy még becsületes dolgozó parasztok, kommunisták, sőt pártfunkcionáriusok sincsenek tökéletesen meggyőződve a korai vetés helyességéről, illetve arról, hogy előbbre kell hoznunk a határidőket. Ez a nézet hosszú évtizedek megszokásában gyökerezik. Abban, hogy évtizedeken keresztül, ahogy mondani szokás „mióta az eszemet tudom" szeptember vége felé vetették el az árpát. De vájjon azért-e, mert ez jó. vájjon azért-e, mert így magasabb termést adott az árpa? Szó sincs róla. Egyszerűen azért, mert egész az utóbbi évekig minden munkát kézzel, vagy kezdetleges eszközökkel végeztek el és így nem jutottak előbb a vetéshez. A kései vetést tehát nem indokolta semmi — csak a nyomorúság, az elmaradottság, az, hogy urak országban éltünk, akiknek csak a saját búsa? hasznuk volt a fontos. De ez a helyzet gyökerében megváltozott. Ma már a talaj- művelést jóval előbb tudjuk elvégezni — hisz gépállomásaink, traktoraink vannak melyek ötször any- nyit felszántanak egy nap, mint egy jó lófogat, nem beszélve a sovány elkínzott tehenekről. Az idén már gabonáink jó részét géppel vágtuk le és a tarlóhántás javát is traktorok végezték. Évről-évre mind. rövidebb idő alatt végezzük el az egyes munkákat és évről-évre nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy kiszakadjunk | a múlt elmaradottsága által ránk- kényszerített bilincsekből és előbb, azaz a legmegfelelőbb időben vessünk. Ezt kell megértenie minden dolgozó parasztnak és ezt kell megértetniük népnevelőinknek falujuk minden dolgozójával. És akkor nem lesz egyetlen dolgozó paraszt sem, aki mondaná: véletlen az. hogy, aki előbb vetett annak sokkal magasabb termése lett. mint annak, aki húzta-halasztotta a vetést. Mert ilyen példa bőségesen áll rendelkezésünkre. Csak ezeket a példákat fel kell használnunk. Úgy, ahogy a harkányi népnevelők felhasználják, akik konkrétan rámutatnak arra, hogy a csoportnak azúrt termett 4 mázsa 30 kilóval több búzája, mint a közvetlen mellette dolgozó egyéni parasztnak, mert a gépimunka előnyeinek kihasználása mellett betartották a minisztertanács határozatát korán, az elsők között vetettek. És ilyen nélda minden községben van. Van Baksán is. ahol Kosa József elmondotta, hogy azon a 3 holdján, amit idejében elvetett. 40 keresztje lett holdanként, míg azon az egy holdon, amit későre hagyott, csak 30 kereszt lett, vagy A tervkölcsön győztese az egész magyar dolgozó nép Megkezdődött az ötéves tervkölcsön nyereménykötvényeinek sorsolása — Közöljük a csütörtöki húzás eredményeit A s ötéves tervkölcsön-kötvények nyereményeinek hatalmas érdek- lődéssel várt első ünnepélyes sorshúzását csütörtökön délután } órai kezdetűd a Zeneakadémia nagytermében tartották. A termet zsúfolásig megtöltötte a dolgozók legjobbjainak tömege és a Zeneakadémia környékén is ezrével, izgatottan várták a dolgozók, mikor szólal meg az utcára felszerelt hangszóró. Az emelvényen a■ sorsolási bizottság tagjai foglaltak helyet,. A várakozás feszült csendjét a pénzügyőrség zenekarának hangja törte meg: a Himnuszt játszotta el, majd Horváth Ferenc, az Állami. Bányász Színház igazgatójának szavalata következett. Ezután Neményi István, u sorsolási bizottság elnöke üdvözölte az MDF központi vezetőségének megjelent tagjait, Dobi Istvánt, a minisztertanács elnökét, a kormány s a baráti államok diplomáciai karának meajelent tagialt és megnyitotta az első ünnepélyes tervköl csőn-sor so l ást. Ezután Olt Károly elvtárs, pénzügy- miniszter emelkedett szólásra. ölt Károly elvtárs beszéde — Egy éva annak, hogy népköz* társaságunk kormánya ötéves tervkölcsön jegyzésére hívta fel a magyar népet — kezdte beszédét Olt Károly elvtárs. — A kormány felhívására a dolgozók napok, szinte órák alatt a kölcsön 500 millió forintban kibocsátott összegét több, mint 50 százalékkal túljegyezték. A kölcsön- jegyzés sikere bizonyította, hogy dolgozó népünk összeforrott néj)i demokráciánkkal és a 2.5 millió köl- csönjegyző száma tanúsítja, hogy .,hazánk minden hit fia résztvett a kölcsön jegyzésben“. — A kölesönjegyzés sikere azt bizonyította. hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége mind szorosabbá kováesolódik és a falusi dolgozók is részt kívánnak venni a — A kölcsönjegyzés megerősítette a nép egybeforrotjságát a dolgozók államával cs újabb lendületet, újabb harcos optimizmust kölcsönzött nekik — mondotta a pénzügyminiszter. — Tudatossá vált az a felismerés, hogy a népi demokrácia államának juttatott összegekből minden fillér a dolgozó nép javára kerül felhasználásra, a munkabérekben éppenúgy, mint az épülő üzemekben, hidakban, kórházakban, napközi otthonokban. A kölcsönjegyzés megerősítette a nép bizalmát vezetői iránt és megmutatta, hogy egységesen sorakozik lel az állam veze/ői, a Párt és szeretett Rákosi elvtársunk mögött, hogy határtalanul bízik az ö vezetésében és egyetért a szocialista építés politikájával. — A kölcsönjegyzés még jobban megerősítette népünkben azt a felismerést, hogy a megvalósult szocializ- mus országának, a Szovjetunió példá- \ jónak nyomán kell előrehaladnunk. A kölcsönjegyzés során a szocialista öntudatnak olyan megnyilatkozásait tapasztalhattuk. amelyek azt mutatták, hogy ilyen nagy feladatokon erősödik népünk, fejlődik szocialista öntudata és alakul ki a szovjet ember példájára nálunk is az új szocialista embertípus. Meggyorsult a szocializmus építése Olt Károly elvtárs ezután a kölcsönjegyzés gazdasági eredményeiről, az új beruházásokról számolt be, — A szocializmus felépítésének, füg gctlenségünk biztosítékának kulcsa a nehézipari termelés, áz 1949. évinek jóval több, mint kétszeresére emelkedik — mondotta a továbbiakban. tcrvkölceön jegyzésével a szocializmus építésében, becsületes, dolgozó népünk városban cs falun, egyaránt követi (/ szocializmus építését, annak vezető .erejét, Pártunkat, u Magyar Dolgozók Pártját. — A kommunisták elére álltak dolgozó népünknek, bíztak népünk teremtő munkájában, a Szovjetunió baráti segítségében és megakadályozták, hogy külföldi kölcsön igénybevét elével újból az imperialistáknak adják el szorgalmasan dolgozó népünk verejté- kes munkáját— A tervkölcsön sikere elválaszthatatlan volt a harctól, melyet népünk folytat: a belső ellenség, a jobboldali szociáldemokraták, az amerikai imperialisták ügynökei ellen. — A mezőgazdaság területén ez az időszak az, amely a legmélyebb változást, a mezőgazdaság fokozatos szocialista átalakulását jelenti. A lalu egyre inkább tudatára ébred, hogy a kapitalista üt, a régi út, amelyen a múltban járt, a stabilizált nyomor útja és a dolgozó parasztság részére a felemelkedés egyedül a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodáson keresztül vezet, — Dolgozó parasztságunk a Párt és a Szovjetunióban járt parasztküldöítség A kölcsönök visszafizetésének cs a nyeremények kiosztásának első állomása ez a sorsolás. A sorsolási izgalommal teli várakozás előzte meg, mert ezt az ünnepélyes alkalmat minden dolgozó saját ügyének is tekinti. A tervkölcsön ügye dolgozóink szívéhez nőtt, hiszen mindenki nap. mint nap saját munkahelyén látja a terv eredményeit. Látja, hogy forintjaival jól gazdálkodtak és fillére jól fiadzik saját és az egész dolgozó nép üdvére. — Az érdeklődés természetesen*- a nyereményeknek is szól. Hatalmas ösz- szeg, több. mint 30 millió forint kerül kisorsolásra, több, mint 76.000 kötvénytulajdonos közölt. Azoknak, akiknek ez alkalommal nem kedvez a szerencse. tudniok kell, hogy még k:lenc alkalommal, félévenként. ugyanilyen nyeremények kerülnek kisorsolásra és a nyereménnyel ki nem húzott kötvények is mind visszafizetésre kerülnek. — Tisztelt kölcsönjegyzök, kedves elvtársak! — mondotta Ölt Károly — felvilágosító munkája nyomán ejjyr« inkább felismeri ezt a tényt, és ennek tudható be a termelőszövetkezetekbe való tömeges jelentkezés. A dolgozók növekvő öntudatának, áldozalkészségének segítségével a termelés területén mindinkább kifejlődő szocialista munkamódszerekkel és nem utolsó sorban az ötéves tervkölcsön eszközeivel, a dolgozók az ötéves terv ismételten felemelt előirányzatait a gyáripar minden ágában 1950 második negyedében is túlteljesítették. Az építőipar gyorsütemű fejlődését bizonyítja, hogy a termelés az előző év megfelelő időszakához képest a magasépítő iparban 251.6 százalékra, a mélyépítő iparban pedig 337.1 százalékra emelkedett. A közlekedés, az őszi csúcsforgalom még a tervet is túlszárnyaló teljesítményeire szervezetten felkészült állami kereskedelmünk. — Népgazdaságunk összes ágai a szocialista akkumulációnak újabb és újabb forrásait nyitják meg, jogosan épül tehát állami költségvetésünk a Szovjetunió példájára döntően a szocialista szektor adóbefizetésére és nyereségére. Ezek az eredmények világossá teszik, hogy a lervkölcsönjegyzés jó befektetés volt, mert a munka frontján vívott harc mellett hozzájárult a terv teljesítésének és túlteljesítésének biztosításához. — Népünk megismerte a szocialista tervkölcsön jellegét, mint a szocialista építés, az egyéni takarékosság és a komoly egyéni nyercménylchctőség eszközét. Megtanulta azt, hogy <i mi kölcsönünk alapvetően különbözik a kapitalista állam kölcsönén öl. A mi népünk megértette azt. hogv az ötéves tervkölcsön, akár csak a Szovjetunió tervkölcsönei a parasztsággal szövetséges munkásosztály uralmát erősíti és a kölcsönjegyzésben való példaadás akár csak a munka frontján elért eredmények, a mi államunkban becsület és dicsőség dolga. Fejlődésünk eddigi eredményei bebizonyították, hogy a mi Pártunk szavára építeni lehet, akár a kősziklára. A nép állama állja szavát és befizetett pénzel mindenki visszakapja és a dolgozók széles rétegei komoly nyereményekhez jutnak. a mai napnak különös jelentőséget ad az, hogy első tervkölcsönünkröl és ennek első sorsolásáról van szó. A tervkölcsön, mint szocialista építésűt !< megannyi eszköze és állomása, a nagy Sztálin-vezette hatalmas Szovjetunió gazdag tapasztalatainak felhasználásával, a szovjet nép példaadása nyomán született. A lervlíöJcsönnel a béke ügyéi is «szolgáljuk — A magyar nép tudva azt hogy szabadságát, és a szocialista építés tapasztalatait. a nagy szovjet népnek köszönheti, igyekezett ezen a területen is méltó lenni a Szovjetunió barátságára. A dolgozók államának megszilárdítása. hároméves és ötéves terveink sikerei, a kölcsönjegyzés terén elért eredmények, állomások azon az úton, amelyek győzelmeinket jelzik. Minden elért eredményünk, minden kiA bölcsön jegyzés megmutatta, bogy dolgozó népünk egységesen sorakozik lei Pár unk és Rákosi eiTtárs miigöít Több, mint 30 millió forint kerül most kisorsolásra ahol Krémer Péter dolgozó parasztnak, aki legelsőnek vetette el az árpát jóval 10 mázsán felül lett az átlagtermése, míg a szomszédaik, akik később vetettek, a 8 má zsát sem érték el. Ilyen példákat nagy számban lehet minden községben találfli. És népnevelőinknek ezekkel a példákkal kell megvilágitaniok dolgozó parasztságunk előtt az árpa korai vetésének fontosságát. Pártszervezeteinknek tehát mindenek előtt az a feladatuk, hogv ilyen érvekkel felvértezzék népnevelőiket és szer vezetten elindítsák a felvilágosító munkát, mozgósítsanak a korai, azonnali vetésre. Mindez azonban magúban nem elégséges. A felvilágosító munka akkor érheti csak el a kívánt hatást. ha azt példamutatással támasztjuk alá. É? az ősziárpa vetésében eddig példát csak állami gazdaságaink mutattak, melyek közül Baranyában 22. Tolnában 8 és Somogybán is jónéhány. már két nappal ezelőtt befejezte az őszi- árpa vetését Nem elégséges azonban az állami gazdaságok példamutatása. Példát kell mutatniok az őszi munkák gyors elvégzésében, az árpa mihamarabbi elvetésében megerősödött termelőc-oportjainkna.k és példát kell mutatnia minden egye*; kommunistának. Ez a másik előfeltétele annak, hogy a legrövidebben elvessük az árpát, biztosítsuk belőle a jó, az ideinél is magasabb termé-t s hogy megteremtsük az előfeltételét annak, hogy a tanáéy választások napját méltóan, a búza vetésének befejezésével ünnepe' j ük.
