Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-10 / 211. szám

8 NAPLÓ 1950 SZEPTEMBER 10 A komiói bányászoknak is főbb keresetet hozott a darabbérezés Leleplezték két vájár bércsalási kísérletét A lroicléi Koflíuth-aknán a bányá­nak hosszú léptekkel igyekeznek a fel­olvasó-terem leié. Mindjárt 2 óra lesz, kezdődik a beosztás. De nemcsak a beosztás miatt mennek a komlói bá­nyászok a felolvasó terembe, hanem azért is, mert ott megtudhatják mun­kájukban elért szép eredményeiket a kifüggesztett versenytáblákról és meg­tudják azt is, hogy ki hol tart már az ötéves terv első évének teljesítésé­vel. A Kossuth-aknán a hét elején került sor az augusztusi hónap átlagkerese­teinek kimutatására, melyet ugyancsak a felolvasó teremben függesztettek ki. Miár variak hogy saját sze­mükkel is láthassák: az igazságos da­rabbérezéssel hogyan alakult a mull havi keresetük. Beszélgetés közben so­kan rámutattak arra, hogy amit Gerö elvtárs a május 31-i beszámolójában tnobdotU az a valóságban is bekövet­kezett; tyA bányászatban, tehát abban az Iparágban, melyben a munka kétségte­lenül a legnehezebb s amely népgaz­dasági szempontból is egyike a legfon­tosabbaknak, az átlag munkabér alacso­nyabb, mint a ruházati iparban és a bányászok a bérszínvonal tekintetében sorrendben a nyolcadik helyre kerül­tek, amit egyáltalán nem lehet normá­lisnak mondani“ — mondotta Gerő elvtárs a Központi Vezetőség ülésén május 31-i beszámolójában. Ennek a visszás helyzetnek a kija­vítása érdekében került sor a régi bér­rendszer felszámolására és helyette a darabbérezés bevezetésére a bányában. A darabbér bevezeiése meg is hozta a várt javulást. Ezt lehet le­olvasni az első hónap keresetéről, de ugyanezt lehet leolvasni a keresetek kimutatását nézegető bányászarcokról is. A legnagyobb megelégedés hangján nyilatkoznak bányászaink a darabbér­rendszerben elért keresetekről. — -A régi bérrendszerrel soha az életben nem tudtam volna elérni ilyen ■zép keresetet — mondja Bódis András vájár. — Eddig is szépen jutott min­denre, de ezután még több jut. Bódis András 51 iorintot keresett üti gusztus hónapban minden egyes mű­szakon. De nemcsak Bódis elvtárs be­szél ilyen örömmel a darabbérrend- ezerben elért keresetéről, hanem a bá­nyászok túEbyomó többsége. Erről tanúskodik a feltárási munkákon dol­gozó bányászok keresete is, ahol nem ri^ka eset még az 55—60 forintos vá­jár; kereset aem. • i Azonban meg kell említenünk azt fa, hogy Komlón történt ellenséges támadás is. Az igazságos darabbér megvalósítása' ellenéire voltak olyanok, akik nem bíztak1 Pártunkban, nem biz­(ak a minisztertanács rendeletében, nem bíztak abban, hogy a darabbére­zéssel emelkedik a bányászok kere­sete is. űzeti közé (.irtóznak Kis Já­nos és Gerezsdi János vájárok, akik bércsalással akarták keresetüket növel­ni. A csapatvezető ébersége azonban keresztülhúzta aljas tervüket és le­leplezték őket. Nézzük meg, hogyan akartak több keresethez jutni ezek a kártevők, akik be akarták csapni dol­gozó társaikat, az egész dolgozó társa­dalmat. A osapafvezefőnek a műszak vége felé sürgősen ki kellett szállnia. Hogy a munkát „rendesen" átvegyek, meg­bízta Kiss és Gerezsdi vájárokat, hogy azt végezzék cl helyette. A megbízot­tak kettőjük munkája kivételével ren­desen át is vették a vájároktól az el­végzett munkát. Sztecsovics István csapatvezető a bérelszámolóknál pon­tosan átnézte a munkaátvétcli köny­vecskét és ekkor megállapította, hogy Kiss és Gerezsdi vájárok a maguk ré­szére több munkát írtak be, mint amennyit a valóságban teljesítettek. Kiss 30 centi vastag 5.5 méter hosszú talpszedÓ3 helyett 50 centi vastagsá­got és az 5.5 méter helyett pedig 10.5 métert írt be magának. Bűntársa már nem volt ennyire merész. Gerezsdi a 30 centi helyeit 50 cenlit és az elvég­zett 5.5 méter hosszúság helyett 7.5 métert írt be jogtalanul. Természete­sén Sztecsovics csapatvezető vájár ki­törölte a jogtalanul beírt munkát és megtette feljelentését a két bércsaló ellen. A kereset Kimutatás meggyőz­te még azokat az elemeket is, akik liozzánemcrtésből, vagy ellenséges be­folyás alatt azt hitték, hogy a darab­bérrel is csak annyit fognak keresni, amennyit az üzem vezetősége jónak lát. A darabbérrendszer elsöhaví ered­ménye azonban eloszlatta ezeket a rosszindulatú híreszteléseket. Mint ahogy a keresetkimutatás is mutatja: mindenki a végzett munkája után meg­kapja becsületes bérét. Nem elvessem mean 300°/()~os henyérenbona beadással Minden takarmányfeleslegemet is faeadsm Mecsekaljai dolgozó paraszt va­gyok, tizennégy hold földdel rendel­kezem, hét és fél hold szántóföldem van. Amikor megindult a termény- begyűjtési verseny és Mecsekalján is azért versenyeztek a dolgozó pa­rasztok, hogy feleslegüket leadják, alig vártam, hogy hozzánk is eljus­son a cséplőgép. A gabonámat azonnal a cséplő­géptől beszállítottam a földműves­szövetkezet terményraktárába, mert tudtam azt, hogy ez hazafias köte­lességem. Tudtam azt, ha időben le­adom a gabonámat, nekem is hasz­nom lesz belőle és a nép államát is segítem vele. Három mázsa 74 kiló volt a beszolgáltatásom. Amikor ázl beadtam, azt láttam, hogy,még elég sok jeleslegem van, amit eladhatok. Tavaly már sokan jártak úgy ná­lunk a községben, hogy eltették a gabonájukat, számítva arra, hogy később jeketézní lehet vele, hogy tavasszal majd felszökik az ára. Ezek-mind megjárták, mert elestek a gyorsbeadási prémiumtól is és ga­bonájukat mégis csak a rendes áron adták el. Nemcsak erre gondoltam, amikor elhatároztam, hogy eladom az államnak a felesleget, hanem arra is, hogy a sok jóért, a megváltozott életünkért valamit visszaadhatunk a nép államának. Nyolc mázsa és 24 kiló volt a feleslegem és ezt mind beadlam. Nemcsak az árát kaptam meg érte, hanem mázsánként négy forint gyorsbeadási jutalmat is fi­zettek ki. Láttam azt, hogy az ipari dolgo­zók áldozatos munkát végeznek az­ért, hogy bennünket gépekkel, trak­torokkal lássanak el, hogy meg­könnyítsék a munkánkat. Ereztem, hogy a 300 százalék, amit elértem a begyűjtésben kevés ahhoz, hogy az ipari dolgozókhoz hasonlóan segítsek teljesíteni az ötéves tervet, és építe­ni a szocializmust. Mint párton kí­vülálló dolgozó paraszt úgy éreztem, hogy az ipari dolgozók példájára jobban kell dolgozni azért, hogy az ötéves tervet teljesíthessük. Ekkor vissza volt még a takarmánybeszol­gáltatósom és elhatároztam, hogy minden takarmányfeleslegemet el­adom az államnak. 380 kiló volt a beszolgáltatásom, ezt teljesítettem és ezen kívül 95 kiló felesleget adtam le. Elhatároztam, hogy a továbbiak­ban is jól fogok dolgozni és mint középparaszt példát mutatok a köz­ség dolgozó parasztságának. így is szeretném kiérdemelni azt, ami már régi vágyam: a Magyar Dolgozók Pártjának tagjelöltje lehessek! Horváth Lajos középparaszt, Mecsekalja. TAPASZTALATCSERE A Magasépítési aszfalosműhelyének szál agrendszeréről Mai tapasztalatcsere rovatunkban a most bevezetésre kerülő (részben már megszervezett) szalagrendszerröl szá­molunk be, amelyet a pécsi Magasépí­tési NV asztalosüzeménck két dolgozó­ja, Kirschner Ferenc és Czöndör Já­nos elvtársak vezetlek be. A többtermelést és jobb minőségű munkát nyújtó szalagrendszert úgy a gépműhelyben, mint a kezimühelyben egyaránt használják. A régi transz- missziós gépeket átszerelik gyors ck- szijmeghejtású villanymotorra. Ez részben már meg is történt. A feldolgozásra kerülő faanyagot a gépműhely bejárata közelében helye­zik cl. A munkafolyamat a szalagfű­rész-munkával kezdődik meg, amelyet követ az egyengetés, vastagolás és így tovább, egészen a rajzolásig. A meg­felelő gépek elhelyezése a munkafo­lyamatot követően történik. így a gé­pelt, munkák egyirányban történő to­vábbszállítással érik el a kéziműhelyt. Ezzel a munkabeosztással megszűnik az anyag ide-oda szállítása. A terv­szerű anyagmegmozgatás lehetővé te­szi, hogy a belső szállításhoz lényege­sen kevesebb segédmunkást keli beál­lítani. A kéziműhely átszervezése a gépmű­helyhez hasonlóan történik, vagyis a mühelyterem egyik végén hordják be a gépműhelyből kikerült, kcziimlnkára előkészített anyagokat Itt Is a imm* kődarab egy irányban kerül tovább egyik gyalupadtól a másikra, A gép­műhelyben, illetve a kézimühelyben a munkadarabokon az egyes dolgozók csak részmunkát végeznek. Végül a műhely másik végénél már a szállító­csoport veszi át a kész munkát. A kész muritadarab a tárolómühelybe jut, ahonnét a szegezölakatosokhoz • kerül felvasalásra. , A munkafázisok szakszerű elvégzé­sét közvetlen maguk a dolgozók ellen­őrzik. Az ellenőrzést mindig az végzi, akihez átkerül a munka, ha azonban nem tartja megfelelőnek az átvett munkát, visszadja, a munkavezető be­vonásával. Ha valamely dolgozó hi­básan elvégzett munkadarabot épít be azért teljes egészében ő a felelős. Ezzel az eljárással elérik azt, hogy a selejt a minimumra csökken, A szalagrendszer bevezetésével meg­szűnik az üzemben a szervezetlenség, az egészséges egyéni- és brigádverse­nyekkel a dolgozók egymást serkentik és az új rendszerrel legalább 30 szá­zalékos megtakarítást érnek el. A pécsi Magasépítési NV két jó munkát végző dolgozója, Kirschner Fe­renc és Czöndör János elvtársak igy csökkentik az önköltséget, növelik a termelékenységet és jó munkamegszer- vezéssel biztosítják az ellenőrzést „A nagy táblákon még példamutatóbban fogunk gazdálkodni1' A lippói Petőfi tszcs-nek szeptem­ber hatodikén adta át a részleges tagosító bizottság a földjét A cso­port tagjai és a tagosító bizottság tagjai feldíszített kocsin, énekszóval mentek ki megnézni a négy táblában lévő 831 katasztrális hold földet. Most, hegy már egyben lesz a föld, sokkal jobban tudunk gazdál­kodni. Minél jobban műveljük meg és használjuk ki a földet, annál bő­vebb lesz a termésünk, annál előbb lesz felépítve a szocializmus. A nagy táblán még példamutatóbban fogunk dolgozni, hogy a még kívülálló, egyénileg dolgozó parasztok meg­győződjenek arról, hogy a aaßvetSav zetl nagyüzemi társasgazdálkodás útja az egyedüli helyes út, amely a felemelkedéshez vezet A csoport tagjai valamennyien tud­ják, hogy a tagosítás milyen nagy előnyünkre van, éppen ezért hálás szívvel fordulnak a Párt felé, hogy lehetővé tette részükre a tagosítást. A csoporttagok valamennyien ígé­rik, hogy az egy tagba vont földön nagyon jó, tervszerű munkát fog­nak végezni. 11,: Horváth Ibolya Lippó, Petőíi-tszcs. LEGFŐBB ÉRTÉK AZ EMBER A bajmegelőzésről Sarbak Béla: A napfényes Üzbekisztánban Három napja rogyunk már Ozbekisztán területén. Moszkvában ugyanis öt csoportra oszlottunk és a ml csoportunk erre vette útját. Azt hiszem ennek, hogy öl csoportban fárfuk a Szovjetunió hatalmas területét, az a célfa, hogy a legkülönbözőbb tájakat nézzük meg és meggyőződhessünk:. mindenütt rendkívüli eredményeket értek el a kolhozok, még ott Is ahol azelőtt.a kedve, tótien viszonyok következtében nyomorúságot állapotok uralkodtak, ' így colt cm mmelStt üzbekisztánban Is. Ez a terű- let a forradalom előtt és még utána ts néhány évig tel­jesen terméketlen sivatag volt. Az eső hiánya, a hatal­mas szárazság miatt nem termett semmi és a lakosság vándor állattenyésztéssel kereste meg nagyon szegényea kenyerét. Ezt a vidéket ma is napfényes Uzbefüsztánnak nevezik. Ez a név onnan származik, hogy ezen a térii- ' leien egész évben süt a nap és nem esik eső, csak de­cember, január és február hónapokban. Ettől a három hónaptól eltekintve csapadék egyáltalán' nincs. A nap­fényes elnevezés tehát a múltban borzalmas hőségei (30—40 lók az évi átlag) szárazságot és szegénységet'jc. lentett. Három napja tartózkodunk ezen a területen, de ez­alatt már alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy mi­lyen, gyökeresen átalakította a szovjet rendszer, a kol­hozok népe a nagy Bolsevik Párt vezetésével itt' is a természetet. Az egykori terméketlen sivatag helyén ma már- virágzó szovhozok és kolhozok vannak s az egy­kor rendkívül szegény üzbég nép jólétben és gazdag­ságban él. Ittartózkodásuhk második napján aztán azt is meg­tudtuk, hogy miként változtatták meg a természetei üzbekisztánban. Ebből a terméketlen területből úgy lelt dúsan fermő löld, hogy az Aral.tóba ömlő Szir-Darja- folyóhoz kiépítettek egy hatalmas, 800 kilométer csator­nát és ezzel hatalmas területek öntözését biztosították. Ennek n csatornának építésén lélmiilió kol. ftozparaszt dolgozott 90 napon keresztül és rendkívüli munkát igényelt a hatalmas duzzasztómüvek kiépítése is De az eredmény megérte a nagy fáradságot. Eddigi utunk alatt láttuk, hogy üzbekisztán élete teljesen át­formálódott. A kolhozok és szovhozok hatalmas eredmém nyékét érnek él a gabonatermesztésben gyapotlermésúk A modem orvostudományban a gyógyítás mellett mind nagyobb sze­repet kap a bajmegelőzés: a preven­ció. A gyógyító orvos a már kifejlő­dött betegségből igyekszik a megbe­tegedettet kigyógyítani. A betegsé­gek felismerésében és mind tökéle­tesebb gyógykezelésekben az orvos­tudomány óriási léptekkel halad elő­dre, szinte napjainkban látunk és is- \ merünk új nagyhatású gyógyszere­iket és egyéb gyógy el járásokat, i Azonban ezekkel a nagyszerű ered- i menyekkel az orvostudomány nem i elégedhet meg, mert nem lehet kizá- irólagos célja, csak a betegek meg- i gyógyítása altkor, amikor vannak »lehetőségek arra, hogy a bctegsége- I két megelőzzük. A bajmegelőzés (óriási társadalmi jelentőségét a szo­cialista és népi demokratikus államok (felismerték és az orvostudomány ez- (irányú törekvéseit erélyesen támo­• gatjáK. 1 A társadalomnak természetesen • mindenkor legelsőrangú kérdése az, • hogy a megbetegedetteket betegsé­gükből minél tökéletesebben kigyó- [gyíthassa. Tudnunk kell azt, hogy [a beteg egyén a társadalomra óriási [terheket ró azáltal, hogy egyrészt a ’betegséggé időtartamára a termelés­ből kiesik, másrészt pedig a gyógy- kezelése tetemes költségbe kerül. Tehát az egyén úgy sajátmagának, . mint a társadalomnak felelősségei (tartozik egészségéért és itt mutatko- i zik meg a bajmegelőzés nagy jelen­tősége, amikor megtanítja az egyé- (iieket az egészségük megőrzésére és i támogatást nyújt arra, hogy a be l legségeket megelőzzük. ) Minden egyes embernek érezni és »tudni kell azt, hogy a társadalom (vigyáz az ö egészségére és ezt a tö- I rekvést neki is támogatni kell az- I által, hogy az egészségügyi rendsza­bályokat megismeri, elfogadja és be- »tartja. Lássuk melyek azok a területek, ' ahol a helyes felvilágosító munkával eredmény elérhető és melyek azon egészségügyi intézkedések, melyek segítségével egészségünket megőriz­hetjük. Lakáshigcnia: Nedves, szellőzetlen, piszkos lakásban számtalan betegsé- ket találunk: tuberkulózist, fertőző betegségeket, reumát, stb-t. Ruházkodási higénia: Az időjárás­nak nem megfelelő öltözködésből származhatnak a meghűléses beteg- jegek, izületi gyulladások stb. me Helyes táplálkozás: Egyoldalú, vagy vitaminszegény táplálkozás, különféle gyomorbetegségeket, an­golkórt, skorbutot, vérzékenységeit stb-t okozhat Tiszta ivóvíz: Szennyezett, piszkos víz terjeszti a különféle gyomorbél - hurutokát, hastífuszt Tisztálkodás: Piszkos ember legágya a különféle fertőző geknek és a betegségeket terjesztő élősdieknek. Ipari higénia: Népi demokráciánk a gyárakba, bányákba és a külön­böző üzemekbe üzemorvosokat rend­szeresített kiknek az a kötelessé­gük, hogy a dolgozókat az ipari ár­talmaktól távoltartsák. Ez nagyon fontos, mert az üzemorvosak segít­ségével számtalan olyan balesetet és betegséget lehet megelőzni, melyek­nek azelőtt a dolgozók ki voltak téve. Védoltások: Ä fertőző betegségék megelőzésére szolgálnak. PL régeb­ben számtalan gyermek pusztult el diftérlában, a védoltások bevezetése óta a megbetegedések száma lecsök­kent, halálozás alig történik. Csecsemő- és terhesanya-gondozó intézetek: Itt az anyák és terhesek szakszerű útmutatásokat és gyógy­kezeléseket kapnak, az eredmény kézzelfogható, régebben 100 újszülött közül az első életév végére 16—20 is meghalt, ma már csak 7—8, de reméljük, hogy a jövőben még ke­vesebb lesz a_halálozási szám. Házasság előtti orvosi vizsgálatok: Különösen a yérbaj és tüdőbaj to­vábbterjesztését igyekszik meggátol­ni. Iskolaorvosok, Iskolafogászok, tü­dőbeteggondozók, nemibeteggondo- zók, sorozatos röntgen átvilágítások stb., stb. mind azt célozzák, hogy ax egészségünket megvédjük. A napjainkban életbelépett és most folyó „Gyógyíts jobban” mozgalom­nak szintén fő törekvése az, bogy egészséges, erős fiatalokat, felnőtte­ket adjon és tartson meg a társada­lomnak. Láthatjuk, hogy kormányzatunk számtalan intézkedéseivel, útmuta­tásaival, egészségügyi felvilágosító- j sokkal segítségét nyújt abban, hogy ] egészségünket megvédjük, háláljuk ] meg ezen sok támogatást azzal, hogy ezeket megtartva, mi magunk ia igyekszünk megőrizni a mi legfőbb . értékünket: az egészségünket. pedig olyan gazdag, hogy kiváltotta mlndannyluiik cső. dálalát. Míg nálunk legjobb esetben is 4-5.6 mázsás termést érnek el holdanként, addig itt egy hektáron 50 mázsa gyapot is megterem, ami 28-30 mázsás holdon, kénti átlagnak telel meg. A szovjet rendszer teljesen kiragadta üzbelcisztánt a kolhozok segítségével régi elmaradottságából. A kol­hozokban itt is a legmodernebb gépekkel találkoztunk és láttunk például olyan 'gyapotszedő kombájnt, ami 70 ember munkáját végzi el és IÓ óra alatt 15-20 mázsa gyapotot szed le. Az egyik' kolhozban tegnap láttunk működés közben olyan .gépet, giely egyszerre végzi el a kapálást, permetezést és a műtrágya szórást. Hogy milyen hatalmas íejlődést tett meg ez a terü­let alig több, mint két évtized alatt, arra'jellemző, hogy azokon a földeken, ahol nem régen még-vándor állat, tenyésztők legeltették a nyájakat, ma már számos he­lyen villanytralitorokkal, szántanak. így a jangi-julszki traktorállomásnak 10 darab 'villanytraktora van. Ex a trnhtnr államán, amit tegnapelőtt néztünk meg, a kisebbek közé. tartozik mégis a 10 villanytrak­tor melleit két 60 IperÖS hernyólalpas, 25 darab 50 ló­erős hernyólalpas és . 29 dajab 30 lóerős traktora van., Aratócséplőgépek és gyapotkombájnok egészítik még ki, ezt a leiszerelést. Ez a gépállomás egyébként egészen i líalal, 1946-ban állították tel. . i Tegnapi meglátogattunk egy tudományos kísérleti < intézetet, is. . Itt főleg különböző gyapotíajtákkal íoly-< nak a kísérletek. A fehér gyapot mellett láttunk itt vi-< lúgos sárgás-barna és sötétebb sárgás.batna színű gya-i pólót is. Ugyanitt láttunk gyapottól is, melynek magas < sága meghaladja a másfél métert, szárának vastagságaJ pedig 3 centiméter. Számos koíhozparaszl lakásában is jártunk ez alatti a három nap alatt. Minden kolhozlagnak külön háza] van és nem találtunk olyan lakást, amelyikben ne lett! volna villany és rádió de számos lakásban láttunk vil-] lanyvasalót és villanyrezsót is. Van minden Irolhozpa-] rasztnak háztáji gazdasága is, csak azzal a különbséggel,] hogy itt a háztáji gazdasághoz tartozó kertek Is öntő.] zéses gazdálkodásra vannak berendezve. i Az üzbég embereket nagyon megszerettük ez alatt] a pár nap alatt. Mindnyájan vidám, barátságos, szere-f telremélló emberek, öröm volt köztük lenni. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents