Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-14 / 214. szám

"V,. br DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NAPLÓ A MAI SZÁMBAN: Malik elvtárs újabb leleplezése az USA bűnös agresz- szíójáról (2. o.) — Kím-Ir-Szen elvtárs beszéde a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásának máso­dik évfordulóján (2. o.) — Hol és hogyan fizetik ki a köl- csönkötvények nyereményeit (2. o.) — Haladéktalanul vé­gezzük el az ősziárpa vetését (3. o.) — 450 ezer forint költséggel kenyérgyár épül Komlón (4. o.) MDP BARANYAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK SZEPTEMBER 14 Köszöntjük a tervkölcsőn első nyereménysorsolását! I 1 Egy évvel ezelőtt, pontosan j szeptember 29-én jelent meg a saj­tóban, hangzott el a rádióban a Magyar Népköztársaság kormányá­nak felhívása az ötéves tervkölcsőn jegyzésére. Néhány óra elteltével már forró lelkesedéstől áthatott röpgyűléseken tárgyalták dolgo­zóink szerte az országban a terv- kölcsönjegyzés jelentőségét. A röpgyűlések végén pedig máris százszámra gyűltek, sok-sok ezer forintot tettek ki a jegyzések. Az üzemi dolgozók példát mu­tattak ebben a harcban is. Mire a jegyzésgyüj tő-ív végig haladt egy-egy akna bányászainak keze alatt, már jelentősen túljegyezték azt az összeget, melyet az első percekben vállaltak. De nem maradtak el a falvak dolgozói sem. Kislippón már az első nap megkétszerezték azt az összeget, melyet a gyűjtés megin­dulásának reggelén vállaltak: 44.900 forinttal segítették elő öt­éves tervünk biztos beindulását, a békeharc továbbfolytatását. Egy nappal később, amikor népünk for­rón szeretett vezérének, Rákosi elv­társnak történelmi jelentőségű be­szédét milliók hallgatták szerte az országban, amikor bejelentette, hogy „már eddig 506 millió 45 ez­ret jegyeztek, ami meghaladja a kitűzött kölcsön összegét“, akkor 1 már Déldunántúl valamennyi be csületes dolgozója büszkén hozzá- tehette; ebben az összegben az én forintjaim is benne vannak! Bara­nya megye ekkor már 16 milliós jegyzéssel a második helyen állt az ország összes vármegyei között és aztán újabb milliókkal erősítette a dolgozók államát. A jegyzés végéig beigazolódott Rákosi elvtárs megállapítása: „Ha­zánk minden hű fia résztvesz a kölcsön jegyzésben“, A jegyzés végső összege közel 753 millió fo­rint azt jelentette, hogy az ország népe 50 százalékkal túljegyezte az előre tervezett összeget, dolgozó népünk ismét egységesen kiállt Pártunk politikája, a népi demo­krácia mellett és vállalta tettekkel mindannyiunk ügyét, az ötéves tervet. Az egy évvel ezelőtti terv- , kölcsön jegyzés megmutatta ország­világ előtt, hogy a magyar nép összeforrt népi demokráciánkkal, az ötéves tervkölcsőn jegyzés felért egy népszavazással. A dolgozó nép tudta mire sza­vaz. Kovács János pécsi vasutas irta levelében a tervkölcsőn jegy zés napjaiban: ,,Büszkén adom egy havi fizetésemet a terakölcsdnre. mert tudom azt, hogy ez az ősz- szeg hozzásegít négytagú családom Jólétének emeléséhez". Egy tolna- megyei parasztküldöttség akkor látogatta meg a budapesti Őszi Vásárt és azt az üzenetet küldték a megye dolgozó parasztjainak: »,<legyezzetek minél több teryköl- csönt ,hogy a mi mezőgazdaságunk h minél több olyan géphez juthas­son, mint amilyennel a kolhozpa- r ászt ok dolgoznak, amilyeneket itt a valóságban láthattunk". Dolgozó népünk öntudatosan felismerte, milyen különbség van a kapitalista államkölcsönök, a Marshall-kölcsö- nők, a háború kölcsöne:' és a szo­cialista állam tervkölcsöne közt. Engl Józsefné, somogyi paraszt- asszony mondotta azokban a na­pokban: ..Nem kell nekünk a Marshall terv kölcsöne. Ismerjük Jugoszlávia sorsát. De. tudjuk azt is, mennyit segített a Szovjetunió­ban a tervkölcsőn a szocializmus építésében, az egész szovjet nép jólétének". Amikor Juhász István Pártonkívüli kisiparos közel ezer forint értékű tervkölcsönt jegyzett, így szólt: ,,Annak ellenére, hogy pártonkívüli vagyok, szilárdan bí­zom a kommunistákban, a Magyar Dolgozók Pártjában, amely rajtam is sokat segített már eddig is", Egész népünk Pártunkra,, népi demokráciánkra, saját jólétére, a szocializmus építésére, békéjére szavazott a tervkölcsőn 50 száza­lékos túljegyzésével. Ez a népszavazás az ellenség fo­kozott, dühödt támadásai között nőtt hatalmas erejűvé. Népnevelő­ink lépten-nyomon újabb és újabb ellenséges híreszteléssel találkoztak. „Ez a háború kölcsöne... Ezt se fizetik vissza ... Nem látjuk soha többé viszont a pénzünket..Az ellenség megtalálta minden réteg felé a maga alattomos meséjét. Ma, egy év távlatából, amikor megkezdődik a tervkölcsönök első nyereménysorsolása, joggal álla­píthatjuk meg: az ellenség újra lelepleződött, mert az ország népé­nek egy év előtti népszavazása gazdag gyümölcsöket termett, va­lósággá vált mindaz, amiben né­pünk akkor bízott. Érdemes volt Pártunkra hallgatni, a dolgozó népnek lett igaza! A tervkölcsőn busásan megtérült, egész népünk főnyereményt ütött meg, mielőtt még a sorsolásra került volna sor. Kibontakozott hatalmas arányai­val ötéves tervünk, amely minden üzemnek, városnak, falunak, csa­ládnak jobb és békés életet adott. A pécsi Sopiana-gépgyárban ha­talmas munkásfürdő épül, a Zsol- nay-gyárban új laboratóriumot építenek, a Kossuth-aknán szovjet szállító, rakodó és fúrógépek teszik könnyebbé a munkát, emelik a ter­melékenységet. Pécsett bányaipari gimnázium létesült, a megyékben újabb és újabb bekötőutak épültek, számtalan falu jutott kultúrházhoz, villanyvilágításhoz. Talán ugyan­azok, akiket az ellenség azzal igye­kezett félrevezetni ezelőtt egy év­vel, hogy „a tervkölcsőn a háború kölcsöne“, éppen a tervkölcsön- kötvények sorsolásának napján, 15-én veszik jogos birtokukba a most épített, szép meszesi kisla­kásokat. A tolnamegyei Belecska község dolgozó parasztja, Kiss La jós termelőcsoporttag is megelége­déssel teli örömmel tapasztalta: újabb és újabb traktorok érkeztek a gépállomásra. A dolgozók gyer­mekei, tehetséges ifjúságunk az ál­lam ösztöndíjai által támogatva, elfoglalta a felsőbb iskolák padso­rait. Az ötéves népgazdasági terv első félévéről szóló jelentés számokban fejezte ki azt a hatalmas fejlődést, melyet rövid fél év alatt elértünk. A számok azt jelezték, hogy min­denegyes család, valamennyiünk életszínvonala hatalmasat emelke­dett. A munkanélküliséget ma már egyetlen dolgozó sem ismeri. A gyárakban, építkezéseken szakmun­káshiánnyal küzdünk. Ifjúságunk előtt az élet minden távlata meg­nyílt! Nem egy család tagja került a politikai, gazdasági élet vezető posztjaira.^ Minden egyes dolgozó elmondhatja megelégedetten: az élet megjavult, az élet vidámabb lett. És gondoskodtunk arról is, hogy nagy vívmányainkat legyen aki megvédje — megerősíthettük, korszerűen felszereltük néphadse­regünket, hogy őrt álljon békénk felett, megvédje a háborús kalan­dor-bandák minden provokációjá­tól hazánkat. Az ellenség úton-útfélen azt hangoztatja: „A kommunisták köl­csöne a háború kölcsöne". A nép éppen az ellenkezőjéről győződött meg. A tervkölcsőn jóléthez, fel­emelkedéshez vezette a népet. Nem Dolgozó parasztságunk a tanácsválasztás tiszteletére október 22-r,e fejezi be az őszi vetést Bihartorda vállalásával példát mutat az ország valamennyi községének A Nemzetközi Szövetkezeti Napon a begyűjtésben első Földéé község párosversenyre hívta ki az őezi mun­kák eikeres elvégzésére Bihartorda dolgozó parasztságát. , Sugár Lajos kétholdas tordai kispaxaszt a föl­des! nagygyűlésen elfogadta a kihí­vást fi vitte a hirt a falujába a föi- deeiek. felhívását. A bihartordaiak azonban a földest versenyfelhívás nem minden pontjá­val értenek egyet: különösen vonat­kozott ez a búzavetés határidejére. A felhívás megvitatására Bihartorda lakossága kedden este a Népházban, a község parlamentjében, a napi munka befejezése útin értekezletre ült össze. „megrövidítjük három nappal a földesiek vállalását“ Sugár Lajos részletesen ismertette a földes! kihívás pontjait. A hetedik pontban az áll, hogy október 25-re befejezik az őszibúza vetését. En­nél a pontnál Fekete Jánosné, 11 hol­das dolgozó parasztasezony adott hangot mindannyiuk kívánságának: — A földesiek azt vállalták, — mondotta — hogy október 25-re lesznek készen a búzavetéssel. Való­ban ezép vállalás ez, azonban mi fiókkal előbbre vagyunk a betaka­rításban, már majdnem végeztünk a kukorica behordásával is, tehát előbb fogunk végezni a szántás-vetéssel is. Én azért azt javaslom a mi közsé­günk dolgozóinak, hogy a földesiek vállalását rövidítsük meg három nappal, és a tanácsválasztás tisztele­tére — amelyre történelmünk során most kerül sor először — oMóber 22-re fejezzünk be minden szántás­vetési munkát. Szavait kitörő lelkesedés fogadta. A hangos éljenzés, az ütemes taps híven kifejezte a község valamennyi becsületes dolgozó parasztjának aka­ratát. Követjük a Párt útmutatását Csabai Béni, 24 éves dolgozó pa­rasztfiatal, aki 11 hold földön gaz­dálkodik, felszólalásában kijelen­tette: — Tavaly is követtük a Párt, népi demokratikus kormányunk út­mutatását, időben vetettünk, október 22-re már minden gabonánk a föld­ben volt. Porba, ezáraz földbe vetet­tünk, de október 30-án már megjött a kiadós eső. Hamar kikelt a mag, megerősödött a növény és bárom mázsával bővebb termést arattunk az idén. Most is vetnünk kell, ba nincs eső ma, lesz holnap, vagy hol­napután, de nincs olyan ősz. hogy bőséges, kiadós eső ne legyen. A többiek is egymásután szólaltak fel és személyes példájukkal bizo­nyították, mennyit köszönhetnek an­nak, hogy a Párt útmutatásai szerint dolgoznak. Sziki György 12 holdas közép­paraszt bejelentette, hogy ő már ki­tisztított minden vetőmagot, akinek szüksége van rá, igénybe veheti sze­lektorát. — Nem vetünk el egy szem szeme­tes búzát sem — mondotta. h.i ».»■»■« «■— ........ Eg yhangú a jelenlevők elhatárolá­sa, a tanácsválasztás tiszteletére véghezviszik vállalásukat. Most neki­lendülnek a versenynek. A tanács­választás tiszteletére a begyűjtésben első Földest is meg akarják előzni. Herpai Zsigmond kijelentette: — Községünk dolgozó parasztsága tudja, hogy eddig is sok mindent kapott a nép államától. Most követ­kezik egy még nagyob ajándék, a nép fiai még nagyobb számban kerül­nek be a községházára, ahol most már a dolgozók akarata érvényesül. Mi, bihartordaiak, úgy igyekszünk meghálálni népi demokratikus kor­mányzatunk gondoskodását, hogy vállalásunkat teljesítjük: a tanács, választás tiszteletére az utolsó szem gabona is földben lesz. Bállá Albert dolgozó kisparaszt. zárta le a felszólalók hosszú 6orát: — Nem ünnepelhetnénk szebben, mint hogy miélőbb elvégezzük mun­kánkat. Ügy dolgozunk, ahogyan az ember magának dolgozik, mert való­ban magunknak, a nép államának vetünk el minden szem gabonát, ma­gunknak szántunk fel minden baráz­da földet. Fogjunk neki a munkának. A bíhartordai dolgozó parasztok vállalásához hasonló felajánlást tettek Baranyában Dunaszekcső dolgozó pa­rasztjai is. És ezt a példát már eddig is számos község dolgozó parasztsága követte. A bihartordaiak vállalása nem kétséges, újabb lendületet ad majd a tanácsválasztások napjára in- ditott felajánlásoknak. Baranya, So­mogy, Tolna valamennyi községének dolgozó parasztsága követni fogja a bíhartordrá és dcnaszekcsői példát. A koreai néphadsereg csapatai folytatják előnyomutasukat A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népi hadseregének főparancs­noksága szeptember 12-én. kedden e-te közölte: A népi hadseregnek á déli part­vidéken támadó egységei, harcokat vívnak a konokul védekező amerikai csapatok ellen. A népi hadsereg egy­ségei, amelyek Phohang (Hokodo)-tól délre és Angagnl (Ankori) körzeté­ben csapásokat mértek az ellenségre, valamint a Jongcson (Eiszen) körzeté­ben támadó egységek az amerikai és Li Szin-Man féle csapatok konok el­lentámadását leküzdve, folytatják elő­nyomulásukat. E támadások során a népi hadsereg egységei nagy veszte­ségeket okoztak az ellenségnek em­berben és hadianyagban. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népi hadseregének főparancs­noksága szeptember 13-án reggel kö­zölte, bogy a népi hadsereg egységei valamennyi arcvonalon loküzdlk az ellenség ellenállását és folytatják ke­mény harcaikat. A Nakton (Rakuto-Ko) iolyó keleti partján az amerikai csapatok, ame­lyek a népi hadsereg csapásai alatt súlyos veszteségeket szenvedve visz- szavcoultok, erős védelmi állásokat építettek ki és a légierő támogatásá­val ellenállnak a népi hadseregek tá­madó egységesnek. A népi hadsereg egységei, amelyek Vekvunt, (lkán) Gunjit (Guni) é, más fontos pontokat szabadítottak fel, folytatják támadásukat. Az ellenség elkeseredetten ellenáll. Ebben az irányban az amerikai gépesített had­osztály támogatta ellenség többizben próbált ellentámadásba átmenni. A nép'i hadsereg egységei azonban visz- szaverték „ támadásokat, beékelődtek az ellenség védelmi vonalába és ke­mény harcokat vívnak. Az Egyesült Nemzetek Barátai Szövetségének genfi közgyűlése elítéli az amerikaiak koreai barbár légitámadásait Az Egyesült Nemzetek Barátai Szö­vetségének genfi közgyűlésén Bolgár Elek. londoni követ rámutatott arra a fontos nemzetközi feladatra, amelyet a nemzetközi békemozgalom végez. Hangsúlyozta, hogy ne csupán a had>- tudomány és haditörténet kérdéseivel foglalkozzanak, hanem ki kell fejleszteni „ béke tudo­mányát is és nagy tömegek szá­mára népszerűsíteni kell a béke megvédésének gondolatát is. A magyar javaslatot többen támogat­ták. SA amerikaiak koreai agressziója kérdésében kialakult vitában a len­gyel kiküldött leleplezte az amerikai imperializmus háborús politikáját és több nyugati diplomata kijelentését idézve támasztotta alá a koreai nép szabadságharcának jogosságát. A népi demokratikus küldöttek javaslatára a közgyűlés határozat­ban követelte a békés koreai la­kosság amerikai részről történő bombázásának azonnali megszün­tetését. A javaslat ellen csupán az amerikai, angol és ausztráliai küldött szavazott. A közgyűlés határozati javaslatot hozott az atomfegyver betiltásának szükségességéről és javasolta, bogy a Kínai Népköztársaság küldöttségét hívják meg a Biztonsági Tanácsba. A szövetség befejezte ülésszakát, legközelebb 1951, szeptemberében ül ősze, # A japán dolgozók megtagadják a fegyverek szállítását és sztrájk-akciókat folytatnak az amerikaiak koreai agressziója el­len. A pekingi Zsenmín Zsipao több hírt közöl, amelyek a háborúellenes moz­galom növekedését bizonyítják Ja­pánban. úgy, mint a Marshall-segélyek! A magyar nép nem ír kétségbeesett leveleket más országokba, mint a jugoszláv dolgozók, hogy legalább egy ócska kabátot, cérnát és varró­tűt csempésszenek át valahogyan, mert Tito rabságában még azt sem lehet kapni. A mi kölcsönünk biz­tosította azt. hogy ne perzseljék fel falvainkat, városainkat, ne változ­zék véres hadszíntérré hazánk, úgy mint Dél-Korea. A mi kölcsöniink a termelés, az élet, a béke kölcsö­ne volt! Ahogyan valósággá válik lépés- ről-lépésre a terv, amilyen mér­tékben látja megvalósulni népünk Pártunk minden egyes szavát, ugyanolyan mértékben váltak ne­vetségessé az ellenség meséi. Százszorosán megnőtt népünk sze retete, bizalma Pártunk, a Ma­gyar Dolgozók Pártja s annak sze­retett vezére, Rákosi elvtárs iránt. Dolgozó népünk látja, hogy a dolgozók állama, Pártunk jó’ gazdálkodott a jólétének emelésé­hez kölcsönadott forintjaival. A dolgozó nép sorsa jó kezekben van! Ezért köszönti ma egész me­gyénk népe nagy örömmel öl éves tervkölcsönünk sorsolásának ün­nepélyes megkezdéséi. Ezért érzi minden egyes dolgozó: többszörös nyertesek vagyunk! Azok is. akik­nek nyereménykötvényeit a mos­tani húzásokon vagy a későbbie­ken kihúzzák, valamennyien, akik a terv során visszakapjuk befize­tett kölcsöneinket, többszörös nyertesek vagyunk: a békeharc íz ötéves terv többszörös nyerte­sei. Köszönjük jobb életűnkét, szép, vidám jövőnket, szabadsá­gunkat a dolgozók államának, nagy Pártunknak, drága Rákosi elvtársunknak és fokozott biza­lommal, szeretettel követjük ti felemelkedés, a szocializmus, a béke útján!

Next

/
Thumbnails
Contents