Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-12 / 212. szám

«58 SZEPTEMBER « N apl6 5 A IqkqtosCTruqyqri Béke-brigád már a sorsolás előtt is sokat kapott az ötéves tervkölcsöntől „A munkánkért megfeleld béri kapunk** 0 szegezőüzem dolgozói felújították hosszá.e.áratú versenvszerzödéseiket A* teleti könyveknek két roTatuk ▼an — ért még a kapitalisták találták ki — „Tartozik-követel“, Így hívják ért a két rovatot. Ezután mérik véle­ményüket a kapitalisták, ezután mond­ják ki valamire, hogy jó, vagy rossz. Ők azt el sem tudják képzelni, hogyan lehetnek olyanok, akik nem így gon­dolkodnak, hanem azt nézik: mi áll a a dolgozó nép, a munkásosztály érde­kében, mi szolgálja legjobban a szocia­lizmus építését. Ezért állnak ők értet­lenül sokszor az események előtt. Még az amerikai sajtóban is meg­jelentek csodálkozó hangok, amikor nem égést egy érnél ezelőtt a dolgozó magyar nép hatalmas lelkesedéssel, ■ rövid idő alatt túljegyezte ■az ötéves tervkölcsönt. Csodálkoztak, mert náluk a bankha- talmak bármilyen erőfeszítése, vagy csalogatása ellenére sem értek el soha ilyen eredményt. Annyira azonban nem csodálkoztak, hogy a hazudozás- ról elfeledkeztek volna. Rövidesen már arról beszélt ,,Amerika Hangja", hogy a tervkölcsönre befizetett összeg „veszett pénz” cs azt többé senki sem látja viszont. Ezt kővetőleg azután a honi reakció is „rákapcsolt" és úgy hazudott, ahogy Amerikában bemond- töké A pécsi Lakatosárugyárban is vol­tak a hazug propaganda uszályába ke­rült egyesek, akik azt mondták: „Váj­jon visszakapjuk-e ezt a pénzt?" és voltak, akik zsörtölődtek, amikor a fi­zetésborítékon meglátták a levonást: „Már megint tíz forintot levonnak!” Mégis, ha ma, 1950 szeptember 12-én ugyanannak a* amerikai újságnak a ri­portere, amelyik lap már „elsíratta" a tervkölcsönt, — eljönne ide, ebbe az üzembe és jó kapitalista szokás szerint csak a „Tartozik-követel" rovatokat nézné, a következő kép alakulna ki előtte: * A Lakatosárugyárban 1919 március elsején megalakult az öttagú Béke­brigád. Tagjai voltak: Nagy Istvánná, Kiss Józsefné, Farkas Anna, Hayek Mária és Gárdosi Aladárné, valameny- nyien présmunkások, a hidegsajtoló- ban dolgoztak. Adtak az ötéves tervnek: jó mun­kát, még az új normával is 108—110 százalékos eredményt és kétezer forint kölcsönt. Kaptak az ötéves tervtől: (nem számítva semmit, amit vásároltak, amit ruházkodásra, vagy lakásberen­dezésre költöttek) egy fejlődő, egyre korszerűbb üzemet, automata láncfűző éo hegesztő gépeket, ezekkel könnyebb a munka, magasabb a teljesítmény, több a kereset. Ma 300 százalékkal több munkás dolgozik az üzemben, mint ezelőtt egy évvel. Megoldották az üzemi étkezés kérdését ős most olcsó pénzért, bőséges ebédet kapnak a dolgozók, Gárdosi Aladárnét a Párt a munkapad mellől a személyzeti felelős posztjára helyez­te, de emellett a Béke-brigád tag­ja maradt, azért dolgozik, amiért a társai, Nagy Istvánná jelenleg a buda­pesti Császár-fürdőben van, három heti gyógy üdülésen, azelőtt legfeljebb csak a gyártulajdo­nos felesége engedhette ezt meg ma­gának. Ma Nagy Istvánné és a többi dolgozó tulajdona a gyár, ma ők élve­zik a jogokat, ezért van jelenleg Kis Józsefné fizetett szabadságon, — Far­kas Anna élmunkás lett, mert a nép államában megbecsülés a része a jó munkásnak, ezért dolgozhatott mint népi ülnök a bíróságon. azután levelet kapott a felsőbíróságtól, hogy nem lenne-e kedve bírónak men­ni. Most még itt dolgozik, de rövide­sen elmegy az egyéves bírói tanfo­lyamra, ahol teljes ellátáson kívül havi 420 forint fizetést is kap. Ő így beszél: — Jobb szeretném, ha én nem nyer­nék a sorsolásnál, hanem inkább olyan nyerne, akinek nagyobb szüksége van rá. Én nem is tudnám hirtelenébcn mire elkölteni a pénzt, (ezt a monda­tot talán nem is lehet angolra lefor­dítani). A tervkőlcsön első sorsolása még meg sem kezdődött, a gyár új, nagy épüle­tének helyét még csak kijelölték, de az építkezéshez még nem kezdtek hozzá, rengeteg új gép még nincs itt, de máris megállapíthatjuk, hogy a Béke-brigád tagjai, a Lakatosárugyár dolgozói, a magyar dolgozó nép sokat nyert a tervkölcsönön. Ezt állapíthatná meg a „Tartozik- követel" rovatot böngésző amerikai új­ságíró, nagy csodálkodás közepette, mert ő megszokhatta, hogy náluk az állam, a kormány csak igér-igér, de semmit sem teljesít. Csakhogy nálunk a Magyar Népköz- társaság a nép állama és amit az ál­lam, a Párt és Rákosi elvtárs ígér, az mindig az utolsó betűig megvalósul. A Pécsi Magasépítési Vállalat sze­gezőlakatosai a múlt héten vették fel az új norma teljesítése után a fize­tésüket. A műhely dolgozói a fizetés­kor elhatározták, hogy felújítják a Vasárnap délelőtt a Munkaerötar. talékok Hivatala Iparostanuló Iskolá. jában a dísztermet zsúfolásig megtol, tő ifjúság, tanárok és szülők jelen­létében tartották meg az ünnepélyes tanévnyitót. A feldíszített teremben Sebők Béla igazgató üdvözölte a megjelenteket és rámutatott az idei tanév döntő fontosságára, mely határkövet jelent az iparostanulók oktatásában. Ezután Hídvégi László a Párt ki­küldötte köszöntötté a megjelenteket, Rámutatott a Párt irányító szerepére iparostanuló oktatásunk átszervezése terén. Hangsúlyozta, hogy ötéves tervünket csak úgy valósíthatjuk meg, ha iparostanuló fiataljainkat képzett norma szerint kötött hosszú lejárati versenyszerződésüket. Az új normák­ra újabb vállalásokat tettek. Ezt írják meg alábbi levelükben. és művelt szakmunkásokká, sztahá- novistákká, élmunlcásokká képeztük ki. Ádám János, a megyei tanács mun. kaerőgazdálkodási osztályának veze­tője kormányzatunk támogatásáról szólt beszédében, mely a szakosított iskolákkal és az új tankönyvekké} vált elsősorban kézzelloghatóvá. Idén már 54 féle szakkönyv áll országosan az iparostanulók rendelkezésére, 420 ezer példányban. Az iskola MNDSZ összekötője és a DISZ-kiküldött felszólalása után Se­bők Béla igazgató a tanulóifjúság és a tanárok nevében köszönetét mon. dott. az új tankönyvekért. Az Állami Áruház dolgozói köszöntik . pártszervezetüket ,Mi, a szegezőlakatos üzem dolgozói nagy megelégedéssel vettük fed azt a pénzt, amelyet az új normák teljesítése szerint kaptunk. Mi, az üzem dolgozói, a műszak befejezése és a fizetés után megbeszélésre jöttünk össze és az új normák szerint a hosszúlejáratú versenyszerződésen belül újabb vállalásokat tettünk. Tudjuk azt, hogy a régi normák elavultak és lazák vol­tak, most azonban már az új normák szerint új lendülettel megyünk a munkába. Tudjuk előre terveinket és tudjuk azt, hogy ezek az új normák igazságosak, mert a megfelelő munkáért megfelelő bért kapunk.” Horváth László, Köhler János, Engelbaeli Ferenc, Károlyi Ferenc, Körösi János a sze- gezőtakatos-üzem dolgozói. Ünnepélyes tanévnyitás az átszervezett iparostanuló-iskolában ,,Téglával délről támadunk, habarccsal és betonnal északról“ Tizenkét és félmillió forintot irányoztak elő az új meszest bányászházak építésére Ugyanakkor, amikor az amerikai imperialisták egyre újabb csapato­kat vonultatnak fel, hogy késlel­tessék a koreai nép elkerülhetetlen győzelmét, amikor az egész védelmi négyszögüket felvonulási területnek használják, rombolnak, gyújtogat­nak, békés városokat és falvakat bombáznak, ugyanakkor megkezdő­dött a meszesi dombtetőn is a fel­vonulás, a békés építőmunka fel­vonulása. — Téglával délről támadunk, — habarccsal és betonnál északról — mondja Juhász Ferenc elvtárs fő­építésvezető Nemeskéri László épí- tésevezetőnek. Ök vezetik itt a fel­vonulás hadmozdulatait. Éppen most göngyölnek ki egy pontos rajzot, egy térképet. Sem olyan térkép ez.mint ami­lyent az amerikai pilóták terítenek a térdükre, hogy kijelöljék a rom­bolás helyét. Ez olyan térkép, ami­lyent a szocializmus országában és olyan országokban használnak, ahol a szocializmust építik. A békés építőmunka térképe ez. Erre az van írva: a Meszestelep­től északra létesítendő lakótelep kitűzési rajza. Ezen a rajzon már nincs rajt az a gidres-gödrös föld­darab, ahol most kezdődik a ter­melés újabb csatája, egy téli had­járat. Ezen a rajzon 17 családi ház, 16 kétemeletes ház és egy egyeme­letes legényotthon helye van kitűz­ve, látni már itt a két észak-déli és a három kelet-nyugati út párhuza­mos vonalát, a legényotthon előtti tér négyszögét. Ez a terv és terv az is, ami Kom­lóból várost épít és a Volgára két gigászi erőművet épít. Terv volt az is, hogy az imperialisták meg­rohanják és elfoglalják Észak- Koreát. Ez is terv volt. Csak alapjaiban, szándékaiban döntően más: háborús terv. Nálunk a terv és a megvalósulás között nincs más: csak lendületes építő munka. Minél jobb, gyorsabb, szervezettebb a munka, annál ha­marabb valósul meg a terv. A meszesi építkezés üolsoiíi a rajz baloldalát már megvalósí­tották. A 17 kétlakásos családi ház már készen áll, az utakon henger jár, a csatornázást már bekötötték, zölden csillognak az ablaktáblák, csak a villanyszerelők nem halad­tak együtt a tervvel, lemaradtak, nem gondoskodtak anyagról, hiába állnak az út mentén a villanyoszlo­pok, a házakban még nem kezdő­dött meg a belső szerelés, azonban már így is 15-én 34 mecsekszabol- csi bányászcsalád beköltözhet. Ta­lán még nem is tudják, hogy mi­lyen gyönyörű lakás várja őket. Virággal szegélyezett tornácról lehet bemenni az épületekbe, a la­kásokban mindenütt csillogó üveg­ajtók és négy táblás hatalmas abla­kok, gyönyörű világos konyha, szép fürdőszoba beépített káddal. Mind­ez Meszesen és mindez a bányá­szoknak készül. Azért van ennek különös jelentősége, mert a felsza­badulás előtt, ha egyáltalán épít­keztek is erre, akkor is csak leg­feljebb szoba-konyhás lakások ké­szültek. Ezeknek a kis skatulya­házaknak az építését ilyenkor ősz­szel gyorsan befejezték, vagy félbe­hagyták, mert télire álomba merült az építőipar. Most 48 Kétszobás laliás,' négy kétemeletes ház. egy 120 sze­mélyes legényotthon építéséhez lát­nak Hozzá és még ebben az évben be is akarják fejezni valamennyit. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy ma már nem azoknak építünk és nem olyan módszerekkel, mint régen. A gépek már úton van­nak, a kisvasúti sínek már a hely­színen állnak, van már itt tégla is, állványzat is bőven, csali munkás­kézben van még pillanatnyilag hiány, mert nem vezényeltek ide elég kubikost a földmunkák vég­zésére. Ezt az elmaradt intézkedést sürgősen pótolni kell. Anyagban a munkák során remélhetőleg nem lesz hiány, mert a MESZHART messzemenő segítséget ígért az anyagellátás terén. Ott, ahol majd parkosított tér lesz, már emelkednek a felvonulási epület falai, itt kap majd helyet a partiroda, az üzemi bizottság, az eprtesvezetőség. Elől majd egy nagy éttermet és kultúrtermet férfi és női öltözőkkel, konyhaépületet is emel­nek, mert nem lehet elégszer ki­hangsúlyozni azt, hogy ma másként építünk, mint régen. Szov jet wiiaszerekUrt télen is építkezünk, fokozatosan megszűnik az építőipar idényjellege, télen, nyáron, tavasszal és ősszel, mindig készülnek majd új házak, új laká­sok. Tizenkétmillióotszázezer forint ér­tékben épül itt egy új bányász lakó­telep. Lassan összegöngyölik a lakótelep kitűzési rajzát. „Téglával délről tá­madunk, — habarccsal és betonnal északról” — mondták és ez azt je­lenti, hogy ebből az irányból hol­nap megindulnak a teherautók, a kocsik, a vasúti csillék. Megindul a munka, mert ez köti össze a tervet a megvalósulással. „Még ezévben 20 új kultúrott­hon nyílik meg a megyében” — je­lenti a megyei tanács népművelési alosztálya. Annyit jelent ez, hogy 20 új centruma nyílik meg a kul­túrharcnak, annyit jelent, hogy a falu ezekután központi támogatás­sal, de mindenekelőtt saját egyéni erejét felhasználva, önálló kultúr- életet élhet és fokozottabb mérték­ben küzdhet kultúi'szinvonala eme­léséért. Emellett — s ez nem má­sodrendű szempont — kibonthatja egyéni tájkultúrájának színeit s a Pánt irányítása mellett végre hatá­rozott úton indulhat el olyan nagy­szerű eredmények felé, mint ami­lyeneket a Szovjetunió már évek­kel ezelőtt megvalósított. Tapasztalalcsere-érlekezle'ek A húsz kultúrotthonból —október elsejétől kezdve — az év végéig öt mintakultúr otthont fejlesztenek s ebből, egyik délszláv községben nyílik meg. Természetesen ez csak a kezdete a falu kulturális felemelé­séért folytatott harcnak. November közepén a már működő kultúrottho- nok vezetői részéi-e tapasztalat- csere értekezletet tartanak Pécsett s azonkívül gondoskodnak arról is, hogy a munkás-paraszt szövetség elmélyítésére a legjobb üzemi kul- túrgárdákat rendszeresen' szerepel­tessék a vidéki kultúrotthonokban és viszont: a legjobb falusi kültúr- gárdákat a pécsi kultúr otthonok látják vendégül. Az őszi kulturális tervekben sze­repel még a Szabad Föld Téli Es­ték újbóli megszervezése. Kétszáz- hatvan községben indul el ez az előadássorozat. Kerek száz alap­ismereti tanfolyamot szerveznek a Múlt héten alakulit meg az Álla­mi Aruház Pártszervezete. A válla­lat dolgozói, Kákái Ilona és Dárdai Imre elvtársak levelükben is meg­emlékeznék a szép ünnepélyről. Dárdai Imre levelében a következő­ket írja: „Gyönyörű ünnepe volt áru­házunknak a pártszervezet meg­alakulása. A gyűlésen a tagságból mindenld hozzászólt, kiemelve, hogy fokozott jó munkával fogjuk a Pártunknak meghálálni azt, hogy megalakíthattuk a pártszervezetün­ket. Régi vágyunk teljesült, mert most közelebb kerültünk a Párthoz. Tudjuk azt, hogy sok munka vár ránk, de sokat fogunk tanulni, hogy jó és eredményes munkát végez­hessünk.” megyében az írástudatlanság fel­számolása érdekében s ahol tavaly már végzett az első tagozat, II. fokú tanfolyam indul meg. Igen jelentős eredményekre szá­mítunk a keskenyfilmvetítések nyo­mán. A tervek szerint szeptember folyamán 60, októberben 75, novem­berben 100 és decemberben ugyan­csak 100 vetítést irányoztak elő az illetékesek. öt mintakultúrgárda lesz majd a megyében november 30-ig s ez min­den bizonnyal új színekkel gazda­gítja Baranya egyéni jellegét, népi sajátságait. A népi tánckultúra fej­lesztése is gondja a tanács kultúr- szervének. öt minta-tánccsoport ala­kul november 30-ig és ezek majd végiglátogatják a falvak kultúrott- honait. Ugyanígy három minta­énekkart szervez az alosztály s eze­ket végigszerepelteti Baranyában, hogy a szórakoztatás mellett példá­kat is nyújtson a többi falvak énekkarai felé. Az MNDSZ bevo­násával a bábszínház-mozgalmat is kiterjesztik. A kultürmunka seqí se a termelési Kultúrforradalmunk eredményeit nem kis mértékben növeli majd a kultúrotthonok működése. Nekünk is el kell jutnunk a szovjet példa nyomán, hogy a kultúrmunka nagy segítője legyen a termelésnek, az újjáépítésnek. A következő lépések már egyre önállóbbá teszik a falusi kultúrszervek munkáját , ahogy az a szovjet falvakban tapasztalható. Csak egy példát említünk: Nyi- kolinszkoja faluban ma már heten­ként kétszer hangosfilmet mutat­nak be és gyakran követik egymást Kákái Ilona ifjúmunkás is nagy szeretettel ír a pártszervezet meg­alakulásáról. „Ez az ünnep nem csak a mi ünnepünk volt, hanem a párton- kívüli dolgozóké is. ök is tisztában vannak azzal, hogy a Párt ügye a dolgozók milliónak ügye, s Párt igazsága a milliók igaza. Pártunk a szocializmus eléréséért folyó harc hatalmas erődje. Ebbe» az erődben nevelődnek, acélosod­nak azok az elvtársak és az a had­sereg, amely Marx, Lenin és Sztá­lin elvtárs győztes lobogóját viszik előre. Ebbe az erődbe csak az arm alkalmas emberek kerülnek be, akik méltóak arra, hogy Pártunk irány­vonalát kövessék és aszerint élje­nek, híven szolgálják a munkás- osztályt harcainak előre vitelében.” a felolvasások, beszámolók. Vasár­nap a kultúr csoport tart elő adást. A könyvtárterem állandóan nyitva van, minden vasárnap megrendezik a közkedvelt gyermékmatinéket s a kultúrklub tagjainak szórakoztatá­sáról gyakran az önálló szakosz­tályok, a színi- és zenei, a sport- és gyermekszakosztályok gondoskod­nak. A klub tevékenységét és az egész kulturális tömegmunkát a ta­nács állandó kulturális-népnevelő bizottsága vezeti. Nagy szerepe van a könyvtárnak, amely ebben a fa­luban például több, minit 2 ezer kö­tettel dicsekedhet De ettől függet­lenül minden szovjet parasztnak otthon is van saját könyvtáré. Harc a hatalmas eredményeiért Ezek csak kiragadott jelenségek, de ennyi is elég ahhoz, hogy kö­vetkeztessünk: a most meginduló falusi kulturális harc hatalmas eredményekért küzd. A tanács nép­művelési alosztályának munkatervé­ben szereplő adatok életrekeltésé- ben minden dolgozónak szírepei kell vállalnia. Ezért kell jobb mun­kát végeznie a város üzemi kultúr- csoportjainak, énekkarainak é* ezért kell támogatnia a városban i« a kultúrforradalmat minden dolgo­zónak: a falusi kultúrmunka és a* új kenyérért, új terméseredményo­kért, a dolgozó parasztság feleme­léséért, a termel őcsoporfok fejlesz­téséért folytatott harc ugyanazon célokért küzd, mint a város kultúr­palotájában szereplő központi együttes, mint az új norma meg­javításáért igyekvő munkás: a bé­kéért, s ami egy ezzel: szocialista jövőnk megvalósításáért, j,-—‘ Szántó Tibor Mintakultúrotthonok, Szabad Föld esték, alapismereti tanfolyamok, filmvetítések a megyei tanács népművelési alosztályának mnnbatervében

Next

/
Thumbnails
Contents