Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-05 / 206. szám
f »SO SZEPTEMBER S NAPLÓ 5 A ifitőház dolgozói áz őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolításával készülnek a% új normák bevezetésére ? ÜS tavasad hónapok végén lelkes mozgalom gyökerezett meg a pécsi fűtó faárban. A versenyt a ferencvárosi fűtő- ház dolgozói indították el. A kihívás tatán pár napra így beszéltek egymás- közt a mozdonyvezetők, fűtők: — Elvtársi Te is résztveszel az öt kzázkiloméleresben ... t A válasz minden esetben igen voltos mindig több mozdony elejére került Hel a büszke „500 km‘‘-es jelvény. \áhogy szaporodtak a mozdonyok eleijén a pártjelvénnycl díszített felírások. Tígy javultak az eredmények a szén- megtakarítások, a menetidőn belül lelkesített vállalások, a túlsúlyos vonatok időelőtti továbbítása. , Lelkes csatlakozások az új versenyhez * rA mozdonyok elején most is ott fcüszkélledik az „500 km“-es jelvény ti. jelvénynek máris újabb jelentősége taan. Az ötszázkilométcres mozgalmat íl&sszekapcsolták ,az őszi csúcsforgalom ilegjobb dolgozója” címéért indítót! ^versennyel. — A dolgozók ötven százaléka már. fe csatlakozott ehhez a mozgalomhoz 'k— meséli Bácsván János ÜB elnök elv- -(Ki-s. ' Elmondja a versenypontokat is, amelyek mindegyike az eddig elért eredmények továbbfejlesztéséről, a továbbfejlesztés lehetőségéről beszél. Hogy l*z mennyire fgy van, bizonyítja ezt az •Iső elért eredmény. Dacsó Ernő moz- jldonvvezető Lesch Antal és Vladika feyörgy fűtökkel kimagasló szép ercd. '«nénvt ért el. Eddig ök is resztvettek [»z 500 km-es mozgalotniian, most o: 4er.i csúcsforgalom legjobb dolgozója g irt versenyeznek. A szombati napon úlyos vonatot továbbítottak és^ ki- éter előirányzatukat 151 százalékra zsilettek. Emelkednek a leljesílmények tr 'Az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolításáért azonban nemcsak a moz Kdonyvezetők — vagy ahogy s vasutasok mondják, az utazószemé'.yzct versenyez. Ezt teszik a lakatosok, n kocsi- Ihsztítók és a többi fütöházi dolgozói: If*. Ezeknél is szép eredmények szüléitek a harmadik napja tartő versenyben. A „szenes-brigád“ 177 százalékra, k kocsitisztítók: Hoffer Mátyásáé 140. Fátyol Tamásné 125 százalékra teljesítette pénteken és szombaton előirányzatát. A javítóműhelyben Fekete János •sztergályos 103, Aesádi János kazánkovács 134, Sashalmi József-mozdony- lakatos 120, Müller József és Fürtös Dezső 150—150, Veininger T.ászló asztalos 130 százalékra teljesített, j! Ezek az első eredmények, amelyeket betértek a fütöház dolgozói az „ösz^ jiesúcsforgalom legjobb dolgozója“ cím- Hírt folyó versenyben. Jó felkészülés az új normákra !’ Igyekeznek is a dolgozók minden (0ea lehetőt megtenni a siker érdekében. Lelkesíti őket a most indult vér- kény és az a tudat, hogy pár héten telül náluk fa bevezetésre kerül az új 'taormo. — Erre is készülünk — mondja 'Halmosi József elvtárs. Eddig az át- j lag teljesítményem 180 százalék volt. Most azon igyekezem, hogy ezt a teljesítményt túlszárnyaljam, előbb Javítsam meg a mozdonyokat, mert Így segítek az őszi csúcsforgalom le- ' bonyolításában és kellően felkészülök az új norma túteljesítésére is. Hasonlóképpen vélekedik Bógati György lakatos is, aki elmondta, biztos abban, hogy sikeresen túl tudják teljesíteni az új normákat is. — Nálunk is úgy lesz, mint a többi üzemben. Először ket-három százalék, utána pedig mindig több ... Egyre szélesedik a verseny a fűtő- ház dolgozói között az őszi csúcs- •orgalom legjobbja címért. A versenyt felhasználják az eddigi eredmények továbbfejlesztésére és a versenyben felkészülnek a későbbi időpontban bevezetésre kerülő új normák sikeres túlteljesítésére. A* osziálymérnökség «lolgrozói gori'U túlteljesítik *** új normákat a,1A\ osztá 1 ymérnökségé- dolgozói már az új normák túlteljesítésével segítik sikerre az őszi •sucsforgalom lebonvolítását Itt ■zeptember elsején került bevezetésbe az új norma. A bevezetést hosszú «zívós tudatosító munka előzte meg amelynek eredménye már az els£ »apón megmutatkozott. Túltelj esi tették szinte valamennyien az ú; normákat az osztálymémökségen do/norá munkások. A 3-as pályafenntartási szakaszon dolgozó „D” csapat elsején, a norma bevezetésének első napján 113.3 százalékot, másodikén 116 százalékot ért el. — A mai napon valószínűleg még szebb lesz az eredmény —• mondja Kovács József elvtárs. — Ezt annak köszönhetjük a politikai tudatosító munkán kívül, hogy azok a dolgozók, akik régebben itt vannak, átadják munkamódszereiket az újabbaknak, megmutatják a fogásokat. A Dómján József pályafenntartási csapat dolgozói pénteken 113, szombaton 120 százalékra teljesítették új normájukat. Az új normák túlteljesítésének lehetőségét itt is a kiszélesített munkamódszer átadás teremtette meg. Ugyanígy' a Rácz Imre- brigád másodikén már 121 százalékot ért el. Az osztálymérnökségen dolgozó munkások az új norma bevezetésének első napján értekezletet tartottak és kiértékelték az első nap eredményeit. Ez az értekezlet új lendületet adott munkájuknak és fokozatosan, napról-napra magasabb százalékban teljesítik túl új normájukat, ezzel segítik sikerre vinni az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolítását. Todományss életfink jelentős eseménye volt a sebész- és ortopéd-orvosok pécsi kongresszusa Megalakult az Orvosegészségii^yi Szakszervezet Sebész Szakosztályának pécsi alosztálya Szombaton és vasárnap zajlott le az Orvosegészségügyi Szakszervezet Sebész és Orthopéd Szakosztályának kétnapos vándorgyűlése Pécsett. A kongresszus első napján, az ünnepélyes megnyitó után, amelyről már részletesen beszámoltunk, került sor a sebészeti részre, melynek főtémája a véres csontegyesítés, a csonttörések operatív úton való gyógyítása volt. Ezen a téren az utóbbi években nagy haladást észlelhettünk, főleg a combnyak töréseinek ú. n. szegezése és a velőíir-szegezés terén. Különösen a combnyaktörések jelentettek azelőtt végleges nyomorékságot, keresőképtelenséget, míg ma az említett eljárással a betegeket majdnem kivéttel nélkül újrajáróvá és munkaképessé tehetjük. A velőür-szegezés a más módon ösz- sze nem illeszthető combtörések egyesítésére bizonyul kiváló eljárásnak. Ennek a kérdésnek előadója, Hedri Endre professzor volt A kérdések megtárgyalásában és a éiíában az eddigi kongresszusi gyakorlattól eltérően hallatlanul nagy és élénk részvétel nyilvánult meg. Több, mint húsz sebész vett részt a vitában, kiegészítve az előadás megállapításait. A többi elaődások is ebbe a problémakörbe tartoztak, és jórészt baleseti kérdéseket tárgyaltak. így többek közt rendkívül tanulságos volt Schmidt Lajos professzor, a pécsi Sebészeti Klinika igazgatójának előadása a térdizületek belső szalagszakadások plasztikai pótlásáról, hasonlóképpen dr Kariinger Tihamér- nak az álízületek műtéti kezeléséről, Radochay Lajos dr-nak a csigolya- törések kezelési eredményeiről, dr Pilaszanovich Irprének a gyermekkori csonttörések kezelési eredményeiről, valamint dr Zoltán Lászlónak a sérüléses koponyahiányok plasztikai pótlásáról szóló előadása. Nagy érdeklődést váltott ki ezután dr Diener Ottó, Koreában tartózkodó kiváló sebészünk és dr János György közösen kidolgozott előadása a törések komplex-kezeléséről, melyről általános feltűnést és elismerést kiváltó filmet is mutattak be, a törések megfelelő rendszeres gimnasztikái utókezeléséről. A Petrovszkij szovjet professzor vezetése alatt álló budapesti III. sz. Sebészeti Klinütán már ezeket a módszereket használják. Ezután bizottságot küldtek ki, hogy a népjóléti minisztériummal közösen tárgyalják meg a komplex- kezeléshez szükséges felszerelések kérdését. Az előadásokhpz számos ozzászólás történt és ezek során igen magasszinvonalú vita alakult ki. Vasárnap a kongresszus orthopé- diai része került sorra, melynek központi témája a világrahozott csipö- ficam legkorábbi felismerése és kezelése volt. A főelőadást itt Zitier Nándor professzor, a budapesti Ortopédiai Klinika igazgatója tartotta. A többi részletkérdést dr Reichard József, dr Rojkó Antal, dr Glauber Andor, dr Horváth Boldizsár professzor és dr Adorján István tárgyalták előadásaikban. Vasárnap alakították meg az Orvosegészségügyi Szakszervezet Sebész Szakosztályának pécsi alosztályát is, mely Baranya, Somogy és Tolna megyék területén a sebészorvosok egyesülését, munkájuk ösz- széhangolását, tudományos munkásságuk nagyfokú támogatását és a sebészek továbbképzését nagymértékben elősegíti. Elnöke dr Schmidt Lajos professzor, titkára dr Radochay Lajos és szervező titkára dr Daróczi Gyula lett. Az alosztály rendszeresen gyűléseket tart (hathetenként, vagy kéthavonta), műtéti bemutatásokat szervez a sebészet különböző területeiről stb. Üléseket Pécsen kívül más vidéki városokban is tartanak, ahol a környék sebészeivel együtt konzultáció is lesz. A sebész- és ortopéd-orvosok kongresszusáról elmondhatjuk, hogy igen színvonalas és kimagasló eseménye volt a magyar tudományos életnek. Jelentőségét emelte az a tény is, hogy legjobb orvosaink mellett a két kiváló szovjet sebész, Petrovszkij és Szapozskov professzor is megjelent és mindvégig résztvett az előadásokon. A kongresszus rendezésével kapcsolatban a pécsi sebészeti klinika dolgozói zavartalan, mintaszerű munkájukért dicséretet érdemelnek. VÁLASZ a termelőcsoportokkal kapcsolatos kérdésekre Termelöesoportjaink fejlesztésén él számos kérdés merül fel az újonnan belépő, vagy belépni szándékozó dolgozó parasztok részéről, a termelőcsoportok munkájával, működési szabályzatával kapcsolatban. A belépni szándékozó dolgozó parasztok, a csoporttagok és népnevelők számára ebben a rovatunkban rendszeresen közölni fogjuk a leggyakrabban felmerülő kérdésekre a helyes válaszokat, melyeket a termelőcsoportok működési szabályzata és’ a kialakult gyakorlat alapján adunk meg. Mennyi földet lehet kinn hagyni a csoportból? Minden tcrmelőcso portba belépő család, fél, illetve háromnegyed holdat kinn hagyhat háztáji művelésre. Ebbe beleszámít a házkörüli kert és az üres telek is. A szőlőből és a gyümölcsösből, ha a ház körül fekszik, fél holdat kinn lehet hagyni. Ha a szőlő nem a ház körül fekszik, vágy pedig meghaladja a fél holdat, akkor 4, illetve ötszörös szorzószámmal kell átszámítani. Kié lesz a csoportba bevitt föld? A csoportba bevitt föld a tag tulajdona marad. Amennyiben a tag később ki akar lépni, okkor a csoport ugyanannyi, hasonló minőségű földet ad vissza a tagnak, mint amennyit a csoportba bevitt. Azt, hogy a tagok földtulajdona megmarad, kifejezi az is, hogy a tagoknak nemcsak a teljesített munkaegység, de a bevitt földterület után is fizetnek bizonyos részesedést. Ez csoportonként változhat, átlagosan 4— 9 kiló búza a bevitt föld minden aranykoronája után. A bevitt föld, ha jól megnézzük, még szaporodik is. Az egyéni gazdáknak ugyanis 7—8 mázsás termésük volt búzából, a csoportok közül nem egynek 11— 16 mázsa. Vájjon nem azt jelenti ez a gyakorlatban, hogy megkétszereződik a föld? Sőt 3—4-szeresére is nőhet, hisz például a csoportoknak egy hold gyapotból 3—4-szer annyi jövedelmük van, mint az egyéni parasztnak egy hold gabonával bevetett földből. Mennyi állatot hagyhat kinn a belépő tag? Minden csoporttag meghagyhn magának háztáji gazdálkodásija egy tehenet, 1 anyiidisznót a szaporulatával, a család nagyságától függően egy vagy két hízót, 5 birkát vagy kecskét, és. korlátlan számban baromfit. házinynlat vagy mehet. Mi lesz a bevitt állatok árával? A termelőcsoportba bevitt állatok értékének lő százalékát hozzácsatolják a tennelőcsoport vagyonához. A többit, tehát a bevitt állatok értékének 85 százalékát a csoport, négy év alatt, évi egyenlő részletekben kifizeti a belépő csoporltagnak. MI történik akkor, ha a csoporttagnak a háztáji gazdaság megműveléséhez igára van szüksége? Ebben az esetben a csoport jutányosán bocsájt igát a csoporttá" rendelkezésére. Hogyan takarmányozza a csoporttag az egyéni kezelésben maradt állatokat? Ha a termelőcsoportok állatainak takarmányozása biztosítva van, akkor a csoport a tagok háztáji gazdálkodásában tartott állatainak ta karmányozására takarmányt ad minden csóporttagnak. Mégpedig az addig végzett munkájára az évvégi elszámolásig előlegképpen kapja meg a takarmányt. így volt ez már az idén is minden csoportnál. # A rovatot azzal indítjuk el, hogy' a rovat mindon dolgozó parasztnak rendelkezésére\áll. Felhívjuk tehát megyénk dolgozó parasztjait: minden kétes, vagy vitás kérdéssel for dúljanak rovatunkhoz. Minden kér dó?re válaszolunk. Tervkölcsön nyereményhúzás a Szovjetunióban A Szovjetunió népe rendszeresen és rendkívül nagy lelkesedéssel vesz részt a tervkölcsönök jegyzésében. Ennek a lelkesedésnek a fejlett szocialista öntudat a rugója, a dolgozók tudják, hogy a tervkölcsönből új gyárak, Iskolák, kórházak, szanatóriumok tíaéáíáí néfmevds- frany-Mad épülnek, vagy a régiek felszerelését javítják meg. Tudják hogy a terv.- kölcsönök az ő életük további meg? javítását segítik elő. A kötvények tulajdonosai között rendszeres sorsolást rendeznek és az ilyen sorsolások alakalmával a kötvénytulajdonosok tömegesen kapnak nagy * 1 nyereményeket. Valahányszor egy-egy kötvény sorsolására kerül sor, a dolgozóik nagy érdeklődéssel \ olvassák az újságokban a sorsolások } ról szóló beszámolókat. A legutóbbi alkalommal a Kagano- vics-gyárban öszassn 60 ezer rubelnyi összeget nyertek a dolgozók. Raszkovja Babkova komszomolka, a rézöntő műhely technikusa és fech. nikai ellenőre ezer rubelt nyert. Ebből az összegből már másnap megvette azt a kerékpárt, amire olyan ré_ gén vágyódott. Ugyancsak ezer rubelt nyert Nina Petrova, a vasöntöműheiy I dolgozója és Anna Szemjonova, aki i ugyanebben a műhelyben dolgozik. 1A gépműhelyben dolgozó Alexander , Siskin is ezer rubeles nyereményhez i jutott. • Boldog arccal újságolta Anton Zu- 'korjik is, aki a gyárigazgatáson látja , el a titkári teendőket, hogy 200 ^jubel • üti a markát, a most kihúzott nyere- 1 ményekből. Nagy öröm érte Anna | Szcvcsenkovát.. az esztergályost, aki ,25.400 rubel nyereményhez jutott « • kihúzott tervkölcsön-kötvény révén. 1 Az egész szovjet nép jól tudja, ! hogy amit a szovjet kormány Ígér, i azt mindig betartja. Sohasem történ- 1 hetik meg, hogy mint a kapitalista , államoklTan elfeledkezzenek a kölcsö- )nök visszafizetéséről és a nyeremé- Inyek kiosztásáról. ( A szovjet dolgozók ennek tudóiéban örömmel járulnak hozzá a lerv- kölcsön-jegyzéshez. Kiss Géza komlói csillés határőr lett, de azért bányász is maradt. Nem felejtette el az itthoniakat, a régi munkáját, mert tudta, hogyha rájuk gondol, akkor nemhogy elkalandozik a képzeleté, hanem még éberebben figyeli a határt, még jobban vigyáz a; országra. Kiss Géza komlói csillés, határőr hazament szabadságra Mecsek Szabolcsra Itt cinek a szülei, itt bányász az apja ló formán csak összeöleikez- tel; cs Kiss elvtárs máris to- vaindult Komlóra. Nem jutóit el azonban Komlóig, mert amikor Külső, ily ősön meglátta az épülő és " ,már elkészült új házakat, előreszólt az autóbuszvezető- nek és leszállt. Egy jó órát bolyongott ragyogó arccal, boldogan az új bányászváros jövendő utcáin és terein. , Itt találkoztam, itt beszél- , tem először Kiss Géza hat ár- , őrrel. Meglátszott, hogy sza- i badságon van, mert egyetlen i fegyverzete egy vászonba hu. I gyuláit gitár volt. Ismerik en- I nek a hangját a bányászok I is, meg a halárörök Is. a \ munka, meg a szolgálat után \ Most ezzel jött szabadságra. • Kiss elvtárs ezután az épü• lii házakba is bement és gon- 1 dohában már szinte be is • rendezte a most még üres. I de fehérfalu, világos lakásokat, ahová nemsokára egykori' munkatársai költöznek be. — Amikor elindultam, másfél évvel ezelőtt — meséli — még nem építkeztek, de már beszéltek róla. Mi kommunisták, mind tudtuk, hogy megvalósulnak a tervek, de ool. lak szép számmal olyanok is. akik nem hittek benne. Azon. ban még mi sem képzeltük, hogy a valóság ilyen szép — Ott a határőrségnél igen sokat beszéltem a baj tér soknak a bányászok életéről, a másfél év előtti életemről és most azzal jöttem haza, hogy megnézzem, hogyan élnek a bányászok most. 1950-ben. milyen odalent a munka és azért, hogy én magam is dolgozzam a szabadságidőm alatt, hogy ki ne jöjjek a kerék- vágásból és azért is, hogy elmem., jam a bányászoknak, hogyan védjük mi határőrök az ö munkájukat. —Azonban még el sem jutottam a bányáig, de máris égi/ hét mesélnivalúm van arról, amit itt láttam. Knkö- nyösben, az új bányászvárosban. Pélek, hogy nem tudom majd mindezt ágy elmesélni, mint amilyen Szép. Kiss clnlárs ezután megindult Komló felé. Amint beért a községbe, nem tudta megállni. hogy valaki! meg ne szólítson, megkérdezte .az első járókelőtől: — Mi újság Komlónf — maga sem tudta ugyan, hogy mire kiváncsi, de jegjobban szerette volna, hogyha mindazt elmesélik, ami másfél év óta történt. Semmi különös — hangzott a válasz. Őszintén rácsodálkozott az idegenre, — Hát ez maguknak nem újság, ami itt van. ami itt épült! Számára minden szenzáció volt. Megcsodálta a szovjet hegyvájógépeket és azt, hogy mindenütt, a községben, az aknán építkeznek. Munkába állt. A 10. csapattal szállt le. Örömmel tapasztalta, hogy nemcsak áj szov. jet gépek dolgoznak a bányában, hanem újszellcmü bányászok is, akiknek már megváltozott a munkához való viszonya. Kiss elvtárs újból a csille mögé állt cs habár már elszokott a bányamunkától, mégis jó eredményt ért el és amit el akart mondani, azt cl is mondta. N elit á :n a szkodon kezdés előtt az ácsolatnak, beszélgettek. — A határőrök munkája, a honvédség munkája nem elválasztható a ti munkátoktól, ha mi, államvédelmi határőrök jó munkát végzünk, akkor a ti munkátokat védjük és ha ti jól dolgoztok, akkor minket segítetek. Azonban nemcsak öludato> dolgozókat talált odalent a bánya mélyen, hanem ellen séget, jobboldali szociáldemo kralokat is. fíájött arra, liogi most áj taktikával dolgoznak megpróbálják a becsületes á nyászok elölt a pártszerveze, tagjait lejáratni, azt mondial rájuk, hogy elszakadtak t régi munkatársaktól, pedir mindössze áj munkahelyen más körülmények között har colnak a munkásosztály ügyé ért, Ezt is sorra elmagyaráz ta a bányászoknak és felhívlt a figyelmüket nr ellenség át látszó mesterkedéseire. Letelt a szabadság és Kis clvlárs elérte, amit akart, ú lendületet kapott azáltal, hugi visszatért régi munkahelyére és ez a lendület hozzásegít majd ahhoz, hogy magasain színvonalú politikai mankó végezzen. Mikor Komlóra iött. akko, még n múlt szemével nézel itt mindent ,a régit keresi és örömmel látta meg az újai Mikor most útnak ihdul Komlóról, akkor már a jővi szemével nézett ott mindent a jövőt látta, szinte az a vei ros tárult szeme elé, am majd itt áll — mert a Pár ilt jelölte meg a helyét '— it áll majd akkor, amikor ley közelebb újra szabadságn jön.
