Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-10 / 211. szám

4 5 / 1950 SZEPTEMBER 10 XIPLO Baranya dolgozó népe üdvözli az első tanácsválasztást rAllg egy-két napja, hogy a sajtóban, falragaszokon megjelent a 3népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata a Népfront és a minisz. tertanács kezdeményezésére a tanácsok választásáról, máris az első ta­nácsválasztások jelentőségét tárgyalja dolgozó népünk minden rétege városon, falun, tanyavilágban egyaránt. Dolgozó népünk minden rétege bányász, üzemi munkás, dolgozó paraszt, szellemi munkás, értelmiségi dolgozó — már az első nap meglátta az első tanácsválasztás hatalmas jelentőségét. A tanácsválasztásokról szóló határozat megjelenésével va­lamennyien ezt állapították meg: a Párt ismét valóra váltja ígéretét. 'Az Alkotmányunk is leszögezte: „A Magyar Népköztársaságban mindén hatalom a dolgozó népé. A város és falu dolgozói választott és a nép­nek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat." Most népünk alaptörvénye valósággá válik teljes egészében. Bányászaink a dolgozók legjobbjaii választják Dolgozóink erről a történelmi je­lentőségű eseményről beszélnek, ezt méltatják, erről írják leveleiket is. Bányászaink is megértették a ta­nácsválasztások jelentőségét. Páská- di István a Széchenyi-akna vájára, így ír levelében: „Mi, bányászok éberen fogunk őr­ködni a választásoknál, hogy még csak véletlenségből se kerülhessen olyan egyén a tanácsba, aki eddigi munkájával nem bizonyította be, hogy méltó ennek a megtisztelő tisztségnek betöltésére. Olyanokat választunk be a taná­csokba, akik úgy a termelésben, mint bármely területen mindenkor az élen harcoltak a szocializmus épí­tésének sikeréért. Tisztában vagyunk azzal, hogy a tanácsok megalakulása után nem kell többet félnapokat várnunk a hivatalokban, ha valami ügyet kell elintéznünk közigazgatási vonalon, mert mindenhol a dolgozók legjobb­jai lesznek, akik közvetlen ismerik problémáinkat. Éppen ezért öröm­mel fogadjuk a helyi tanácsok meg­választásáról szóló határozatot, mert tudjuk, hogy a tanácsok munkája elő fogja segíteni ötéves tervünk si­kerét, meg fogja gyorsítani fel- emelkedésünket." n *. I Fentwl Jenő, a Sopiana dolgoxója i A munkások a várószobából bekerülnek az íróasztalok mögé A Sopiana gépgyár legszebb, leg- ' Jobb gépe mellett, a szovjet horizon- j tál fúrógép mellett dolgozik Venezel ! 'Jenő vasesztergályos. A nagyszerű : szovjet gépen eddig is öröm volt I dolgozni. Már eddig is kiváló ered­ményeket ért el gépén. Most, úgy érzi, az első tanácsválaszlások előtt, hogy ő is olyan eredményeket ér el rövidesen a horizontállal, mint a szovjet munkások. — Ismertem a régi közigazgatást és ezzel máris megmondtam azt, mennyire örülök az első tanácsvá­lasztásnak. Mert, aki a régi közigaz­gatást ismerte, az csak örülhet an­nak, hogy a dolgozók a várószobá­ból bekerültek az íróasztalok mögé. — Itt a gyárban, valamennyien 'érőmmel készülünk a választásokra, mert az megint csak a dolgozók győ­zelme lesz. Venezel Jenő néhány szava meg­érteti mindenkivel: miért ér majd el rövidesen ugyanolyan eredménye­ket szovjet gépén, mint a szovjet munkások. Brenócz Magda falujában is jó kezekbe kerülnek a közügyek Brenócz Magda segédmunkás a meszesi kislakásépítésnél. Már ápri­lis óta, amióta megkezdődtek a munkák, itt dolgozik. Régebben meg a falujában, a somiogymegyei Hed- rehelyen volt munkában. — Hatéves korom óta dolgozom — mondja Brenócz Magda, aki most húszéves. — A kulák földjén kezd­tem a munkát, csak most van az, hogy értelmét látom a munkának, tudom azt, hogy itt minden lakásba olyan munkásemberek költöznek, mint jómagam. Itt, ezen az építkező, sen lettem tag jelöl tje a Pártnak. — Nekem többszörös örömöt jeleni a tanácsválasztás. Először is, mint fiatal, azután meg, mint nő, mert­hogy mi is szavazhatunk, mi is vá­laszthatunk és bizony óennünket is megválaszthatnak. Azután örülök annak is, hogy a mi falunkban is jó kezekbe kerülnek a közügyek, Csömör János paraszlküldöft: A Szovjetunióban a tanácsok gazdái a falunak, azok lesznek nálunk Is r. Csömör János a kölkedi termel 5- «soportnak a tagja. Nemrég még •egyéni paraszt volt. Jó munkája ju- talnául ő is részese volt a 200 tagú parasztküldöttségnek, amely négy héten keresztül tanulmányozta a | Szovjetunió fejlett mezőgazdaságát, « kolhozparasztok vidám életét, i Amellett, hogy látta a szovjet mező- ; gazdaságot, sok tapasztalatot hozott haza, a szovjetek (a tanácsok) mun- 'kájárói is. '! _ Nagy örömmel hallottam — ír­ipa levelében —, hogy nálunk is megalakulnak a megyei és járási ta- ' «.ácsokon kívül a községi tanácsok ><*. Most legalább végleg felszámol­niuk a régi rend maradványait, s a tdolgozók széles tömege veszi kezébe I« hatalmat, a közigazgatást. Most j majd nem a virilisták, a kulikok di • yiaálnak nekünk, dolgozó parasztok- i wak, mint a múltban, hanem mi I dolgozó parasztok irányítjuk saját 1 életünket. — A Szovjetunióban már régóta ' Így van ez. Megnéztük a tanácsok •munkáját s azt tapasztaltam, hogy az ' élet, a szebb élet leié vezetik a népet. A községi tanács a Szovjetunióban nem csak közigazgatási szerv hanem az élet minden részében dolgozik. Be. letolynak a termelésbe, irányítják a mezőgazdasági munkákat; a begyűj­tést, őszi, tavaszi munkát, az aratást. Egyszóval lüktető élet van a tanács­ban. — A tanácsokban a kolhozparasztok legjobbjai vannak. Azok, akik a mun­kában, tanulásban élenjárnak. példát mutatnak a többieknek. A Szocialista Munka Hősei, kiváló munkások veze­tik a kolhozlalu életét, munkáját. Ok hajtják végre a Párt és a kormány határozatait, természetesen a pártszerm vezet vezetésével. — A szovjet tanácsok, vagyis a szovjetek, hatalmas tömegszervezetek, ahol képviselve van lérli, asszony fiatal és öreg egyaránt. A kolhozfalu legszélesebb dolgozó rétegét foglalja magában. A dolgozók ügyes.bajos hé. reime, panasza meghallgatásra talál s mindenkor gyorsan elintézik. Mindig tájékozódva vannak a község éleiéről s egy-egy munkának menetéről. Mindezt úgy lehetne kilejezni, hogy: gazdái g falunak. A választások után azok lálznek nálunk is. Kovács Gésa: Megmutatjuk a Tifo-bandiíáknak! Kovács Géza, a Magasépítési NV | dolgozója, így ír az első tanácsválasz­tásról: „örömmel köszönt juk a helyi ta­kácsok választásának kiírását. A vá_ ! kisztott, népnek felelős tanácsok szebb :'és boldogabb életet biztosítanak va- . lamennyiünknek. Rákosi elviársunk és Pártunk biztosíték arra, hogy ezen harcunk a Népfront diadalával vég­ződjön. A tanács-választások^ győzel­me azonban világraszóló győzelmünk lesz. Az országunk határain kívül is hagy hatása lesi. Különösen sokat vá­rok a választásoktól azért Is, mert ónnak győzelmével megmutatjuk az Imperialistáknak, a szomszédban ug­rásra kész Tlto-banditáknak hogy Valamennyien Pártunk mögött sora. hozunk fel. Egységesen. És nem log elkerülni a Tito-bandiláknak az a ter­ve, hogy a délszláv és német nemze. liségü dolgozókat összeugrassa a ma­gyarok ellen. Keresünk felvételre: 1- Mérlegképes könyvelőt, 2- Evolut könyvelőt, 3- Gyakorlott üzemgazdászt és üzemstatjsztikust, 4- Barítgyakorlattal rendelkező pénzügyi szaktisztviselőt és 3. anyagbeszerzésben jártaB tisztvi­selőket. Életrajzokat, eddigi működés és gyakorlat leírásával a helyi Eelsped kirendeltséghez: Pécs, Széchenyi* tér 7. leadni. A választást harc megint előrehala­dásunkat fokozza. Megerősít vala­mennyiünket. De ugyanakkor biztos fegyver lesz kezünkben az ellenség ellen." Id. Mihályi Ferenc, a Sopiana gép. gyár dolgozója, levelében megírja, hogy mit vár a választott tanácsok­tól. „A helyi tanácsok megválasztásá­val az urak országából a dolgozók hazájává lett országban végérvénye­sen és teljesen a dolgozók kezébe ke­rül az Irányítás. Ha bármiiéle nehéz­ségünk lesz, a tanács nagy megértés­sel fog segíteni. A tanács a dolgozók fellegvára lesz, amelynek segítségével minden ellen, séges támadást még könnyebben visz. szövethetünk." Kereszti József, a megyei tanács főelőadója, az értelmiség nevében kö. szönti a tanácsválasztások kitűzését. „Engem, mint pártonkívüllt és mini közalkalmazottat, különös örömmel fölt el a hír a helyi tanácsok válasz, tásáról. Az öröm nemcsak engem, ha­nem az összes pártbeli és párlonkívüli szellemi dolgozókat Is eltölti. A régi államapparátus valóban az egyes ki­váltságosok privilégiuma volt. A mos­tani államapparátus a dolgozó népé. Azé a dolgozó népé, mely saját ma­ga irányítja sorsát, építi boldog ja. vöjét, a szocializmust." Ar, ellenség minden mealei’kedése hiábavaló Körösi János elvtárs, a Magasépí­tési NV lakatosa, azonfelül, hogy örömmel üdvözli a tanácsok válasz­tását, éles meglátásával már felfi­gyelt arra is, hogy az ellenség nem nézi karbcitett kezekkel a dolgozók hatalmas megerősödését, mely a ta­nácsok megválasztása után bekövet, kérik. Valamennyi dolgozó társát fi- gyelmezteti arra. hogy az ellenség az eddigieknél még alattomosabban fog támadni. „Az ellenség minden apró nehéz­ségünket Igyeksrlk máris elefánttá leifújni. Sorbaállásokat provokál — minden ok nélkül. De ml, dolgozók, innen az újságunk hasábjairól is üzenjük az ellenségnek, hogy min. den mesterkedésük hiábavaló, Min­ket, munkásokat, akik tudatában va. gyünk nagy _ és megtisztelő felada­tunknak, az ötéves terv széles távla­tainak, melyek megvalósítása ránk vdr, bennünket nem lehet semmiféle rémhírekkel és aljas suttogó provo­kációkkal visszatántorítani és eltéríte_ ni attól hogy valamennyien egyön­tetűen fel ne készüljünk a választá­sokra." Nem törődtem eléggé a verseny nyilvánosságával A Magasépítési Vállalat versenytitkárának válasza , Mint a Pécsi Magasépítési verseny- titkára köszönettel fogadom a Dunán­túli Naplónak, a Párt megyei lapjá­nak szeptember 9-1 bírálatát. Nem tö­rődtem eléggé a verseny nyilvánossá­gával. mert nem küldtem be a lap­hoz termelési jelentéseket. Az igaz, hogy a jelentéseket magamtól is be- kiildhzttcm volna, de ezt nem velem beszélték át, hanem olyannal, akinek más feladata van. így a felelősség megosz'ik, 3 Dunántúli Naplónak is jobban meg kell szervezni az adat­szerzést. A magam részéről őrü­lök annak, hogy a verseny eredmé­nyeit ilyen nagy nyilvánosság előtt ismertethetjük és éppen ezért a jö­vőben rendszeresen küldök jelentése­ket. Igen jó volna, hogyha valameny- nyi versenyfelelős megáévá tenné a bennünket ért kritikát és rendszere­sen közölnék a megyei pártsajtóval az elért eredményeket, hogy azt már másnup a városban és az egész me­gyében megismerhessék. GUNGL FERENC versenytitkár. Ma adják át a tér meny begyűjtési jutalmakat A terménybegytijtési jutalmak kiosztása ma délelőtt ünnepélye» gyűléseken történik. Ezzel kapcsolatban a megye 140 községében lesz vasárnap gyűlés, melyek közül legjelentősebb a legjobb eredményt elért község, Ivándárda gyüló.se lesz, melyen központi előadó adja át a ver­senyzászlót a község dolgozó parasztjainak. Megyei előadóval lesznek a gyűlések: Máriakéménden, Drávacsep élyen, Almamelléken, Mágocson, Göd­rén, Öesárdon, Dunaszokcsőn, Osányoszrón és Rózsafán. * A vasárnapi gyűléseket minden községben nagy érdeklődés előzi meg. Különösen nagy az érdeklődés a nagyobb jutalomban részesülő köz­ségekben, így Máriakéménden, ahol a termelőcsoport részesül értékes jutalomban. A csoport nevére már megérkezett az ajándék: egy hatal­mas rádió és 11 kiló (még csak így tudják, mert vasárnapig nem bont­ják fel, tehát 11 kilo) könyv. Rendkívüli örömmel fogadta annak hírét, hogy jutalomban részesül, Be­lezsnyák János monyorődi dolgozó paraszt is. — 319 százalékot teljesítettem — mondotta — és akkor nem is gondol­tam arra, hogy jutalomban fogok érte részesülni. Sokkal inkább az ve. zetett, hogy megmutassam, mennyire kedves nekem a béke, az ötéves terv. De azért nagyon örülök a jutalom­nak és az őszi munkák jó elvégzésé­vel alkarom meghálálni a dolgozók államának kitüntetését. Parasztknldöttelmk vasárnapi gyűlései Ma, vasárnap délután újabb gyűlé­seken számolnak be tapasztalataikról a Szovjetuniót járt parasztküldöttein.k. Dolgozó parasztságunk szerte a megyé­ben örömmel várja őket, hogy azoktól hallhassák meg, akik saját szemükkel látták: milyen js a szovjet mezőgazda­ság, s milyen a szovjet paraszlok élete. A mai gyűlések rendje a következő: Ibafa, délután 2 órakor: Varga Kál­mán. Villánykővcsd, délután 2 órákon Mezei József. Boldogasszonyfa, délután 2 órakon Kiss Ferenc és Máder Györgyaé. Beremend, délután 2 órakor: Csö­mör János. Belvárdgyula, délután 2 órakon Bé­res Sándor. Baranyaszentgyörgy, délután 2 óra­kor: Sarbak Béla. Meg kell javítani a tapasztalatcserét a Lakatosár úgy árban Az új normák túlteljesítéséért na­ponta indítanak harcot a dolgozók. Ebben a harcban naponta új eredmé­nyek születnek. Az élenjáró dolgozók teljesítménye napról-napra emelkedik és nem egy dolgozó már messze túl­haladta a 100 százalékot. A Lakatosárugyár NV-nél a látot­tak azt mutatják hogy nem törődnek az elért teljesítmények népszerűsíté­sével. Ezt bizonyítja a faliújság, ahol nyoma sincs az elért eredmények nyilvánosságának. De nincs nyoma az új tapasztalatok, munkamódszerek is­mertetésének és ennek tudható be — amit az eredmények is bizonyítanak. — hogy kevesen vannak, akik feltör, nek az élenjárók közé. Még a lénye­gében egy és ugyanazt a munkát vég­ző Kovács Józsefné és Farkas Anna teljesítménye között is különbség van. Kovácsné 108, Farkas Anna 105 szá­zalékot ért el. Van a Lakatosárugyár_ ban 132 százalékos teljesítmény is és az elért teljesítményeknek ez a tar­kasága azt mutalja, hogy meg kell javítani a tapasztalatcserét és a mun. kamódszer át adást az üzemben. Rein Lajos vájár megközelítette a 300 százalékot A komlói Kossuth-aknán Rein Já. nos vájár 294, Kovács Károly 287, Singer Márton 252, Hoffmann Mátyás 221 százalékot ért el, de tömegével lehet találni 140—170 százalékos tel­jesítményeket is. , A Pécsváradi-úli építkezésekről be. érkezett jelentés szép eredményekről tanúskodik. Itt Sarbak Béla burkoló 9 óra alatt mozaik burkolással 157 százalékot ért el, Spiegl Gyuláné és Steszkó Ferencné 139 százalékot tel­jesített. Babai Mária Szabó Anna, Murtelovits Lívia segédmunkások 105 százalékot teljesítettek. Rikker József kőműves 106, ifj. ördög Mihály segédmunkás 165 szá zalékot ért el. Kétszáz százalékon le. lüli teljesítményről is érkezett jelen­tés,a Pécsváradi-úti építkezésről. Há. gewann Rezső, Csermák János, Wein- traiit Géz a kőfaragók 9—9 órai kő- faragással 221 százalékot teljesítetlek. Egyenként több, mint 66 forintot ke­restek a 9 árai munkával. A ncgykozári felhívás nyomán 20 dolgozó paraszt csoportot alakított Olaszon A termelőeioportok fejlesztéséért folytatott agitáció nap, mint uap újabb eredményeket hoz. De amikor a nagykozárl termelöcaoport felhívá­sa elterjedt a községben, a dolgozó jHtraszlak, délszlávok és magyarok egyaránt, elhatározták, hogy csopor­tot alakítanak. Igen jó hangulatot keltett a községben, hogy Barel Ist­ván párttitkár la az elsők között volt, amikor a csoport alakításáról szó került. Az előkészítő bizottság már meg Is kezdte a szervezést s ennek nyomán 20 család határozta el, hogy belép a csoportba. Az egyházasharaszti csoportban is tovább folytatták a tagszerzóst. A felvilágosító munka során újabb há­rom család lépett be a csoportba. Külkeden is több belépés történt az elmúlt napokban. Itt négy család határozta el, hogy a társasgazdálko­dást választja. Somogyhárságyon a jó felvilágosító munka nyomán 12 család, Almamelléken és Rózsafán 8—8 család indult a jobb élet útjára. Nagypeterden, Szontlászlón, Ma- gyarlukafán, Kiehárságyon és Margi ta-pusztán előkészítő bizottságot alakítottak. Ezek megkezdték a fel­világosító munkát s esténként a falu dolgozó parasztjait felkeresik. A ku- koricafosztás közben beszélgetnek ve­lük s a maguk példáján keresztül mondják el, hogy miért előnyösebb a csőport. A 6omogyapáti termelőcsoport azonban nem fejlődik. És ennek sú­lyos oka van. A csoport tagjai ha­ragos, rossz viszonyban állnak az egyénileg dolgozó parasztokkal. A harag már odáig fejlődött, hogv nem is beszélnek az egyéni gazdákkal. így természetesen szó sem lehel n fejlesztésről s azokat is elriasztják akik maguk győződtek meg a cso­port helyességéről. A csoportfejlera- tés ideje alatt egyetlen egy család sem kérte a fölvételét. De több más csoportnál is vissza­esett, ellaposodott a fejlesztés mun­kája. Antalszáiláson, Ibafán, Mow- gón és Szentdienescn az utóbbi na­pokban csak egv-két család lépett be. Teljesen megállt az agitáció, a csoporttagok úgy látják, hogy most már elegen vannak. A fejlesztés munkájában komoly fordulatot kell teremteni. Mindenek­előtt járási bizottságainknak kell sokkal jobban kézben tartaniok a csoportok fejlesztési kérdését. Fel kell számolni az olyan helyzetet, mint amilyen a eiklósi járási bizott­ságnál van, ahol a csoportfeji észt és elhalványult a tagosítás inellett. A kettőt párhuzamosan kell vinni s a tagosítás alatt sem szabad lanyhulnia a felvilágosító munkának. De ez a nézet nemcsak a siklósi járásnál van, hanem — többé vagy kevésbé — a többieknél is fennáll. Nem lehetünk megelégedve az eddigi eredménnyel. Járási bizottságainknak, a községek és a csoportok pártszervezeteinek kell elsősorban felvenniük a harcot ez ellen a hangulat ellen. IHiRihuífadékot gyújtsd és szolgáltasd be. Fontos nyersanyaga népgazdaságunkank. Átveszi és ellenértékét kifizeti a Műszaki Kisgép- és Kerékpárnagy- kereskedclmi váll,, Kaposvár.'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents