Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-10 / 211. szám
DUNÁNTÚLI N API O VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN! A koreai néphadsereg felszabadította Jongcsont (2. o.) — Baranya dolgozó népe üdvözli az első tanács-választást (3. o.j — A nagykozári leihívás nyomán 20 dolgozó paraszt csoportot alakított Olaszon (3. o.) — Megkezdték az OTI bővítési munkálatait (5. o.) — A mohácsi iskolaváros (6, o.) — A bőrgyári népnevelő munka a bírálat után (7. o.) LAPJA VASÁRNAP, SZEPTEMBER 10 HARCOS ÜNNEPÜNK: A NEMZETKÖZI SZÖVETKEZETI NAPI Harcos seregszemlét tart ma az egész világ haladó szövetkezetei- neK sokmilliós tagsága. Harcos ünnepet tartanak mindenekelőtt í Szovjetunió hatalmas szövetkeze ti mozgalmának dolgozói, de i szocializmust építő népi demokrá ciák megizmosodott szövetkezeti tagságának hatalmas tábora is- így lelkes ünnepségek keretében emlékezünk meg rni is a Nemzetközi Szövetkezeti Napról. A Nemzetközi Szövetkezeti Na non még sokkal szorosabbra kel fűznünk szövetkezeti tagságunk hatalmas táborát, még sokka! harcosabban fel kell sorakoznak szövetkezeti tagjainknak a béke megvédésének ügye melle. A mai napon szövetkezeteink többmdl os tagságának ki kell fejeznie a hehe megvédéséért való harcos elszántságát, azt, hogy minden erejevel kész harcolni a békéért, mely nekünk annyi minden mellett azt ifi jelenti, hogy a dolgozók valódi érdekeit szolgáló szövetkezeti mozgalmat építhetünk. A világ haladó szövetkezeteinek tagságával, az ország szövetkezeti tagjainak millióval együtt ünnepel ma Baranya szövetkezeti tagsága is. S mivel a mai nap a béke megvédésének harcos ünnepe mellett a terménybegyüjtes- ben elért győzelem ünnepe is, azokban a községekben ünnepelnek ma a legméltóbban, melyek elen jártak a begyűjtési csatában. Ivándárdán lesz ma a legszebb ünnepség, ebben a községben, melynek dolgozó parasztsága leginkább bebizonyította, hogy a tér- ménvbegyüjtési előirányzat nagyarányú túlteljesítésével igyekezett elsősorban szolgálni a béke mek' védésének ügyét, az ötéves terv- a szocializmus építését. De méltóan ünnepel ezek mellett a baranyai községek egész sora. Nemcsak a kitüntetettek, mint Zalata vagy Ve- ménd, Borjád és Csikostottos, Mozsgó, Vajszló, Mágpcs, Magyarszék és Szabadszentkirály, hanem számos olyan község is melyf mind túlteljesítették beadási kötelezettségüket. Ezekben a községéiben győzelmi ünnep a mai nap. Az olyan községekben viszont, mint Pálé vagy Egyhazaskozar, amelyek még mindig erősen elmaradtak a teljesítéstől, ott a begyűjtésnek a mai nap adjon útabb lendületet A terménybegyüjtés mellett ünneppé avatja a mai napot az a hatalmas fejlődés is, a^t « «lmúlt hetekben termelocsoportjamk elér tek A dolgozó parasztok ezrei megtalálta a jólét felé vezető utat és számos term elő csoportunk tag •ága és földterülete nőtt meg több *záz százalékkal, De az eredmények ünneplése mellett ennél a kérdésnél sem bad megelégednünk az számbavételével. Meg kell a"3?1 nunk. hogy megyénkben igen Komoly lanyhulás állott be a \erm ' löcsoporlok fejlesztéséért folytatott felvilágosító munkában. A csoportok nagyrészénél befejezettnek veszik a csoport fejlesztését, iyea elégedtek az eddigi eredményekkel éj nem folytatják tovább a felvilágosító munkát. , , ... E téren is gyökeres fordulatot kell, hogy jelentsen a mai Nemzetközi Szövetkezeti Nap! bel ke” ráznia csoportjaink tagságát, meg kefl hogy értessük ezen a napon minden csoporttaggal: a felvilágosító munkát áj endulette' kell íolylatni. meg kell nyernünk a belépésre az érdeklődő és még csoporton kívüli dolgozó parasztok újabb ezreit. Termelőcsoportjaink fejlesztéséből például Kislippón, Magyarbó- lyon, eddig i« derekasan kivették részüket a belépett földmüvesszö- vetkezeti tagok. Ezeket a példákat kell követnie minden földműves- szövetkezeti tagnak! Földműves- szövetkezeteink vezetői elsősorban saját példájukkal segítsenek a belépés kérdésében nehezen dönteni tudó dolgozó parasztoknak. A termelőszövetkezetek fejlesztése és a terménybegyüj tűsben kivívott eredmények mellett jelentősek azok a sikerek is, melyeket a földmüvesszövetikezeti mozgalom erősítésében elértünk. Baranyában ma már 358 földmüveSszövetkezet van 62.000 taggal. Nagyok a feladatok, melyek löldművesszövetkezeteinkre várnak. Ezek közül a feladatok közül kettőt: a termelöcsoportok további fejlesztését és a begyűjtés nyeinek növelését már említettük. Mellettük, mint legdöntőbb feladatot, az őszi munkáknak a miniszter^ tanács határozata szerinti, jó minőségű elvégzésének elősegítését kell megjelölnünk. Érmek érdekében földművesszövetkezeteinknek most elsősorban az őszi betakarítás gyors elvégzésére kell mozgósítaniok tagságukat és falujuk egész dolgozó parasztságát. Földmüvesszövetkezetemk tagságának példát kell mutatnia az ipari és takarmánynövények gondos és gyors betakarításában, különösen a cukorrépa és kukorica betakarításban. Ugyanakkor földművesszövetkezeteinknek mozgósí- taniok kell a dolgozó parasztságot, hogy csak szelektorozott, csávázott és lehetőleg minőségi vetőmagot vessen el minden dolgozó paraszt, s hogy a keverő szántást mi- nél előbb minden községben elvégezzék. Földművesszövetkezeté- inknek a feladatokra való mozgósítás mellett természetesen segítséget kell nyujtaniok dolgozó parasztságunk számára a minőségi vetőmag biztosításával, talajművelői szerződések kötésével, a dolgozó parasztság műtrágyával és növényvédőszerekkel való ellátásával is. Nagy feladatukat szövetkezeteink csak úgy tudják ellátni, ha az eddigieknél sokkal éberebben ufána- néznek a soraik közt még sok helyt fellelhető ellenségnek. Akad még szövetkezeteink vezetésében kulák vagy valamiféle ivadéka és nem is kis számmal olyan vezető, vagy boltkezelő, aki a kulákok vagy a klerikális reakció befolyása alatt áll és az ő nótájukat fúj ja^ Egynéhány szövetkezeti vezetőnk ellensége a termelőcsoportnak, lázit a dolgozó parasztság jobb élete, megerősödése, biztos boldogulása, ellen. Ezen a téren sok még a tennivaló! Az előbb elsorolt feladatokat az ellenség veszett dühe és ellenállása mellett tudjuk csak sikerre vinni, ezért szükséges, hogy földművesszövetkezeieink nézzenek szét elsősorban saját portájukon, legyenek az élesedő osztályharc csatáiban dolgozó népünk erős seregei! A mai Nemzetközi Szövetkezeti Nap akkkor lesz igazán a dolgozó parasztság ünnepe, ha nagy feladataira mozgósítja szövetkezeteink tagságát és az egész dolgozó parasztságot Akkor fog igazán hozzá! árulni a béke megvédéséért, a szocializmus építéséért folytatott harcunkhoz! SÁNDOR ISTVÁN a SZÖVOSZ baranyamegyei titkára. A minisztertanács határozata az ország jövőévi vetéstervéről A minisztertanács pénteken, szép. tember 8-án megállapította az ország 1950—51. évi növénytermelési tervét. Az 1950—51. évi terv az elmúlt esz. tendő eredményes tervgazdálkodásé, nak alapján készült. Számol mindazokkal a tapasztalatokkal, amelyeket mezőgazdaságunkban eddig a tervgaz, dálkodás megvalósítása terén szerez, tünk és tekintetbe veszi a megnöveke_ dett szükségleteket, melyeket az ötéves terv alapján fejlődő népgazdaságunk a mezőgazdasággal szemben támaszt, Az 1950—51. évi vetésterv mindenekelőtt azt a feladatot tűzi mező- gazdaságunk elé hogy talpalatnyi megmunhálatlan és bevetetlen föld se maradjon az országban. A jövőévi vetésterv következő legfőbb célja, hogy továbbra is bőségesen biztosítsa az ország kenyerét■ Ennek érdekében a kenyérgabona, az őszibúza,- rozs vetésterületét az ország területének 35 százalékában irányozza elő. Ez a vetési arány megfelel a ke. nyérgabonaterület elmúlt évi arányá. nak. Jelei ‘ős mértékbep növeli azonban a vetésterv egyrészt a takarmánynövények, másrészt az ipari nő- vények vetésterületét. Fejlődő állatállományunk szükség_ Jetének megfelelően mind a szálasta. karmányok, mind a szemestakarmá. nyok vetésterületét növelni kell. Főképpen az ősziárpa vetésterülete növekszik. Takarmányíélélcet az 1950 —51. gazdasági évben az elmúlt évinél 15 százalékkal nagyobb területen kell termelni. Fejlődő iparunk megnövekedett szükségletének megfelelően jelentő, sen, a tavalyi területhez képest 61 százalékkal kell növelni ipari növényeink, elsősorban a rostnövények termelését. A takarmányfélék és az ipari nővé. nyék vetésterületének kiterjesztésével és a kenyérgabonafélék vetésterületének változatossága mellett mezőgazdaságunk jövő évi vetésterve tehát úgy alakul, hogy az ország szántó- területének 19.6 százaléka kukorica, 13 százaléka árpa, zab, takarmánymagvak, 10.9 százaléka a szálasta. karmány, ebből pillangós 9.2 százalék, 5.7 százalék olajosnövény 8 százalék gyök. és gumósnövény, 1.1 szá_, zalék hüvelyes, 1.2 százalék textilipari növény, egyéb növényeink (zöld. ségfélék, rizs, stb.) 4.8 százalékot fog. lalnak el. Ez az országos vetésterv az alapja annak hogy megyékre és községekre történő arányos szétosztásával és az így kidolgozott részlettervek maradéktalan végrehajtásával az ötéves terv második esztendejében mezőgazdaság gunk teljesítse kötelességét mind az ország népének ellátására, mind iparunk nyersanyagának biztosítására mind pedig külkereskedelmünk terén. Ne maradjon egy tenyérnyi hely se bevetetlenül, ne kerüljön egyetlen gyommag se földünkbe! Dobi István miniszterelnök beszéde áz őszi mezőgazdasági munkálatokról dálkodó kis- és középbirtohos paraszt- Ságra hárul, amely mezőgazdasági mű. velés alatt álló területünk legnagyobb hányadát munkálja meg. —• Az egyénileg dolgozó parasztságnak tapasztalható lelkes, harcos magatartása teljesen érthető, ha arra gondolunk, milyen nagy segítséget nyújt részére és jövőjének milyen fényes kilátásait tárja fel előtte a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormánya. Elég annyit megemlítenünk, hogy 1950-ben a gépállomások száma 430-ra emelkedik. Többezer új traktor, 350 arató-cséplőgép és többezer egyéb korszerű mezöyazdasági gép jut a mezőgazdaságnak, nagymértékben emelkedik a műtrágya és a nüvényvédőszerek gyártása, a vetőmagok nemesítése és elszaporítása, továbbá az öntözéses és a javított talajú területek nagysága. Széleskörűen fejlesztjük a mezőgazdasági szakotatást. Mindezt összevéve, 1950-ben és 1951- ben több, mint kétmilliárd forintot fordítunk mezőgazdaságunk fejlesztésére. Dobi István ezután kifejtette, hogy a tagosítás jelentős csapást mért a ku- lákokra és általában a népi demokrácia ellenségeire, nem csökkentette, hanem növelte dolgozó parasztságunk odaadását a rendszer iránt. — Bizonyos értelemben ugyanért kell elmondanunk arról a megállapodásról is. — folytatta —, amelyet nemrég kötött meg a Magyar Nép- köztársaság kormánya a katolikus püspöki karral. Nyilvánvaló, hogy ez if alaposan a torkára forrasztja majd a szót a reakciónak. A megegyezés világossá teszi, hogy az a vallásos katolikus hívő, aki gondosan és idejében végzi el a mezőgazdasági teendőket, nemcsak hazafias kötelességének tesz eleget, Hanem egyházi lelsöhbsége nyilvánvalóan megvallott szándékainak is megfelel. Eddig ötvenezerrel szaporodott termelőszövetkezeteink taglétszáma — Igen nagyok azok a feladatok is, amelyeknek teljesítése termelőszövetkezeti csoportjainkra hárul. Nyilvánvaló, hogy a termelőszövetkezet az a forma, amelyben a dolgozó parasztok egyéni és társadalmi érdekei a legteljesebb összhangban találkoznak össze, amelyben dolgozó parasztságunk az agrártudomány vívmányait, a gépeket alkalmazhatja, a nagyüzemi termelés eredményeit élvezheti. — Termelőszövetkezeti mozgalmunk jelentős előrehaladást tett az elmúlt hetek során. Ez alatt az idő alatt közel 35.000 dolgozó parasztcsalád lépett be a csoportokba, melyeknek így több, mint 50,000-re szaporodott a taglétszáma. A fejlődésnek e? az üteme igen örvendetes, de még sem tekinthető kielégítőnek ahhoz az egvre növekvő rokonszenvhez képest, amellyel dolgozó parasztságunk & szövetkézé« ügye felé fordul. — Termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődését rendkívül meggyorsította az a körülmény, hogy a Szovjetunióból hazatért 200 tagú paraszt küldöttségünk, amely a dicső Szovjetunió kormányának és népének vendégszeretetét élvezve, a helyszínen tanulmányozhatta a világ legelőreHaladoltabb mezőgazdaságát és azt, hogy az anyagi jólét és a szellemi emelkedettség milyen magas fokára tudtak eljutni • kolhozok dolgozói. — Jelenleg mintegy 80.000 dolgozó parasztcsalád tömörült már termelőszövetkezetekbe, a csoportoknak hh. 120.000 tagja van. Ha felvilágpriíó munkánkat jól végezzük az elkövet' * Dobi látván, a minisztertanács elnöke, szombaton este a rádióban beszédet mondott dolgozó parasztá- grunknak az őszi mezőgazdasági munkálatokkal kapcsolatos feladatairól. — Az előttünk álló ősszel _ — mondotta — különösen fontos időszak kezdődik mezőgazdaságunkban. Most lépünk az első ceonkítatlan, teljes gazdasági esztendőbe azóta, hogy a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa meghozta ismeretes határozatát a növénytermelés fejlesztéséről. A minisztertanácsi határozat az ötéves tervben kitűzött cél megvalósítása érdekében nem kisebb feladatot állít mezőgazdaságunk dolgozói elé, minthogy 1951 végére az állami gazdaságokban 35 százalékkal, a termelőszövetkezeti csoportokban 25 százalékkal, az egyénileg dol- gozC parasztoknál 10 százalékkal emeljék fel a termésátlagokat az 1919. évihez képest. A népi demokrácia rendszerében a magasabb termés magasabb életszínvonalat is jelent azok részére, akik becsülettel megdolgoznak érte. — A mi viszonyaink úgy különböznek az imperialista világ körülményeitől, mint a nappal az éjszakától A mi dolgozó parasztjaink már most kiszámíthatják papírral és ceiuzáva! a kezükben, hogy a magasabb terméshozam eredményeképpen mennyivel több ruhát, cipőt vásárolhatnak, mennyivel több könyvét olvashatnak, hányszor látogathatnak majd el színházba, moziba, hangversenyre, mennyivel több kerékpár kíméli majd meg őket a gyaloglás fáradalmaitól. Hova kerül új rádió, vagy új kerítés, esetleg új ház, hol tesznek szert hízókra, új tejelő tehénre. Teljesen érthető, ha dolgozó parasztságunk örömteljes várakozással néz óz új gazdásági esztendő elé. A. soronlevő feladat: a kapások betakarítása és a vetés jó előkészítése — Mindenekelőtt be kell fejeznünk a kapások betakarítását. Gondoskodnunk kell arról, hogy cukorrépa, kukorica, burgonya, takarmányrépa, napraforgó, ricinus, kellő időben góréba, raktárba kerüljön. Vegyük csak számításba, hogyha a kukorica- szárat ha leszedjük, akkor szálastakarmányunk mellett ezt is felhasználhatjuk és országos viszonylatban több, mint egymillió állat téli takarmányszükségletét biztosíthatjuk segítségével. — Nagy gazdasági érdekünk fűződik ahhoz, hogy a cukorrépa közvetlenül a földről kellő időben veszteség nélkül, mindjárt a gyárba kerüljön. — A munkálatok másik nagy csoportja, amelyet el kell végeznünk: az ősziek minél, korábban történő elvetése. A korai vetés, az harci feladat. Bizonyos, hogy a kulákok minden eszközt meg fognak ragadni arra, hogy megakadályozzák a kellő időben történő vetést. — A vetést azonban jól elő is kell készíteni. A jó talajelőkészítéshez elsősorban az tartozik hozzá, hogv alaposan, rendesen felszántsuk a földet. Tegyük porhanyóssá, morzsalé- kossé, Vetés előtt fogatoljunk is, hadd legyen a magnak megfelelő ágya. .Vetés után .is fogatoljunk, és ott, ahol szükséges, hengereljünk is. Olearer vagon ncmesíte« vetőmagot osztunk szét — A vetőmagot n lehelő legnagyobb gonddal tisztítsuk meg és csávázzuk. A jó csávázás sokai segít. Vegyük szám lm, hogy elég néhány Üszkös mag ahhoz, hogy a vetés nagy területeit megfertőzze. Ez ellen jó védekezést nyílj! a rézgálic, a nedves csávázás, melynek eredményeképpen egyébként a tapasz, tálát szerint mintegy 10—20 százalékkal növekedik a termés. A magok tisz. títására szelektorokat kell alkalmaznunk, Van elég szelektorunk, járathatjuk őket éjjel-nappal. Egyébként ebben az esztendőben mintegy 5.000 vagon nemesített rozs és búza vetőmagot ősz. tunk széjjel a dolgozó parasztok köré- ben földműve tszövetkezet Sink útján. — Bizonyos mértékig megváltoztat, juk a vetésterületek arányát is. Jóval több őszidrpát szeretnénk elvetni, mint tavaly. A tapasztalati adatok ugyanis azt igazolják, hogy ennek a növényfajtának a termesztése gazdagabb eredményeket biztosit, mint aminöket a tavaszi árpával érünk el. — Országos méretekben a munka tömegének elvégzése az egyénileg gaz.
