Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-07 / 208. szám

1950 SZEPTEMBER 7 vf up ló Lépjetek ke a termelőcsoportba, ez legyen válaszotok a Tito-banda aljas aknamunkájára! f Forró Jelkesedésű gyűlés volt. Felszólaltak csaknem valamennyien. Elmondták egymásután, hogyan él­tek azelőtt, regen — hisz réginek tű­nik már — a felszabadulás előtt Beszéltek a nyomorúságról, az elnyo matá&ról, emberhez nem méltó élet­ről. Aztán; beszéltek a felszabadulás utáni évekről, melyek könnyebbek voltak már, de amikor még bizony sok gonddal-bajjal kellett megküz­deni. És beszéltek az elmúlt egy évről is. Arról az évről, amit már a cso­portban dolgoztak végig. Nem mond­ták azt, hogy ez valami nagyon könnyű lett volna. Nem, keményen kellett dolgozni az alatt az idő alatt je. Do azért ez az év már könnyebb volt, mint az előzőek, ami meg az eredményt illeti, az bizony már sok­ban különbözött az előző évektől. Sok mindenről esett szó a nagy- kozári termelőcsoport gyűlésén, ami­kor elhatározták, hogy felhívással fordulnak a megye valamennyi dél­szláv dolgozó parasztjához, hogy' lépjenek be a termelőcsoportokba. A saját megváltozott életükön kívül azonban legtöbbet azoknak az életé­ről beszéltek, akiknek sorsa úgy lett rosszabb, nyomorúságosabb, ' ahogy javult az övék. A határontúli dél­szláv dolgozók életéről. Akiket Tito fasiszta bandája,kegyetlen elnyomás alatt, borzalmas nyomorúságban tart. ,— Mindnyájan beszervezünk még egy tagot — ezzel harcolunk Tito 'ellen — ez volt az első javaslat. Ez­után hangzott el a másik javaslat, hogy hívják fel a megye többi dél­szláv dolgozó parasztjait is, hogy hasonlóképpen harcoljanak a béké­ért: . belépéssé! erősítsék e bé&etáborí, küzdjenek Tito hóhér bandája el­len. Egyezerre repültek a kezek a le­vegőbe. Egyforma .lelkesedéssel fo­gadták el valamennyien a javaslatot. Aztán sorba írták alá. Sztázics György, Sztázics György- né,... Crnkovics János, Crnkovics Jánosáé,... Krisztics Márkné... so­rakoznak egymásután az aláírások. Aztán egy fiatal leány aláírása: Zsu­pán Katalin. Fiatal leány, mégis határozott vonások. Benne vannak szavai: „Mi még ha lehet jobban gyűlöljük Tito bandáját, mint az idősebbek. Gyűlöljük azt, aki elsor­vasztja a jugoszláv fiatalságot“ Krizmanics Márkné írta azután alá. Ekkor már ott állott Sajnóvics Miklósné is, hogy aláírja a felhívást. 40—50 év közötti délszláv paraszt­asszony, az elsők között lépett be férjével tavaly a csoportba. Máskor mosolygós arca, most komoly. Azon gondolkodik, amit az előbb felolvas­tak, s amit most nemsokára alá fog írni. Hogy te olvasták az előbb? Hogy testvéri együttélésben dolgozunk a magyar anyanyelvű dolgozó parasz­tokkal. Bizony, hogy így van. Nincs különbség közte vágy Nagyék közt, néni. számít az, hogy valakit Nagy nagy, Sajnovicsnak, vagy Ortlicb- nak hívnak. A múltban... Hej ak­kor ... Persze az is benne van a fel­hívásban. Igen akkor nem egyszer e hangzott a „bödüs rác“ Az igaz, hogy azt is meg kell nézni, hogy kik mondták. A szegény parasz­tok akkor se. A gőgös nagygazdái;, a kulákok, az urak. Azok, akik ki­sajtolták belőlük az utolsó csepp zsírt is. De jó, hogy vége lett annak a világnak. Akkor, amikor a mohácsi országút felől megjelentek az első szovjet katonák. Micsoda érzés volt az! Igen, jói fogalmaztuk meg a fel­hívásban: „A dicsőséges Szovjet Hadsereg nekünk is elhozta a sza­badságot.“ Sorban írják alá a felhívást a csoport többi délszláv tagjai. Már ö is aláírhatta volna, de hagyta, hogy a többiek megelőzzék. Neat mintha vonakodna aláírni. Dehogyis. Egyel ért ő annak minden szavával. Az ő szivével, az ö érzéseivel írták azt. Inkább elgondolkozott azon, ami' a felhívásban írnak. Hogy egy évt múlt annak, hogy megalakították a csoportjukat, hogy azóta máris mennyivel könnyebb, szebb lett az életük. Az állam támogatta őket is. Bi­zony. Vetőmagot kaptak hitelbe, épületjavitásra, sertésfiaztató, siló- építésére kaptak az államtól köl­csönt. Ép; úgy segítette őket az ál­lam, mint azokat a csoportokat, raelyéknek magyar dolgozó parasztok a tagjai. így van ez. Jól mondja a felhívás. A munkájukkal, meg a támogatás­sal születtek meg az eredmények Hogy ma 13 darab tehenük van, melyek közül nem egy 17—18 litert is ad. Pedig, amikor elkezdték, ta­valy másfél liter volt a fejési átlag. 3 üsző, 8 borjú, 29 juh, 20 darab törzskönyvezett 6ertés, 17 süldő, 25 hízó jelzi azóta a csoport fejlődését. Bizony sokat gyarapodott azóta a csoport. S hogy szebb lett az ő életük is? így van ez. Gondtalanabbul élnek. Kaptak már egyszer előleget a cso­porttól, mindennap tejet, a boltban hitelkeretük volt, fejadagot, szemes­takarmányt, mákot kaptak a csoport­tól és húsra sem volt gond, azzal is ellátta a csoport a tagokat. És aztán most folyik a félévi elszámolás. A férjének 108 munkaegysége van, neki hatvanon felül. Hacsak 20 forintjával fizetik is ki a munkaegységeket előlegképpen, akkor is... Sajnovicsné számolgat magában, de már fogynak előtte az aláírók, már rákerült a sor. Kezében a tollal, a felhívásuk utolsó sorait olvassa: „Válaszul Tito bandájának!“ „Legyen ez bizonyítéka a Tito- banda iránt érzett izzó gyűlöletetek­nek“ — olvassa tovább. — Igen. biztos, hogy sokan be fognak lépni ennek nyomán, — gondolja — hisz azok is, akár Alsószentmártonban, akár Személyén■ épp úgy gyűlölik a hóhérokat, mint én. Határozott mozdulattal támaszko­dik az asztalnak és írja alá: Az ián mégegyszer, félhangosan el­ismétli: — Lépjetek be... Ez legyen a vá­laszotok. Békés József Ismertessék az üzemekben az új munkamódszereket, népszerűsítsék az elért eredményeket, mert az elmaradolfak csak így tudnak az élenjárókhoz felzárkózni Az új normákat általában mindig több dolgozó teljesíti túl. Nem egy­két százalékkal, hanem tízzel, húsz- szál, sőt -80 százalékkal, vagy még ennél is többe). Ezek a normatúltel- jesítések azt bizonyítják minden egyes esetben, hogy ott, ahol jól szervezik a munkát, helyes a mun­kások elosztása, ismertetik a jó ta­pasztalatokat, az elért eredményeket, ott naponta fokozatosan emelkedik azoknak a dolgozóknak száma, akik mindig magasabb százalékban teljesí­tik túl az új normákat. A Bőrgyárban elhanyagolják a munkamódszerek és a jó teljesítmények népszerűsítését Ezeket a szempontokat a Bőrgyár­ban nem lehet megtalálni. Nyugod­tan el lehet mondani, hogy nem tö­rődik kellően az új normákat túliéi, jesltők népszerűsítésével, módszereik ismertetésével sem a pártszervezet, sem pedig as VB. Bizonyítja ezt az. hogy a faliújságon megsárgult, régi cikkek vannak, a versenytáblán nem kapnak helyet a szép teljesítmények és az új munkamódszerek. A hiányosságok kiküszöbölésének csak egyik lépése volt az, hogy lét­rehoztak üzemrészenként egy norma- tanácsadóbizottságot, (amelynek fel­adata, hogy a normakérdés minden felmerülő problémájára választ ad­jon, kiértékelje az elért eredménye­ket, a jó szempontokat népszerűsít­se és feltúrja azokat a hibákat, ame­lyek a magasabb százalékok eléréséi gátolják. : Komlón ismét négy vájár 200ü/o-on felüli eredményt ért el • 'A komlói Kossuth-aJmdról ismét é oájárt jelentettek, aki 200 száza­lékon felül teljesítette előirányzatát. Így Dúl János 226, Fuzanek Antal 210.5, Hoffmann Pál 204, Kies János 202 százalékot teljesített. Ezek a 200 százalékon felül teljesítők újak. Tehát ez azt bizonyítja, hogy mindig többen és többen zárkóznak fel az élenjárókhoz. A Zsolnay.gyárbnn változatlanul tartják a 100 százalékon felüli üzem- átlagot, sőt ez lassan tovább emel­kedik. A sajtolóüzemből beérkezett eredmények azt mutatják, hogy las­san. de biztosan emelkedik felfelé napról-napra a teljesítmény. Tóth Anna és Pozsgai Andorné '140 szá saiékot. Szatykó János 120* Nessz Láwtlóné 124. Hergert Kornélia és 'Arnold Ferencnó 123 százalékot ért el. Az öntődéhen is hasonló a hely tét. Arany Ferencnó 120, Gáspár Károlyné 115, Forche AntalnS 114 százalékot ért el. Az üzemfenntar- tóknál a „Sztálingrád-brigád“ 126 százalékot teljesített A Bőrgyárban és a Zsolnay-gyár- ban naponta elért eredmények azt mutatják, hogy inig a Zsoliiay-gydr- ban hasznosítják a jó taparztalalo- kat,- munkamódszereket, — példa erre Fábri elvtárs és még_ egy korongos újítása — addig a bőrgyárban ezen a téren nem tesznek semmit. Ennek tudható be az, hogy a Bőrgyárban még most is sokan vannak, akik t(M) százalékon alul teljesítenek. Az építkezéseknél helyesen szervezzék meg a segédmunkások beosztását A lovászhetényi építkezésnél dol­gozó kőművesek is túlteljesítik az új normákat, mint ahogy est jelen­tették. Itt Váradi György és Kari József 147 százalékos teljesítményt ért el. Benczo János 126 százalékot teljesített. Azonban a szép eredmé­ny01^ mellett hiányosság is észlelhe- í°ra lovászhetényi eredményekről befutott . jelentésből. Eszerint a leg magasabb teljesítményt elért segéd- munkásnak, Schon Istvánnak 88 szá­zalék a teljesítménye. Ez a „tünet“ azonban nemcsak Lovászhetenybon tapasztalható, ha nem a legtöbb építkezésnél is, ahol a segédmunkások zöme 100 százalék alatt teljesít. Ennek az az oka, hogy legtöbb helyen rossz a segédmunká­sok munkájának Megszervezése és megtörténik non egy esetben olyan esd is, mint például Komlón, a kö könyösi építkezésnél, hogy olyan munkám, amit egy segédm unkás is <d tudna végezni, kettői osHctnnk,be Ez természetesen káros ha ássa! van a teljesítményre. A feladat tehát az. hogy a hiá­nyosságokat kiküszöböljük, mvqszlin lessük a szervezetlenséget a munka beosztásában, népszerűsítsük, általá­nosítsuk a jó tapasztalatokat, új munkamódszereket, hogy tovább emelkedjék az egyes munkások tel­jesítménye. Újabb párosversenykíhívás az őszi munkák határidő előtti jó minőségű elvégzésére Állami gazdaságaink, termelőcsoport­jaink, gépállomásaink, de egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunk is lendületesen készül az őszi munkákra és a munkák a legtöbb gazdaságban, községben már folynak. Ugyanakkor már megtörténtek az első versenykihí­vások is az őszi munkák jóminőségű ha áridő előtti elvégzésére az állami gazdaságok, gépállomások és termelő- csoportok részéről. Az állami gazdaságoknak a szente- gáti gazdaság versenykihívása mutatott irányi, melyben az ormánypusztaj gazdaság dolgozóit hívták versenyre. A példát máris követte a lovászhetényi állami gazdaság. A gazdaság dolgozói legutóbbi értekezletükön megtárgyalták az őszi munkák kérdését és egyiiangú lelkesedéssel elhatározták, hogy páros- versenyre hívják a trefortpusztai álla­mi gazdaságot. A versenyfelhívásban a gazdaság dol­gozói vállalták, hogy az összes őszi munkákat a minisztertanács hátároza. Iában megállapított határidő előtt vég­zik el a legjobb minőségben. A ver­senyfelhívásban különösen kihangsú­lyozzák. az őszi. betakarítási makaóid­tól; ggors befejezését, mely előfeltétel« a további munkák időbeni elvégzésé­nek is. A versenygyűlésen a brigádok 6s a gazdaság dolgozói közül is számosán hívták egymást párosversenyre. Ennek során Burcsa József, Kinczler Sándor. Vizsi Kálmán munkacsapat-vezetők csapatuk nevében vállalták, hogy az összes őszi munkál;at 135 százalékos átlagteljesítménnyel végzik el. A terű-, leli brigádok pedig versenykihívásuk­ban vállalták, hogy a tengeri betakarí­tása során 125 százalékos állaggal fog­nak dolgozni. A lovászhetényi állami gazdaság dol­gozói követték a szentegátiak példáját. Venseny! indítóiak az őszi munkákban. Megyénk többi gazdaságainak is követ­niük kell a szentegátiak példáját, hogy valamennyi állami gazdaságunk lelkes versenymunkával vigye diadalra az előtte álló nagy munkát s hogy ered­ményesen oldja meg azt a komoly feladatot, mely az őszi munkáik során reá vár. . VÁLASZ , a termelőcsoportokkal kapcsolatos kérdésekre HOGYAN TÖRTÉNIK A TERMELÖCSOPORTOKBAN A JÖVEDELEM ELOSZTÁSA? Tegnapi számunkban ugyanerre a kérdésre választ adtunk, de ebből a vá­laszból kimaradt az, hogy a tagok a bevitt föld után is részesednek n jöve­delemből. Erről írtunk már annál a kérdésnél, hogy kié lesz a bevitt föld. Erre a kérdésre adott válaszunkban megírtuk azt, hogy a föld a belépő dolgozó parasztoké marad, az is bizonyítja, hogy annak minden aranyko­ronája után 4—V kiló búzát fizet a csoport a föld tulajdonosának. A földdel belépő dolgozó parasztoknak tehát nemcsak a munkaegységük után, de a bevitt föld után is van jövedelmük a csoportban. Ml LESZ A CSOPORTBAN AZ ÖREGEKKEL? Amíg az idősebbek munkaképesek, addig olyan munkál végeznek, amit ők is jól el tudnak látni. Például disznó­kat gondoznak. Ha munkaképtelenné válnak és nincs családtagjuk, aki el­tartja, akkor a csoport gondoskodik rólak. A csoport erre a célra minden évben jövedelmének 2 százalékát tar­talékolja. MILYEN JOGAIK VANNAK A NŐK­NEK A TERMELOCSOPORTBAN? A nőket a termelőcsoportokban ugyanazok a jogok illetik meg, mint a férfiakat. Éppúgy lehetnek intézöbi’ zottsági tagok, brigád- vagy munka­csapat vezetők, mint a férfiak. Ha ugyanazt a munkát végzik el, ugyan­annyi munkaegységet kapnak. A nőket ezenkívül még különleges rendelkezé­sek is védik. A terhes és szoptató« anya például szülés előtt és után egy hónappal nem dolgozik. De ezalatt az idő alatt, ha már legalább egy éve tagja a csoportnak, az előző 12 hó­napban keresett munkaegységeinek egy hónapra cső részét megkapja min­den terhes és szoptatós anya. A rendőrség őrizetbe vette a pécsi GYŰ MÉRT kártevő vállalatvezetőjét A rendőrség népgazdasági tervünk munkaverseny helyett szabotálésa, valamint, hűtlen kezelés bűntettének elkövetése miatt őrizetbe vette Lonlai Istvánt, a pécsi GYO­MÉRT kirendeltségvezetőjét. A pécsi GYOM ÉRT-kirendelt ség könnyelmű gazdálkodásával és Lontaí István kirendeltségvezető kártevő munkájával már többizben foglalkoz­tunk lapucíc hasábjain. Építőszándékú bírálatunk válaszolatlan maradt és a hibák kijavítása helyett ellensé­ges magatartást tanúsított a bírá­lók felé. Lontai István volt az, aki meghazud­tolta az Állami Ellenőrző Központ je­lentését, amikor durván ki jelen lette, bogy a jelentésben foglaltak nem fe­lelnek meg a valóságnak. í)oh tízezernyi forint ének ment veszendőbe Mi is történt a pécsi GYÜMÉRT-ki­rendeltségnéi? Lontai István a Pártba befurakodott karrierista, volt kereskedő. 1949 no­vemberében került a pécsi GYOMÉRT- kirendeltség é éré. Tevékenységét rom­bolással kezdte. December elején 3—4 vagon alma érkezett a raktárba, ami két-három héten keresztül feküdt ott, anélkül, hogy bárki is hozzányúlt volna. Ennek aztán az lett az eredmé­nye, hegy az almának háromnegyed része megrothadt Lonlai hanyagsága miatt. Mi már akkor felhívtuk Lontai figyel­mét munkájának megjavítására. Lontai István azonban a munka megszervezése helyett tovább ziiilcsz- teite a nemzeti vállalatot. Ebben se­gítségére voltak munkatársai, Molvai Vilmos, Molvai Kálmán, a vo't hír­hedt MÉP-képviselő fmi. Víg!) János texti'kereskedö és még néhány nem odavaló elem. Ezek az egyének az án „méltó" társai voltak Lontainak. ak íi abban versenyeztek egymással, hogy ki tud többet ártani a dol­gozó népnek. A GYOMÉRT -központ vezetői eze­ket a hibákat nem vették észre, vagy nem akarták észrevenni, pedig minden­ki látta, hogy a GYOMÉRT pécsi ki­rendeltségénél nagyok a bajok. Külö­nösen a pécsi háziasszonyok tudnának erről sokat mesélni, akik a nyár ele­jén üres korasakkal mentek haza a pécsi piacokról, mert a GYOMÉRT nem hozott fel árut, vagy ha hozott" Is, az a legna­gyobb részben hasznavehetetlen volt. Az Állami Ellenőrző Központ Pécsett- jdrt tagjai is megállapították, hogy a pécsi GYÜMÉRT-nál a munka telje­sen anarhikusan folyik, minden szak­értelem és lelkiismeret né'kül. A fel­vásárlók munkáját nem ellenőrizte senki. Igv fordulhatott elő, hogy a felvásárlóit napokig nem csináltak semmit, csak a fizetést, a napidíjot, li szállásköltséget ős a tú'óradíjat vet­ték fel munka ellenértéké nélkül. Jogtalan keresetekkel károsította, meg azáltamoi Mert Lontai eltűrte, hogy mindenki annyit túlórázott, amennyit éppen kedve tartotta, senki nem ellenőr'zte, hogy vájjon.a túlóra alatt dolgoztak-e. Ezért volt az, hogy a dolgozók nagyrészének túlóra- dija felért a havi fizetésével. A napidíjat a hónap minden napjára felszámították, még akkor is, ha na­pokig nem voltak vidéken, vagy nem vásároltak semmit." Megállapítást nyert az is, hogy a kötelező könyveket nem vezették, a raktárkönyv is te'jmen hiányos volt. Az óriási havi telefon- és taxiszám­lákról kimutatást nem vezetlek. Nem ellenőrizték az áruk kiadását sem. Mindenki annyit vitt el, amennyi! akart. Az egyéni felelősség teljesen ismeretlen fogalom a GYUMÉRT dol­gozói körében. Lontai mindent eltűrt és minden felett szemet húnyt. Ezért fordulhatott elő nap-nap után, hogy a felvásárlók éretlen, vagy már romlásnak indult árut vásároltak fel és ezeket küldték a pécsi piacra a dolgozóknak. így volt ez legutóbb is, amikor a pécsr újhegyi ős komlói népboltba egy-egy vagon rothadt paradicsomot küldtek Erről tanúskodnak a piacokon lévő zöldsfgárudák alkalmazottai is, Szabotálta a város ellátását De nemcsak ez volt a Hiba Hiba volt az is, hogy a felvásárlók nem tet­tek semmit annak érdekében, hogy a pécsi dolgozók élelmiszerrel való éllé* tása biztosítva legyen. Amikor hetekig nem hoztak fel a pécsi piacra árui, akkor arra hivtakozott Lontai, hogy nagy a szárazság és az aratással van­nak elfoglalva a falusi dolgozók. Ezt megcáfolta a SZÖVOSZ, amikor min­den apparátus nélkül a legnagyobb szárazság- és dologidőben két napon belül bőségesen ellátták a pécsi piacot élelmiszerrel és gyümölccsel. Amikor Lontai a szárazságra hivat­kozott, ugyanakkor a tm-gyc különböző földmíívesszövetkezeteiben irteg- ro'hadt vagonszámra a megren­delt és leszedett zöldség és gyü­mölcs. Ezekről a dolgozó nép ellen elköve­tett merényletekről tanúskodnak a szellői, kátolyi, drivaszabolcsi. rrária- kémíndi, dunaszekcsői. mohácsi és még két tucatra való földműves zö- vetkezet jegyzőkönyvei, amelyeket nagyarányú károsodás! ért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents