Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-13 / 213. szám

1950 SZEPTEMBER ö

N ft P h

6

Azért eleven a verseny, azért születnek jobbnáhjnbb eredmények,

síiért a pécsi Máz dolgozói tadják, hogy az őszi • csáesforgaiam sikeres iebsnyoüfósa is a béke megvédését szóig álfa

A pécsi fűtőház javítócsarnokának versenytáblája előtt a reggeli órákban 15—20 vasutas dolgozó is cso- ,portosul. Élénken figyelik a párt- titkár kéz ej ár ás át. amint krétával _ a legjobb eredményt elért dolgozók neveit írja az „Üzemünk legjobbjai“ táblára. A nevek mellé odakerülnek a százalékok is. 130, 140, 150 szárai ck sorakozik egymás alatt.

Nehéz és felelősségteljes munkát kell végezni, míg kiérdemli valaki, hogy neve felkerüljön a legjobbak közé. Es nem is olyan könnyű felkerülni a dicsőé égtáblára, mert aki egyik nap 120 százalékkal kiérdemli ezt, a másik napon ugyanannyi tel- geeítménnyel már nem kerül

a legjobbak közé.

Nehéz, &o jé munká* végzet* Szántó Gésa mozdonyvezető ée Kántor György fütő is, akik 22-es Borosat« mozdonnyal — a pécsi fűtőház egyik legkisebb teherbírású mozdonyával — 20 százalékkal túlterhelt «serelvényt hoztak Dombóvár felől Péosro, C-os terhelési pályán. Ezért ,« kivdUS teljesítményért került nevűk a táblára és mellé « 157 százalék.

Büezkén tekintenek a dolgozók a verseny táblára és jogosan. Ilyen for- palám a pécsi fűtőhöz történetében méff soha sem volt. Még Ragoncsa elvtárs, a párttitkár — pedig ő már jó pár évet eltöltött a fütőházban — .«cm emlékszik ilyen munkatempóra.

A tarménybeszolgill tatás sikere, a fokozódó ezéntermeléű komoly feladatokat ró a fütöház dolgozóira. illéff nem érkezett el a csúcsforgalom '■időszalui és máris 25 százalékkal magasabb az élszáUílott áruk mennyisége, mint a tavalyi év decemberében volt. A fűtőház dolgozói azonban keményen megbirkóznak a feladatokkal és sorra leküzdik a nehézségeket. Csak elsejétől — a legjobb dolgozó címért elindított verseny óta — nyolcad lkáig 54 túlsúlyos vonatot továbbítottak, amiből 42 felemelt sebességgel közlekedett.

— Lesz ez még több is, — mondja Ragoncsa, elvtúrs — mert számításunk szerint 26 százalékkal emelkedik a forgalom decemberig.

Tudják ezt a fűtőház dolgozói is. Látják feladataikat és ezért csatlakoztak valamennyien a ferencvárosi Lengyel eh-társ, sztahanovista mozdonyvezető kihívásához, az őszi csúcs- forgalom legjobb dolgozója elmért indított versenyben.

Ezt szeretné elérni

Szigeti Rudolf mozdonyvezető és két fűtője, Zentai József, valamint Schneider József, akik 41 százalékos túlterhelt vonatot továbbítottak Pusztaezabolcera. Kilométer elő irány- satukat 128 százalékra teljesítették. Kovács György mozdonyvezotő és fűtője Ruffka József, 40 százalékkal túlterhelt vonatot vitt és kilométer előirányzatukat 141 százalékra teljesítették.

De lehetne még tová!)b sorolni a kiemelkedő eredményeket. Ragoncsa elvtáis szinte fejből tudja valameny- nyit. mert behatóan foglalkozik a verseny szervezésével. De a pártszervezet és az ÜB sem pihen. A hirdetőtábla tanúskodik arról, hogy a verseny továbbfejlesztésére komoly gondot fordítanak. A hirdetőtáblán

a szakmai előadások címe és napirendje van feltüntetve. Ragoncsa elvtárs csütörtökön tart előadást a

2.000 tonnás mozgalom keletkezése és továbbfejlesztése*' — címmel. A dolgozók lelkesen vesznek részt ezeken az előadásokon, mert tudják, hogy az ott hallottak hasznosításával még szebb eredményeket érhetnek el. Az előadás napján szolgálatot teljesítő dolgozók máris azzal a kéréssel fordultak Ragoncsa elvtárshoz, hogy pénteken reggel is tartsa meg mégegyszer előadását, mert — mint mondták: — Mi is

fejlődni, tanulni akarunk

Hogy mi xx eredménye a szakmai továbbképzésnek? Az, hogy a fűtőházban ma ugyanannyi dolgozó van, mint 1938-ban, ugyanannyi, mint tavaly és az 1938. évi forgalomnál 45, a tavalyi forgalomnál 25 százalékkal több árat szállítanak. De a szakmai képzés mellett nem feledkeznek meg a verseny politikai tudatosításáról sem. Tudják a fűtő ház dolgozói, hogy jobb munlcájukkal a békéi szolgálják. A versenytábla mellett ott van Korea térképe, amelyen apró zászlócskák jelzik; hogyan nyomul előre a dicsőséges koreai néphadse^- reg.

Reggelenként, mikor felkerülnek az új nevek és teljesítmények a táblára és előrébb kerülnek a térképen az apró zászlócskák, a fűtőház dolgozói új lendülettel indulnak munkába, új lendülettel viszik a túlsúlyos vonatokat, úgy mint a koreai vasutasok, akik most a mi függetlenségünkért és békénkért ás harcolnak.

A Sztálin nevét viselő üzbekisztán i cukorrépatermelő őzovhozban. D. Zsedacsevszkiij, a szovhoz igazgató ja szép cukorrépa-példányt mutat a magyar parasztküldötteknek. A szovhozban mesterséges öntözés mellett folyik a termelés.

„meiegcsákánf-váltás töbliteljesítméiiyt és nagyobb keresetet biztosít

EUENSEG A CSOPORTBAN

Szárászon szeptember 4-én este 14 család lépett a termel öcsopor tb a • indult el, a szebb, a jobb éle* ötjén, az addig meglévő 7 családdal •érűtt Ebnek előtte nem volt alakiban senki, aid kérte volna felvételét a csoportba. Pedig erősítésre szorult volna, hiszen kevesen voltak, és Így nem lehetett nagyüzemi gazdálkodást folytatni. De a csoport sem törődött ezzel s nem is Igyekeztek úgy dolgozni, hogy megbánásod janak. Ebből egyenesen következik a kérdés: nA volt az oka, bon a s~&r őszi csoportnál csak aSeptember 4-én indult meg a fejlődésT

Ez ér tavaszán 9 családdal

alakult Szárászon a Béke termelő- csoport. Akkor az új csoporttagok arról beszéltek, hogy most már rendes kerékvágásba kerültek és amint Mefcényesen is látták, jobb, szebb lesz az életük. A csoport elnökének Bálint Józsefet választották, aki 14 hold földdel ment a csoportba.

— Becsületes, dolgos ember — mondták többen — jó lesz ő vezetőnek. — Kezdetben jól is ment a munka, idejében elvetették a tavasziakat és hozzáláttak a többi munkához is. A falu egyénileg dolgozó parasztjai lesték, figyelték a munkájukat, hogy meglássák; helyes-e «z az út, amit választatlak.

Még nem is tartottak az aratásnál, amikor különböző hírek kezdtek kiszivárogni a csoportból, a a faluban széltében-hosszában beszél tok róla.

— Hallottátok, hogy a csoport- tagok veszekednek — mondták egy másnak — s nem megy a munka. Azt mondják, hogy Bálint és Farkas György az oka mindennek. — így beszéltek a faluban s a csoportban tényleg felütötte a fejét a veszekedés, • széthúzás.

Bálint és Farisas diktai«- riKnsan bántak a csoporttagok- Icail s nem vették figyelembe, hogy azok mit mondanak. A csoporttal nem törődtek, hanem a maguk dolgát intézték. Ha valaki a csoporti agok közül szólt nékik, hogy mért nem dolgoznak, azt ledorongolták:

— Ne törődjetek ti a ml dolgunk kai, csak dolgozzatok — mondták nekik.

ök is dolgoztak, de csak azon földön, amit kishaszonbérletben bírtak és kívül hagyták a csoporttól. És ha valaki a tagok közül ügyes-bajos dolgát akarta elintézni, azt megfenyegették, hogy elvitetik és internálják.

A csoporttagok között emiatt nagy volt az elkeseredés s bizony nem ment a munka. Többen, köztök László György is azt mondták, hogy ha ez így megy tovább, kilépnek a csoportból. László György meg Is mondta Bálintnak:

Dolgozzál rendesen és igyekezz jól vezetni a csoportot A válasz az volt a jó tanácsra, hogy Bálint és Farkas összeültek és kizárták László Györgyöt a csoportból.

Ez nagy felzúdulást keltett úgy csoportban, mint a faluban. A dolgozó parasztok ellenségesen viselkedtek a csoporttal szemben, különösen azután, hogy Jakab Benjáminnak és Miklós Antalnak önkényesen elvették a rétjét EKKor EEecze Anti?.! Kilépőit a csoportból, azzal: Én ilyen emberekkel nem dolgozom, akik bomlasztják a csoportot és elidegenítik a többieket tőlünk.

Igen, Bálint és Farkas a csoportot akarták szétzülleszteni. Farkas, áld a munkaegység-könyvet vezette, senki másnak nem írta be a végzett munkát, csak a maga családjának és persze Bálinténak. Még akkor is beírta, ha azok nem is dolgoztak. így volt ez Farkas 12 éves lányának esetében is, akinek a félévi elszámolásnál több egysége volt, mint akármelyik felnőtt tagnak. Az elszámolásnál derült ki az is, hogy Bálint hűtlenül kezelte a f tagság vagyonát s közel ezer fo- r rintot vágott zsebre, amivel nem f tudott elszámolni, t

Ez a tény kinyitotta a csoporttagok szemét. Most már látták hogy Bálint nem jóakarójuk, mint ahogy azt ő feltüntette, hanem ellenség, tudatos ellenség, aki így támadta a csoportot. Nem sokat teketóriáztak, hanem azon nyomban kizárták a csoportból. Igaz hogy nem ment egy. könnyen, de sikerült. Csak akkor tudták meg, ki is ez a Bálint.

* nmltbau üt*>mániában csőn- tins’ volt s ott. nyúzta a dolgozókat, ahol tudta. Bálint reakciós volt, az is maradt, akinek nem tetszik a csoport és csak azért farakodott be hogy aknamunkát folytathasson, lgy akart ártani a dolgozóknak, így akarta a csoportonkívülieket ellán- iorílani a belépéstől. Erre szövetkezett Farkassal, aki rokona és ugyanolyan beállítottságú.

Bálint kizárása után a csoporttagok azt hitték, hogy már minden a rend. jén van, s most már jönnek új belépők Is és megerősödik a csoport. De csak nem akart jönni senki, hanem íz a lm kezdett járni, hogy új cső port van alakulóban. Úgy is volt. Deák Péter, Deák János, Illyés József és még többen elhatározták: úi csoportot alakítanak. Amikor az egyik csoporttag szóit nékik, hogy lépjenek be hozzájuk, azt válaszol•ák; Csak akkor, ha Bálint után Farkast is kizárjátok, mert az se különbl

Szeptember 4-én este csoportgyűlést tartottak. Úgy beszélték meg a tagoK., hogy Farkast is kizárják. Azok is ott voltak a gyűlésen, akik új csoporrot akartak alakítani és kíváncsian várták, hogy mi lesz. Farkas nem hagyta magát, kardoskodott a bentmaradás mellett. Menteni akarta magát de a csoporttagok ráolvasták bűnlajstromát és kizárták. Megtisztult a szárászi csoport és azon az estén 14 dolgozó paraszt lépett be a régi csoportba és letett az új csoport alakításáról.

Másnap már astilác tihoz láttak, pár napon belül még 16 család lépett be és jelenleg 37 család erősíti a csoportot. Az ellenség eltávolítása így erősítette, növelte meg a csoportot.

— Ez többet nem fordul elő velünk — mondja Gyurka József —, mert tanultunk a példából. Ezután mindig ügyeljük a vezetőség munkáját s nem engedjük• hogy velünk dikláloroskodjanák. Az alapszabály is kimondja, hogy be kell nekik szá_ molni munkájukról és mi is beleszólhatunk a vezetőség dolgába. Csak velünk közösen oldhatják meg a nagyobb feladatokat.

A „melegcsáklny“ rendezer bevezetése a MESZHART bányaüzemeknél soha nem látott eredményeket hozott. Már az eleő napokban megszülettek a 180—200 százaiékoe teljesítmények és ennek nyomán természetesen az aknák teljesítményei is egyezerre 4—5 százalékot emelkedtek. Így volt ez Pécsbányatelcp. tői Vasasig, így volt ez Ferenc-aknán is, amely elsőnek csatlakozott az István-aknáról elindult lelkes kezdeményezéshez.

Ferenc-a^tis

az aknák közti szocialista munkaversenyben egész éven át minden hónapban a legjobbnak bizonyult és jelenleg is a legjobban teljesíti az előirányzatát. Ezt bizonyítja a szeptember kilencedikén elért eredménye is. amikor 104 százalékra teljesítette a napi tervelőirányzatát.

Ezt o szép eredményt a munkaidő teljes kihasználásával érték el. A fejtési csapatok már háromnegyed hat órakor elindulnak a munkahelyre és nem várják meg míg sor kerül rájuk a műszak beírásánál. A műszakok behatását a csapatvezetők végzik és mire a csapatvezetők a fejtésekbe érnek, már javában folyik a munka, amely addig tart, míg a váltó harmad átveszi a csákány nyelét. Ez segíti hozzá a bányászoka* a szép teljesítményekhez és a magas keresethez. Erre még fél óra fizetett ebédidőt is kapnak minden műszak után, mert nem kollektiven étkeznek. Ez a'félóra a hónap végén 60—100 forintot tesz ki egy- cgy dolgozónál.

Összenezvg

a fentieket, megállapíthatjuk,. hogy a „meíegcsákány“ váltás igen sok előnnyel jár. Előnyős azért, mert az akna jobban tudja teljesíteni a Vállalt tervelőirányzat túlteljesítését és előnyös azért is, mert ha a dolgozók teljesen kihasználják a munkaidőt, akkor emelkedik a keresetük, emelkedik az életszínvonal.

Annak ellenére, hogy a Ferenc- akiia jdlenleg is a legjobban teljesíti a tervelőirányzatát, nem mondhatjuk azt, hogy nincs náluk semmi hiba. Van náluk is hiányosság, amelyet ha sürgősen nem javítanak ki, leronthatja az eddig elért szép eredményeket, a Ferenc-aknai bányászok jó hírnevét.

Ferenc-aknán az összes fejtési csapat és még néhány elővájási és fenntartási csapat, lelkesedéssel fogadta a „melegcsákány"-rend6zer bevezetését, Azonban az tapasztalható, hogy kezd meglazulni e téren a fegyelem. Az elővájási. feltárási és fenntartási munkahelyen dolgozók közül sokan újból ä régi módszer szerint dolgozik. Vagyis fokozatos visszafejlődés mutatkozik, ami köny. nyen a termelés rovására mehet.

Nem elégséges az, ha a munkaidőt csak a fejtésekben használják ki teljesen. Nagyon jól tudja minden bányász, hogy a termelés fokozatos emelkedését csak úgy tudják biztosítani, ha a fejtéseken kívül ugyan olyan lendületesen megy a munka az elővájásban és n többi munkahelyeken is. Ha pedig az előkészítő munka lemarad, nem lesz utánpótlás a kimerülő fejtéseknek.

űz üzemi

háromszög tehát ne pihenjen a - babérokon. Fokozott felvilágosító munkával győzzéli meg azokat a bányászokai, akik még nem ismerték fel mostanáig a munkaidő teljes 1elhasználásának jelentőségét. Állítsák eléjük példának azokat a csapatokat, amelyek kezdettől fogva „melegcsákány“ rendszerrel dolgoznak. Magyarázzák meg nekik, hogy az igazságos darabbér rendszerrel 1« csak a munkaidő teljes kihasználásával érhető cl magasabb kereset.

A Ferenc-aknai holyzét azt matatja, hogy az ottani üzemi háromszög nemcsak babérokon pihen, de azt is, hogy nem veszi észre az ellenség támadását. Pedig a melegcsákány rendszerből való fokozatos visszaállás arra figyelmeztet,, hogy keressek az ellenség kezét. Es ha jól körülnéznek, egész biztosan meg -i« találják.

Va&w fó&zátnúl t/Mas^cimiok

A magyar dolgozók október 22-én választják meg elsőízben a helyi tanácsokat. Bulgáriában a szovjet példa nyomán mór másfél éve működnek a választott helyi tanácsok, amelyek elnökei és tagjai is rendszeresen beszámolnak választóiknak végzett munkájukról. Az alábbi riportban a szófiai tanács elnöke mondja el, hogy mit tett a tanács Szófia fejlesztése érdekében.

A bolgár államhal alom he- Itj; szervei a városi, kerületi, megyei, járási és falusi Inná. csők, amelyek a demokrrr tikus centralizmus elve alapján működnek. A nagy városok tanácsai közvetlen Nemzetgyűlés Elnöksége alá vannak rendelve.

Bulgáriában 19i9 május 15-én. immár több, mint egy éve — választották meg a népi tanácsokat. A- Kommunista Párt vezetése mellett, ti bolgár nép, a népi tanácsok megalkotásával új népi demokratikus államszervezetet épített fel.

Ma Bulgáriában az államhatalom szervei, kezdve a Nemzetgyűléstől, egészen n falusi népi tanácsokig, kizárólag a dolgozók képV.selőr bőt állanak,

Nemrégiben felkerestük a szófiai városi népi 'aiiács egyik képviselőiét. Kriszto DÍlo.vmt. Ez a képviselő Is. mint annyian mások, nem is olyan régen még a „Dimitrov" mozdonyépítőgyárban dolgozott mint marás. Mikor belépünk lakásába, éppen a: asztalnál ül és vaskos iraicso- mót tanulmányoz.

— A városi tanács elműt' évi munkájáról szóló beszámolót olvasom — mondja. Két nap múlva tartja ugyanis a városi tanács beszámolóját a választók előtt.

A munkásképviselő hellyé! kínál, majd a tanács munkájáról kezd beszélni.

— Igyekszem felmerteddig végzett munkámat Bár ágy látom, sokat dolgoztunk és sokat is végeztünk, mégis most a beszámoló előtt egy

kis izgatottságot érzek. Vájjon mit mond majd a közösség, hogyan fogja értékelni munkásságunkat.

A szófiai városi tanács valóban nagy munkát végzett. Erről tanúskodik Ivan Pasov- nak, a szófiai városi tanács elnökének beszámolója, amit a válaszlók előtt moTldott el.

— A tanács munkájának a figyelme — mondotta többek között — mindenekelőtt a főváros iparúra összpontosul. A népi hatalom öt éve alatt nemcsak helyreállítottuk és teljes üzembe helyeztük a lerombolt gyárakat és üzemeket, hímem sok áj vállalatot is építenünk.

Nagy helyet foglal el a szó. fiai tanács munkájában a főváros rendezése. Az elmúlt öt év alatt majdnem teljesen újjáépítettek 3000-nél több olyan épületet, amelyek a háború alatt bombakárokat szenvedtek. Ezenfelül is igen sok új házal építettek. A városban helyrehozták a megrongált csatornákat és a r. un- kásnegyedekbe is bevezették

a vízvezetéket és a csatornahálózatot.

Nagy munkát végeztek az utcák kikövezésével és aszfaltozásával. Csupán 19*9- ben több mint 108 ezer négyzetmétert aszfaltoztak is köveztek ki. Hatalmas munkát végzett Szófia városi népi tanácsa a főváros fásítása terén is. Nemcsak helyrehozták az elpusztult parkokat és kerteket, hanem ezenkívül még 240 ezer négyzetméter területű új parkot jéfcsíle'tek, A városban áj kárjiázuknt, orvosi rendelőket, szülőotthonokat, bölcsődéket és napköziket építettek.

Erről és még snf: egyéb másról számol be Után Pasoo választóinak. Szófiai. dolgozóinak.

A szófiaiak szíve méltán teil el büszkeséggel és hálával a népi kormány és a Bolgár Kommunista Párt iránt, amikor végighallgatták a városi népi tanács elnökének beszámolóját és örömle'i szívvel gondollak arra, hogy etek az eredmények o Szovjetunió baráti támogatása és útmutrr tása alapján születtek meg.